114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet

a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról¹

2012.06.09.

A Kormány

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 1. és 4. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

1. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnbkr.) 2. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:

( E rendelet alkalmazásában:)

„19. pénzbevonási nyereség: az MNB által forgalomból bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő pénz kibocsátott és – a bevonás határnapjától számított, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 27. § (3) bekezdése szerinti időtartam alatt – forgalomban lévőre átváltott összegének különbsége.”

2. § Az Mnbkr. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyéb követelések között úton levő tételként kell nyilvántartani – tartozik egyenleg esetén – a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos, valamint a GIRO Zrt. elszámolásával összefüggő tételeket.”

3. § (1) Az Mnbkr. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A forintban fennálló egyéb betétek és kötelezettségek tételen belül kell nyilvántartani úton lévő tételként – követel egyenleg esetén – a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos, valamint a GIRO Zrt. elszámolásával összefüggő tételeket.”

(2) Az Mnbkr. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az átértékelési körbe bevonandó eszközöknek és forrásoknak az MNB tv. 16. § (1) bekezdése szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget vagy árfolyamveszteséget a saját tőke részét képező, forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába kell helyezni.”

(3) Az Mnbkr. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az eredménytartalékba kell helyezni – a Tv. előírásain túlmenően – a mérleg szerinti veszteség fedezetére átutalt, a központi költségvetés által közvetlenül megtérített összeget, valamint a részvényes által az eredménytartalék javára nyújtott tőkejuttatást.”

(4) Az Mnbkr. 5. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A forint árfolyam kiegyenlítési tartaléka és a 6. § (5) bekezdése szerinti deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka külön-külön megállapított, összevontan negatív egyenlege miatt a központi költségvetés által

a) a tárgyévet követő év március 31-éig megtérített összeget az eredménytartalék javára kell elszámolni és a tárgyévi mérlegben ennek megfelelően ki kell mutatni a forintban fennálló központi költségvetéssel szembeni követelések között;

b) a tárgyévi éves beszámoló részvényes általi kézhezvételét követő 8 napon belül megtérített további összeget, vagy túlfizetés miatt visszafizetett összeget az eredménytartalék javára, illetve terhére kell elszámolni a tárgyévet követő év főkönyvi számláin a Magyar Államkincstár részére vezetett Kincstári Egységes Számlával szemben, és azt a tárgyévet követő év mérlegében kell kimutatni.”

4. § (1) Az Mnbkr. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A monetáris céllal és a forgatási céllal vásárolt, forintban kibocsátott értékpapírokat beszerzési értéken – kamattal csökkentett vételáron – kell kimutatni.”

(2) Az Mnbkr. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A monetáris céllal vásárolt állampapírok és a piaci értéken nyilvántartott követelések kivételével a veszteségek kockázatának mértékével arányos értékvesztést kell elszámolni a követelések és az értékpapírok után.”

5. § Az Mnbkr. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 2. § 19. pontja szerinti pénzbevonási nyereséget az egyéb bevételek között kell elszámolni.”

6. § (1) Az Mnbkr. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB a befektetett eszközök között elkülönítetten mutatja ki a bankjegy- és éremgyűjtemény-készletét. A gyűjtemény készlete után terv szerinti értékcsökkenést elszámolni nem lehet. A gyűjteményre vonatkozóan tízévente kerül sor teljes körű, mennyiségi leltárfelvételre.”

(2) Az Mnbkr. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A monetáris célból, illetve a központi költségvetéssel kötött swap ügyleteket a fedezeti ügyletekkel azonos módon kell elszámolni.”

(3) Az Mnbkr. 14. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az MNB a Tv. 14. § (9) bekezdésében foglaltakat nem alkalmazza, továbbá a forintpénzkészlet – Tv. 69. §-a szerinti – leltározását a lezárt kezelési egységek szintjén biztosítja, oly módon, hogy minden lezárt kezelési egység tartalmát három éven belül mennyiségi felvétellel leltározza.”

7. § Az Mnbkr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Az MNB az éves beszámolót az igazgatóság határozatának megfelelően teszi közzé.”

8. § Az Mnbkr. a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított 5. § (6), (8) és (10) bekezdését, 7. §-ával megállapított 20. §-át, valamint 9. §-ával megállapított 6. § (5) bekezdését és 19. § (1) bekezdés 9. pontját először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 2. § 19. pontját, 2. §-ával megállapított 4. § (3) bekezdését, 3. §-ával megállapított 5. § (2) bekezdését, 4. §-ával megállapított 6. § (1) és (6) bekezdését, 5. §-ával megállapított 11. § (8) bekezdését, valamint 6. §-ával megállapított 14. § (1), (8) és (12) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal hogy azok az MNB döntése alapján a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(3) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 11. §-ával hatályon kívül helyezett 3. § (7) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni, azzal, hogy az MNB döntése alapján már a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni.”

9. § Az Mnbkr. 6. § (5) bekezdésében az „MNB tv. 17. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „MNB tv. 16. § (2) bekezdése” szöveg, 19. § (1) bekezdés 9. pontjában „az MNB tv.-ben meghatározott pénzbevonási nyereség” szövegrész helyébe az „a pénzbevonási nyereség” szöveg lép.

10. § Az Mnbkr. 14. § (3) bekezdésében az „elnöke” szövegrész hatályát veszti.

11. § Hatályát veszti az Mnbkr. 3. § (7) bekezdése.

2. A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

12. § (1) A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnykr.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Követelésként kell a mérlegben kimutatni

a) az esedékességig nem teljesített tagdíjat,

b) a támogató írásos nyilatkozata alapján a támogatói szerződésben a pénztár részére felajánlott eseti vagy rendszeres támogatásra vonatkozó fizetési igényt,

c) a más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett.”

(2) Az Mnykr. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tagdíjkövetelések között kell kimutatni a pénztártag pénztárral szemben fennálló Mpt. 26. §-a szerinti tagdíjfizetési kötelezettségét mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem teljesítették.”

(3) Az Mnykr. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Egyéb követelésként kell kimutatni

a) a pénztár munkavállalóival szemben fennálló követeléseket,

b) a költségvetéssel szemben fennálló követeléseket,

c) a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt,

d) a más pénztárból átlépő tag egyéni számlájának, járadékfedezetének átvételével kapcsolatos átadó pénztárral szembeni követeléseket,

e) a más pénztárból a kedvezményezett jogán átutaltató tag követelésének átvételével kapcsolatos, átadó pénztárral szembeni követeléseket,

f) a vagyonkezelővel, vagy a letétkezelővel szembeni – pénzforgalomban nem megjelenő – követeléseket.”

13. § (1) Az Mnykr. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Céltartalékot kell képezni a pénztár tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségekre [ideértve a Pénztárak Garancia Alapja (a továbbiakban: Alap) igénybevétele miatti visszafizetési kötelezettséget is], a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár fizetőképességének biztosítására, a működési, a fedezeti (egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz tartozó), valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfóliók értékelési különbözetére, a demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, a saját járadékszolgáltatási tevékenység várható működési zavarai miatt a biztonsági tartalékok feltöltésének fedezetére, továbbá a bevételként elszámolt és az egyéni számlán jóváírt, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjakra (meg nem fizetett tagdíjak), valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára.”

(2) Az Mnykr. 24. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni)

„a) az egyéni számlákon jóváírt tagdíjakból, tagdíjcélú támogatásokból, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételekből képzett céltartalékot,”

(3) Az Mnykr. 24. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell kimutatni a mérlegben a tagdíjkövetelések tárgynegyedév végéig, vagy a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően:

a) működési célú tagdíjak tartalékaként,

b) fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, és

c) likviditási és kockázati célú tagdíjak tartalékaként kell megképezni.”

(4) Az Mnykr. 24. § (15) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:)

„a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételekből az egyéni számlán jóváírt összegeket forintban és elszámoló egységben;”

14. § Az Mnykr. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A függő tételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők a függő tételeken történt jóváírások és terhelések.”

15. § (1) Az Mnykr. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. § (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, likviditási és kockázati befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, az osztalék realizálásakor, illetve a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.”

(2) Az Mnykr. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, vagy a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, likviditási és kockázati befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az értékpapír könyvekből történő kivezetésekor, a kamatfizetéskor, a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.”

16. § (1) Az Mnykr. 34. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:)

„d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig, vagy a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett működési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”

(2) Az Mnykr. 34. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:)

„i) Egyéb bevételek: a 24. § (2) bekezdése szerint képzett előző évi működési céltartalékok felhasználásának összege. Itt kell továbbá kimutatni a tárgyévi, és a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményekkel kapcsolatosan a biztosító által fizetett, és a mérlegkészítés időpontjáig megkapott kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét és az előző üzleti években hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések működést megillető összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását. Egyéb bevételként kell kimutatni az immateriális javak, működtetett ingatlanok és a működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 68/A. § (8) bekezdése szerinti egyedi portfólióváltással összefüggő költségek pénztártag által megtérített összegét. Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell kimutatni a tagok által fizetett rendkívüli működési hozzájárulás összegét, valamint az Alap pénzeszközeiből, visszatérítés terhe mellett – a Felügyelet engedélyével – működési célra igénybevett összeget.”

(3) Az Mnykr. 34. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Működéssel kapcsolatos ráfordítások között kell elkülönítetten kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást, valamint a működéssel kapcsolatos egyéb ráfordításokat.)

„a) Anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a Tv. 78. § (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint a pénztár működési tevékenységéhez vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értékét, az egyéb szolgáltatások értékét (ide nem értve a befektetéssel kapcsolatban igénybe vett szolgáltatásokat), az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Itt kell kimutatni a jogosulatlanul felvett járadék bírósági, vagy egyéb úton történő behajtásával összefüggésben felmerült perköltségek, ügyvédi díjak összegét. Itt kell kimutatni továbbá a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevétellel szemben elszámolt összeget.”

17. § (1) Az Mnykr. 35. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál a szolgáltatási célú bevételek a következők:)

„d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig, vagy a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett fedezeti célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”

(2) Az Mnykr. 35. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál a szolgáltatási célú bevételek a következők:)

„g) Szolgáltatási célú egyéb bevételek: az előző üzleti években hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések fedezeti tartalékot megillető része, a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott fedezeti célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználása, az Alapból a tag egyéni számla egyenlegének a hozamgarantált tőke összegéig történő kiegészítése címén kapott összeg.”

18. § (1) Az Mnykr. 36. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár likviditási és kockázati célú eredményének megállapításánál a likviditási és kockázati célú bevételek a következők:)

„d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig, vagy a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett likviditási és kockázati célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”

(2) Az Mnykr. 36. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár likviditási és kockázati célú eredményének megállapításánál a likviditási és kockázati célú bevételek a következők:)

„i) Likviditási és kockázati célú egyéb bevétek: az előző üzleti években hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések likviditási és kockázati tartalékot megillető része. Ezen a soron kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott likviditási és kockázati célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását.”

(3) Az Mnykr. 36. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Likviditási és kockázati céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdés a)–i) pontja szerinti likviditási és kockázati célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú egyéb ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében – a demográfiai, a saját tevékenységi kockázatokra, az egyéb likviditási és kockázati célokra, valamint az azonosítatlan (függő) befizetések hozamára – ráfordításként megképzett céltartalékot, továbbá az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.”

19. § (1) Az Mnykr. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit járadéktípusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az egyéni számla analitika nyilvántartása forintban és elszámoló egységben történik. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat és terheléseket – a 24. § (15) bekezdés a) és b) pontja szerinti megbontásban – forintban, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetet a pénztártagonként vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell a 24. § (6) bekezdése szerinti jogcímeken alábontani. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számla időszak végén forintban kimutatott egyenlegének meg kell egyeznie az elszámoló egység darabszáma és árfolyama alapján számított egyenlegével. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék egyéni számla részének kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival szolgáltatási célú bevételek és a befektetési tevékenység 24. § (15) bekezdés b) pontja szerinti eredménye megbontásban való egyezőségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.”

(2) Az Mnykr. 42. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A tárgynegyedév végéig előírt, a tárgynegyedévet megillető tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegét a tárgynegyedév végén, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, a tárgyévet megillető tagdíjbevételek mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett összegét a mérleg fordulónapjával meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben.”

(3) Az Mnykr. 42. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékának összegét az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként kell elszámolni a tagdíjkövetelések csökkentésével egyidejűleg, valamint a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát felhasználásként kell elszámolni az egyéb bevételekkel szemben.”

20. § Az Mnykr. a következő 42/B. §-sal egészül ki:

„42/B. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén az átlépés szabályait kell alkalmazni a (2)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a fedezeti tartalékot csökkenteni kell a tag egyéni számlán lévő követelésének a taggal szembeni kötelezettségek számlára átvezetett összegével.

(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a taggal szembeni kötelezettséget a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szembeni kötelezettség nyilvántartásba vételével kell megszüntetni. Egyidejűleg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szemben keletkezett kötelezettséget a visszalépő tag követelésének megfelelő fedezeti célú befektetésekben lévő eszközöknek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átadásával kell megszüntetni.

(4) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szembeni (3) bekezdés szerinti kötelezettség pénztől eltérő eszköz átadásával történő megszüntetésekor az eszköz átadására – jellegétől függően – az értékesítés elszámolási szabályait kell alkalmazni. Az átadott eszköz kivezetett könyv szerinti értékét és értékelési különbözetét ráfordításként, beszámítási értékét bevételként és az átvevővel szembeni követelésként kell elszámolni. Az átvevővel szembeni követelést a vele szemben fennálló kötelezettségbe való beszámítással kell megszüntetni. A beszámítást követően fennmaradó különbözetet pénzügyileg rendezik a felek.

(5) A (4) bekezdés szerinti eszközátadás értékesítésként történő elszámolását megelőzően az átadásra kerülő eszközök 2012. május 31-re vonatkozóan végrehajtott piaci értékelését az általános szabályok szerint el kell számolni.

(6) A (4) bekezdés szerinti eszközátadás értékesítésként történő elszámolásakor az (5) bekezdés szerinti átértékelés alá vont eszközök beszámítási értékének (eladási árának) az átadott eszközöknek az értékelés fordulónapjára vonatkozóan végrehajtott és elszámolt piaci értékelés szerinti értéke minősül.

(7) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XLIII. törvény szerint visszakapott, nyugdíjpénztári tagot megillető beazonosított függő befizetéseknek és azok hozamának megfelelő pénzeszközt a tag pénztárral szembeni követelését tartalmazó egyéni számla javára kell elszámolni. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból ki kell vezetni a függőportfolió fedezeteként átadott eszközök értékének ott kimutatott összegét.”

21. § Az Mnykr. a következő 58. §-sal egészül ki:

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 23. §-ával hatályon kívül helyezett 34. § (1) bekezdés b) és c), 35. § (1) bekezdés b) és c), 36. § (1) bekezdés b) és c) pontját először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.”

22. § (1) Az Mnykr. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Mnykr. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Mnykr. 7. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(4) Az Mnykr. 11. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

23. § Hatályát veszti az Mnykr.

a) 34. § (1) bekezdés b) és c) pontja,

b) 35. § (1) bekezdés b) és c) pontja,

c) 36. § (1) bekezdés b) és c) pontja,

d) „Portfólió állomány kimutatás” alcíme.

3. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

24. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszkr.) a következő 24. §-sal egészül ki:

„24. § (1) A 2011. üzleti évben egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú civil szervezet köteles 2012. január 1-jére vonatkozóan a kettős könyvvitelre áttérni. Az áttérés számviteli munkálatait 2012. június 30-ig végre kell hajtani. A közhasznú civil szervezet az áttéréskor a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles megfelelően alkalmazni.

(2) Az a közhasznú szervezet, amely az üzleti év folyamán veszíti el közhasznú jogállását, az üzleti év végén e rendelet szerinti kötelezettségeinek a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint tesz eleget.

(3) A 2012. üzleti évről e rendelet mellékletei szerint készített beszámoló 2011. üzleti évre vonatkozó oszlopainak adatait a 2011. üzleti évről készített beszámoló tárgyévi adataiból, értelemszerű megfeleltetéssel kell meghatározni.”

25. § Az Eszkr. a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított 24. § (2) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”

4. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

26. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. §-a a következő 51. és 52. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„51. mentesített követelésrész: a devizakölcsöntv.-ben meghatározott fogalom;

52. legmagasabb árfolyam: a devizakölcsöntv.-ben ilyenként meghatározott árfolyam.”

27. § A Hitkr. 11. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) § A devizakölcsöntv. alapján a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből a mentesített követelésrészt, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettséget a pénzügyi intézmény az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként, ezen belül elengedett követelésként számolja el. Ehhez kapcsolódóan a pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § a) és b) pontjában meghatározott támogatások igényelt (járó) összegét a hitelezési veszteség megtérüléseként, az egyéb ráfordításokat csökkentő tételként számolja el.”

28. § A Hitkr. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított 2. § 51. és 52. pontját, valamint 27. §-ával megállapított 11. § (7a) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”

5. Záró rendelkezések

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

1. melléklet a 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelethez

„1. számú melléklet a 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A mérleg előírt tagolása

Megnevezés

Előző évi beszámoló záró adatai

Megállapított eltérések (+, –)

Előző évi felülvizsgált beszámoló záró adatai

Tárgyévi beszámoló záró adatai

Megállapított eltérések (+, –)

Tárgyévi felülvizsgált beszámoló záró adatai

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A) Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Vagyoni értékű jogok

2. Szellemi termékek

3. Immateriális javakra adott előlegek

4. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök

1. Működtetett ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2. Tartós befektetési célú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

3. Gépek, berendezések, felszerelések járművek

4. Beruházások, felújítások

5. Beruházásokra adott előlegek

6. Tárgyi eszközök értékelési különbözete

7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Egyéb tartós részesedések

2. Tartósan adott kölcsön

3. Egyéb tartósan adott kölcsön

4. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

4.1. Kötvények

4.2. Állampapírok

4.3. Befektetési jegyek

4.4. Jelzáloglevél

4.5. Egyéb értékpapírok

5. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

B) Forgóeszközök

I. Készletek

1. Anyagok

2. Áruk

3. Készletekre adott előlegek

4. Áruk értékelési különbözete

II. Követelések

1. Tagdíjkövetelések

2. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés

5. Egyéb követelések

6. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözete

III. Értékpapírok

1. Egyéb részesedések

2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

2.1. Kötvények

2.2. Kincstárjegyek és más állampapírok

2.3. Befektetési jegyek

2.4. Jelzáloglevél

2.5. Egyéb értékpapírok

3. Értékpapírok értékelési különbözete

4. Határidős ügyletek értékelési különbözete

IV. Pénzeszközök

1. Pénztárak

2. Pénztári elszámolási betétszámla

3. Elkülönített betétszámla

4. Rövid lejáratú bankbetétek

5. Devizaszámla

6. Pénzeszközök értékelési különbözete

C) Aktív időbeli elhatárolások

1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

2. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

D) Saját tőke

I. Induló tőke

1. Működés fedezetének induló tőkéje

2. Nyugdíjszolgáltatás fedezetének induló tőkéje

3. Likviditási és kockázati célú induló tőke

II. Be nem fizetett alapítói támogatások (–)

III. Tartaléktőke

IV. Működés mérleg szerinti eredménye

V. Értékelési tartalék

E) Céltartalékok

I. Működési céltartalék

a) Jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék

b) Működési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék

Ebből:

2.1. Időarányosan járó kamat (+)

2.2. Járó osztalék (+)

2.3. Devizaárfolyam-változás (±)

2.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)

II. Fedezeti céltartalék

a) Egyéni számlákon

1.1. Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék

1.2. Egyéni számlákon jóváírt realizált és nem realizált hozambevételekből képzett céltartalék

1.2.1. Egyéni számlákon jóváírt realizált hozam

1.2.2. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet

Ebből:

1.2.2.1. Időarányosan járó kamat (+)

1.2.2.2. Járó osztalék (+)

1.2.2.3. Devizaárfolyam-változás (±)

1.2.2.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)

b) Szolgáltatási tartalékon

2.1. Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék

2.2. Szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételek

2.3. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet

Ebből:

2.3.1. Időarányosan járó kamat (+)

2.3.2. Járó osztalék (+)

2.3.3. Devizaárfolyam-változás (+)

2.3.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (+)

III. Likviditási és kockázati céltartalék

1. Likviditási és kockázati célra

1.1. Demográfiai kockázatokra

1.2. Saját tevékenységi kockázatokra

1.3. Egyéb kockázatokra

2. Azonosítatlan (függő) befizetések hozamára

3. Likviditási és kockázati portfolió értékelési különbözete

Ebből:

3.1. Időarányosan járó kamat (+)

3.2. Járó osztalék (+)

3.3. Devizaárfolyam-változás (±)

3.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)

4. Azonosítatlan (függő) portfolió értékelési különbözete

4.1. Időarányosan járó kamat (+)

4.2. Járó osztalék (+)

4.3. Devizaárfolyam-változás (±)

4.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)

IV. Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka

1. Működési célú tagdíjak tartaléka

2. Fedezeti célú tagdíjak tartaléka

3. Likviditási és kockázati célú tagdíjak tartaléka

F) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Tagokkal szembeni kötelezettségek

2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

3. Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

5. Egyéb azonosítatlan (függő) befizetések

5.1. Munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések

5.2. Munkáltatóhoz és taghoz nem rendelhető függő befizetések

G) Passzív időbeli elhatárolások

1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása

3. Halasztott bevételek

”

2. melléklet a 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelethez

„2. számú melléklet a 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az eredménykimutatás előírt tagolása

Megnevezés

Előző évi beszámoló záró adatai

Megállapított eltérések (+, –)

Előző évi felülvizsgált beszámoló záró adatai

Tárgyévi beszámoló záró adatai

Megállapított eltérések (+, –)

Tárgyévi felülvizsgált beszámoló záró adatai

A) Pénztár működési tevékenysége

1. Tagok által fizetett tagdíj

2. Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (–)

3. Utólag befolyt tagdíjak

4. Tagdíjbevételek összesen (1–2+3)

5. Működési célra kapott támogatás, adomány

6. Pénztári befizetések összesen (4+5)

7. Egyéb bevételek

8. Működési célú bevételek összesen (6+7)

9. Működéssel kapcsolatos ráfordítások

9.1. Anyagjellegű ráfordítások

9.1.1. Anyagköltség

9.1.2. Igénybe vett szolgáltatások

9.1.2.1. Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díj (számla alapján)

9.1.2.2. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj (számla alapján)

9.1.2.3. Könyvvizsgálat díja (számla alapján)

9.1.2.4. Aktuáriusi díj (számla alapján)

9.1.2.5. Szaktanácsadás díja (számla alapján)

9.1.2.6. Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség

9.1.3. Egyéb anyagjellegű ráfordítások

9.2. Személyi jellegű ráfordítások

9.2.1. Bérköltség

9.2.1.1. Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére

9.2.1.2. Állományba nem tartozók munkadíja

9.2.1.2.1. Aktuáriusi díj (megbízási díj)

9.2.1.2.2. Szaktanácsadás díj (megbízási díj)

9.2.1.2.3. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj (megbízási díj)

9.2.1.2.4. Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja

9.2.1.2.5. Egyéb állományba nem tartozók munkadíja

9.2.2. Személyi jellegű egyéb kifizetések

9.2.3. Bérjárulékok

9.3. Értékcsökkenési leírás

9.4. Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások

9.4.1. Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások

9.4.2. Garancia Alappal kapcsolatos ráfordítások

9.4.3. Működési céltartalékképzés jövőbeni kötelezettségre

9.4.4. Egyéb ráfordítások

10. Szokásos működési tevékenység eredménye (8–9) (±)

11. Nem befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése, visszaírása (±)

12. Kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek

12.1. Tartósan adott kölcsönök, lakáscélú kölcsönök után kapott (járó) kamat

12.2. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegű bevétel

12.3. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (–)

13. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)

14. Befektetési jegyek realizált hozama

15. Kapott osztalékok és részesedések

16. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

17. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

17.1. Időarányosan járó kamat

17.2. Járó osztalék

17.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet

17.3.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

17.3.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

17.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet

17.4.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

17.4.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

18. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

19. Befektetési tevékenység bevételei összesen (12+...+18)

20. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

21. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)

22. Befektetési jegyek realizált vesztesége

23. Értékelési különbözetből képzett működési céltartalék

23.1. Időarányosan járó kamat

23.2. Járó osztalék

23.3. Devizaárfolyam különbözetek

23.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek

24. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

25. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

26. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

26.1. Vagyonkezelői díjak

26.2. Letétkezelői díjak

26.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások

27. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (20+...+26)

28. Befektetési tevékenység eredménye (19–27) (±)

29. Rendkívüli bevételek

30. Rendkívüli ráfordítások

31. Rendkívüli eredmény (29–30) (±)

32. Működés mérleg szerinti eredménye (10±11±28±31) (±)

B) Pénztári szolgáltatások fedezete

1. Tagok által fizetett tagdíj

2. Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (–)

3. Utólag befolyt tagdíjak

4. Tagdíjbevételek összesen (1–2+3)

5. Szolgáltatási célú egyéb bevételek

6. Egyéni számlán jóváírt szolgáltatási célú bevételek összesen (4+5)

7. Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások

8. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

8.1. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegű bevétel

8.2. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (–)

9. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)

10. Befektetési jegyek realizált hozama

11. Kapott osztalékok, részesedések,

12. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

13. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

13.1. Időarányosan járó kamat

13.2. Járó osztalék

13.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet

13.3.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

13.3.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

13.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet

13.4.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

13.4.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

14. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

15. Befektetési tevékenység bevételei összesen (8+....+14)

15.1. Egyéni számlákat megillető hozambevételek

15.1.1. Egyéni számlákat megillető realizált hozam

15.1.2. Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet

15.2. Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek

15.2.1. Szolgáltatási tartalékot megillető realizált hozam

15.2.2. Szolgáltatási tartalékot megillető értékelési különbözet

16. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)

18. Befektetési jegyek realizált vesztesége

19. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

20. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

21. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

21.1. Vagyonkezelői díjak

21.2. Letétkezelői díjak

21.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások

22. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (16+...+21)

22.1. Egyéni számlákat terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások

22.2. Szolgáltatási tartalékot terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások

23. Befektetési tevékenység eredménye (15–22) (±)

23.1. Egyéni számlákon jóváírható nettó hozam

23.2. Egyéni számlákon jóváírható értékelési különbözet

23.3. Szolgáltatási tartalékba helyezhető nettó hozam

23.4. Szolgáltatási tartalékba helyezhető értékelési különbözet

24. Fedezeti céltartalékképzés (6–7±23) (–)

24.1. Egyéni számlákon a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében

24.2. Egyéni számlákon jóváírt nettó hozamból

24.3. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet

24.3.1. Időarányosan járó kamat

24.3.2. Járó osztalék

24.3.3. Devizaárfolyam különbözetekből

24.3.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből

24.4. Szolgáltatási tartalékon jóváírt nettó hozamból

24.5. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetből

24.5.1. Időarányosan járó kamat

24.5.2. Járó osztalék

24.5.3. Devizaárfolyam különbözetekből

24.5.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből

C) Likviditási és kockázati fedezet

1. Tagok által fizetett tagdíj

2. Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (–)

3. Utólag befolyt tagdíjak

4. Tagdíjbevételek összesen (1–2+3)

5. Likviditási és kockázati célú egyéb bevételek

6. Likviditási és kockázati célú egyéb ráfordítások

7. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

7.1. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegű bevétel

7.2. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (–)

8. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség) (+)

9. Befektetési jegyek realizált hozama

10. Kapott osztalékok, részesedések

11. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

12. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

12.1. Időarányosan járó kamat

12.2. Járó osztalék

12.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet

12.3.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

12.3.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

12.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet

12.4.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

12.4.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

13. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

14. Befektetési tevékenység bevételei összesen (7+...+13)

14.1. Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos bevételek

14.2. Azonosítatlan (függő) befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek

15. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

16. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)

17. Befektetési jegyek realizált vesztesége

18. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

19. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

20. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

20.1. Vagyonkezelői díjak

20.2. Letétkezelői díjak

20.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások

21. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (15+....+20)

21.1. Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos ráfordítások

21.2. Azonosítatlan (függő) befizetések befektetésével kapcsolatos ráfordítások

22. Befektetési tevékenység eredménye (14–21) (±)

23. Likviditási és kockázati céltartalékképzés (4+5–6±22) (–)

23.1. Demográfiai kockázatokra

23.2. Saját tevékenységi kockázatokra

23.3. Azonosítatlan (függő) befizetések hozama

23.4. Egyéb kockázatokra

23.5. Értékelési különbözetből képzett likviditási céltartalék

23.5.1. Időarányosan járó kamat

23.5.2. Járó osztalék

23.5.3. Devizaárfolyam különbözet

23.5.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet

”

3. melléklet a 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelethez

1. Hatályát veszti az Mnykr. 7. számú mellékletében a

„312. Pénztártagok helyett mások által átvállalt tagdíjkövetelések

313. Tagdíj kiegészítés követelések

3131. Munkáltató kötelezettségvállalásán alapuló tagdíj kiegészítés követelések

3132. Pénztártagok kötelezettségvállalásán alapuló tagdíj kiegészítés követelések”

szövegrész.

2. Hatályát veszti az Mnykr. 7. számú mellékletében a

„3627. Munkáltatókkal szembeni késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék, bírság követelések”

szövegrész.

3. Hatályát veszti az Mnykr. 7. számú mellékletében a

„42211. A mérlegfordulónapig beérkezett bevallások alapján előírt, mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett fedezeti portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék

42213. A mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallások alapján előírt, de a mérlegfordulónapot követően esedékes szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék”

szövegrész.

4. Hatályát veszti az Mnykr. 7. számú mellékletében a

„84211. A mérlegfordulónapig beérkezett bevallások alapján előírt, mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett fedezeti portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék

84212. A mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallások alapján előírt, pénzügyileg rendezett, a mérlegfordulónapon függő portfolióban nyilvántartott szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék

84213. A mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallások alapján előírt, de a mérlegfordulónapot követően esedékes szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék”

szövegrész.

5. Hatályát veszti az Mnykr. 7. számú mellékletében a

„912. Ideiglenes munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíjcélú támogatás

913. Tagdíjkiegészítés

9131. Munkáltató által a tag javára történő kiegészítés

9132. Tag saját tagdíjának kiegészítése”

szövegrész.

4. melléklet a 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelethez

Az Mnykr. 11. számú mellékletében a

„A magánpénztár tagi portfólióinak 2011. május 31-re vonatkozó felosztása”

szövegrész helyébe a

„A magánpénztár tagi portfólióinak 2012. május 31-re vonatkozó felosztása”

szöveg lép.

A rendelet a 29. § alapján hatályát vesztette 2012. június 10. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek