13/2012. (II. 21.) VM rendelet
13/2012. (II. 21.) VM rendelet
a Soproni Tájvédelmi Körzet bővítéséről
2012.02.29.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Védetté nyilvánítom és az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének a Soproni Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 1/1977. (TK. 13.) OTvH határozatával védetté nyilvánított, valamint a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségű Soproni Tájvédelmi Körzet területéhez csatolom az 1. mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 155,7 hektár kiterjedésű területet.
2. § A védetté nyilvánítás célja a terület üde mocsárrétjein és láprétjein található értékes élővilág, valamint Sopron környéke egyetlen fás legelőjének megőrzése.
3. § A bővítési terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. melléklet a 13/2012. (II. 21.) VM rendelethez
A Soproni Tájvédelmi Körzet bővítési területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai
Arbesz-rét
Ágfalva
0164/1-2, 0165-0169
Harkai fás legelő
Sopron
0492/4, 0494, 0503/4, 0504/3, 0504/5, 0504/6, 0506/1
Harkai nagy rét
Harka
02/75-76
A mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.
2. melléklet a 13/2012. (II. 21.) VM rendelethez
A Soproni Tájvédelmi Körzet bővítési területének természetvédelmi kezelési terve
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
1.1. A Soproni-hegység lábánál elhelyezkedő láp- és mocsárrétek ökológiai állapotának, gazdag élővilágának, védett és fokozottan védett növény- és állatfajainak megőrzése, állományuk fenntartása, életfeltételeik biztosítása, valamint a területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása.
1.2. A Harkai fás legelő tájképi értékeinek megőrzése.
1.3. A tájra jellemző, hagyományos, természetközeli földhasználati módok fenntartása, megőrzése.
1.4. A terület botanikai és zoológiai értékeinek teljes körű feltárása, természetvédelmi helyzetük folyamatos figyelemmel kísérése.
2. Természetvédelmi stratégiák
2.1. A láp- és mocsárrétek megfelelő vízháztartásának biztosítása.
2.2. A területekre évszázadokon keresztül jellemző természetközeli földhasználat (kaszálás és legeltetés) biztosítása.
2.3. A területek beépítésének, belterületbe vonásának megakadályozása.
2.4. A területen felhalmozódott szerves hulladék eltávolítása és képződésének megakadályozása.
2.5. A kiszáradás miatt bekövetkező degradálódás megakadályozása.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Fajok védelme
a) Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten a haris (Crex crex) védelme érdekében kaszálás előtt a fészkek helyét a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) felméri, és tudatja a gazdálkodókkal. A fészkek 100 méteres sugarú körzetében fészkelési időben (május–augusztus) a kaszálás tilos.
b) A szibériai nőszirom (Iris sibirica) élőhelyén tavasszal csak a termésérés után szabad kaszálni. A lelőhelyeket virágzáskor az igazgatóság felméri, és tájékoztatja a gazdálkodókat.
3.1.2. Látogatás
a) Az Arbesz-réten és a Harkai nagy réten a csoportos lovaglás vagy lovagoltatás tilos.
b) A területen gépjárművel közlekedni csak a meglévő utakon, a természetvédelmi kezelés megvalósítása, továbbá a már meglévő épületek, építmények fenntartásával összefüggő tevékenységek elvégzése céljából lehet.
3.1.3. Terület- és földhasználat
a) A területen a hulladék lerakását meg kell akadályozni, a jelenlegi illegális lerakókat fel kell számolni.
b) A területen a művelési ág megváltoztatása tilos.
c) A területen a meglévő építmények fenntartásával összefüggő tevékenységek a természetvédelmi kezelési célkitűzésekkel összhangban tovább folytathatók.
d) A területen új építmények létesítése – a meglévő épületek ellátásához szükséges közművek, továbbá vadkárelhárító kerítések és a Harkai fás legelő területén a karámok kivételével – tilos. A karámok és a kerítések kizárólag természetes anyagból készülhetnek.
e) A talajerő-gazdálkodás a területen nem megengedett.
f) A területen zártéri vadtartás, vadtenyésztés, vadkibocsátás és vadföld létesítése és művelése tilos.
g) A Harkai fás legelő területén a fás legelő jelleget fenn kell tartani, a cserjésedést és gyomosodást meg kell akadályozni, továbbá gondoskodni kell az elpusztult fák pótlásáról. A felújítást kizárólag helyi állományból származó szaporítóanyaggal lehet végezni.
3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módokhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Gyep (rét, legelő) művelési ágú területek kezelése
a) Tilos a gyepek felülvetése, lazítása, műtrágyázása, szántása.
b) A lekaszált és bebálázott szénát a területről egy hónapon belül le kell hordani.
c) A kaszálások során a terület 10%-át mozaikosan, változó elhelyezkedéssel kaszálatlanul kell hagyni.
3.2.1.1. Arbesz-rét
a) Tilos a gyepek legeltetése.
b) A rét alacsonyan fekvő, nedvesebb részén a kaszálásokat évente egyszer, június folyamán kell elvégezni.
c) A rét magasabban fekvő, szárazabb részein megengedett az évi kétszeri kaszálás, de azokat változó időszakban kell végezni.
3.2.1.2. Harkai nagy rét
A gyepet évente kétszer kell kaszálni változó időszakban (május 30-tól június 30-ig, továbbá augusztus 1-jétől szeptember 30-ig), kivéve a rét déli egyharmadát, melyet csak évente egyszer, az igazgatósággal előzetesen egyeztetett időpontban lehet kaszálni.
3.2.1.3. Harkai fás legelő
a) A terület elsősorban legeltetéssel kezelendő, amennyiben ez nem biztosítható, akkor a gyomosodás ellen kétévente egyszer le kell kaszálni.
b) A területen a cserjésedést meg kell akadályozni.
3.2.2. Nádas művelési ágú területek kezelése
A területen a nádgazdálkodás és nádhasznosítás tilos.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás