147/2012. (XII. 27.) VM rendelet

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításáról¹

2013.01.11.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással, amelyeknek alkalmazása 12%-ig megengedett.”

(2) Az R. 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az erózió megakadályozása érdekében 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.”

(3) Az R. 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.”

2. § Az R.

a) 4. § (2) bekezdésében a „november 15-től február 15-ig” szövegrész helyébe az „október 31-től február 15-ig” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdés b) pontjában a „november 15.–február 15.” szövegrész helyébe az „október 31. és február 15.” szöveg

lép.

3. § Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

4. § Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

5. § Az R. 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

6. § Az R. 4. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

7. § Az R. 5. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

1. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez

„1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

		A	B	C	D	E	F
1.		Állatfaj, csoport (állatkategória)	A friss trágya (1)N-tartalma [kg/év]	Tápanyagtartalom kijuttatáskor [kg/t]
2.		Állatfaj, csoport (állatkategória)	A friss trágya (1)N-tartalma [kg/év]	Hígtrágya* N	IstállótrágyaN	Mélyalom (2) N	P₂O₅
3.	1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.	SzarvasmarhaTejelő tehén 650 kg Borjú (0–6 hónapig) Üsző (6–12 hónapig) Üsző (12–24 hónapig) Hízómarha (6–12 hónapig) Hízómarha (12–24 hónapig) Hízómarha, anyatehén (> 24 hónap)	125 12 22 42 25 45 51	6,0 – – – – – –	6,1 3,8 – – – – –	7,8 – 3,6 4,2 3,8 5,3 3,5	2,1 2,4 2,1 1,8 1,9 2,0 1,7
4.	2. 2.1. 2.2. 2.3.	SertésKoca (10 malaccal, 9 kg-ig) Utónevelt malac (8–35 kg-ig) Hízó sertések, fiatal koca	26,5 3,4 12	4,2 2,35 3,8	3,57 2,4 5,0	– – 6,8	2,2 1,9 2,4
5.	3. 3.1. 3.2. 3.3.	Baromfi1000 db tojótyúk 1000 db brojler 1000 db pulyka (14 kg-ig)	740 383 1650	19,0** – –	– – –	– 23,0 30,6	7,2 6,8 12,9
6.	4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6.	Juhok (anyajuh 50 kg + szaporulat) Juhok (anyajuh 70 kg + szaporulat) Kecskék (anyakecske 50 kg + szaporulat) Kecskék (anyakecske 80 kg + szaporulat) Anyanyúl + szaporulat Lovak (600 kg)	14,8 16,7 13,6 15,5 5,5 55	– – – – 12,0 –	– – – – 11,4	9,2 7,3 8,2 5,8 –	1,9 1,7 1,85 1,6 8,6 2,8

* Talajvédelmi terv alapján meghatározandó kijuttatáskor.

** Tojók ketreces tartásánál keletkező trágya hígítatlan (félszilárd) ürülék

(1) Bélsár és vizelet keletkezéskor

(2) Mélyalmos tartástechnológia során keletkező istállótrágya

”

2. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez

„2. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez

Szerves trágyák tápanyagtartalmának hasznosulási értékei a kijuttatás évében

		A	B	C
1.	1.		N %	P₂O₅ %
2.	1.1.	Istállótrágya	40	33
3.	1.2.	Hígtrágya	50	70

”

3. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez

1. Az R. 3. számú melléklet A) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A) A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva

	A	B	C	D
1.	1. Őszi búza
1.	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	190	170	130
3.	II. barna erdőtalajok	170	155	125
4.	III. réti és öntés talajok	170	155	135
5.	IV. laza és homoktalajok	130	120	110

	A	B	C	D
1.	2. Kukorica
1.	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	190	170	150
3.	II. barna erdőtalajok	190	160	150
4.	III. réti és öntés talajok	180	160	140
5.	IV. laza és homoktalajok	150	130	120

	A	B	C	D
1.	3. Őszi árpa
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	160	140	100
3.	II. barna erdőtalajok	150	125	90
4.	III. réti és öntés talajok	135	110	90
5.	IV. laza és homoktalajok	110	100	80

	A	B	C	D
1.	4. Napraforgó
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	110	100	80
3.	II. barna erdőtalajok	100	85	70
4.	III. réti és öntés talajok	90	75	50
5.	IV. laza és homoktalajok	75	70	60

	A	B	C	D
1.	5. Burgonya
1.	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	180	170	160
3.	II. barna erdőtalajok	190	160	150
4.	IV. laza és homoktalajok	180	150	140

	A	B	C	D
1.	6. Repce
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	190	180	160
3.	II. barna erdőtalajok	180	170	150
4.	III. réti és öntés talajok	170	160	140

	A	B	C	D
1.	7. Cukorrépa
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	165	150	120
3.	II. barna erdőtalajok	150	130	110
4.	III. réti és öntés talajok	150	130	110

	A	B	C	D
1.	8. Borsó
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	120	100	80
3.	II. barna erdőtalajok	110	90	70
4.	III. réti és öntés talajok	110	90	70

	A	B	C	D
1.	9. Szója
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	110	100	80
3.	II. barna erdőtalajok	100	90	75
4.	III. réti és öntés talajok	100	90	80

	A	B	C	D
1.	10. Silókukorica
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	165	145	125
3.	II. barna erdőtalajok	175	155	135
4.	III. réti és öntés talajok	165	145	125
5.	IV. laza és homoktalajok	145	125	105

	A	B	C	D
1.	11. Lucernaszéna
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
		N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	120	100	70
3.	II. barna erdőtalajok	100	85	70
4.	III. réti és öntés talajok	80	70	60
5.	IV. laza és homoktalajok	80	60	50

	A	B	C	D
1.	12. Tavaszi árpa
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	110	90	80
3.	II. barna erdőtalajok	110	90	80
4.	III. réti és öntés talajok	100	80	70

	A	B	C	D
1.	13. Tritikále
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	130	110	100
3.	II. barna erdőtalajok	120	100	90
4.	III. réti és öntés talajok	120	100	90
5.	IV. laza és homoktalajok	120	100	90

	A	B	C	D
1.	14. Zab
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	190	160	150
3.	II. barna erdőtalajok	180	150	140
4.	III. réti és öntés talajok	160	140	130
5.	IV. laza és homoktalajok	130	110	100

	A	B	C	D
1.	15. Cirok
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	250	220	200
3.	II. barna erdőtalajok	160	140	130
4.	III. réti és öntés talajok	190	160	150
5.	IV. laza és homoktalajok	190	160	150

	A	B	C	D
1.	16. Rozs
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	IV. laza és homoktalajok	100	90	80

	A	B	C	D
1.	17. Vöröshere
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	II. barna erdőtalajok	100	80	60

	A	B	C	D
1.	18. Dohány
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	140	120	110
3.	II. barna erdőtalajok	130	110	100
4.	III. réti és öntés talajok	130	110	100
5.	IV. laza és homoktalajok	120	100	90

	A	B	C	D
1.	19. Fűszerpaprika
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	260	230	220
3.	II. barna erdőtalajok	260	230	220
4.	III. réti és öntés talajok	270	240	230
5.	IV. laza és homoktalajok	240	220	200

	A	B	C	D
1.	20. Energiafű
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	240	210	200
3.	II. barna erdőtalajok	230	200	190
4.	III. réti és öntés talajok	230	200	190
5.	IV. laza és homoktalajok	190	160	150

	A	B	C	D
1.	21. Karfiol
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	270	230	210
3.	II. barna erdőtalajok	250	210	190
4.	III. réti és öntés talajok	220	180	170
5.	IV. laza és homoktalajok	180	150	140

	A	B	C	D
1.	22. Káposzta
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	240	190	170
3.	II. barna erdőtalajok	210	170	150
4.	III. réti és öntés talajok	200	160	140
5.	IV. laza és homoktalajok	200	160	140

	A	B	C	D
1.	23. Spárga
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	270	250	240
3.	II. barna erdőtalajok	250	230	220
4.	III. réti és öntés talajok	250	230	220
5.	IV. laza és homoktalajok	220	200	190
	A	B	C	D
1.	24. Paradicsom
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	280	250	230
3.	II. barna erdőtalajok	230	200	190
4.	III. réti és öntés talajok	250	220	200
5.	IV. laza és homoktalajok	230	200	190

	A	B	C	D
1.	25. Uborka
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	250	240	230
3.	II. barna erdőtalajok	250	240	230
4.	III. réti és öntés talajok	230	220	210
5.	IV. laza és homoktalajok	200	190	190

	A	B	C	D
1.	26. Görögdinnye
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	290	270	260
3.	II. barna erdőtalajok	280	270	260
4.	III. réti és öntés talajok	280	270	260
5.	IV. laza és homoktalajok	260	250	240

	A	B	C	D
1.	27. Paprika
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	240	220	210
3.	II. barna erdőtalajok	230	210	200
4.	III. réti és öntés talajok	200	180	180
5.	IV. laza és homoktalajok	230	210	200

	A	B	C	D
1.	28. Sárgarépa
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	200	170	160
3.	II. barna erdőtalajok	170	150	140
4.	III. réti és öntés talajok	170	150	140
5.	IV. laza és homoktalajok	170	150	140
	A	B	C	D
1.	29. Hagyma
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	180	170	160
3.	II. barna erdőtalajok	130	120	110
4.	III. réti és öntés talajok	130	120	110
5.	IV. laza és homoktalajok	160	140	130

	A	B	C	D
1.	30. Zöldborsó
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	150	120	110
3.	II. barna erdőtalajok	140	110	100
4.	III. réti és öntés talajok	120	100	90
5.	IV. laza és homoktalajok	100	90	80

	A	B	C	D
1.	31. Zöldbab
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	170	150	140
3.	II. barna erdőtalajok	150	120	110
4.	III. réti és öntés talajok	150	120	110
5.	IV. laza és homoktalajok	130	110	100

	A	B	C	D
1.	32. Csemege kukorica
	termőhelyi kategória	gyenge	közepes	jó
	termőhelyi kategória	N ellátottságú talajon
2.	I. mezőségi talajok (csernozjomok)	270	260	250
3.	II. barna erdőtalajok	260	240	230
4.	III. réti és öntés talajok	260	240	230
5.	IV. laza és homoktalajok	240	230	220

2. Az R. 3. számú melléklet C) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„C) A számított N hatóanyag korrekciója

	A	B
	A korrekció megnevezése	Módosítás
1.	Egyéves pillangós után az első évben	–30 kg/ha
2.	Kissé gyomos egyéves pillangós után az első évben	–15 kg/ha
3.	Gyomos egyéves pillangós után	0 kg/ha
4.	Évelő pillangós után az első évben	–50 kg/ha
5.	Gyomos évelő pillangós után az első évben	–20 kg/ha*
6.	Évelő pillangós után a második évben (I., II., III. termőhelyen)	–30 kg/ha
7.	Gyomos évelő pillangós után a második évben	0 kg/ha
8.	Nagytömegű kukoricaszár, napraforgószár és tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak elősegítéséhez a IV., V. ⁽¹⁾, VI. ⁽²⁾ szántóföldi termőhelyen	100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg N-t kell adni

⁽¹⁾V. szántóföldi termőhely: szikes talajok

⁽²⁾ VI. szántóföldi termőhely: sekély termőrétegű, erodált talajok”

4. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez

1. Az R. 4. számú melléklet A) pontjában az „A szántóföldön termesztett növények terméssel felvett N-, P-, K” szövegrész helyébe az „A szántóföldön termesztett növények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t” szöveg lép.

2. Az R. 4. számú melléklet C) pontjában „A zöldségnövények fajlagos NPK-tartalma az átlagos termésszintre vonatkozóan” szövegrész helyébe „A zöldségnövények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t” szöveg lép.

3. Hatályát veszti az R. 4. számú melléklet A) pontjában az „Me.: kg/t” szövegrész.

4. Hatályát veszti az R. 4. számú melléklet C) pontjában foglalt táblázatban a „Fajlagos NPK-tartalom, kg/t” szövegrész.

5. melléklet a 147/2012. (XII. 27.) VM rendelethez

1. Az R. 5. számú melléklet 5. 1. pont D) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„D) A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához:

1. A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához az A)–C) pontok szerint kilogrammban megadott trágyatermelési értékeket a tényleges térfogattömeg alapján m³-re kell átszámítani.

2. Amennyiben a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az átszámításhoz az alábbi irányszámokat lehet alkalmazni:

	A	B
	Megnevezés	Érték [kg/m³]
1.	Hígtrágya <10% SZA tartalom alatt	1000
2.	Hígtrágya > 10 % SZA tartalom felett	950
3.	Istállótrágya	550
4.	Mélyalom	800

”

2. Az R. 5. számú melléklet 5.1. pont A), B) és C) alpontjában foglalt táblázatban az „Almos trágya” szövegrész helyébe az „Istállótrágya” szöveg lép.

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. január 12. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek