Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet

134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet

az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról1

2012.08.01.

A Kormány

az 1. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 2. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában,

a 3. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 4. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés o) és u) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában,

a 7. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) és s) pontjában, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában,

a 8. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 10. pontjában,

a 24. § a) pontja tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 24. § b) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontjában,

a 24. § c) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet „A bírság mértéke és számítása” alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § A műemléki védelem alatt álló építményt érintő építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti módon és mértékben kell megállapítani.”

2. A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról
és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

2. § A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított 6. §-át és 2. mellékletét a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

3. § A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 2. mellékletében foglalt táblázat I. 4. sorában, II. 5. sorában, III. 5. sorában és IV. 5. sorában az „illetve műemléki terület” szövegrész helyébe a „műemlék, illetve műemléki terület” szöveg,

b) 4. mellékletében foglalt táblázat 8. sorában az „illetve műemléki terület” szövegrész helyébe a „műemlék, illetve műemléki terület” szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ában a „ , valamint az olyan ingatlanok kivételével, amelyek jogi jellege az ingatlan-nyilvántartásban műemlékként vagy műemlék jellegűként van feljegyezve” szövegrész.

3. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

5. § Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Kormány elsőfokú építésügyi hatóságként a műemlékek tekintetében az 1/A. mellékletben megjelölt
a) települési önkormányzat jegyzőjét a mellékletben meghatározott ellátási és készenléti illetékességi terület településeire,
b) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét a mellékletben meghatározott ellátási illetékességi területre
kiterjedő illetékességgel jelöli ki.”

6. § Az R1. a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § Ha a műemléken építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység mellett örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött építési munkát is kell végezni, akkor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés 12. pont e) és f) alpontjában, 5. § (1) bekezdés 13. és 14. pontjában meghatározott építési munkák elvégzését is az 1. § (1a) bekezdése szerinti építésügyi hatóság engedélyezi.”

7. § Az R1. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított 1. §-át és 2/B. §-át a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

8. § Az R1. 1/A. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

9. § Hatályát veszti az R1.

a) 1. § (3) bekezdésében az „ , a műemlékek” szövegrész,

b) 1. § (5) bekezdésében az „és a műemléki védelem alatt álló építmények” szövegrész,

c) 1/B. mellékletének a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE alcímet követő 8. pontja.

4. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

10. § (1) Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az eljáró építésügyi hatóságnak)

„c) kulturális örökségvédelmi szakhatóság bevonásakor a kulturális örökségvédelmi szakhatósághoz intézett megkereséséhez műemlék, műemléki terület és a műemléket érintő módon megvalósuló építési tevékenység esetében csatolnia kell a 6. melléklet szerinti dokumentációt.”

(2) Az R2. 46. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel
a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

11. § Az R2. e rendelet 2. melléklete szerinti 6. melléklettel egészül ki.

12. § Az R2. 5. melléklete e rendelet 3. mellékletében foglaltak szerint módosul.

13. § Az R2. 44. § (2) bekezdés a) pontjában a „műemléki területet” szövegrész helyébe a „műemléket, műemléki területet” szöveg lép.

14. § Hatályát veszti az R2. 1. § (3) bekezdésében a „ , valamint a műemléki építménnyel” szövegrész.

5. A területfejlesztési koncepció, a területrendezési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

15. § A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § A területrendezésért felelős miniszter az OTrT-nek az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 29. §-a szerinti felülvizsgálatáról, valamint az OTrT munkarészei módosításának előkészítéséről a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. útján gondoskodik.”

6. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének
és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása

16. § A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet hatálya nem terjed ki:)

„b) a repülőtéren lévő műemléki építményekkel kapcsolatos kulturális örökségvédelmi hatósági engedélyezésre.”

7. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről,
és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

17. § A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány a Kötv.-ben meghatározott alábbi kulturális örökségvédelmi feladatok ellátására első fokú kulturális örökségvédelmi hatóságként a szakigazgatási szervet jelöli ki:
1. a Kötv. 17. §-a szerinti, régészeti lelőhely ideiglenes védelmével kapcsolatos hatósági feladatok;
2. régészeti feltárás engedélyezésével kapcsolatos, a Kötv. 20. §-a és 22. §-a szerinti, valamint egyedi hatósági ügyben a Kötv. 23. § (2) bekezdése szerinti hatósági feladatok;
3. a Kötv. 24. §-a szerinti, mentő feltárással kapcsolatos hatósági feladatok;
4. a Kötv. 27. §-a szerinti, a régészeti emlékek megőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok;
5. a Kötv. 31. §-a szerinti, műemléki érték ideiglenes védelmével kapcsolatos hatósági feladatok;
6. a Kötv. 44. §-a szerinti hatósági jóváhagyás;
7. a kulturális javak kivételével a Kötv. 67. § (1)–(2) bekezdése szerinti hatósági kötelezés;
8. a kulturális javak kivételével a Kötv. 67. § (3) bekezdés a) pontja, és – ha a vagyonkezelési vagy használati jogra vonatkozó hatósági jóváhagyás ügyében a szakigazgatási szerv járt el – 67. § (3) bekezdés d) pontja szerinti feladatok;
9. a kulturális javak kivételével a Kötv. 68. §-a szerinti döntések;
10. a Kötv. 69. §-a szerinti tűrési kötelezettség kimondása;
11. a kulturális javak esetének kivételével az örökségvédelmi bírság kiszabása;
12. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen végzett, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött alábbi tevékenységek engedélyezése:
a) minden 30 cm mélységet meghaladó földmunka, így különösen: légvezeték, faültetés, tuskóirtásos fakitermelés, rigolírozás, meliorizáció, szőlő és gyümölcsös telepítése,
b) a lelőhely rendeltetésének, művelési ágának megváltoztatása,
c) a lelőhelyen található régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálatai,
d) a lelőhelyen lévő építmény vagy ennek maradványai bármely terepszinti vagy az alatti padlójának megbontása,
e) kerítés, oszlop földbeállítása, az 1 métert meg nem haladó tereprendezés,
f) kavics-, föld- és anyagdepó, illetve feltöltés, töltés létesítése;
13. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött alábbi tevékenységek engedélyezése:
a) kémény átalakítása,
b) járda készítése, javítása, cseréje, eltávolítása,
c) burkolatok, falfelületek felújítása, cseréje,
d) belső díszítmények, szerelvények, fűtőberendezések elhelyezése, eltávolítása, átalakítása, átszínezése,
e) az épülethez tartozó történeti értékű világítótestek és berendezések eltávolítása, felújítása, javítása, cseréje,
f) épületgépészeti és elektromos rendszerek, berendezések elhelyezése, felújítása, átalakítása, cseréje, eltávolítása,
g) kerítés létesítése, felújítása, átalakítása, átszínezése, eltávolítása,
h) utólagos falszigetelés készítése,
i) válaszfalak építése, bontása, átépítése;
14. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján műemlékhez tartozó kert vagy udvar megjelenését tartósan befolyásoló, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött kertépítészeti munkák (kerti építmény, támfal, medence, tereplépcső, burkolatok építése) elvégzésének engedélyezése;
15. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján műemlékhez tartozó ingatlanterületen történő, más hatósági engedélyhez nem kötött fakivágás, fa- és növényzettelepítés engedélyezése;
16. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött alábbi tevékenységek engedélyezése:
a) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata (elemzése),
b) a műemlék tartozékát (alkotórészét) képező műemlékként védett képző- és iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata;
17. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatására irányuló, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység engedélyezése;
18. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos, építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák engedélyezése;
19. a Kötv. 63. § (3) bekezdése alapján a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött elhelyezésének, illetve üzemeltetésének engedélyezése.”

18. § (1) Az R3. 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hivatal szakértő testületként működteti a Műemléki Tanácsadó Testületet, amely a műemlékekkel kapcsolatos hatósági, szakhatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a Hivatal és a szakigazgatási szervek munkáját.
(4) A szakigazgatási szerv
a) a Kötv. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben szakhatóságként eljárva, illetve
b) a Kötv. 63. § (3) bekezdése szerinti hatósági engedélyezési eljárásában
kéri ki a Műemléki Tanácsadó Testület véleményét.
(4a) A szakigazgatási szerv eljárásának határidejébe a Műemléki Tanácsadó Testület eljárási ideje beleszámít.”

(2) Az R3. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel
a) megállapított 5. § (1) bekezdését, 10. § (3), (4) és (4a) bekezdését, valamint módosított 6. § (1) bekezdés b) pontját, 2. mellékletét a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban,
b) hatályon kívül helyezett 3. § (2) bekezdését, 5. § (2) bekezdését, 12–13. §-át, 3. mellékletét a 2012. július 1-je előtt indult eljárásokban
kell alkalmazni.”

19. § Az R3. 2. melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.

20. § Az R3. 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott esetben műemléket érintő” szövegrész helyébe az „a műemlék építményen, műemlék ingatlanán végzett” szöveg lép.

21. § Hatályát veszti az R3.

d) 2. mellékletének B. pont I. alpontjában az „illetve külön jogszabályban meghatározott esetben műemléket” szövegrész,

8. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló
306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

22. § Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházás alatt a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősülő építési beruházást kell érteni.”

9. Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 8. § és a 9. § c) pontja 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) Ez a rendelet 2012. augusztus 2-án hatályát veszti.

24. § Hatályát veszti

a) az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 5/C. § (2) bekezdése,

b) az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

ba) 1. § (2) bekezdésében a „ , valamint a műemlékekkel” és az „ , illetve a műemlékekkel” szövegrész,

c) az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

ca) 2. § b) pontjában az „ , illetve a műemlékkel” szövegrész,

1. melléklet a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelethez

Az R1. 1/A. mellékletében a Miskolc ellátási illetékességi területéhez és készenléti illetékességi területéhez tartozó települések felsorolása helyébe a következő szöveg lép:

„Miskolc

ellátási illetékességi területe

Miskolc

 

 

Bükkszentkereszt

 

 

Gesztely

 

 

Hernádkak

 

 

Hernádnémeti

 

 

Kistokaj

 

 

Mályi

 

 

Répáshuta

 

 

Sajóecseg

 

 

Sajókeresztúr

 

 

Sajóvámos

 

 

Szirmabesenyő

 

készenléti illetékességi területe

Alsózsolca

 

 

Bőcs

 

 

Onga

 

 

Sajóbábony

 

 

Sajósenye”

2. melléklet a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelethez

Építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a kulturális örökségvédelmi szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentáció
I. Az elvi építési, építési, bontási, az összevont építésügyi hatósági, valamint a fennmaradási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
1. a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó, legalább 1:100 méretarányú felmérési tervet, fotódokumentációt,
2. a homlokzatot érintő munkák esetében:
a) a homlokzat kialakítására vonatkozó műszaki tervet és leírást,
b) színezési vázlatot,
c) az érintett utcakép rajzi és fényképi ábrázolását,
d) homlokzat felújítás és utólagos falszigetelés esetén a faldiagnosztikai vizsgálat eredményét,
3. műemléken reklám, reklámhordozó elhelyezéséhez:
a) a reklám, reklámhordozó szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározását,
b) színezését,
c) a megvilágítás módját,
d) a műemlék épülethez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részletterveit, valamint
e) a beavatkozás mértékétől függően a tervezett elhelyezés melletti 2–2 tengelyt magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű dokumentációt.
II. A használatbavételi engedély iránti kérelemhez fotódokumentációt és az elvégzett beavatkozások és a létrejött állapot rögzítését tartalmazó megvalósulási dokumentációt kell mellékelni.”

3. melléklet a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelethez

Az R2. 5. mellékletének 16.1. és 16.2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„16.1.

Műemléken, régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, illetve műemléki területen, továbbá műemléket érintő módon megvalósuló építési tevékenység esetén.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
az építési tevékenység
a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Fennmaradási engedély esetén állásfoglalást ad
az építésügyi bírság mértékének megállapításához.

a) elvi építési engedély,
b) építési engedély, c) összevont építésügyi hatósági engedély,
d) használatbavételi engedély,
e) fennmaradási engedély

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

16.2.

Műemléken, műemléki területen, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, továbbá műemléket érintő módon megvalósuló bontási tevékenység esetén.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
a bontási tevékenység
a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

bontási engedély

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal”

4. melléklet a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelethez

1.    Az R3. 2. mellékletének B. pont I. alpontja a következő 4. alponttal egészül ki:
„4. A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás.”
2.    Az R3. 2. mellékletének B. pont II. alpontja a következő 4. alponttal egészül ki:
„4. A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért – így különösen hagyományos (történeti) települések bel és külterületén – a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás.”
3.    Az R3. 2. mellékletének B. pontja a következő IV. alponttal egészül ki:
„IV. A műemléken megvalósuló tevékenységre irányuló, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:
1.    Szakhatósági állásfoglaláshoz minden esetben vizsgálandó, hogy a tervezett építési munka
1.1.    teljesíti-e a műemléki érték anyagi valóságában történő megőrzésének alapkövetelményét; és
1.2.    tiszteletben tartja-e a műemlék történeti, kulturális értékének elsődlegességét a jelenkor használati követelményeinek kielégítése során; továbbá
1.3.    a műemléki értéket kellő mértékben és hitelesen érvényre juttatja-e.
2.    A műemlékek funkciójával kapcsolatosan vizsgálandó, hogy a műemléki ingatlanon, épületben vagy építményben tervezett funkció az eredeti, illetve a jelenlegi funkcióhoz képest
2.1.    nem méltatlan-e a műemlék kulturális, történeti értékéhez; és
2.2.    elhelyezése (kialakítása) nem jár-e a műemléki értékek súlyos veszélyeztetésével; továbbá
2.3.    a használat nem okoz-e akár közvetlenül, akár közvetve műemléki értékcsökkenést, értékvesztést.
3.    Műemlékeket érintő beavatkozások körében figyelembe kell venni, hogy
3.1.    műemléken műemléki értékkel bíró épület, építmény, épület-, illetve építményrész nem bontható el, bontás a Kötv. 45. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kivételesen engedélyezhető, amely esetekben az engedélyezésre benyújtott dokumentációban foglaltaknak igazolniuk kell a jogszabályi követelményeknek való megfelelést;
3.2.    műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, illetve műemlék ingatlanán új építmény, építményrész építése különösen akkor engedélyezhető, ha a tervezett beavatkozás a műemléki érték fenntartásához elengedhetetlenül szükséges (szerkezeti megerősítés, védőépület), azonban csak annak mértékéig, hogy az új építmény, építményrész ne veszélyeztesse a meglévő értékek fennmaradását, érvényesülését, hitelességét;
3.3.    műemlék egészét vagy jelentős hányadát érintő átalakítás különösen akkor engedélyezhető, ha a műemléki értékek fenntartása azt indokolja, addig a mértékig, hogy az átalakítás ne veszélyeztesse a meglévő értékek (térkapcsolatok, tömegalakítás, felületek kialakítása, díszítések) érvényesülését, hitelességét;
3.4.    műemlékeken az egymást követő egyes beavatkozások (átalakítás) összeadódó hatásukban sem járhatnak a műemlék hitelességének csökkentésével, nem veszélyeztethetik értékeinek érvényesülését;
3.5.    egyenértékű beavatkozások lehetősége esetén a hozzájárulás megadása során előnyben kell részesíteni a visszafordítható megoldásokat.
4.    Műemlékek esetében vizsgálandó, hogy az épület-energetikai hatékonyságot javító, a megújuló energia alkalmazására, illetve az akadálymentesítésre irányuló beavatkozások összhangban vannak-e a műemléki értékek megőrzésének elsődlegességével, biztosítják-e annak érvényesülését.
5.    Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során
5.1.    az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni; amennyiben az a pusztulás mértéke vagy a használhat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás;
5.2.    azok eltávolítása csak kivételes esetben engedélyezhető, ha ez mégis elkerülhetetlen, és az adott műemlékben nem biztosított vagy biztosítható a megőrzése;
5.3.    arra kell törekedni, hogy azok helyébe azonos korú és jellegű történeti építőanyagok kerüljenek.
6.    A szakhatóságnak vizsgálnia kell annak a feltételnek a teljesülését, hogy műemlékek megjelenését befolyásoló fényforrások, reklámok, útbaigazító-, cég- és jelzőtáblák, utcabútorok, pavilonok és más szabadtér-építészeti elemek egyenként vagy összességükben nem eredményezhetik a műemlék tájban vagy településképben feltáruló látványának, a műemlékből és műemlékről élvezhető kilátásnak, illetve általában a műemléki érték érvényesülésének vagy hitelességének sérelmét.
7.    Az örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során tekintetbe kell venni, hogy történeti kertben, illetve műemléki ingatlan kerttörténeti értéket hordozó részén csak szakági kutatásokon alapuló kert (park) helyreállítási, felújítási munkák engedélyezhetők. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, csak a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülésének, hitelességének sérelme nélkül engedélyezhető.
8.    A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség) az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért
8.1.    műemléki ingatlan megosztásához (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) kivételes esetben adható hozzájárulás, különösen akkor, ha az tudományos kutatás alapján bizonyítottan történeti állapot visszaállítását szolgálja;
8.2.    a történetileg igazoltan összetartozó ingatlanok, ingatlanrészek újra-egyesítésétől eltekintve műemléki ingatlannak más (védett vagy nem védett) ingatlannal történő összevonásához, egyesítéséhez (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) hozzájárulás kivételesen, abban az esetben adható, ha az az örökségvédelem érdekét is szolgálja.
1

A rendelet a 23. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. augusztus 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére