13/2012. (X. 1.) GVH utasítás

1. § (1) A Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) személyi hatálya kiterjed a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati jogviszony, munkaviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony vagy prémiumévek program keretében foglalkoztatott személyre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak).

(2) A Szabályzat területi hatálya a Hivatal vagyonkezelésében lévő épületre (a továbbiakban: épület) terjed ki.

2. § Az épület tűzvédelmi szempontból összesítve a „D”, azaz a „Mérsékelten tűzveszélyes” tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az épület egyes helyiségeinek tűzveszélyességi osztályba sorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. §² (1) A Hivatal tűzvédelmi tevékenységének koordinálásáról, a tűzvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályok betartatásáról, a személyi, tárgyi, anyagi feltételek biztosításáról a főtitkár gondoskodik. E feladata ellátása érdekében a főtitkár együttműködik az épület üzemeltetését végző Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (a továbbiakban: KEF).

(2) Az épület területén a tűzvédelmi tevékenység irányítását és szervezését a Humánerőforrás Iroda vezetője látja el.

4. § A KEF és a Hivatal közötti külön szerződésben rögzítettek szerint a KEF

5. § A tűzvédelmi követelmények megvalósulásának veszélyeztetése esetén – a veszély elhárítása érdekében – a Szabályzat hatálya alá tartozókra nézve a főtitkár utasítási joggal rendelkezik.

6. § A Hivatal alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait a főtitkár által kijelölt, alapfokú tűzvédelmi képesítéssel rendelkező munkatárs (a továbbiakban: tűzvédelmi megbízott) látja el:

7. § Az alkalmazottak kötelesek

8. § (1) A Hivatalban csak olyan alkalmazott foglalkoztatható, aki előzetes tűzvédelmi oktatásban részesült.

(2)⁴ A belépő alkalmazott tűzvédelmi oktatásáról a munkába állás előtt a Humánerőforrás Iroda vezetője gondoskodik.

(3) A tűzvédelmi oktatások megtartását a tematika megjelölésével a tűzvédelmi oktatási naplóban kell rögzíteni.

(4) A tűzvédelmi oktatás tárgykörei:

9. §⁶ (1) Soron kívül kell oktatni az alkalmazottat a tűzvédelmi körülmények jelentős változása esetén.

(2) Az alkalmazottat évente ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni; az oktatáson az alkalmazott részvétele kötelező.

10. §⁷ (1) Az épület helyiségeit úgy kell berendezni és használni, hogy a közművek, a tűzoltó készülékek, a tűzvédelmi berendezések működtetésének lehetősége folyamatosan biztosított legyen.

(2) Csak szabványos és hibátlan villamos berendezéseket szabad használni, azokon javítást csak villanyszerelő végezhet.

(3) A villamos berendezést – a szükségszerűen folyamatosan működő berendezések kivételével – a tevékenység befejezése után, továbbá időszakos vagy végleges használaton kívül helyezésük esetén az elektromos hálózatról le kell választani.

(4) Az elektromos szerelvényekre éghető anyagot helyezni tilos.

(5) Az épületben ünnepek alkalmával sem használható éghető anyag (adventi koszorú, gyertya, csillagszóró).

(6) A helyiségekben a tevékenység befejezése után a helyiséget utolsónak elhagyó alkalmazottnak ellenőriznie kell a tűzvédelmi szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetnie.

(7) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a Humánerőforrás Iroda vezetőjével egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki.

(8) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységi engedélyt a 2. melléklet szerinti tartalommal a munka megkezdése előtt kell kiadni, melynek érvényességi ideje csak meghatározott időre szólhat. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységi engedélyeket sorszámmal kell ellátni, és nyilván kell tartani.

(9) A normatív utasításban kijelölt dohányzóhelyen gondoskodni kell megfelelő mennyiségű, nem éghető anyagból készült hamutartó elhelyezéséről. A hamutartók tartalmát szemétkosárba önteni tilos. Égő dohányneművel a dohányzóhelyet elhagyni nem szabad. A dohányzóhely elhagyását megelőzően meg kell győződni arról, hogy ott tüzet okozó körülmény nem maradt.

11. § (1) Az épületben a bejáratot, folyosót, lépcsőt, belső közlekedési utat és a kijáratokat teljes szélességükben szabadon kell hagyni, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

(2) A belső közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók a legrövidebb úton biztonságosan a szabadba juthassanak.

(3) A villamos berendezések kapcsolóit, közmű nyitó- és zárószerkezetét, továbbá a tűzvédelmi felszerelést és készüléket, valamint ezen szerelvények elhelyezésére szolgáló szekrényeket állandóan hozzáférhető és használható állapotban kell tartani, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

(4) A lezárt helyiségek tűz esetén könnyen hozzáférhetővé tétele érdekében a tűzvédelmi megbízottnak és a recepciónak minden helyiséghez rendelkeznie kell egy pótkulccsal.

12. § (1) A vészkijáratok ajtajára belülről, továbbá az oda vezető utakon iránymutató jellel kiegészítve el kell helyezni a szabványos „VÉSZKIJÁRAT” feliratokat.

(2) A vészkijáratok bármikori belülről történő nyithatóságáról gondoskodni kell.

13. § (1) Az épületben csak a Hivatal által biztosított kifogástalan műszaki állapotú hűtő- és fűtőberendezést szabad használni.

(2) A hűtő- és fűtőberendezést – az égésbiztosítással, vagy automatikus szabályzóval ellátott, továbbá a kifejezetten a helyiség hűtésére vagy fűtésére szolgáló berendezések kivételével – üzemeltetés alatt felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

(3) A fűtőberendezés, valamint a környezetében lévő éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb üzemi hőterhelés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyúlási veszélyt.

14. § Éghető folyadékot, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába, mosdóba, WC-be, lefolyócsatornába vezetni nem szabad.

15. § (1) Az épületben csak a Hivatal által biztosított, kizárólag a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világító berendezést szabad alkalmazni.

(2) A világító berendezéseken éghető anyagot elhelyezni tilos.

16. § (1) Aki a tűzesetet észleli, köteles azt a recepción jelezni, és a tűzoltóságot értesíteni a 105-ös közvetlen, vagy a 112-es segélyhívó számon. A tűzesetről a recepció értesíti a főtitkárt és a tűzvédelmi megbízottat, valamint a KEF-et.

(2) A tűzjelzésnek minden esetben tartalmaznia kell az alábbiakat:

17. § (1) A tűzjelző rendszer működésbe lépését követően – a (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel – az alkalmazottnak a tűzvédelmi oktatáson elhangzottaknak megfelelően, a menekülési utakat figyelembe véve a helyiségeket és az épületet haladéktalanul el kell hagyni, illetve haladéktalanul meg kell kezdeni a tűz oltását a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel oly módon, hogy azzal az alkalmazott a saját és mások testi épségét ne veszélyeztesse.

(2) Az épületben tartózkodó, e Szabályzat hatálya alá nem tartozó személyeket az őket fogadó személynek fel kell szólítania az épület elhagyására, és kikísérni őket az épületből.

(3) A tűz környezetében lévő alkalmazottak a körülményektől függően kötelesek az oltásban, az emberi élet mentésében, és a tűz által veszélyeztetett anyagi javak mentésében részt venni.

(4) A tűzoltók parancsnokának utasításait minden alkalmazott a tőle elvárható módon köteles végrehajtani.

18. § (1) A tűzjelző rendszer működtetése esetén a felvonók kezelőszervei nem üzemelnek, a felvonók a földszintre mennek le, az ajtók kinyílása, illetve kinyitása után a fülkéket el kell hagyni.

(2) Tűz és egyéb vészhelyzet, áramszünet, továbbá az azonnal szükséges feszültségmentesítés miatt a felvonókban rekedt emberek kimentését a tűzoltóság és a KEF által kijelölt felvonókezelői vizsgával rendelkező munkatárs végezheti.

19. § (1) Az irattár, a tároló és a könyvtár tűzveszélyességi osztályba sorolása: „C” – tűzveszélyes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti helyiségek tűzvédelmének biztosítására kézi tűzoltó készülékeket kell elhelyezni, melyeket eredeti helyükről eltávolítani, vagy a rendeltetésüktől eltérő célra felhasználni tilos.

(3) A födémszerkezet és az (1) bekezdés szerinti helyiségekben tárolt anyagok között legalább 0,5 m tűztávolságot kell biztosítani.

(4) A tárolóban éghető folyadékokat elhelyezni csak a megelőző tűzvédelmi rendelkezések betartásával, a jogszabályokban meghatározott mennyiségben és módon, a tűzvédelmi megbízott engedélyével szabad. Az irattárban és a könyvtárban ilyen anyagok elhelyezése tilos.

(5) A tárolóban az anyagokat egymástól elkülönítetten, anyagnemenként csoportosítva, az előírt tárolási távolságok betartásával kell elhelyezni és tárolni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott helyiségekben a rendre és a tisztaságra fokozott gondot kell fordítani, a munka befejezésével az éghető hulladékot, szemetet a kijelölt tárolóhelyre kell szállítani.

20. § (1) Az iroda, tárgyaló, konferenciaterem, konyha tűzveszélyességi osztályba sorolása: „D” – mérsékelten tűzveszélyes.

(2) Villamos berendezés és az éghető anyag között legalább 0,5 méter tűztávolságot kell tartani úgy, hogy a berendezés üzemszerű működése közben, vagy meghibásodása folytán bekövetkező túlmelegedés ne okozhasson tüzet.

(3) Étel melegítésére és kávéfőzésre zárt kivitelű villamos árammal működő melegítőket szabad csak használni, és a melegítőket nem éghető lapon kell elhelyezni.

21. § (1) A WC, mosdó tűzveszélyességi osztályba sorolása: „E” – nem tűzveszélyes.

(2) A WC-ben, mosdóban elektromos berendezéseket, biztosítékokat cserélni csak hozzáértő személynek, az előírások szigorú megtartásával szabad.

22. § Ez az utasítás 2012. október 1-jén lép hatályba.

23. §⁸