PÜ BH 2012/152
PÜ BH 2012/152
2012.06.01.
A fogyasztó szerződésszegő magatartása a szolgáltató terhére a közüzemi szerződés megszüntetését nem eredményezheti. A fogyasztóval jogviszonyban álló bérlő megemelkedett fogyasztása miatt a fogyasztó a szolgáltatóval szemben gazdasági okra visszavezethető lehetetlenülésre, ezáltal a közüzemi szerződés megszűnésére, nem hivatkozhat [Ptk. 312., 387. §].
A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes jogelődje, mint szolgáltató és az I. r. alperes betéti társaság – amelynek beltagja a II. r. alperes, mint fogyasztó között 1996. február 22-én kelt igénybejelentés alapján jött létre közüzemi szerződés a perbeli ingatlanon, a háromszintes épület alsó szintjének az áramellátására. Az itt működő éttermet az I. r. alperes bérleti szerződés keretében hasznosította, a közüzemi számlákat az I. r. alperes egyenlítette ki. Pontosan meg nem határozható időpontban, a mérőórához tartozó, eredetileg három darab 25 Amperes kismegszakító közül az egyiket ismeretlen személy 50 Amperesre cserélte. A közüzemi szolgáltatás 2008. július 29-ig folyamatos volt. Ekkor az alperesi képviselő a fogyasztásmérő szekrényben található kismegszakítókat eltávolította, majd a felperes alkalmazottai 2009. március 24-én a mérőórát leszerelték. Az étteremhez tartozó mérőóra szerint a 2007. április 24. és 2008. augusztus 21. közötti időszakban elfogyasztott villamos energia ellenértékét az alperesek felszólítás ellenére nem fizették meg.
A felperes keresetében az alperesek 2 086 890 forint áramdíj és kamatai megfizetésére kötelezését kérte. Az I. r. alperes viszontkeresetében, elmaradt haszon címén a felperes 100 000 forint kárának megfizetésére kötelezését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresettel egyezően kötelezte az alpereseket, az I. r. alperes viszontkeresetét pedig elutasította.
Az elsőfokú bíróság a per adatai alapján megállapította, hogy a mindkét fél által aláírt igénybejelentéssel a perbeli közüzemi szerződés a felperes jogelődje, mint szolgáltató és az I. r. alperes, mint fogyasztó között írásba foglalt szerződéssel jött létre, amelynek része az I. r. alperes ráutaló magatartásával elfogadott és az elszámolás, fizetési feltételeket is tartalmazó szolgáltató üzletszabályzata. Miután a Ptk. 387. és 388. §-ai alapján a közüzemi szerződés a felperes és az I. r. alperes között jött létre, nincs jelentősége annak, hogy a szolgáltatási helyen az áramot az I. r. alperessel jogviszonyban álló bérlő fogyasztotta el. Az egyik kismegszakító eltávolításával pedig a szerződés nem lehetetlenült el [Ptk. 312. § (1) bek.], hiszen a szolgáltatás igénybevételére továbbra is lehetőség volt. A csere a felperest nem korlátozta a szolgáltatásban, az alperest pedig a szolgáltatás igénybevételében. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság kötelezte az I. r. alperest az összegszerűségében alperesek által sem vitatott díjtartozás megfizetésére, míg a II. r. alperes helytállási kötelezettségét a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok szerint a mögöttes felelőssége alapján állapította meg.
Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása érdekében.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak, és ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Tévesen hivatkoztak arra az alperesek, hogy a felperes követelése az I. r. alperes felperessel fennmaradt, illetve a cserélt kis megszakítóra vonatkozóan létrejött szerződéses jogviszony hiányában alaptalan.
A Ptk. 387. §-a szerint közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni.
A perbeli esetben tényként volt megállapítható, hogy meghatározott időszakon belül az I. r. alperes által bérbe adott épületrészben a felperes szolgáltatott, azt igénybe vették és a közüzemi szolgáltatás díját az I. r. alperes folyamatosan fizette. A per adatai (a mindkét fél által aláírt kisfogyasztói adatfelvételi lap és igénybejelentés, valamint a felperes nyilvántartási adatai) alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes és az I. r. alperes között a közüzemi szerződés írásban létrejött.
Az alperesek a felülvizsgálati eljárásban a szerződés létrejöttét – ráutaló magatartással – a háromszor 25 Amper teljesítmény vonatkozásában már nem is vitatták. Tévesen állították ugyanakkor, hogy e szerződés az egyik kismegszakító cseréjével megszűnt. Amint arra a másodfokú bíróság is helytállóan rámutatott, a fogyasztásmérő rongálása, a zárópecsét eltávolítása a Vet. 88. § e) pontja alapján a fogyasztó szerződésszegése körében értékelhető. A fogyasztó, illetve az érdekkörében eljáró személy (bérlő) felróható szerződésszegő magatartása azonban, függetlenül attól, hogy az I. r. alperes tudott-e a kismegszakító cseréjéről (és a felperes a közüzemi szerződés megszegésének következményeit az I. r. alperessel szemben nem érvényesítette), a szolgáltató felperes terhére a szerződés megszüntetését nem eredményezheti.
Nem kétséges, hogy a Ptk. 312. § (1) bekezdése alapján a teljesítés a szerződés megkötését követően bekövetkezett gazdasági okra visszavezethetően is lehetetlenné válhat. Az I. r. alperes a számára terhessé vált megemelkedett fogyasztás miatt a vele jogviszonyban álló és szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő bérlővel szemben léphet fel. A megemelkedett fogyasztás az I. r. alperes és a felperes között fennálló jogviszonyon azonban nem változtat. A felperes szerződés szerint nyújtott szolgáltatását az I. r. alperes igénybe vette, az elfogyasztott áram díját ezért megfizetni köteles. Erre tekintettel a teljesítés lehetetlenné válása miatt a szerződés megszűnésére az I. r. alperes a felperessel szemben nem hivatkozhat.
(Legf. Bír. Pfv. IV. 21.139/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás