1/2012. (V. 31.) VM KÁT utasítás

1. §² (1)³ A Szabályzat hatálya kiterjed a Földművelésügyi Minisztériummal (a továbbiakban: Minisztérium) a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a Minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra, valamint a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program keretében foglalkoztatott ösztöndíjas jogviszonyban állókra (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselők) azzal, hogy a Szabályzat XV. fejezetének hatálya nem terjed ki az ösztöndíjas jogviszonyban állókra és a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) között a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ felállításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 203/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet alapján a Minisztériummal munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra.

(2) A Minisztérium állami vezetőire jelen Szabályzat 27. §, 32. §, 34–36. §, 50. §, 63. §, 72. §-ait és XV. fejezetét kell alkalmazni.

2. § A lakáscélú munkáltatói kölcsönre, a vagyonnyilatkozatokra, valamint az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket külön utasítás tartalmazza.

3. § Jelen szabályzat alkalmazásában

4. § (1) A miniszter, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnök jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek.

(2) A miniszter, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnök a jogszabályi keretek között más vezetőket is felruházhatnak munkáltatói jogokkal.

(3) A kabinetfőnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszteri Titkárság, a Miniszteri Kabinet és a Sajtóiroda vezetője, valamint e szervezeti egységek állományába tartozó kormánytisztviselők felett.

(4)⁵ Átruházott hatáskörben a főosztályok állományába tartozó kormánytisztviselők felett a főosztályvezető, illetve – a Miniszteri Titkárság kivételével – az állami vezetők titkárságainak állományába tartozó kormánytisztviselők felett a titkárságot vezető főosztályvezető, a titkárságot irányító helyettes államtitkár gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:

(5)–(6)⁶

(7)⁷ A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen vezetők gyakorolják a kormánytisztviselők felett azzal, hogy amennyiben akadályoztatva vannak, ezen jogkört

(8)⁸ A fegyelmi vétséget el nem érő mértékű cselekmény esetén a szervezeti egység vezetője írásbeli figyelmeztetésben részesítheti az érintett kormánytisztviselőt.

5. §⁹ (1)¹⁰ A kormánytisztviselő felvétele – pályáztatás és áthelyezés esetén is – a kezdeményező vezető által aláírt és a Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: GF) által ellenjegyzett „Felvételi javaslat” megnevezésű formanyomtatvány első részének kitöltésével, az intraneten közzétett részletes szakmai önéletrajz sablon és munkaköri leírástervezet csatolásával kezdeményezhető a Személyügyi és Igazgatási Főosztályon (a továbbiakban: SZIF). A javaslat SZIF-re történő beérkezésének dátuma és a felvétel javasolt időpontja közötti időtartamnak legalább 10 munkanapnak, áthelyezés esetén 20 munkanapnak kell lennie. Pályáztatás esetén a felvételi javaslat a pályázatot lezáró jegyzőkönyv megküldését követően, de a pályázat eredményének kihirdetése előtt indítható el.

(1a)¹¹ Amennyiben a felvételi kezdeményezés SZIF-en történő érkeztetése és a felvétel javasolt időpontja közötti időtartam rövidebb, mint az (1) bekezdésben meghatározott időtartam, a SZIF jogosult a felvétel időpontját módosítani az (1) bekezdésben rögzítetteknek megfelelően. A GF előzetes ellenjegyzése nélkül érkezett javaslatot a SZIF azonnal visszaküldi hiánypótlásra a kezdeményező vezető részére.

(2) A SZIF két munkanapon belül megvizsgálja

(3) A jogviszony létesítésére irányuló dokumentumok tervezeteit (kormány-tisztviselői kinevezés, munkaszerződés), ideértve azon kinevezés módosításokat, amelyek TS-keretről minisztériumi létszámkeretbe tartozó álláshelyekre (intézményi álláshelyek) történő belső áthelyezésre irányulnak, a SZIF előzetesen megküldi a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályra pénzügyi ellenjegyzés céljából.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárása során a SZIF megállapítja, hogy a jogviszony létesítésének akadálya van, erről a kezdeményező vezetőt 2 munkanapon belül tájékoztatja.

(5)¹²

(6)¹³ A SZIF akkor készíti elő a munkáltatói intézkedést, ha az (1) bekezdésben, illetve az (5) bekezdésben foglalt eljárásrendet maradéktalanul betartották.

(7)¹⁴ A SZIF az intraneten történő közzététellel vagy elektronikus úton tájékoztatja a minisztérium valamennyi dolgozóját az erre rendszeresített e-mail címen (VM munkatársak), tárgyhónap 15. napjáig az előző havi jogviszony létesítésekről, belső áthelyezésekről, jogviszony megszűnésekről.

5/A. §¹⁵ (1) Az ÚMVP TS-kereten foglalkoztatott kizárólag a 1698/2005/EK Tanácsi rendeletben és az 1290/2006/Európai Bizottsági rendeletben foglaltak szerinti EMVA, a HOP TS-kereten foglalkoztatott kizárólag az 1198/2006/EK Tanácsi rendeletben és a 498/2007/Európai Bizottsági rendeletben foglaltak szerinti EHA társfinanszírozással megvalósuló program biztosítása érdekében végzett tevékenységeket láthat el. A munkaköri leírás tervezetét előzetesen, elektronikus úton meg kell küldeni a PFAF, illetve az EHVF részére ellenőrzés céljából.

(2) A TS-kereten foglalkoztatott munkaköri leírását a SZIF 4 példányban készíti el és az ügyintézési folyamat végén az aktát megküldi a PFAF, illetve az EHVF részére a munkaköri leírás 1 eredeti példányával és a kinevezési okirat 1 másolati példányával együtt.

5/B. §¹⁶ Intézményi álláshelyre, illetve intézményi álláshelyről TS-keretre történő áthelyezést a jogviszony létesítésére irányadó szabályok szerint kell kezdeményezni. Az áthelyezést minden esetben háromoldalú megállapodásba kell foglalni.

5/C. §¹⁷ (1) A TS-kereten foglalkoztatott munkaidejének nyilvántartására jelenléti ívet kell vezetni. A foglalkoztatottnak a napi munkakezdése és -befejezése időpontját igazoló aláírása mellett a jelenléti ív tartalmazza a szervezeti egység vezetőjének aláírását, aláírásának dátumát és pecsétjét. A Kttv. 89. § (1) bekezdésében meghatározott munkarendtől való eltérés (rendkívüli munkaidő elrendelése, valamint az általánostól eltérő munkarend megállapítása) esetén a jelenléti ívhez csatolni kell a munkáltatói intézkedést.

(2) A jelenléti ívek leadási határideje minden hónap 5. napja, 16.00 óráig. A TS-kereten foglalkoztatott a jelenléti ívet a foglalkoztató szervezeti egység titkárságán keresztül juttatja el a PFAF illetve az EHVF részére további ügyintézésre. A hiányosan kitöltött jelenléti ívet a PFAF, illetve az EHVF visszaküldi, azt további két munkanapon belül ki kell javítani.

(3) A SZIF a TS-kereten foglalkoztatottak állományában bekövetkezett változásról, valamint a havi aktuális állománylistáról elektronikus úton tájékoztatja a PFAF-ot, illetve az EHVF-et minden hónap 5. napjáig.

6. § A Minisztériumban kizárólag ügyviteli feladatok (ügykezelő) ellátására nem létesíthető munkakör.

7. § (1)¹⁸ A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésének kezdeményezéséről, valamint annak módjáról, a kezdeményező vezető a SZIF-et – TS-keretes álláshely esetén egyidejűleg a PFAF-ot, illetve az EHVF-et – a megszüntetés napját megelőzően legalább 15 munkanappal írásban tájékoztatja.

(2)¹⁹ A SZIF megvizsgálja a kormányzati szolgálati jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, a megszűnés lehetséges következményeit, s az esetleges akadályokról, továbbá a megoldási javaslatokról tájékoztatja a kezdeményező vezetőt, valamint – TS-kereten lévő jogviszonya esetén – az IH vezetőt is.

(3)²⁰ A SZIF a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről felmentés jogcímén előkészített okirat tervezetét előzetesen megküldi a Jogi Főosztály részére, amely 2 munkanapon belül felülvizsgálja és a SZIF részére visszaküldi a tervezetet. A munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot aláírja és a SZIF útján megküldi a kezdeményező vezető részére további ügyintézésre. A jogviszony megszüntetésről vagy megszűnésről rendelkező munkáltatói intézkedés átadását követően a SZIF az érintett részére átadja az „elszámolási bizonylat” megnevezésű formanyomtatványt.

(4)²¹ Az érintett legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a SZIF-re leadja a munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet, ezt követően a GF-nek átadja a hiánytalanul kitöltött „elszámolási bizonylat”-ot, ami a jogviszony-megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok elszámolásának és okiratok, igazolások kiadásának feltétele.

(5)²² A (4) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a jogviszony megszűnésének napján a GF a kilépőnek átadja a jogszabályokban előírt igazolásokat.

(6)²³ A SZIF fluktuációs kimutatást készít a tárgynegyedévet, illetve tárgyévet követő hónap 15. napjáig az előző negyedéves, valamint éves jogviszony megszűnésekről, megszüntetésekről a megszűnés, megszüntetés jogcíme szerinti bontásban a szervezeti egységek vonatkozásában, és a kimutatást tájékoztatásul elektronikus úton megküldi a közigazgatási államtitkár részére.

8. § A Minisztérium kormány-tisztviselői álláshelyeinek pályázattal történő betöltése esetén a Kttv. 45. §-ának, valamint a 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, a 9–12. §-okban foglalt kiegészítések figyelembevételével.

9. § (1) Pályázat kiírásakor a pályázat tervezetét a pályázatot kezdeményező vezető készíti el, és küldi meg a SZIF részére.

(2) A SZIF – a saját nyilvántartásával való egyeztetést követően – jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást.

(3) A pályázati felhívást a kinevezési jogkör gyakorlója hagyja jóvá.

(4) A jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről, és a meghirdetéssel egyidejűleg a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére elektronikus úton történő megküldéséről a SZIF gondoskodik.

(5) A Kr. 1. melléklete szerinti személyügyi munkatársat a SZIF kormánytisztviselői közül a SZIF vezetője jelöli ki.

10. § (1) A Minisztérium kormány-tisztviselői álláshelyére kiírt pályázatok előzetes értékelése a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése szerint kétféleképpen történhet:

(2) A bizottság három-öt tagból áll. Tagjai:

(3) A bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint az adatvédelmi előírásokban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel.

(4) A bizottság több, a pályázati kiírásnak megfelelő pályázat esetén a pályázók között rangsort állíthat fel. A pályázatokról a bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb eredményt elért közül, egyéb esetben enélkül, a kinevezési jogkör gyakorlója dönt.

11. § (1) Vezetői munkakört ellátó kormánytisztviselő esetében a pályázat eredményének kihirdetése csak a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 67. § (4) bekezdése szerinti állásfoglalás beérkezését követően történhet meg.

(2) A Minisztérium által kiírt pályázat esetén a pályázat eredményéről a pályázókat a SZIF értesíti.

(3) A szolgáltató központ által lefolytatott pályázati eljárás esetén, az ajánlati listán szereplő pályázókat a kiválasztási eljárás menetéről a SZIF értesíti.

(4) A szolgáltató központ tájékoztatása a kiválasztási eljárás eredményéről a SZIF feladata.

12. § A munkakör betöltését követően, a sikertelen pályázó részére pályázati anyagát vissza kell küldeni, kivéve, ha maga írásban kéri, hogy anyagát – esetleges későbbi foglalkoztatása céljából – a jelentkezők nyilvántartásába helyezzék, és személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul.

13. § (1)²⁴ A kormánytisztviselői munkakör betöltőjének személyében történő változás

(2) Az átvevő vezetői munkakörrel rendelkező kormánytisztviselő, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa kijelölt kormánytisztviselő lehet.

(3) A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen.

14. § (1) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet a munkakör átadójának közvetlen felettese kézjegyével látja el, egyben igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét és szakszerű lebonyolítását.

(2) A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél, illetve a szervezeti egység vezetőjénél marad. A jegyzőkönyv negyedik példányát meg kell küldeni a SZIF részére, és azt az átadó személyi anyagában kell elhelyezni.

(3) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyvnek az átadó munkakörére vonatkozóan tartalmaznia kell különösen:

15. § (1) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételét a vezetői munkakör, illetve a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kell kezelni.

(2) Ha a munkakör átadás-átvételkor, az átadó rendkívüli ok miatt akadályoztatva van, képviseletéről a közvetlen felettese köteles gondoskodni.

(3) Az állami vezetők és a kabinetfőnök távozása esetén annak titkársága az ott fellelhető iratokat köteles áttekinteni és jegyzőkönyvileg átadni az arra jogosult, vagy kijelölt személynek.

16. § (1)²⁵

(2) Munkakörrel együtt történő belső áthelyezés esetén a munkakör átadás-átvételi eljárást az érintett szervezeti egységek vezetői között kell lefolytatni.

17. § A munkakör átadás-átvételhez kapcsolódóan minden egyéb, itt nem szabályozott kérdésben a Minisztérium Iratkezelési Szabályzatának rendelkezései az irányadóak.

18. § (1)²⁶ Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából megbízási szerződés megkötését a kezdeményező vezető az általa irányított szervezeti egység feladatkörével összefüggésben, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kezdeményezi a SZIF-nél. A megbízási szerződésben rögzíteni kívánt feladatok meghatározása a kezdeményező vezető feladata. A megbízási szerződések megkötését a miniszter, a közigazgatási államtitkár, vagy a kabinetfőnök engedélyezi a GF költségvetési fedezetről szóló javaslata alapján.

(2) A szerződés megkötésével kapcsolatos előkészítő feladatokat a SZIF látja el.

(3)²⁷ A megbízási szerződésben foglaltak teljesítése alapján járó kifizetésekről – a teljesítményigazolást követően – a GF intézkedik.

19. § (1) Ha a kormánytisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és eredeti munkakörét is ellátja, a helyettesítés első napjától illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítésről szóló utasítást írásban kell kiadni.

(2) A kormánytisztviselőt a helyettesítési díj akkor is megilleti, ha tartósan távol lévő kormánytisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.

(3)²⁸ Nem illeti meg a kormánytisztviselőt helyettesítési díj, ha a helyettesítés a vezetői megbízással rendelkező kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége és a helyettesítés időtartama előre láthatóan a 30 napot nem haladja meg. Amennyiben a helyettesítés előre láthatóan a 30 napot meghaladja, úgy a vezetői megbízással rendelkező kormánytisztviselő a helyettesítésre okot adó körülmény bekövetkeztének napjától jogosult a helyettesítési díjra. Ugyancsak nem illeti meg helyettesítési díj a kormánytisztviselőt, ha a helyettesítés ellátása rendes szabadság miatt vált szükségessé.

(4) Teljes körű helyettesítés esetén a helyettesítési díj a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 25–50%-a között állapítható meg. A helyettesítési díj mértéke:

20. § (1) Egy munkakört legfeljebb két kormánytisztviselő helyettesíthet.

(2) Részleges helyettesítés esetén, vagy ha a helyettesítést több kormánytisztviselő együttesen látja el, a helyettesítési díj mértéke kizárólag a helyettesítő illetményének 25%-a lehet.

(3) A helyettesítési díj megállapítását a szervezeti egység vezetője formanyomtatványon kezdeményezi a SZIF-en. A helyettesítés jogszerűségének és összegszerűségének megállapítása – az irányítási jogkört gyakorló állami vezető javaslata, illetve a költségvetési előirányzat figyelembevételével – a SZIF feladata.

21. § (1) A kormánytisztviselő napi munkaideje, illetve munkarendje a Kttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltak alapján alakul. A napi munkaidő a Kttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.

(2) Ha azt a munkakör jellege lehetővé teszi, a kormánytisztviselő részmunkaidőben történő foglalkoztatását a kinevezési jogkör gyakorlója engedélyezi a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére.

(3)²⁹ Az (1) bekezdéstől eltérő munkarendet a szervezeti egység vezetője az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon engedélyezheti. A SZIF gondoskodik az eltérő munkarendről szóló, a szervezeti egység vezetője által aláírt formanyomtatvány személyi anyagban történő elhelyezéséről.

(4) Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni, amelyre a szervezeti egység vezetője írásban, vagy szóban kötelezi.

(5)³⁰ A munkáltató engedélye alapján, a kormánytisztviselő kérelmére mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A mentesítés időtartama évente legfeljebb 10 munkanap lehet, amelyre a munkáltató által meghatározott mérték szerint jár díjazás.

(6)³¹ A szervezeti egység vezetője heti rendszerességgel elektronikus levélben köteles előzetesen tájékoztatást küldeni az irányítását ellátó állami vezető titkársága, a kormánybiztos titkársága, illetve a kabinetfőnök részére az általa vezetett szervezeti egység kormánytisztviselőinek tervezett távolléteiről (pl. szabadság, munkaidő-kedvezmény, betegszabadság, táppénzes állomány stb.). A tájékoztatást legkésőbb a tárgyhetet megelőző hét péntek 12 óráig kell megküldeni.

(7) Előre nem tervezett távollétet annak tudomásra jutását követően haladéktalanul meg kell küldeni a (6) bekezdésben foglalt módon.

(8)³² A véradáson részt vevő kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, illetménye folyósítása mellett, véradásonként egy teljes munkanapra.

22. § (1) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés alapját – a vidékfejlesztési miniszter 7/B/2010. (IX. 1.) számú, a Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri székházába történő be- és kiléptetés, az ott tartózkodás rendjéről, valamint a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló utasításának 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerinti – a minisztérium elektronikus beléptető rendszerének személyes kártyahasználatkor rögzített időbélyegzős nyilvántartása képezi.

(3) A gépkocsival munkába járó kormánytisztviselők a behajtást követően haladéktalanul kötelesek beléptető kártyájuk (2) bekezdésben foglaltak szerinti használatára.

(4) Az ellenőrzés során a Minisztérium kormánytisztviselőinek az elmúlt hetet összesítő munkába érkezési és munkából távozási időpontjait tartalmazó lekérdezéseket a szervezeti egységek vezetői részére kell megküldeni.

(5) A szervezeti egységek vezetői a (4) bekezdésben meghatározott lekérdezéseket kötelesek megvizsgálni. A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő-kezdési időpontokat több mint 15 perccel meghaladó késés, illetve munkaidő befejezési időpontokat több mint 5 perccel megelőző távozás esetén, az érintett kormánytisztviselők tekintetében a szervezeti egység vezetője 3 munkanapon belül köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő-befejezés be nem tartásának okáról.

(6) A szervezeti egység vezetője az igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személynek.

(7)³³ A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy értesíti a szervezeti egység vezetőjét, aki az érintett kormánytisztviselőt írásban figyelmeztetheti, illetve fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti.

23. § (1)³⁴ Rendkívüli munkaidőnek minősül a Kttv. 96. § (2) bekezdése, valamint az Mt. 107. §-a szerint megállapított munkavégzés. Nem minősül rendkívüli munkaidőnek az, ha a kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójával való megállapodásnak megfelelően az engedélyezett távollét idejét dolgozza le.

(2)³⁵ Nem munkaszüneti napra eső rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzés esetén az elrendelésről írásban, annak indoka, az elvégzendő feladat, a kezdő időpont, a várható időtartam feltüntetésével az esedékességét megelőzően kell intézkedni. Munkaszüneti napra eső rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésekor a Kttv. 96. § (6) bekezdésében, valamint az Mt. 108. § és 143. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A rendkívüli munkaidő elrendeléséről, végrehajtásáról, annak ellentételezéséről a szervezeti egység vezetője köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartást a szabadságos kartonokkal együtt kell kezelni, egy ahhoz hasonló formátumú kimutatás formájában. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkaidőben töltött órák időtartamát, az ennek ellentételezéseként járó szabadidő mennyiségét, valamint a kiadott szabadidő időpontjait. A nyilvántartás egy példányát a SZIF-nek kell megküldeni.

24. § (1) A rendszeresen rendkívüli munkaidőben munkavégzést teljesítő kormánytisztviselő számára a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére a kinevezési jogkör gyakorlója legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg, amelyről írásban tájékoztatja a SZIF-et. A szabadidő-átalány a következő évre nem vihető át.

(2) A kormánytisztviselő részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

(3) Ha a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadására az azt követő 30 napon belül nem került sor, a szabadidő megváltását a szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a SZIF-nél. A kezdeményezésben részletesen meg kell indokolni, miért maradt el a szabadidő kiadása. A kezdeményezéshez a szakmai felügyeletet ellátó állami vezető jóváhagyása szükséges.

(4)³⁶ A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő esetén annak időtartama kétszeresének megfelelő, a Kttv. 93. § (1)–(2) bekezdése, illetve az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő esetén annak időtartama háromszorosának megfelelő, egyéb esetben a munkavégzés időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.

(5) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt a rendkívüli munkaidőért szabadidő nem illeti meg.

25. § (1) A nemzetközi szervezetek munkájában való részvétellel teljesített rendkívüli munkaidőt a 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartások megfelelő vezetését a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy ellenőrzi. A nyilvántartásokat az ellenőrzéshez a szervezeti egység vezetője köteles az ellenőrzést végző rendelkezésére bocsátani.

(2) A külföldi munkavégzés időtartamába bele kell számítani a munkavégzés helyszínére történő oda- és visszautazás időtartamát is. A külföldi munkavégzésre a 24. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Megnövekedett munkateherrel járó időszakban – indokolt esetben – a külföldi munkavégzésért cserébe járó szabadidőt úgy is ki lehet adni, hogy a kormánytisztviselő a következő munkanapon 12 óráig mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ennek tényét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíteni kell.

26. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt meghatározott helyen és ideig munkavégzésre történő rendelkezésre állásra kötelezheti. Az ügyelet és készenlét elrendelésére a Kttv. 96. §-ában foglaltakat, valamint jelen Szabályzat 23. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2)³⁷ A kormánytisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért és készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. A heti pihenőnapon teljesített ügyelet és készenlét ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének, a Kttv. 93. § (1)–(2) bekezdése, illetve az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napon teljesített ügyelet és készenlét ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár.

(3)³⁸ A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt csak a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített ügyeletért és készenlétért illeti meg szabadidő, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben.

27. § (1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn belül – a munkavégzés megszakításával – napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) A munkaközi szünet a munkavégzés helyén kívül is eltölthető.

28. § A Minisztérium valamennyi kormánytisztviselőjét kizárólag a Kttv.-ben meghatározott, kötelezően folyósítandó, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott pótlékok illetik meg. A Kttv.-ben meghatározott és adható pótlékok közül a jelen Szabályzatban meg nem határozottak tekintetében a kormánytisztviselő igényt nem érvényesíthet.

29. § A Minisztériumban a központi irattáros munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő a Kttv. szerinti mértékű veszélyességi pótlékra jogosult.

30. § (1) Az angol, francia, német nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, a Kttv. szerinti szabályok és mértékek alapulvételével.

(2) Ha a munkakör az (1) bekezdésben fel nem sorolt nyelv(ek) rendszeres használatát teszi szükségessé, az erre vonatkozó idegennyelv-tudási pótlék megállapítását a szervezeti egység vezetője kezdeményezi a SZIF-nél. A SZIF a kezdeményezést – javaslatával ellátva – döntésre felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak. A nyelvpótlék megállapításánál a Kttv. szerint meghatározott mértékeket kell figyelembe venni.

(3) A Kttv. 141. § (9) bekezdése alapján, ha a Minisztérium – a felsőfokú szaknyelvi vizsga kivételével – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

(4) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. A bizonyítvány kiállításáig kiadott igazolás bemutatása idegennyelv-tudási pótlékra nem jogosít.

(5) A kormánytisztviselő az idegennyelv-tudási pótlékra a nyelvtudást igazoló bizonyítvány (bizonyítvánnyal egyenértékű okirat) bemutatása napjától jogosult.

31. § (1) A Minisztérium kormánytisztviselőjét – a 33. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a jelen Szabályzatban meghatározott támogatások illetik meg. A Kttv.-ben meghatározott és adható támogatások közül a jelen Szabályzatban meg nem határozott támogatások iránt a kormánytisztviselő igényt nem érvényesíthet. A korábban megállapított támogatásokat, valamint azok mértékét a jelen Szabályzat nem érinti.

(2) A Minisztérium kormánytisztviselői részére az alábbi támogatások és juttatások biztosíthatók:

(3) A támogatásokra az SZJA törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

32. § (1) A kormánytisztviselő (szülők bármelyike) gyermekének megszületésekor – kérelmére – egyösszegű gyermekszületési támogatásban részesíthető. A kormánytisztviselő akkor igényelheti a gyermekszületési támogatást, ha a gyermek születési anyakönyvi kivonatába szülőként bejegyezték.

(2) Ha mindkét szülő a Minisztérium kormánytisztviselője, a támogatást csak az egyik szülő igényelheti.

(3) A gyermekszületési támogatás a gyermek születésétől számított 90 napig igényelhető.

(4) A támogatás összege gyermekenként 120 000 Ft.

(5) A gyermekszületési támogatás egyszeri, vissza nem térítendő juttatás.

33. § (1) A kormánytisztviselő kérelmére naptári évben egyszer, szociális támogatás biztosítható a kormánytisztviselő szociális helyzetét érintő rendkívüli körülmény, családi esemény bekövetkezésekor, továbbá tartósabb ideje fennálló kedvezőtlen szociális helyzete esetén. Fentieken túlmenően szociális támogatásban részesíthető az a kormánytisztviselő, aki 30 napot meghaladóan betegség miatt keresőképtelen volt, vagy kórházi ápolás alatt állt. Nem igényelhet szociális támogatást az a kormánytisztviselő, aki társadalombiztosítási nyugellátásban részesül.

(2) A támogatás mértéke 50 000–150 000 Ft-ig terjedhet.

(3) A szociális támogatás vissza nem térítendő juttatás.

34. § (1) A kormánytisztviselő a Szabályzat 3. § d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozójának halála esetén – kérelmére – temetési támogatásban részesíthető.

(2) A temetési támogatás az elhalálozás napjától számított 90 napon belül igényelhető.

(3) A támogatás mértéke minden közeli hozzátartozó esetén 120 000 Ft.

(4) A kormánytisztviselő halála esetén a temetési támogatás a kormánytisztviselő (1) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója részére – írásos kérelme alapján, a 36. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – fizethető ki. A támogatás igénylésének időtartama és mértéke megegyezik a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal.

(5) A temetési támogatás egyszeri, vissza nem térítendő juttatás.

35. § (1) Az elhunyt kormánytisztviselőt – a kegyelet méltó kifejezéseként – érdemei, életútja alapján a Minisztérium saját halottjává nyilváníthatja. Ebben az esetben, egyedi elbírálás alapján az elhunyt kormánytisztviselő temetési költségét a Minisztérium – a (3) bekezdésben foglalt mértékeknek megfelelően – átvállalja.

(2) A Minisztérium halottjává nyilvánítást – megfelelő indoklással – a SZIF-en kell kezdeményezni, amelyet a közigazgatási államtitkár jogosult engedélyezni.

(3) A kegyeleti kiadásokra esetenként fordítható összeg a szolgáltató által, a temettető hozzátartozó nevére kiállított eredeti számlák összegének 50%-a, de legfeljebb az illetményalap tízszerese lehet, melyet az eltemettető hozzátartozó nevére folyósít a Minisztérium.

36. § (1) A kormánytisztviselő gyermekszületési, illetve temetési támogatást az e célra rendszeresített nyomtatvány, valamint a (2) bekezdésben előírt mellékletek benyújtásával kérelmezhet a SZIF-en.

(2) Gyermekszületési támogatás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, temetési támogatás igénylése esetén a közeli hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a temetéssel kapcsolatos – a temettető kormánytisztviselő nevére szóló – számlák eredeti példányait.

(3) A 34. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kifizetését a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

37. § (1) A kormánytisztviselő a szociális támogatás iránti igényét az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, a szervezeti egység vezetője véleményével ellátva – a Szociális- és Lakásügyi Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) címezve – terjesztheti elő a SZIF-nél. A kérelemhez mellékelni kell a rendkívüli körülményt igazoló dokumentumokat, így különösen a táppénzes állományra, a kórházi kezelésre vonatkozó okiratokat, a tartósan fennálló kedvezőtlen szociális helyzet igazolására a kérelmezővel közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását, az utolsó három havi közüzemi számla másolatát, illetve bármely egyéb rendszeres kiadást vagy tartozást bizonyító okiratot.

(2) A szociális támogatási kérelmet a Bizottság a javaslatával ellátva terjeszti fel döntésre a közigazgatási államtitkárnak.

38. §³⁹ A Bizottság 7 tagból álló testület. A Bizottság elnöke a SZIF vezetője. Tagjai: a GF, valamint a Jogi Főosztály képviselője, továbbá a közigazgatási államtitkár által kijelölt 4 fő. A Bizottság ügyrendjét jelen Szabályzat melléklete tartalmazza.

39. § (1) Illetményelőleg felvételére az a kormánytisztviselő jogosult, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya a Minisztériumban legalább hat hónapja fennáll.

(2) Határozott idejű kinevezés esetén a kormánytisztviselő akkor részesíthető illetményelőlegben, ha kinevezésének időtartama az egy évet meghaladja.

(3) Nem igényelhet illetményelőleget a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló és az a kormánytisztviselő, akinek jogviszonya megszüntetésére munkáltatói intézkedés van folyamatban.

(4) Nem állapítható meg illetményelőleg annak a kormánytisztviselőnek, akinél a levonás feltételei nem biztosítottak (pl.: GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.).

(5) Az illetményelőleg maximális mértéke a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg.

40. § (1) Az illetményelőleg összegét – ha a (2) bekezdésben foglalt követelmények érvényesülése biztosítva van – a kérelmező igényének megfelelően kell megállapítani. Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az illetményelőleg összege a kérelemben foglaltaktól eltérhet.

(2) Az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy az egyéb levonások mellett 6 hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege a havi nettó illetményből jogszerűen levonható mértéket ne haladja meg.

(3) Az illetményelőleg visszafizetési határideje legfeljebb 6 hónap lehet és csak az adott évben (tárgyévben) fizethető vissza. Ha az adott évből az igénylés pillanatában kevesebb, mint 6 hónap van hátra, az illetményelőleg visszafizetési határideje az adott év december 31. napja.

41. § (1)⁴⁰ A szabályosan kitöltött és engedélyezett kérelem alapján az illetményelőleg kifizetése és a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a GF feladata.

(2)⁴¹ A visszafizetés a kifizetést követő hónap illetmény-kifizetési napján kezdődik, amiről – az illetményből történő levonás útján – a GF gondoskodik.

(3) Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az illetményelőleg-tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, a tartozás fennmaradó részét legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjáig egy összegben köteles visszafizetni.

(4) Illetményelőleg a kormánytisztviselő részére ismételten csak abban az esetben állapítható meg, ha az előző felvett illetményelőleg összegét teljes egészében visszafizette.

42. § (1) A kormánytisztviselő illetményelőleget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igényelhet.

(2) A kérelmet minden esetben az igénylő kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetőjével és a SZIF vezetőjével véleményeztetni kell.

(3)⁴² Az illetményelőleg kérelmet a GF vezetője bírálja el a (2) bekezdésben rögzített vélemények figyelembevételével. Az előleg odaítéléséről a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell dönteni.

(4) Az előleg folyósítását az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell teljesíteni a rendelkezésre álló keret mértékéig.

43. § (1)⁴³ Az illetményelőleg-keretet a GF kezeli, amelynek mértéke nem haladhatja meg a Minisztérium rendszeres személyi juttatásra fordítható eredeti előirányzata 2,5%-át.

(2)⁴⁴ Az (1) bekezdés szerinti mérték betartása érdekében a GF az engedélyezett illetményelőlegekről analitikus és összesített nyilvántartást köteles vezetni, mely tartalmazza:

(3)⁴⁵ Az illetményelőleg-keret felhasználására vonatkozó szabályok betartásáért a GF vezetője a felelős.

44. § (1) A Kttv. 152. § (1) bekezdés f) pontja alapján a kormánytisztviselő részére tanulmányai folytatásához tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás adható.

(2) A nem tanulmányi szerződésen alapuló iskolarendszerű oktatás és az idegen nyelvű oktatás képzési díjához való hozzájárulás feltételeit a cafeteria szabályzat tartalmazza.

(3)⁴⁶ A szervezeti egység vezetője a Kttv. 81. §-a szerinti tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés esetén a kormánytisztviselő távollétéről nyilvántartást vezet.

45. § (1) Tanulmányi szerződéssel támogatható

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a támogatás a tan- és vizsgadíj 75%-áig, de legfeljebb szemeszterenként 150 000 Ft-ig terjedhet.

(3) Főiskolai (BA/BSc) végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő esetében csak osztatlan képzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, vagy – doktori fokozat megszerzésére irányuló képzés kivételével – posztgraduális képzés keretében folytatott tanulmányok támogatására köthető tanulmányi szerződés. Ebben az esetben a támogatás mértéke a tan- és vizsgadíj 50%-áig terjedhet, amely legfeljebb 100 000 Ft lehet szemeszterenként.

(4) Egyetemi (MA/MSc) végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő esetében a tanulmányok támogatására – a szakirányú továbbképzések kivételével – a tanulmányi szerződésben költségtérítés nem adható. Ebben az esetben a kormánytisztviselő részére kizárólag a 48. § (2) bekezdése szerinti mértékű szabadidő biztosítható. Szakirányú továbbképzéshez a (3) bekezdés szerinti támogatást lehet nyújtani.

(5) Tudományos fokozat megszerzésére irányuló tanulmányok és tudományos tevékenységek – különösen PhD/DLA-képzés, habilitáció, akadémiai doktori fokozat megszerzése – támogatására tanulmányi szerződés nem köthető.

46. § (1) A tanulmányi szerződés kötését az oktatási intézményhez történt sikeres felvételt követően kérheti írásban a kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójától. A tanulmányi szerződés megkötéséhez – az oktatási intézmény felvételről szóló igazolásán kívül – az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltése és a szervezeti egység vezetője által írt szakmai indoklás szükséges.

(2)⁴⁷ A Minisztérium által tanulmányi szerződés alapján támogatandó kormánytisztviselőkről és a részükre nyújtható támogatás mértékéről a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a pénzügyi lehetőségek és a szakmai indokoltság mérlegelésével – a SZIF és a GF vezetője véleményének kikérését követően – a közigazgatási államtitkár dönt.

(3) Tanulmányi szerződés csak azzal a kormánytisztviselővel köthető, akinek jogviszonya a Minisztériummal legalább egy éve folyamatosan fennáll és munkakörét, valamint feladatait a munkáltatója megítélése alapján megfelelően látja el. Próbaidő alatt tanulmányi szerződés nem köthető.

(4) Határozott idejű jogviszonnyal rendelkező kormánytisztviselővel, a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően abban az esetben köthető tanulmányi szerződés, ha a szerződésben – a tanulmányok befejezését követően a támogatás ellentételezésére – kikötött jogviszony fenntartási kötelezettség lejárta nem terjed túl a határozott idejű jogviszony utolsó napján.

47. § (1) A tanulmányi szerződést a SZIF készíti el. A szerződés 4 eredeti példányban készül, amelyet a kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója ír alá.

(2) A tanulmányi szerződés keretében a Minisztérium a szerződésben rögzített támogatást és a képzésen, valamint a vizsgákon történő részvételhez szabadidőt biztosít. A költségtérítés a felsőoktatási intézmény által a Minisztérium nevére és címére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre.

(3) A tanulmányi szerződésben a kormánytisztviselő kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányait eredményesen és a szerződésben kikötött határidőre teljesíti, továbbá a munkáltatónál foglalkoztatási jogviszonyát a szerződésben meghatározott ideig fenntartja.

(4) A tanulmányi szerződés nem terjedhet ki az oktatással járó egyéb költségek megtérítésére. Például: utazás, szállás, pótvizsga, évismétlés, jegyzet, tankönyv stb.

(5) A tanulmányi szerződéssel rendelkező kormánytisztviselő az oktatási intézmény által kiállított igazolásokat köteles beszerezni, és azokat munkáltatójának bemutatni. A tanulmányokra vonatkozó szemeszterenkénti adatokat tartalmazó igazolásokat a SZIF a tanulmányi nyilvántartáshoz csatolja.

48. § (1) Ha a kormánytisztviselő a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, a támogatást a munkáltató megvonja és a kormánytisztviselő köteles az addig nyújtott támogatást a megvonástól számított 90 napon belül visszatéríteni. A visszatérítés tekintetében a felek részletfizetésben is megállapodhatnak.

(2) A tanulmányi szerződés alapján, az adott félévre a kormánytisztviselő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója – az oktatási intézmény által kiállított vizsgákról szóló igazolás szerint megállapítja a tanulmányi szabadság mértékét. A munkáltató a tanulmányi szerződésben a vizsgákra való felkészüléshez – kivéve a sikertelen vizsgát követő ismétlővizsgát – vizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap szabadidőt biztosíthat.

(3) A tanulmányi szabadságot a kormánytisztviselő részére kiállított személyre szóló szabadság nyilvántartó lapon kell vezetni. A tanulmányi szabadság igénybevételekor, a kormánytisztviselő a felhasználását megelőzően legalább 5 munkanappal előbb köteles munkáltatójával a szabadság időpontját egyeztetni.

(4) Az igénybe nem vett tanulmányi szabadság a vizsgaidőszakot követően nem használható fel, illetve a következő vizsgaidőszakra nem vihető át.

(5) Nem köthető tanulmányi szerződés kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására.

49. § (1) Azokat a kormánytisztviselőket, akik az előmenetelükhöz a Minisztérium által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben – ideértve a közigazgatási vezetőképzést is – vesznek részt, a Minisztérium – a Kttv. 80. §-ának figyelembevételével – a következő támogatásokban részesíti:

(2) A fizetett szabadság a vizsgáig megegyezés szerint vehető igénybe, amelynek nyilvántartását a szabadságos kartonon elkülönítve kell vezetni.

50. § (1) A Minisztérium kormánytisztviselői nyelvtanulási támogatásra jogosultak.

(2) A Minisztérium valamennyi kormánytisztviselője, aki a Minisztérium által szervezett tanfolyamon igazoltan idegen nyelvet tanul, ebből a célból legfeljebb heti 3 óra munkaidő-kedvezményben részesülhet. A Minisztérium által szervezett nyelvtanfolyamon való részvétel feltétele: a jelentkező szervezeti egysége vezetőjének jóváhagyása.

(3) A nyelvi képzéshez szükséges oktatási feltételeket a SZIF biztosítja.

(4) A Minisztérium által szervezett vagy előírt nyelvi oktatás költségeit a kormánytisztviselő köteles visszatéríteni, amennyiben neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti. A folyó képzésekről a modul óraszámok 60%-át meghaladó távollét a hiányzó órák tandíjának megfizetését, az oktatásból történő kizárást vonja maga után.

(5) A kormánytisztviselő a nyelvtanfolyamon történő részvételének munkaidejét érintő időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ezen mentesítés időtartamát nem kell ledolgozni.

51. § (1) A Minisztérium a mindenkori költségvetési lehetőségei alapján költségvetési keretet különít el, melyből támogatja a kormánytisztviselői továbbképzéseket.

(2) Az előmenetelhez szükséges szakmai tanfolyamon való részvételt a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – szakmai szempontból – a SZIF vezetője hagyja jóvá.

(3) Az előmenetelhez szükséges szakmai tanfolyamon – a szervezeti egység vezetőjének javaslata vagy kijelölés alapján – részt vevő kormánytisztviselők a 49. §-ban foglalt támogatásra jogosultak.

52. § (1) Azokkal a kormánytisztviselőkkel, akik nem kijelölés alapján, hanem egyéni kezdeményezésre vesznek részt valamilyen tanfolyamon, amennyiben a képzés hasznosítható ismeretek megszerzését szolgálja és hosszabb időtartamú, tanulmányi szerződés köthető.

(2) Tanulmányi szerződés kötése esetén a kötelezettségekre vonatkozóan a szerződésben foglaltak az irányadók.

(3) A próbaidő tartama alatt a kormánytisztviselő iskolarendszeren kívüli képzéshez támogatásra nem jogosult.

53. § (1) A kormánytisztviselő jogosult az előmeneteléhez, a pályán maradáshoz, illetve munkaköre szerinti szakmai ismeretek bővítéséhez és megújításához szükséges – minisztériumi forrásból finanszírozott, az oktatási tervben meghatározottak szerinti, vagy oktatási terven kívüli – képzéseken, továbbképzéseken részt venni.

(2)⁴⁸ Az (1) bekezdésben meghatározott képzésen, továbbképzésen való részvétel iránti igényt – a szervezeti egység vezetőjének szakmai javaslatával ellátva – a SZIF-nél kell kezdeményezni. A SZIF a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását és a résztvevő személy jogosultságát ellenőrzi. A részvétel fentiek szerinti támogathatósága esetén az igényt a költségek biztosítása érdekében a GF-hez továbbítja, ezzel egy időben intézkedik a jelentkezési lap elküldéséről.

(3) A képzésen, továbbképzésen való részvételről a SZIF nyilvántartást vezet, továbbá a teljesítést, valamint a számlát igazolja.

54. § (1) Minisztériumi forrásból finanszírozott belföldi szakmai rendezvényen való részvételi szándékot a jelentkezési határidőt megelőzően a SZIF-re kell eljuttatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezés tekintetében az 53. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A külföldi szakmai rendezvényen való részvétellel kapcsolatos szabályokat a nemzetközi együttműködés rendjéről szóló miniszteri utasítás tartalmazza.

(4) A kormánytisztviselő évente összesen legfeljebb 10 munkanapon vehet részt belföldi szakmai rendezvényen.

55. § (1) A Minisztérium kormánytisztviselőivel belföldi vagy külföldi tanulmányok folytatásához tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó szerződést csak egyedi elbírálás alapján köthet. A szerződés kötésére különösen indokolt és méltányolható esetekben, a közigazgatási államtitkár egyedi döntése alapján kerülhet sor.

(2) A tanulmányi ösztöndíjban részesülővel a tanulmányi szerződésekre vonatkozó szabályok szerint szerződést kell kötni, melyben egyedileg kell meghatározni a felek jogait, kötelezettségeit, illetve a juttatásokat.

56. § (1) A Kttv.-ben előírt ügykezelői alapvizsgával, közigazgatási alap- és szakvizsgával kapcsolatos bejelentési és szervezési feladatokat a SZIF látja el.

(2) Az alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében – kérésére – a kormányzati ügykezelőt az ügykezelői alapvizsgát megelőzően 2 munkanap, a kormánytisztviselőt a közigazgatási alapvizsgát megelőzően 3 munkanap időtartamra a szervezeti egység vezetője köteles mentesíteni a munkavégzés alól. A felkészülés időtartamába a vizsga napja nem számít bele.

(3) A közigazgatási szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében – kérésére – a kötelező és a választott témából tartandó vizsgákat megelőzően egy-egy alkalommal, összesen 10 munkanap időtartamra, a munkáltató köteles a kormánytisztviselőt mentesíteni a munkavégzés alól. A 10 munkanap megosztását a kormánytisztviselő határozhatja meg. A felkészülés időtartamába a vizsga napja nem számít bele. Ezt a szabályt kell alkalmazni a jogi szakvizsgára történő felkészülés esetében is, azzal az eltéréssel, hogy a 10 munkanap mentesítést a munkáltató részvizsgánként biztosítja.

(4) A közigazgatási alap- és szakvizsga napjaira, a vizsgát megelőző felkészítő konzultáción való igazolt részvétel időtartamára a kormánytisztviselőt mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselőt a vizsga napjaira jogi szakvizsga esetén is mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól.

(5) A (2)–(4) bekezdésben foglalt esetekben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a kormánytisztviselő illetményére jogosult.

57. §⁴⁹

58. § (1) Budapest közigazgatási határán kívülről történő munkába járás költségeinek megtérítésére vonatkozó előírásokat a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést szabályozó kormányrendelet állapítja meg.

(2)⁵⁰ Az (1) bekezdésben foglalt munkába járáshoz a bérlet- (menetjegy-) térítés iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a GF-hez kell előterjeszteni.

(3)⁵¹ A továbbiakban a GF a bérlet, vagy menetjegy leadása esetén havonta – további külön kérelem nélkül – a térítést kifizeti a kormánytisztviselőnek.

(4) A kormánytisztviselő részére lakóhelyén vagy tartózkodási helyén, helyi díjszabással közlekedő helyi autóbusz közlekedés díjához térítés nem jár.

59. § (1) Jelen szabályzat alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

(2)⁵² Ha a kormánytisztviselő utazási költségtérítésre jogosult – azaz a lakóhelye, vagy a tartózkodási helye a közszolgálati alapnyilvántartás szerint Budapest közigazgatási határán kívül van – azt a Minisztériummal történő jogviszonya létesítésekor a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban bejelenti a GF részére.

(3) A kormánytisztviselő a lakcímadataiban bekövetkező változást a Személyügyi és Igazgatási Főosztály részére nyolc napon belül köteles írásban bejelenteni. Ebben az esetben új igénylést kell benyújtani az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon.

(4)⁵³ Menetjegy(ek)el történő utazási költségtérítés elszámolása a 3. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével és a GF részére történő benyújtásával, minden hónap 1. és 10. napja között igényelhető. A formanyomtatványhoz mellékelni kell a felhasznált eredeti menetjegy(ek)et. A közlekedési bérlettel történő utazási költségtérítés elszámolása a kormánytisztviselő nevével ellátott bérlet GF történő leadásával történik.

(5)⁵⁴ Az utazási költségtérítés összegét a GF utalja át a kormánytisztviselő bankszámlaszámára.

(6) A költségtérítésre az SZJA törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

60. § (1) Ha

(2) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a kormánytisztviselő részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként az SZJA törvényben adómentesen meghatározott összeg fizethető. Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető. Az érintett munkahelye és lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.

(3)⁵⁵ A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének engedélyezése iránti kérelmet a GF-hez kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a kérelmet alátámasztó indokokat, illetve a tömegközlekedési eszközzel, illetve saját gépjárművel történő munkába járás munkáltatót terhelő költségeinek összehasonlítását. A kérelem engedélyezéséről a GF tájékoztatja a kormánytisztviselőt.

61. § (1)⁵⁶ A költségtérítés kifizetéséről a GF havonta intézkedik. A költségtérítés számfejtésének feltétele, hogy a kérelmező gépjárművenként olyan gépjármű-használati nyilvántartást (útnyilvántartást) vezessen, amely tartalmazza a munkában töltött napokat és a naponta elszámolható engedélyezett kilométerek számát.

(2) A költségtérítés számfejtése az útnyilvántartásban regisztrált kilométerek és a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott, a 60. § (2) bekezdés szerinti adómentesen adható térítési díj alapján történik.

(3) A költségtérítés a Budapest közigazgatási határon belüli lakóhelyről munkába járó kormánytisztviselőket – a 60. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – nem illeti meg.

62. § (1) A legalább egyéves bármely munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal (kormányzati szolgálati jogviszonnyal) rendelkező kormánytisztviselők, főfoglalkozású jogviszonyuk ideje alatt évente 12 alkalommal 50%-os menettérti utazásra jogosultak.

(2) Az utalványt, tulajdonosa valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatáshoz (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) igénybe veheti.

(3)⁵⁷ Az utalvány évenkénti kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a GF látja el.

(4)⁵⁸ Az utazási utalványt a GF minden év március 31. napjáig, illetve évközi belépés esetén a belépéstől számított 10 munkanapon belül a jogosultak rendelkezésére bocsátja.

(5) Az utazási utalvány elvesztés esetén nem pótolható.

63. § A kormánytisztviselő részére illetménye kifizetése – a Kttv. 143. §-a alapján – a választott pénzintézetnél nyitott fizetési számlaszámra történő átutalással, fizetési számla hiányában postai úton, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig történik.

64. § (1) A kormánytisztviselő a Kttv. 84–87. §-aiban meghatározott munkáltatói bejelentéshez, vagy engedélyezéshez kötött összeférhetetlenségi okok tekintetében az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és SZIF részére történő megküldésével köteles bejelentést tenni.

(2) A SZIF az összeférhetetlenség vizsgálatát az alábbi szempontok figyelembevételével köteles elvégezni:

(3) A SZIF a vizsgálatot követően a véleményével ellátott nyilatkozatot felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a nyilatkozat tartalma és a SZIF véleménye figyelembevételével dönt az engedélyezésről, vagy az összeférhetetlenségről. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt annak megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

65. § (1) A cafeteria rendszer célja a Minisztériumban dolgozó kormánytisztviselők részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.

(2) A cafeteria rendszer a Minisztérium által előre meghatározott keretösszegen és juttatási formákon belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.

(3)⁵⁹ A cafeteria juttatások körét, mértékét – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – minden évben a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

66. § (1) Nem jogosult cafeteria juttatásra az a kormánytisztviselő, aki:

(2) A Prémium Évek Programban résztvevő kormánytisztviselőt a PéPtv. 4. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a keretösszeg 30 %-a illeti meg.

(3)⁶⁰ A kormánytiszviselő a tárgyévben – az (1) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Minisztériumnál fennálló jogviszonya teljes időtartamára jogosult a cafeteria rendszerbe tartozó, általa választott juttatások igénybevételére.

67. §⁶¹ A cafetéria-rendszer – a 4. mellékletben meghatározott feltételekkel – a következő, kedvezményes adófizetési kötelezettséggel nyújtható cafetéria-juttatásokat tartalmazza a Kttv. 151. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően:

68. § (1)⁶² A juttatásokra igénybe vehető keretösszeg – a minisztériumi költségvetési lehetőségek, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), a Kttv. 151. §-a, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a, és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével – 2015. évre bruttó 200 000 forint/fő (azaz kettőszázezer forint/fő). A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, és fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(2)⁶³ Az éves keretösszeg a tárgyévben a 67. § a)–f) pontokban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keretösszeg nem vihető át a következő évre, azokban az esetekben sem, ha a kormánytisztviselő az igénybejelentését elmulasztotta és pénzbeli megváltására sincs lehetőség.

(3)⁶⁴ Az éves keretösszeget a Minisztériumnál a tárgyévben jogviszonyban töltött idővel arányosan lehet igénybe venni azon kormánytisztviselőknek, akiknek a Minisztériumnál fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(4) Az egyes cafeteria juttatásokhoz kapcsolódó közterhek a kormánytisztviselő éves keretösszegét csökkentik.

69. §⁶⁵ (1)⁶⁶ A kormánytisztviselő a GF által megadott formanyomtatvány szerint köteles a tárgyévet megelőző év december 13-ig nyilatkozni.

(2)⁶⁷ Év közben a Minisztériumnál jogviszonyt létesítő, áthelyezett kormánytisztviselőnek, valamint annak a kormánytisztviselőnek, akinek a jogosultsága a 66. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok megszűntével év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 10 munkanapon belül kell nyilatkoznia a GF által részére megállapított időarányos keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról és mértékéről.

(3) Ha a kormánytisztviselő nyilatkozattételi kötelezettségének határidőben objektív okok miatt – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatti mulasztást –, nem tud eleget tenni, az akadályoztatás megszűnésétől számított 10 munkanapon belül tehet nyilatkozatot.

(4) Ha a jogosult a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja, akkor SZÉP kártya igénybevételére lesz jogosult.

(5) A cafeteria rendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó választás érvényessége a naptári évre, illetve a jogviszony, vagy jogosultság évközi megszűnéséig szól, annak módosítására év közben nincs lehetőség.

70. § (1) Ha a kormánytisztviselő jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafeteria összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni.

(2)⁶⁸ Ha a kormánytisztviselő a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözetet utolsó illetményéből le kell vonni. A helyi utazási bérlet – a kormánytisztviselő választása szerint – természetben is visszaadható. Ha a kormánytisztviselő a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a GF a különbözet megtérítéséről intézkedik.

(3)⁶⁹ A 30 napot meghaladó távollét esetében, vagy ha a kormánytisztviselő jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafeteria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve, ha a kormánytisztviselő választása szerint a juttatás természete ezt lehetővé teszi, vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafeteria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő jogosultsága év közben szűnik meg.

71. § A cafeteria rendszerbe tartozó egyes juttatásokra vonatkozó különös szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.

72. § (1) A hatálybalépés előtt benyújtott, és a Szabályzat rendelkezéseivel összefüggő kérelmek elbírálására a Szabályzat hatálybalépése előtt hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az a kormánytisztviselőre nézve kedvezőbb.

(2) Az utasítás hatálybalépése előtt hatályos szabályok alapján megkötött szerződéseket, megállapított pótlékokat a Szabályzat nem érinti.

73. § (1) Ez az utasítás 2012. június 1-jén lép hatályba.

(2)⁷⁰