1/2012. (V. 22.) AJBH utasítás

1. § (1) A Szabályzat hatálya az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál (a továbbiakban: AJBH) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és a közszolgálati ügykezelőkre (továbbiakban: köztisztviselők) terjed ki.

(2) Az AJBH-nál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára jelen Szabályzatban a jelzett szakaszokon kívül a Szabályzat következő rendelkezéseit is alkalmazni kell: 5. § (1), (2); 7. § (1), (4), (5), (6), (7); 10. § (2), (3); 13. §, 28. §.

2. § (1) A Szabályzat alkalmazásában:

(2) Az AJBH önálló szervezeti egysége: főosztály

(3) Az AJBH nem önálló szervezeti egysége: osztály, titkárság

(4) Vezetői munkakörök az elkülönült szervezeti egységekben:

3. § (1) A munkáltatói jogkörre az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) rendelkezései az irányadóak.

(2)⁴ A főtitkár egyes munkáltatói jogkörök gyakorlását a főosztályvezetőkre írásban átruházhatja.

4. § (1) Az AJBH vezetői és egyéb álláshelyei pályázat kiírása nélkül is betölthetők.

(2)⁵ Amennyiben a munkakört nem pályázat útján töltik be, a személyi javaslat megtételére a főtitkár jogosult. A javaslat megtétele előtt az álláshely betölthetőségéről (engedélyezett és be nem töltött állás) a Gazdálkodási és Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: GHF) vezetője ad tájékoztatást.

(3) Pályázat kiírása esetén annak feltételeire és az eljárási szabályokra a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései az irányadók.

5. § (1) A közszolgálati jogviszony létesítése előtt a GHF személyügyi és munkaügyi feladatok intézésével megbízott munkatársa (a továbbiakban: humánpolitikai ügyintéző) gondoskodik arról, hogy az alkalmazandó személy az AJBH rendelkezésére bocsássa a kinevezési feltételeinek meglétét bizonyító iratokat, okiratokat és nyilatkozatokat (önéletrajz, 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvány, korábbi közszolgálati jogviszonyt, iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okiratok, az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos, az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatok stb.). A közszolgálati jogviszony létesítését megelőzően a foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében kötelező munka-alkalmassági orvosi vizsgálatra kerül sor.

(1a)⁶ A közszolgálati jogviszony létesítése előtt az alapvető jogok biztosa hivatala főtitkárának az informatikai működési szabályzatról szóló utasításában (a továbbiakban: informatikai szabályzat) az új felhasználó belépésével kapcsolatban előírt feladatokat az informatikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően el kell végezni.

(2) A kinevezést a GHF készíti elő. A kinevezés 3 példányban készül, melyből egy példányt a köztisztviselő, egy példányt az illetményszámfejtés kap, egy példányt a személyi anyagban kell kezelni. A kinevezéssel egyidejűleg a köztisztviselő nyilatkozik a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások megismeréséről, továbbá a Közszolgálati Alapnyilvántartásba került adatainak változását érintő bejelentési kötelezettsége tudomásulvételéről.

(3) Kinevezéskor a köztisztviselő esküt tesz. Az eskütételről esküokmány készül 2 példányban amelyből 1 példányt az eskütevő részére át kell adni, 1 példányt pedig a személyi anyagban kell kezelni.

(3a)⁷ A közszolgálati jogviszony létesítése során a munkába lépéssel és a kinevezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében a Főtitkári titkárság értesíti az AJBH valamennyi, a jogviszony létesítésével összefüggő tevékenység ellátására köteles szervezeti egységének vezetőjét.

(4)⁸ Az AJBH köztisztviselőit a közszolgálati jogviszonyuk tartamára szolgálati igazolvánnyal kell ellátni. Erről a Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály gondoskodik.

6. § Az AJBH-nál munkavégzésre irányuló megbízási szerződés megkötését – az AJBH éves költségvetésében erre a célra elkülönített előirányzat terhére – a főtitkár kezdeményezi.

6/A. §⁹ (1) A köztisztviselő szervezeti egységének vezetője a köztisztviselő kinevezését követően haladéktalanul intézkedik annak érdekében, hogy a köztisztviselő a munkavégzéséhez szükséges, a Kttv. 75. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelő tájékoztatást megkapja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében dokumentált módon, lehetőség szerint elektronikus úton biztosítani kell, hogy a köztisztviselő a munkaköri feladatainak ellátásához szükséges szervezeti és az AJBH tevékenységéhez kapcsolódó szabályozásokat megismerhesse.

(3) A szervezeti egység vezetője szükség szerint ellenőrizheti a (2) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátott szabályozók köztisztviselő általi megismerését.

7. § (1) Az AJBH-nál foglalkoztatott köztisztviselő

(2) Vezetői megbízás visszavonásakor az átvevő az új vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a munkáltatói jog gyakorlója által kijelölt köztisztviselő lehet.

(3) Vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselő munkakörét a szervezeti egység vezetője által kijelölt köztisztviselőnek, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell átadni.

(4) A munkakör átadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló, folyamatban lévő ügyeket, azok elintézésének határidejét, módját. Az átvett iratok további kezelésének rendjét az Iratkezelési Szabályzat határozza meg.

(5) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett köztisztviselő munkakör átadási kötelezettségének elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni, illetőleg azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadásról a távollévő köztisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tájékoztatni kell.

(6) A köztisztviselő köteles a személyes használatában lévő munkaeszközökkel is elszámolni.

(7) A közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos okmányokat a GHF készíti el.

(8)¹⁰ Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben az informatikai szabályzatnak a távozó felhasználó kiléptetésére vonatkozóan előírt rendelkezései alapján kell eljárni.

8. § (1) A kinevezést megelőzően a GHF írásban tájékoztatja a kinevezendő személyt a Kttv.-ben meghatározott, a köztisztviselői jogviszonyra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról.

(2) A kinevezendő személy nyilatkozik, hogy

(3) A köztisztviselő, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül, köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának ezt írásban bejelenteni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye megadásakor feltételként szabhatja meg, hogy a köztisztviselő további jogviszonyának folytatása a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet nem jelent, és a köztisztviselő az így kieső munkaidőt igazolhatóan ledolgozza.

9. § Vagyonnyilatkozati kötelezettséggel érintett munkakörök:

10. § (1) A munkaidő a Kttv.-ben meghatározott általános teljes napi munkaidő és az általános munkarend szerint tart.

(2)¹² A biztos, a biztoshelyettesek és a főtitkár mellé beosztott gépkocsivezetők munkaidőkerete havi 174 óra, amelynek beosztását a biztosok, illetve a főtitkár határozzák meg. A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható, de napi 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet.

(3)¹³ A gépkocsivezetők munkaidejéről a biztos, a biztoshelyettesek és a főtitkár titkárságain, illetve a GHF-en nyilvántartást kell vezetni, amelyet a havi létszámjelentéshez kell csatolni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a személyi körülményekre tekintettel – az érintettel történő megállapodás alapján – engedélyezheti a munkaidő kezdetének és befejezésének időpontjától legfeljebb 30 perccel történő eltérést. A heti 40 órás munkaidőkeretet ilyen esetben is meg kell tartani.

(5) Az AJBH Esélyegyenlőségi Szabályzatában jelzett munkaidő-kedvezmény igénybevétele a heti 40 órás munkaidőkeretbe beszámít.

(6) A felek megállapodása alapján heti 40, illetve havi 174 óra munkaidőkeretnél rövidebb időtartamban (részmunkaidőben) foglalkoztatottak munkaidő-beosztására a felek megállapodása irányadó.

(7)¹⁴ A munkáltatói jogkör gyakorlója a hivatali munkavégzés folyamatos biztosítása mellett engedélyezheti, hogy a köztisztviselő az AJBH épületén kívül végezzen munkát, amennyiben a munkavégzéshez szükséges kapcsolat elektronikus úton biztosítható. A köztisztviselő az AJBH épületén kívüli munkavégzés keretében ellátott feladatairól beszámol az érintett szervezeti egység vezetőjének.

11. §¹⁵ (1) A főtitkár által írásban elrendelt rendkívüli munkavégzést elrendelő irat egyik példányát lehetőleg két munkanappal a kitűzött időpont előtt, de legkésőbb a tárgynapon a rendes munkaidő végét megelőzően kell az érintett köztisztviselőnek átadni.

(2) A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó, a Kttv.-ben és az e Szabályzatban meghatározott rendelkezések a vezetői munkakörben lévő köztisztviselőre is vonatkoznak.

12. §¹⁶ (1) A rendkívüli munkavégzés időtartamáról, illetve az ellenértékeként járó szabadidőről a Főtitkári titkárság elkülönített nyilvántartást vezet, amelyen belül meg kell különböztetni a munkanapokon, illetve a munkaszüneti vagy heti pihenőnapon történt rendkívüli munkavégzést.

(2) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő kiadásáról a kiadását elrendelő főtitkár értesíti a köztisztviselőt, amelyet követő három munkanapon belül a Főtitkári titkárság a rendkívüli munkavégzést az (1) bekezdésben foglaltak szerint a nyilvántartásban átvezeti.

(3) Munkaviszony keretében dolgozó munkavállalók esetében – ha a felek megállapodása szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlék helyett, illetőleg a pihenőnapon történt munkavégzés esetén a pótlék mellett szabadidő jár – a havi munkaidőkeret utolsó napjáig kell a szabadidő kiadásáról gondoskodni.

(4) A rendkívüli munkavégzés megengedett legmagasabb mértékének betartása érdekében a Főtitkári Titkárság negyedévenként, név szerinti bontásban tájékoztatja az elrendelésére jogosult vezetőket az év folyamán teljesített rendkívüli munkavégzés időtartamáról.

13. § (1)¹⁷ A szabadság nyilvántartása a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott szervezeti egységenként történik. A szabadság igénybevételét a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, illetve e jogkör gyakorlását átruházhatja a főosztályvezetőkre.

(2)¹⁸ Az AJBH köztisztviselőit megillető évi rendes szabadság mértékét a GHF a tárgyév január 20. napjáig írásban közli a Főtitkári titkársággal és a főosztályvezetőkkel.

(3)¹⁹ A főosztályvezető – a köztisztviselő előzetes meghallgatása után – a tárgyév február végéig szabadságolási tervet készít, amelyet az elkészítését követően haladéktalanul megküld a Főtitkári titkárság részére.

(4) A szabadság-engedély eredeti példányát a tárgyhó 25. napjáig a GHF-hez kell eljuttatni.

13/A. §²⁰ (1) A köztisztviselők a rendes és rendkívüli munkaidő, készenlét, szabadság, valamint egyéb munkaidő-kedvezmények időtartamát a 3. mellékletben meghatározott jelenléti íven (a továbbiakban: jelenléti ív) naprakészen vezetik.

(2) A kitöltött jelenléti ívet a főosztályvezetők összegyűjtik, és a hónap utolsó munkanapján átadják a Főtitkári titkárság részére.

(3)²¹ A Főtitkári titkárság a jelenléti ívek tartalmát összeveti az AJBH beléptető rendszere adataival. Ha az összevetés eredményeként a köztisztviselő esetében munkaidőhiány mutatható ki, a Főtitkári titkárság a köztisztviselőt tájékoztatja annak tényéről. Ha a munkaidőhiány a havi nyolc órát eléri, felhívja a köztisztviselőt, hogy az évi rendes szabadsága terhére szabadságot vegyen ki.

(4)²² A Főtitkári titkárság a jelenléti íveket a hónap utolsó munkanapján átadja a GHF illetményszámfejtéssel foglalkozó munkatársa részére a számfejtés alátámasztása miatt. A Főtitkári titkárság és a GHF munkatársa szükség szerint egyeztetnek a köztisztviselő távolmaradásának adatairól.

(5) A jelenléti íveket az illetmény-számfejtési dokumentumok megőrzési idejéig kell megőrizni.

14. § (1)²³ A Főtitkár által kijelölt köztisztviselők minden hónapban jelentést készítenek a köztisztviselő munkából való távolmaradásáról.

(2)²⁴ A jelentésnek tartalmaznia kell az érintett köztisztviselő nevét és a távollét időtartamát, külön megjelölve, hogy annak indoka:

(3)²⁵ A jelentést – a köztisztviselő által átadott szükséges igazolások csatolásával – legkésőbb a tárgyhó 25. napjáig a GHF-nek kell megküldeni, melyet a főtitkár, illetve a főosztályvezetők igazolnak.

15. § (1) A Kttv.-ben nem szabályozott esetekben a köztisztviselő a törvényben biztosított rendes szabadság teljes felhasználása után vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot.

(2) A fizetés nélküli szabadságot – kérelemre – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, aki az engedélyezésről írásban érestesíti a kérelmezőt, valamint a GHF-et.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján a GHF elkészíti a szükséges okiratokat.

16. § (1) A tanulmányi szerződéssel rendelkező köztisztviselő vagy a tanulmányi szerződés hiányában engedélyezett, nem fizetett tanulmányi szabadságot igénybe vevő köztisztviselő köteles a tanulmányai során, az aktuális félév kezdetekor a főosztályvezetőt tájékoztatni a várható távollétek időpontjáról és tartamáról. Ezen tájékoztatás a képzést végző intézmény által kiállított igazolással adható meg.

(2) A tanulmányi szabadság, illetve a tanulmányi célú távollét igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

17. § (1)²⁶ A köztisztviselő köteles részt venni a jogszabályokban (különösen a Kttv.-ben) meghatározott képzésen, továbbképzésen vagy átképzésen (a továbbiakban: továbbképzés).

(1a)²⁷ Továbbképzésen való részvételt a főtitkár is előírhat a köztisztviselő számára.

(2) Az önkéntes továbbképzésben való részvételt a főtitkár engedélyezheti.

(3)²⁸ A továbbképzés rendszeressége és tervszerűsége érdekében a főtitkár által indokoltnak tartott képzési formákról, továbbá a résztvevő személyekről a Főtitkári titkárság minden év március 1. napjáig éves továbbképzési tervet készít. Az éves tervet a főtitkár a tárgyév március 30. napjáig jóváhagyja.

(4)²⁹ A továbbképzésben való részvétellel kapcsolatos intézkedéseket a Főtitkári titkárság teszi meg, és vezeti a képzésben részesülő köztisztviselőkről, valamint a felmerült költségekről a nyilvántartást.

18. § (1) Az AJBH az alaptevékenységével szorosan összefüggő, illetve a munkakör betöltéséhez szükséges továbbképzés céljából tanulmányi szerződés keretében

(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni, hogy a munkáltató az (1) bekezdésben foglaltak közül melyiket, milyen mértékben biztosítja. Egy személlyel egyidejűleg legfeljebb két tanulmányi szerződés köthető; ebben az esetben a két szerződésben biztosított juttatások, illetve kedvezmények mértéke összeadódik.

(3) Nyelvtanulás támogatása céljából kötött tanulmányi szerződésben három éven belül legalább középfokú nyelvvizsga letételét kell előírni, illetve vállalni. További nyelvvizsga, illetve a már megszerzett nyelvtudás szintjének emelése céljából támogatás nem adható.

(4) A tanulmányi szerződés alapján a köztisztviselő a tanulmányai befejezésétől számítva annyi ideig köteles a közszolgálati jogviszonyát az AJBH-nál fenntartani, amennyi ideig a munkáltató által támogatott képzése tart. Jogi szakvizsga letétele esetén egy évig kell a közszolgálati jogviszonyt fenntartania. Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett időtartam letelte előtt újabb tanulmányi szerződés kötésére kerül sor, az AJBH-nál a közszolgálati jogviszonyban letöltendő idő annyival meghosszabbodik, amennyi időt a korábbi szerződés tartalmaz.

(5) A kapott pénzbeli támogatást, illetve a biztosított tanulmányi munkaidő-kedvezményt – távolléti díjjal elszámolva – egy összegben vissza kell téríteni, ha

(6) A támogatást egy összegben kell visszafizetni. Ennek esedékessége az (5) bekezdés a) pontjában írt esetekben a tanulmányi, illetve vizsgakötelezettség szerződésben előírt határidejét követő 15 nap, a b)–c) pontokban írt esetekben a közszolgálati jogviszony megszüntetésének (megszűnésének) napja.

(7) A megtérítés alól a köztisztviselő mentesíthető, ha igazolja, hogy a tartozást az új munkáltatója átvállalja. A szerződésben kikötött időtartam részbeni letöltése esetén a megtérítési kötelezettség időarányosan áll fenn.

(8) Abban az esetben, ha a köztisztviselőnek évet kell halasztania, az indokok megjelölésével a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérheti a tanulmányi szerződés módosítását (a szerződésben a képzettség megszerzéséhez előírt időtartam módosítását). A tanulmányi szerződés ilyen módosításához a munkáltatói jogkör gyakorlója indokolt esetben (pl. ha az évhalasztásra betegség, munkahelyi kötelezettség miatt került sor) járulhat hozzá abban az esetben, ha a tanulmányok módosított határidőre történő befejezése biztosítottnak látszik.

(9) A megismételt félévre az AJBH költségtérítést nem fizet, illetve a megismételt vizsgákra tanulmányi szabadság nem jár.

18/A. §³⁰ A köztisztviselő Kttv. szerinti teljesítményértékelése és minősítése elektronikus formában történik. A teljesítményértékelés során a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló kormányrendelet rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni.

18/B. §³¹ (1) Az alapvető jogok biztosa és a főtitkár az elhunyt munkavállalót – az elhunyt végakaratára és a hozzátartozók kegyeleti jogaira figyelemmel – az AJBH saját halottjává nyilváníthatja, ha a közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya az AJBH-nál legalább 5 éve fennállt.

(2) Nyugalmazott köztisztviselő vagy munkavállaló akkor nyilvánítható az AJBH saját halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát vagy munkaviszonyát nem bírói ítélet vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.

(3) Az AJBH a saját halottjává nyilvánított személy – az AJBH nevére kiállított számlával igazolt – eltemetésének költségeit legfeljebb a mindenkori illetményalap nyolcszorosáig vállalja át.

(4) A kegyeleti eljárással kapcsolatos költségeket a GHF kizárólag eredeti számlák alapján számolja el.

19. § (1) A köztisztviselő – alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból álló – illetményre jogosult.

(2) A köztisztviselők alapilletmények eltérítése a Kttv. figyelembevételével történik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés a közszolgálati ügykezelőre nem vonatkozik. A közszolgálati ügykezelő illetményének megállapítása a Kttv., továbbá a tárgyévet megelőző évben végzett munkájának értékelése alapján történik.

(4) Az illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, utólag, bankszámla hiányában postai úton történik. Az illetmény kifizetésének napja a tárgyhót követő hónap 5. nap. Amennyiben az illetmény kifizetésének napja pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény kifizetése legkésőbb a megelőző munkanapon történik.

20. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az angol, francia, német, vagy orosz, valamint a nemzetiségi törvény szerint rögzített nemzetiségek nyelvéből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező vezető, valamint az I. és II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő.

A munkáltatói jogkör gyakorlója más idegen nyelvet is pótlékra jogosítónak minősíthet, ha annak használata a köztisztviselő munkaköri feladatainak ellátásához szükséges. A pótlék akkor is megilleti a köztisztviselőt, ha az idegennyelv-tudás a munkakör betöltésének feltétele.

(2) Az (1) bekezdés a közszolgálati ügykezelőre nem vonatkozik.

21. § A köztisztviselőt illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti a Kttv. rendelkezései szerint.

22. § (1)³² Az AJBH-ban cafetéria-juttatásra jogosult

(2)³³ Az AJBH cafetéria-juttatásain a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 71. § (1) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatásokat kell érteni.

(3)³⁴ A munkavállaló írásban vagy elektronikus úton a GHF által meghatározott határidőn belül, de legfeljebb a tárgyév március 1-jéig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik a GHF felé arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.

(4)³⁵

(5)³⁶ Az éves keretösszeg egy naptári évben használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre.

(6) Az éves keretösszeg az AJBH-val jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül megállapításra:

(7) A juttatások igénybevételének részletes szabályairól, az igénybevétel feltételeiről, az egyes juttatások mértékéről a GHF évente előzetesen tájékoztatja a munkavállalókat.

(8)³⁷ Aki év közben az AJBH-val közszolgálati jogviszonyt, munkaviszonyt létesít, valamint a tartós távollétről visszatérő munkavállaló belépését, illetve visszatérését követ 15 napon belül köteles nyilatkozni a számára a GHF által időarányosan meghatározott juttatási keretösszeg felhasználási jogcímeiről, a juttatási elemek kiválasztásáról. A választás hatálya ebben az esetben a jogviszony létesítésétől, illetve a visszatérés kezdő napjától az év végéig terjed.

(9)³⁸ A cafetéria rendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó választás hatálya a naptári évre, illetve a jogviszony, vagy jogosultság évközi megszűnéséig szól, annak módosítására év közben nincs lehetőség.

(10)³⁹ Ha a munkavállaló jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni az alábbiak szerint:

(11) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott munkavállaló, továbbá a munkavállaló azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(12) Ha a munkavállalót a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a munkavállaló a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.

22/A. §⁴⁰ (1) Az AJBH-ban cafetéria-rendszeren kívüli egyéb juttatásnak minősül különösen:

(2) A juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.

(3) A munkavállaló által kérelmezhető juttatások részletes szabályairól, az igénybevétel feltételeiről, az egyes juttatások mértékéről a GHF évente előzetesen tájékoztatja a munkavállalókat.

22/B. §⁴¹ (1) Az AJBH-tól nyugállományba került köztisztviselők (a továbbiakban: nyugdíjasok) részére kérelemre, egyéni elbírálás alapján pénzbeli vagy természetbeni juttatásként nyújtható

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem – valamint a GHF vezetőjének javaslata – alapján a főtitkár dönt a támogatásban részesítendők személyéről, valamint a támogatások összegéről azzal, hogy a támogatás mértéke nem lehet több, mint a mindenkori illetményalap háromszorosa.

(3) A beérkezett kérelmeket a GHF vezetője évente egyszer – a soron kívül benyújtott sürgős kérelem esetén 5 munkanapon belül – a javaslatával együtt a főtitkár elé terjeszti.

(4) A GHF vezetője gondoskodik a döntések végrehajtásáról.

22/C. §⁴² (1) A 22–30. §-ban felsorolt juttatások biztosítása – a rendelkezésre álló pénzügyi források figyelembevételével – a GHF feladata. Ennek érdekében a GHF ellátja az ezzel összefüggő előkészítő, véleményező, nyilvántartó, pénzügyi és adminisztrációs feladatokat, valamint gyakorolja a más vezetők hatáskörébe nem utalt döntési jogköröket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtása céljából a GHF gondoskodik az egyes juttatások igényléséhez, elszámolásához szükséges adatlapok, nyomtatványok elkészítéséről, az érintettek rendelkezésére bocsátásáról, az ezekkel kapcsolatos hirdetmények közzétételéről.

23. §⁴⁴ (1) Az AJBH-ban a cafetéria-rendszeren belül Széchenyi-pihenőkártya keretében a munkavállalók az alábbi alszámlák közül választhatnak:

(2) A Széchenyi-pihenőkártyát az a munkavállaló kaphatja meg, aki a cafetéria-nyilatkozattal együtt leadja a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy korábban az adóévben részesült-e (és ha igen, milyen mértékű) Széchenyi-pihenőkártya juttatásban. A juttatás beszerzését az AJBH egységesen végzi.

24. §⁴⁶ A munkáltató a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében lakáscélú támogatást nyújthat az AJBH-nál közszolgálati, illetve munkaviszonyban állók részére. Ennek feltételeit a 8/2012. (01. 24.) főtitkári utasítás állapítja meg.

25. § A más helységből munkába járókat megillető útiköltség megtérítése a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

26. § (1) Albérleti hozzájárulásban részesíthető az AJBH-nál közszolgálati, illetve munkaviszonyban álló személy, aki nem rendelkezik Budapesten állandó bejelentett lakcímmel, illetve saját tulajdonú lakással, és illetménye (munkabére) nem haladja meg a köztisztviselői illetményalap 6,5-szeresét.

(2) Az albérleti hozzájárulásról évente benyújtott írásbeli kérelem alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a GHF vezetőjének ellenjegyzésével dönt. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő nyilatkozatát az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról és a lakásbérleti díj összegéről.

(3) Az albérleti hozzájárulásban részesülő személy a (2) bekezdésben említett adatok megváltozását köteles haladéktalanul, de legkésőbb a következő havi kifizetés esedékességéig bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett összeget vissza kell fizetni.

(4) Az albérleti hozzájárulás összege az igénylő havi illetményétől (munkabérétől) függően

(5) Az albérleti hozzájárulás összege töredék hónap (hó közben keletkező vagy megszűnő jogosultság) esetén időarányosan, a kerekítés általános szabályait figyelembe véve 100 forintra kerekítve jár.

(6)⁴⁷ A köztisztviselőnek kötelessége jelezni a GHF vezetője felé, ha az albérleti hozzájárulás folyósításának az (1) bekezdésben meghatározott feltételei már nem állnak fenn. Amennyiben a köztisztviselő bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles a részére jogosulatlanul kifizetett összeget visszafizetni.

27. § (1) Az AJBH-nál közszolgálati, illetve munkaviszonyban álló személyek esetenként a következő szociális támogatásokban részesülhetnek:

(2) A szociális és a temetési segély összegéről és feltételeiről – amennyiben az AJBH költségvetésében ezen juttatásokra pénzügyi forrás rendelkezésre áll – a munkáltató jogkör gyakorlója kérelem alapján, mérlegelési jogkörben dönt.

28. § (1) A GHF vezetője – kérelemre – illetményelőleg kifizetését engedélyezheti, melynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét és csak kivételes esetben haladhatja meg a kérelmező egy havi illetményének mértékét.

(2) Előlegben a köztisztviselő évente egyszer részesíthető, melyet legfeljebb hat hónap alatt vissza kell fizetni. Ettől eltérni csak a GHF vezetője engedélye alapján lehet.

(3)⁴⁸ Az illetményelőleg egyösszegű vagy részletekben történő visszafizetésére a felek megállapodása irányadó. A közszolgálati, illetve munkaviszony megszűnésekor a visszafizetés egy összegben esedékessé válik.

29. §⁴⁹ (1) A munkavállalók részére – az AJBH költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében – a kulturált munkahelyi megjelenés céljából ruházati hozzájárulás adható.

(2) A ruházati hozzájárulás biztosításának (ideértve annak mértékét és gyakoriságát is), valamint felhasználásának feltételeit a GHF vezetőjével történő előzetes egyeztetést követően adott költségvetési évenként a főtitkár határozza meg. A hozzájárulásról a GHF tárgyévente külön tájékoztatót készít, amely tartalmazza az egy főre jutó hozzájárulás összegét.

(3) A ruházati hozzájárulás összege a munkavállaló által az adott évben az AJBH-val jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül megállapításra:

(4) A tartós távollétről visszatérő munkavállalók esetében a jogosultság számításának kezdete a visszatérés napja.

(5) A ruházati hozzájárulást a főtitkár által meghatározott tárgyhóban kell a munkavállaló részére kifizetni. Ezt követően a tárgyévben ruházati hozzájárulás kifizetésére időarányosan sem kerülhet sor.

(6) Nem jogosult ruházati hozzájárulásra, aki az adott évi legutolsó kifizetés-időpontot követően létesített az AJBH-val jogviszonyt. Nem jogosult továbbá ruházati hozzájárulásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott munkavállaló, továbbá a munkavállaló azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

29/A. §⁵⁰ (1)⁵¹ A munkavállalók az Szja. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján utalványban részesíthetőek.

(2) Az utalvány összegének mértékét, rendszerességét és kiadásának időpontját a GHF vezetőjével történő előzetes egyeztetést követően a főtitkár határozza meg.

(3) A főtitkár által alkalmanként meghatározott utalvány összege a munkavállaló által az adott évben az AJBH-val jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül megállapításra:

(4) A tartós távollétről visszatérő munkavállalók esetében a jogosultság számításának kezdete a visszatérés napja.

(5) Nem jogosult utalványra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott munkavállaló, továbbá a munkavállaló azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

29/B. §⁵² (1)⁵³ Az AJBH az Szja. törvény 70. § (6) bekezdés a) pontja értelmében a GHF vezetőjével történő előzetes egyeztetést követően a főtitkár döntése alapján a december 6-ai ünnep (a továbbiakban: „Mikulás”) alkalmából ajándékban részesítheti az AJBH-nál foglalkoztatott munkavállalók gyermekeit.

(2)⁵⁴ A „Mikulás” alkalmából adott ajándék az Szja. törvény 70. § (6) bekezdés a) pontja alapján csekély értékű ajándéknak minősül.

(3) A „Mikulás” alkalmából adott ajándék összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 10%-át.

(4) „Mikulás” alkalmából adott ajándékra a munkavállalók 12. életévüket – a naptári év végéig – még be nem töltött gyermekei jogosultak.

29/C. §⁵⁵

30. §⁵⁷ (1) A köztisztviselő a Kttv.-ben meghatározott feltételek szerint jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A köztisztviselőt a munkáltatói jog gyakorlója a számára meghatározott közszolgálati feladat kiemelkedő elvégzéséért, illetve annak az értékelés alá vont időszakban történő eredményes végzéséért – a rendelkezésre álló költségvetési pénzeszközök erejéig – pénzjutalomban részesítheti.

31. § A biztos az AJBH köztisztviselőit közszolgálati feladatuk kiemelkedő teljesítésért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért Magyarország miniszterelnökéhez kitüntetésre terjesztheti fel.

32. §⁵⁸ (1) Az AJBH köztisztviselői az Alaptörvény és az Ajbt. által meghatározottaknak megfelelően, a biztos és biztoshelyettesek által ellátott feladatok célkitűzéseivel összhangban, az alapvető jogok érvényesülésének elősegítése melletti elkötelezettséggel látják el feladataikat.

(2) A köztisztviselő köteles feladatait

(3) A Kttv. szerinti hivatásetikai alapelvekre, továbbá az alapelvek megsértése esetén lefolytatandó eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az AJBH vezetője külön utasításban állapítja meg.

32/A. §⁵⁹ (1) A fegyelmi és kártérítési felelősség elbírálása a Kttv. szerint történik.

(2) Az AJBH eszközeinek leltározására vonatkozó részletes előírásokat külön szabályzat tartalmazza.

33. § A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat (továbbiakban Adatvédelmi Szabályzat) személyi hatálya kiterjed arra aki

34. § datvédelmi Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed

35. § (1) Az Adatvédelmi Szabályzat az AJBH munkavállalói személyes adatainak kezelésével, továbbításával, nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos adatvédelmi szabályokat tartalmazza.

(2) A munkáltató tájékoztatja az AJBH munkavállalóit az Adatvédelmi Szabályzat alapján végzett adatkezelésről.

(3)⁶⁰ Az Adatvédelmi Szabályzat

36. § (1) Az Adatvédelmi Szabályzat alkalmazásában személyi irat minden olyan irat, amely a jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, továbbá azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggő adatot, megállapítást tartalmaz.

(2) Személyi anyag a munkavállaló jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a munkavállaló öt évnél nem régebbi fényképe, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapja, a munkavállaló önéletrajza, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány, az esküokmány, a kinevezés és annak módosítása, a vezetői kinevezés, a címadományozás, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratok, a teljesítményértékelés, a minősítés, a jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat és a közszolgálati igazolás másolata. Ezeket az iratokat a munkavállalók személyi iratai közül elkülönítve kezelik.

(3) Közszolgálati alapnyilvántartás a jogviszonnyal összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló személyes adatok számítógépes feldolgozása a „Közszolgálati alapnyilvántartás adatköre” (a továbbiakban: Adatlap) adattartalmának megfelelően.

37. § (1) Az Adatvédelmi Szabályzat 35. §-ában említett adatkezelés a GHF feladata.

(2) Az iratkezelést (papíralapú és számítógépes adatkezelést) a GHF az ezzel a feladattal megbízott humánpolitikai ügyintéző (referens) végzi.

38. § (1) Az iratokat minden más irattól elkülönítve kell kezelni és irattárazni.

(2) A jogviszony létrehozását kezdeményező iratot (pl. önéletrajz) a központi iktató érkezteti.

39. §⁶¹ A pályázati felhíváson kívül benyújtott önéletrajzokat, motivációs leveleket az AJBH a beérkezést követő egy évig őrzi. Ezt követően a beküldött pályázatok megsemmisítésre kerülnek, kivéve ha a pályázat eredményes, valamint ha a pályázó a pályázati anyag részére történő visszaküldését kérte.

40. § (1) A jogviszony keletkezésekor a humánpolitikai ügyintéző megállapítja a személyi iratokra, az Adatlapra vezetendő technikai azonosító kódot.

(2) A technikai azonosító

(3) Az egyéni azonosító a munkavállaló azonosítására alkalmas kód, amely a közszolgálati jogviszony fennállása alatt nem változtatható meg, és amelyet más személy részére kiadni nem lehet.

41. § (1) A személyi iratokba csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

(2)⁶² A személyi iratokba, a közszolgálati alapnyilvántartásban található saját adataiba a munkavállaló, a munkavállaló felettese, a minősítést végző vezető, a törvényességi ellenőrzést végző, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi per kapcsán az eljáró bíróság, feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész, a személyes adatok kezelésével összefüggésben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatárs feladatkörén belül a munkavállaló illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából jogosult betekinteni, és abból adatokat átvenni.

(3) A Betekintési lapon meg kell jelölni a betekintést kérőt, a betekintés időpontját, annak jogcímét és célját, valamint a betekintő aláírását.

(4) Az érintett a saját személyi irataiba, a személyes adatait tartalmazó valamennyi nyilvántartásba korlátozás nélkül betekinthet, az iratokról másolatot kérhet, és kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, amennyiben azok – igazolhatóan – tévesek.

(5) A munkavállalónak az adatai helyesbítését és kijavítását a GHF vezetőjétől írásban kell kérnie.

(6) A közokirat, vagy a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata alapján lehet kérni.

42. § (1) A személyi irat kizárólag zárt borítékban, a címzett sajátkezű felbontásának megjelölésével továbbítandó belső és külső iratforgalomban egyaránt.

(2) Külső iratforgalomban személyi iratot postai úton csak tértivevényes küldeményként, vagy futárszolgálat útján lehet továbbítani.

43. § A személyes adatok felhasználására és a közérdekű adatok nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.

44. § (1) A jogviszony létesítésekor a humánpolitikai ügyintéző összeállítja a 36. § (2) bekezdésében felsorolt iratok elkülönítésével a munkavállaló személyi anyagát.

(2) A felsorolt iratokat együtt kell tárolni, azok között más irat nem kezelhető.

(3)⁶³ A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében az erre a célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell elhelyezni és a GHF-on zárt lemezszekrényben kell tárolni. A lemezszekrényt csak a személyi anyagot kezelő ügyintéző, a humánpolitikai munkáért felelős vezető vagy az általa kijelölt személy jogosult kinyitni.

(4) A személyi anyaghoz „Betekintési lapot” kell csatolni. Az iratgyűjtőben elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell vezetni, a tartalomjegyzékre a humánpolitikai ügyintéző a változásokat bejegyzi.

(5) A személyi anyagot a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni.

45. §⁶⁴ A közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet által megállapított rendben és időben a központi közszolgálati nyilvántartás részére adatot kell szolgáltatni.

46. § (1) A munkavállaló köteles a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartható adataiban bekövetkező változásokat – az alapul szolgáló okiratok eredeti példányát bemutatva és másolatban csatolva – soron kívül bejelenteni a GHF-nak.

(2) Az Adatlap kinyomtatott példányán az érintett aláírásával igazolja, hogy az Adatlapon szereplő adatok a valóságnak megfelelnek. Az aláírt Adatlapot a személyi anyag részeként kell kezelni.

47. § (1) A jogviszonnyal összefüggő adatok védelméért ellenőrzési jogkörében felelős a főtitkár és a GHF vezetője, az érintett munkavállaló munkáltatói jogkör gyakorlója, a betekintésre jogosultak és a humánpolitikai ügyintéző.

(2) A minősítést, illetve a teljesítményértékelést végző vezető köteles gondoskodni arról, hogy a minősítés, illetve a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez, illetve teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg.

Amennyiben harmadik személy részt vett a minősítés folyamatában, ezt a minősítő lapon – a résztvevő aláírásával – jelezni kell.

(3) A GHF vezetője

(4) A humánpolitikai ügyintéző köteles

(5) A munkavállaló felelős azért, hogy az általa átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és időszerűek legyenek.

48. § (1) A köztisztviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatok) kezeléséért, átvételéért és őrzéséért a GHF vezetője és a humánpolitikai ügyintéző felelős.

(2) A lezárt borítékba helyezett vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell külön-külön iratgyűjtőben elhelyezni, és az adott vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban minden utóbb keletkezett iratot – keletkezésük sorrendjében – ebben az iratgyűjtőben kell őrizni.

(3)⁶⁵ A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény által meghatározott vagyongyarapodási vizsgálat során lehet felbontani. A vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség teljesítését a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrzi, de annak tartalmát csak vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése esetén ismerheti meg.

(4) A vagyonnyilatkozatok, illetve az azokkal kapcsolatos iratok iratgyűjtőben való elhelyezéséről a GHF vagyonnyilatkozatok kezelésére, átvételére, őrzésére feljogosított munkatársa gondoskodik.

(5) A vagyonnyilatkozat megtételére a 2007. évi CLII. törvény rendelkezései az irányadók.

(6) A vagyonnyilatkozatokat 2 példányban kell elkészíteni, külön-külön borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős személy a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Ezzel egyidejűleg az őrzésért felelős személy „Átvételi elismervény”-ben igazolja, hogy a nyilatkozótól a köztisztviselői és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot átvette.

(7) A vagyonnyilatkozatok kezeléséért és őrzéséért felelős személy – saját hatáskörében – a nyilatkozatokat egyedi, 6 karakterű nyilvántartási azonosítóval látja el.

49. § (1) A jogviszonnyal összefüggő számítógépes információs rendszer kezelése, védelmének biztosítása a személyi iratok kezeléséért felelős GHF vezetője, továbbá e feladattal megbízott ügyintéző kötelessége.

(2) A közszolgálati alapnyilvántartást tartalmazó számítógépet a GHF által használt irodahelyiségben kell elhelyezni, s gondoskodni kell arról, hogy a számítógép nyitott helyiségben őrizetlenül ne maradjon.

(3) Abban a helyiségben, ahol a számítógépes adatkezelés folyik, az azzal megbízott személyen kívül más személy csak hivatalos ügyintézés végett az ügyintézővel együtt tartózkodhat.

50. § (1) Annak megelőzésére, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai rendszerhez illetéktelenek hozzáférjenek, az adatokat megismerjék, vagy bármilyen módon megváltoztassák, jelszót kell használni.

(2) Adatok továbbítása csak adat átadásáról szóló dokumentáció egyidejű kiállításával történhet.

(3) A közszolgálati alapnyilvántartást tartalmazó számítógép kizárólag a személyi nyilvántartással összefüggő adatok kezelésére (adatbevitel, adatmódosítás, adatlekérdezés stb.) szolgálhat.

(4) Az adatbevitel során ellenőrizni kell a bevitt adatok helyességét és gondoskodni kell az adatállomány naponkénti biztonsági mentéséről.

51. § (1) A személyes adatok kezelésére szolgáló számítástechnikai eszközök karbantartása, javítása csak az adatok kezelésével megbízott, a számítógép használatára feljogosított személy jelenlétében történhet.

(2) A feldolgozás során nyomtatással keletkezett hibás, vagy feleslegessé vált listákat, táblázatokat iratmegsemmisítővel kell hozzáférhetetlenné tenni illetéktelenek számára.

52. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartás számítógépes információs rendszeréből adatot szolgáltatni csak az adatok megismerésére jogosultaknak, betekintési joggal rendelkezőknek lehet.

(2) A munkavállalókra vonatkozó adatok a munkavállaló hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célra átadhatók.

(3)⁶⁶ A központi közszolgálati nyilvántartás részére az adatszolgáltatás mágneslemezen a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet rendelkezései szerint történik.

53. § (1)⁶⁷ A Közszolgálati Szabályzat a Hivatalos Értesítőben való közzétételt követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2012. március 1-jétől alkalmazni kell.

(2)⁶⁸ A hatályos jogszabályok jelen szabályzaton történő átvezetésének kezdeményezéséért a GHF vezetője a felelős.