146/2012. (XII. 27.) VM rendelet

a) A gyepterületeket elsősorban legeltetéssel kell hasznosítani olyan, az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzéseknek megfelelő legeltetési rend alkalmazásával, amely biztosítja a mozaikos élőhelyszerkezetet. A nyílt homokpusztagyepek legeltetése és kaszálása csak a 3.1.3. pont b) alpontban foglalt esetben engedélyezhető.

b) A terület gyepein, vizes élőhelyein és erdeiben a növényvédő szerek alkalmazása az inváziós növényfajok hatósági engedéllyel történő irtásának kivételével tilos.

c)³ A nyílt és félig nyílt homoki gyepeken és azok nyáras-borókásokkal alkotott élőhely együttesein, valamint a tölgyes-erdőssztyepp területeken az élőhelyek megőrzését és természeti állapotának javítását biztosító természetvédelmi kezelést szolgáló tevékenységek kivételével tilos a beavatkozás.

d)⁴ Azokon a területeken, ahol gyepként történő hasznosítás érdekében hagytak fel a szántóföldi műveléssel (felhagyott szántó),

da) a felhagyást követően legalább az első 2 évben a gyepesedési folyamatot segítő kaszálást vagy szárzúzást kell végezni,

db) a felhagyást követő első 10 évben kaszálás a terület természetvédelmi kezeléséért felelős Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) egyeztetett időpontban végezhető, azzal, hogy a június 15-ét megelőző időpontban kaszálást kizárólag az igazgatóság jóváhagyásával lehet végrehajtani.

e)⁵ A nyílt és félig nyílt homoki gyepek és azok nyáras-borókásokkal alkotott élőhelyegyüttese, valamint a tölgyes-erdőssztyepp területek elhelyezkedéséről az igazgatóság szükség szerint tájékoztatja az érintett tulajdonosokat, földhasználókat, a természetvédelmi és az erdészeti hatóságot.

f)⁶ Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott tisztásokat meg kell őrizni.

a) A Kelebiai-halastavakon költő vízimadár közösség védelme érdekében a fényszóróval történő vadászat a február 15. és szeptember 30. közötti időszakra nem engedélyezhető a tavak partvonalától számított 500 m szélességű területen belül. A megjelölt időszakban és területen az éjszakai vadszámlálás tilos.

b) A gyepek záródását nem tűrő, védett és fokozottan védett növényfajok érdekében az élőhelyükön minden évben keletkező biomasszának egy részét kaszálással vagy legeltetéssel, vagy a körülményektől függően ezek együttes alkalmazásával az élőhelyeik állapotának javítása érdekében el kell távolítani.

c)⁷ A földikutya populációk védelme érdekében élőhelyükön – különösen a Kelebia külterületén található Bácsboristai-legelő és Kelebiai-halastavak területegységben – talajbolygatással járó tevékenység nem folytatható.

d)⁸ A földikutya élőhelyek kiterjedésének − gyepesítések révén vagy faültetvény természetességi állapotú erdők mezőgazdasági művelésbe vonásával megvalósított − növelésével helyre kell állítani az egymástól elszigetelt állományok kapcsolatát.

e)⁹ A földikutya egyedszám növekedését a részpopulációkról leszakadt, az azokból elvándorolt, a további szaporodásban részt venni nem tudó egyedek áttelepítésével, új populáció létrehozásával kell elősegíteni.

f)¹⁰ A b) és c) alpont rendelkezéseivel érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság szükség szerint tájékoztatja az érintett tulajdonosokat, földhasználókat, továbbá ha az érintett terület az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozik, az erdészeti hatóságot is.

a) A védett régészeti lelőhelyeken a kultúrtörténeti értékek védelme érdekében a talaj mechanikai bolygatása nem lehet mélyebb 25 cm-nél.

b) A kunhalmokon a talaj mechanikai bolygatása tilos.

a) A Nagy-Széksóstó területegység szabadon látogatható. A rekreációban betöltött szerepét fenn kell tartani.

b)¹¹ A d) alpontban meghatározott kivétellel szabadon látogatható a Bácsboristai legelő, Bogárzó, Kelebiai-halastavak és erdők, Kissori-semlyék, Madarász-tó, Öttömösi baromjárás területegység.

c)¹² Az Ásotthalmi láprét, Átokházi-tőzegbánya, Csipak-semlyék, Emlékerdő, Rivó-erdő és semlyék, Tanaszi-semlyék területegység szervezett csoportos látogatására az igazgatóság által biztosított szakvezető kíséretében kerülhet sor. Az Ásotthalmi láprét és az Emlékerdő területegység egyéb látogatását legkésőbb 24 órával annak tervezett időpontja előtt be kell jelenteni az igazgatóságnak.

d)¹³ A Kelebiai-halastavak és erdők, valamint a Madarász-tó területegységek vízfelszínein turisztikai, rekreációs és sporttevékenység nem folytatható.

a) A fokozottan védett növény- és állatfajok állományát az igazgatóságnak rendszeresen fel kell mérnie.

b) Az igazgatóságnak folyamatosan nyomon kell követnie a legveszélyesebb inváziós, élőhely-átalakításra képes fajok [nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), zöld juhar (Acer negundo), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), bálványfa (Ailanthus altissima), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), selyemkóró (Asclepias syriaca), és amerikai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis)] állományait.

a)¹⁴ A területen új burkolt út létesítésére, földút szilárd burkolattal való ellátásának engedélyezésére kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítására, továbbá a terület táji és természeti értékeinek természetvédelmi célú bemutatására irányuló, az igazgatósággal előzetesen egyeztetett fejlesztés keretében, az igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kerülhet sor.

b) Új földút csak természetvédelmi céllal, természetvédelmi szempontból kedvezőtlenebb helyen lévő út kiváltása érdekében, ez utóbbi egyidejű felhagyása mellett létesíthető.

c)¹⁵ Szántó és erdő kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében vagy azzal összhangban létesíthető.

d) Termőföld művelés alóli végleges kivonása, végleges más célú hasznosítása csak a természetvédelmi kezelés részeként, az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében engedélyezhető.

e) A területen új építési telket kialakítani, beépítésre szánt területet kijelölni tilos. Beépítésre a meglévő tanyahelyeket lehet igénybe venni.

f) Bányászati tevékenység, anyagnyerés tilos a területen. A tilalom alól kivételt képez az olyan geofizikai mérési módszerek alkalmazása, amelyek nem járnak a felszíni talajrétegek bolygatásával, továbbá az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott szénhidrogén-kutatási engedélyben szereplő tevékenységek, valamint az e rendelet hatálybalépését megelőzően fektetett szénhidrogén védnevű bányatelkek bányászati tevékenységgel összefüggő jogszerű használata. A kivételként felsorolt tevékenységek csak a terület táji és természeti értékeinek (különös tekintettel az élőhelyekre és azok életközösségeire, továbbá a területen található védett növény- és állatfajokra) veszélyeztetése, károsítása nélkül valósíthatók meg.

g) Halastó, horgásztó, rekreációs víztér és az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzéseknek nem megfelelő – így különösen kizárólag öntözési célú – víztározó létesítése tilos.

h) Vízfolyás vagy állóvíz halászati vízterületté nyilvánítása, nyilvántartott halászati vízterület kiterjedésének bővítése csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban lehetséges.

i) Nem őshonos vadászható vadfaj spontán betelepülése esetén annak felszámolásáról, a területről való eltávolításáról a vadászatra jogosult köteles gondoskodni.

j) Mesterséges vadkibocsátás (kivéve fogoly), zárttéri vadtartás, apróvadnevelő és apróvad-kibocsátóhely, vaditató létesítése tilos. Egyéb vadászati létesítmény csak engedéllyel és az engedélyes által az igazgatóság legkésőbb a létesítést megelőző 5. napig történő tájékoztatásával helyezhető el, alakítható ki.

k) Vadföld nem létesíthető a területen, kivéve, ha az az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében (többek között természetvédelmi szempontból kedvezőtlenebb helyen lévő vadföld kiváltása érdekében) történik.

l) Természetes növénytársulás állományában szóró létesítése vagy meglévő szóró fenntartása csak abban az esetben engedélyezhető, ha az természetvédelmi célt – vadállomány-apasztást – szolgál. Engedélyezett új szóró elhelyezése, kialakítása az engedélyes által az igazgatóság legkésőbb a létesítést megelőző 5. napig történő tájékoztatásával történhet.

m) Természetes mederben összegyülekező felszíni vizek, továbbá felszín alatti vizek mezőgazdasági célra (öntözés) vagy rekreációs rendeltetésű víztér vízutánpótlása céljából nem vehetők igénybe. A tilalom alól kivételt képez a kifejezetten aszálykár elhárítása céljából végzett öntözés, amelynek során a vízkivétel nem veszélyeztetheti a felszíni víztest, illetve a vízkivétellel érintett térség élővilága ökológiai vízigényének biztosítását. Kivételt képez továbbá a felépítménnyel rendelkező ingatlanrészen engedéllyel kialakított kertek öntözési és egyéb vízigényét kielégítő, évi 500 m³-nél kisebb vízfelhasználású kutakból történő, a hatályos vízjogi használatbavételi engedély előírásainak megfelelő vízkivétel.

n) A rét/legelő, nád, erdő, vízállás és mocsár területeken jelentkező felszíni vizeknek és a talajvíznek a terep természetes domborzati adottságaiból adódó természetes lefolyás mértékét, illetve ütemét meghaladó, mesterséges elvezetése tilos.

o) A növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű szerekkel lehet végezni.

p) A természetbeni állapot szerinti gyep, nádas és mocsár területeken talajerő-utánpótlást csak az ott legelő állatok által elhullajtott trágya képezhet.

q) A területen tilos új légvezetéket kialakítani, a már meglévő légvezetékek földben történő vezetésére kell törekedni.

r) Új közmű létesítésekor a közművezetéket a földfelszín alatt kell vezetni az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések figyelembevételével.

s) A területen átvezetett gáz- és olajvezeték üzemszerű működtetésével, fenntartásával és fejlesztésével járó tevékenységet a védett természeti terület legkisebb mértékű zavarásával szabad végezni. Talajbolygatással járó tevékenység nem végezhető vizes, nedves talajállapot mellett, valamint március 15. és július 15. között, kivéve a gáz- és olajvezeték működtetése következtében bekövetkező havária elhárítása érdekében végzett tevékenységet. Gyep és vizes élőhely talajának mechanikai mozgatása során a talaj gyökérrel átszőtt felső 25 cm-es rétegét (gyeptégla) úgy kell kiásni és ideiglenesen elhelyezni, hogy az a munkálatok befejezése után korábbi helyére kerüljön vissza, a gyepstruktúra helyreállását biztosítandó. A kiásott talajt úgy kell elhelyezni, hogy az a gyep és vizes élőhely talajbolygatással nem érintett állományát közvetlenül ne károsítsa.

t) A területnek csak ruderális növényzetű, vagy inváziós növényekkel fertőzött, vagy szántóföldi művelés alatt álló területrészein alakítható ki haszonállatok időszakos pihentetésére szolgáló állás az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon.

u) A területen tilos reklámtáblákat elhelyezni.

v) Szántó, rét/legelő hasznosítású területen napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos.

w)¹⁶ Tilos a területen a kizárólag gépi meghajtású, emberi közlekedésre alkalmas sporteszközzel vagy ilyen meghajtású járművel végzett technikai sporttevékenység. Emberi izomerővel vagy részben emberi izomerővel hajtott, közlekedésre alkalmas sporteszközzel vagy ilyen meghajtású járművel kizárólag erre a célra az igazgatósággal egyeztetett és a hozzájárulásával kijelölt utakon, valamint az útként nyilvántartott ingatlanokon végezhető technikai sporttevékenység vagy szabadidős tevékenység. Az e feltételeknek megfelelően végzett technikai sporttevékenységhez nem kell beszerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét.

x) Éjszakai horgászat csak a június 30-tól február 15-ig terjedő időszakban lehetséges.

a) Istálló- és műtrágyázás maximum 90 kg/ha/év N-hatóanyagtartalommal lehetséges.

b)¹⁷

c) Az e rendelet hatálybalépését megelőző három évben szántóként nem hasznosított, visszagyepesedő, de az ingatlan-nyilvántartásban szántóként szereplő területek újra nem törhetők fel, művelési águkat a természetbeni állapothoz kell igazítani, hasznosításuk a 3.2.2. pontban foglaltak szerint lehetséges.

d) A tarló és szalma égetése tilos.

e) A mélyszántás tilos, amely alól kivételt képez a lucernatelepítés talaj-előkészítése (legfeljebb 35 cm mélységig).

f) Energianövények telepítése, termesztése tilos.

g) Vizekre és vízben élő szervezetekre veszélyes vagy közepesen veszélyes vegyszerek felhasználása tilos.

h) Szántóterületen trágya legfeljebb hat hétig tárolható.

a) Gyepeken gépjárművel közlekedni tilos. A tilalom nem vonatkozik a természetvédelmi kezelés és – a külterületi főcsatorna parti sávján – a vízgazdálkodási alapfeladatok ellátása érdekében történő gépjárműhasználatra, valamint a jogszerű gazdálkodási tevékenység keretében, engedélyezett tevékenységet végző hivatásos vadász gépjárműhasználatára, továbbá a természetvédelmi kezelés, valamint a jogszerű gazdálkodási tevékenység keretében végzett mezőgazdaságigép-használatra.

b) Növényvédő szerek felhasználása nem engedélyezhető, kivéve, ha az kifejezetten természetvédelmi céllal, különösen a nem őshonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok elleni védekezés során történik a 3.1.7. pont o) alpontban meghatározott feltételekkel.

c) Felülvetés és gyepfeltörés nem engedélyezhető, kivéve, ha az kifejezetten természetvédelmi céllal történik. Az engedélyesnek legkésőbb a tevékenység tervezett időpontját megelőző 5. napig tájékoztatnia kell az igazgatóságot.

d) Mechanikai jellegű ápolási munkák (fogasolás, tárcsázás, hengerezés) végzése tilos, kivéve, ha természetvédelmi céllal (különösen természetes gyepek rekonstrukciója során) történik. Az engedélyesnek legkésőbb a tevékenység tervezett időpontját megelőző 5. napig tájékoztatnia kell az igazgatóságot.

e) Gyepeken tűzpászták létesítése és a meglévők fenntartása tilos.

f) Égő gyepen – ha a tűz nem fenyeget közvetlenül emberéletet, épületet, nagy értékű mezőgazdasági létesítményt vagy több hektáros kiterjedésű erdőterületet – tilos a tűz terjedése ellen szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával vagy vegyszer kijuttatással védekezni.

g) Gyepterületek égetése tilos, kivéve a természetvédelmi céllal (különösen túlzottan felhalmozódott fűavar eltávolítása érdekében) végzett eseti, nem rendszeres égetést.

h) Legeltetni szarvasmarhafélékkel (kivéve jak), juhokkal, lófélékkel lehet.

i) Szikes rét, szikes mocsár, mocsárrét, láprét, magassásos és mocsár juhokkal történő legeltetése nem engedélyezhető.

j) Pányvás szarvasmarha-legeltetés legalább 10 méter hosszú kötéllel lehetséges. A pányvázott helyszínt naponta változtatni kell.

k) A tisztítókaszálás legkorábbi kezdő időpontja szeptember 1.

l)¹⁸ A homoki gyepek és a mézpázsitos gyepek esetében a kaszálás legkorábbi időpontja június 15. A kaszálás engedélyezése során ettől csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések érdekében, az igazgatósággal egyeztetve lehet eltérni.

m)¹⁹ A mocsárrétek és szikes rétek, szikes mocsarak esetében a kaszálás legkorábbi időpontja július 1. A kaszálás engedélyezése során ettől csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések érdekében, az igazgatósággal egyeztetve lehet eltérni.

n) Talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos.

o) A dobkasza egyéb, nem földön csúszó kaszatípusokkal történő kiváltására kell törekedni.

p) Gépi kaszálás vagy tisztítókaszálás során vadriasztó láncot kell használni.

q) Gépi kaszálás vagy tisztítókaszálás vizes/nedves talajon tilos.

r) A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

s) Tisztítókaszálásonként a kaszálásra kijelölt terület 5–20%-át változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. A kaszálatlanul hagyandó területet az igazgatóság szakvéleményének figyelembevételével a természetvédelmi hatóság a kaszálásra vonatkozó engedélyben jelöli ki. A kaszálatlanul hagyott területeket úgy kell kijelölni, hogy abban inváziós növény állománya ne legyen.

t) Kaszáláskor és tisztítókaszáláskor legalább 8 cm-es fűtarlót kell hagyni.

a) Nádvágás (nádaratás) a november 1-jétől február 15-ig tartó időszakban végezhető. A nádvágás befejezését be kell jelenteni az igazgatóságnak.

b) A nádaratás helyszínéről történő nádkiszállítást legkésőbb február 28-ig be kell fejezni.

c) A nádaratási engedélykérelemben megjelölt nádaratással hasznosítandó területen a természetvédelmi hatóság az igazgatóság szakvéleményének figyelembevételével a nádaratással hasznosítandó terület legalább 20%-ára kiterjedően meghatározza azokat a részterületeket, ahol tömbös mozaikok kialakításával a nádat – a d) alpont figyelembevételével – lábon kell hagyni.

d) A c) alpont szerint fennhagyásra kijelölt területrészeken nádaratás kizárólag fásszárúakkal történő felverődésük esetén, az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében engedélyezhető.

e) A nádaratás tervezett megkezdése előtt legalább 48 órával értesíteni kell az igazgatóságot.

f) A nádaratás megkezdése előtti bejáráson az igazgatóság képviselője a gazdálkodóval közösen kijelöli a szállítási útvonalat, és – szükség szerint – egyeztetik a d) alpont szerinti nádaratás módját. Felázott gyepterületen szállítás nem végezhető, a szállítást fel kell függeszteni a felső talajréteg megszáradásáig.

g) Az igazgatóság minden évben vizsgálja és ellenőrzi a nádaratás hatását annak érdekében, hogy a nádaratással érintett területek elhelyezkedését és kiterjedését természetvédelmi szempontból indokolt esetekben változtatni lehessen.

h) Nádas és gyepterületen a nád deponálása és válogatása tilos.

i) A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.

j) A nádtörmelék égetése tilos.

k) A nádaratást végző a nád aratásához a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül a talajállapotnak (talajnedvességnek) megfelelő gépet, valamint természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni.

l) A nádaratást végzőnek a nádvágó és -szállító gépeket olyan műszaki állapotban kell tartania, hogy elkerülhető legyen a műszaki meghibásodás, és az ebből eredő olajszivárgás. Amennyiben az olajszivárgás mégis bekövetkezik, jégen történő aratás esetén köteles a használó a kifolyt olajat fűrészporral felitatni és a területről elszállítani. A szennyeződés tényét a használó köteles az igazgatóságnak és a természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

a) Természetes, természetszerű erdőtársulásban az egészségügyi termelést kerülni kell, ha az nem veszélyezteti az erdő hosszú távú fenntartását.

b) Természetes erdőben fahasználat kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célokkal, valamint a természetvédelmi rendeltetéssel összhangban végezhető.

c) Az őshonos fafajok sarjadztatására alkalmas állományokban a sarjadztatásos felújítási módot kell alkalmazni, szükség esetén kiegészítve a részleges talaj-előkészítéses erdőfelújítással. Sikertelen sarjadztatás esetén mesterséges felújítás megengedett. Az inváziós fásszárúak felújulását preventív beavatkozásokkal kell megakadályozni.

d) Nem sarjadztatható őshonos fafajú erdőállományban teljes talaj-előkészítéses erdőfelújítás csak abban az esetben végezhető, ha a részleges talaj-előkészítéssel végzett felújítási módszerek alkalmazása sikertelen erdőfelújítást eredményez.

e) Amennyiben természetes, természetszerű erdőállomány záródása természetes ökológiai folyamatok következményeként csökken, tilos a záródást mesterségesen, a természetes folyamatok ellenében növelni. Az erdő természetes záródáscsökkenését lehetővé kell tenni mindaddig, amíg a záródás nem csökken az m) alpontban meghatározottak szerint felülvizsgált erdőtervben előírt minimális érték alá.

f) Természetes, természetszerű erdőben és származékerdőben törekedni kell a biológiai sokféleséget növelő, természetes vagy természetszerű erdőszerkezet kialakítására.

g) Az erdőgazdálkodási tevékenység nem járhat a természetes gyepek állapotának időszakos rontásával sem.

h) A tűzpászták esetében az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtése során az erdőgazdálkodónak külön figyelmet kell fordítania az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok eltávolítására és megtelepedésének megakadályozására.

i) Az idegenhonos fafajú vagy idegenhonos fafajokkal elegyes állományokban hosszabb távon fokozatosan biztosítani kell az idegenhonos fafajok visszaszorítását és az állományok származék- vagy természetszerű erdővé alakítását.

j) Az erdőtervben megjelölt vágásérettségi korban kell az idegenhonos fafajú erdőrészlet véghasználatát elvégezni, amely alól kivételt képezhet a természeti érték vagy ökológiai folyamat védelme érdekében fenntartott erdő.

k) Természetes, természetszerű erdőben az idegenhonos fásszárú növények eltávolítása kívánatos.

l) Az őshonos cserjések védelmét biztosítani kell, ezért a fakitermelések során állományaik megőrzése érdekében 10–30% területi arányban a cserjést meg kell hagyni. A meghagyandó cserjések kijelölésekor elsősorban legalább 5 cserjefajt tartalmazó cserjefoltok kijelölésére kell törekedni.

m) Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 32. § (2) és (3) bekezdése alapján felülvizsgált érvényes erdőterv tartalmazza.

a) Töltésoldalak növényzetének karbantartása kizárólag mechanikai úton történhet. A töltéskoronán vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes vegyszer is alkalmazható a 3.1.2. pont b) alpontban meghatározottak szerint.

b) Partvédelem csak természetes anyaggal végezhető. Nádtelepítés, nádpalló, rőzse használata megengedett.

c) Napnyugtától napkeltéig kizárólag őrzés és a 3.1.7. pont x) alpontban meghatározott tevékenység folytatható oly módon, hogy az ne járjon a tavakon éjszakázó madarak zavarásával.

d) Madárriasztás vízből, partszegélyi növényzetből és a gémtelepek 500 m-es körzetében tilos.

e) A feltöltést követően június 30-ig a halastavak vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat.

f)²⁰ Nem őshonos halfajok telepítése tilos.

g) Gémtelep és egyéb fokozottan védett madárfaj fészkelő állományának zavarásával járó tevékenység nem folytatható. A jogellenes zavarás kiküszöbölése érdekében az igazgatóság kezdeményezése és szakvéleményének figyelembevételével a természetvédelmi hatóság a gátakon és töltéseken történő közlekedést – beleértve a gyalogos közlekedést is –, valamint a töltés karbantartását, a kaszálást és etetést szükség esetén korlátozhatja vagy megtilthatja.

h) A töltések kaszálása április 1. és május 31. között tilos, június hónapban egy alkalommal végezhető. Gémtelep 300 m-es körzetében április 1. és június 30. között tilos a töltés kaszálása.

i) Feltöltő csatornák tisztítása, fenntartási munkálatai (különösen a kaszálás, kotrás, nádvágás, iszapolás) kizárólag leengedett állapotban – kisvíznél – végezhető. A hínárkaszálást, nádvágást szükséges előnyben részesíteni a kotrással (beleértve a gyökérzónás iszapolást is) szemben. A növényzet eltávolítása (hínárkaszálás, nádvágás) július 1. és február 28. között végezhető. Kotrásos karbantartás esetén elsősorban félszelvényű kotrást kell végezni, mely augusztus 1. és október 15. között történhet. Az érintetlenül hagyott oldalt leghamarabb két év múlva lehet megkotorni.

j) Vegyszert, kemikáliát tilos kijuttatni.

k) Szerves trágya évente maximum 30 kg/hektáronkénti nitrogén hatóanyag mennyiséggel juttatható a területre. A tó leeresztését megelőző egy hónapos időszakban istállótrágya nem alkalmazható.

l) Április 1. után halastó feltöltése – az ivadék előnevelő tavak kivételével – tilos.

m) A halgazdálkodási tevékenység folytatója január 31-ig tájékoztatja az igazgatóságot az ivadék előnevelő tavakként használni kívánt vízterek elhelyezkedéséről.

a) Új épület létesítése, meglévő épület felújítása csak a tájra hagyományosan jellemző módon, természetes építőanyagok felhasználásával, tájképvédelmi szempontok figyelembevételével történhet.

b) A területen lévő tanyaépületek és a velük egy alrészleten szereplő építmények elsősorban lakó- és mezőgazdálkodási, valamint a hagyományos tanyai életformához kötődő rendeltetésűek lehetnek, ezeken kívül csak rekreációs vagy természetvédelmi kezelési célt szolgálhatnak.

c) A tanyák és gazdasági épületek felújítása során meg kell őrizni azok korábbi tömegi megjelenését, szerkezeti kialakítását és jellegét, törekedni kell a térség építészeti hagyományaihoz történő illeszkedésre.

d) Kerítés csak a tanyás ingatlan védelme érdekében alakítható ki.

e) A rendelet hatálybalépésének napját megelőző egy évben nem használt, benövényesedett, művelés alól kivett utak művelési ágának a természetbeni állapotokkal megegyező megváltoztatását, az ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetését az igazgatóság egy éven belül kezdeményezi.

f) Földút természetes terepszint fölé emelése tilos.

g) Érvényes vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkező csatorna fenntartási munkálatai során a hínárkaszálást, nádvágást szükséges előnyben részesíteni a kotrással (beleértve a gyökérzónás iszapolást) szemben. A növényzeteltávolítási munkálatok (hínárkaszálás, nádvágás, parti sáv növénymentesítése) elrendelt belvízvédekezés esetén bármely időszakban, egyébként július 1. február 28. között folyhatnak, és évente többször is végezhetők a megadott időszakban. Kotrásos karbantartás esetén elsősorban félszelvényű kotrást kell végezni, amely elrendelt belvízvédekezés esetén bármely időszakban, egyébként augusztus 1. és október 15. között történhet. Az érintetlenül hagyott oldalt leghamarabb két év múlva lehet megkotorni. A megadott időszakokon kívül, július 1. és október 30. közötti végzett, egyéb jogszabály alapján a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött munkálatok esetében a természetvédelmi hatóság az igazgatóság szakvéleményének figyelembevételével dönt az engedélyezésről.

h) A természetes vízkészletek visszatartása érdekében a csatornákon szükség szerint vízmegőrző műtárgyak építése, a már meglévők vízmegőrzésre alkalmassá tétele szükséges.

i) Az Ásotthalmi-láprét területegységen a keresztülhaladó csatorna (Madarásztói-főcsatorna) érintett szakaszát kotorni, rajta földmunkával járó fenntartási munkálatokat végezni tilos.