2012. évi CI. törvény
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról1
2012.09.01.
„(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló eredménnyel végzett pályakezdőt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni.”
„(2a) A vezető munkakört betöltő pénzügyőrre a (2) bekezdés nem alkalmazható.” „(2) A 150 órán belüli túlszolgálat díjazása abban az esetben engedélyezhető, ha a túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges pénzügyi fedezet előzetesen biztosított.”
„Vezetői munkakörök, vezetői kinevezés, vezetői kinevezés módosítása”
„(3) A főosztályvezető helyettesítésére szervezeti egység vezetése nélkül egy főosztályvezető-helyettesi munkakör tölthető be.”
„19/A. § (1) Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének teljes körű mentesítésével rendelkező kormánytisztviselő kaphat. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a kormánytisztviselő nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha szakvizsga-kötelezettségét e határidőn belül a kormánytisztviselő számára felróható okból elmulasztja, a kormánytisztviselőt a kinevezés módosításával a képzettségének, végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A közigazgatási szakvizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama. 19/B. § (1) Vezetői kinevezést csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, legalább középfokú szaktanfolyamot végzett pénzügyőr kaphat. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a pénzügyőr nem rendelkezik középfokú szaktanfolyami végzettséggel, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha a középfokú szaktanfolyamot e határidőn belül a pénzügyőr számára felróható okból nem végzi el, a pénzügyőrt a kinevezés módosításával a képzettségének, végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama. 19/C. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól. (2) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.
(3) A tartós külszolgálat időtartamára – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – vezetői kinevezés határozott időre is adható. 19/D. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetőt indokolás és az érintett beleegyezése nélkül a kinevezés módosításával más vezetői munkakörbe, vagy képzettségének, végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe helyezheti. (2) Az érintettet a kinevezés módosításától számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően – fel kell menteni. Az érintett felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor. Ilyen esetben a pénzügyőr felmentési ideje – azonosan a kormánytisztviselőjével – két hónap.
(3) Ha az (1) bekezdés alkalmazása során az ott meghatározott munkakör nem biztosítható, az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. 19/E. § Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető a) más vezetői munkakört tölt be, alapilletményét az új vezetői munkaköre szerint,
b) nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a 20. § szerinti besorolása alapján 19/F. § A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az e törvényben foglaltak szerint a jogviszonyban töltött ideje alapján, valamint a pénzügyőr a 20/C. §-ban foglaltak szerint a rendfokozatban jogosult az előmenetelre. 19/G. § A kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt az e törvényben foglaltak szerint iskolai végzettségének és a 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.” „20/B. § (1) A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt – a 20. §-ban meghatározott jogviszonyban töltött idő megszerzését követően – magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha a) a feladatainak ellátására – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével – legalább „megfelelt” minősítést kap, és
b) a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy
c) a munkáltató által írásban meghatározott – a kormánytisztviselő, pénzügyőr feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő megszerzésére irányuló – feltételeket teljesítette.
(2) Ha a kormánytisztviselő, pénzügyőr az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni. Ha a vezető-főtanácsos, illetve a főmunkatárs besorolási fokozatba sorolt kormánytisztviselő, pénzügyőr „kiválóan megfelelt” minősítést kap, eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható. (3) Ha az (1) bekezdés b) vagy c) pontjaiban meghatározott feltételeket a kormánytisztviselő, pénzügyőr nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam. (4) Ha a kormánytisztviselő, pénzügyőr „megfelelt”-nél alacsonyabb minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(5) A kormánytisztviselő közigazgatási alap- és szakvizsga, illetve a pénzügyőr rendészeti alap- és szakvizsga kötelezettségére és e kötelezettség nem teljesítésével kapcsolatos jogkövetkezményekre – a 19/A. § (2) bekezdés kivételével – a Kttv., illetve a Hszt. rendelkezéseit kell alkalmazni. 20/C. § (1) A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A pénzügyőr előléptethető (2) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a pénzügyőrt, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
a) a munkakörére előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az előírt egyéb képzési követelményeket teljesítette,
b) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.
(3) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama – a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve – nem számít bele.
(4) Nem léptethető elő a pénzügyőr
a) a rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt,
b) ha ellene büntető, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,
c) a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig.
(5) Ha a pénzügyőrt a (4) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés kiszabásával, az eljárás jogerős befejezésekor a várakozási idő leteltének napjával elő kell léptetni. (6) A pénzügyőr soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető, ha a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és „kiválóan megfelelt” minősítéssel rendelkezik, és a meglévő rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt.
(7) A nyugállományba vonulással egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a pénzügyőrt, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.
(8) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot. A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.
20/D. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak. (2) Az illetmény a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, illetménykiegészítésből és – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménypótlékból, valamint pénzügyőr tekintetében rendfokozati illetményből áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni. (3) Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a Kormány által meghatározott, garantált bérminimum összegét el kell érnie.
(4) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell
a) általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,
b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.
(5) A munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.”
„(2) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, a pénzügyi nyomozó I. és pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltök tekintetében az 1/A. számú melléklet tartalmazza.” „(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt vezetői munkakörbe helyezik, vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezik, illetve címadományozásra vagy annak visszavonására, vagy a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történő átsorolására kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.” „26/B. § (1) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján, illetve vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,5%-a. Amennyiben a munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés legalább 50%-a 22.00 és 6.00 közé esik, a pótlék a munkaidő teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy az éjszakai pótlék időarányosan jár. (2) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely az érintett számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a. Az illetménypótlékra jogosító munkaköröket a NAV elnöke a foglalkoztatási szabályzatban állapítja meg.
(3) A pénzügyőrt továbbá a 6/A. számú mellékletben meghatározott pótlékok illetik meg. Az illetménypótlékra jogosító munkaköröket a kijelölt miniszter rendeletben állapítja meg.” „27. § Az illetmény-összetevők – ide nem értve az illetménypótlékokat – változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr illetményét újra meg kell állapítani.” „28. § (1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. (2) Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés az érintett részére költségtöbbletet nem okozhat.
(3) Az illetményt havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. Ha a jogviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, az illetményt a jogviszony végén kell elszámolni és kifizetni.
(4) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató az érintett illetményét a 20/D. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával számolja el és fizeti ki. (5) Az illetményt a tárgyhónapot követő ötödik napig ki kell fizetni.
(6) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen.
(7) Az illetményt a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza.
(8) Az illetményt, ha az illetményfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.”
„28/A. § A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. 28/B. § (1) Az illetményt – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. (2) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.
28/C. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés (ideértve a túlszolgálatot is) jogcímén kifizetett díjazást is. 28/D. § (1) Az illetményből való levonásnak – a levonásmentes illetményrészig – jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. (2) A munkáltató a követelését az érintett hozzájárulása alapján, illetve, ha az előlegnyújtásból ered – a levonásmentes illetményrészig – az illetményből levonhatja.
(3) Egyebekben az illetményből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.
(4) E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is.
(5) Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye.
(6) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha az érintettnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.
(7) A munkáltató a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.
(8) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő az illetményére vonatkozó igényéről – az egyezséget kivéve – előre nem mondhat le.
(9) A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.
„(1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom a (2) bekezdésben megjelölt kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.” „(3a) Ha a kormánytisztviselői jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni. (3b) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban azt már megkapta.”
„31/B. § (1) A NAV elnöke a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőnek, amennyiben közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, valamint a tartósan kiemelkedő munkát végző pénzügyőrnek címzetes vezetőtanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat. (2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább öt, címzetes főtanácsosi cím a legalább tizenkettő, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább húsz, címzetes főmunkatársi cím a legalább tizennyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható.
(3) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a címzetes vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.
(4) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői munkakörére utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.”
„32. § (1) A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A cafetéria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. (2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, nemzeti szakértői tevékenységet ellátó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr, továbbá a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő és a munkavállaló azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, munkabérre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a jogosultat a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.
(3) Ha a jogviszony év közben keletkezik, a jogosult a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a jogosult kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a (2) bekezdés szerinti távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – az érintett választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni. Nem kell visszafizetni (visszaadni) a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg. (5) A NAV elnöke foglalkoztatási szabályzatban rendelkezik a cafetéria-juttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól.”
„Teljesítményértékelés, minősítés
33/A. § (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egyszer, a tárgyév végéig írásban értékeli (teljesítményértékelés). (2) A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt év kivételével – legalább ötévente, valamint minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt a szakmai teljesítmények, az azt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése alapján – „kiválóan megfelelt”, „megfelelt”, „kevésbé felelt meg”, illetve „nem felelt meg” fokozatba – minősíteni kell, továbbá a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt írásbeli kérelmére akkor is minősíteni kell, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt és az érintett már legalább egy éve a minősítő irányítása alatt dolgozott. A minősítés kötelező elemeit a 11. számú melléklet tartalmazza, de a minősítő az adott munkakörhöz kapcsolódó követelményekhez igazodó további szempontokat is értékelhet a minősítés során. (3) A minősítés során figyelembe kell venni a legutolsó minősítés óta készült teljesítményértékeléseket, azok együttes eredményétől eltérni csak indokolt esetben lehet. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően lehet, kivéve, ha a minősítésre magasabb besorolási fokozatba sorolás miatt, illetve a (4) bekezdésben előírtak miatt van szükség. (4) A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt soron kívül minősíteni kell, ha teljesítményértékelése alapján az állapítható meg, hogy feladatait nem, vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.
(5) A minősítés – az érintett közvetlen vezetőjének javaslata alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.
(6) A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését írásban indokolni kell.
(7) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr kérésére lehetővé kell tenni, hogy az adott szervnél működő érdekképviseleti szerv tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra a minősítési lapon észrevételeit rögzíthesse.
(8) A minősítettel a minősítést ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A megismerés és a minősítés egy példánya átvételének tényét a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a minősítésen aláírásával igazolja.
(9) A minősítés alapján szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba helyezhető a kormánytisztviselő.
(10) A teljesítményértékelés, minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr bírósághoz fordulhat.”
„c) beosztási illetményt említ, azon az e törvény szerinti alapilletményt,
d) alapilletményt említ, azon e törvény szerinti alapilletmény és rendfokozati illetmény együttes összegét”
„(5) A 31. § (2)–(3) bekezdés alkalmazásában kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő alatt a Kttv. 150. § (3) bekezdése alapján, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő alatt a Hszt. szolgálati idő számítására vonatkozó rendelkezései alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.” „98/E. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. II. tv.) hatálybalépésével a pénzügyőrök esetében a vezetői beosztás a törvény erejénél fogva vezetői munkakörré alakul át. Az érintetteket e tényről a NAV Mód II. tv. hatálybalépését2 követő harminc napon belül a munkáltatónak tájékoztatnia kell. (2) Az alapilletmény (1) bekezdés szerinti megállapításával a 25. § alapján a 2012. évre megállapított illetményeltérítés, valamint a 26. § alapján megállapított személyi illetmény érvényét veszti. (3) Az alapilletmény (1)–(2) bekezdés szerinti megállapítása során az érintett alapilletménye nem lehet kevesebb, mint a 2012. augusztus 31-én hatályos alapilletménye. 1. 17. § (1) bekezdésében a „3. § (4)–(5) bekezdése, 36. § (2)–(3) bekezdése, 40. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés első mondata” szövegrész helyébe a „3. § (4)–(5) bekezdése, 4. § (4)–(5) bekezdése, 36. § (2)–(3) bekezdése, 39. § (2) bekezdése, 40. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés első mondata” szöveg, a „71. §-a, 73. §-a, 76. §-a, 90. §-a, 99. § (1) és (2) bekezdése, 100. §-a, 100/A. §-a, 100/B. §-a, 101. §-a, 102. § (2) bekezdése, 103. § (1)–(3) bekezdései, 104. §-a” szövegrész helyébe a „71–72/A. §-a, 72/C. §-a, 73. §-a, 76–83. §-a, 90. §-a, 99–103. §-a, 104–106. §-a, 110. §-a” szöveg, a „245/D. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „210/A. §-a, 245/D. §-a” szöveg, az „a 2.” szövegrész helyébe az „az 1., 2.” szöveg,
3. 17/F. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „vezető beosztású” szövegrész helyébe a „vezetői munkakört betöltő” szöveg, b) pontjában a „szintű vezető beosztást” szövegrész helyébe a „vezetői munkakört” szöveg,
4. 18. §-ában a „117. §-a, 126–127. §-a, 133. § (2)–(4) bekezdése, 139. §-a, 140. § (4) bekezdése, 141. §-a” szövegrész helyébe a „116–117. §-a, 118. § (1)–(2) és (11) bekezdése, 119–121. §-a, 123. §-a, 126–143. §-a, 145–149. §-a, 150. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 151. §-a” szöveg, a „209. §-a” szövegrész helyébe a „209. §-a, 259. § (1) bekezdés 5. pontja, 6. pont b) és d) alpontja, 7. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) pontja” szöveg,
6. 21. § (1) bekezdésében „az illetményalap” szövegrész helyébe „a kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap)” szöveg,
8. 31/A. § (2) bekezdésében a „"kiválóan alkalmas"” szövegrész helyébe a „"kiválóan megfelelt"” szöveg, a (4) bekezdésben a „"kevéssé alkalmas"” szövegrész helyébe a „"kevésbé felelt meg"” szöveg
(2) A NAV tv. 31. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „kormánytisztviselő jubileumi jutalomra jogosult, melynek” szövegrész helyébe a „jubileumi jutalom” szöveg, (2) bekezdés a)–d) pontjában és (3) bekezdés b)–d) pontjában a „kormánytisztviselői jogviszonyban” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban” szöveg, (2) bekezdés záró szövegrészében az „illetménynek” szövegrész helyébe az „illetménynek (alapilletménynek, illetménykiegészítésnek és rendszeres pótlék/oknak)” szöveg, (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „kormánytisztviselői jogviszony” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony” szöveg, a „kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása, illetve a pénzügyőr nyugdíjazása” szöveg, (4) bekezdésében az „(1)–(3) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)–(3b) bekezdés” szöveg lép.
26. § (1) Ez a törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a törvény 2012. szeptember 2-án hatályát veszti.
9. 22. § (1) bekezdésében az „ , illetve beosztási illetmény”, az „ , illetve a beosztási illetmény” szövegrész, valamint a „/beosztás” szövegrész,
11. 22. § (4) bekezdésében az „ , illetve beosztási illetmény”, valamint az „ , illetve beosztási illetménynek” szövegrész,
1. melléklet a 2012. évi CI. törvényhez
(pénzügyi nyomozó I. munkakört betöltő)
|
A |
B |
C |
D |
1 |
Besorolási fokozat megnevezése |
Fizetési fokozat |
Jogviszony időtartama (év) |
Szorzószám |
2 |
Gyakornok |
1 |
0–1 |
3,10 |
3 |
Fogalmazó |
2 |
1–2 |
4,60 |
4 |
|
3 |
2–3 |
4,65 |
5 |
Tanácsos |
4 |
3–4 |
4,80 |
6 |
|
5 |
4–6 |
4,85 |
7 |
|
6 |
6–8 |
4,90 |
8 |
Vezető-tanácsos |
7 |
8–10 |
5,10 |
9 |
|
8 |
10–12 |
5,20 |
10 |
|
9 |
12–14 |
5,30 |
11 |
|
10 |
14–16 |
5,40 |
12 |
Főtanácsos |
11 |
16–19 |
5,60 |
13 |
|
12 |
19–22 |
5,70 |
14 |
|
13 |
22–25 |
5,80 |
15 |
Vezető-főtanácsos |
14 |
25–29 |
6,00 |
16 |
|
15 |
29–33 |
6,05 |
17 |
|
16 |
33–37 |
6,10 |
18 |
|
17 |
37 év felett |
6,15 |
(pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltő)
|
A |
B |
C |
D |
1 |
Besorolási fokozat megnevezése |
Fizetési fokozat |
Jogviszony időtartama (év) |
Szorzószám |
2 |
Gyakornok |
1 |
0–1 |
1,79 |
3 |
|
2 |
1–2 |
4,50 |
4 |
Előadó |
3 |
2–4 |
4,65 |
5 |
|
4 |
4–6 |
4,75 |
6 |
|
5 |
6–8 |
4,85 |
7 |
|
6 |
8–10 |
4,95 |
8 |
|
7 |
10–12 |
5,00 |
9 |
Főelőadó |
8 |
12–15 |
5,10 |
10 |
|
9 |
15–18 |
5,15 |
11 |
|
10 |
18–21 |
5,20 |
12 |
|
11 |
21–24 |
5,25 |
13 |
|
12 |
24–27 |
5,30 |
14 |
|
13 |
27–29 |
5,35 |
15 |
|
14 |
29–31 |
5,40 |
16 |
Főmunkatárs |
15 |
31–33 |
5,50 |
17 |
|
16 |
33–35 |
5,55 |
18 |
|
17 |
35–37 |
5,60 |
19 |
|
18 |
37 év felett |
5,65 |
2. melléklet a 2012. évi CI. törvényhez
A rendfokozatok és a rendfokozati várakozási idők
|
A |
B |
C |
1 |
Rendfokozati állománycsoport |
rendfokozat |
Rendfokozati várokozási idő |
2 |
Tiszthelyettesek |
Őrmester |
3 év |
3 |
Törzsőrmester |
4 év |
4 |
Főtörzsőrmester |
– |
5 |
Zászlósok |
Zászlós |
6 év |
6 |
Törzszászlós |
7 év |
7 |
Főtörzszászlós |
– |
8 |
Tisztek |
Hadnagy |
3 év |
9 |
Főhadnagy |
4 év |
10 |
Százados |
5 év |
11 |
Főtisztek |
Őrnagy |
6 év |
12 |
Alezredes |
– |
13 |
Ezredes |
– |
14 |
Tábornokok |
Dandártábornok |
– |
15 |
Vezérőrnagy |
– |
16 |
Altábornagy |
– |
17 |
Vezérezredes |
– |
3. melléklet a 2012. évi CI. törvényhez
Pénzügyőr esetében rendfokozat:
2. Az adott pályaszakasz kezdete:
3. A minősítés időpontja:
4. Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka:
5. A jogszabályban előírt és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által meghatározott feltételek, feladatok:
6. A legutolsó minősítés óta (első minősítés esetén az első minősítés előtt) készült teljesítményértékelések
7. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez [az a–p) pontok mindegyike 1–5-ig pontozandó: Kiemelkedő (5), Átlag feletti (4), Átlagos (3), Átlag alatti (2), Nem kielégítő (1)]
a) szakmai ismeret és jártasság,
h) írásbeli kifejezőkészség,
i) szóbeli kifejezőkészség,
j) kapcsolatteremtő, -fenntartó készség,
továbbá pénzügyőr esetében:
l) fizikai állóképesség, terhelhetőség,
m) pszichikai állapot, tűrőképesség,
n) lőkészség (kivéve ha a pénzügyőr a feladatait csak kivételes esetben, vagy egyáltalán nem végzi hivatali helyiségen kívül).
Vezető esetében továbbá (amennyiben több kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt illetve munkavállalót irányít):
o) a vezetett szervezet/szervezeti egység munkájának színvonala, hatékonysága,
p) a munka (a szolgálat) szervezettsége.
8. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok:
9. A minősített alkalmasságának megítélése (a 7–8. pontban megjelölt szempontok alapján és a 6. pont figyelembevételével):
10. A minősítés indokolása:
A minősítést a minősítettel ismertettem.
A minősítő neve, aláírása:
A minősítés tartalmát megismertem.
Dátum, és a minősített aláírása:
Az érdekképviseleti szerv észrevételei:
Dátum, és az érdekképviseleti szerv tisztségviselőjének neve, aláírása:
