2012. évi XIII. törvény
a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról1
2012.05.01.
„(2) Törvény eltérő rendelkezésének hiányában e törvény
aa) a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
ab) a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek,
ac) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
ad) a rendvédelmi szervek, valamint
ae) a fegyveres biztonsági őrség
által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre,
b) rendelkezései nem alkalmazandók a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvényben haditechnikai termékként meghatározott eszközök tekintetében a hadiipari tevékenység végzéséhez szükséges engedély alapján végzett tevékenységek hatósági engedélyezésére.”
(E törvény alkalmazásában:)
„4. elöltöltő fegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;”
(E törvény alkalmazásában:)
„12. hosszú lőfegyver: a rövid lőfegyvernek nem minősülő lőfegyver;”
„18. lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver-, lőfegyverdarab- vagy lőszergyártás, kereskedelem, közvetítő kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;
19. forgalmazás: lőfegyver, lőszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;”
(E törvény alkalmazásában:)
„29. tűzfegyver: olyan, a Mellékletben meghatározott „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó – vagy ilyenné átalakított – eszköz, amelyből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha
a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították,
b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy
c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül;”
(3) Az Ftv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges: a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez,
b) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához,
c) a tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a színházi fegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító
cb) az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához,
d) a gáz- és riasztófegyver viseléséhez,
e) a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, valamint sportlövészeti célú használatához, valamint
f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eszköz a tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A rendőrség az engedélyt visszavonja, ha a jogosult az abban meghatározott eszközt az engedély kiállításától számított 90 napon belül nem szerzi meg. (3) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplő – az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható – tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, színházi fegyvert, lőszerelemet és hangtompítót, valamint a jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott lőfegyverhez lőszer nem szerezhető meg. (3a) Lőfegyver filmgyártási célra történő tartása kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet részére engedélyezhető. A filmgyártási célú lőfegyver tartására jogosult szervezet vaktöltény gyártására jogosult tagja az engedélyezett fegyverhez tartozó vaktöltényt külön engedély nélkül készíthet.
(4) A lőfegyver vagy lőszer kereskedelmi célú behozatalának, kivitelének, illetve átszállításának engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakhatósági közreműködés rendjét kormányrendelet határozza meg.
(5) Lőfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő – nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú – kiviteléhez a rendőrség által kiadott európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély a lőfegyver tartására jogosult természetes személynek adható.
(6) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban „B” kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendőrség jár el.
(7) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt – valamint az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt – a kérelmező természetes személy személyesen, a kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.”
„b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)–(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, 242/B. § (3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)–(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. § (2) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 266/B. § (2) bekezdés első fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig,
bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig.”
„d) szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 169. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendzavarás, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, számszeríj, szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés vagy jogosulatlan vadászat elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapig, e) az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegi, a kérelem benyújtását vagy – ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul – az engedélyt visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapig.”
„(3) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelem elbírására irányuló eljárásban a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, vagy kéri, hogy az e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a rendőrség részére – annak az engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.”
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély az alábbi szervezeteknek adható meg: a) sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,
b) olyan szervezet, amely sportcélra, oktatásra vagy az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal, vagy ilyen lőtér bérleti szerződésével rendelkezik,
c) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult szervezet,
d) olyan szervezet, amely lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik,
e) olyan szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, valamint
f) olyan szervezet, amelynek tevékenységei között a lőoktatás szerepel.”
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt – az (1) bekezdésben meghatározott engedéllyel nem rendelkező – személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy az e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a rendőrség részére – annak az engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.”
„(2) Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást vezet
a) a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről – az engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig – a következő adattartalommal:
aa) az engedély érvényességi ideje és száma,
ab) a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő, az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló személyek természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, szervezet esetében a cégszerű megnevezésben szereplő – annak hiányában az azonosításhoz szükséges – adatok,
ac) az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartama,
ad) a nyilvántartásba vett lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver), típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, tűzfegyver esetében kategóriájának betűjele és száma (a továbbiakban: a lőfegyver azonosító adatai), a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama,
ae) a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma,
af) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok, valamint
b) a gyártó által gyártott és raktározott lőfegyverről, tűzfegyver fődarabról, lőszerről – a gyártásra jogosító engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig – az a) pont ad)–af) alpontjában meghatározott adattartalommal, a lőfegyver műszaki érvényességének kivételével.”
„A vadászlőfegyver tartására jogosító engedély, valamint az annak alapján kiadott európai lőfegyvertartási engedély visszavonásáról a rendőrség a vadászati hatóságot tájékoztatja.”
„(1) A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver és lőszer forgalmazásakor köteles
a) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, a lőfegyver, lőszer azonosító adatait, továbbá a házilagos lőszerszereléshez szükséges lőszerelem (csappantyú, lőpor) forgalmazott mennyiségét nyilvántartásba venni,
b) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni,
c) a vevő lőfegyver tartására jogosító engedélyének érvényességéről, valamint arról meggyőződni, hogy jogosult a forgalmazott lőfegyver, lőszer megszerzésére, továbbá
d) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani. (1a) Kormányrendelet az elektronikus úton történő adattovábbítást kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy lőfegyver-kereskedői tevékenységet kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkezők folytathatnak.”
„(3) A 18/B. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokban a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele és az általa foglalkoztatott pirotechnikussal, valamint az általa foglalkoztatott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységet irányító személlyel szemben az (1) bekezdés a) és c), valamint a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, vagy kéri, hogy az e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a rendőrség részére – annak az engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.”
„21. § (1) E törvénynek a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi XIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem érintik a Módtv. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek érvényességét. (3) A (2) bekezdés alapján visszavont engedély adatai a lőfegyverek központi nyilvántartásából a visszavonástól számított húsz évig nem törölhetők.”
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:)
„b) a fegyvertartáshoz, valamint a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelményeket és számonkérésük rendjét, továbbá a lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.”
b) 2. § 30. pontjában a „zár, forgódob” szövegrész helyébe a „zár vagy zárszerkezet, forgódob”,
c) 3/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „fegyvertartáshoz szükséges” szövegrész helyébe a „fegyvertartáshoz – és a házilagos lőszerszerelés és -újratöltés esetén az e tevékenységhez – szükséges”,
d) 3/A. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „adható meg” szövegrész helyébe az „adható, illetve hosszabbítható meg”,
e) 3/B. § (3) bekezdésében a „riasztófegyver önvédelmi célú viselése annak a természetes személynek engedélyezhető, aki” szövegrész helyébe a „riasztófegyver viselése kizárólag önvédelmi célra engedélyezhető, annak a természetes személynek, aki”,
h) 22. § (5) bekezdésében az „a kereskedelmért felelős” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért felelős”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Ftv.
14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2012. május 2-án hatályát veszti.
(2) 2012. május 1-jén lép hatályba