12/2012. (III. 22.) BM utasítás

1. PESTEL elemzés eredményei

Ez az elemzés nem kizárólag az informatikai technológia specifikus aspektusaira koncentrált, hanem bemutatta az informatika teljes környezetét. Az elemzés elkészítése során a szervek feladata feltárni az informatika technológiai vetületein túl a szakmai-politikai elvárásokat, a jogi környezetet, valamint a pénzügyi, gazdasági helyzetet.

1.1. P (Politikai terület)

A belügyi ágazathoz rendkívül szerteágazó tevékenységet végző szervezetek tartoznak, így a szakmapolitikai elvárások is eltérőek az egyes szervek esetében. Azonban szinte minden szerv esetében alapvető elvárásként fogalmazódott meg, hogy az informatika legfontosabb feladata a biztonságos működés figyelembevételével az adott szakterület informatikai támogatásának megteremtése. A felmérés alapján megállapítható, hogy az elmúlt időszakban a szervek többségénél hiányoztak a megfelelő gazdasági források és az ágazat minden területét felölelő, azonos értékrendet megteremtő egységes szakmai irányítási rendszer. Ennek következtében számos esetben fordult elő, hogy az informatikai fejlesztések ad-hoc jellegű tervezés mentén, nem átgondolt fejlesztési koncepció szerint valósultak meg.

1.2. E (Gazdasági terület)

A belügyi ágazatban az elmúlt években az informatikai költségek aránya eltérően alakult. Egyes szervezeteknél az informatikai költségek megoszlása a szerv összes dologi kiadásához viszonyítva alig pár százalékot tett ki, míg más szerveknél ez meghaladta az 50 százalékot. A helyzetfelmérésből megállapítható, hogy a nagyobb létszámú szervek többet költöttek az informatikai területre, míg a kisebb létszámmal működő szervek kevesebbet.

Az informatikai költségvetések legnagyobb részét a fenntartási jellegű kiadások tették ki. Ezek az alapinfrastruktúra üzemeltetési, az amortizációs cserék végrehajtásával kapcsolatos, valamint az olyan alapszolgáltatások költségéből állt, mint a hálózat üzemeltetése.

Az elmúlt időszakban végrehajtott informatikai fejlesztések túlnyomó részét európai uniós pályázati forrásokból sikerült megvalósítani, ami nagymértékben meghatározta az infokommunikációs fejlődés irányait. A hazai forrásokat az amortizációs cserék minimálisan elvárható ütemű végrehajtására fordították, ezért kisszámú sikeres projekt fejeződött be. Fontos kiemelni, hogy a fejlesztések szinte minden esetben fenntartási kötelezettségeket eredményeztek, melyek az elkövetkező időszakban terhelni fogják az informatikai költségvetést, másrészt a jövőbeli fejlesztések során is tekintettel kell lenni a korábbi, az Unió irányába tett vállalásokra.

1.3. S (Szociális terület)

A helyzetfelmérés alapján megállapításra került, hogy a belügyi ágazat informatikai területe nem áll közvetlen kapcsolatban állampolgárokkal, nincsenek nagy számban olyan informatikai szolgáltatások, amelyeket az állampolgárok közvetlenül vennének igénybe, ilyen például az e-közigazgatási jellegű szolgáltatások keretében az ágazati szervek honlapja, amelyről kizárólag alapszolgáltatások érhetőek el. Az ágazat informatikai szervezetei által nyújtott szolgáltatások jelenleg leginkább ún. back-office jellegű, a szervezet informatikai infrastruktúrájának az üzemeltetését és a szakmai tevékenységet támogató informatikai alkalmazások. Ideértve a hivatali kapukat és az ügyfélkapukat, amelyek az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatásokat foglalják magukba.

A szervezetek személyi állományára vonatkozó helyzetfelmérés alapján megállapítható, hogy az informatikai területen dolgozók körében a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a meghatározó. Az egészhez viszonyítva kiemelkedően magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, az alapfokú végzettségűek foglalkoztatása pedig nem jellemző.

Az informatikai terület státuszai a BM-nél és ágazati szervezeteinél többnyire feltöltésre kerültek, a felmérés idején feltöltetlen helyeken folyamatban volt az új – szakirányú, felsőfokú végzettségű – személyek felvétele.

Az oktatás és képzés területén végzett helyzetelemzés tapasztalatai szerint az informatikai területen dolgozók és a felhasználók megfelelő oktatását és képzését csak egyes szerveknél folytatták le, az ágazathoz tartozó szervezetek többségénél szükségét érezték informatikai tárgyú képzések megtartásának.

1.4. T (Technológiai állapot)

A legtöbb ágazati szervezet számára a legfőbb technológiai kihívást a gyorsan fejlődő informatikai környezet jelenti. A kliens és a szerver oldali géppark, valamint a rendelkezésre álló licence állomány elavult (némely esetben elérte a 10 éves kort), a szükséges amortizációs cseréket az elmúlt időszakban nem sikerült végrehajtani. A kliens gépeken a leginkább elterjedt operációs rendszer a Microsoft Windows XP, az irodai programcsomag esetében a Microsoft Office XP, továbbá nagy számban megtalálhatóak a különböző LINUX disztribúciók, és egyes speciális helyeken a Macintosh eszközök alkalmazása is.

A BM és az ágazati szervezetek szakterületeinek informatikai ellátottságát, támogatását nagymértékű heterogenitás jellemzi, mely megjelenik az egyes szervezeteken belül is. Az elemzések alapján megállapításra került, hogy az infrastruktúra ágazati szinten nem alkot egy homogén rendszert egységességének és összességének tekintetében. A BM újjáalakulásával új, korábban a minisztériumhoz nem tartozó szervek kerültek alárendeltségébe. A korábbi átszervezések folyamatosan gyengítették a megfelelő színvonalú, egységes informatikai rendszerek kialakítását. 2006-ban a BM megszűnésével az utódszervezetnél egységes hosszú távú informatikai stratégia tervezet hiányában az ágazati szervezetek fejlesztései ad-hoc jelleggel történtek, döntő részben a pályázati lehetőségek által lettek vezérelve.

Az ágazati infokommunikációs hálózat állapota kritikus. Az elemzések alapján megállapításra került, hogy míg az infokommunikációs szolgáltatók a magánszféra számára a széles sávszélességet kedvező feltételek mellett biztosítják, addig az ágazatban ennek tized-század része tapasztalható. Ez az állapot veszélyezteti a munkamenetet és a vizsgálati adatok alapján elmondható, hogy az átállás a magasabb – az ágazati szervezetek számára meghatározott átlagos – sávszélességre nem jelent a jelenleginél magasabb költséget.

Az ágazati szervezeteknél igényként fogalmazódott meg az objektumon kívülről történő távoli elérés funkciójának biztosítása. A nagy számban jelentkező külső helyszínen szolgálatot teljesítő személyek a biztonságos mobil szolgáltatás elérhetőségét igényelték a szervezetek rendszereihez.

A kiszolgálói oldali infrastruktúra esetében igényként merült fel olyan új technológiák használata, amelyek javíthatják az informatikai szolgáltatások minőségét és megbízhatóságát. Ennek keretében több szervezetnél alkalmazásra került a szerver oldali virtualizáció, és a felhő jellegű szolgáltatások.

1.5. E (Környezetvédelmi hatások)

A belügyi ágazatban az informatikai terület eddig nem kezelte kiemelt célként a környezeti hatások felmérését az informatikai tevékenység során, azonban az egyre több uniós finanszírozású projekt esetében a pályázat feltételrendszerének követelménye a környezeti (zöld) szempont lett. Különösen a környezeti károk mérséklése, az energiafogyasztás csökkentése és az alkatrészek újrahasznosítása, amely egyszerre jelenti az informatikai költségek csökkentését és a környezet védelmét is.

1.6. L² (Jogi szabályozás)

Az ágazat informatikai területét jogszabályok, valamint az ágazatra vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszközök határozzák meg. Ezek közül kiemelést érdemel az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, melynek módosítása a zártcélú hálózatokat kormányzati célú hálózatokká alakította, és létrehozta a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót. Ennek megfelelően egyes elemeiben módosította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet és hatályon kívül helyezte az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet egyes elemeit a kormányzati célú „zárt” hálózatok üzemeltetési és fenntartási tevékenységeinek szabályozása érdekében. Az új rendszerhez való alkalmazkodás, bonyolult és összetett folyamat az ágazati szervek számára, amelyben kiemelt szerepe kell, hogy legyen az ágazatot irányító minisztériumnak.

A másik fontos jogszabályi változás a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, melynek 2012. január 1-jei hatálybalépésével megújult a katasztrófavédelem szervezete, módosult hatásköre és megszülettek a szervezet struktúraváltásához szükséges végrehajtási rendeletek, továbbá a módosult feladatrendszer kiszolgálásához szükséges egyéb végrehajtási szabályok. Az új törvény komoly kihívást jelentett a katasztrófavédelem informatikai szervezete számára is, mivel teljesen új, eddig az állami feladatellátás körébe nem tartozó, az ország teljes területét lefedő tevékenységet kellett átvennie a korábbi önkormányzati tűzoltóságoktól.

A minisztériumi szabályozási környezet tekintetében a BM Szervezeti és Működési Szabályzata az Informatikai Főosztály vezetőjének feladat- és felelősségi körében rögzítette az ágazati feladatok informatikai támogatásának központi szervezését, irányítását, az informatikai feladatellátás szabályozását és felügyeletét. Az informatikai szakterület tevékenységének részletes szabályairól a BM Közigazgatási Államtitkárságának, az Informatikai Helyettes Államtitkárságának és az Informatikai Főosztálynak az ügyrendje rendelkezik.

1. Stratégiai tervezés tagolása

A belügyi ágazat informatikai stratégiájának fő feladata a középtávú felső szintű tervezés megvalósítása. Ennek érdekében stratégiai célként fogalmazódott meg, hogy 3–4 évre előremutatva meghatározásra kerüljenek az ágazat informatikai területének fejlesztési irányai és működési elvei.

Az ágazati informatikai stratégia szervesen illeszkedik a kormányzati stratégia tervezés rendszerébe:

2.³ A gördülő tervezés

A belügyi ágazati informatikai stratégia alapvető tervezési módszertana a gördülő tervezés. A gördülő tervezés keretében a stratégia tartalma és annak teljesülése folyamatosan monitorozásra kerül. Ezt a célt szolgálja a stratégia részeként kialakítandó ellenőrző rendszer, amely előre definiált mérőszámok segítségével méri a stratégia végrehajtásának folyamatát. A minisztérium és az ágazati szervek az ellenőrző rendszerből kapott jelzések alapján folyamatosan követhetik a folyamatok alakulását és indokolt esetekben beavatkozhatnak.

Az ellenőrző rendszer keretében az évenkénti felülvizsgálat lehetőséget teremt arra is, hogy az előző tervezési időszak óta felmerült újabb fejlesztési igények bekerülhessenek az ágazati stratégiába. A stratégiába való beillesztés során vizsgálni kell a beruházás összhangját a stratégiában szereplő célokkal és a stratégiában már szereplő egyéb beruházásokkal. A szerveknek minden év március 15-ig kell jelezniük a BM informatikai helyettes államtitkára felé az új fejlesztési elképzeléseiket, melyek beillesztéséért és a stratégia éves felülvizsgálatáért, továbbá a tervezet döntéshozatalra való felterjesztéséért a BM Informatikai Főosztálya felel.

A stratégiában megfogalmazott célok megvalósulását és más fontos mutatók alakulását mérő mérőszám és kontrolling rendszerek összefoglalására, továbbá az ágazati, valamint intézményi vezetők számára jól átlátható felület biztosítására, informatikai vezetői információs rendszer létrehozására van szükség. Ennek a rendszernek a kidolgozásáért, fejlesztéséért és működtetéséért a BM Informatikai Főosztálya felel.

A BM informatikai filozófiája összhangban van azzal a kormányzati informatikai törekvéssel, hogy az azonos feladatok a különböző szervezeteknél egy informatikai megoldással valósuljanak meg. A BM Informatikai Főosztálya a 2011–2014. időszakra az ágazat számára az informatikai támogatás egységesítését, erősítését, biztonságának fokozását tűzte ki stratégiai célként. Ezen informatikai jövőkép támogatására az alábbi stratégiai jellegű feladatok végrehajtása és megvalósítása szükséges:

– A kormányzati alapelvek érvényesülése, a Nemzeti Adatvagyon védelme, a Széll Kálmán Tervben és Magyary Programban megfogalmazott célok elérése érdekében az ágazaton belül olyan egységes informatikai környezet létrehozása a cél, mely a lehető legteljesebb mértékben függetleníti a BM-et és ágazati szerveit a külső tényezők negatív hatásaitól, továbbá biztonságosan, védetten biztosítja az informatikai szolgáltatásokat.

– A Kormány által meghatározottak alapján – amennyiben a biztonságos működés és üzemeltetés feltételrendszere adott – informatikai feladatok kiszervezését meg kell szüntetni és elsősorban a belső erőforrásokra kell támaszkodni. 2014-ig a legfontosabb területeken el kell érni, hogy a Magyary Programban meghatározottak szerint az állam számára saját, esküt tett tisztviselőkből álló informatikus személyi erőforrást kell alkalmazni és csak kisegítő jelleggel lehet jelen bármilyen személyi szolgáltatás vásárlása ezen a területen. Mindezekre tekintettel a szerződéseket felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az informatikai feladatok belső erőforrásból magas színvonalon végrehajthatóak legyenek.

– A széleskörű, sok szervezetet magába foglaló ágazat mérete lehetővé teszi, hogy a feladatokat a legköltséghatékonyabban, a leggazdaságosabban és a legszakszerűbb módon lássák el belső erőforrásból. Biztosítani kell az informatikai üzemeltetés és fejlesztés hatékonyságának javítását, költségeinek, illetve ráfordításainak racionalizálását, a szolgáltatásorientált működés erősítését. A hálózati és Egységes Digitális Rádiórendszer (a továbbiakban: EDR) feladatok ágazati szintű menedzselésére a 2013-as költségvetés tervezéséig konszenzusos javaslat alapján előterjesztésben kell kezdeményezni a BM hatáskörében működő önálló szervezet létrehozását.

– Az informatikai rendszereket ágazati szinten lehetőség szerint homogenizálni szükséges a könnyebb üzemeltetés, az ágazaton belüli tudásbázis felhasználása és a költséghatékonyság elérése érdekében.

– Az eltérő fejlettségi, biztonsági és technológiai szinteket ágazati szinten közelíteni szükséges.

– A jogszabályi kereteknek megfelelően ki kell alakítani a papírmentes ügyintézést és az ügyfélkapcsolattal rendelkező szakmai rendszerek folyamatainak teljes elektronizálását az elektronikus, papírmentes iroda létrehozása érdekében [az RZS NEO integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: RZS NEO rendszer) bevezetése].

– Az ágazati informatikai döntések támogatására ágazati vezetői információs rendszert kell kialakítani.

– Az informatikai-biztonságtechnikai, szabályozási és környezeti szintjének folyamatos emelése.

– A vezetői állományt folyamatosan tervezett képzések keretében olyan ismeretekkel kell ellátni, amelyek a vezetői-tervezési feladatokat segítik és a felhasználói ismereteket bővítik az informatikai alkalmazások területén.

– A felhasználók és az informatikai szakállomány folyamatos, magasfokú és tervezett képzése az általuk alkalmazott és üzemeltetett alkalmazások területén.

1. Hálózatfejlesztési politika

A Nemzeti Együttműködés Kormánya megalakulását követően kiadott, a „Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010–2014” stratégiai dokumentum rávilágít arra, hogy a magas szintű, biztonságos elektronikus közigazgatás működésének alapfeltétele a jelenleg szétaprózódottan működő, nem gazdaságos kormányzati távközlési hálózatok fejlesztésének, üzemeltetésének új alapokra való helyezése.

Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell végrehajtani:

– Szervezeti konszolidációt, a hálózatok egy kézbe vételét, az üzemviteli szervezetek működésének racionalizálását.

– Az alaphálózati csomópontok konszolidációját, településgyűrűk kialakítását a megyeszékhelyeken, részleges transzport- és IP hálózati integrációt.

– Az alaphálózati szakaszok integrációját a csomópontok között, nagy kapacitású egységes alaphálózat létrehozását, teljes funkcionalitás kiépítését.

– További települések/végpontok elérése érdekében települési gyűrűk építésével 174 kistérségi központban, aggregációs szakaszok kiépítését a járásszékhelyi központokig.

– Kiemelt figyelmet kell fordítani a határ menti (Schengen külső és belső határok) készenléti szervek elektronikus, valamint hang alapú kommunikációs bővítésére.

– Hosszú távú célként a BM-nek egy keretszerződésben egységesíteni kell a meglévő és jövőbeni műholdas kommunikációs megoldásokat.

A belügyi ágazat számára a hálózati működés szempontjából az alábbi kiemelt fontosságú szempontokat kell közszolgáltatási szerződésekben rögzíteni:

– A hálózathoz való csatlakozás egyszerű és alacsony költségű legyen.

– A hálózat legyen alkalmas az adat-, hang-, videoszolgáltatások korszerű elérésére.

– Segítse elő az egymással összefüggő szolgáltatások biztosítását a belügyi szervek között.

– A belügyi szervek, illetve az egyéb kormányzati szervek, továbbá az állampolgárok közötti kommunikáció hatékonyságát növelje.

– A belügyi szervek igényeinek megfelelő kapacitási és SLA (Service Level Agreement) paraméterekkel rendelkezzen.

2. Szerverkonszolidáció

A szervezeteknél a költséghatékony gazdálkodás és a magas üzembiztonság érdekében centralizálni szükséges a szerverek elhelyezését és üzemeltetését. Törekedni kell a korszerű, virtuális technológiák alkalmazására, melyeket megfelelő adatfeldolgozó hálózat kiépítésével kell alátámasztani. Az informatikai szolgáltatásokat központosított és integrált rendszerekkel kell biztosítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani az ágazat ügyviteli, ügyfeldolgozó (RZS NEO) alkalmazást kiszolgáló infrastruktúra – mint az üzleti folyamatok szempontjából kritikus alkalmazás – ún. „jövőálló” fejlesztésére, a jelenlegi fejlődési ütemet meghaladó szintű tervezéssel.

A BM-nél és ágazati szervezeteinél az egyedi szervezet szintű címtárak konszolidációja szükséges, ezzel egyetemben a jelenleg meglévő párhuzamosságokat meg kell szüntetni. A meglévő területi címtárakat be kell integrálni a szervezet központi címtárába.

A szerverkonszolidációs folyamat során az alábbi feladatokat kell végrehajtani:

– Ki kell alakítani ágazati szintű másodlagos, katasztrófa helyreállítási helyszínt, vagy helyszíneket, ezzel költséghatékony módon biztosítva a katasztrófa helyreállítási szolgáltatás lehetőségét a belügyi szervezetek egyes rendszerei, adattárai részére. A központosítás során a virtualizálást kell megvalósítani, mely a rendszerek hosszú távú üzemeltetését költséghatékonyabbá teszi, a jelenleg működő elosztott rendszerekétől.

– Az egyes belügyi szervek adatvagyonának biztonsági tükrözése. Az adattárolásra használt szerver környezetek alapszintű egyeztetésével, szintre emelésével, illetve a belügyi szervek közötti redundáns adatkommunikációs gyűrű kiépítésével biztonságosan kiszolgálhatóak a különböző adattárak kommunikációs igényei.

– Az adattükrözés megvalósulásával egyszerűen kezelhető és költséghatékony módon kialakításra kerülhet az egyes belügyi szervek központosított szolgáltatásainak teljeskörű tükrözése. Így katasztrófahelyzet esetén a lehető legkisebb mértékű szolgáltatáskiesés és adatveszteség mellett biztosíthatóak a kritikus szolgáltatások.

3. Munkaállomások konszolidációja

A BM stratégiai célként fogalmazta meg, hogy homogenizálni szükséges az informatikai rendszereket ágazati szinten, a könnyebb üzemeltetés, az ágazaton belüli tudásbázis felhasználása és a költséghatékonyság elérése érdekében.

A munkaállomások tekintetében az ágazaton belül rendkívül heterogén konfigurációs és kor összetételű géppark alakult ki. Nagyarányú az elavult számítógépek kényszerű használata. A munkaállomások kiosztásánál nem az alkalmazott szoftver igényei vagy az elvégzett tevékenység szükségleteinek szempontjai érvényesültek.

A munkaállomások konszolidálása során a számítógépek cseréjét össze kell kötni a munkaállomások elosztásának célhoz kötöttségével és tervezésével, melyet egyeztetni szükséges az ágazat informatikai vezetőjével. A számítógépek cseréje nem eredményezheti a számítógépek mennyiségének növekedését, azaz az elavult számítógépeket selejtezni kell, kivéve azon esetekben, amikor a feladat- és hatáskör növekedés létszámbővítéssel jár.

Az ágazati szerveknél a költségvetési lehetőségeknek megfelelően intézkedni kell a munkaállomások amortizációs cseréjére. A számítógépek energiafogyasztását minimalizálni szükséges, ennek megfelelően kell megválasztani a számítógépek típusát. Ha lehetőség nyílik rá, törekedni kell a vékony kliens alkalmazására, a terminálszerver architektúra kialakítására.

A BM egyes ágazati szerveinél használt munkaállomások heterogén képe és elavult állapota hátráltatja a hatékony távmenedzselés kialakítását, ezért elengedhetetlen az eszközpark fokozatos homogenizálása.

4. Informatikai normák bevezetése

Középtávú célkitűzés a BM és ágazati szervek részére az informatikai normák kialakítása, amely alapján az egyes belügyi szervek kialakíthatják a szervezetükre jellemző felhasználási sajátságokhoz igazított informatikai normákat az alábbi keretrendszerekben:

– A kialakítandó normarendszer egyik alapja az ún. alkalmazás vagy szolgáltatás normák meghatározása, melyek előírják, hogy a szervezeten belül az egyes munkakörök ellátásához milyen informatikai szolgáltatások szükségesek. Így minden felhasználó csak azon szolgáltatásokhoz férhet hozzá, amelyek a munkájához szükségesek és a norma engedélyezi.

– A kialakítandó normarendszer másik alapja a munkaállomás norma kialakítása, melyben kategorizáltan meg kell határozni, hogy az egyes munkakörök elvégzéséhez milyen kiépítettséggel rendelkező kliens, illetve speciális készülék teljesíti az elvárható szintet, így az adott feladathoz milyen eszközt kell biztosítani.

5. Digitalizált távbeszélő hálózat

A XXI. század eleji technológiai trendeknek megfelelően a telekommunikációs infrastruktúrát a belügyi ágazatban is az alapvető és kritikus infrastruktúrák körében kell kezelni. A fejlesztési irányt az ún. Next Generation Network (NGN) technológia alkalmazása jelenti. A különböző kommunikációs médiumokat azonos integrált platformon kell kezelni. Ennek első lépéseként az eddig elkülönült hálózati és telefonos szolgáltatásokat azonos platformra, az IP telefóniára kell hozni.

Középtávú célként megfogalmazható, hogy az ágazatban a ma jellemző digitális alközpontokon alapuló telefon infrastruktúrát át kell alakítani IP alapú ún. VOIP (Voice over IP) telefon infrastruktúrára. Az új infrastruktúra előnye, hogy a hálózati és telefon szolgáltatások integrációja révén alacsonyabb beruházási és üzemeltetési költségek mellett azonos, vagy magasabb szolgáltatási színvonalat lehet elérni.

Az új rendszer bevezetésére fokozatosan, több lépcsőben kerülhet sor. Ezek alapján kerültek meghatározásra az alábbi célok:

– Első lépésként ki kell építeni a jelenlegi digitális gócközpontokat kiváltani képes IP alapú redundáns és robosztus központot.

– A központok kiépítését követően az ágazati szerveknek átállási tervet kell készíteniük a meglévő asztali telefonkészülékre és alközponti infrastruktúrájukra vonatkozóan, az amortizációs ütemnek megfelelően.

– Az új központok kiépítésével az érintett szervek esetében új beruházást csak az IP rendszer keretében lehet végrehajtani, a régi rendszer felújítását, vagy nagyobb mértékű karbantartását kerülni kell.

Az IP hálózat fejlesztésekor két alapvető tényezőt kell figyelembe venni: egyrészt legyen képes valamennyi végponton kiszolgálni az IP telefóniai és a későbbiekben bevezetendő, más kommunikációs szolgáltatásokat (pl. a videokonferencia minimális működési feltételei), másrészt biztosítsa az ágazat működéséhez szükséges alkalmazások sávszélességre vonatkozó igényeit.

Az IP hálózat teljes körű kiépítésére és fejlesztésére a fentiek alapján három lépcsős tervet kell készíteni, mely rövid-, közép- és hosszú távú feladatokat határoz meg. A projekt munkálatokban és megvalósítás során minden ágazati szervezetnek az adott szervezeti igényeket figyelembe véve, körültekintően és aktívan részt kell venni a teljes tervezési és végrehajtási munkálatok során, így biztonságosan előre tervezhetőek lesznek az alapinfrastruktúra beruházási és bevezetési járulékos költségei. Tekintettel arra, hogy a telekommunikáció része az ágazat kritikus infrastruktúrájának, így működése és a rajta továbbított információk biztonsága kiemelt feladat. Működésének biztonságát vagy megfelelő SLA megállapodásokkal, vagy megfelelő saját erőforrások rendelkezésre állásával kell biztosítani. A telekommunikációs infrastruktúrán továbbított információk biztonságát a BM-nek és ágazati szerveinek folyamatosan ellenőriznie kell, melynek módját és rendszerességét az Informatikai Biztonsági Szabályzatban szükséges rögzíteni.

A BM szolgálati telefon használatára központi szabályozást ír elő, melyben kitér a felhasználók normásítására és a nem szolgálati célú hívásokra, illetve azok felhasználóra történő kiszámlázásának módjára.

6. Egységes Digitális Rádiórendszer

2006-tól a korábbi mozgószolgálati rádió-távközlő rendszerek kiváltását követően az EDR biztosítja a zártcélú mobil rádió-távközlési szolgáltatást. A belügyi szervek esetében kormányzati szintű szabályozás lehetővé teszi a kormányzati frekvencián üzemelő rádió-távközlő hálózat üzemeltetését, mely során a belügyi szervek az EDR szolgáltatásnak felhasználói, az állam és a szolgáltató közötti szerződésben meghatározott feltételrendszer alapján.

A belügyi ágazat számára az EDR szolgáltatással szemben az alábbi szempontokat kell a közszolgáltatási szerződésben rögzíteni:

– A szervek igényeinek megfelelő lefedettséget kell biztosítani az ország egész területén, beleértve a határsáv vonalat is.

– A belügyi szervek igényeinek megfelelő kapacitási és SLA paraméterekkel kell rendelkeznie.

– A szolgáltatási szerződésben szereplő EDR alkalmazásokat az ágazat által megfogalmazott igényeknek megfelelően kell biztosítani. Az EDR hálózat a hang alapú, SDS alapú kommunikációs szolgáltatáson felül lehetővé kell, hogy tegye a keskeny és szélessávú adatátviteli szolgáltatás használatát.

– A szolgáltatásnak a határon átnyúló műveletek híradását is biztosítania kell, a „TETRA/TETRA és TETRA/TETRAPOL” roamingot.

– A szolgáltatásnak az Egységes Segélyhívó Rendszerbe (a továbbiakban: ESR) a szükséges mértékben integrálhatónak kell lennie.

– Biztosítani kell a szolgáltatás igénybevételét az ETSI TETRA szabványoknak megfelelő végberendezésekkel, a szolgáltató által garantált módon, teljes funkcionalitással.

– Biztosítani kell a BM és az ágazati szervek EDR VPN rendszereinek, készülékeinek katasztrófahelyzetben, szolgáltatótól függetlenül történő menedzselhetőségét.

– A rendészeti VPN-3 hálózat gazdaszervezeti feladatait a rendőrség irányítása alá kell integrálni.

– Egységes, minden BM és ágazati szerveit kiszolgáló eszközparkot kell kialakítani.

7. Robotzsaru rendszer fejlesztése és az RZS Neo rendszer ágazati bevezetése

A Robotzsaru rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru) a rendőrség belső fejlesztésű alapinformatikai rendszere, amely alatt két alkalmazást értünk:

– Az RZS Neo-t, mely alapvetően az ügyfeldolgozást segíti.

– A Netzsaru rendszert (a továbbiakban: Netzsaru), mely elsősorban az elemzéseket, kutatásokat, statisztikákat támogatja országos összesített adatokkal.

A két alkalmazás együttműködése, integrációja teszi lehetővé a különböző szerveknél jelenleg található heterogén infrastruktúrán való megbízható működést.

A 2011. június 24-ei miniszteri feladatszabás előírta a Robotzsaru új technológiai alapokon történő továbbfejlesztését a Robotzsaru^NOVA projekt keretében. A döntés értelmében a Robotzsarut a meglévő megoldásokra alapozva úgy kell továbbfejleszteni, hogy az megfeleljen az új technológia hosszú távú igényeinek, a jogszabályi háttérnek és az általános szakmai követelményeknek, megóvva a korábbi rendszer kiemelkedő értékeit. Ezen túlmenően a projekt célja olyan előírásoknak, szabványoknak és követelményeknek a meghatározása, amelyek biztosítják a Robotzsaru teljes kifejlesztéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez az egységes technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztés módszertani, valamint projektmenedzselési és ellenőrző környezetet. Ezen célkitűzések megvalósulása és következetes érvényesítésének biztosítása garanciát jelent ahhoz, hogy kiváló minőségű, szilárd műszaki alapokon nyugvó, korszerű alkalmazói környezetében időtállóan használható Robotzsaru jöjjön létre.

A továbbfejlesztés során mindig a jogszabályi kötelezettségeken nyugvó szervezeti, felhasználói igényeket és a speciális ágazati elvárások kielégítését, valamint a piaci struktúráknál hatékonyabb működést kell előtérbe helyezni.

Az újonnan fejlesztett Robotzsarut a jelenlegi rendszerhez hasonlóan a felhasználási célterület függvényében auditáltatni szükséges a sikeres tanúsítványszerzés érdekében. Különös hangsúlyt kell fordítani a biztonsági szempontból történő auditra.

Olyan egyéb alkalmazásfejlesztéseket a továbbiakban nem lehet végrehajtani, mely alkalmazások a stratégiai szempontok szerint jelenleg a Robotzsaruban rendelkezésre állnak, és a továbbfejlesztendőben is kialakításra kerülnének. Ezen alkalmazások a fejlesztések során a rendszer használatba vételi időpontjáig rendelkezésre állnak.

Az új Robotzsaru létrehozásához, és a kapcsolódó egységes előírásoknak, szabványoknak, követelményeknek a tervezés és fejlesztés során történő érvényre juttatásának elősegítéséhez külső szellemi erőforrásként – szakmai, technológiai, módszertani tudásháttérként és kompetenciaként – bevonásra kerül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, szakmailag együttműködve a Debreceni Egyetemmel.

A fejlesztés három – 3, 6 és 12 hónapos – munkafázisban kerül megvalósításra, és a projektben elvégzendő feladatok összekapcsolódnak az ESR-rel, így a Robotzsaru^NOVA projekt pilot modulja az ESR bevetés irányítás (BEVIR) lesz.

Összességében a Robotzsaru fejlesztésének megvalósítása során folyamatosan törekedni kell, hogy olyan végeredmény szülessen, mely a szakmai elvárásokon túl nemzetközi szinten is versenyképes és iránymutató.

A belügyi ágazat a Robotzsaruval saját erőforrásokból fejleszti rövid-, közép- és hosszú távon a szakmai igényeket kielégítő, ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszereit. Az RZS Neo ágazati bevezetését a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer használatának szabályozásáról, az egységes elektronikus iratkezelés bevezetéséről és a bevezetést támogató projektszervezetek létrehozásáról szóló 24/2011. (IX. 9.) BM utasítás rendelte el. A tesztelést követően az utasításban meghatározottak szerint végezhető az ügyvitel, ügyfeldolgozás és az elektronikus iratkezelés.

8. Informatikai biztonság

A BM Informatikai Biztonságpolitika filozófiáját szem előtt tartva az informatikai biztonság területén ágazati szintű, központosított célokat kell követni. Az ágazat informatikai biztonsági szintjeinek harmonizálásához az alábbi célkitűzéseket kell teljesíteni:

– A BM-nél és ágazati szerveinél egy olyan Központi Adatmentő Rendszert kell létrehozni, melyben minden egyes ágazati szerv a kijelölt adatvagyonának mentését tárolja. Ennek olyan rendszernek kell lennie, mely a stratégiailag fontos adatok biztonsági másolatát az adatforrás eredeti helyszínétől fizikailag elkülönítve, kiemelt fokozatú biztonsági közegben, elektronikus adathordozón tárolja.

– A BM és ágazati szervei adatvagyonának stratégiailag fontos mentését az adat forrásától fizikailag és területileg elkülönítetten kell tárolni.

– Intézkedéseket kell tenni minden ágazati szervezetnek a tulajdonát képező adatvagyon tulajdonviszonyainak rendezésére, kezelésére, karbantartására. Ezek szabályozását BM szintű normatívában vagy szolgáltatási megállapodás keretében kell rendezni.

– A jogszabályokban meghatározottak szerinti elektronikusan archivált adatok tárolására a BM és ágazati szerveinek egy Központi Archív Adatvagyon Tárolót kell létrehozni, kiemelt fokozatú biztonsági közegben.

– A BM-nél és ágazati szerveinél olyan azonos szintű és mélységű normatív szabályozást kell bevezetni az informatikai szakterületen, melyet minden ágazati szerv azonosan értelmez.

– Egységes vírusvédelmi rendszer alkalmazását kell megvalósítani a BM-nél és ágazati szervezeténél.

– A BM és ágazati szervei közötti nem nyilvános adatok kommunikációját minimum IPSec-es titkosítási eljárással kell védeni. Ennél erősebb, magasabb szintű védelem csak feladatorientáltan, indokolt esetben alkalmazható.

– A BM-nél és ágazati szervénél a minimális követelményszint eléréséhez, a hálózati kábelezési technológiát CAT5E szintre kell emelni.

– A BM-nek és ágazati szervének informatikai hálózatán határtűzfalakat kell létesítenie. Ki kell jelölnie a szervezete informatikai hálózatának határát, azon belül minden informatikai védelmet magának kell ellátnia. Olyan egyenszilárdságú hálózatvédelmi eszközöket és saját tulajdonú védelmi eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek garantálják a szervezet informatikai hálózatán forgalmazott, tárolt adatok biztonságát.

– A BM-nek és ágazati szervének szervertermeit az ott tárolt adatok, rendszerek minősítési szintjének megfelelő biztonsági fokozatba kell sorolni és a vonatkozó szabályok szerinti fizikai védelmet kell biztosítani.

– A biztonsági rés csökkentése és az üzembiztonság növelése érdekében az amortizációs cserék segítségével el kell érni, hogy az informatikai eszközpark egyetlen eleme se legyen 6 évesnél idősebb.

– A jelenleg használatos BM nagyvállalati licence keretében beszerzett operációs rendszert szállító cég 2014. év végéig ad ki biztonsági frissítést. 2013. második negyedév végéig meg kell vizsgálni az operációs rendszer cseréjének szükségességét és arról döntést kell hozni.

A BM és ágazati szervei informatikai hálózatának védelme érdekében az informatikai szakterületre kell koncentrálni az elektronikus adatok archiválását, szervezetenként központilag rendezett címtárak létrehozatalát, kezelését, az informatikai rendszerekhez való hozzáférés nyilvántartás vezetését, az elektronikus és papír alapú másolás, továbbá nyomtatási folyamatok naplózását.

Középtávú célként meg kell határozni egy belügyi mentési stratégiát, amely alapot képez a belügyi szervek szervezeti sajátságokat is figyelembe vevő egyéni mentési stratégiájának elkészítéséhez. Az elektronikus formában tárolt információkat úgy kell megőrizni, hogy kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, de közben biztosítja az arra jogosultak hozzáférését. A mentett és archív adatok biztonságos fizikai tárolása és felhasználhatóságuk biztosítása érdekében ezeket a forráshelytől földrajzilag elkülönített és megfelelő biztonsági szintű helyen kell tárolni. Az adatok szállítás közbeni biztonságáról, jogosulatlan hozzáférés megelőzéséről, visszakövethetőségéről gondoskodni kell.

A BM-nél és ágazati szerveinél keletkezett nem nyilvános adatok védelme érdekében az alábbi informatikai biztonsági feltételeket kell megteremteni:

– Az egyedi azonosítóval nem rendelkező, nem regisztrált mobil adathordozók használatát meg kell szüntetni. A személyre szóló, egyedi azonosítóval ellátott, regisztrált mobil adathordozó eszközök – engedélyezés alapján – kizárólagosan munkavégzés céljából használhatóak.

– A személyre szóló, egyedi azonosítóval ellátott, regisztrált mobil adathordozó eszközöket titkosítási eljárással kell védeni.

– Az elektronikus ügymenetben résztvevő minden kiadmányozónak, az általa készített dokumentum kötelezően elektronikus aláírással és időpecséttel való ellátását 2014. december 31-ig meg kell valósítani.

A BM és ágazati szerveinél szükséges az időszakos – lehetőleg évente – informatikai biztonságtechnikai oktatás. Ezen belül meg kell valósulnia a jogszabályok változásának és a technológiai környezet fejlődésének követése, bemutatása és készségszintű elsajátítása.

A BM és ágazati szerveinél évente legalább egyszer informatikai belső biztonsági auditot kell végezni. Az auditálás során az alábbiakat kell vizsgálni:

– A BM Informatikai Biztonság Politikájában meghatározottak érvényesülése.

– A BM Informatikai Biztonsági Stratégiájában meghatározottak érvényesülése.

– Jelen szabályzatban meghatározott célok és feladatok megvalósulása.

– Jelentkezett-e bármely, a biztonságot fenyegető incidens.

– Incidenskezelés átláthatósága.

– Új veszélyhelyzeti források vizsgálata és felfedése.

9. Rejtjelezés és titkosítás

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a nemzetközi közösségben való részvételével együtt újraszabályozta a nemzeti minősített adatok kezelésének valamennyi aspektusát Magyarországon. A BM stratégiai célja ágazati szinten:

– Szabályozás megalkotása, mely szakirányítás szinten támogatja az egységes biztonsági feltételrendszerek kialakítását.

– Az egységes magas színvonalú rejtjelző eszközpark kialakítása.

– Az egységes hálózatba integrált minősített adatátvitel megvalósítása.

– A nem minősített szenzitív adatok egységes titkosítási eljárással történő védelme.

– A védett, szenzitív hang alapú mobil adatátviteli rendszer megalkotása.

10. Informatikai Vezetői Információs Rendszer

Az informatikai területen zajló folyamatok, az informatikai üzemeltetéshez szükséges eszközállomány, licencek, az informatikai szakemberek és a gazdálkodási információk áttekintése az egyre jobban növekvő és differenciálódó informatikai területen egyre nagyobb kihívás elé állítja a döntéshozókat. A döntésekhez szükséges információk összegyűjtéséhez, elemzéséhez megfelelő döntéstámogató rendszerre van szükség.

A rendszer több modulból épül fel, amelyek közül a legfontosabbak:

– ágazati informatikai stratégia ellenőrző rendszere,

– ágazati szerződés nyilvántartás,

– ágazati licence nyilvántartás,

– ágazati informatikai biztonsági audit eredményei éves szinten,

– ágazati eszköz amortizációs tervezetek, és eszköz beszerzés tervezetek nyilvántartása,

– ágazati informatikai képzések, oktatások tervezése,

– ágazati informatikai pályázatok nyilvántartása,

– ágazati informatikai kutatások, eredmények, tanulmányok, tapasztalatok, újdonságok, szakmai javaslatok.

Az ágazati Informatikai Vezetői Információs Rendszer üzemeltetése a BM Informatikai Főosztály feladata, azonban a működéshez szükséges adatok feltöltéséért és karbantartásáért a szervek felelnek.

11. Felhasználói képzések, oktatások

Az üzemeltetett informatikai rendszerek felhasználóival szemben alapvető elvárásként jelentkezik a munkavégzéshez szükséges operációs rendszereknek, illetve azok elemeinek, alkalmazásainak ismerete, valamint az azokban való jártasság. A köz- és felsőoktatásban elsajátítható informatikai felhasználói tudásra építve alapvető követelmény az ágazatban használt egyedi, speciális alkalmazásokhoz szükséges felhasználói ismeretek oktatása.

A speciális alkalmazások használatának oktatása nélkül a munkavállalóktól nem várható el ezen alkalmazások ismerete és ennek következtében a hatékony munkavégzés. Ennek megfelelően stratégiai célként, illetve elvárásként kell megjeleníteni a belügyi ágazat munkavállalói körébe bekerülő új dolgozók, vagy új rendszerek, alkalmazások bevezetése esetén az összes felhasználó oktatását, továbbképzését. Az új dolgozók esetében a belépéskor kötelezővé kell tenni az informatikai biztonsági oktatást, amelyet minden dolgozó számára meghatározott időnként, de legalább háromévente meg kell ismételni.

Az informatikai szakállomány képzésére energiát és erőforrást kell biztosítani. Törekedni kell arra, hogy megteremtődjenek és állandósuljanak a saját szakemberekkel végrehajtott, fajlagosan olcsóbb és költséghatékonyabb üzemeltetés feltételei.

Az oktatások során az elektronikus távoktatásra (E-learning) kell helyezni a hangsúlyt, amelyhez szükséges eszközöket szervezeti szinten kell biztosítani.

Középtávon az üzemeltető, fejlesztő informatikai szakemberképzésben a felmerülő képzési igények meghatározásánál figyelembe kell venni a tervező, minőségbiztosító, alkalmazó irányvonalat képviselő ismereteket adó képzéseket.

Magas színvonalú képzést kell biztosítani az informatikai szakemberek körében elsősorban az RZS Neo fejlesztése érdekében projektvezetői, rendszerszervezői, fejlesztői és hálózatbiztonsági területen.

Kiemelt fontosságú a vezetők képzése, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetői állomány informatikai alapú gyakorlatorientált oktatására, alkalmazások ismeretének felfrissítésére. Ennek érdekében 2012. december 31-ig a BM és az ágazati szervek vezetői állományának az informatikai képzését tervezetten le kell folytatni, és a mindenkori oktatási tervekben szerepeltetni kell.

1. ESR fejlesztése

Az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszerhez (ESR) kapcsolódó feladatokról szóló 1312/2011. (IX. 12.) Korm. határozatban foglaltak alapján más szervekkel közösen a BM, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság konzorciumot hozott létre, amelynek célja a 112-es hívószámra alapuló ESR, valamint a kapcsolódó bevetés-irányítási rendszerek fejlesztése.

A BM és az ágazati szervéhez tartozó készenléti szervek stratégiai célja a közbiztonság erősítése, a katasztrófahelyzet hatékony elhárítása, a társadalom tagjainak szubjektív biztonságérzetének fenntartása. A cél elérését különösen a reagáló képesség javításával, a helyszínre érkezések gyorsításával, továbbá az egyes szervek közötti együttműködési képesség fejlesztésével kívánja biztosítani. Az erre a célra fordítható erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, ezért a reagáló képesség alapfeltétele a meglévő erők hatékony alkalmazása.

Ennek támogatására technikai, szervezeti és módszertani fejlesztések szükségesek. Ez a lakosságtól érkező információk fogadására, kezelésére, ezen feladatok ellátását végzők szervezeti, módszertani és technikai hátterének korszerűsítésére és a reagáló erők irányításához szükséges infokommunikációs rendszer fejlesztésére terjed ki.

2.⁴ Schengen-tagságból eredő fejlesztési irányok

Magyarország schengeni tagságából eredően sokirányú fejlesztési feladat hárul a BM-re. A határellenőrzés kapcsán az uniós célkitűzésekkel összhangban kell megvalósítani az integrált határigazgatási modellt.

A Schengeni Információs Rendszer jelenleg használt verziójának (SISOneforAll) migrációja a SIS II rendszerbe a 2012–2013. évek jelentős belügyi feladata lesz.

Tekintettel kell lenni a 2012–2013. évek folyamán esedékes schengeni ellenőrzésünkre, amely során a SIS és az EDR folyamatos, problémamentes üzemelését kell biztosítani. A rendészeti szervek határon átnyúló kommunikációs képessége is kiemelt figyelmet kap.

A SIS II üzembe állása után várhatóan az ún. „Smart Border” koncepció mentén kell kialakítani a be- és kilépők regisztrációját végző rendszer nemzeti oldalát, illetve az utazók regisztrálását végző rendszer nemzeti komponensét.

Ugyancsak várható további fejlesztendő terület lehet az utas nyilvántartási adatok (PNR) uniós követelményeinek megfelelő nemzeti rendszer kialakítása és üzemeltetése, valamint a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló – jelenleg tervezés alatt álló – európai rendszer (TFTS) informatikai támogatása. A lehető leghamarabb meg kell kezdeni a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK) által kezelt biometrikus adatbázisok (ujjnyomat- és DNS-profil nyilvántartások) prümi határozatoknak megfelelő on-line adatcserén alapuló összekapcsolását az uniós tagállamok hasonló adatbázisaival. Törekedni kell, hogy az NSZKK mint nemzeti kapcsolattartó pont által elvégzendő keresések rendészeti szervek részéről való igénylése és a hit/no hit visszajelzés on-line valósuljon meg az NSZKK és a „megrendelő” szerv között. Valamint biztosítani kell az EU-s tagországok társszervezetei megkeresésének fogadását is.

3. Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontok kialakítása

Magyarország az elmúlt három évben jelentős eredményeket tudott felmutatni a személysérüléses balesetek, azon belül is a halálos balesetek számának csökkentése terén. A baleseti statisztikák erőteljes javulását döntően befolyásolta a 2008-ban hatályba lépett objektív felelősség elvének alkalmazása – és a rendőrség hatékony reagálása az informatikai támogató rendszerek kialakítására – annak érdekében, hogy a csökkenő tendencia hosszú távon fenntartható maradjon, és az EU által kitűzött célok megvalósulhassanak. A rendőrségnek tovább kell növelnie lehetőségeit az ellenőrzés és a közlekedési szabályok nagyobb fokú betartatása tekintetében. Ennek egyik feltétele az elmúlt években már bizonyított modern, automata rendszerek, eljárások és berendezések további bevezetése és alkalmazása.

A stratégiai tervek szerint a célkitűzés a jelen helyzetben és rövid távon is legalább 400 – a Közúti közlekedésről szóló törvény és az Objektív felelősség szabályainak nagyobb mértékű betartatása érdekében funkcionáló – Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontok (a továbbiakban: KKEP) kialakítása.

A KKEP-nek alkalmasnak kell lennie valamennyi jogszabállyal érintett, ellenőrizhető és szükség esetén szankcionálható szabályszegés dokumentálására és ezen adatok valós idejű továbbítására, továbbá – a kapcsolódó informatikai feldolgozó rendszer útján – ezek teljes körű feldolgozására. Informatikai stratégiai célként jelenik meg a közlekedési adatok feldolgozórendszerének országos kiépítése (statisztikai, közlekedésbiztonságot javító forgalomelemző, komplex rendszer, amellyel a dokumentált szabályszegések is feldolgozhatóak).

Középtávon fokozni szükséges a járőrszolgálatok teljes körű egyéni felszereltségét célzó intelligens, PDA alapú dokumentáló eszközök használatát a közlekedési járőrök számára, a szabályszegések on-line dokumentálására és továbbítására. A fenti fejlesztések nem lehetnek sikeresek, ha a stratégiai célok mindezen megvalósuló fejlesztési lépések alkalmazói oldalát nem teszik képessé a technológiai fejlődés befogadására, így jelentősen korszerűsíteni kell a feldolgozó szervezeti egységeknél lévő informatikai infrastruktúrát.

Ennek keretében valamennyi, ügyviteli, ügyfeldolgozó rendszert futtató munkaállomást jelen stratégiai terv alapján, ésszerű amortizációs időn belül szükséges cserélni.

4. A Határ Ellenőrző és Regisztrációs Rendszer nemzetközi igényekhez való fejlesztése

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv megfelelő nemzetközi megítéléséhez elengedhetetlen, hogy a határellenőrzési szakrendszerek zavartalanul működjenek. A Rendészeti Integrált Térképi Alkalmazás 100%-os állapotának elérése, továbbá az EDR rádiók térképi megjelenítésnek valós időben történő biztosítása fontos célnak tekintendő, mert ezáltal érhető el az EUROSUR központ hatékony működési körülményeinek megvalósulása. A Határ Ellenőrző és Regisztrációs Rendszer nemzetközi igényekhez való fejlesztése, működésének – üzemeltetésre és karbantartásra vonatkozóan is – zavartalansága alapfeltétele a schengeni és európai uniós normákban meghatározott határforgalom ellenőrzésnek.

Kiemelendő a határforgalom ellenőrzés zavartalan biztosítása érdekében a határforgalmi kirendeltségek sávszélességének bővítése és adatkommunikációjuk elsőbbségének biztosítása, amely a határátlépés várakozási idejének csökkenésével az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv jobb megítéléséhez járul hozzá.

5. A katasztrófavédelmi informatikai rendszerek döntéstámogató szerepének növelése

Magyarországon olyan nemzeti katasztrófavédelmi irányítási és döntéstámogató rendszert szükséges működtetni, amely katasztrófahelyzetben is biztosítja a központi, területi és helyi beavatkozások irányítását, szilárdan támogatja a döntések kialakításához szükséges információáramlást, figyelembe véve a valószínűsíthető különböző hatású eseményeket.

A rendszer alapvető kritériuma, hogy a gyorsreagálási képesség mellett javítsa a lakosság időben történő tájékoztatását, ezzel hozzájárulva a kockázati tényezőktől való félelem és bizonytalanság csökkentéséhez, valamint a károk mielőbbi lokalizálásával őrizze meg és erősítse a gazdaság teljesítőképességét.

Jelenleg a katasztrófavédelemi szervezeteknél a térinformatikai rendszer elavult, fejlesztésre szorul. Bővítését több irányban szükséges megvalósítani. A járműkövetésen alapuló online rendszer mellett egy elemző modul szolgáltatná az adatokat kétirányú kimeneti termékként, egyrészről a döntéshozók, másrészről a végfelhasználók felé.

A katasztrófavédelmi szervezeteknél alkalmazott EDR-en alapuló járműkövető rendszer elsősorban tűzoltó-specifikus, ezért szükséges az egyéb kiegészítő modulokkal történő továbbfejlesztése. Az új modulok segítségével katasztrófahelyzetek esetén a beavatkozó erők és eszközök pillanatnyi helyzetéről, állapotáról szóló valós idejű információk elérhetősége jelentősen megkönnyítené a döntéshozók tevékenységét, ezáltal megnövelve a szervezetek hatékonyságát, melyek így jelentős költségmegtakarítást eredményeznének.

6. Felelősen, felkészülten a büntetés-végrehajtásban

Az elektronikus közigazgatás operatív program részeként, „Felelősen, felkészülten a büntetés-végrehajtásban” elnevezésű kiemelt projekt keretében teljes körű informatikai fejlesztés zajlik 2009. augusztus – 2012. október között. A fejlesztés elsődleges célja a 90-es években fejlesztett, rendszertechnológiájában már elavult fogvatartotti nyilvántartás (FAR) és humán erőforrás gazdálkodást biztosító nyilvántartás kiváltása. A megújítás a jelenlegi funkciók profiltisztítással történő újraprogramozását, bővítését jelenti, amely feladat a korszerű infrastrukturális követelményeket foglalja magába.

A projekt elődleges célja egy böngésző alapú rendszer kifejlesztése, amely biztosítja az eddigi karakteres nyilvántartások (Unix/Recital) és irodai programok (qOffice), egységes tartományi környezetben, grafikus felhasználói felülettel, a Microsoft Windows alapszolgáltatásaira épülését olyan módon, hogy a későbbi platformváltások (pl. open source termékekre) lehetőség szerint az alkalmazás további fejlesztése nélkül megvalósíthatóak legyenek.

A másodlagos cél az operációs rendszerkörnyezet homogenizálása, biztosítva a belső-külső adatcserét (szabványosítást). Az egységesítésnek köszönhetően nem csak javul az együttműködés, és nő a szervezet hatékonysága, hanem egyszerűsödik az informatikai támogatás, az üzemeltetői-fenntartói tevékenységek, biztosítható a távfelügyeleti, távmenedzsment funkciók kialakítása és fajlagosan csökkennek a költségek. Az egységes szoftver infrastruktúra alapkövetelménye a szolgáltatási szint növelhetőségének (például a központi log elemzés, egységes Intranet szolgáltatás, informatikai biztonsági követelmények).

A projekt keretében:

– Intézetenként 4-4 infrastruktúra szerverpark kerül majd létrehozásra. A szerverek géptermi elhelyezése mellett a szünetmentes áramforrás 15 perces áthidalási időt fog biztosítani. Az intézeti adatvagyon (állomány megosztás) több generációs mentését lehetővé tevő NAS eszközszerver kerül majd alkalmazásra.

– 1200 db vékony kliens kerül beszerzésre, amelyet 300 db asztali munkaállomás és 100 db laptop fog még kiegészíteni.

– A nyomtató konszolidáció során lézertechnológia kerül bevezetésre, amely TCP/IP hálózati és kétoldalas nyomtatási képességekkel fog rendelkezni.

– A helyi hálózati infrastruktúra konszolidációja során közel 4000 db új UTP CAT5e hálózati végpont kerül létesítésre (a meglévő 5000 db felújítása mellett). A szerverparkok helyi hálózathoz csatlakozása gigabit Ethernet felületen kerül majd biztosításra, az aktív eszközök homogenizálásával és teljes körű cseréjével.

7. Egységes Építésügyi Nyilvántartási Rendszer

A hatályos jogi szabályozás nem nyújt átfogó megoldást a jelenleg szigetszerűen működő építésügyi nyilvántartások működtetésével kapcsolatosan. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben jelenleg nincs pontosan meghatározva, hogy mely szerv milyen építésüggyel kapcsolatos nyilvántartásokat vezet, illetve ezekben a nyilvántartásokban milyen adatokat kezel.

A korábbi egységesítési és adatcsere igények hiányában a nyilvántartások és az azokat használó rendszerek izoláltan működnek, azok között jelenleg nem megoldott az együttműködés. Szem előtt tartva a kormányzati informatikai stratégia irányvonalait, az építésügyi és területrendezési tervezési folyamatokhoz és eljárásokhoz kapcsolódóan olyan informatikai szolgáltatások fejlesztése és bevezetése a cél, amelyek az államigazgatási szervek számára átláthatóvá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teszik az építésügyi és területrendezéshez kapcsolódó hatósági eljárásokat.

A megfelelő, gyors és pontos adatok és információk beszerezhetősége érdekében kevesebb, áttekinthetőbb, egyszerűbben kezelhető, elektronikusan elérhető adatbázis és abból való – megfelelően differenciált jogosultsági szintekkel meghatározott – adatszerzés és biztonságos adattovábbítás szükséges, melynek megvalósítását a minisztérium az újonnan kialakítandó Egységes Építésügyi Nyilvántartási Rendszer keretében tervezi.

A rendszer magába foglalja majd a korábbi elektronikus és nem elektronikus nyilvántartásokat és a meglévő elektronikus segédprogramokat, illetve további elektronikus adatbázisok és szolgáltatások kialakítását célozza. Keretprogramja biztosítja majd a kapcsolatot saját nyilvántartó alrendszerei között, valamint a külső adatforrásokkal is (pl. ingatlan-nyilvántartás, későbbiekben régészeti nyilvántartás, műemlékvédelmi nyilvántartás stb.).

Az Egységes Építésügyi Nyilvántartási Rendszer megvalósításával az alábbi elektronikus főbb szolgáltatások kerülnek kialakításra:

– ÉTDR – Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer:

A tervezett ÉTDR rendszer országos hatáskörű, központi adatbázis alapú, Internetes elérésű rendszer, amely az ország bármely településén lakó építtető számára lehetőséget fog biztosítani az építésügyi hatósági engedély kérelem és mellékleteinek teljes vagy részben elektronikus benyújtására, illetve teljes körű elektronikus ügyintézési támogatást fog nyújtani az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok mint az I. fokú építésügyi hatóságok, II. fokú építésügyi hatóságok és szakhatóságok számára.

– Építésügyi Ellenőrző rendszer:

Az Építésügyi Ellenőrző rendszer célja a tervek, az engedélyezett állapot, a jogi állapot és a valóság összevetése, változásának folyamatos nyomon követése, az építésügyi és településrendezési feladatok támogatása. A komplex rendszer kiépülését követően a rendszer tartalmazni fogja a településrendezési eszközökben megjelenő valamennyi előírást, naprakész ingatlan-nyilvántartási és távérzékelési adatok segítségével elemezhetővé fogja tenni a területrendezési tervekben foglalt területhasználati előírások érvényesülését.

– Területrendezési Monitoring rendszer:

A területrendezési tervekben meghatározott előírások érvényesülésének és az országos és térségi léptékű területhasználati célok megvalósulásának vizsgálata, valamint a jövőbeli területhasználati szabályozás kialakítása a különböző szintű területrendezési tervek és a településrendezési tervek digitális feldolgozását, összehasonlíthatóvá tételét, értékelhetőségét, a valós területhasználati folyamatok elemezhetőségét feltételezi. A Területrendezési Monitoring rendszer segítséget nyújt a tervezési folyamatban a különböző szintű területrendezési és településrendezési tervek egymásnak való megfelelését illetően, segíti a terveket véleményező állami főépítészek munkáját a megfelelések ellenőrzése tekintetében, továbbá visszacsatolást jelent az országos szintű jövőbeli tervezés számára. A Területrendezési Monitoring rendszer a Dokumentációs Központ digitális adatállományára épít, az elemzéseket a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer (TeIR) alkalmazásai segítségével valósítja meg. Adatállományában kapcsolódik az Építésügyi Ellenőrző rendszerhez, azonban célját és módszereit tekintve jelentősen eltér attól.

– e-Közmű rendszer:

A közmű- és nyomvonal jellegű létesítmények nyilvántartása (e-Közmű) alapot fog teremteni a településüzemeltetési feladatok támogatására, amely a tervezéstől a kivitelezésig adatokat fog szolgáltatni az államigazgatási szervek, hatóságok, önkormányzatok, építtetők, tervezők és a lakosság részére. Az integrált rendszer garanciát fog jelenteni az adatok közhitelességére, pontosságára, megbízhatóságára és naprakészségére. A rendszer alapvető célja a kivitelezések során előforduló károkozás, ezen belül az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető katasztrófahelyzetek megelőzése. Az e-Közmű megvalósításával egyszerűsödni fog és gyorsabbá válik a rendszerek közti adatszolgáltatás, a lehető legszélesebb kör számára elérhetővé válnak majd a teljes körű, pontos, naprakész, országos, digitális építményadatok üzemeltetési, tervezési, elemzési, hon-, polgár- és katasztrófavédelmi célokból egyaránt.

8. Ágazati licencgazdálkodás

A licencgazdálkodásra az informatikai ellátás területén és a fejlesztések során is kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel a licencek a mindenkori informatikai költségvetésben jelentős tételt jelentenek.

A belügyi ágazatban meg kell valósítani az egységes, központi licencgazdálkodást. A központi licencgazdálkodásba bevonandó licencek köréről és a gazdálkodás szabályairól licencgazdálkodási politikát kell létrehozni. A központilag kezelendő licencek körébe tartoznak a desktop licencek, az irodai szoftvercsomag licencek, a vírusirtó licencek, az iktatásért felelős programok, a pénzügyi és számviteli szoftverek és licencek.

A licencgazdálkodás területén – összhangban a kormányzati törekvésekkel – törekedni kell a nyílt szabványt támogató, valamint a nyílt forrás-kódon alapuló termékek használatára ott, ahol az alkalmazhatóságuk ezt megengedi.

A Windows XP terméktámogatása 2014-ben megszűnik, így az ágazatnak az egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy 2014-re kivonja a használatból ezen licenceket. A licencek egyszeri kiváltása rendkívül költséges lenne, ezért olyan többlépcsős megoldást kell találni, amely több évre arányosan elosztva tartalmazza a licencek beszerzési költségét. Fontos, hogy a jövőben minden beszerzés során érvényesíteni kell a stratégiában és később a licencpolitikában megfogalmazott elveket.

Az irodai programcsomagok esetében 2014. december 31. után már csak olyan programcsomag lehet használatban, amely támogatja a nyílt szabványokat. Ez lehetővé teszi, hogy az ágazatban egyszerre legyenek alkalmazásban a különböző kompatibilis irodai programcsomagok, amelyek képesek egymással együttműködni, annak érdekében, hogy az egyes feladatkörökben eltérő szolgáltatásokat lehessen igénybe venni.

2014. december 31-ig el kell érni minden szervezetnél, hogy a nyílt forráskódú termékek használatának aránya legalább a 40 százalékot érje el, vagy azt haladja meg az összes operációsrendszer és irodai programok tekintetében.

A licencgazdálkodási politika központosítható területei

– a levelezés,

– térinformatikai szoftver igényeinek összefogása,

– a digitális térképek, térképsorozatok beszerzése, rendszeres frissítésük biztosítása.