BÜ BH 2012/116
BÜ BH 2012/116
2012.05.01.
Óvadék letételének kizárólag a Be. 129. §-ának (2) bekezdés b) pontjában megjelölt ok esetén van helye. A Be. 147. § (1) bekezdése kizárja az óvadék letételét, ha az előzetes letartóztatás elrendelésére (fenntartására) a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel fennálló szökés, elrejtőzés veszélye miatt, a Be. 327. § (2) bekezdése szerinti okból, illetve ezen okból is sor került [Be. 129. § (2) bek. b) pont, 147. § (1) bek.].
A megyei bíróság a 2011. január 13. napján kelt ítéletével a vádlottat sikkasztás bűntette miatt, mint különös visszaesőt, 5 évi börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet kihirdetését követően hozott végzésével elrendelte a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig a Be. 327. § (2) bekezdése alapján a vádlott előzetes letartóztatását.
Ezt az ítéletet az ítélőtábla a 2011. február 9. napján kelt végzésével helybenhagyta.
2011. február 28-án a vádlott – meghatalmazott védője útján – óvadék megállapítása iránti indítványt terjesztett elő.
Az ítélőtábla a 2011. május 18. napján hozott végzésével a vádlott óvadék megállapítása iránt előterjesztett indítványát elutasította.
A végzés ellen a vádlott jelentett be – indokolás nélkül – fellebbezést.
A Legfőbb Ügyészség átiratában az ítélőtábla végzésének helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés nem alapos.
Az ítélőtábla helyes indokok alapján, törvényesen utasította el a vádlott óvadék megállapítása iránt előterjesztett indítványát.
Óvadék letételének, és arra tekintettel az előzetes letartóztatás megszüntetésének csak akkor van helye, ha az előzetes letartóztatás elrendelését kizárólag a Be. 129. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt ok alapozza meg.
E rendelkezés kiterjesztő értelmezésére nincs törvényi lehetőség.
A Be. 147. § (1) bekezdése kizárja az óvadék letételének lehetőségét, ha az előzetes letartóztatás elrendelésére (fenntartására) a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel fennálló szökés, elrejtőzés veszélye miatt, a Be. 327. § (2) bekezdése szerinti okból, illetve ezen okból is került sor.
Jelen esetben a vádlott előzetes letartóztatását a nem jogerős elsőfokú ítélet kihirdetését követően a Be. 327. § (2) bekezdése alapján rendelték el.
A Be. 327. § (2) bekezdésében meghatározott ok az előzetes letartóztatásnak a Be. 129. §-ának (2) bekezdésén kívüli, önálló, különös feltétele. Ebben az esetben a szökés, elrejtőzés veszélye önmagában a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel vizsgálandó.
A Be. 327. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott ok esetén a kényszerintézkedés már nem a vádlottnak a másodfokú bírósági eljárási cselekményeknél történő jelenlétét biztosítja, hanem a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának feltételeit kívánja megteremteni.
Mindezekből következik, hogy amennyiben az előzetes letartóztatásnak a Be. 327. § (2) bekezdésében írt oka áll fenn, az óvadék elfogadása iránti indítvány nem teljesíthető.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla végzését a Be. 414. § (2) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Be. 371. §-ának (1) bekezdése értelmében helybenhagyta.
(Legf. Bír. Bkf. III. 686/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás