146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet és egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról¹

2012.07.10.

A Kormány

az 1. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 2–6., 9., 10., 17. és 18., valamint 25. pontjában,

a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 3. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 12. pontjában, valamint

az 5. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3a)–(3f) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pályázat értékelését a bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által pályázatonként létrehozott minősítő bizottság végzi.

(3a) A minősítő bizottság tagjainak tevékenységére vonatkozó – pályázatonként külön kiadott – megbízás visszavonásig érvényes.

(3b) A minősítő bizottság elnöke az MBFH elnöke.

(3c) A minősítő bizottság tagja:

a) az államháztartásért felelős miniszter egy képviselője,

b) a miniszter egy képviselője, valamint

c) a koncesszióköteles tevékenység vonatkozásában szakértelemmel, valamint a földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott mesterképzésben vagy egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett, szakirányú szakképzettséggel és legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező két személy.

(3d) A minősítő bizottság tagjainak személyére a miniszter felkérése alapján a (3c) bekezdés a) pontja szerinti esetben az államháztartásért felelős miniszter, a (3c) bekezdés c) pontja szerinti esetben az MBFH elnöke tesz javaslatot a miniszternek.

(3e) A minősítő bizottság tagjainak megbízatása a miniszter általi megbízással jön létre. A megbízást a tagok részére a koncessziós pályázat benyújtására nyitva álló határidő leteltét megelőzően legalább 30 nappal korábban kell megadni. A minősítő bizottság tagját tevékenységéért díjazás illeti meg.

(3f) A minősítő bizottság működésének tárgyi feltételeit az MBFH biztosítja, valamint annak munkájában szakmai segítséget nyújt.”

(2) A Vhr. a következő 2/A. és 2/B. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A minősítő bizottság megszűnik a koncessziós pályázat eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetését követő napon.

(2) A minősítő bizottsági tagság megszűnik, ha

a) a minősítő bizottság megszűnik,

b) a tag megbízatását a miniszter összeférhetetlenség vagy a miniszter által a tag jelölésére felkért közigazgatási szerv vezetőjének kezdeményezésére visszavonja,

c) a tag tagságáról lemond vagy

d) a tag elhalálozik.

2/B. § (1) Nem lehet a minősítő bizottság elnöke és tagja az a személy,

a) aki a pályázat előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen módon részt vett, a bizottság elnökének kivételével,

b) aki a koncessziós eljárás során pályázatot nyújtott be,

c) aki a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,

d) aki a pályázatot benyújtó jogi személy képviselője, tulajdonosa, részvényese, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,

e) aki annak a jogi személynek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetve amelynek a pályázó tulajdonosa, részvényese, tagja,

f) aki az a)–e) pontban meghatározott személyek Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy

g) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) Ha összeférhetetlenségi ok merült fel, arról az összeférhetetlenségi ok felmerülését követő 3 napon belül az elnököt tájékoztatni kell.

(3) A tag megbízatásának összeférhetetlenségi ok miatti visszavonására az elnök tesz javaslatot a miniszternek. A felmentett tag helyett új tag személyére a 2. § (3d) bekezdésében meghatározott vezető tesz javaslatot a miniszternek.”

2. § (1) A Vhr. 6/E. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja)

„d) ha a kérelmező a kérelemben megjelölt kutatási területen kutató létesítményekkel történő kutatás elvégzését nem tervezi.”

(2) A Vhr. 6/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kutatási időszak meghosszabbítását – a kutatási műszaki üzemi terv módosításával – a bányafelügyelet akkor engedélyezi, ha a bányavállalkozó a munkaprogramban, valamint a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és

a) igazolja, hogy a kutatást a kutatási engedélyben meghatározott határidőre, tőle független körülmény miatt befejezni nem tudja, vagy

b) a kutatás elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése indokolt.

(7) Ha a kutatási időszak meghosszabbítását a bányavállalkozó a (6) bekezdés b) pontja alapján kérelmezi, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a 6/D. § (1) bekezdésében felsoroltakat. A bányavállalkozónak a kutatási feladatok bővítésének indokoltságát igazolnia kell.

(8) Ha a kutatási időszak első meghosszabbítása a (6) bekezdés b) pontja alapján történt, a kutatási időszak második alkalommal történő meghosszabbítása akkor engedélyezhető, ha a bányavállalkozó valamennyi jóváhagyott kutatási feladatát a hosszabbítás iránti kérelem benyújtásáig teljesítette.”

3. § A Vhr. a következő 8/A.– 8/C. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A geotermikus védőidom kijelölésére irányuló kérelem tartalmazza:

a) a geotermikus energia kinyerésére alkalmazandó technológia leírását,

b) a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiségét,

c) a kinyerés tervezett időtartamát, és

d) az 1. számú mellékletben meghatározott műszaki leírást.

(2) A geotermikus védőidomot az elfogadott kutatási zárójelentésben lévő és a kérelemben megadott adatokra és információkra alapozottan a bányafelügyelet a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (a továbbiakban: MFGI) szakértőként történő bevonásával jelöli ki.

(3) A geotermikus védőidomot annál a hatástávolságnál kell meghatározni, ahol a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyisége a kinyerés tervezett időtartama alatt a geotermikus energia-utánpótlódás által biztosított és

a) felszín alatti víz kivétele nélküli, fluidum mélységi cirkuláltatásával kinyert geotermikus energia esetében a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb, mint 1 °C,

b) a 2500 m-nél nagyobb mélységű felszín alatti víz-termelő és besajtoló kutak esetében – hidrosztatikus nyomású tároló esetében – a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb, mint 1 °C vagy az állandósult állapotú termeléshez tartozó nyomásváltozás kisebb, mint 0,1 bar,

c) a 2500 m-nél nagyobb mélységű felszín alatti víz-termelő és besajtoló kutak esetében – nagy nyomású tároló esetében – a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb, mint 1 °C, vagy az állandósult állapotú termeléshez tartozó nyomásváltozás kisebb, mint 1 bar.

(4) A geotermikus védőidom a kizárólag azonos tulajdonban lévő létesítményekre közösített burkolófelületként is kijelölhető.

8/B. § (1) A geotermikus védőidom határait a kijelölést követően a bányafelügyelet – az MFGI szakértőként történő bevonásával – legalább 5 évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni:

a) a bányavállalkozó által a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló rendelet alapján szolgáltatott geofizikai, kútszerkezeti és hidrodinamikai,

b) a Bt. 25. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott éves jelentésben megadott mérési, valamint

c) az eltelt időszakban keletkezett kutatási

adatokat.

(2) A bányafelügyelet a geotermikus védőidom határait az üzemeltető kérelmére felülvizsgálhatja. A kérelemnek tartalmaznia kell a felülvizsgálat indokát. Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a kijelölt geotermikus védőidom felülvizsgálata nem szükséges, a kérelmet elutasítja.

8/C. § (1) Ha a kijelölt védőidomba tartozó térrészben jogerős vízjogi létesítési, vagy üzemeltetési engedéllyel rendelkező, termálvíz kitermelésére vagy visszasajtolására szolgáló kút van, a geotermikus energia kinyerés és hasznosítás megkezdéséhez a vízjogi engedélyessel kötött megállapodás szükséges. A megállapodást a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell.

(2) A kijelölt geotermikus védőidom zárttá nyilvánított térrészében olyan egyéb termálvíz kitermelésére szolgáló kút nem hozható létre, amely a hatásával a geotermikus energia-utánpótlódást korlátozná.

(3) Geotermikus energia gazdasági célú kinyerésére és hasznosítására elvi vízjogi engedély vagy vízjogi létesítési engedély a geotermikus védőidom kijelöléséig a koncessziós szerződésben meghatározott zárt térrész feletti nyílt térrészre csak a bányavállalkozóval kötött megállapodást követően adható ki.

(4) A geotermikus védőidom-nyilvántartás tartalmazza a védőidom alakjának egyértelmű meghatározásához szükséges mennyiségű térbeli pontok x, y és z koordinátáit, a kijelöléshez felhasznált műszaki és földtani alapadatokat, valamint módszereket és számításokat.”

4. § A Vhr. 10. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék-, valamint szén-dioxid-szállítóvezetéket tilos elhelyezni:

a) nyomvonalas létesítmény alatt a keresztezést kivéve, továbbá közlekedési célt szolgáló alagútban és hídon,

b) más közművel közös árokban, alagútban,

c) építmény és létesítmény alatt, továbbá bányaművelés okozta rétegmozgásos területen, valamint

d) építmény és létesítmény védett területén vagy biztonsági övezetében, kivéve, ha a szállítóvezeték az építmény, létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges.

(4) A szénhidrogén-szállítóvezetékhez és a szén-dioxid-szállítóvezetékhez kapcsolódó távközlő hálózat technológiai berendezéseihez tartozó, telekhatáron belüli vagy a távközlési hálózat hozzáférési pontjain lévő létesítmények létesítését a bányakapitányság engedélyezi.”

5. § A Vhr. 11/A. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A bányatelek megállapítására irányuló kérelemhez – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell:]

„i) ha a megállapításra kért külfejtéses bányatelek erdőt vagy erdő művelési ágú erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területet érint, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra

ia) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,

ib) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,

ic) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,

id) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és

ie) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.”

6. § (1) A Vhr. 12. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A bányatelket megállapító határozat tartalmazza a haszonanyagként meghatározott ásványi nyersanyagnak, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, alcsoport szerinti megnevezését.

(2b) A bányatelket védnévvel kell ellátni, amely tartalmazza:

a) annak a településnek a megnevezését, amelynek közigazgatási területén a bányatelek elhelyezkedik,

b) a bányatelek sorszámát római számmal és

c) annak a haszonanyagként meghatározott ásványi nyersanyagnak, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott csoport szerinti megnevezését, amelyre a bányatelek megállapítása irányult.

(2c) Ha a bányatelek több település közigazgatási területét érinti, annak a településnek a nevét kell a védnevében megadni, amelynek közigazgatási területén a bányatelek legnagyobb része helyezkedik el.

(2d) Egy településen belül a bányatelkek védnevében szereplő sorszámot folyamatosan, ismétlés nélkül kell vezetni, függetlenül az ásványi nyersanyag fajtájától.”

(2) A Vhr. 12. §-a a következő (4a)–(4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Bányatelek megosztása esetén a létrejövő bányatelkek védnevében sorszámként a soron következő sorszámokat kell megadni, és a megosztott bányatelket a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásból törölni kell.

(4b) Bányatelkek egyesítése esetén a létrejövő új bányatelek védnevében sorszámként a soron következő sorszámot kell megadni, és az egyesítést megelőző bányatelkeket a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásból törölni kell.

(4c) A bányatelket módosító határozatnak tartalmaznia kell a módosítással érintett bányatelkek tekintetében a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kezdő napját.

(4d) Bányatelek módosítása esetén a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kezdő napja

a) bányatelek megosztása esetén a létrejövő új bányatelkek tekintetében a megosztott bányatelket megállapító,

b) bányatelkek egyesítése esetén a legkorábban megállapított bányatelek megállapítására vonatkozó,

c) bányatelek csökkentése esetén a csökkentendő bányatelket megállapító, vagy

d) bányatelek bővítése esetén a bővítendő bányatelket megállapító

határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napja.

(4e) Ha a módosítással olyan bányatelek is létrejön, vagy olyan bányatelket csökkentettek vagy bővítettek, amelyen a kitermelést már megkezdték, e bányatelek tekintetében a (4c)–(4d) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

7. § A Vhr. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) Az üzemszerű kitermelés vagy az üzemszerű szénhidrogén-tárolás megkezdésére a Bt. 26/A. § (5) bekezdése szerinti öt éves határidőt a bányatelket megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. Az üzemszerű kitermelés vagy üzemszerű tárolás megkezdésére előírt határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a határidő lejárta előtt legalább 60 nappal korábban kell a bányafelügyelethez benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a meghosszabbítás időtartamának megjelölését és

b) az üzemszerű kitermelés vagy az üzemszerű tárolás megkezdése elmulasztásának indokát.

(3) A bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a bányavállalkozó a kérelem benyújtására előírt (1) bekezdés szerinti határidőt elmulasztotta vagy

b) a bányavállalkozónak koncessziós díj vagy jogerős és végrehajtható bányajáradék, bírság, felügyeleti díj vagy térítési díj tartozása van.

(4) A bányafelügyelet határozatában dönt a meghosszabbítás időtartamáról és a fizetendő térítés mértékéről. A bányavállalkozó a kitermelés megkezdésére a határozatban megállapított határidőn belül jogosult a kitermelési vagy tárolási tevékenységet a jóváhagyott műszaki üzemi tervnek megfelelően megkezdeni.

(5) Az üzemszerű kitermelés vagy üzemszerű tárolás (4) bekezdés szerinti megkezdésének időpontjáig fizetendő térítés éves mértéke:

a) ásványi nyersanyag kitermelésére megállapított bányatelek esetében

aa) ha a bányatelekben nyilvántartott kitermelhető ásványvagyon mennyisége az egymillió m³-t nem haladja meg, az összesen kitermelhető ásványvagyon értékének 0,5‰-e,

ab) ha a bányatelekben nyilvántartott kitermelhető ásványvagyon mennyisége az egymillió m³-t meghaladja, az egymillió m³ ásványvagyon érték 0,5‰-ének és az egymillió m³ feletti rész 0,1‰-ének az összege,

b) föld alatti szénhidrogén tárolására megállapított bányatelek esetében

ba) százmillió m³ tároló kapacitásig ötvenmillió forint,

bb) százmillió m³ tárolókapacitás feletti rész után százmillió m³-enként tízmillió forint.

(6) Az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – fajlagos értékének és az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott ásványvagyon mennyiségnek a szorzataként kell kiszámítani.”

8. § (1) A Vhr. 12/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Bt. 26/A. § (7) bekezdése szerinti pályázatot az MBFH évente két alkalommal hirdeti meg.”

(2) A Vhr. 12/B. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A beérkezett pályázatokat az MBFH a benyújtásra nyitva álló határidő lejártának napját követő naptól számított 30 napon belül bírálja el.

(5) A bányászati jog ellenértéke a Magyar Államot, a pályázattal kapcsolatos díjak az MBFH-t illetik meg. A nyertes pályázónak a bányászati jog ellenértékét az eredményhirdetést követő 8 napon belül meg kell fizetnie. Az MBFH a Bt. 26/A. § (7) bekezdése szerinti határozatát a bányászati jog ellenértékének megfizetését követő 10 napon belül hozza meg.

(6) Ha a nyertes pályázó a bányászati jog ellenértékét az eredményhirdetést követő 8 napon belül nem fizeti meg, a pályázata eredménytelen. A bányászati jogra benyújtott többi pályázatot 5 napon belül ismételten értékelni kell.

(7) A pályázat eredménytelen akkor is, ha a pályázati hirdetményben vagy e jogszabályban foglalt előírásokat figyelembe véve a bányászati jog jogosultja nem jelölhető ki.

(8) Eredménytelen pályázat esetében a pályázatot a bányafelügyelet ismételten meghirdeti. A pályázat ismételt eredménytelensége esetén a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.), azzal, hogy 10 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára.

(9) Ha az MNV Zrt. a (8) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem jelent be igényt a bányatelek bányászati jogára, a bányafelügyelet intézkedik a fennmaradó kötelezettségeknek a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosíték terhére történő teljesítéséről, ezt követően megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból való törlése céljából.”

9. § A Vhr. 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a bányászati tevékenység folytatásához környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi működési engedély szükséges, akkor a kérelemhez mellékelni kell a jogerős környezetvédelmi engedélyt, egységes környezethasználati engedélyt vagy a környezetvédelmi működési engedélyt.”

10. § (1) A Vhr. 19/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szénhidrogén- és a széndioxid-szállítóvezeték (a továbbiakban együtt: szállítóvezeték) a földgáz elosztóvezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték), az egyéb gáz és gáztermék vezeték, valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezete védelmére, zavartalan üzemeltetése, ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás biztosítására biztonsági szabályzat szerinti méretű biztonsági övezetet kell megállapítani.”

(2) A Vhr. 19/A. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztonsági övezeten belül a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével tilos:]

„h) a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmények, a szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák biztonsági övezetének teljes terjedelmében, valamint a szállítóvezeték, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a célvezeték tengelyétől mért 5-5 m távolságon belül, valamint energiaellátó, távfelügyeleti, hírközlési és korrózióvédelemi kábelek esetében 1-1 m távolságon belül

ha) fák, valamint a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények ültetése,

hb) szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,

hc) a 0,6 m-nél nagyobb mélységű talajművelés,

hd) a kézzel végzett régészeti feltárás kivételével egyéb földmunka végzése, valamint

he) a tereprendezés;”

(3) A Vhr. 19/A. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztonsági övezeten belül a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével tilos:]

„j) a bányászati létesítmény, az elosztóvezeték, a szállítóvezeték, a célvezeték, valamint az egyéb gáz és gáztermék vezeték jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása, megrongálása, eltávolítása.”

(4) A Vhr. 19/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A biztonsági övezeten belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók. Szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint az egyéb gáz és gáztermék vezeték tengelyvonalától számított 2-2 méteres övezetben a 0,5 m mélységet meg nem haladó szilárd útburkolat-bontás kivételével gépi földmunka, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem végezhető.

(8) Nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték keresztezéséhez, megközelítéséhez azok üzemeltetőjének egyetértése szükséges. A keresztező, megközelítő létesítmény beruházójának, építtetőjének gondoskodnia kell:

a) a szükséges engedélyezési és kivitelezési, valamint üzemeltetési, technológiai tervek elkészítéséről és egyeztetéséről,

b) a meglévő létesítményen megvalósítani szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, kivitelezéséről és költségeinek viseléséről,

c) a biztonsági övezet kialakítása érdekében szükséges költségek viseléséről, és

d) az építési területen a munkaterület átadás-átvételét megelőzően a keresztezett, megközelített létesítményt üzemeltető szakfelügyelete és felelőssége mellett a gépi földmunka tiltott övezete nyomvonalának kijelöléséről, valamint a kijelölés fenntartásáról a munkálatok végzése során.”

(5) A Vhr. 19/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az üzemeltető a (8) bekezdés szerinti egyetértés megadását feltételekhez kötheti. Ha a feltételek betartásához szakmai felügyelet szükséges, az üzemeltető indokolatlanul nem tagadhatja meg az építtető szakmai felügyelet szolgáltatása iránti igényét. Szakmai felügyelet nélkül az építési tevékenységet megkezdeni és végezni nem lehet.”

11. § (1) A Vhr. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységek elvégzésére más személlyel (a továbbiakban: vállalkozó) szerződést köthet, ha a vállalkozó a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat.

(5a) A vállalkozó alvállalkozót a bányavállalkozó hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében megfelel a vállalkozóra előírt feltételeknek.

(5b) A vállalkozó, valamint az alvállalkozó igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a bányakapitányságnak be kell jelenteni. A vállalkozó, valamint az alvállalkozó közreműködése nem érinti a bányavállalkozónak a Bt. hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét.”

(2) A Vhr. 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (5b) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bányavállalkozó megnevezését, székhelyét,

b) a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését vagy leírását,

c) a tevékenység végzésének helyét,

d) az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét és

e) a vállalkozó alkalmasságának igazolását.”

12. § A Vhr. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) A földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási rendszerüzemeltetési, földgázelosztási és a földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező szervezetnek (a továbbiakban: engedélyes) a Bt. 28/B. § (1) bekezdése szerinti kiszervezés jóváhagyása iránti kérelemhez – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelnie kell

a) a kiszervezésre vonatkozó megállapodást,

b) a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozó – alvállalkozó igénybevétele esetén az alvállalkozó – kiszervezett tevékenység gyakorlására vonatkozó alkalmasságának igazolását,

c) a vállalkozó vagy az alvállalkozó egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát.

(2) A vállalkozó akkor alkalmas a kiszervezett tevékenység végzésére, ha rendelkezik az ahhoz szükséges számú, jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, vizsgával és engedéllyel rendelkező munkavállalóval, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges munkaeszközzel és berendezéssel.

(3) A vállalkozó alvállalkozót az engedélyes hozzájárulásával vehet igénybe. Az alvállalkozóra a (2) bekezdés előírásait alkalmazni kell.

(4) A kiszervezés jóváhagyása nem mentesíti az engedélyest a vállalkozó igénybevételére vonatkozó, a földgázellátásról szóló törvényben előírt engedély megszerzése alól.

(5) Ha a kérelmező a kérelemhez az (1) bekezdés c) pontja szerinti cégkivonatot nem mellékeli, annak beszerzéséről a bányafelügyelet a cégnyilvántartást vezető szerv céginformációs szolgáltatásán keresztül az adatok elektronikus formában történő lekérdezésével gondoskodik.”

13. § A Vhr. 23/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Bt. 38. § (5) bekezdése alapján a szénhidrogén-szállítóvezeték vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonságának fenntartása érdekében a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetője jogosult a 19/A. § (2) bekezdés h) pontja szerinti biztonsági övezetben, illetve mértékhatárok között lévő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolítani és elszállítani, ha az eltávolított növényzetre az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt.”

14. § A Vhr. 23/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Bt. 38/C. és 38/D. §-ában meghatározott létesítmények üzemeltetésére megállapított vezetékjog vagy használati jog esetén, az engedélyes a vezetékjogot vagy használati jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles az (1) bekezdésben előírt kártalanítási összeget az ingatlantulajdonos részére átadni vagy bírósági letétbe helyezni.”

15. § (1) A Vhr. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A Bt. 41. §-a alapján kiszabott bírság összegének felső határa 10 000 000 forint. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a határozatban megállapított határidőre nem szünteti meg vagy a jogsértést ismét elköveti, a bírság ismételten kiszabható, amelynek felső határa 30 000 000 forint.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti bírság mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl

a) a jogsértés felróhatóságára és

b) a jogsértés veszélyeztető jellegére.

(1b) A Bt. 41/A. §-a alapján kiszabott bírság összege százezer forintig terjedhet. A bírság ismételten is kiszabható, ha a bírság megállapításának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett határidőre nem szünteti meg. Az ismételten kiszabott bírság összegének felső határa százötvenezer forint lehet.”

(2) A Vhr. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5) bekezdésben foglalt biztosítékul hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás – bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított, garanciát tartalmazó biztosítói kötelezvény, hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége –, zálogjog, óvadék vagy a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján megállapított támogatás szolgálhat.

(7a) A bányavállalkozó óvadék esetében a biztosíték összegét a bányafelügyelet hatósági letéti számlájára is utalhatja.”

(3) A Vhr. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A meg nem fizetett bányajáradék, jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéke és felügyeleti díj, valamint ezek késedelmi kamatai behajtása érdekében a bányafelügyelet megkeresi az adóhatóságot.”

16. § A Vhr. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„(a Bt. 49/A. §-ához)

32/A. § A bányafelügyelet az éves költségvetési tervében elkülönített keretet biztosít a biztonsági- és munkavédelmi kutatásokra, valamint ezek megvalósítására, az ipartörténeti jelentőségű bányászati emlékek felkutatására és megőrzésére, a bányász szakma hagyományainak ápolására, a bányászati szakirodalom támogatására, továbbá az e tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítására. A keret felhasználásról az MBFH elnöke dönt.”

17. § A Vhr. 34. §-a a következő 14–17. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„14. Geotermikus védőidom: geotermikus energiahasznosítás céljából a földkéreg lehatárolt része, amelyben adott technológiát alkalmazva a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiség legalább 25 évre biztosított.

15. Hidrosztatikus nyomású tároló: olyan föld alatti térrész, amelyben a terep alatti mélységből és átlagosan 1000 kg/m³ vízsűrűségből becsült nyomásértéknél legfeljebb 20 barral nagyobb a nyomás.

16. Nagy nyomású tároló: olyan föld alatti térrész, amely a hidrosztatikus nyomású tároló esetében megadott értéknél nagyobb nyomással rendelkezik.

17. Geotermikus energia-utánpótlódás: a termelő-visszasajtoló kutak által kialakított vízáramlási és hőtranszport rendszer hatására a földi hőáramból származó energia.”

18. § A Vhr. az 1. melléklet szerinti 1. számú melléklettel egészül ki.

19. § A Vhr. 1/C. §-ában a „Bt. 6. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „Bt. 6. § (1) bekezdése szerinti” szöveg, a Vhr. 2. § (4) bekezdésében az „a bányászati koncesszió pályázatok előkészítésére” szövegrész helyébe az „a bányászati koncessziós pályázatok előkészítésére, a minősítő bizottság tagjainak díjazására” szöveg, a Vhr. 3. § (2) bekezdésében az „A kérelemhez” szövegrész helyébe az „A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának átruházása iránti kérelemhez” szöveg, a Vhr. 3. § (5) bekezdésében az „az MBFH” szövegrész helyébe az „a bányafelügyelet” szöveg, a Vhr. 10/A. § (1) bekezdésében a „minőségbiztosítási rendszer” szövegrész helyébe a „műszaki-biztonsági irányítási rendszer” szöveg, a Vhr. 10/A. § (2) bekezdésében a „minőségbiztosítási rendszert” szövegrész helyébe a „műszaki-biztonsági irányítási rendszert” szöveg, a Vhr. 14. § (3) bekezdésében a „környezetvédelmi engedély” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi, egységes környezethasználati vagy környezetvédelmi működési engedély” szöveg, a Vhr. 19/A. § (12) bekezdésében az „a biztonsági övezettel védett létesítmény, szállítóvezeték vagy elosztóvezeték” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti, biztonsági övezettel védett létesítmény” szöveg, a Vhr. 21. § (8) bekezdésében az „az (5) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „az (5b) bekezdés szerinti” szöveg, a Vhr. 23/C. § (2) bekezdésében az „a gázelosztó-vezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték)” szövegrész helyébe az „az elosztóvezeték” szöveg, a Vhr. 35. § (13) bekezdésében az „a bányászatért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, a Vhr. 35. § (14) bekezdésében az „A bányászatért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, a Vhr. 35. § (15) bekezdésében az „a bányászati ügyekért felelős miniszternek” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg, a Vhr. 4. számú melléklet I.3. pont g) alpontjában az „a hidrogeológiai” szövegrész helyébe az „a hidrogeológiai, rezevoármechnikai, vízminőségi és fluidum-összetételi” szöveg lép.

2. A nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló
145/1992. (XI. 4.) Korm. rendelet módosítása

21. § A nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló 145/1992. (XI. 4.) Korm. rendelet a következő 8/C. és 8/D. §-sal egészül ki:

„8/C. § A 2012. évben jogosultak a pénzbeli szénjárandóság 4. § szerinti kifizetésére azok, akik 2011. december 31-ig az 1. § (2) bekezdése szerint mentek nyugdíjba, azonban 2012. január 1-jétől

a) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény szerinti korhatár előtti ellátásban,

b) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti átmeneti bányászjáradékban vagy

c) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban

részesülnek.

8/D. § A 8/C. § szerinti esetben a pénzbeli szénjárandóság folyósítására 2012. július 15-ig kerül sor.”

3. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

22. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Hivatal jár el. Több bányakapitányság illetékességi területét érintő hatósági ügy esetén az eljáró bányakapitányságot a Hivatal elnöke jelöli ki.”

(2) A Korm. rendelet 3. § (5) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:)

„m) a Bt. 24. § (3) bekezdése szerint a szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyes, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat üzemeltetője által kidolgozott műszaki-biztonsági irányítási rendszer jóváhagyása;”

(3) A Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése a következő o)–r) ponttal egészül ki:

(A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:)

„o) a szén-dioxid geológiai tárolására kiadott tárolási engedélyekre, valamint a bezárt tárolóhelyre és az azt övező tároló-komplexumra vonatkozó nyilvántartás vezetése;

p) a Bt. 42/I. § (4) bekezdése szerinti szén-dioxid szállítóhálózathoz vagy tárolóhelyhez való hozzáférés megtagadásával kapcsolatban kezdeményezett eljárás lefolytatása;

q) a Bt. 42/J. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás hiánya esetére előírt eljárás lefolytatása; és

r) a Bt. 42/V. § (2) bekezdése szerinti, Európai Bizottságnak megküldendő jelentés előkészítése a miniszter számára.”

23. § A Korm. rendelet 4/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Kormány a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásban a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetében és szakkérdésben a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.”

24. § A Korm. rendelet 9. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

„d) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdésének, 23. cikkének, 25. cikk (1) bekezdésének és 27. cikkének”

(való megfelelést szolgálja.)

25. § A Korm. rendelet 3. § (5) bekezdés a) pontjában a „továbbá a meg nem fizetett bányajáradék és felügyeleti díj, valamint a késedelmi kamat végrehajtása” szövegrész helyébe a „továbbá a Bt. 41. § (8) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség behajtása iránti intézkedés kezdeményezése” szöveg lép.

26. § (1) A Korm. rendelet 2. melléklete a 2. melléklet szerinti módosul.

(2) A Korm. rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

27. § Hatályát veszti a Korm. rendelet 4/A. § (3) bekezdésében a „megszerzésére, felhasználására,” szövegrész.

4. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosítása

28. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében)

„a) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték

aa) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 141/B. §-a szerint módosított szerződés alapján, a GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott áron és mennyiségben értékesített földgáz esetén a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ), de legfeljebb 2337 Ft/GJ fajlagos értéknek a szorzata (E Ft),

ab) nem az aa) alpont szerinti értékesítés esetén a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) a szorzata (E Ft),”

(2) A Kr. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendeletnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet és egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) 28. § (1) bekezdésével megállapított 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezését a Mód. rendelet hatálybalépését követő hónap első napjától kitermelt földgáz-mennyiségre kell alkalmazni.”

5. Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

29. § Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 10:B mezőjében a „Honvéd Vezérkar Főnöke” szövegrész helyébe a „Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal igazgatója” szöveg lép.

6. Záró rendelkezések

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

31. § E rendelet 22. § (3) bekezdése a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdésének, 23. cikkének, 25. cikk (1) bekezdésének és 27. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelethez

„1. számú melléklet a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A geotermikus védőidom kijelöléséhez szükséges műszaki leírás tartalma

1. A termelő és visszatápláló kutakra, valamint a hasznosítás külszíni berendezéseire vonatkozó műszaki adatok.

2. A kutak és feltáró fúrások geofizikai, földtani, vízföldtani, vízminőségi és vízhőmérsékleti adatai.

3. A földtani kutatás adatai alapján a terület földtani-geofizikai, hidrogeológiai, vízminőségi és geotermikus, hőmérsékleti és termofizikai viszonyainak ismertetése.

4. A tervezett geotermikus energia-termelése során a geotermikus energia időegység alatt kinyert mennyisége, a várható üzemmód, a normál üzemeltetési rend, valamint az üzemeltetési rend karbantartás és havária esetén.

”

2. melléklet a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelethez

A Korm. rendelet 2. melléklete a következő 13. sorral egészül ki:

	(A	B	C	D
	Bevonás és közreműködés feltétele	Szakkérdés	Első fokú eljárásban	Másodfokú eljárásban)
„13.	„A” osztályú bányászati hulladékkezelő létesítmény építési és használatbavételi engedélyezési eljárásában	belső vészhelyzeti terv megfelelőségének kérdésében	megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság	Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság”

3. melléklet a 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelethez

„3. számú melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

Kutatásra
vonatkozó
műszaki üzemterv
jóváhagyása
(kivett hely
esetében a
hatáskörrel kivett
helyre vonatkozó
állás-foglalása is)

Bánya-
telek megálla-
pítása

Feltárásra és
kitermelésre
készített műszaki
üzemterv
jóváhagyása,
módosítása,
szüneteltetési
műszaki üzemi
terv jóváhagyása

Védőpillér
kijelölése,
módosítása,
meggyen-gítése
és lefejtése

Bánya-bezárás, tájrendezés
végrehajtása, bányászati
tevékenység befejezése

Föld alatti
bánya-térségek
és egyéb
bányászati
létesít-
mények
más célú hasznosítása jóváhagyása

Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedé-
lyezése

Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélye-
zése

Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás

Az eljárás gyógyhelyet,
ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges.

A tevékenység természetes gyógytényezőre, gyógyhelyre gyakorolt hatásainak vizsgálata kérdésében.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

Az eljárás ivóvízbázist érint.

A tevékenység ivóvízbázisra gyakorolt hatásainak vizsgálata kérdésében.

fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

NEM

IGEN

Ha a tevékenység vagy beruházás termőföldet érint.

A termőföld mennyiségi védelme.

körzeti földhivatal, több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a Fővárosi Kormányhivatal Földhivatala

megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a Fővárosi Kormányhivatal Földhivatala, ha első fokon a megyei vagy fővárosi kormányhivatal földhivatala járt el, akkor a földügyért felelős miniszter

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

Ha a tevékenység vagy beruházás termőföldön valósul meg.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek a kérdésében.

fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

NEM

IGEN,
kivéve a szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása

NEM

IGEN

NEM

IGEN

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták, és az eljárás erdőt érint.

a) Az erdőre gyakorolt hatásoknak a kérdésében.
b) Bányatelek megállapítása iránti eljárásban az a) pontban meghatározottakon túl az erdő igénybevételének engedélyezhetősége
kérdésében is.

fővárosi és megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

Ha az eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Országos közút

IGEN

NEM

IGEN

a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében:

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

b) egyéb országos közút esetében:

fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőség

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Helyi közút

a) a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében:

megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőség

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében:

Fővárosi főjegyző

Budapest Főváros Kormány-
hivatalának Közlekedési Felügyelősége

c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében:

Budapest Főváros Kormány-
hivatalának Közlekedési Felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Az eljárás vasúti pályát, vagy szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli területet érint, és az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt érint.

Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

10.

Ha az eljárás tárgya meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény.

A létesítmény elhelyezkedésének, magassága, jellege közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

11.

Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal igazgatója

honvédelemért felelős miniszter

IGEN

NEM

IGEN

12.

Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély, vagy egységes
környezet-
használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek,

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

IGEN

b) a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése,

c) a földtani közeg védelme követelményei-nek,

d) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményei-nek, a levegőtisztaság-
védelmi előírásoknak, valamint

e) a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése,

merülnek-e fel olyan, a hulladék-
gazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy csak feltételekkel lehet megadni.

13.

Ha az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet- használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző

fővárosi, megyei kormányhivatal

IGEN

NEM

IGEN

14.

Ha az eljárás régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fővárosi, megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

”

A rendelet a 30. § alapján hatályát vesztette 2012. július 11. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek