2012. évi CII. törvény
a biztosítási adóról1
A társadalmi közös kiadások fedezete, valamint a biztosításokkal összefüggő közterhek számának csökkentése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:
1.2 biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) szerinti biztosító;
2.3 biztosítási szolgáltatás: a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás;
3. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítás;
4.4 casco biztosítás: a Bit. 1. melléklete A) részének 3–6. pontja szerinti biztosítási ágazatok;
5.5 betegségbiztosítás: a Bit. 1. melléklete A) részének 2. pontja szerinti biztosítási ágazat;
6.6 vagyon- és balesetbiztosítás: a Bit. 1. melléklete A) része szerinti biztosítási ágazatok, ideértve az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítást, de ide nem értve ezen § 3–5. pontjában említett biztosításokat;
7.7 biztosítási díj: a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ide értve a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket, de ide nem értve a mezőgazdasági biztosítás bruttó díját, valamint a más biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott – bruttó díjbevételként elszámolt – díjbevételt. Amennyiben a biztosító egy biztosítási jogviszony keretében több, 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatást nyújt vagy a 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatást és más biztosítási szolgáltatást együttesen nyújt, akkor a biztosítási díj a 2. pont szerinti biztosítási szolgáltatásonként elkülönítetten megállapított díj;
8. mezőgazdasági biztosítás: a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerinti mezőgazdasági biztosítás.
Adókötelezettség, adóalany
2. §8 Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja alapján Magyarország.
3. § Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § szerinti tevékenysége tekintetében.
Adóalap
4. § Az adó alapja a biztosítási díj.
Adómérték
5. §9 (1) Az adó mértéke
a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,
b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a,
c) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 23%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának
– 100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25%-a,
– 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50%-a,
– 700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.
Az adó megállapítása
6. § A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
Eljárási rendelkezések
7. §10 (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat, valamint a 2012. évben kezdődő üzleti évvel összefüggésben teljesítendő tűzvédelmi hozzájárulás 2013-ban esedékes elszámolásával kapcsolatos feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
(3) A biztosító csökkentheti a fizetendő adóját
a) a 2013. január 1-jét követő időszakra elszámolt – 2012. évben befolyt – biztosítási díj után megfizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegével, valamint
b) azzal az összeggel, amellyel a 2012. évben kezdődő üzleti évben ténylegesen megfizetett – az a) pont alapján adócsökkentő tételként figyelembe nem vett – tűzvédelmi hozzájárulás összege meghaladja a 2012. évi beszámoló alapján fizetendő tűzvédelmi hozzájárulás összegét.
(4) A biztosító a 2012-ben kezdődő üzleti év utolsó negyedévére fennálló tűzvédelmi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára 2013. január 30-ig teljesíti.
(5) A biztosító – beszámolójának elfogadását követő hónap 30. napjáig – a 2012-ben kezdődő üzleti évről szóló tűzvédelemi hozzájárulás bevallás-benyújtási kötelezettségét az állami adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon, a tűzvédelmi hozzájárulás elszámolásával összefüggő 2013. adóévben esedékes fizetési kötelezettségét, az állami adóhatóság által közzétett bevételi számla javára, az állami adóhatósághoz teljesíti.
Záró és átmeneti rendelkezések
8. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
8/A. §11 Az 1. § 2. pontjának és az 5. §-nak az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezését
a) azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén, melynek Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszaka vagy tartama 2018. december 31-ét követően kezdődik,
b) az a) pont hatálya alá nem eső kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén 2020. január 1-jétől
kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
9. §12
A törvényt az Országgyűlés a 2012. július 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. július 13.
Az 1. § 1. pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 462. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § 2. pontja a 2018: XLI. törvény 140. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § 4. pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 462. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § 5. pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 462. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § 6. pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 462. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § 7. pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 225. §-ával megállapított szöveg.
A 2. §-a a 2014: LXXXVIII. törvény 462. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 2018: XLI. törvény 141. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a 2012: CLXXVIII. törvény 227. §-ával megállapított szöveg.
A 8/A. §-t a 2018: XLI. törvény 142. §-a iktatta be.
A 9. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.