• Tartalom

106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet

106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról1

2015.01.01.

A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §2

2. §3

3. § (1)4

(2)5

(3)6

(4)7

(5)8

4. §9

5. §10

6. §11

7. § Az R. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

8. § Az R. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

9. §

a)–d)12

e)13

f)–u)14

10. § (1) E rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)15 E rendelet 2. §-a, 3. § (1)–(3) és (5) bekezdése, 6. §-a, 9. § e) pontja, 11. § d) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 7. §-a, 8. §-a és 11. § a)–b) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.

11. § Hatályát veszti az R.

c)16

d)17

12. § Ez a rendelet 2015. január 2-án veszti hatályát.

1. melléklet a 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelethez18

2. melléklet a 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelethez

Az R. 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

 

A vizsgatárgy neve

A vizsga részei

középszinten

emelt szinten

Kötelező vizsgatárgyak

1. Magyar nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

2. Nemzetiségi nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. Történelem

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Matematika

írásbeli

írásbeli

szóbeli

5. Élő idegen nyelv



vagy


Latin nyelv

írásbeli






írásbeli

szóbeli






szóbeli

írásbeli
1. olvasott szöveg értése
2. nyelvhelyesség
3. hallott szöveg értése
4. íráskészség
írásbeli

szóbeli






szóbeli

Választható
közismereti
vizsgatárgyak

1. Élő idegen nyelv

írásbeli

szóbeli

írásbeli
1. olvasott szöveg értése
2. nyelvhelyesség
3. hallott szöveg értése
4. íráskészség

szóbeli

2. Fizika

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. Kémia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Biológia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

5. Földrajz

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

6. Ének-zene

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

7. Rajz és vizuális kultúra

írásbeli

gyakorlati

gyakorlati

szóbeli

8. Informatika

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

9. Testnevelés

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

10. Filozófia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

11. Hittan

szóbeli

írásbeli

szóbeli

12. Természettudomány

írásbeli

szóbeli

13. Latin nyelv

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

14. Emberismeret és etika

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

15. Társadalomismeret

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

16. Ember- és társadalomismeret, etika

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

17. Dráma

írásbeli

szóbeli,
gyakorlati

írásbeli

szóbeli,
gyakorlati

18. Mozgóképkultúra és médiaismeret

írásbeli, gyakorlati

írásbeli, gyakorlati

szóbeli

19. Nemzetiségi (kisebbségi) népismeret

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

20. Célnyelvi civilizáció

szóbeli

írásbeli

szóbeli

21. Belügyi rendészeti ismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

22. Katonai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

23. Utazás és turizmus

gyakorlati

szóbeli

24. Gazdasági ismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

25. Judaisztika

szóbeli

26. Bibliaismeret – Hit Gyülekezete

szóbeli

írásbeli

szóbeli

27. Művészettörténet

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

28. Népművészet

szóbeli

szóbeli

29. Pszichológia

írásbeli

szóbeli

Választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak

1. Egészségügyi alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

2. Szociális alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. Oktatási alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

5. Gépészeti alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

6. Elektronikai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

7. Informatikai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

8. Vegyipari alapismeretek

írásbeli

gyakorlati

írásbeli

gyakorlati

9. Építészeti és építési alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

10. Könnyűipari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

11. Faipari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

12. Nyomdaipari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

13. a) Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel)
b) Közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika)

írásbeli


írásbeli

szóbeli


szóbeli

írásbeli


írásbeli

szóbeli


szóbeli

14. Környezetvédelmi- vízgazdálkodási alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

15. a) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan)
b) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

írásbeli


írásbeli

szóbeli


szóbeli

írásbeli


írásbeli

szóbeli


szóbeli

16. Ügyviteli alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

17. Kereskedelmi és marketing alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

18. Vendéglátás- idegenforgalom alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

19. Rendészeti alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

20. Mezőgazdasági alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

21. Élelmiszeripari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. melléklet a 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelethez

Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ cím a következő alcímmel egészül ki:
PSZICHOLÓGIA
ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
A pszichológia érettségi vizsga célja
A középszintű pszichológia érettségi vizsga a pszichológiai jelenségekkel kapcsolatos ismereteket méri, valamint az alapvető ismereteken túl legfőképpen annak megállapítására irányul, hogy a vizsgázók a pszichológiai ismereteket hogyan képesek felhasználni a körülöttük lévő világ megértésében. A pszichológia oktatás célja, hogy olyan ismeretekhez juttassa a vizsgázókat, amelyek segítik őket a társas világban való jobb eligazodásban, hozzásegíti őket önmaguk és mások reakcióinak jobb megértéséhez. A pszichológia tudományos módszereinek bemutatásával segít a laikus tévhitek felülvizsgálatában, a kritikus szemlélet kialakulásában. Ezen kompetenciák meglétét a vizsgázó az érettségi feladatok megoldása során is bizonyítja.
Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
–    elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket;
–    tudja-e helyesen használni az alapvető pszichológiai fogalmakat, tisztában van-e a tanult pszichológiai alapfogalmak jelentéstartalmával, képes-e ismereteit világos nyelvi formában előadni;
–    tud-e szemléletes példákat, analógiákat említeni saját mindennapi tapasztalatait, irodalmi és filmélményeit alapul véve, és tudja-e ezeket összekapcsolni a tudomány által rendszerezett ismeretekkel;
–    tisztában van-e a pszichológia alapvető bizonyítási eljárásaival és a pszichológia szemléletmódjának fő vonásaival;
–    képes-e kritikusan viszonyulni a pszichológiai tartalmú információkhoz, tisztában van-e a tudományos bizonyítás alapvető kritériumaival;
–    képes-e a pszichológiai ismereteit összekapcsolni az egészséges életvezetés szempontjaival;
–    képes-e az emberek és csoportok viselkedésének okait, az emberek közti kommunikáció és érintkezés jellemzőit a pszichológiai ismeretek összefüggéseiben szemlélni;
–    ismeri-e a pszichológia lehetséges alkalmazási területeit és a pszichológia mindennapi életben való felhasználásának lehetőségeit.
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT

Témakörök

Követelmények

A pszichológia mint tudomány

A pszichológia fogalma, tárgya, módszerei, helye a tudományok rendszerében.

A pszichológia fő nézőpontjai, alap- és alkalmazott tudományterületei, vizsgálati módszerei.

Általános pszichológia

A lelki működés általános törvényszerűségei

A megismerési folyamat jellemzői, az észlelés, figyelem, tanulás és emlékezet jelensége.

Különböző tanulási formák, a tanulás hatékonyságát befolyásoló tényezők és a különböző tanulási módszerek. A tanulást befolyásoló képességek (intelligencia, kreativitás).

Az aktivációs szint, éberség, alvás, módosult tudatállapotok jellemzői.

A motiváció típusai, működése és szerepe a viselkedésszabályozásban.

Érzelmek kialakulása, fajtái, az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatása. Az aktiváció, érzelem, motiváció kapcsolata.

Szociálpszichológiai ismeretek

A társas kapcsolatok alakulása

A csoportalakulás és a csoport működésével kapcsolatos jelenségek: csoportnyomás, normaalakulás, engedelmesség, tömegjelenségek, teljesítmény csoportban.

A segítő viselkedés alakulása és a segítő magatartást befolyásoló tényezők.

Az attitűd fogalma, attitűdök szerepe a viselkedésszabályozásban, nézetek alakulása és a meggyőzés hatékonyságát befolyásoló tényezők.

A társas megismerés jellemzői, sztereotípia, előítélet és ezek gyakorlati tanulságai.

A személyközi viszonyok alakulása: vonzalom, barátság, szerelem.

Kommunikáció

A kommunikációs folyamat összetevői, a hatékony kommunikáció feltételei, a kommunikációs zavarok okai.

A verbális és nonverbális közléssel kapcsolatos ismeretek, a verbális és nonverbális közlés viszonya.

Fejlődéspszichológia

Családi szocializáció

A családi szocializáció fogalma, jellemzői. Az anya-gyermek kapcsolat jelentősége a személyiségfejlődésben, kötődés. A családi működés lehetséges nehézségei és zavarai (veszteségek, válás).

A személyiségfejlődést elősegítő tényezők és a különböző nevelési stílusok hatása a személyiség alakulására. A személyiség és a környezet egymásra hatásának összefüggései.

A személyiség fejlődésének állomásai és ezek jellemzői.

Személyiség-lélektani ismeretek

Személyiség felfogás, személyiségjellemzők

A személyiséggel kapcsolatos különböző megközelítésmódok és kiemelten egy választott személyiségelmélet megközelítésmódjának bemutatása.

A személyiség megismerésének lehetőségei és korlátai, a környezet és az öröklődés szerepe a személyiség alakulásában.

Az énkép, önértékelés kialakulásában szerepet játszó tényezők, az énkép jelentősége a teljesítményben és a társas kapcsolatok alakulásában.

A pszichés problémák, függőségek és krízishelyzetek kiváltó okai. A testi betegségek hátterében meghúzódó pszichés okok.

Nehéz élethelyzetekkel való megküzdés, stressz, depresszió kezelése. A lelki egészség megőrzése, a boldogság lehetséges forrásai.

Az alkalmazott pszichológia területei

Pszichológia a mindennapi élet területén

A pszichológia alkalmazott területei a mindennapi életben és az életvezetés, iskolapszichológia, tanácsadás, pszichoterápia, sport, reklám stb. területén.

A média (pl. tévé, internet) szerepe a mindennapi életben, az internetes világ pszichológiai hatásai, a médiafogyasztás jellemzői, életkori tényezők a média üzeneteinek megértésében.

Kompetenciák

Források használata és értékelése

Az értelmezés képessége

Megfigyelés képessége

Rugalmas gondolkodás

Kritikai értékelés képessége

Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban.

Szépirodalmi művek és műalkotások lélektani tartalmának meglátása.

Pszichológiai alapfogalmak felismerése és alkalmazása írásos és verbális formában mind befogadó, mind közlőként.

Ismeretek élethelyzetekre történő alkalmazása.

Fogalmak összefüggéseinek meglátása, életből vett példákon való bemutatása.

A tanult pszichológiai jelenségek felismerése valós élethelyzetekben.

Nyitottság az emberi megnyilvánulások megértésére, elfogadására.

Önálló kérdésfelvetés, véleményalkotás képessége.

Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről személyes állásfoglalás kialakítása.

1

A rendelet a 12. § alapján hatályát vesztette 2015. január 2. napjával.

2

Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 2. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 3. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 3. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 3. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 3. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 3. § (5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

Az 5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 6. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 9. § a)–d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 9. § e) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 9. § f)–u) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 10. § (2) bekezdése a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 51. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 11. § c) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 11. § d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

Az 1. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére