1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasítás

a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról¹

2013.12.31.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdése és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 19. pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban foglalkoztatott kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonyából, továbbá munkavállalók munkaviszonyából eredő jogainak és kötelezettségeinek szabályozására jelen utasítás 1. mellékletében foglalt Közszolgálati Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) adom ki.

2. § Ez az utasítás a közzétételt követő napon lép hatályba.

3. § (1) Ezen utasítás a hatálybalépésekor² fennálló képzettségi pótlékokat nem érinti.

(2) A Szabályzat II. 1–7. pontjait, valamint 1. és 2. függelékét az ezen utasítás hatálybalépését³ követően indult felvételi eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz

A NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

1. A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) valamennyi szervezeti egységére, a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak).

2. A Szabályzat rendelkezéseit a minisztérium állami vezetőire a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban kell alkalmazni.

3. A Szabályzatot a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályokkal, valamint a minisztérium egyéb belső szabályzataival összhangban kell alkalmazni.

II. A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY ÉS A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

A felvételi eljárás

1. A minisztériumban alkalmazásra kerülő foglalkoztatottak felvételi eljárásának rendjét e szabályzat 1–2. számú függelékei tartalmazzák.

A minisztérium álláshelyeinek pályázattal történő betöltése esetén – a felvételi eljárásrenddel összhangban – a Kttv. vonatkozó rendelkezései, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai alapján kell eljárni, a 4.2.–4.8. pontokban foglaltak szerint.

2. A felvételi eljárásra vonatkozó szabályzat szerinti felvételi kezdeményezés jóváhagyását követően a pályázat tervezetét a pályázatot kezdeményező szervezeti egység vezetője készíti el és küldi meg a Személyügyi Főosztály részére elektronikus formában. A Személyügyi Főosztály jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást, amelyet az alapvető munkáltatói jogok gyakorlója hagy jóvá.

3. A jóváhagyott pályázati kiírás közzétételéről, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére elektronikus úton történő megküldéséről a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

4. A pályázatok előzetes értékelésére – az alapvető munkáltatói jogok gyakorlójának döntése alapján – legalább 3 tagú előkészítő bizottság hozható létre, amelynek egyik tagja annak a szervezeti egységnek a képviselője, ahol a pályázó foglalkoztatásra kerül.

5. A bizottság több, a pályázati kiírásnak megfelelő pályázat esetén a pályázók között rangsort állíthat fel. A pályázatokról az alapvető munkáltatói jogok gyakorlója dönt.

6. Vezetői munkakörre kiírt pályázat esetén a pályázati felhívás közzétételét, a pályázati eljárást és az ahhoz kapcsolódó kompetenciavizsgálatot a szolgáltató központ bonyolítja le.

7. A minisztérium által kiírt pályázat esetén a pályázat eredményéről a pályázókat, valamint a szolgáltató központ által lefolytatott pályázati eljárás esetén az ajánlati listán szereplő pályázókat a kiválasztási eljárás menetéről a Személyügyi Főosztály értesíti. A szolgáltató központ tájékoztatása a kiválasztási eljárás eredményéről a Személyügyi Főosztály feladata.

Munkakör és a munkaköri leírás

8. A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a foglalkoztatott jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a foglalkoztatottat a minisztérium köteles és jogosult foglalkoztatni.

9. A munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, aláírási, kiadmányozási jogkört, a helyettesítés rendjét, valamint a minisztérium szervezetében a foglalkoztatottak munkavégzéssel összefüggő szakmai kapcsolattartását a szervezeti egység ügyrendjének keretei között a munkaköri leírás tartalmazza.

10. A munkakör változása esetén a munkaköri leírást módosítani kell.

Összeférhetetlenség

11. A kinevezést megelőzően a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a foglalkoztatásra kerülő személyt a jogviszony létesítésére és fennállására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról, akinek nyilatkoznia kell arról, hogy személyét a Kttv.-ben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok érintik-e.

12. A kinevezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő – a Kttv. engedély kérésére, illetve bejelentés megtételére vonatkozó előírása esetén – a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezését előzetesen írásban kéri, illetve a jogviszony létesítését előzetesen írásban bejelenti a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2010. (X. 19.) NEFMI utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 8. függelékében meghatározott vezetőnek. A kérelemben pontosan meg kell jelölni a tevékenység jellegét, valamint azt, hogy a kérelmező hivatali munkakörével összefügg-e, illetve hivatali munkaidejét érinti-e.

13. A Kttv. vonatkozó rendelkezésein túlmenően az összeférhetetlenség tekintetében a 28153/2011/SZEM iktatószámú „személyügyi módszertani utasításban” meghatározott eljárásrend figyelembevételével kell eljárni.

A kinevezés és a munkaszerződés módosítása, a jogviszony megszűnése, megszüntetése

14. Az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezetőnek a kinevezés, munkaszerződés módosítására vonatkozó kezdeményezését további intézkedés céljából a Személyügyi Főosztálynak kell megküldenie.

15. A kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) megszűnése, megszüntetése esetén a foglalkoztatott köteles az erre a célra a 3. számú függelékkel rendszeresített „Elszámoló lap” alkalmazásával elszámolni. A foglalkoztatási jogviszony lezárásával összefüggő igazolásokat az Illetménygazdálkodási Osztály adja ki, ennek feltétele, hogy a foglalkoztatott elszámolási kötelezettségének a Személyügyi Főosztály által kiadott 1. és 2. számú „Elszámoló lap” leadásával eleget tegyen.

16. Ha a foglalkoztatott elszámolási kötelezettségének eleget tenni nem tud, a foglalkoztatott a Személyügyi Főosztály útján benyújtott részletes indokolással, valamint megoldási javaslattal ellátott kérelemmel fordulhat a közigazgatási államtitkárhoz a foglalkoztatási jogviszony lezárásával összefüggő igazolások kiadásának engedélyezése érdekében.

17. A foglalkoztatott által a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással, illetve felmondással történő kezdeményezése esetén a foglalkoztatott jogviszony megszüntetését kezdeményező nyilatkozatát köteles bemutatni közvetlen felettes vezetőjének, majd gondoskodni a nyilatkozat alapvető munkáltatói jogok gyakorlására jogosultnak – a Személyügyi Főosztály útján – történő megküldéséről.

A munkakör átadás-átvétele

18. A munkakör betöltőjének személyében történő változás, illetőleg a jogviszony megszűnése esetén a munkaköri feladatokat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében át kell adni a kijelölt átvevőnek, a 4. számú függelékben foglaltak szerint.

Az átvevő az átadót foglalkoztató szervezeti egység vezetője, vagy az alapvető munkáltatói jogok gyakorlója, illetve az általa kijelölt foglalkoztatott lehet.

19. A munkakör átadás-átvétel beosztástól függetlenül kötelező, minden esetben írásban történik.

20. A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a munkakört szintén átadás-átvétel keretében át kell adni.

21. Az átadás-átvételen az átadó, a közvetlen felettes vezető és a munkakört átvevő vesz részt.

22. A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és az legkésőbb az utolsó munkában töltött napon megtörténjen. Amennyiben a munkakör átadására az átadó foglalkoztatott akadályoztatása (különösen keresőképtelen betegsége, állapota) miatt e határidővel nem kerülhet sor, a foglalkoztatott legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző munkanapon kérheti a közvetlen felettes vezetőtől az átadás-átvétel legfeljebb 5 munkanapon belüli időpontra történő elhalasztását. A közvetlen felettes vezető a kérelemről az átadás-átvétellel érintett feladatok jellegére és azok elintézési határidejére figyelemmel dönt.

Amennyiben a munkakör átadására kötelezett foglalkoztatott átadási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az átadás-átvételre távollétében akként kerül sor, hogy azon a közvetlen felettes vezető és a munkakört átvevő mellett – az átadó képviseletére kijelölt személyként – egy további foglalkoztatott is részt vesz. Az átadó képviselőjét a közvetlen felettes vezető jelöli ki. Képviselőként lehetőség szerint – ha az nem azonos a munkakört átvevővel – az átadásra kötelezettet a munkaköri leírás szerint helyettesítő személyt kell kijelölni.

23. A munkakör átadás-átvételét jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó készít el, és az átadó, valamint az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet a munkakör átadójának közvetlen felettese kézjegyével látja el, egyben igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét és szakszerű lebonyolítását.

24. A jegyzőkönyvet 5 példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél, illetve a szervezeti egység vezetőjénél marad. A jegyzőkönyv 4. példányát a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni, 5. példányát pedig a Dokumentációs Osztály vezetőjének kell átadni.

25. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladatkörébe tartozó, ügyrendjében meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor, az átadott munkakörrel kapcsolatos, aktuális helyzetéről átfogó képet adjon.

Ennek megfelelően a jegyzőkönyvben ki kell térni:

a) a közvetlen felettes által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtására,

b) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolására,

c) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladataira.

A jegyzőkönyv mellékleteként az iratjegyzéken iktatószám szerinti sorrendben fel kell tüntetni az átvevő részére átadott, folyamatban lévő ügyek iratait.

26. A munkakör átadás-átvétel tényét a jogviszony megszűnésekor használatos Elszámoló lapon rögzíteni kell (3. számú függelék).

III. A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA

Titkos ügykezelői vizsga, közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, jogi szakvizsga

1. A jogszabály által előírt vizsgákkal kapcsolatos bejelentési, hozzájárulási és szervezési feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el. A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó vizsgára történő jelentkezéséhez, valamint a felkészítő konzultáción való részvételéhez. Vizsgára jelentkezni a szervezeti egység vezetőjével egyeztetett időpontban lehet, aki erről tájékoztatja a Személyügyi Főosztály vezetőjét. A szervezeti egység vezetője a vizsgákra történő jelentkezést a munka mennyiségére, és a munkatársak arányos terhelésére figyelemmel ütemezi. Az ütemezésnél előnyben kell részesíteni a vezetői munkakört betöltőket, valamint azokat a foglalkoztatottakat, akik kizárólag a közigazgatási szakvizsga hiánya miatt nem sorolhatók tanácsos besorolási fokozatba.

2. A titkos ügykezelő képzésekre és vizsgára kizárólag elektronikus úton, a Nemzeti Közigazgatási Intézet (a továbbiakban: NKI) képzésmenedzsment-rendszerén keresztül lehet jelentkezni. A képzésre való jelentkezés magában foglalja a vizsgára való jelentkezést is. A vizsga díja a képzés díját is tartalmazza, amely a munkáltatót terheli. Sikertelen vizsga esetén a javítóvizsga díját a vizsgázó viseli.

3. Ügykezelői alapvizsgára és közigazgatási szakvizsgára jelentkezni az NKI által meghatározott vizsgaidőszakot megelőzően 60 nappal az NKI honlapjáról letölthető formanyomtatvány felhasználásával lehet. A pontosan kitöltött, eredeti jelentkezési lapot a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni. A vizsgára történő jelentkezés kizárólag a munkáltató hozzájárulásával történhet. A jelentkezési lapokat a Személyügyi Főosztály továbbítja jóváhagyásra a közigazgatási államtitkárnak, aki egyetértése esetén aláírásával igazolja, hogy a vizsgázó a vizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. A vizsga időpontjáról az NKI tájékoztatja a munkáltatót. A vizsgázót és a szervezeti egység vezetőjét a Személyügyi Főosztály értesíti.

4. A közigazgatási alapvizsgára jelentkező foglalkoztatott szervezeti egységének vezetője feljegyzésben tájékoztatja a Személyügyi Főosztály vezetőjét arról, hogy a vizsgára való jelentkezés a vezető egyetértésével történt, és a foglalkoztatott a jelentkezés előtt a vizsga és felkészítő konzultáció időpontjáról tájékoztatta. A szervezeti egység vezetője nyilatkozik arról is, hogy a felkészítő konzultáció, a tanulmányi szabadság és a vizsga napján a vizsgázót mentesíti munkavégzési kötelezettsége alól, valamint tudomásul veszi, hogy a vizsga halasztására csak különösen indokolt esetben van lehetőség.

5. A vizsga elhalasztását a vizsgázónak – a szervezeti egység vezetője egyetértésével – előterjesztett kérelmére és indokolása alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezi, aki hozzájárulásával kötelezettséget vállal arra, hogy a halasztási díj költségét a munkáltató viseli. A hozzájárulás megtagadása esetén a vizsga elhalasztására nincs lehetőség.

6. A közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a szervezeti egység vezetőjének egyetértésével történhet. A foglalkoztatott köteles tájékoztatni a szervezeti egység vezetőjét jelentkezési szándékáról, továbbá arról, hogy a felkészítő tanfolyamon részt kíván-e venni. A szervezeti egység vezetője:

a) feljegyzésben tájékoztatja a Személyügyi Főosztály vezetőjét arról, hogy a vizsgára történő jelentkezés a vezető egyetértésével történt, valamint arról, hogy a foglalkoztatott a jelentkezés előtt a vizsga, és – amennyiben a felkészítő tanfolyamon is részt kíván venni, a tanfolyam – várható időpontjáról az NKI honlapján lévő vizsganaptár alapján tájékoztatta;

b) nyilatkozik arról, hogy engedélyezi a foglalkoztatott részvételét a felkészítő tanfolyamon, továbbá arról, hogy tudomásul veszi, miszerint a vizsga halasztására csak különösen indokolt esetben van lehetőség, mivel a halasztásért fizetendő díj a munkáltatót terheli; továbbá

c) feljegyzéséhez mellékeli a foglalkoztatott jelentkezési lapját.

A jelentkezési lap közigazgatási államtitkár által történő aláírásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.

7. A vizsga elhalasztását a szervezeti egység vezetőjének kérelmére és indokolása alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezi, aki hozzájárulásával kötelezettséget vállal a halasztási díj munkáltató által történő megfizetésére.

8. A foglalkoztatott az ügykezelői alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 3 munkanap, a közigazgatási alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 4 munkanap, a közigazgatási szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében pedig a kötelező és a választott tárgyhoz a vizsgákat megelőzően – egy-egy alkalommal – összesen 8 munkanap tanulmányi szabadságra jogosult. A felkészülés időtartamába a vizsga napja és a vizsgaszervező által tartott felkészítő konzultáció, felkészítő tanfolyam időtartama nem számít bele.

9. A foglalkoztatott a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében évente – a vizsga napját is beleszámítva – legfeljebb 15 munkanap tanulmányi szabadságra jogosult. A tanulmányi szabadság ütemezését a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetőjével előzetesen egyezteti.

A foglalkoztatott a részvizsga időpontjára és a tanulmányi szabadság igénybevételére irányuló kérelmét a szervezeti egysége vezetőjének egyetértésével, valamint a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár támogató nyilatkozatával együtt megküldi a Személyügyi Főosztály vezetőjének. A Személyügyi Főosztály a kérelmet döntés céljából felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére. A közigazgatási államtitkár különös méltánylást érdemlő esetben – a foglalkoztatott által tett, a fenti eljárásrendnek megfelelő, írásbeli kérelme alapján – engedélyt adhat arra, hogy a 15 munkanap tanulmányi szabadságot a foglalkoztatott megosztva, több részvizsga letételéhez vegye igénybe.

A foglalkoztatott a részvizsgára való jelentkezés előtt – a vizsga tervezett időpontjának megjelölésével – a tanulmányi szabadsággal nem érintett szakvizsga tervét is köteles bejelenteni a szervezeti egység vezetőjének, valamint a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnak.

A munkáltató által kiállított, a jogi szakvizsga letételéhez szükséges okirat kizárólag a minisztériumban szerzett joggyakorlat időtartamát igazolja, és nem jelenti a jogi szakvizsgára történő jelentkezés egyidejű engedélyezését.

10. A tanulmányi szabadságra, a vizsgák napjaira, és a vizsgát megelőző felkészítő konzultációra, felkészítő tanfolyamra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt a foglalkoztatott illetményére jogosult.

A sikertelen titkos ügykezelői vizsga, ügykezelői és közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, illetve jogi szakvizsga megismétlésére tanulmányi szabadság nem vehető igénybe.

IV. A FOGLALKOZTATOTTAK DÍJAZÁSA

Idegennyelv-tudási pótlék

1. Ha a munkaköri feladatok ellátása – az angol, francia, illetve német nyelvismereten kívül – egyéb nyelv(ek) használatát teszi szükségessé (a továbbiakban: egyéb nyelvismeret), az idegennyelv-tudási pótlékot a szervezeti egység vezetőjének javaslatára a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

Egyéb nyelvismeret utáni nyelvpótlék megállapítását az újonnan felvett foglalkoztatott esetében a kinevezéskor, egyéb esetekben pedig az új nyelvvizsga letételét, vagy honosítását igazoló bizonyítvány benyújtásakor, illetve a munkakör változásakor a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Személyügyi Főosztály vezetőjénél, a nyelvtudás szükségességének indokolásával, valamint a munkaköri leírás csatolásával. Szerepeltetni kell a munkaköri leírásban mind az angol-, német-, illetve francianyelv-tudás meglétét, mind pedig az egyéb nyelvismeret munkaköri feladatok ellátása során történő alkalmazását.

2. Ha a minisztérium tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát –, a foglalkoztatott az idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

3. Az idegennyelv-tudási pótlék az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését igazoló bizonyítvány, vagy azzal egyenértékű okirat Személyügyi Főosztályon történő bemutatásának napjától illeti meg a foglalkoztatottat.

Helyettesítési díj

4. A szervezeti egység vezetőjének – a Személyügyi Főosztállyal történt előzetes egyeztetését követően – az ellátandó feladatokra tekintettel a foglalkoztatott részére helyettesítési díj megállapítására vonatkozó, az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezető által jóváhagyott, a helyettesítés időtartamát és mértékét tartalmazó javaslatát a Személyügyi Főosztály vezetője részére kell megküldenie.

5. A helyettesítési díj – amennyiben a teljes körű helyettesítést többen látják el, vagy csak részleges helyettesítés történik – a helyettesítés mértékével arányosan állapítandó meg.

6. A helyettesítés elrendelése határozott időre, vagy – amennyiben annak időtartamát előre nem lehet megállapítani – határozatlan időre, visszavonásig szólhat. A helyettesítés lejártával a szervezeti egység vezetője köteles azonnal kezdeményezni a helyettesítési díj visszavonását.

Céljuttatás

7. A célfeladat megállapítását – amennyiben a kifizetéshez szükséges fedezet a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerint rendelkezésre áll, a Személyügyi Főosztállyal történt előzetes egyeztetést követően – a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Személyügyi Főosztály vezetőjénél a feladat részletezésével, időtartamának megjelölésével, továbbá a céljuttatás összegének meghatározásával. A célfeladat kitűzéséről, illetőleg a céljuttatásról a közigazgatási államtitkár dönt.

8. Az elvégzett munka értékelését a szervezeti egység vezetője írásban végzi el, a teljesítést pedig az értékelés alapján a közigazgatási államtitkár igazolja.

9. Uniós támogatású projektekkel kapcsolatos célfeladatok esetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kiadott, „a célfeladatok kijelölésének rendjéről” szóló módszertani útmutatóban meghatározottak figyelembevételével kell eljárni.

Munkaköri pótlék⁴

10.⁵ A közigazgatási államtitkár meghatározott munkakört betöltő kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő számára a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján munkaköri pótlékot állapít meg.

11.⁶ A munkaköri pótlékra jogosító munkakör meghatározásakor figyelembe vehető szempontok

a) vezetői munkakör esetében:

aa) a szervezeti egység feladatkörének nagysága;

ab) a szervezeti egység adottsága;

ac) a vezető által irányítottak létszáma;

ad) a vezető felelősségi szintje;

ae) a szervezeti egység irányítása és felügyelete alá tartozó háttérintézmények jellege és száma;

af) a szervezeti egység irányítása és felügyelete alá tartozó háttérintézményekben foglalkoztatottak létszáma;

b) kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői munkakörök esetében:

ba) a munkakörhöz kapcsolódó feladat- és hatáskörök száma;

bb) a munkakör tartalma, súlya;

bc) a munkakörnek a minisztérium szervezetén belül elfoglalt helye;

bd) a munkakör más munkakörökhöz való viszonya;

be) a munkakör betöltéséhez szükséges tudás.

12.⁷ A szervezeti egység és a munkaköri pótlékra jogosító munkakör megnevezését, valamint a munkaköri pótlékra jogosító munkakör meghatározásakor a 11. pontban felsoroltak közül figyelembe vett szempontokat a 22. számú függelék tartalmazza.

13.⁸ A munkaköri pótlékra jogosító munkakört betöltő kormánytisztviselőt a besorolása szerinti alapilletménye 30%-ának megfelelő összegű munkaköri pótlék illeti meg. Amennyiben a kormánytisztviselő számára alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a kormánytisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget.

14.⁹ A munkaköri pótlékra jogosító munkakört betöltő kormányzati ügykezelőt az illetménye 30%-ának megfelelő összegű munkaköri pótlék illeti meg.

15.¹⁰

V. A FOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE

A kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott részére tanulmányai folytatásához képzési, továbbképzési, támogatás adható. A képzésekről a Személyügyi Főosztály nyilvántartást vezet.

Az iskolai rendszerű képzés támogatása – Tanulmányi szerződés

1. Az évente köthető új tanulmányi szerződések száma a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül megállapításra. A támogatás összegszerű, névre szóló mértékének megállapítása tanévenként történik. A minisztérium költségvetésére figyelemmel az anyagi támogatás mértékét a munkáltató egyoldalúan megváltoztathatja.

2. Tanulmányi szerződés köthető – a tartósan fizetés nélküli szabadságon, vagy tartósan keresőképtelen állományban lévők, illetve felmentési/felmondási idejét töltők kivételével – azokkal a foglalkoztatottakkal, akik legalább 1 éve foglalkoztatási jogviszonyban állnak a minisztériummal, és akik esetében a képzés az általuk betöltött munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható, új ismeretek megszerzését szolgálja.

Próbaidő alatt tanulmányi szerződés nem köthető. Azzal a foglalkoztatottal, aki a felsőoktatásban első vagy további alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés megszerzéséhez tanulmányi szerződés megkötésével legalább 6 féléven át pénzügyi támogatásban részesült, a diploma megszerzésétől számított 5 éven belül újabb tanulmányi szerződés megkötésére nem kerülhet sor.

3. Tanulmányi szerződés köthető:

a) az OKJ szerinti felsőfokú szakképzettség megszerzését célzó képzésre,

b) felsőoktatási intézményben, első diploma megszerzésére irányuló alapképzésre (BA, BSc),

c) felsőoktatási intézményben második diploma megszerzésére, vagy további alapképzésben, mesterképzésben (MA, MSc), szakirányú továbbképzésben és doktori programban való részvételre.

4. Tanulmányi szerződés esetén a foglalkoztatott az alábbiak szerint részesülhet anyagi támogatásban:

a) az OKJ szerint, felsőfokú szakképesítést adó szakmai képzésen való részvétel esetén a tandíj felsőoktatási intézmény által igazolt díjának legfeljebb 70%-a;

b) felsőoktatási intézményben, első diploma megszerzésére irányuló alapképzésben való részvétel esetén a tandíj felsőoktatási intézmény által igazolt díjának legfeljebb 70%-a;

c) felsőoktatási intézményben második diploma vagy további alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori programban való részvétel esetén a tandíj felsőoktatási intézmény által igazolt díjának legfeljebb 50%-a.

A támogatás mértéke azonban éves szinten nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2,5-szeresét.

5. A költségtérítés az oktatási intézmény által a minisztérium nevére és címére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre. A tanulmányi szerződés nem terjed ki az oktatással járó egyéb költségek (utazás, szállás, vizsgadíj, pótvizsgadíj, államvizsgadíj, záróvizsgadíj, beiratkozási díj, egyéb bármilyen eljárási díj stb.) megtérítésére.

6. A tandíjtámogatás időtartama nem haladhatja meg az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott képzési időt. Ha foglalkoztatott a rendeletben meghatározott képzési időn túl folytatja a tanulmányait, a képzés további költségéhez a minisztérium nem járul hozzá, az egészségügyi okból történő mulasztás esetét kivéve. A tanulmányi idő meghosszabbításáról a foglalkoztatott köteles tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt. A Személyügyi Főosztály a közigazgatási államtitkár hozzájárulásával a diploma megszerzésének határidejét a tanulmányi szerződésben módosítja.

7. A tanulmányi szerződés alapján a minisztérium – a foglalkoztatott jogviszonyának a minisztériumnál történő fenntartásának idejére, a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányai folytatása alatt – az alábbi támogatások nyújtására vállalhat kötelezettséget:

a) a képzés számlával igazolt tandíjának (fenti mértékű) megtérítése,

b) az oktatáson való részvétel céljából (az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelő) szükséges fizetett szabadidő biztosítására,

c) a vizsgákra való felkészüléshez vizsgánként, kivéve az ismétlővizsgát (a vizsga napját is beszámítva) 4 nap fizetett szabadidő (vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül),

d) a diplomamunka, szakdolgozat elkészítéséhez 10 nap fizetett szabadidő.

8. A tanulmányi szerződésben a minisztérium által nyújtott támogatás, illetve a képzés időtartamának arányában kell meghatározni azt az időtartamot, amely idő alatt a foglalkoztatott a minisztériumnál fennálló jogviszonyát nem szüntetheti meg jogkövetkezmények nélkül. (A jogviszony fenntartási kötelezettség arányos a nyújtott támogatás mértékével.)

9. Tanulmányi szerződés megkötésére a foglalkoztatott írásbeli kérelmére, csak a munkakörébe tartozó feladatok ellátását segítő, a munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzését szolgáló szakirányú végzettség, vagy képzettség megszerzése esetén, és az SZMSZ 8. függelékében meghatározott vezető egyetértő javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása után kerülhet sor.

10. A vezetői javaslat kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a feladatok ellátása a tanulmányok folytatásának időtartama alatt, a távollétre tekintettel folyamatosan megoldható legyen, illetve biztosítottnak látszik, hogy a foglalkoztatott a képesítés, végzettség megszerzését követően a minisztérium szervezetében a megszerzett szaktudást, szakmai gyakorlatot hasznosítani tudja.

11. A foglalkoztatott továbbtanulási szándékát és tanulmányi szerződés kötésére irányuló igényét a szervezeti egység vezetőjének – a támogatás mértékére és formájára vonatkozó javaslatát tartalmazó – egyetértésével terjeszti a Személyügyi Főosztály elé. Már megkezdett tanulmányok esetében is előterjeszthető kérelem, azonban tanulmányi szerződés alapján a támogatás csak a kérelem előterjesztésének időpontjától kezdődően állapítható meg a foglalkoztatott részére.

A felvételi eljárás lezárása után a foglalkoztatottnak az oktatási intézménybe történő felvételéről/hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást, határozatot a Személyügyi Főosztályra kell benyújtania.

A Személyügyi Főosztály szakmailag véleményezi a tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmeket, és – a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állásának figyelembevételével – jóváhagyásra, évente két alkalommal felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak, aki dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről és feltételeiről.

12. A tanulmányi szerződéssel rendelkező foglalkoztatott az oktatási intézmény által kiállított igazolásokat, határozatokat (jelentkezett, felvételt nyert stb.) köteles beszerezni, és azokat a Személyügyi Főosztályon bemutatni.

A tanulmányokra vonatkozó szemeszterenkénti adatokat (tanulmányokat folytat, tanulmányait félbeszakította, megszüntette, eredményesen befejezte stb.) tartalmazó igazolásokat, határozatokat a Személyügyi Főosztály a tanulmányi nyilvántartáshoz csatolja.

A tanulmányi szerződés alapján az adott félévre a foglalkoztatott részére a Személyügyi Főosztály az oktatási intézmény által kiállított vizsgákról szóló igazolás szerint megállapítja a tanulmányi szabadság mértékét.

13. A szabadidő tartamára a foglalkoztatottat igazolt távollét illeti meg. A szabadidővel érintett munkanapokat a jelenléti íven és a havi létszámjelentésben „T” jelöléssel kell feltüntetni.

14. Ha a foglalkoztatott a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, a támogatást a minisztérium megvonja, és a foglalkoztatott köteles az addig nyújtott támogatást 60 napon belül egy összegben visszatéríteni.

A közigazgatási államtitkár eltérő döntése alapján a tanulmányi szerződés módosításra, illetve meghatározott feltételekkel (pl. részletfizetési lehetőség biztosításával) megszüntetésre kerülhet. Ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinek a foglalkoztatott csak részben tesz eleget, a tanulmányi támogatás időarányos részét kell megtérítenie.

15. A foglalkoztatott a képesítés megszerzését, a tanulmányi szerződés teljesítését a diploma (oklevél), bizonyítvány bemutatásával igazolja, melyet a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles a Személyügyi Főosztályon bemutatni.

16. A minisztériumba újonnan belépő foglalkoztatott tanulmányi szerződésének jogfolytonosságát – a jogutódlás esetét kivéve – a minisztérium nem fogadja el, de a munkáltató a foglalkoztatottal az elbírálást követően új tanulmányi szerződést köthet. A minisztériumhoz történő áthelyezés esetén a tanulmányi szerződésből eredő visszafizetési kötelezettségek a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése esetén átvállalhatók. Erről az áthelyezéssel egyidejűleg kell megállapodni.

A minisztériumból való áthelyezés esetén a foglalkoztatottat fogadó munkáltató írásban vállalhatja a tandíjtartozás megtérítését, ellenkező esetben a foglalkoztatottnak a visszafizetést 60 napon belül egy összegben rendeznie kell. A közigazgatási államtitkár döntése alapján részletfizetés biztosítható.

17. A tanulmányi szerződéseket a Személyügyi Főosztály készíti elő a 15. számú függelékben meghatározottak szerint, a szerződéseket a közigazgatási államtitkár – jogi és gazdasági ellenjegyzést követően – köti meg. A támogatások nyilvántartása, elszámolása, megtérítésének ellenőrzése a Személyügyi Főosztály feladatkörébe tartozik.

Közigazgatási feladat ellátására felkészítő, legalább egy szemeszter időtartamú vizsgával és/vagy szakdolgozat elkészítésével záruló képzés támogatása

18. A foglalkoztatott részére a vizsgára való felkészüléshez és/vagy a szakdolgozat elkészítéséhez tanulmányi szabadság adható, melynek időtartamát az oktatási intézmény által kiadott igazolás alapján a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a közigazgatási államtitkár állapítja meg.

19. A képzés tanulmányi szerződéssel vagy külön megállapodás alapján a tandíj I. besorolású foglalkoztatottak esetén maximum 50%-a, de legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2,5-szerese, II. besorolású foglalkoztatottak esetén maximum a tandíj 70%-a, de legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2,5-szerese.

Idegennyelv-tanulás támogatása

20. A francia és német nyelvek tanulási lehetőségének biztosítására a minisztérium a Budapesti Francia Intézet, illetve a Goethe Intézet által a foglalkoztatottak részére szervezett kedvezményes nyelvtanfolyamokon a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján biztosít részvételi lehetőséget. A külső nyelvtanfolyamokon történő részvételt a minisztérium csak abban az esetben támogatja, ha az a munkaidőt nem érinti.

21. Amennyiben a minisztérium szervezésében a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával idegen nyelvet tanul, ebből a célból a nyelvtanfolyam időbeosztásához igazodóan, de legfeljebb heti 2 óra munkaidő-kedvezményben részesülhet a munkaidő kezdetéhez, illetve végéhez kötötten.

22. A minisztérium – a közigazgatási államtitkár mérlegelésen alapuló döntése alapján – a kötelező nyelvpótlékra jogosító nyelveken túlmenően is támogathatja a foglalkoztatottak nyelvi képzését, amennyiben az a munkaköri feladatok ellátásával összefügg.

23. A nyelvi képzésben való részvétel, és ahhoz kapcsolódóan nyelvvizsga letétele tanulmányi szerződés kötése nélkül támogatható. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a képzés teljes költségének 70%-át.

Tanulmányok támogatása szerződés hiányában

24. Iskolai rendszerű képzésben részt vevő foglalkoztatott részére a minisztérium által biztosítandó szabadidő esetén:

a) a foglalkoztatott a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő kiadása érdekében köteles a szervezeti egység vezetőjét előzetesen tájékoztatni arról, hogy mely napokon lesz oktatás, és erre vonatkozóan becsatolni az oktatási intézmény igazolását;

b) ha a foglalkoztatott bejelentési kötelezettségét elmulasztja, nem jogosult a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő-kedvezményre, és az igénybe nem vett szabadidő kiadására később nem tarthat igényt;

c) a közigazgatási államtitkár dönt arról, hogy a képzéssel kapcsolatban kiesett időtartamokra állapít-e meg díjazást vagy sem. A megállapodást írásba kell foglalni, melyet a Személyügyi Főosztály készít elő.

25. A képzésben, továbbképzésben való részvételre kötelezés esetén a minisztérium biztosítja a szükséges szabadidőt és viseli a költségeket.

Egyéb továbbképzések

26. A misztérium vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottainak vezetőképzése és a foglalkoztatottak továbbképzése az NKI koordinálásával és módszertani útmutatásával szervezendő képzésekkel történik.

Szakmai konferencia, egyéb rendezvény (eseti)

27. Konferenciákon, rendezvényeken való – a 28153/2011/SZEM iktatószámú, „személyügyi módszertani utasításban” meghatározottaknak megfelelő – részvételt (és költségeinek kifizetését) a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján, a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a foglalkoztatott részére.

VI. A FOGLALKOZTATOTTAK JUTTATÁSAI

1. A minisztériumi foglalkoztatottak részére az alábbi támogatások és juttatások biztosíthatóak:

a) cafetéria juttatás

b) szociális juttatások (eseti szociális segély, szülési segély, temetési segély),

c) illetményelőleg,

d) utazási kedvezmények,

e) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (jogszabály alapján),

f) lakásbérleti támogatás, illetve lakáscélú kamatmentes munkáltatói támogatás (külön szabályozás keretében),

g) kegyeleti gondozás,

h) bankszámlára utalás költségtérítése (jogszabály alapján).

Cafetéria juttatások

2.¹¹ A cafetéria-juttatások körét, mértékét – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – minden évben a hivatali szervezet vezetője állapítja meg az 5. számú függelék szerint.

3.¹² A foglalkoztatottak a hivatali szervezet vezetője által a tárgyévre az alábbi meghatározott cafetéria-juttatások közül választhatnak.

Erzsébet-utalvány

4.¹³ A minisztérium e cafetéria-juttatási elem választása esetén papír alapú Erzsébet-utalvány juttatásával támogatja a foglalkoztatott étkezését.

5.¹⁴ Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott utalvány. Az Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására használható fel, az utalványon meghatározott érvényességi időn belül.

6.¹⁵ A juttatás választása esetén – a jogosultsági hónapokra – havonta azonos mértékű, 100 Ft-tal osztható havi juttatás lehet. A legkisebb igényelhető utalványtömbérték 1 000 forint.

7.¹⁶ Az Erzsébet-utalványok beszerzését és átadását a Gazdálkodási Főosztály végzi.

Iskolakezdési támogatás

8.¹⁷ A minisztérium – e cafetéria-juttatási elem választása esetén – utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben vagy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott oktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő, gyám vagy e szülő, gyám közös háztartásban élő házastárs útján. A támogatás tankönyvre, taneszközre, ruházatra fordítható.

9.¹⁸ Az iskolakezdési támogatás mértéke – több juttató esetén is – tanévenként és gyermekenként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 71. §-ában meghatározott mértékig (a minimálbér 30%-áig) terjedhet. A cafetéria-juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre.

10.¹⁹ A foglalkoztatott által kitöltött nyilatkozat alapján a Gazdálkodási Főosztály az iskolakezdési támogatások összegéről nyilvántartást vezet.

11.²⁰ A 10. pont szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a foglalkoztatott a 9. számú függelék szerinti adatlapon köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól.

12.²¹ Az utalványok beszerzését és átadását a Gazdálkodási Főosztály biztosítja a tanév kezdete előtti 60 napon belül. Az utalványok a jogszabály alapján legkésőbb a tanév kezdetét követő 60 napig válthatók be.

Helyi utazási bérlet

13.²² E juttatási forma választása esetén a tárgyévre érvényes helyi utazási bérlet adható.

14.²³ A kedvezményes éves bérletszelvények beszerzését a Gazdálkodási Főosztály végzi.

15.²⁴ A helyi utazási bérletre a foglalkoztatott folyamatos igénybevétel esetén jogosult. Nincs lehetőség a bérletet kizárólag egyes hónapokra kérni, vagy megszakítással igénybe venni. Amennyiben a foglalkoztatott a nyilatkozattétel időpontjáig betölti a 65. életévét, helyi utazási bérletre nem jogosult.

16.²⁵ A megrendelésre és kiadásra került kedvezményes éves BKV-bérletek visszaadására nincs lehetőség, mivel a szolgáltató az éves bérletet nem váltja vissza.

17.²⁶ A 13–16. pontban foglaltaktól eltérően – a jogviszony év közben történő létesítése esetén – a havi bérlet költségének megtérítése a minisztérium nevére és címére kiállított számla és leadott bérletszelvény alapján havonta, utólag, bankszámlára történő átutalással történik.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás

18.²⁷ Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a foglalkoztatottnak, aki:

a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, és

b) ezt a cafetéria-juttatási elemet választja, valamint

c) a Gazdálkodási Főosztályra eljuttatja – ha ez még nem történt meg – a cafetéria nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatot leadja.

19.²⁸ Ezen összeg több nyugdíjpénztári tagság esetén is, együttesen legfeljebb a mindenkor hatályos Szja. tv. szerinti mértékig (a minimálbér 50%-áig) tartozik a kedvezményes adózású juttatások közé, azonban a foglalkoztatott által a keretösszegből havonta választható legkisebb összeg (amennyiben a foglalkoztatott nem saját maga fizeti meg a pénztár által meghatározott tagdíjminimumot) az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege.

20.²⁹ Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást a foglalkoztatott teljes évre havonta, azonos összegben igényelheti.

21.³⁰ A juttatás igénybevétele esetén a foglalkoztatottnak nyilatkoznia kell arról, hogy azonos időszakra az adott jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt.

22.³¹ A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztárba történő átutalásáról havonta a Gazdálkodási Főosztály intézkedik. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagságról szóló, a 10. számú függelék szerinti nyilatkozatot annak is ki kell töltenie, aki nem kér ilyen munkáltatói hozzájárulást.

23.³² A Gazdálkodási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről, ha a foglalkoztatott olyan önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári támogatás

24.³³ Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a foglalkoztatottnak, aki:

a) önkéntes kölcsönös egészségpénztár/önsegélyező pénztár tagja, és

b) ezt a cafetéria-juttatási elemet választja, valamint

c) a Gazdálkodási Főosztályra eljuttatja – ha ez még nem történt meg – a cafetéria nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát.

25.³⁴ Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás egész évre havonta azonos összegben választható, melynek mértéke:

– ezen összeg több egészségpénztári/önsegélyező pénztári tagság esetén is, együttesen legfeljebb a mindenkor hatályos Szja. tv. szerinti mértékig (a minimálbér 30%-áig) tartozik a kedvezményes adózású juttatások közé, azonban a foglalkoztatott által a keretösszegből havonta választható legkisebb összeg (amennyiben a foglalkoztatott nem saját maga fizeti meg a pénztár által meghatározott tagdíjminimumot) az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege.

26.³⁵ A juttatás igénybevétele esetén a foglalkoztatottnak nyilatkoznia kell arról, hogy azonos időszakra az adott jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt.

27.³⁶ A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes egészségpénztárba/önsegélyező pénztárba történő átutalásáról havonta a Gazdálkodási Főosztály intézkedik. A pénztári tagságról szóló, a 11. számú függelék szerinti nyilatkozatot annak is ki kell töltenie, aki nem kér ilyen munkáltatói hozzájárulást.

28.³⁷ A Gazdálkodási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről, ha a foglalkoztatott olyan önkéntes pénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést.

Széchenyi Pihenő Kártya

29.³⁸ A Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP Kártya) az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a foglalkoztatottnak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont elfogadóhelyeken – szolgáltatások vásárolhatók. A kártyával igénybe vehető belföldi szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.

30.³⁹ A SZÉP Kártya egy műanyag elektronikus utalványkártya, amely mögött három, különböző szolgáltatás megvásárlására használható alszámla van, erre a munkáltató támogatást utalhat:

a) szálláshelyalszámlára, szálláshely-szolgáltatásra,

b) vendéglátás-alszámlára, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,

c) szabadidő-alszámlára, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra.

31.⁴⁰ A SZÉP Kártya támogatás keretében a foglalkoztatott alszámlákra – egy-egy alszámlára vagy mindegyikre – igényelhet támogatást, az Szja. tv. 71. § (1) bekezdés c) pontjában az egyes alszámlákra meghatározott mérték erejéig. Az egyes támogatások igénylése során a foglalkoztatott – az éves cafetéria-kerete és a törvényben előírt mérték mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A foglalkoztatottnak a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot kell kitöltenie.

32.⁴¹ A SZÉP Kártya egy-egy alszámlájára a foglalkoztatott teljes évre havonta, azonos összeget igényelhet. A SZÉP Kártya megrendeléséhez a foglalkoztatottaknak az e szabályzat 13. és 14. számú függelékében megjelölt adatokat és az adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozatot kell kitölteni.

33.⁴² A Gazdálkodási Főosztály végzi a SZÉP Kártya megrendelését és vezeti a nyilvántartást. A minisztérium a támogatást havonta utólag utalja át a SZÉP Kártyára. A tárgyévben a SZÉP Kártyára juttatott összeget a következő év december 31-ig fel kell használni, a fel nem használt támogatás visszatérítésre nincs lehetőség.

34.⁴³ A SZÉP Kártya lejárati ideje minimum 3 év. A SZÉP Kártya kibocsátására jogosult azonban a kártyát visszavonhatja, ha a nyilvántartás 24 hónapon keresztül nem tartalmaz le nem járt utalványt.

35.⁴⁴ Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott SZÉP Kártya pótlását a foglalkoztatott közvetlenül rendeli meg a SZÉP Kártya kibocsátójától. SZÉP pótkártya előállítási és kézbesítési költsége – a rendelő személyétől függetlenül, pót-, illetve társkártyánként – a foglalkoztatottat terheli, az a cafetéria-keretösszeg terhére nem teljesíthető.

Igénylési és visszafizetési szabályok

36.⁴⁵ A juttatások igénybevételének részletes szabályairól a Személyügyi Főosztály intraneten keresztül évente előzetesen tájékoztatja a foglalkoztatottakat. A választható elemeket tartalmazó, nyilatkozattételt lehetővé tevő programot a Gazdálkodási Főosztály az éves keretet meghatározó Közszolgálati Szabályzat kiadását követően teszi elérhetővé – elektronikus úton – a foglalkoztatottak részére. A program elérhetőségéről a Gazdálkodási Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a foglalkoztatottakat. A Gazdálkodási Főosztály gondoskodik a nyilatkoztatásról, a cafetéria nyilatkozatok feldolgozásáról, az utalványok megrendeléséről, átadásáról.

37.⁴⁶ A foglalkoztatott a tárgyévre vonatkozó cafetéria-juttatásokról a 36. pontban megjelölt elektronikus levél kézhezvételét követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg teljes felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és azok mértékéről. A választás során az egyes cafetéria elemeket úgy kell figyelembe venni, hogy nyilatkozattételt követően 1 000 forint feletti maradványösszeg ne képződjön. A két példányban kitöltött nyilatkozatot a foglalkoztatott által aláírva, papír alapon kell eljuttatni a Gazdálkodási Főosztály részére, ebből a Gazdálkodási Főosztály átvételi igazolásával a foglalkoztatott egy példányt visszakap. A nyilatkozat egy példányát a foglalkoztatott az adójogszabályok szerint a naptári év utolsó napjától számított 5 évig köteles megőrizni.

38.⁴⁷ Ha a foglalkoztatott a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatti mulasztást –, kedvezményesen adózó értéket is meghaladóan – Erzsébet-utalvány igénybevételére lesz jogosult.

39.⁴⁸ Amennyiben a foglalkoztatott nyilatkozattételi kötelezettségének határidőben objektív okok miatt nem tud eleget tenni, az akadályoztatás megszűnésétől számított 10 munkanapon belül tehet nyilatkozatot.

40.⁴⁹ Amennyiben a foglalkoztatott a nyilatkozattételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen (iskolakezdési támogatás, SZÉP Kártya alszámlái) részesül juttatásban, a másik juttató felé van bejelentési kötelezettsége a minisztériumtól igénybe vett támogatás tekintetében.

41.⁵⁰ Az év közben a minisztériumnál jogviszonyt létesítő, valamint az a foglalkoztatott, akinek a jogosultsága év közben keletkezik, a kinevezési okirat kézhezvételét követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg teljes felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és azok mértékéről.

42.⁵¹ A cafetéria-rendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó választás hatálya naptári évre, illetve a jogviszony, vagy jogosultság évközi keletkezésétől a megszűnéséig szól, annak módosítására év közben legfeljebb egy alkalommal, tárgyév szeptember 30. napjáig van lehetőség. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre és pénzben nem váltható meg. A foglalkoztatott a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról tárgyév november 30-ig írásban nyilatkozik, melyet a Gazdálkodási Főosztályra kell benyújtani. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a foglalkoztatott nem veheti igénybe.

Eljárás a jogosultság év közbeni megváltozása esetén

42/A.⁵² A Szabályzat 5. függelék 2. pontjában meghatározott esetekben, vagy ha a foglalkoztatott jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve, ha a foglalkoztatott választása szerint a juttatás természete ezt lehetővé teszi, vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony foglalkoztatott halála miatt szűnik meg.

42/B.⁵³ A 42/A. pontban, valamint a 42/C–42/D. pontban meghatározott esetekben a foglalkoztatott legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a részére nyújtott cafetéria-juttatással a Gazdálkodási Főosztályon köteles elszámolni. A 42/A. pont második fordulata szerinti haláleset esetén a foglalkoztatottat, illetve örökösét elszámolási kötelezettség nem terheli.

42/C.⁵⁴ A cafetéria-juttatási keret tárgyévre vonatkozó – a jogviszony időtartamával időarányosan megállapított – mértékének túllépése esetén a különbözetet a Gazdálkodási Főosztály – a foglalkoztatott 8. számú függelék szerint megtett hozzájárulásával – illetményéből levonja.

42/D.⁵⁵ A cafetéria-juttatási keret tárgyévre vonatkozó – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – mértékénél kevesebbet igénybe vevő foglalkoztatott részére a különbözet – a foglalkoztatott által a nyilatkozatban meghatározott módon – kiadásra kerül.

42/E.⁵⁶ Amennyiben év közben megszűnik annak a juttatási elemnek az igénybevételi jogosultsága, amelyre a foglalkoztatott a támogatást kérte, vagy csökken az igénybe vehető támogatás összege, úgy a foglalkoztatott a továbbiakban nem veheti igénybe ezen juttatási elem esetében a számára biztosított keretet.

42/F.⁵⁷ A 42/E. pontban foglalt esetben a megszűnéstől, módosulástól számított 10 munkanapon belül bejelentési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatottnak a Gazdálkodási Főosztály felé, és az így igénybe nem vett keretösszeg a tárgyévben – a fennálló lehetőségek szerint – felhasználható.

42/G.⁵⁸ A Szabályzat 5. függelék 2. pontjában meghatározott esetekben a foglalkoztatottat a Gazdálkodási Főosztály – annak figyelembevételével, hogy mely időszakra nem illette meg juttatás – tájékoztatja a rendelkezésre álló cafetéria-keretről, a szabályzat alapján választható juttatásokról, illetve arról, hogy van-e visszafizetési kötelezettsége. A foglalkoztatott a 36. pontban megjelölt elektronikus levél kézhezvételét követő 10 munkanapon belül köteles a nyilatkozattételi kötelezettségét teljesíteni és nyilatkozatait a Gazdálkodási Főosztályra eljuttatni.

Szociális juttatások

43. A minisztérium a jóváhagyott éves működési költségvetésében a szociális feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: Szociális keret) képez.

44. A Szociális keret terhére, a foglalkoztatott kérelmére, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek fennállása és igazolása esetén, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében az alábbi szociális juttatásokban részesíthető:

a) eseti szociális segély,

b) szülési segély,

c) temetési segély.

45. A kérelmet írásban, a foglalkoztatott és a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva, az igényelt segélyre vonatkozó rendelkezések szerint, a szükséges dokumentumok csatolásával, nyilatkozatok megtételével a Szociális és Kegyeleti Bizottságnak (a továbbiakban: SZKB) címezve a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani. A kérelmet az SZKB bírálja el, javaslatát – a Gazdálkodási Főosztály fedezetigazolását követően – a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárnak terjeszti fel jóváhagyásra.

46. A felsorolt szociális juttatások együttes összege foglalkoztatottanként/háztartásonként évente nem haladhatja meg az illetményalap hatszorosát.

47. Nem részesíthető szociális juttatásban az a foglalkoztatott:

a) aki próbaidejét tölti,

b) aki felmentési, lemondási vagy felmondási idejét tölti,

c) akinek a minisztériummal kevesebb, mint 6 hónapja áll fenn a jogviszonya,

d) ha külszolgálaton van, fizetés nélküli szabadságon van (gyermekszülés, gyermekápolás, gondozás kivételével), vagy három hónapon túl keresőképtelen beteg.

48. Szociális juttatásban csak az a foglalkoztatott részesíthető, aki az adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és azok kezeléséhez hozzájárul.

49.⁵⁹ Az SZKB 13 tagból álló testület.

Az SZKB tagjai:

a) a Személyügyi Főosztály vezetője, vagy az általa az elnöki feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

b) a Jogi Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

c) a Gazdálkodási Főosztály vezetője, vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

d) a Miniszteri Kabinet vezetője által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

e) az egészségügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

f) az oktatásért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

g) a kultúráért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

h) a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

i) a sportért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

j) az OM Szakszervezetének elnöke, vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő,

k) az OKM Demokratikus Szakszervezetének elnöke, vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő,

l) a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,

m) az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy.

Az SZKB elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője, vagy az általa elnöki feladatok ellátására kijelölt személy.

A tagok személyesen vesznek részt az SZKB ülésén. A tagokat akadályoztatásuk esetén az ülésen szavazati joggal esetileg, írásban felruházott megbízottjaik képviselhetik.

Az SZKB egyszerű szótöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az SZKB akkor határozatképes, ha az elnökön, vagy az elnök által kijelölt őt helyettesítő tagon kívül legalább hat tag jelen van.

Az SZKB kéthavonta tart ülést, rendkívüli esetben ennél gyakrabban is összehívható.

Eseti szociális segély

50. Eseti szociális segélyben lehet részesíteni a foglalkoztatottat szociális helyzetét érintő rendkívüli körülmény, családi esemény bekövetkezésekor jelentős anyagi kárral, vagy tartós jövedelemkieséssel járó, a foglalkoztatottnak fel nem róható esemény miatt, továbbá tartósabb ideje fennálló kedvezőtlen szociális helyzete esetén.

51. Az eseti szociális segély iránti kérelemben (16. számú függelék) részletesen ki kell fejteni a segély megállapítását megalapozó körülményeket és mindezek alátámasztása céljából csatolni kell:

a) a foglalkoztatottal közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás stb.),

b) a kérelem indokául előadott szociális rászorultságot alátámasztó dokumentumokat (pl. a kérelem benyújtását megelőző hónap rezsiköltségét igazoló bizonylat másolata, rendszeres gyógyszerekről a kiváltást igazoló bizonylat, egyéb rendszeres kiadásokról szóló dokumentum stb.).

52. Az eseti szociális segély mértékének a felső határa az illetményalap hatszorosa/fő/tárgyév.

53. Az a foglalkoztatott, aki szülési vagy temetési segélyt igényel, ugyanerre az indokokra tekintettel szociális segélyben nem részesíthető. Eseti szociális segély évente legfeljebb két alkalommal igényelhető.

54. A kérelmek elbírálása során mérlegelés nélkül meg kell állapítani az eseti szociális segélyt azok számára, akiknek

a) 1 főre eső jövedelme nem éri el a havi nettó 100 000 Ft-ot, egyedülálló munkatárs esetében a havi nettó 130 000 Ft-ot,

b) a kérelem benyújtását megelőző két évben szociális támogatásban nem részesültek,

c) gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelik, illetve három vagy több gyermeket nevelnek,

d) fogyatékkal élők vagy megváltozott munkaképességűek, vagy fogyatékos hozzátartozójukat, idős, beteg szüleiket eltartják, illetőleg gondozásukat ellátják.

Szülési segély

55. A foglalkoztatott kérelme alapján szülési segélyben részesíthető gyermeke születésére, vagy gyermek örökbefogadására tekintettel.

56. Szülési segély a gyermek születését, illetve az örökbefogadását követő 3 hónapon belül igényelhető.

57. A 17. számú függelék szerinti kérelemnek – melyhez a születési anyakönyvi kivonat másolata, illetve az örökbefogadást alátámasztó okirat másolata csatolandó – tartalmaznia kell:

a) a foglalkoztatott nyilatkozatát, hogy gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik,

b) a gyermek születési idejét, az örökbefogadás időpontját,

c) gyermekét egyedül vagy közeli hozzátartozójával közösen neveli,

d) eltartott gyermekei számát, eltartott kiskorú gyermekei számát,

a foglalkoztatottal közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás stb.).

58. Az igényelhető szülési segély összege gyermekenként maximum az illetményalap háromszorosa. (Iker gyermekek esetén a segély minden gyermek után adható.)

59. Nem részesülhet szülési segélyben az, akinek családján belül az egy főre eső bruttó jövedelme meghaladja az illetményalap ötszörösét.

60. A szülési segély – pozitív elbírálás esetén – megilleti a foglalkoztatottat abban az esetben is, ha a segély kifizetésének időpontjában a jogviszonya már nem állt fenn, de a gyermek születésének, illetve örökbefogadásának időpontja jogviszonyának fennállása időpontjára esik.

Temetési segély

61. A foglalkoztatott – kérelmére – az Szja. törvény alapján adómentes temetési segélyt kaphat, ha az elhunyt házastársa, vagy az elhunyt személlyel egyenesági rokonságban áll (egyenesági rokon alatt e rendelkezés szempontjából a szülőt és a gyermeket kell érteni. Nagyszülő temettetéséről történő gondoskodás esetén a gyermek akkor minősül egyenesági rokonnak, ha nincs más egyenesági hozzátartozó, aki a temettetésről gondoskodna).

62. A temetési segélyt az elhalálozást követő 3 hónapon belül lehet kérni. A kérelem elbírálásáról soron kívül kell gondoskodni.

63. A 18. számú függelék szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a foglalkoztatott nyilatkozatát, hogy a temetés költségei elsődlegesen rá hárultak,

b) az elhunyt hozzátartozó hozzátartozói minőségének megjelölését,

c) az elhalálozás időpontját,

d) a temetés összköltségét.

64. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a foglalkoztatott nevére kiállított eredeti temetkezési számlákat.

65. Az igényelhető temetési segély összege temetkezésenként maximum az illetményalap háromszorosa.

Illetményelőleg

66. A határozatlan idejű, vagy az egy évet meghaladó határozott idejű jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatott évente egy alkalommal illetményelőleg folyósítását igényelheti a 19. számú függelék szerinti adatlapon, melyet – a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva – a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani engedélyezésre.

A Gazdálkodási Főosztály fedezet rendelkezésre állása esetén intézkedik az illetményelőleg folyósításáról.

67. A foglalkoztatottnak a próbaideje, valamint felmentési/felmondási, illetőleg lemondási ideje alatt illetményelőleg nem folyósítható. Nem részesülhet továbbá illetményelőlegben az a foglalkoztatott, akinek a minisztériummal szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van.

68. Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi bruttó illetményét (munkabérét).

69. Illetményelőleg felvételét az adott évben másodszor – a szervezeti egység vezetőjének és a Személyügyi Főosztály vezetőjének együttes javaslata alapján – különös méltányosságból a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezheti. Az erre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani az alapjául szolgáló különös indok feltüntetésével.

70. A törlesztési idő mértéke legfeljebb 6 hónap lehet. Határozott idejű jogviszony esetén a foglalkoztatottnak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll.

71. Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály kamatmentesen vonja le a foglalkoztatott illetményéből (munkabéréből). Az illetményelőleg-kérelemmel a foglalkoztatott egyidejűleg hozzájárul az illetményéből történő levonáshoz.

72. Ha a foglalkoztatott jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon esedékessé és levonhatóvá válik, és a foglalkoztatottnak járó pénzbeli juttatásokból a vissza nem fizetett előleget le kell vonni, illetőleg vissza kell fizetni.

Utazási kedvezmények

73. A foglalkoztatott – a Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás, illetőleg hétvégi hazautazás esetén – helyközi közlekedési eszközökre érvényes menetjegye vagy bérletszelvény árának jogszabály szerinti mértékű megtérítésére jogosult. Budapest közigazgatási határán kívülről történő munkába járás és hazautazás költségeinek megtérítése a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést szabályozó 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint történik.

74. A 73. pont szerinti munkába járáshoz és hazautazáshoz a bérlet (menetjegy) térítés iránti kérelmet – amely tartalmazza a foglalkoztatott nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről, vagy tartózkodási helyéről történik –, a lakcímkártya fénymásolatával együtt a Gazdálkodási Főosztályhoz kell előterjeszteni a 20. számú függelék szerinti adatlapon. (Tartózkodási hely annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a foglalkoztatott – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik). A továbbiakban a Gazdálkodási Főosztály a bérlet, vagy menetjegy leadása esetén havonta – további külön kérelem nélkül – a jogszabályban meghatározott térítést kifizeti a foglalkoztatottnak.

75. A foglalkoztatott részére a munkába járáshoz az Szja. törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha:

a) lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,

b) a munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést (a hosszú várakozás fogalmát a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet határozza meg),

c) mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkába járását közeli hozzátartozója biztosítja.

76. A saját gépjármű-költségtérítés munkába járás céljából történő igénybevételét – a foglalkoztatott jogosultsági nyilatkozata alapján, a munkahely és a lakóhely/tartózkodási hely közötti távolság (km) megadásával – a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezi, az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével.

A kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát. (Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.)

77. A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a foglalkoztatott részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként az Szja. törvényben adómentesen meghatározott összeg fizethető.

78. A ledolgozott munkanapokat az igénylő közvetlen munkahelyi vezetője havonta köteles igazolni, a kifizetésről a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

79. A legalább egyéves, bármely munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal (kormány-tisztviselői jogviszonnyal) rendelkező foglalkoztatottak, főfoglalkozású jogviszonyuk ideje alatt évente 12 alkalommal 50%-os menettérti utazásra jogosultak. Az utalványt tulajdonosa valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatáshoz (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) igénybe veheti.

80. Az utalvány évenkénti kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően – a Személyügyi Főosztály látja el.

Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg

81. A minisztérium képernyő előtti munkavégzéshez kérelemre (21. számú függelék) éleslátást biztosító szemüveget biztosít a vele jogviszonyban álló foglalkoztatottnak, ha a napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, és a szemészeti szakvizsgálat eredményeként a szakorvos megállapítja a szemüveg használatának indokoltságát, illetve azt, hogy a foglalkoztatott által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet].

Nem igényelhető éleslátást biztosító szemüveg:

a) a 30 napon túli keresőképtelenséggel járó betegség, ideértve a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a szülési szabadság;

b) a fizetés nélküli szabadság;

c) a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján történő, vagy a munkáltató által engedélyezett munkavégzés alóli mentesülés;

d) próbaidő

időtartama alatt.

82. A foglalkoztatott köteles kezdeményezni a foglalkozás-egészségügyi orvosnál szem- és látásvizsgálatának elvégzését, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyő előtti munkavégzéssel hozható összefüggésbe. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el, és indokolt esetben a foglalkoztatottat szemészeti szakvizsgálatra küldi.

83. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a minisztérium megtéríti szükséges szemüveg szemüveglencséjének, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretének számlákkal igazolt költségét, a tényleges számlaérték, de maximum 20 000 Ft értékhatárig.

A költségtérítés jóváhagyásához az alábbi dokumentumokat kell benyújtani a Személyügyi Főosztályra:

a) a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos szakmai véleménye,

b) a szemüveglencse, a szemüveg elkészítéséről szóló, a minisztérium nevére kiállított, eredeti számla (amelyen szerepelnie kell a foglalkoztatott nevének és annak, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveghez került kiállításra),

c) a szervezeti egység vezetőjének igazolása a napi 4 órán keresztül történő képernyős eszköz használatáról,

d) valamint a foglalkoztatott nyilatkozata arról, hogy az elmúlt kétéves időtartamban éleslátást biztosító szemüveghez munkáltatói hozzájárulást nem kapott.

84. A 83. pontban részletezett dokumentumokat a Személyügyi Főosztály a jogosultság igazolásával továbbítja a Gazdálkodási Főosztályra.

Nem téríti meg a minisztérium a foglalkoztatott által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse költségét, valamint azok bármilyen jogcímen történő cseréjének, pótlásának költségeit. A szemüveg használatához kapcsolódó költségek a foglalkoztatottat terhelik.

Éleslátást biztosító szemüveg árának megtérítése kétéves időtartamon belül újra nem kérhető.

Lakásbérleti támogatás, lakáscélú kamatmentes munkáltatói támogatás

85. A lakásbérleti támogatás foglalkoztatott általi igénybevételéről, valamint a foglalkoztatottak részére lakáscélú kamatmentes munkáltatói támogatásokról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló szabályzata rendelkezik.

Kegyeleti gondozás

86. A minisztériummal jogviszonyban álló, vagy a minisztérium nyugdíjasának minősülő elhunyt foglalkoztatottról – az elhunyt személye és egyéb körülmények által indokolt – hivatali tiszteletadással kell megemlékezni.

Az elhunyt foglalkoztatottról való kegyeleti megemlékezés történhet:

a) a közszolgálat halottjává (elhunyt köztisztviselők, kormánytisztviselők esetében), vagy a minisztérium saját halottjává nyilvánítással,

b) vagy egyéb módon, így különösen: a minisztérium képviseletével a temetésen, a temetésre koszorú küldésével, részvétnyilvánítással, gyászközlemény megjelentetésével, a gyászlobogónak a minisztérium épületére való kifüggesztésével.

87. A közszolgálat halottjává, vagy a minisztérium saját halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt foglalkoztatottat (ha ezzel a közeli hozzátartozók egyetértenek), aki a jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes.

88. A közszolgálat halottjává, a minisztérium saját halottjává nyilvánításra, továbbá a kegyeleti megemlékezés egyéb formájára a szervezeti egység vezetőjének az SZKB-nek címzett, a Személyügyi Főosztályra megküldött kezdeményezése alapján, az SZKB javaslatának figyelembevételével, a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár jogosult.

89. A minisztérium a közszolgálat halottjává, a minisztérium saját halottjává nyilvánított személy hozzátartozójának – a halotti anyakönyvi kivonat másolatának és a minisztérium nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló számláknak a bemutatásával – a temetési költségeit a számlák szerinti összegben, de legfeljebb a mindenkori illetményalap hétszeresének megfelelő összegben megtéríti.

90. A minisztérium (közszolgálat halottjává, minisztériumi saját halottá nem nyilvánított) elhunyt munkatársa esetében a szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a kegyeleti megemlékezés formájára, amelyet további intézkedés céljából a Személyügyi Főosztálynak kell megküldenie. A Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állása esetén a kezdeményezésnek megfelelően történik az elhunytról a megemlékezés.

91. Az elhunyt közéleti, Kossuth-díjas, illetve Széchenyi-díjas személy saját halottá nyilvánításáról a minisztérium Gazdálkodási Szabályzata rendelkezik.

92. Az elhunyt munkássága szerint illetékes szervezeti egység feladata a Gazdálkodási Szabályzat szerinti javaslattétel, valamint igény szerint a családdal való kapcsolattartás a temetés intézése érdekében, illetve a Gazdálkodási Főosztály felé történő ügyintézés (pl. megrendelő készítése, a minisztérium nevére szóló átutalásos számla teljesítésigazolásra és kifizetésre történő továbbítása stb.).

Bankszámlára utalás költségtérítése

93. A foglalkoztatott az illetmény bankszámlára történő utalásával összefüggésben évente bruttó 10 000 Ft költségtérítésre jogosult, amelyet legkésőbb a március havi illetménnyel kell részére átutalni.

VII. MUNKAREND ÉS A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI

Rendkívüli munkavégzés, készenlét

1. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről, annak ellentételezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik. A szervezeti egységek vezetői a végrehajtásról nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzéssel töltött órák időtartamát, az ennek ellenértékeként járó szabadidő mértékét, valamint a kiadott szabadidő időpontját. A nyilvántartás egy példányát a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni. A nyilvántartást a szabadság-nyilvántartó lapokkal/kartonokkal együtt kell kezelni

2. A szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő foglalkoztatott számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg, amelyről írásban tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt. A foglalkoztatott részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

3. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői munkakörben foglalkoztatott – ide nem értve az állami vezetőt – a nem vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottakkal azonos szabályok szerint jogosult.

A pihenőidő és a szabadság

4. A tárgyévre irányadó szabadság mértékét a Személyügyi Főosztály állapítja meg és közli az érintettekkel a tárgyév január 31. napjáig. A szabadságok kiadását a szabadság-nyilvántartó lapon/kartonon kell vezetni. A szabadság kiadása a megfelelő rovat kitöltésével az SZMSZ 8. függelékében meghatározottak szerint kerül engedélyezésre.

VIII. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL, VAGYONGYARAPODÁS VIZSGÁLATA

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök

1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök esetében a szervezeti egység vezetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy – a Vnytv. 3. § (1) bekezdése, illetőleg 3. § (2) bekezdése alapján – a munkakört betöltő vagyonnyilatkozatra kötelezett-e. Amennyiben igen, arról a felvételi engedélykérelemmel egyidejűleg, illetve munkakör változását megelőzően tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

2. A Személyügyi Főosztály tájékoztató levél megküldésével értesíti a kötelezettet a kötelezettség fennállásáról és az esedékesség időpontjáról, valamint csatolja a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges formanyomtatványt és kitöltési útmutatót.

3. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, a Személyügyi Főosztály köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha e határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ebben az esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni.

4. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a Személyügyi Főosztály a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. Ha erre nincs lehetőség (pl. a kormánytisztviselő akadályoztatása miatt), részére postai küldeményként tértivevénnyel kell megküldeni. Amennyiben a nyilatkozat sem személyesen, sem postai úton nem volt kézbesíthető, a kézbesítés utolsó megkísérlésétől számított 30 nap után az iratokat meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

IX. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, ÉS A FOGLALKOZTATOTTAK PIHENÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

Egészségügyi ellátás

1. A minisztérium épületében orvosi rendelő működik, melynek rendelési idejét a munkaidőhöz igazodóan kell megállapítani.

2. A foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően kötelező orvosi vizsgálatra kerül sor.

Üdültetés

3. A minisztérium foglalkoztatottai a Személyügyi Főosztály üdülési referense útján tájékozódhatnak a kedvezményes üdülési lehetőségekről.

X. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉSKÖTÉS ELJÁRÁSRENDJE

1. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából megbízási szerződés megkötését a szervezeti egység vezetője az általa irányított szervezeti egység feladatkörével összefüggésben – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – kezdeményezheti.

2. A megbízási szerződésben foglaltak teljesítése alapján járó kifizetésekről – a szerződésben rögzített feladatok dokumentált teljesítése alapján kiállított teljesítésigazolást követően – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

Függelékek:

1. függelék: A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban alkalmazásra kerülő kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók felvételi eljárásának rendje

2. függelék: Felvételi engedélykérelem

3. függelék: Elszámoló lap

4. függelék: Átadás-átvételi jegyzőkönyv

5. függelék: 2012. évi cafetéria-juttatások

6. függelék: Nyilatkozat a cafetéria keretösszeg felhasználásáról

7. függelék: Áttekintés a 2012. évi cafetéria-juttatások adóterheiről

8. függelék: Nyilatkozat cafetéria-juttatások illetményből/munkabérből történő levonásához

9. függelék: Nyilatkozat iskolakezdési támogatás igényléséhez

10. függelék: Nyilatkozat önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságra

11. függelék: Nyilatkozat önkéntes kölcsönös egészségpénztári tagságra

12. függelék: Nyilatkozat önsegélyező pénztári tagságra

13. függelék: Nyilatkozat Széchenyi-pihenőkártyára való utalásról

14. függelék: Széchenyi-pihenőkártya igényléséhez adatlap

15. függelék: Tanulmányi szerződés

16. függelék: Kérelem eseti szociális segély iránt

17. függelék: Kérelem szülési segély iránt

18. függelék: Kérelem adómentes temetési segély iránt

19. függelék: Kérelem illetményelőleg folyósítása iránt

20. függelék: Kérelem közlekedési költségek megtérítése iránt

21. függelék: Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg költségeinek megtérítése

22.⁶⁰ függelék: Munkaköri pótlékra jogosító munkakörök

1. számú függelék

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban alkalmazásra kerülő kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók felvételi eljárásának rendje

1. Jelen felvételi eljárási rend hatálya kiterjed a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban (a továbbiakban: minisztérium) felvételre javasolt: kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, munkavállalókra (a továbbiakban: felvételre javasolt foglalkoztatott), valamint a felvételi eljárás folyamatában résztvevő vezetőkre és az ügyintézésében résztvevő kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre.

2. A minisztériumban munkakör betöltése érdekében létszámfelvételre csak üres álláshely betöltése, vagy tartósan távollévő személy (pl. gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság, tartós betegállomány stb.) helyettesítése, esetenként szükségessé váló feladat elvégzése, illetve külszolgálat ellátása érdekében kerülhet sor.

3. A kormányzati szolgálati jogviszony, továbbá a munkaviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) létesítésének szándékát a foglalkoztató szervezeti egység vezetője, a szervezeti egységet közvetlenül irányító helyettes államtitkár és az ágazatot irányító államtitkár kabinetfőnökének jóváhagyásával ellátott, a 2. számú függelék szerinti felvételi engedélykérelem elnevezésű nyomtatványon kezdeményezi a Személyügyi Főosztálynál. Miniszteri Kabinet és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében a kabinetfőnök, illetve a főosztályvezető a kezdeményező.

4. A felvételi engedélykérelmet a szervezeti egység vezetőjének – a rendkívüli, előre nem tervezhető igényeket kivéve – a foglalkoztatási jogviszony tervezett létesítése előtt (az álláshely pályázat útján történő betöltése esetén a pályázat tervezett meghirdetése előtt) legalább 10 munkanappal korábban kell kezdeményeznie a Személyügyi Főosztálynál.

5. A felvételi engedélykérelemhez csatolni kell a felvételre javasolt foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) melléklete szerinti tartalommal készült önéletrajzát és a munkaköri leírást. Ha az álláshelyet pályázat útján kívánják betölteni, akkor a pályázati felhívás tervezetét és a munkaköri leírást kell csatolni.

6. Az üres álláshely adott szakterületnél történő rendelkezésre állását a Személyügyi Főosztály igazolja, ezt követően az engedélykérelmet javaslattétel céljából a jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz továbbítja, aki az engedélykérelmet döntésre a közigazgatási államtitkárnak küldi meg. A felvétel engedélyezéséről, illetve annak elutasításáról, vagy a konkrét személy felvételének engedélyezése helyett pályázati eljárás kiírásáról szóló döntésről a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a felvételi eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetőjét.

7. A felvételi engedély alapján a Személyügyi Főosztály intézkedik a kiválasztott személy felvételének ügyintézéséről, illetve pályázat esetén a pályázati eljárás lefolytatásáról.

8. A pályázati eljárásra egyebekben a Kttv., a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak, valamint a minisztérium Közszolgálati Szabályzatában foglaltak az irányadóak.

9. A kinevezési feltételként a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben meghatározott iskolai végzettséget, illetve szakképesítést kell figyelembe venni. Ahol a kormányrendelet egy feladatkör ellátását többféle iskolai végzettséggel, szakképzettséggel is lehetővé teszi, ott az adott munkakört a felsorolt iskolai végzettségek, illetve szakképesítések bármelyikével rendelkező foglalkoztatott elláthatja.

10. A minisztériumon belüli belső áthelyezés esetén, az 1–10. pontokban foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

11. A Személyügyi Főosztály a felvételi eljárás keretében intézkedik az alkalmazáshoz szükséges iratok, igazolások beszerzéséről és a felvétellel kapcsolatos nyomtatványok, nyilatkozatok kitöltetéséről.

2. számú függelék

Felvételi engedélykérelem

(álláshely betöltésére)

I. Foglalkoztató szervezeti egység megnevezése:

II. Betöltendő munkakör megnevezése:

(vezető/nem vezető, a munkaköri leírást kérjük mellékelni)

III. A jogviszony létesítésének tervezett kezdő időpontja:

– határozatlan időre*

– határozott időre*: (tól-ig)

helyettesítés miatt:

(a helyettesítendő személy nevét kérjük beírni)

meghatározott feladat miatt:

(a konkrét feladatot kérjük beírni)

– a foglalkoztatási jogviszony formája:

[kormánytisztviselő (politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó), ügykezelő, munkavállaló]

– teljes munkaidőben (heti 40 órában) kívánjuk alkalmazni*

– részmunkaidőben kívánjuk alkalmazni: ………… óra/hét, vagy …… óra/nap*

IV. A munkakört az alábbiak szerint kívánjuk betölteni*:

1. Pályázat nélkül:

Az alkalmazni kívánt személy neve:

Iskolai végzettsége:

a) belső (minisztériumon belüli) áthelyezéssel:

– mely szervezeti egységtől kérik az áthelyezést:

b) más közigazgatási szervtől történő áthelyezéssel:

ba) – honnan kérik áthelyezni:

(az áthelyező intézmény nevét, vezetőjét, címét, az áthelyezni kívánt személy nevét, személyi adatait {születési hely, idő, anyja neve}, az áthelyezés tervezett dátumát kérjük megadni)

bb) az áthelyezni kívánt személynek az áthelyező munkáltatónál:

– van-e tanulmányi szerződésből tartozása: igen/nem*;

mértéke: ……………………………Ft

– van-e munkáltatói lakáskölcsön-szerződésből tartozása: igen/nem*

mértéke: ……………………………Ft

c) felvételére nem áthelyezéssel kerül sor

Próbaidő: …… hónap (3–6 hónap közötti próbaidő kikötése kötelező)

2. Pályázat útján:

– a 406/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti munkakörtérképet kitöltve kérjük mellékelni,

– az álláshelyet a Szolgáltató Központ honlapján kívül, az alábbi helye(ke)n kérjük

meghirdetni: ……………………………………………………

Dátum: …………………………………

Aláírás: …………………………………

foglalkoztató szervezeti egység vezetője

A foglalkoztató szervezeti egységet közvetlenül irányító vezető tölti ki:

A kérelmezett munkakörbe a létszám felvételével: - egyetértek / nem értek egyet.*

Dátum: …………………………………

Aláírás: …………………………………

helyettes államtitkár

Az ágazatot irányító államtitkár kabinetfőnöke tölti ki:

A kérelmezett munkakörbe a létszám felvételével: – egyetértek / nem értek egyet.*

Dátum: …………………………………

Aláírás: …………………………………

kabinetfőnök

Személyügyi Főosztály tölti ki:

A kérelmező szervezeti egységnél a kérelmezett álláshely*:

– rendelkezésre áll, a következő időponttól: …………………………………………

– nem áll rendelkezésre.

Dátum: …………………………………

Aláírás: …………………………………

Személyügyi Főosztály vezetője

A kérelmezett munkakörbe:

– a létszám felvételét: javasolom / nem javasolom *

Dátum: …………………………………

Aláírás: …………………………………

jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár

A létszám felvételét:

a) engedélyezem ……………………………… tól

b) pályázati eljárás keretében engedélyezem ………………… .tól

c) nem engedélyezem

d) ……………………………………………………….(egyéb döntés)*

Dátum: …………………………………

Aláírás: …………………………………

közigazgatási államtitkár

A kérelemhez csatoltandó iratok:

1. munkaköri leírás

2. a felvételre javasolt személy önéletrajza

3. felvételi javaslat függvényében pályázati felhívás tervezete

* Megjegyzés: a megfelelő választ kérjük bejelölni, illetve az adott részt kitölteni.

3. számú függelék

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1. sz. ELSZÁMOLÓ LAP

a kormányzati szolgálati jogviszony, a munkaviszony, a megbízási jogviszony,

a vállalkozási jogviszony megszűnéséhez/megszüntetéséhez

Név:

Szervezeti egység:

Beosztás:

Utolsó munkában töltött nap:

Jogviszony megszűnésének napja:

Jogviszony megszűnésének módja:

Felhívom a figyelmét, hogy az Illetménygazdálkodási Osztály csak az „1., 2. sz. Elszámoló lap” leadását és a 3. sz. „Elszámoló lap” KEF-nek történő elküldését követően tudja megkezdeni az Ön részére az elszámolást!

Igazolom, hogy a munkakörébe tartozó hivatalos iratokat és dokumentumokat leadta, munkakörét jegyzőkönyvileg átadta.

A munkatárs ….....................……. évre vonatkozó szabadság-nyilvántartási lapját mellékelem.

Dátum: …………………………

Aláírás: ………………………………… (munkahelyi vezető).

Személyügyi Főosztály:

Tanulmányi szerződés: van, ebből adódó tartozás: ……………………………………… Ft

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Vagyonnyilatkozat-tétel: záró vagyonnyilatkozat tételre kötelezett

nem kötelezett

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Szabadság: rendezendő ……………………………..………………… nap

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Igazolvány/belépő (itt kell leadni a belépésre jogosító mágneskártya kivételével a foglalkoztatottnál lévő egyéb belépőt vagy igazolványt, állami vezetők esetében az állami vezetői igazolványt és a Honvédkórházba történő belépést biztosító Állami Vezető Ellátása kártyát): leadta, ………………………………… igazolványt/belépőt

nincs/nem adta le

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Utazási utalvány: leadta

nincs/nem adta le

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Lakáskölcsön: van, változatlan feltételekkel továbbfizethető: igen / nem

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Egyebek:

Könyvtár: könyvtartozása van

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

TÜK Iroda/helyileg illetékes Dokumentáció Osztály:

nyílt és minősített iratokat, bélyegzőt leadta

nincs/nem adta le

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Parlamenti Főosztály: parlamenti belépőjét leadta

nincs/nem adta le

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Egyéb szervezeti egység (pl. telefonos partnercsomag, parkolózseton vagy parkolókártya esetében a Személyügyi Főosztály) : ……………………………………………………………………….

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Gazdálkodási Főosztály:

Lakáskölcsön: van, ebből adódó tartozás: ……………………………………… Ft

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Házipénztár tartozás: van ……………………………..…………………………… összeg

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Devizapénztár: valutaelőleg tartozása van …………………………………… összeg

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Eszköztartozása: van …………………………………………………………… összeg

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Cafetéria tartozás: van ……………………………………………………….összeg

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Illetményelőleg tartozás: van ……………………………………………………….összeg

nincs

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

Egyéb: ……………………………………………………………………………………

Dátum: …………………………

Aláírás: …………………………………

2. sz. A KEF felé fennálló tartozások kiegyenlítése a KEF adatlapon történik, amely ezen Elszámoló lap részét képezi.

3. sz. Az Elszámoló lap mellékletét képezi továbbá a kilépő/tartós távollét bejelentő lap is.

Dátum: …………………………

Munkatárs aláírás: …………………………………

4. számú függelék

ÁTADÁS-ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNYV

Készült: 201. …………… „ ”-én

Helyszín: ………………………………………………………

Átadó: ………………………………………………………

Átvevő: …..……………………. (név) …..……………………. (beosztás)

Közvetlen felettes vezető: ………………………………………

Utolsó munkában töltött nap: 201. ………………………… „ ”.

Az átadás-átvételi jegyzőkönyv az érintett szervezeti egység feladatkörébe tartozó, ügyrendjében meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor, az átadott munkakörrel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekről és az azokkal összefüggésben szükséges intézkedésekről készít átfogó képet.

Ennek megfelelően jelen jegyzőkönyv a folyamatban lévő ügyek átadását a következők szerint tartalmazza:

1. A közvetlen felettes által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtását:

2. A gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolását:

3. A munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladatait:

4. A jegyzőkönyv mellékleteként az iratjegyzéken iktatószám szerinti sorrendben az átvevő részére átadott, folyamatban lévő ügyek iratainak felsorolását.

A munkakör átadójának közvetlen felettese aláírása (az átadás-átvétel megfelelőségének és szakszerű lebonyolításának igazolása érdekében):

……………………………

Közvetlen felettes vezető

………………………………………… ……………………………………

Átadó aláírása Átvevő aláírása

Készült: 5 példányban 1 pld. Átadó

1 pld. Átvevő

1 pld. Közvetlen felettes vezető

1 pld. Személyügyi Főosztály

1 pld. Illetékes Dokumentációs Osztály

ÁTADÁS-ÁTVÉTELI JEGYZŐKÖNV MELLÉKLETE

(IRATJEGYZÉK)

Iktatószám: Tárgy:

Budapest, 201. …………………. „ ”.

A munkakör átadójának közvetlen felettese aláírása (az átadás-átvétel megfelelőségének és szakszerű lebonyolításának igazolása érdekében):

……………………………

Közvetlen felettes vezető

………………………………………… ……………………………………

Átadó aláírása Átvevő aláírása

5. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁶¹

Cafetéria-juttatások a 2013. évben

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 151. §-ában, valamint a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak végrehajtására – figyelemmel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezéseire – a minisztériummal jogviszonyban állók 2013. évi cafetéria-juttatásait a következők szerint állapítom meg.

1. E mellékletben foglalt rendelkezések hatálya kiterjed:

a) a minisztérium állományába tartozó állami vezetőkre,

b) a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre,

c) a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra,

d) a minisztérium állományába tartozó prémiumévek programban résztvevőire [az a)–d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: foglalkoztatott].

2. Nem jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére

a) a tartós külszolgálaton lévő, illetve

b) az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében nemzeti szakértői tevékenységet ellátó, valamint

c) az ösztöndíjprogramban részt vevő kormánytisztviselő, továbbá

d) nem jogosult cafetéria-juttatásra a foglalkoztatott azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, vagy munkabérre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a foglalkoztatott a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.

3. 3.1. A foglalkoztatottat – a prémiumévek programban résztvevő kivételével – megillető cafetéria-juttatások 2013. évi keretösszegét (a továbbiakban: éves keretösszeg) – Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 53. § (2) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel – bruttó 200 000 Ft/fő összegben határozom meg.

3.2. A cafetéria-juttatások éves keretösszeg 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatottat, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett foglalkoztatottat.

3.3. A Kttv. 151. § (1) bekezdése alapján az egyes cafetéria-juttatásokhoz kapcsolódó közterhek a foglalkoztatott éves keretösszegébe beleszámítanak.

3.4. A cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult

a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező foglalkoztatott, illetve

b) azon foglalkoztatott, akinek a minisztériummal fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg. A jogosultsági idő számításakor a naptári év napjainak számát kell figyelembe venni.

4. A cafetéria-juttatásokat a foglalkoztatott választása szerint a Kttv.-ben meghatározott béren kívüli juttatási formákra veheti igénybe a Szja tv. 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében meghatározott mértékben – összességében legfeljebb a 3.1. pontban meghatározott éves keretösszegig.

a) Erzsébet-utalvány (max. 8 000 Ft/hó),

b) iskolakezdési támogatás (max. 29 400 Ft/gyermek, tanuló),

c) helyi utazási bérlet,

d) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (max. 49 000 Ft/hó),

e) önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (max. 29 400 Ft/hó),

f) Széchenyi Pihenő Kártya:

fa) szálláshely alszámla (max: 225 000 Ft/év),

fb) vendéglátás alszámla (max. 150 000 Ft/év),

fc) szabadidő alszámla (max. 75 000 Ft/év).

6. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁶²

Nyilatkozat a …… évi cafetéria keretösszeg felhasználásáról

Név:
Adóazonosító jel:
Szervezeti egység neve:

Kijelentem, hogy a Emberi Erőforrások Minisztériuma ……… évi cafetéria-juttatásokról szóló, Közszolgálati Szabályzatban foglalt rendelkezéseket megismertem, az abban foglaltakat figyelembe véve, az alábbi cafetéria- juttatási elemeket kívánom igénybe venni az itt meghatározott mértékben:

adatok: forintban
Juttatás megnevezése	Havi nettó összeg	Éves nettó összeg	Éves bruttó összeg
Magánszemély javára az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt havi munkáltatói hozzájárulás
Magánszemély javára az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba átutalt havi munkáltatói hozzájárulás
a munkáltató nevére szóló, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló éves bérlet
a munkáltató nevére szóló, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló havi bérlet
iskolakezdési támogatás (utalvány)
Erzsébet-utalvány
Széchenyi Pihenő Kártya
szállás alszámla
vendéglátás alszámla
szabadidő alszámla
Mindösszesen

Aláírásommal tudomásul veszem, hogy a Kedvezményes éves Budapest-bérlet nem visszaadható.

Kijelentem, hogy a – cafetéria nyilatkozatomban – az általam megadott adatok a valóságnak megfelelnek. Amennyiben az itt szereplő adatok bármelyikében változás történik, úgy azt haladéktalanul az Emberi Erőforrások Minisztériumának Gazdálkodási Főosztályán bejelentem.

Kelt

………………………………………
munkatárs aláírása

munkáltató részéről a nyilatkozatot átvette:

7. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁶³

Áttekintés a Cafetéria szabályzat alapján tárgyévben adható juttatások adóterhéről

Juttatás megnevezése (max. öszeggel)	Költségszorzó	Jelentése
Magánszemély javára az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt havi munkáltatói hozzájárulás (havonta a minimálbér 50%-a, a keretösszegre tekintettel: nettó 12 282 Ft/hó)	1,357	a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli
Magánszemély javára az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba átutalt havi hozzájárulás (havonta a minimálbér 30%-a, a keretösszegre tekintettel: nettó 12 282 Ft/hó)	1,357	a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli
A munkáltató nevére szóló, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet	1,357	a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli
Iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30%-a (29 400 Ft/gyerek)	1,357	a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli
Erzsébet-utalvány 8 000 Ft/hó	1,357	a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli
Széchenyi Pihenő Kártya szállás alszámla 225 000 Ft/év (a keretösszegre tekintettel: nettó 147 383 Ft/év)	1,357	a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli
Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámla 150 000 Ft/év (a keretösszegre tekintettel: nettó 147 383 Ft/év)	1,357	a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli
Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámla 75 000 Ft/év	1,357	a juttatás 1,19-szeresét 16% szja és 14% EHO terheli

Minimálbér: 2013-ban 98 000 Ft

8. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁶⁴

Emberi Erőforrások Minisztériuma

NYILATKOZAT
a cafetéria-tartozás kifizetésre kerülő járandóságokból történő levonásához

Név:

Adóazonosító jel:

Hozzájárulok, hogy nyilatkozatom megtétele után az Emberi Erőforrások Minisztériumánál fennálló jogviszonyom, illetve cafetéria-jogosultságom módosulása, megszűnése esetén a cafetéria-keretem túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatások nettó összege a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 149. § (2) bekezdésének, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 161. § (2) bekezdésének megfelelően – a kifizetésre kerülő járandóságaimból (illetmény, táppénz, egyéb járandóság) – levonásra kerüljön.

Kelt

………………………………………
munkatárs aláírása

9. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁶⁵

Emberi Erőforrások Minisztériuma

NYILATKOZAT
Iskolakezdési támogatás igénybevételéhez

Név:

Adóazonosító jel:

Nyilatkozom, hogy ……… évben az alábbi gyermek(ek)^1. után vagyok jogosult iskolakezdési támogatásra:

1.	Gyermek neve:
	Adóazonosító jele:
Adóazonosító jel hiányában
	Anyja neve:
	Születési hely, idő:

2.	Gyermek neve:
	Adóazonosító jele:
Adóazonosító jel hiányában
	Anyja neve:
	Születési hely, idő:

3.	Gyermek neve:
	Adóazonosító jele:
Adóazonosító jel hiányában
	Anyja neve:
	Születési hely, idő:
4.	Gyermek neve:
	Adóazonosító jele:
Adóazonosító jel hiányában
	Anyja neve:
	Születési hely, idő:

Kijelentem továbbá, hogy:

– fent nevezett, saját háztartásomban nevelt gyermekeimre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő vagy gyám vagyok,

– fent megnevezett gyermek(ek) a tárgyévtől tankötelesek, a tárgyévben közoktatási intézményben, vagy az EGT-államban ennek megfelelő oktatásban tanulói jogviszonyban áll(nak), valamint a tárgyév augusztus 31-ig 21. életévüket, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén a tárgyév augusztus 31-ig 24. életévüket még nem töltik be.

Nyilatkozom, hogy amennyiben – a fent megnevezett gyermek(ek)re tekintettel – gyermekenként az iskolakezdési támogatás összege együttesen nem haladja meg a tárgyévre meghatározott minimálbér 30%-át.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozattételt követően 2013. évben másik munkáltatótól iskolakezdési támogatásban részesülök, a másik munkáltató felé van bejelentési kötelezettségem az Emberi Erőforrások Minisztériumától igénybe vett támogatás tekintetében.

Kelt

………………………………………
munkatárs aláírása

10. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁶⁶

NYILATKOZAT
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás igényléséről

Név:

Adóazonosító jel:

Nyilatkozom, hogy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulást cafetéria keretében

a) havi ……… Ft összegben igénybe kívánom venni,

b) nem kívánom igénybe venni.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése ismeretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás havi összegét 2013. évre 12 282 Ft összegben határozza meg. Amennyiben az általam választott összeg kevesebb, mint munkáltató által meghatározott hozzájárulás, annak különbözetéről lemondok.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár

megnevezése:
címe:
azonosítószáma:
tagsági okirat szám:

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás igénybevétele esetén kijelentem, hogy 2013. évben azonos időszakra vonatkozóan ezen a jogcímen más juttatótól bevételt nem szerzek.

Kelt

………………………………………
munkatárs aláírása

____________

A nyilatkozat egy példányát a magánszemélynek az elévülési idő lejártáig őrizni kell.

11. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁶⁷

NYILATKOZAT
Önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás igényléséről

Név:

Adóazonosító jel:

Nyilatkozom, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulást cafetéria keretében

a) havi ………… Ft összegben igénybe kívánom venni,

b) nem kívánom igénybe venni.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése ismeretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás havi összegét 2013. évre 12 282 Ft összegben határozza meg. Amennyiben az általam választott összeg kevesebb, mint munkáltató által meghatározott hozzájárulás, annak különbözetéről lemondok.

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár

megnevezése:
címe:
azonosítószáma:
tagsági okirat száma:

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás igénybevétele esetén kijelentem, hogy 2013. évben azonos időszakra vonatkozóan ezen a jogcímen más juttatótól bevételt nem szerzek.

Kelt

………………………………………
munkatárs aláírása

______________

A nyilatkozat egy példányát a magánszemélynek az elévülési idő lejártáig őrizni kell.

12. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁶⁸

NYILATKOZAT
Önsegélyező pénztári hozzájárulás igényléséről

Név:

Adóazonosító jel:

Nyilatkozom, hogy önsegélyező pénztári hozzájárulást cafetéria keretében

a) havi ……… Ft összegben kívánom igénybe venni

b) nem kívánom igénybe venni.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése ismeretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma az önsegélyező pénztári hozzájárulás havi összegét 2013. évre 12 282 forint összegben határozza meg. Amennyiben az általam választott összeg kevesebb, mint munkáltató által meghatározott hozzájárulás, annak különbözetéről lemondok.

Az önsegélyező pénztár

megnevezése:
címe:
azonosítószáma:
tagsági okirat szám:

Az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztári hozzájárulás igénybevétele esetén kijelentem, hogy 2013. évben azonos időszakra vonatkozóan ezen a jogcímen más juttatótól bevételt nem szerzek.

Kelt

………………………………………
munkatárs aláírása

__________

A nyilatkozat egy példányát a magánszemélynek az elévülési idő lejártáig őrizni kell.

13. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁶⁹

NYILATKOZAT SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYÁRA UTALHATÓ TÁMOGATÁSRÓL

Név:

Adóazonosító jel:

Nyilatkozom, hogy

a) SZÉP Kártya birtokos vagyok, melyet a …………………………… SZÉP Kártya kibocsátó intézmény állított ki a részemre.

b) Nem vagyok SZÉP Kártya birtokosa.

Kérem az alábbi alszámlára a következő munkáltatói támogatás utalását:

a)			szállás alszámla	Ft,
b)	vendéglátás alszámla			Ft,
c)		szabadidő alszámla		Ft.

Egyidejűleg nyilatkozom, hogy az adóévben másik munkáltatótól SZÉP Kártyára utalható támogatást:

a) kaptam, ………………………………… alszámlára, ………………………………… Ft összegben,

b) nem kaptam.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozattételt követően 2013. évben másik munkáltatótól Széchényi Pihenő Kártya fent igényelt alszámlájára/alszámláira támogatásban részesülök, a másik munkáltató felé van bejelentési kötelezettségem az Emberi Erőforrások Minisztériumától igénybe vett támogatás tekintetében.

Tudomásul veszem továbbá, hogy pótkártya igénylése esetén, a rendelő személyétől függetlenül, az előállítási és kezelési költségek – pótkártyánként – engem terhelnek, azok a cafetéria-keretösszeg terhére nem teljesíthetők.

Kelt: …………………………………………

………………………………………
munkatárs aláírása

14. számú függelék az 1/2012. (III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁷⁰

SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA IGÉNYLÉSÉHEZ NYILATKOZAT

Előnév:
Kártyabirtokos vezeték neve:
Kártyabirtokos utóneve:
Kártyán szereplő név (max. 20 karakter):
Születési név:
Születési helye, ideje: ………………………… hely, ………… év …………… hó …… nap
Anyja neve:
Adóazonosító jel:
Személyi igazolvány szám:

Állandó lakcím:
Irányítószám:
Város:
Közterület név:
Közterület jelleg:
Házszám:

Levelezési cím (amennyiben eltér az állandó lakcímtől):
Irányítószám:
Város:
Közterület név:
Közterület jelleg:
Házszám:

Jelen igénylés aláírásával hozzájárulok, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját (általam a fentiekben megadott) adataimat – a vele a Széchenyi Pihenő Kártya megrendelése kapcsán szerződésben álló (vagy a szerződés teljesítésének körében igénybevételre kerülő alvállalkozó) részére, továbbá a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadók részére – átadja, a szolgáltatás nyújtásához az adatkezeléshez és adatfeldolgozáshoz szükséges mértékben a személyes adatokat tárolja és kezelje.

Kelt: …………………………………

………………………………………
munkatárs aláírása

15. számú függelék

Ikt. szám:

TANULMÁNYI SZERZŐDÉS

mely létrejött egyrészről: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.) (a továbbiakban: minisztérium)

másrészről

Név

anyja neve:

születési helye, ideje:

lakcíme:

munkahelye:

foglalkoztatott, (a továbbiakban: kormánytisztviselő/munkavállaló) között az alulírott napon, az alábbi feltételek szerint:

1. Szerződő felek megállapítják, hogy kormánytisztviselő/munkavállaló (szervezeti egység) munkatársa, (időpont) napjától áll a minisztérium alkalmazásában.

2. A kormánytisztviselő/munkavállaló kijelenti, hogy a(z) (oktatási intézmény, kar, szak, szakirány) (a továbbiakban: oktatási intézmény) (szakképzettség megnevezése) szakképzettséget nyújtó szakirányú továbbképzésére (a továbbiakban: képzés) felvételt nyert, amelynek tanév, évfolyam, szemeszterére (időpont) beiratkozott.

A képzés kezdete:

Az iskolai rendszerű, levelező munkarendű, posztgraduális képzés időtartama: év (félév).

A képzés várható befejezési időpontja:

A záróvizsga várható ideje:

3. Kormánytisztviselő/munkavállaló tudomásul veszi, hogy a megszerzendő szakképzettség nem előírt a jelenlegi munkaköre ellátásához.

4. Fentiek rögzítése után felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés 2. pontjában megjelölt szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányi szerződést kötnek az alábbi tartalommal:

a) a kormánytisztviselő/munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy:

– részt vesz a képzési napokon és időben, a legjobb tudása szerint eleget tesz (szakmai gyakorlati) vizsga- és záróvizsga-kötelezettségének,

– a szerződés 2. pontjában megjelölt szakképzettséget az oktatási intézmény (szabályzatában) meghatározott … félév alatt, a szerződés 2. pontjában megjelölt időpontig megszerzi,

– félévente tájékoztatja a minisztériumot tanulmányainak végzéséről (a tanulmányi értesítő másolatának bemutatásával) és a képzési napokon való részvételéről,

– kormány-tisztviselői jogviszonyát/munkaviszonyát a tanulmányi szerződés időtartama alatt fenntartja,

– és kormány-tisztviselői jogviszonyát/munkaviszonyát a szakképzettség megszerzésétől számított … évig – a jogviszony megszűnésének jogcímére tekintet nélkül, ideértve az áthelyezés esetét is – nem szünteti meg (A jogviszonyban töltendő idő tartamába nem számít be a jogviszony szünetelésének az az esete, amelyre a kormánytisztviselőt szabadság nem illeti meg.),

b) a minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy a tanulmányi szerződés megkötésétől – a kormánytisztviselő minisztériumnál fennálló kormány-tisztviselői jogviszonya alatti tanulmányok időtartamára – … félévre vonatkozóan:

– megtéríti az oktatási intézmény által igazolt tandíj – mely jelenleg (összeg) – …..%-át a minisztérium nevére és címére kiállított számla ellenében, a minisztérium által nyújtott támogatás összege azonban adott naptári évben nem haladhatja meg a minimálbér két és félszeresét (a támogatás összegszerű, névre szóló mértékének megállapítása tanévenként történik. A minisztérium költségvetésére figyelemmel az anyagi támogatás mértéke változhat.),

– biztosítja a kormánytisztviselőnek/munkavállalónak a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt, melynek mértékét az oktatási intézmény által kibocsátott igazolásnak és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) kormánytisztviselők tekintetében is alkalmazandó 115. §-ában foglaltaknak megfelelően állapítja meg,

– a tanulmányok érdekében biztosított szabadidőre fizeti a kormánytisztviselő/munkavállaló adott időszakra eső illetményét.

5. Kormánytisztviselő/munkavállaló tudomásul veszi, hogy a tanulmányok biztosítása érdekében megállapításra kerülő szabadidő az őt megillető szabadságon felül jár, de ha azt az adott időszakra eső, esedékes vizsgák sikeres letételéig nem veszi igénybe, akkor utólag nem adható ki.

6. Felek rögzíteni kívánják azt is, ha a kormánytisztviselő/munkavállaló tanulmányának időtartama meghosszabbodik, a kormánytisztviselő/munkavállaló tanulmányainak teljesítését halasztóan befolyásoló ismétlés, vagy egyéb, személyével kapcsolatos körülmény folytán, a minisztérium kötelezettségei nem hosszabbodnak meg.

7. A tanulmányok befejezését a kormánytisztviselőnek/munkavállalónak az oktatási intézmény által kiállított oklevélnek a minisztérium személyügyi szervezeti egységénél történő bemutatásával kell – a kiadást követő 15 napon belül – igazolnia.

8. A minisztérium mentesül jelen szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól, ha a kormánytisztviselő/ munkavállaló megszakítja tanulmányait, vagy a tanulmányaival kapcsolatos – a szerződés 6–7. pontjain túlmenően egyéb – lényeges szerződésszegést követ el.

9. Amennyiben a kormánytisztviselő/munkavállaló megszegi jelen tanulmányi szerződésben részletezett kötelezettségeit, akkor köteles a számára biztosított fizetett munkaidő-kedvezmény és a részére folyósított képzési költség ellenértékét a minisztériumnak – a felek eltérő megállapodása hiányában – 60 napon belül egy összegben visszafizetni. A visszatérítési kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a kormány-tisztviselői jogviszony/munkaviszony a minisztérium részéről történő felmentés/felmondás miatt szűnik meg.

10. Szerződő felek megállapodnak abban, ha bármelyik fél szerződésszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles megtéríteni azt a kárt, amely a szerződésszegés következménye.

11. Szerződő felek megállapodnak abban is, hogy amennyiben a kormánytisztviselő/munkavállaló minisztériumnál fennálló kormány-tisztviselői jogviszonya/munkaviszonya megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, az azt követő naptól – másik munkáltató átvállalása, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – tanulmányi támogatásra nem kerül sor.

12. Amennyiben a támogatásban részesülő kormánytisztviselő/munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége arányosan áll fenn.

13. Amennyiben a kormánytisztviselőnek/munkavállalónak a tanulmányi szerződéssel kapcsolatban visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a minisztérium írásban felszólítja a visszafizetésre. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget és keresettel sem támadja meg azt, a minisztérium kérheti a bíróságtól a felszólításnak végrehajtási záradékkal történő ellátását és a bírósági végrehajtás foganatosítását.

Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szerződő felek jelen szerződést elolvasták, azt közösen értelmezték, majd mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag aláírták.

Budapest,

____________________________ _______________________________

közigazgatási államtitkár kormánytisztviselő/munkavállaló

a minisztérium képviseletében

Ellenjegyző:

_______________________________________

16. számú függelék

Címzett: Szociális és Kegyeleti Bizottság (beadása: Személyügyi Főosztályra)

KÉRELEM
ESETI SZOCIÁLIS SEGÉLY IRÁNT (a Szociális Keret terhére)

Kérelmező neve:
Besorolása:
Szervezeti egysége:
Jogviszony kezdete:
Jogviszony típusa: határozott, vagy határozatlan idős
Havi bruttó illetménye:
A kérelem indokolása:
Egy háztartásban élő keresők száma és megnevezése: a kérelmezővel együtt
Együttes nettó jövedelmük:
Eltartottak száma és megnevezése:
Egy főre eső nettó jövedelem:
Csatolt mellékletek:	a foglalkoztatottal közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolás (keresetigazolás, nyugdíjigazolás stb.), a kérelem indokául előadott szociális rászorultságot alátámasztó dokumentumok (a kérelem benyújtását megelőző hónap rezsiköltségét igazoló bizonylat másolata, rendszeres gyógyszerekről a kiváltást igazoló bizonylat, egyéb rendszeres kiadásokról szóló dokumentum stb.)
Igényelt segély összege: max. az illetményalap hatszorosa/fő/tárgyév (231 900 Ft)
Az elmúlt évben, vagy a tárgyévben igénybe vett-e segélyt: ha igen, mikor, milyen összegben, milyen segélyt
Milyen egyéb segélyt támogatást kap: önkormányzati, lakásfenntartási stb., milyen összegben, milyen rendszerességgel

Alulírott:

– a kérelem elbírálásánál előnyben részesülök az alábbiakra tekintettel (a megfelelő rész aláhúzandó):

1 főre eső jövedelmem nem éri el a havi nettó 100 000 Ft-ot, egyedülálló munkatárs esetében a havi nettó 130 000 Ft-ot,

a kérelem benyújtását megelőző évben szociális juttatásban nem részesültem,

gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem, illetve három vagy több gyermeket nevelek,

fogyatékos hozzátartozómat ellátom, idős, beteg szüleimet eltartom, illetőleg gondozásukat ellátom,

– tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságáért polgári és büntetőjogi felelősséggel tartozom és kijelentem, hogy személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 201. …………………………………

…………………………………
Kérelmező

Budapest, 201. …………………………………

…………………………………
Szervezeti egység vezetője

A Szociális és Kegyeleti Bizottság döntése:

Kérelmező neve: ………………………………………………………………………………

Az eseti szociális segély folyósítását:

JÓVÁHAGYJA* ELUTASÍTJA*

Jóváhagyás esetén a Bizottság ………………………………… Ft,

azaz ………………………………………………………………… forint folyósítását javasolja.

Budapest, 201. …………………………………
……………………………………
az SZKB képviseletében

A fedezet rendelkezésre áll:

Budapest, 201. …………………………………
……………………………………
Gazdálkodási Főosztály

Jóváhagyom:

Budapest, 201. …………………………………

……………………………………
Jóváhagyó

17. számú függelék

Címzett: Szociális és Kegyeleti Bizottság (beadása: Személyügyi Főosztályra)

KÉRELEM
SZÜLÉSI SEGÉLY IRÁNT (a Szociális Keret terhére)

Kérelmező neve:
Besorolása:
Szervezeti egysége:
Jogviszony kezdete:
Jogviszony típusa: határozott, vagy határozatlan idős
Havi bruttó illetménye:
Gyermek születési ideje: (Örökbefogadás időpontja:)
Gyermekét egyedül vagy közeli hozzátartozójával közösen neveli:
Eltartott gyermekei száma, eltartott kiskorú gyermeki száma:
Csatolt mellékletek:	szülési anyakönyvi kivonat másolata, örökbefogadást alátámasztó okirat másolata
Igényelt segély összege: max. az illetményalap háromszorosa (115 950 Ft)
Az elmúlt évben, vagy a tárgyévben igénybe vett-e segélyt: ha igen, mikor, milyen összegben, milyen segélyt
Milyen egyéb segélyt támogatást kap: önkormányzati, lakásfenntartási stb., milyen összegben, milyen rendszerességgel

Alulírott:

– nyilatkozom, hogy a gyermeke(i)m ellátásáról, neveléséről saját háztartásomban gondoskodom,

– tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságáért polgári és büntetőjogi felelősséggel tartozom és kijelentem, hogy személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 201. …………………………………

………………………………………
Kérelmező

Budapest, 201. …………………………………

………………………………
Szervezeti egység vezetője

A Szociális és Kegyeleti Bizottság döntése:

Kérelmező neve: ………………………………………………………………………………

A szülési segély folyósítását:

JÓVÁHAGYJA* ELUTASÍTJA*

Jóváhagyás esetén a Bizottság ………………………………… Ft,

azaz ………………………………………………………………… forint folyósítását javasolja.

Budapest, 201. …………………………………

……………………………………
az SZKB képviseletében

A fedezet rendelkezésre áll:

Budapest, 201. …………………………………

……………………………………
Gazdálkodási Főosztály

Jóváhagyom:

Budapest, 201. …………………………………

……………………………………
Jóváhagyó

18. számú függelék

Címzett: Szociális és Kegyeleti Bizottság (beadása: Személyügyi Főosztályra)

KÉRELEM
ADÓMENTES TEMETÉSI SEGÉLY IRÁNT (a Szociális Keret terhére)

Kérelmező neve:
Besorolása:
Szervezeti egysége:
Jogviszony kezdete:
Jogviszony típusa: határozott, vagy határozatlan idős
Havi bruttó illetménye:
Az elhunyt hozzátartozó hozzátartozói minőségének megjelölése: házastárs, egyeneságbeli rokon (szülő, gyermek)
Elhalálozás időpontja:
A temetés összköltsége:
Csatolt mellékletek:	halotti anyakönyvi kivonat másolata, foglalkoztatott nevére kiállított eredeti temetkezési számlák
Igényelt segély összege: max. az illetményalap háromszorosa (115 950 Ft, adómentes)
Az elmúlt évben, vagy a tárgyévben igénybe vett-e segélyt: ha igen, mikor, milyen összegben, milyen segélyt
Milyen egyéb segélyt támogatást kap: önkormányzati, lakásfenntartási stb., milyen összegben, milyen rendszerességgel

Alulírott:

– nyilatkozom, hogy a temetés költségei elsődlegesen rám hárultak,

– tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságáért polgári és büntetőjogi felelősséggel tartozom és kijelentem, hogy személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 201. …………………………………

………………………………………
Kérelmező

Budapest, 201. …………………………………

………………………………………
Szervezeti egység vezetője

A Szociális és Kegyeleti Bizottság döntése:

Kérelmező neve: ………………………………………………………………………………

A temetési segély folyósítását:

JÓVÁHAGYJA* ELUTASÍTJA*

Jóváhagyás esetén a Bizottság ………………………………… Ft,

azaz ………………………………………………………………… forint folyósítását javasolja.

Budapest, 201. …………………………………
……………………………………
az SZKB képviseletében

A fedezet rendelkezésre áll:

Budapest, 201. …………………………………
……………………………………
Gazdálkodási Főosztály

Jóváhagyom:

Budapest, 201. …………………………………

……………………………………
Jóváhagyó

19. számú függelék

Címzett: Gazdálkodási Főosztály

KÉRELEM
ILLETMÉNYELŐLEG FOLYÓSÍTÁSA IRÁNT

Kérelmező neve (születési neve): …………………………………………………………………………

Születési helye, időpontja: …………………………………………………………………………………

Adószáma: ………………………………………………………………

Lakcíme^*/tartózkodási helye*: ……………………………………………………………… (Tartózkodási hely annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a foglalkoztatott – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.)

Foglalkoztató szervezeti egység megnevezése: ………………………………………………………………

Nyilatkozom, hogy a Közszolgálati Szabályzat illetményelőlegre vonatkozó feltételeinek megfelelek (határozatlan idős, vagy egy évet meghaladó határozott idős jogviszonyom van, nincs lejárt, meg nem fizetett tartozásom, nem töltöm próbaidőmet/felmentési időmet).

Az illetményelőleg igényelt mértéke: …………………………………………………… Ft.

(legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi bruttó illetményét)

Havi bruttó illetményem: ………………………………………………………………… Ft.

Az illetményelőleget az alábbi részletekben kívánom visszafizetni:

……………………………………………………………… hó

(a törlesztési idő mértéke legfeljebb 6 hónap lehet, határozott idő esetén csak annyi hónap, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll)

Hozzájárulok az illetményelőleg illetményemből történő kamatmentes levonásához.

Tárgyévben igényeltem illetményelőleget*: igen / nem

Amennyiben igen, a további illetményelőleg igénylésének indokai:

……………………………………………………………………………………………………………………….……

Budapest, 201. …………………………………

……………………………………
Kérelmező

Budapest, 201. …………………………………

……………………………………
Szervezeti egység vezetője

Amennyiben a kérelmező a tárgyévben már igényelt illetményelőleget, a további illetményelőleg igénylését:

Javasolom / Nem javasolom

……………………………………
Személyügyi Főosztály vezetője

Az illetményelőleg folyósítását a fentiek szerint engedélyezem/nem engedélyezem:

Budapest, 201……………………………………

Gazdálkodási Főosztály

__________________________

* A kiválasztott rész aláhúzandó.

20. számú függelék

Címzett: Gazdálkodási Főosztály

KÉRELEM
KÖZLEKEDÉSI KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE IRÁNT

Kérelmező neve (születési neve): ………………………………………………………………

Születési helye, időpontja: ………………………………………………………………

Lakcíme*/tartózkodási helye*: ………………………………………………………………

Foglalkoztató szervezeti egység megnevezése: ………………………………………………………………

Alulírott az alábbi utazási költség megtérítését kérem:

1. Közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás*,

hétvégi hazautazás* miatt

menetjegy megtérítését*

bérlet megtérítését*.

Nyilatkozom, hogy a napi munkába járás lakóhelyemről*/tartózkodási helyemről* történik. (Lakcímkártya fénymásolata csatolandó.)

A menetjegyet, vagy bérletet havonta leadom a Gazdálkodási Főosztály részére.

2. Saját gépjárművel történő munkába járás költségének megtérítését kérem:

Lakóhely-munkahely közötti távolság (km):

Gépjármű típusa, rendszáma:

A gépjármű tulajdonosa:

(Lakcímkártya, érvényes vezetői engedély, érvényes forgalmi engedély fénymásolata csatolandó. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.)

Nyilatkozom, hogy a Közszolgálati Szabályzat szerint a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére jogosult vagyok az alábbiak szerint:

– lakóhelyem vagy tartózkodási helyem, valamint a munkavégzési helyem között nincsen közösségi közlekedés*,

– a munkarendem miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudom igénybe venni a közösségi közlekedést* [a hosszú várakozás fogalmát a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet határozza meg],

– mozgáskorlátozottságom, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékosságom miatt nem vagyok képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkába járást az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozóm biztosítja*.

A költségtérítés elszámolásához a ledolgozott munkanapokat közvetlen munkahelyi vezetőmmel havonta leigazoltatom és azt továbbítom a Gazdálkodási Főosztály részére.

A közlekedési költség megtérítését a következő időponttól kérem:

………………………………………………………………

Budapest, 201. ……………………………….

………………………………………
Kérelmező

A költségek megtérítését engedélyezem*/nem engedélyezem*:

Budapest, 201. ……………………………..

………………………………………
Gazdálkodási Főosztály

_________________________

* A kiválasztott rész aláhúzandó.

21. számú függelék

Címzett: Személyügyi Főosztály

KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉSHEZ SZÜKSÉGES ÉLESLÁTÁST BIZTOSÍTÓ SZEMÜVEG
KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSÉHEZ

Tárgy: Szakmai vélemény közlése

Értesítem, hogy ………………………………………… nevű dolgozójuk munkavégzéséhez képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használata indokolt, ezáltal jogosulttá vált munkáltatói költségtérítésre.

Budapest, 201. ………………………

……………………………………
foglalkozás-egészségügyi orvos aláírása

________________________________________________________________________________________________

Tárgy: Igazolás

Igazolom, hogy …………………………………………… nevű munkatársam a napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ.

Budapest, 201. ………………………

………………………………………
szervezeti egység vezetőjének aláírása

________________________________________________________________________________________________

Tárgy: Nyilatkozat

Alulírott nyilatkozom, hogy az elmúlt két éves időtartamban képernyő előtti munkavégzéséhez éleslátást biztosító szemüveghez munkáltatói hozzájárulást nem kaptam.

Budapest, 201. ………………………

………………………………………
dolgozó aláírása

22. számú függelék az 1/2012.(III. 30.) NEFMI KÁT utasításhoz⁷¹

MUNKAKÖRI PÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRÖK

Szervezeti egység és munkakör megnevezése		kormánytisztviselő			kormányzati ügykezelő	figyelembe vett szempontok
Szervezeti egység és munkakör megnevezése		vezető	I. besorolási osztály	II. besorolási osztály	kormányzati ügykezelő	figyelembe vett szempontok
1.	Miniszteri Titkárság
1.1.	titkársági ügyintéző			*		bb), bc)
1.2.	adminisztrációs munkatárs			*		bb), bc)
2.	Közigazgatási Államtitkári Titkárság
2.1.	titkársági referens				*	bb), bc)
2.2.	titkárnő			*		bb), bc)
3.	Jogi és Személyügyi Helyettes Államtitkári Titkárság
3.1.	titkársági ügyintéző				*	bb)
4.	Intézményfejlesztési Főosztály
4.1.	főosztályvezető	*				aa)
5.	Kulturális Jogi Osztály
5.1.	jogász		*			bb)
6.	Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
6.1.	titkársági munkatárs			*		bb)
7.	Parlamenti Államtitkári Titkárság
7.1.	parlamenti titkársági referens		*			bb)
8.	Szociális és Családügyért Felelős Államtitkári Titkárság
8.1.	titkársági ügyintéző			*		bb)
9.	Központi Ügyfélszolgálati Osztály
9.1.	irodavezető	*				ab)
10.	Fogyatékosságügyi Főosztály
10.1.	fogyatékosságügyi főreferens		*			bb)
11.	Szociális Európai Uniós és Nemzetközi Főosztály
11.1.	stratégiai tanácsadó		*			bb)
12.	Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
12.1.	titkárnő			*		bb)
13.	Köznevelés-irányítási Főosztály
13.1.	titkárnő			*		bb)
14.	Köznevelési Nemzetiségi Osztály
14.1.	titkárnő			*		bb)
15.	Szakképzési és Felnőttképzési Osztály
15.1.	titkárnő			*		bb)
16.	Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
16.1.	titkárnő			*		bb)
16.2.	titkárnő			*		bb)
17.	Múzeumi Osztály
17.1.	általános múzeumi referens		*			bb)
18.	Sportlétesítményi Osztály
18.1.	létesítményi szakreferens		*			bb)
19.	Civil Koordinációs Osztály
19.1.	NEA titkárságvezető		*			bb)
20.	Koordinációs, Fejezeti és Támogatáskezelési Osztály
20.1.	pénzügyi főreferens		*			bb)

Az utasítást az 1/2014. (II. 27.) EMMI KÁT utasítás 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2014. február 28. napjával.

A hatálybalépés napja: 2012. március 31.

⁴

Az 1. melléklet IV. cím 10. pontját megelőző alcímet a 2/2013. (III. 29.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵

Az 1. melléklet IV. cím 10. pontját a 2/2013. (III. 29.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶

Az 1. melléklet IV. cím 11. pontját a 2/2013. (III. 29.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷

Az 1. melléklet IV. cím 12. pontját a 2/2013. (III. 29.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.

⁸

Az 1. melléklet IV. cím 13. pontját a 2/2013. (III. 29.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹

Az 1. melléklet IV. cím 14. pontját a 2/2013. (III. 29.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰

Az 1. melléklet IV. cím 15. pontját a 2/2013. (III. 29.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító utasítás 2. § (2) bekezdése.

¹¹

Az 1. melléklet VI. cím 2. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

Az 1. melléklet VI. cím 3. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

Az 1. melléklet VI. cím 4. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

Az 1. melléklet VI. cím 5. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵

Az 1. melléklet VI. cím 6. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

Az 1. melléklet VI. cím 7. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷

Az 1. melléklet VI. cím 8. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

Az 1. melléklet VI. cím 9. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

Az 1. melléklet VI. cím 10. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰

Az 1. melléklet VI. cím 11. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹

Az 1. melléklet VI. cím 12. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

Az 1. melléklet VI. cím 13. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²³

Az 1. melléklet VI. cím 14. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

Az 1. melléklet VI. cím 15. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵

Az 1. melléklet VI. cím 16. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶

Az 1. melléklet VI. cím 17. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷

Az 1. melléklet VI. cím 18. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸

Az 1. melléklet VI. cím 19. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

Az 1. melléklet VI. cím 20. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

Az 1. melléklet VI. cím 21. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹

Az 1. melléklet VI. cím 22. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²

Az 1. melléklet VI. cím 23. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³³

Az 1. melléklet VI. cím 24. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴

Az 1. melléklet VI. cím 25. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵

Az 1. melléklet VI. cím 26. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶

Az 1. melléklet VI. cím 27. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷

Az 1. melléklet VI. cím 28. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸

Az 1. melléklet VI. cím 29. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹

Az 1. melléklet VI. cím 30. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰

Az 1. melléklet VI. cím 31. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹

Az 1. melléklet VI. cím 32. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²

Az 1. melléklet VI. cím 33. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³

Az 1. melléklet VI. cím 34. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴

Az 1. melléklet VI. cím 35. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵

Az 1. melléklet VI. cím 36. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶

Az 1. melléklet VI. cím 37. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁷

Az 1. melléklet VI. cím 38. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸

Az 1. melléklet VI. cím 39. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹

Az 1. melléklet VI. cím 40. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰

Az 1. melléklet VI. cím 41. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹

Az 1. melléklet VI. cím 42. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²

Az 1. melléklet VI. cím 42/A. pontját az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵³

Az 1. melléklet VI. cím 42/B. pontját az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁴

Az 1. melléklet VI. cím 42/C. pontját az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁵

Az 1. melléklet VI. cím 42/D. pontját az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁶

Az 1. melléklet VI. cím 42/E. pontját az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁷

Az 1. melléklet VI. cím 42/F. pontját az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁸

Az 1. melléklet VI. cím 42/G. pontját az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹

Az 1. melléklet VI. cím 49. pontja az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶⁰

Az 1. melléklet „Függelékek:” alcím 22. pontját a 4/2013. (VII. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.

⁶¹

Az 1. melléklet 5. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶²

Az 1. melléklet 6. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³

Az 1. melléklet 7. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴

Az 1. melléklet 8. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵

Az 1. melléklet 9. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

^1.

Csak azokat a gyermekeket lehet feltüntetni, akik után családi pótlékra jogosult a szülő vagy házastársa, és közoktatási intézmény (általános és középiskola) vagy az EGT-államban ennek megfelelő oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.
A nyilatkozat egy példányát a magánszemélynek az elévülési idő lejártáig őrizni kell.

⁶⁶

Az 1. melléklet 10. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷

Az 1. melléklet 11. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸

Az 1. melléklet 12. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹

Az 1. melléklet 13. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰

Az 1. melléklet 14. számú függeléke az 1/2013. (II. 22.) EMMI KÁT utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷¹

Az 1. melléklet 22. számú függelékét a 2/2013. (III. 29.) EMMI KÁT utasítás 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege az 5/2013. (XII. 16.) EMMI KÁT utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek