16/2012. (III. 30.) AB határozat
16/2012. (III. 30.) AB határozat
az Országos Választási Bizottság 177/2011. (X. 12.) OVB határozata vizsgálatáról
2012.03.30.
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 177/2011. (X. 12.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
1. 2011. október 19-én a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) akkor hatályos 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 177/2011. (X. 12.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
Egy választópolgár 2011. szeptember 16-án országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Támogatja-e Ön, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg – Józsefváros polgármestere véleménye figyelembe vételével – a hajléktalan ellátás színvonala emelése végett az ország területi egységeire eső arányos terhelés kialakítását?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása szerint az aláírásgyűjtő ív nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. §-ában foglalt egyértelműségi követelménynek. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a kezdeményező mit ért „területi egység” alatt, következésképpen nem egyértelmű, hogy pontosan milyen „területi egység” (megyei, települési stb. szintű egység) alapján kellene kialakítani az „arányos terhelést”. Nem egyértelmű továbbá, hogy az „arányos terhelés” fogalom a hajléktalanok számára, a hajléktalan ellátásra, esetleg egyéb szempontra utal-e. Az OVBh. szerint nem világos az sem, mi a logikai összefüggés a kérdésben foglalt „terhelés” és „színvonal” kifejezések között. Végül az OVB megtévesztőnek tartja, hogy egy országos népi kezdeményezésre irányuló kérdés egyetlen fővárosi kerületi polgármester véleményét tekinti figyelembe veendőnek a parlament tárgyalása során. Mindezek alapján az OVB az Nsztv. 17. § és 18. § b) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív megtagadásáról döntött.
Az OVBh.-val szemben – a törvényes határidőn belül – két választópolgár (egyikük a kezdeményező) kifogást nyújtott be. Ebben kérték, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új eljárásra. A kifogástevők szerint a kérdés egyértelmű, mert a „területi egység” kifejezés tartalmát az Alkotmány 41. § (1) bekezdése világosan meghatározta: ezek a főváros, a megyék, a városok és a községek. A kifogástevők szerint az „arányos terhelés” fogalma pedig arra utal, hogy a hajléktalan ellátás biztosítása érdekében felmerülő költségek meghatározásakor figyelembe kell venni a különféle területi egységek teherbíró képességét és lélekszámát is. Végül a kifogástevők megjegyzik, hogy az Országgyűlés bármilyen kérdést megtárgyalhat, ezért Józsefváros polgármesterének véleményét is figyelembe veheti a kérdésről folyó vitában.
2. A kifogás beérkezését követően – 2012. január 1-jén – hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény). Az Alaptörvény ugyan nem szól a népi kezdeményezés jogintézményéről, az Országgyűlés által 2011. december 31-én elfogadott Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek 20. cikke azonban úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2011. december 31-én hatályos 28/D. §-át az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követően is alkalmazni kell. A Ve. 2012. január 1-én hatályba lépett 156. § (2) bekezdése alapján a Ve. egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népi kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezés benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására továbbra is az Alkotmánybíróságnak van hatásköre, s az Alkotmánybíróságnak a népi kezdeményezés benyújtásakor hatályban lévő szabályok alapján kell eljárnia.
II.
Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg:
1. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései:
„1. § (1) Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.”
„17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.
18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…)
b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,”
2. A Ve.-nek a jelen ügyben alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
3. A hatályos Ve. alkalmazandó rendelkezése:
„156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”
III.
A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 2011. december 31-ig hatályban volt 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jelen eljárásban jogorvoslati természetű [63/2002. (XII. 3) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
Az Alkotmánybíróság az OVBh.-ban, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népi kezdeményezésre szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. A kifogás a törvényi feltételeknek megfelel, ezért azt az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a 177/2011. (X. 12.) OVB határozatot az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét a 177/2011. (X. 12.) OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: VI/974-2/2012.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás