14/2012. (V. 11.) KIM utasítás

1. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok Gazdálkodási Keretszabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § A Szabályzatot szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

3. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetői az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek gondoskodni az általuk kiadott gazdálkodási tárgyú szabályzatok felülvizsgálatáról és szükség szerinti hatályon kívül helyezéséről. Az utasítás hatálybalépését követően a Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben külön utasítás kiadásáról intézkedhetnek.

4. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

1. § A gazdálkodási keretszabályzat (a továbbiakban: keretszabályzat) célja, hogy a hatályos jogszabályok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatalok) alapító okiratában, Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakhoz igazodva egységes iránymutatást biztosítson a kormányhivatalok részére:

2. § Jelen keretszabályzat a kormányhivatal gazdálkodásának általános szabályait tartalmazza. A szabályzatban foglaltakhoz igazodva a gazdálkodás egyes részterületeinek szabályozását a kormányhivatalok belső szabályzatban kötelesek rendezni.

3. § A keretszabályzatban foglaltak betartása alapvető feltétele annak, hogy a kormányhivatalok a hatékony és takarékos gazdálkodási követelményeiknek, a jogszabályokban előírt tervezési, nyilvántartási, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeknek megfeleljenek.

4. § (1) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a kormányhivatal valamennyi szervezeti egységére, a teljes vagy részmunkaidős kormánytisztviselőire és kormányzati ügykezelőire, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján foglalkoztatott munkavállalókra, továbbá az egyéb munkavégzésre irányuló szerződéses, megbízásos jogviszonyban álló személyekre.

(2) A szabályzat tárgyi hatálya az alábbi tárgykörökre terjed ki:

5. § A kormányhivatal az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 7. §-ának rendelkezése szerint az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A kormányhivatal alaptevékenységét a jóváhagyott költségvetésben rögzített keretek között és a rendelkezésére álló költségvetési forrás figyelembevételével végzi. Költségvetési forrást meghaladó kiadást csak saját bevételei erejéig teljesíthet. Gazdálkodási tevékenységének körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratban szakágazati számmal és megnevezéssel meghatározott feladatainak ellátásához.

6. § A kormányhivatal – figyelemmel az Áht. 7. § (2) és (3) bekezdésére – az alapító okiratában és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak alapján vállalkozási tevékenységet végezhet. A vállalkozási tevékenység folytatása során figyelemmel kell lenni az Áht., valamint az Ávr. rendelkezéseire, e tevékenységet a kormányhivatal kizárólag az Ávr.-ben meghatározott korlátokkal folytathat.

7. § A kormányhivatal középirányító szerve a Nemzeti Államigazgatási Központ (a továbbiakban: NÁK). A NÁK feladatait és hatáskörét a Nemzeti Államigazgatási Központról szóló 330/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet rögzíti. A NÁK közreműködői feladatait az 57/2011. (VIII. 25.) KIM utasításban foglalt rendelkezések szerint látja el.

8. § A kormányhivatal gazdasági szervezete a törzshivatal keretén belül működő Pénzügyi Főosztály, amely a feladatellátáshoz szükséges gazdálkodási tevékenységet látja el. A Pénzügyi Főosztály feladatait a kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzata és Ügyrendje határozza meg.

9. § A kormánymegbízott irányítja és ellenőrzi a kormányhivatal gazdálkodási tevékenységét, felelős a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért.

10. § (1) A kormányhivatal gazdálkodási tevékenységéről jogszabályban előírt tartalommal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: KIM), mint fejezetet irányító szerv részére:

(2) Az adatszolgáltatásokat a NÁK, mint középirányító szerv gyűjti össze, összegzi és küldi meg a fejezetet irányító szerv részére.

11. § A kormányhivatalnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), mint számlavezető intézet felé:

12. § A kormányhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé a cégautóadóról és a rehabilitációs hozzájárulásról negyedévente a negyedévet követő hónap 20-áig bevallást teljesít.

13. § A kormányhivatal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) felé a tárgyévet követő év május 31-ig vagyonkataszteri adatszolgáltatást teljesít.

14. § Az Ávr. alapján a kormányhivatal a költségvetés tervezéséhez, az előirányzat-maradvány elszámolásához, és a beszámoláshoz kapcsolódóan megtett intézkedéseiről a fejezetet irányító szervet a NÁK útján köteles tájékoztatni.

15. § A NÁK a kormányhivatalok költségvetésének végrehajtását folyamatos monitoring tevékenységgel figyelemmel kíséri. A monitoring tevékenység végrehajtásához a kormányhivatal a NÁK főigazgatója által – a vonatkozó jogszabályokban meghatározott határidőre és tartalomra figyelemmel – elrendelt adatszolgáltatásra kötelezett.

16. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Iftv.) 1. melléklet III. alpontjában foglalt gazdálkodási adatokat a kormányhivatal a honlapján köteles közzétenni.

17. § Az egységes pénzügyi és számviteli nyilvántartás kialakítása és működtetése érdekében a kormányhivatal köteles az államháztartásért felelős minisztérium és a NÁK, mint középirányító szakmai iránymutatásait betartani.

18. § A kormányhivatal köteles a kezelésében lévő vagyonról, illetve a gazdálkodási tevékenysége során végzett gazdasági műveleteiről az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) szerinti olyan könyvviteli nyilvántartást vezetni, amely a gazdasági eseményeket, továbbá az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat teljes körűen, a valóságnak megfelelően, folyamatában és átláthatóan, zárt rendszerben mutatja be. A könyvviteli nyilvántartásba adat csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott követelményeknek megfelelő, szabályszerűen kiállított, hiteles eredeti bizonylat alapján vezethető be.

19. § A költségvetés a költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza. A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

20. § A költségvetés készítésének folyamata:

21. § A kormányhivatal költségvetési javaslatot köteles összeállítani, melynek során a költségvetésben meghatározott keretszámok alapján köteles tervezni azokat a bevételeket és a kiadásokat, amelyek:

22. § Az elkészített költségvetési javaslatot a kormányhivatal a NÁK-on keresztül köteles megküldeni a fejezetet irányító szerv részére, amely szükség esetén meghatározza az egyeztetések rendjét.

23. § A kormányhivatal, mint költségvetési szerv elemi költségvetés készítésére kötelezett, amelyet a fejezetet irányító szerv részére – az általa kért időpontig –, szöveges indoklással ellátva köteles megküldeni. Az elemi költségvetés magába foglalja:

24. § A kormánymegbízott felelős az elemi költségvetés elkészítéséért és a költségvetés végrehajtásáért, a költségvetési beszámoló elkészítéséért.

25. § A NÁK, mint középirányító szerv közreműködik a kormányhivatalok elemi költségvetésének összeállításában.

26. § A költségvetés végrehajtásával összefüggésben:

27. § A kormányhivatal az Ávr. 13. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott belső szabályzat elkészítéséről gondoskodni köteles.

28. § Kiadási előirányzatok:

29. § Bevételi előirányzatok:

30. § Az Ávr. 34. § (1) bekezedése alapján a költségvetési év eredeti vagy módosított előirányzatain felüli források évközi biztosítása – (2) bekezdés kivételével – előirányzat átcsoportosítással történik.

31. § Előirányzat-módosítást (növelést vagy csökkentést) év közben akkor lehet végrehajtani, ha:

32. § (1) A kormányhivatal saját hatáskörében végrehajtható előirányzat módosításai [Áht. 31. § (3) bekezdése és 35. §-a, és Ávr. 36. §-a]:

(2) A kormányhivatal a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításairól a NÁK-ot tájékoztatni köteles.

33. § Fejezeti hatáskörben végrehajtható előirányzat átcsoportosítások:

34. § A NÁK javaslatával ellátva – engedélyezésre – továbbítja a fejezetet irányító szerv részére a kormányhivatalok többletbevételének felhasználására irányuló kérelmét, valamint értesíti az érintett intézményt a fejezetet irányító szerv döntéséről, illetve a felhasználás engedélyezése esetében a fejezeti hatáskörű előirányzat- átcsoportosításról.

35. § Az Ávr. 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kötelezettségvállalásra a kormánymegbízott, mint a költségvetési szerv vezetője, a szakigazgatási szerv vezetője, vagy az általuk írásban felhatalmazott, a kormányhivatal alkalmazásában álló személy írásban jogosult. A szakigazgatási szervek vezetői a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében vállalhatnak kötelezettséget. Az Ávr. 59. §-a alapján ugyanezen szabályokat kell alkalmazni az utalványozásra is.

36. § Az Ávr. 55. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére, érvényesítésre – a (3) bekezdésben meghatározott végzettséggel rendelkező – gazdasági vezető vagy az erre kijelölt szervezeti egység vezetője vagy az általuk írásban kijelölt, a kormányhivatal alkalmazásában álló személy jogosult.

37. § Az Ávr. 57. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a teljesítés igazolására jogosult személyeket a kötelezettségvállaló írásban köteles kijelölni. A teljesítés igazolását ellátó személy kijelölése során figyelemmel kell lenni arra, hogy teljesítés igazolónak olyan kormánytisztviselő kerüljön kijelölésre, aki a szakmai teljesítés tényéről érdemi információval rendelkezik.

38. § Az Ávr. 60. §-a szerint a kötelezettségvállaló, ellenjegyző, érvényesítő, teljesítést igazoló és utalványozó személyek esetén az alábbi összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni:

39. § A kormányhivatal a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyek és aláírás-mintájuk naprakészségét a vonatkozó belső szabályzatában foglaltak szerint köteles biztosítani.

40. § A kormánymegbízott a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, teljesítés igazolás rendjének részletszabályait – ide értve a jogosultak körének, jogaiknak és kötelezettségeiknek, továbbá a pénzügyi kereteknek, valamint az eljárás formai és tartalmi elemei, a folyamatba épített ellenőrzés részletszabályainak a meghatározását – belső szabályzatban köteles rögzíteni.

41. § A kormányhivatal pénzforgalma a Kincstárnál vezetett számlákon keresztül történik. A pénzforgalomhoz kapcsolódó tételek azonosítására a kincstári tranzakciós kód (a továbbiakban: KTK) szolgál.

42. § A kormányhivatal által a Kincstárnál kötelezően vezetett számlák köre:

43. § A kormányhivatal által a Kincstárnál vezethető számlák fajtái különösen:

44. § A kormányhivatal számlái felett rendelkezési joggal kizárólag a kormánymegbízott vagy az általa kijelölt megbízással rendelkező, és a Kincstár felé bejelentett személyek rendelkezhetnek.

45. § A pénzforgalom során a Kincstár látja el a költségvetés végrehajtásával, a bevételek fogadásával, a kiadások teljesítésével, a pénztári műveletek és az átvezetések előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információszolgáltatási, valamint előirányzat fedezetvizsgálati, alaki és formai ellenőrzési folyamatokat.

46. § (1) A kormányhivatal az Áhsz. 8. § (4) bekezdésében előírt Pénzkezelési Szabályzatot köteles elkészíteni.

(2) A kormányhivatal egyedileg kiadott szabályzatban köteles rendezni a házipénztárral, pénzkezelő helyekkel, bevételbeszedő helyekkel kapcsolatban:

47. § A kormánymegbízott belső szabályzatban köteles szabályozni a kormányhivatalok tulajdonában, illetve használatában levő vezetékes és mobiltelefonok használatának rendjét, így különösen a használatra jogosultak körét, a költségek elszámolásának és a magáncélú telefonhasználat megtérítésének részletszabályait.

48. § A kormánymegbízott a mobiltelefon és internet használatáról szóló részletszabályokat tartalmazó belső szabályzatot az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-a alapján a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével köteles kiadni.

49. § A NÁK, mint középirányító szerv a vezetékes és mobiltelefonok beszerzése során – külön meghatalmazás alapján – a kormányhivatalok nevében eljárhat.

50. § A kormányhivatal reprezentációs keretösszegének meghatározására a költségvetés keretében kerül sor. A reprezentációra tervezett költségvetési előirányzat éves szinten:

51. § A kormánymegbízott belső szabályzatban köteles szabályozni a kormányhivatal éves reprezentációs keretösszege felhasználásának és elszámolásának eljárási rendjét, így különösen:

52. § A kormánymegbízott belső szabályzatban köteles szabályozni a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, így különösen:

53. § A kormányhivatal a tárgyévet követő évre vonatkozó szakmailag megalapozott ideiglenes külföldi kiküldetési igényeikre vonatkozó tervet legkésőbb minden év szeptember 30-ig kötelesek elkészíteni, amelynek tartalmaznia kell a tervezett utazások költségigényét. Az éves ideiglenes külföldi kiküldetési tervet a kormánymegbízott hagyja jóvá.

54. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 21. § (2) bekezdése alapján a KIM és a NÁK által közösen meghatározott tárgykörökben a kormányhivatalok nevében – külön meghatalmazás alapján – a NÁK mint ajánlatkérő járhat el és folytathat le közbeszerzési eljárást.

55. § A NÁK az intézményi működés biztosítását szolgáló feladatkörében szervezi a kormányhivatalok feladatainak ellátásához szükséges, jelentősebb összegű beszerzések központosított rendszerben történő beszerzését, a beszerzett eszközök elosztását.

56. § A kormánymegbízott a közbeszerzés részletszabályait, így különösen:

57. § A kormánymegbízott a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzések lebonyolításának, elszámolásának eljárási rendjét belső szabályzatban köteles meghatározni.

58. § (1) Az Sztv. rendelkezései, valamint az Áhsz. 37. § (2) bekezdése alapján a kormányhivatalnak a mérlegtételek alátámasztása érdekében a költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközökről és forrásokról – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – olyan leltárt kell összeállítania, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben is. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá.

(2) Az Áhsz. 37. § (7) bekezdése alapján amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást a kormányhivatalnak elegendő kétévenként végrehajtania az irányító szerv egyetértésével.

59. § (1) A kormányhivatal az Áhsz. 8. § (4) bekezdésében előírt, az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát köteles elkészíteni.

(2) A kormánymegbízott a leltározás és selejtezés részletes szabályait – különös tekintettel a leltározás során résztvevő személyek (főleltáros, alleltáros, leltárellenőr) körének, jogaiknak és kötelezettségeiknek, a leltárkörzeteknek, a leltárnyilvántartásnak, valamint a leltározás lebonyolításának részletszabályainak meghatározására – belső szabályzatban köteles rendezni.

60. § A kormányhivataloknál feleslegessé vált vagyontárgyakat hasznosítani, illetve selejtezni kell, amennyiben a vagyontárgy:

61. § (1) Az év végi leltározás előtt meg kell vizsgálni az eszközök állapotát, használhatóságát, esetleges értékesíthetőségi lehetőségét. A feleslegessé minősített eszközökről jegyzéket kell készíteni.

(2) A jegyzéknek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3) A jegyzékben külön fel kell tüntetni a szoftver termékeket, az egyéb szellemi alkotásokat, a tárgyi eszközöket, illetve a kis értékű tárgyi eszközöket.

62. § A selejtezési eljárás engedélyezése a kormánymegbízott vagy az általa kijelölt személy hatáskörébe tartozik.

63. § A leltározással egy időben selejtezés nem folytatható.

64. § A feleslegessé vált eszközöket el kell különíteni a használatban lévő eszközöktől. Erre külön helységet kell kijelölni, ha erre nincs mód, az elkülönítést megjelöléssel vagy egyéb módon kell megoldani.

65. § Az eszközök feleslegessé minősítését követően, az elkülönített tárgyi eszközökről el kell dönteni, hogy értékesítik-e, leértékelve továbbhasználják, vagy selejtezési eljárás alá vonják.

66. § A feleslegessé vált eszközök selejtezésére akkor kerülhet sor, ha nincs lehetőség egyéb módon történő hasznosításukra.

67. § A hasznosítás módjai különösen:

68. § Az eladási árat a vonatkozó belső szabályzat rendelkezései alapján kell meghatározni. Az értékesített termékről számlát kell kiállítani, a fizetés módját és határidejét egyedileg kell meghatározni. A nyilvántartásból az értékesített eszközöket a számlarend előírásai alapján ki kell vezetni.

69. § A selejtezés eredményezhet megsemmisítést, átalakítást, szétszedést. Selejtezés előtt a műszaki és egyéb eszközök állapotáról, javíthatóságáról, illetve a nem gazdaságos javíthatóság tényéről szükség esetén szakvéleményt kell beszerezni. A szakvélemény beszerzésének költsége nem haladhatja meg az eszköz beszerzésének nettó értékét.

70. § Selejtezésre különösen abban az esetben kerülhet sor, ha az eszköz:

71. § A selejtezésre minden esetben legalább három tagú selejtezési bizottság által lefolytatott eljárás alapján kerülhet sor. A bizottságot elnök vezeti. A bizottság elnökét és tagjait a kormánymegbízott vagy az általa kijelölt személy jelöli ki és bízza meg. A megbízás visszavonásig érvényes. A bizottság a helyszínen megvizsgálja a selejtezésre váró eszközöket és javaslatot tesz azok selejtezésére.

72. § A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell:

73. § A selejtezéskor a bizottság javaslatot tesz:

74. § A selejtezett eszközök értékesítésére vagy megsemmisítésére haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, melynek eredményét a jegyzőkönyvi záradékban fel kell tüntetni.

75. § A megsemmisítendő eszközök szakszerű kezeléséről a hatósági előírások figyelembevételével kell gondoskodni.

76. § Ezen alcím rendelkezéseit a kormányhivatal tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, valamint az általa bármely jogcímen üzemeltetett gépjárművekre, mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépekre, speciális és egyéb gépjárművekre, továbbá a külön engedély alapján hivatali célra használt magántulajdonú gépjárművekre kell alkalmazni.

77. § Ezen alcím alkalmazása során használatos alapfogalmak az Ávr. Általános rendelkezéseiben és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelékében meghatározottak, illetve a következők:

78. § A kormányhivatal hivatali gépjárművei a kormányhivatal feladatainak ellátásához szükséges helyi és helyközi utazáshoz, szállításhoz, ideiglenes külföldi kiküldetéshez hivatali célra, illetve jogszabály vagy külön engedély alapján magáncélú használatra vehetők igénybe. A hivatali gépjármű magáncélú használatáról a kormánymegbízott vagy az által kijelölt személy dönt. A kormányhivatal köteles a hivatali gépjárműveket tartalmazó (személygépkocsi, tehergépkocsi, mezőgazdasági erőgép, halászati hajtóerőgépek és egyéb, speciális járművek) nyilvántartást elkészíteni és folyamatosan vezetni. A kormányhivatal köteles a hivatali gépjármű vezetésére jogosult személyek részére használati engedélyt kiállítani, amelyet az arra jogosult személy a gépjármű használata során köteles a forgalmi engedély mellett tartani.

79. § A hivatali gépjárműveknek rendelkezniük kell a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerinti kötelező felelősségbiztosítással, továbbá a gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével lehetőség szerint olyan CASCO-biztosítással, amelyek személygépkocsi esetén magukban foglalják az utas- és poggyászbiztosítást is.

80. § A kormányhivatal üzemeltetésében lévő gépjárművek igénybevétele:

81. § A hivatali járművek belföldi használatára – a személyes használat kivételével – igénylés és engedélyezés alapján kerülhet sor.

82. § A hivatali célú használatra az igénybevevő személy által bejelentett gépjármű igényeket elsődlegesen taxi rendszerben kell teljesíteni. Amennyiben az igény taxi rendszerben nem teljesíthető, úgy kulcsos rendszerben üzemeltetett hivatali gépjárművet kell biztosítani. Ha azonban hivatali gépjármű biztosítása nem megoldható, saját tulajdonú gépjármű hivatali célú használata is engedélyezhető.

83. § Külföldi kiküldetés esetén a hivatali gépjármű igénybevétele a kormánymegbízott írásbeli engedélyével történhet. E jogkörét a kormánymegbízott az általa kijelölt vezetőnek delegálhatja. A gépjármű külföldön történő közlekedéséhez szükséges engedélyek biztosításáról, nemzetközi biztosítás-igazolás beszerzéséről – előzetes bejelentés alapján – a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység gondoskodik.

84. § Hivatali gépjárművek vezetésére kizárólag hivatásos gépjárművezető, illetve e feladattal megbízott olyan munkavállaló (a továbbiakban: gépjárművezető) jogosult, aki

85. § A hivatali gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, valamint a gépjárművek igénybevételének összehangolását a gépjármű koordinátor a gépjármű ügyintéző szükség szerinti közreműködésével látja el.

86. § A hivatali gépjármű használatba vételéről – kormánymegbízotti, vagy a kormánymegbízott által delegált jogkörben kiadott engedély alapján – átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell kiállítani. A kiadott használati engedélyekről, azok visszavonásáról, illetve az abban foglalt adatok módosításáról a gépjármű koordinátor nyilvántartást köteles vezetni. Kulcsos rendszerben üzemeltetett gépjármű esetén az átadás-átvétel tényét a menetlevélen kell rögzíteni.

87. § A hivatali gépjárművek használata során sorszámozott menetlevelet vagy futásteljesítést igazoló naplót kell vezetni a rajta levő rovatok pontos és tételes kitöltésével. A menetlevélen vagy a futásteljesítést igazoló naplón szereplő adatok hitelességét, a kilométer-felhasználás hivatali célú jogosságát az igénybe vevő személy aláírásával köteles igazolni.

88. § A hivatali gépjárművek nyilvántartási, irányítási, üzemanyag-elszámolási, adatfeldolgozási feladatait, az üzemben tartással kapcsolatos hatósági, biztosítási ügyek intézését, valamint a járművek műszaki engedélyének, egyéb okmányok érvényességének figyelemmel kísérését a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység koordinálja, illetve látja el.

89. § A Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység vezetőjének irányításával – a hatályos jogszabályok alapján – a gépjármű-koordinátor feladatai különösen:

90. § A gépjárművezető feladatai a hatályos jogszabályok figyelembevételével, különösen:

91. § Taxi rendszerben üzemeltetett hivatali gépjármű iránti igényt a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus rendszerben, formában kell az utazás megkezdését megelőző hét utolsó előtti munkanapján 12 óráig a gépjármű-koordinátor felé eljuttatni. Az igénylésnek tartalmaznia kell:

92. § A menet közbeni pótlólagos útvonaligényről a gépjárművezető haladéktalanul értesíteni köteles a gépjármű- koordinátort. A pótlólagos igény indokoltságát az útvonal változtatását elrendelő vezető utólag aláírásával igazolja.

93. § A gépjármű-koordinátor a beérkezett heti igényeket áttekinti, összesíti és a teljesíthetőségük figyelembevételével – javaslatával és a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység vezetőjének szignálásával együtt – jóváhagyás céljából továbbítja a főigazgató, vagy az általa kijelölt személy részére.

94. § Amennyiben a benyújtott igények taxi rendszerben teljeskörűen nem teljesíthetők, a főigazgató, vagy az általa kijelölt személy – az érintett szervezeti egység vezetőivel egyeztetve – dönt az igények teljesítési sorrendjéről vagy más igénybevételi rendszerben (kulcsos rendszerben üzemeltetett gépjármű, saját tulajdonú gépjármű hivatali célú használata) történő teljesítéséről.

95. § A teljesítés sorrendjét az alábbi szempontok figyelembevételével kell meghatározni:

96. § A soron kívül felmerült igényről és a már jóváhagyott indulási időpont módosításáról kérelmet kell leadni. A kérelmek teljesíthetőségének vizsgálatáról, valamint az igények teljesítésének szükség szerinti átszervezéséről a gépjármű- koordinátor soron kívül intézkedik a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység vezetője felé.

97. § A gépjárműigénylés jóváhagyásáról a gépjármű-koordinátor soron kívül írásban – sürgős esetben szóban, melyet dokumentálni köteles – tájékoztatja az érintett szervezeti egységeket és a gépjárművezetőt.

98. § A jóváhagyott igény lemondását a gépjármű-koordinátornak soron kívül írásban kell bejelenteni.

99. § Kulcsos rendszerben üzemeltetett gépjármű vezetésére a kormánymegbízott, vagy az általa kijelölt személy esetenként vagy általános jelleggel is feljogosíthatja a munkavállalót.

100. § Kulcsos rendszerben üzemeltetett hivatali gépjárművet az a munkavállaló igényelhet, akit erre feljogosítottak, feltéve, hogy az adott járműkategóriára érvényes gépjármű-vezetői engedéllyel rendelkezik, valamint felelősségvállalási nyilatkozatot tett.

101. § Kulcsos rendszerben üzemeltetett hivatali gépjármű iránti igényt a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a 91. §-ban meghatározott adattartalmú nyomtatványon, vagy azzal egyező adattartalommal elektronikus rendszerben/formában kell az utazás megkezdését megelőző hét utolsó előtti munkanapján 12 óráig a gépjármű- koordinátor felé eljuttatni. A gépjárműigények teljesítése során a taxi rendszerben üzemeletetett hivatali gépjárművek igénylésére vonatkozó szabályokat (10.3. pont) kell alkalmazni.

102. § Az igényléshez mellékelni kell a felelősségvállalási nyilatkozatot, amely a vezetői engedély nyilatkozaton feltüntetett érvényességi idején belül többször is felhasználható. A felelősségvállalási nyilatkozatokról a gépjármű-koordinátor külön nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás alapján a kulcsos rendszerben üzemeltetett gépjárműre beérkezett igények esetén a gépjármű-koordinátor ellenőrizni köteles az igénybevételhez szükséges engedélyek meglétét.

103. § A személyes gépkocsi használatra vonatkozó szabályokat az R. 9. és 9/A. §-a tartalmazza. Személyes gépkocsi használatot az R. szabályai alapján a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter engedélyez.

104. § A hivatali gépjárművek munkaidő befejezése utáni biztonságos tárolásáról – a személyes használatra biztosított gépjárművek kivételével – a kormányhivatal, illetve a szakigazgatási szerv, vagy annak helyi szervének székhelyén, illetve telephelyén tárolásra kijelölt zárt és/vagy őrzött, illetve arra kijelölt, biztonságos egyéb helyen (pl. bérelt parkolóhely, parkolóház stb.) kell gondoskodni, kivéve, ha hivatali gépjármű más helyen való indokolt tárolását külön engedélyezték. A hivatali gépjármű tárolási helyének változásáról a gépjármű-koordinátort haladéktalanul tájékoztatni kell.

105. § Indokolt esetben a főigazgató vagy az általa kijelölt személy előzetesen, eseti jelleggel engedélyezheti a kijelölt tárolási helytől eltérő tárolást, ha a gépjármű zárt helyen történő biztonságos tárolása megoldható.

106. § Amennyiben a hivatali gépjárműnek a munkaidő befejezése után a kijelölt telephelyen történő tárolása azért nem megoldható, mert a gépjárművezető hazautazása vagy reggeli indulása tömegközlekedési eszközzel nem biztosított, úgy a gépjármű telephelyen kívül tárolható. Az eltérő helyen történő tárolás tényéről a gépjárművezető a soron következő munkanap kezdetén haladéktalanul köteles a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység vezetőjét, vagy az általuk kijelölt személyt tájékoztatni.

107. § A hivatali gépjármű indítókulcsát és a garázskulcsot (garázshoz tartozó nyitóeszközt) az arra kijelölt gépjárművezetők kötelesek maguknál tartani. A tartalékkulcsokat, valamint a riasztó kezelési módját tartalmazó leírást zárt borítékban az arra kijelölt személynek kell leadni. A gépjárművezetők – ide nem értve a hivatali gépjárművek személyi használatára jogosult személyeket – a 3 munkanapot meghaladó távollétük esetén (szabadság, betegség) a hivatali gépjármű indítókulcsait is kötelesek zárt borítékban – a rendszám feltüntetése mellett – a kijelölt személynek leadni.

108. § A kormányhivatal tulajdonában, vagyonkezelésében és tartós használatában lévő, illetve az általa bármely jogcímen üzemeltetett hivatali gépjárművekről a Pénzügyi Főosztály „Gépjármű nyilvántartási jegyzéket” köteles vezetni, melyben rögzíteni kell a gépjármű:

109. § A hivatali gépjárművek törzskönyvének, tartalék indítókulcsának zárt szekrényben történő tárolásáról a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység köteles gondoskodni.

110. § A járművek egyedi nyilvántartására a gépjárműtörzslap szolgál, amelynek vezetése elektronikus formában is történhet. A törzslapon kell nyilvántartani a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos minden olyan eseményt, változást, amely a gépjármű állagára, értékére, használhatóságára, üzemeltetési költségeire kihatással van.

111. § Azokban a parkolási övezetekben, ahol a parkolási díj fizetése mobilparkolás vagy elektronikus fizetőeszköz használatával is lehetséges, a díjfizetés – ha erre az igénybe vevő jogosult – hivatali mobiltelefonnal vagy a hivatal által biztosított elektronikus fizetőeszközzel is történhet. A parkolás tényét, pontos helyét és idejét a menetlevélen ebben az esetben is fel kell tüntetni. A hivatali mobil előfizetéssel vagy a hivatal által biztosított elektronikus fizetőeszközzel nem rendelkező munkavállalók részére az indokolt, készpénzzel vásárolt parkolási szolgáltatás díját a kormányhivatal a parkolójegy leadását követően megtéríti.

112. § A parkolási díj fizetésére kötelező helyszíneken (parkolóövezetekben) történő parkolásról a parkolószelvény a havi ellátmány terhére vagy utólagosan számolható el. A felhasznált szelvényt az adott napi menetlevélhez, illetve futásteljesítést igazoló naplóhoz kell csatolni. A menetlevélen, illetve futásteljesítést igazoló naplón rögzíteni szükséges az adott városon belüli célállomás címét, megnevezését. A felhasználás jogszerűségét az elszámolás során a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység által a menetlevél igazolására kijelölt személy köteles ellenőrzi.

113. § A gépjárművezető rendkívüli esemény, baleset esetén szükség szerint köteles értesíteni a rendőrséget, a mentőket, vagy a tűzoltóságot. Ezzel egyidejűleg telefonon haladéktalanul, az eseményt követő munkanapon pedig írásban köteles tájékoztatni felettesét és a gépjármű-koordinátort. A gépjárművezető köteles az érintett hatóságokkal együttműködni.

114. § (1) Közúti közlekedési baleset esetén a gépjárművezetőnek vagy a gépjárművel utazó személyeknek értesíteni és tájékoztatni kell a munkahelyi felettest és a gépjármű-koordinátort a baleset helyszínéről, körülményeiről, jellegéről. Amennyiben a gépjármű üzemképtelenné válik, a telephelyre történő vontatásáról vagy szállításáról, szükség szerinti őrzéséről a gépjármű-koordinátornak gondoskodni kell.

(2) Anyagi kárral járó baleset esetén:

(3) Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset esetén a baleset helyszínére minden esetben rendőri intézkedést kell kérni.

115. § A gépjármű eltulajdonításának, feltörésének vagy rongálásának észlelésekor a gépjárművezető a területileg illetékes rendőrhatóságnál az eljárást saját kezdeményezésre, haladéktalanul köteles megindítani. Ezzel egyidejűleg e tényről telefonon haladéktalanul köteles értesíteni közvetlen felettesét és a gépjármű-koordinátort.

116. § Közúti közlekedés során bekövetkezett káresemény alkalmával a gépjárművezető köteles kárbejelentő űrlapot kitölteni, illetve a biztosítási és egyéb eljárásokban részt venni. A kárbejelentő űrlapot a gépjármű-koordinátor biztosítja, amelyet a gépjárműben kell tárolni.

117. § A gépjárművek üzemeltetése, használata során bekövetkezett anyagi kárt okozó eseményekről a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység vezetője a gépjárművet vezető személlyel közreműködve köteles jegyzőkönyvet készíteni, melyhez – ha van – csatolni kell a hatósági intézkedésről szóló iratot. A gépjárművezető a jegyzőkönyv 1 példányát haladéktalanul köteles beküldeni a kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya vagy az arra kijelölt szervezeti egysége részére.

118. § A hivatali gépjárművek üzemanyag-ellátása és -mosatása, eseti autópályadíj fizetése és kellékanyagok vásárlása belföldön a központosított közbeszerzési eljárás nyertese által kibocsátott üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) felhasználásával, a külön megkötött egyedi szerződés alapján történik. Ettől eltérően a járművek belső tisztítására, a speciális járművek mosatására egyedi szerződés is köthető.

119. § Az üzemanyagkártya használatára a gépjárművezetők és a hivatali gépjármű vezetésére jogosult egyéb személyek jogosultak és kötelesek. Az üzemanyagkártya kizárólag a rajta feltüntetett rendszámú hivatali gépjármű tankolására használható.

120. § Minden hivatali gépjárműhöz önálló, rendszámra kiadott üzemanyagkártya tartozik. A gépjármű vezetője a havi elszámoláskor a tankoláskor kapott nyugtát, számlát a menetokmánnyal együtt köteles leadni a gépjármű koordinátor részére.

121. § A Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység az üzemanyagkártya használatára jogosult munkavállalóval köteles ismertetni az üzemanyagkártya birtoklásával, használatával, az őrzéssel, letiltással, elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket. A munkavállalónak az üzemanyagkártya átvételét aláírásával kell igazolnia.

122. § Üzemanyag készpénzzel történő vásárlása csak rendkívüli esemény (kártya elvesztése, megrongálódása, letiltása stb.) bekövetkezésekor, illetve gépjármű beszerzésekor, üzemanyagkártya hiányában – mennyiségi korlátozás nélkül – az első üzemanyag-vásárlás alkalmával a kormányhivatal nevére és címére kiállított számla ellenében történhet.

123. § A gépjármű külföldi használata során üzemanyag tankolása készpénzes, kormányhivatal nevére és címére kiállított bizonylat alapján, valamint – amennyiben ez lehetséges – a gépjármű rendszámára kiadott üzemanyagkártya felhasználásával történhet.

124. § Az esetlegesen cserére szoruló üzemanyagkártya érvénytelenítése a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység feladata. A lejárt, megszüntetett üzemanyagkártyát a munkavállalótól a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység köteles bevonni és érvénytelenítve a szállítónak átvételi elismervény ellenében átadni, vagy annak megsemmisítéséről jegyzőkönyv felvételével gondoskodni, majd az elismervényt, jegyzőkönyvet a kártya nyilvántartásához csatolni.

125. § A munkavállaló – a személyes használatra kiadott gépjárművet vezető személy kivételével – 3 munkanapot meghaladó távolléte esetén, a távollét időtartamára az üzemanyagkártyát köteles őrzésre átadás-átvételi elismervény ellenében a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység kijelölt munkavállalója részére leadni. A kulcsos rendszerben üzemeltetett gépjárművek üzemanyagkártyáját a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység arra kijelölt munkavállalója tárolja. Az üzemanyagkártya tankolási célra történő kiadását követően a használó a kártyát köteles a kijelölt munkavállaló részére visszaadni.

126. § Ha a munkavállaló jogviszonya a kormányhivatalnál megszűnik, vagy kártyahasználati jogosultsága egyéb okból megszüntetésre kerül, a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység vezetője, illetve az általuk kijelölt személy köteles gondoskodni az üzemanyagkártya azonnali bevonásáról. A bevonás tényét a gépjármű-koordinátor köteles nyilvántartásba venni.

127. § Az üzemanyagkártyákat a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység rendeli meg és a szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványokra vonatkozó előírások szerint tartja nyilván. Az üzemanyagkártyák őrzésére és kezelésére a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

128. § Az üzemanyagkártya használatára jogosult felelős a kártya biztonságos megőrzéséért, rendeltetés- és jogszerű használatáért.

129. § Az üzemanyagkártya-nyilvántartás vezetéséről, valamint az üzemanyagkártya és a nyilvántartás biztonságos, zárt tárolásáról a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység gépjármű-koordinátora gondoskodik.

130. § A Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység vezetője, illetve az általuk kijelölt személy köteles intézkedni az üzemanyagkártya és a hozzá tartozó PIN-kódot tartalmazó boríték jogosultak részére történő kiadásáról. Az üzemanyagkártyához tartozó PIN-kódot az állandó vagy eseti használatra jogosult munkavállaló és a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység vezetője, illetve az általuk kijelölt személy ismerheti. Az üzemanyagkártya és a hozzá tartozó PIN-kód átvételéről az elismervényt biztonságos, zárt helyen kell tárolni.

131. § Az üzemanyagkártya elvesztését, ellopását, megrongálódását, illetve az azzal történő visszaélés észlelését a munkavállaló haladéktalanul köteles jelenteni a Pénzügyi Főosztály vagy az arra kijelölt szervezeti egység vezetőjének, illetve az általuk kijelölt személynek, aki azonnal írásban (e-mailen, telefaxon) vagy arra alkalmas üzemanyagkártya esetén az erre rendszeresített elektronikus felületen intézkedik a szállító felé a kártya letiltásáról. Az üzemanyagkártya pótlásával kapcsolatos költségeket a munkavállaló köteles viselni, ha a pótlás neki felróható okból vált szükségessé.

132. § Indokolt esetben egyéb gépjárművek (pl. robogó, vízi jármű), illetve egyes mezőgazdasági járművek üzemanyag- ellátásához nem rendszámhoz rendelt üzemanyagkártya igényelhető. A kártya használatához előzetes írásos – üzemanyag-mennyiség – bejelentés szükséges, amit a gépjármű-koordinátornak kell megküldeni.

133. § A hivatali gépjármű használatával és üzemeltetésével összefüggésben az alábbi közvetlen költségek számolhatók el:

134. § A munkavállalók a tárgyhavi üzemanyag-vásárlásról, és egyéb közvetlen kiadásokról kötelesek a tárgyhóra vonatkozó menetlevelek, illetve futásteljesítést igazoló naplók leadásával elszámolni, illetve csatolni az üzemanyag-vásárlást, egyéb kiadást igazoló, a kormányhivatal nevére és címére kiállított bizonylatokat. Az elszámolás során minden, az adott időszakban lebonyolított kártyatranzakció bizonylatát le kell adni a Pénzügyi Főosztály részére a tárgyhót követő hónap 10. napjáig.

135. § A Pénzügyi Főosztály erre kijelölt munkatársai havonta kötelesek gépjárművenként a leadott menetlevelek, futásteljesítést igazoló naplók, valamint az üzemanyag-vásárlásoknál kiállított bizonylatok alapján kiszámolni a gépjárművek üzem- és kenőanyag-felhasználását. A Pénzügyi Főosztály a hivatali gépjárművek éves üzemanyag- felhasználásáról – a havi kiszámolt felhasználás alapján – nyilvántartást készít.

136. § Az üzemanyagszámla, illetve a norma szerinti fogyasztás egyenlegének megfelelően a hivatali gépjármű esetében megtakarítás vagy túlfogyasztás mutatkozhat. A túlfogyasztás észlelése esetén vizsgálni kell annak okát. A gépjárművek üzemanyag-felhasználását a gépjármű-koordinátor havi rendszerességgel köteles vizsgálni. Amennyiben a vizsgálat alapján a gépjármű-koordinátor 10 százaléknál magasabb túlfogyasztást tapasztal a gépjármű normájához képest, úgy e tényről köteles haladéktalanul a Pénzügyi Főosztály vezetőjét tájékoztatni. A Pénzügyi Főosztály az adott gépjárművet köteles műszakilag megvizsgáltatni és szükség esetén a felmerült javíttatásokról gondoskodni. A gépjárművet a túlfogyasztás okainak szerviz által történő feltárásáig és megszüntetéséig tovább használni nem lehet.

137. § Ha a túlfogyasztás műszaki okokkal nem indokolható, úgy a Pénzügyi Főosztály vezetője kezdeményezi a kormánymegbízottnál a túlfogyasztás igazolt költségének és a bevizsgáláshoz kapcsolódó költségeknek a gépjárművezető általi megtérítését. Amennyiben a gépkocsit a túlfogyasztással érintett időszakban több személy is vezette, a megtérítendő összeget a megtett kilométerek alapján arányosítottan kell megállapítani.

138. § Minden adóévre vonatkozóan a Pénzügyi Főosztály és a gépjárművezetők kötelesek írásban rögzíteni, hogy a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fr.) értelmében a gépjárművezető

139. § Az írásban rögzített nyilatkozat adóévben nem módosítható. Ha egy gépjárművet több munkavállaló, gépjárművezető is vezethet, úgy az adott gépjárműre alkalmazott elszámolási üzemanyagnormát a gépjármű- koordinátor javaslatára a Pénzügyi Főosztály vezetője határozza meg.

140. § A Pénzügyi Főosztály a munkavállaló által leadott bizonylatok alapján ellenőrzi a szállító számlájának részét képező üzemanyag fajtánkénti összesítő kimutatását, valamint a számla részletezéseként feltüntetett eseti üzemanyag-vásárlások helyességét. Amennyiben a számlázott mennyiség nem felel meg az általa elszámolt mennyiségnek, úgy az eltérést a szállítóval rendezi. Amennyiben a számlát a teljesítés ellenőrzése alapján a szállítónak vissza kell küldeni, arról a Pénzügyi Főosztály intézkedik.

141. § A hivatásos gépjárművezető a gépjármű rendeltetésszerű használatával szükségszerűen felmerülő egyéb költségek fedezetére, elszámolási előleg felvételére jogosult. Az előleg összegét a Pénzügyi Főosztály javaslata alapján a kormánymegbízott a tárgyév elején állapítja meg.

142. § A Pénzügyi Főosztály a megtett kilométerek költséghely szerinti bontásáról a tárgyhót követő hó 15. napjáig adatot szolgáltat a számviteli szakterület részére, valamint a hivatali gépjárművekről gépjárművenként „Éves gépjárműnapló”-t vezet, amely tartalmazza a gépjármű azonosító adatait, az üzemanyag-fogyasztás normáját és a gépjárművön tárgyévben végrehajtott javítási és karbantartási munkákat tételesen felsorolva.

143. § A hivatali gépjárművek hajtó- és kenőanyag felhasználásának, fenntartásának, javításának, karbantartásának, felújításának, valamint a használattal összefüggésben felmerült költségeinek elszámolása tekintetében a költségvetési szervekre érvényes pénzügyi és számviteli szabályok az irányadóak.

144. § A kormányhivatal feladatellátásához kapcsolódó teherszállítás céljából a kormányhivatal tulajdonában, használatában lévő vagy az általa bármely jogcímen üzemeltetett tehergépkocsik használhatók.

145. § Az országúti forgalom igazolásához az indulási helyszín (város) határa és a célállomás (város) határa közötti kilométeróra-állást a tehergépkocsi-menetlevélen fel kell tüntetni. Amennyiben ez az útviszonyokból következően nem lehetséges, akkor a két város közti távolságot utólag a gépjárművekben elhelyezett térképeken rögzített adatok, GPS-adatok vagy internet alapú útvonaltervező által az adott útvonalra meghatározott távolság segítségével kell meghatározni.

146. § A mezőgazdasági erőgépek (pl. vontató, lassú jármű) üzemanyag-elszámolása az Fr. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak, illetve a 6. §-ában foglalt tételes alapnorma szerint, az Fr. 1. mellékletében szereplő járműlista alapján, az Fr. 2. mellékletében felsorolt korrekciós tényezők alkalmazásával történhet. Amennyiben a gépjármű típusa az Fr. 1. mellékletben nem található meg, alapnormaként a típusbizonyítványban szereplő, ennek hiányában a gyártó által megjelölt értéket, vagy az Fr. 2. § (2) bekezdése alapján a műszaki szakértő által megállapított értéket kell az üzemanyag-elszámolás során figyelembe venni.

147. § A mezőgazdasági erőgépek üzemanyag-normáit az Fr. 3. és 4. mellékletében előírtak szerint kell meghatározni. Minden gépjármű motorja és kora alapján az Fr. 3. mellékletében rögzítettek szerint meg kell határozni a munkához szükséges fajlagos üzemanyag mennyiséget. Ezt követően:

148. § Saját tulajdonú gépjármű hivatali célú használata – a gazdaságossági és intézményi érdekek figyelembevételével – belföldi kiküldetés vagy belföldi kiküldetésnek nem minősülő rendszeres hivatali munkavégzés esetén, csak abban az esetben engedélyezhető, ha hivatali gépkocsi nem áll rendelkezésre és az alábbi feltételek fennállnak:

149. § Az engedélyezés további feltétele, hogy a gépjármű rendelkezzen az Ftv.-ben előírt kötelező felelősségbiztosítással.

150. § A belföldi kiküldetéssel összefüggő saját tulajdonú gépjármű hivatali használatát a kiküldött munkavállaló kérelmére a kiküldetést elrendelő szervezeti egység vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott vagy az általa kijelölt személy engedélyezi.

151. § A saját tulajdonú gépjármű hivatali célú használatáért a munkavállalót megilleti a belföldi kiküldetési rendelvényben meghatározott úticél és a kiindulópont közötti, közúton megtett legkisebb oda-vissza kilométer távolság alapján, az Fr. 4. §-ában meghatározott, a gépjármű hengerűrtartalma szerinti üzemanyag-átalánynak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett üzemanyagárral számított, továbbá az Szja. törvény 3. mellékletében meghatározott mértékű normaköltség igazolás nélkül elszámolható összege. A belföldi kiküldetésnek nem minősülő rendszeres hivatali munkavégzésre igénybe vett saját tulajdonú gépjármű költségelszámolása az Szja. törvényben meghatározott útnyilvántartás alapján történik.

152. § A kiküldetés, illetve a kiküldetésnek nem minősülő rendszeres munkavégzés teljesítését követően a költségelszámolást a kiküldött munkavállaló köteles az engedélyezett használat alapján elkészíteni. A kiküldetési rendelvényeket, illetve az Szja. törvény szerinti útnyilvántartásokat a költségtérítés elszámolása céljából a Pénzügyi Főosztály részére kell továbbítani, amely a kötelezettségvállalás és ellenjegyzés mindenkori szabályai szerint intézkedik a költségtérítés kifizetéséről.

153. § A tartós, havi vagy éves kilométerkerettel rendelkező, bizonyos szakfeladatok ellátásához (pl. falugazdászok, erdészek, állatorvosok) kapcsolódó saját tulajdonú gépjármű hivatali célú használatára a kormányhivatal külön megállapodást köthet, amely megállapodásnak tartalmaznia kell a kilométerkeret meghatározását, az üzemeltetéssel összegfüggő adatok körét, amelyekről a gépjármű-koordinátor külön nyilvántartást köteles vezetni.

154. § A hivatali gépjárművek használata során a gépjárművezető felelősségi körébe tartozó szabályszegéssel összefüggésben kiszabott közlekedésrendészeti, vagy egyéb bírságok (pl. közigazgatási bírság, kötelező díjfizetés mulasztásából eredő utólagos díj és pótdíj – parkolási pótdíj, úthasználati díj), költsége a gépjárművezetőt terhelik, az ebből eredő költségeket a költségvetés terhére nem lehet elszámolni. A felmerült, de nem rendezett, illetve vitatott tételekről a Pénzügyi Főosztály vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A vitatott tételek rendezéséről a Pénzügyi Főosztály vezetőjének javaslata alapján a kormánymegbízott dönt.

155. § A munkavállaló, gépjárművezető a hivatali gépjárműben okozott, máshonnan meg nem térülő kárért – amennyiben az okozott kárért felelősség terheli – a Ptk.-ban, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) és az Mt.-ben foglaltak szerint tartozik kártérítési felelősséggel. A munkavállaló, gépjárművezető a keletkezett kár megtérítésére kötelezhető. A megtérítésre való kötelezésről a kormánymegbízott dönt.

156. § A munkavállaló, gépjárművezető a teljes kár megfizetésére akkor köteles, ha a gépjárművet engedély nélkül használta, valamint ha a kárt szándékosan okozta.

157. § A saját tulajdonú gépjármű hivatali célú használatával összefüggő kiküldetés időtartama alatt bekövetkezett károkat a munkavállaló és a munkáltató a Ptk., a Kttv. és az Mt. rendelkezéseinek megfelelően köteles viselni.

158. § Ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben a kormánymegbízott külön utasítás kiadásáról intézkedhet.

159. § A kormányhivatalnak a vagyonkezelésében lévő vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni, mint vagyongazdálkodónak feladata a vagyonkezelésében lévő vagyon költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme.

160. § A kormányhivatalt, mint az állami vagyon használóját a vagyonnyilvántartás hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ennek érdekében a kormányhivatal, mint vagyonkezelő a számviteli politikáját és nyilvántartásait köteles úgy kialakítani, és vezetni, hogy azok biztosítsák az MNV Zrt. részére küldendő adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét. A szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás gyakoriságát az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza.

161. § A kormányhivatal a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására – ingatlan kivételével – adásvételi szerződést köthet. A szerződés megkötésével a dolog az állam tulajdonába, és a tulajdonosi joggyakorló, valamint az adott kormányhivatal között megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül.

162. § A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza.

163. § A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve az Sztv. szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

164. § A Szabályzatban foglalt rendelkezések betartásáért és betartatásáért az érintett vezetők és ügyintézők a felelősek. A Szabályzat be nem tartása esetén a felelős személyekkel szemben a Kttv. felelősségi szabályai alapján foglaltak szerint kell eljárni.

165. § Jelen szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzését a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálja.