KÜ BH 2012/161
KÜ BH 2012/161
2012.06.01.
A bíróság által (megváltoztató hatáskörében) felemelt kisajátítási kártalanítási összeg után járó késedelmi kamat fizetésének kezdő időpontját az ítélet rendelkező részében meg kell állapítani [1952. évi III. tv. 220. §, 221. §, 21/1976. PM r. 2. §, 1976. évi 24. tvr. 1. §].
A II. rendű alperesi jogelőd kérelmére az I. rendű alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) 2006. szeptember 14. napján kelt határozatával közlekedés céljára kisajátította az I. és II. rendű felperes tulajdonában álló sz.-i 029/11 hrsz.-ú ingatlan 1093 m2-es területrészét, az I. rendű és II. rendű felperes tulajdonában álló sz.-i 029/13 hrsz.-ú ingatlan 63 m2-es területrészét, a III. rendű felperes tulajdonában álló sz.-i 029/14 hrsz.-ú ingatlan 2935 m2-es területrészét, ugyancsak a III. rendű felperes tulajdonában lévő sz.-i 029/15 hrsz.-ú ingatlan 965 m2-es területrészét, a többek tulajdonában állt sz.-i 029/35 hrsz.-ú ingatlan az I. rendű felperes tulajdoni arányára eső 103 m2-es területrészét, a II. rendű felperes tulajdoni arányára eső 930 m2-es területrészét és a III. rendű felperes tulajdoni arányára eső 1381 m2-es területrészét.
A kisajátított ingatlanrészek utáni kártalanítási összeget – a közigazgatási eljárásban beszerzett szakértői vélemény alapulvételével – 500 Ft/m2 összeg figyelembevételével határozta meg.
A felperesek keresetlevelükben – az I. rendű alperesi határozat megváltoztatásával – a kártalanítási összeg felemelését kérték, 1000 Ft/m2 forgalmi érték figyelembevételével.
Szakértői bizonyítás foganatosítása után az eljárt megyei bíróság jogerős ítéletével az I. rendű alperes határozatát megváltoztatta, és annak rendelkező része 3., 4., 5., 6., 10. pontjaiban található kártalanítási összegeket az I., a II., illetve a III. rendű felperesek javára az ott írt összegekkel megemelte, azt meghaladóan azonban a felperesi kereseteket elutasította.
A jogerős ítélet indokolása utalt arra, hogy – a kártalanítási összeg felemelésén túlmenően – a felperesek keresetükben kérték az I. rendű alperesi határozatban és a bíróság ítéletében szereplő összegek különbözete után a II. rendű alperes 2006. szeptember 14. napjától a mindenkori törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére való kötelezését is, azonban a bíróság a perben ezt a kérést nem találta teljesíthetőnek.
Rámutatott, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (2) bekezdés i) pontjában a kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat megváltoztatására található hatáskör csak azt jelenti, hogy a felülvizsgálni kért határozatban szereplő rendelkezéseket változtathatja meg a bíróság; mivel az I. rendű alperesi határozat a késedelmi kamatra nem tartalmazott rendelkezést, így az abban nem szereplő rendelkezés megváltoztatása – a bíróság szerint – fogalmilag kizárt volt.
Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az I. rendű alperesi határozat a határozat kézhezvételének napját jelölte meg a kártalanítási összeg teljesítési határidejeként.
A Legfelsőbb Bíróság KK 8. számú állásfoglalásában foglaltakból következően ez a teljesítési határidő irányadó a Pp. 339. § (2) bekezdés i) pontja szerint megváltoztatott kártalanítási összegekre is, és mivel ezt a felemelt kártalanítási összeget a II. rendű alperes csak késedelmesen tudja teljesíteni, ezért az esedékességtől a kifizetés idejéig mindenképpen tartozik a felpereseknek késedelmi kamatot fizetni, a 21/1976. (IX. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 2. § (1) bekezdésére is figyelemmel.
A bíróság 94. sorszám alatt meghozott végzésével a 90. sorszámú ítélet kiegészítésére irányuló kérelmet elutasította, egyebekben a felperesek javára megállapított perköltség összegét kijavította.
A végzés indokolásában a bíróság rámutatott, hogy a megemelt kártalanítási összegek után járó késedelmi kamatfizetés kezdő időpontjának és mértékének meghatározása az ítélet kiegészítése útján nem volt teljesíthető, mert a Pp. 339. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt rendelkezés megváltoztatás útján nem teszi lehetővé a kamatfizetés kezdő időpontjáról nem rendelkező alperesi határozat megváltoztatását.
Az ítélet meghozatalakor a PM rendelet már nem volt hatályban, a bíróságot pedig más jogszabályi rendelkezés sem jogosítja fel a megemelt kártalanítási összeg utáni késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontjának megállapítására.
A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és részbeni megváltoztatását kérték akként, hogy az ítélet rendelkezési része kerüljön kiegészítésre, a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontjának 2006. szeptember 14. napjában történő meghatározásával.
Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet a Pp. 220. és 221. §-aiba ütközik, mert az – a KK 8. számú állásfoglalásra való hivatkozás ellenére, és a kamatfizetési kötelezettségnek az indokolásban való megállapítása mellett – rendelkező részében nem döntött a kamatfizetés kezdő időpontjának megállapításáról.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperesek által felülvizsgálati kérelmükben hivatkozott Pp. 220. § az írásba foglalt ítélet tartalmi kellékeit jelöli meg. A Pp. 221. § (1) bekezdése értelmében pedig az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
A közigazgatási perekben – a Pp. 324. § (1) bekezdése folytán – is alkalmazandó, említett rendelkezések alapján a közigazgatási határozat törvényességének felülvizsgálata céljából előterjesztett keresetben foglalt kereseti kérelemről a bíróság ítéletének rendelkező részében határoz.
A felperesek megváltoztatott keresetükben kérték a többlet-kártalanítási összegek után járó késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja körében a bíróság döntését, azonban az eljárt megyei bíróság – az alkalmazandó jogszabályok értelmezésére vonatkozó téves álláspontja miatt – erről az ítélet rendelkező részében nem határozott.
Az iratok alapján a Legfelsőbb Bíróság – az eljárt megyei bírósággal azonos módon – megállapította, hogy az I. rendű alperesi határozat a késedelmi kamatfizetés időpontja körében rendelkezést nem tartalmazott; mindezzel a PM rendelet 2. § (1) bekezdését, továbbá a Ktvr. 1. §-ában foglalt azonnali kártalanítás elvét megsértette.
E körben tehát a bíróságnak az I. rendű alperesi határozat jogszabálysértő jellegét kellett volna megállapítania, és egyidejűleg a Pp. 339. § (2) bekezdés i) pontja alkalmazásával rendelkeznie kellett volna a kamatfizetés kezdő időpontjának meghatározásáról. Ez a bíróság számára az akkor hatályos szabályok szerint biztosított megváltoztatási hatáskör – ellentétben a megyei bíróság ítéletében kifejtett állásponttal – a perben jogszabálysértőnek bizonyult közigazgatási határozat jogszerűvé tételének eszköze.
Amennyiben tehát megállapítható, hogy a késedelmi kamatfizetés időpontjáról a jogszabályi rendelkezések megsértésével az alperesi határozat nem rendelkezett, annak megváltoztatásával a bíróság megállapíthatja – és meg is kell állapítania – a kamatfizetés kezdő időpontját.
Ugyanez vonatkozik a bíróság által megállapított többlet-kártalanítási összegre is, hiszen ez olyan összeg, amely a bíróság ítélete folytán már eredetileg is megillette volna a kisajátítást szenvedő tulajdonosokat, a felpereseket. Ezért ennek a kártalanítási összegnek a késedelmes megfizetése után is kamat jár, melynek kezdő időpontja – a PM rendelet 2. § (1) bekezdése következtében – az alperesi határozat jogerőre emelkedésének napja.
A bíróság megváltoztató ítélete következtében ugyanis a megváltoztatott, felemelt új összeg az I. rendű alperesi határozat részévé válik, és mint ilyen, az esedékességben is osztja az ott rögzített, eredeti összeg sorsát. Erről az ügy érdemére tartozó kérdésről az eljárt megyei bíróság azonban az ítélet rendelkező részében nem foglalt állást, hanem csak indokolásában tért ki a kamatfizetés kezdő időpontjára.
Amint arra az EBH 2006. 1580. számon közzétett eseti döntésében is rámutatott a Legfelsőbb Bíróság, erre irányuló kereseti kérelem alapján a kisajátítási többlet-kártalanítás megállapítása iránt indult közigazgatási perben a közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől esedékes kamatról is dönteni kell. Ez a kötelezettsége a bíróságnak a Pp. 215. §-án, a Ktvr. 1. §-án és a PM rendelet 2. § (1) bekezdésén nyugszik.
Tekintettel arra, hogy e jogszabályi kötelezettségének az eljárt megyei bíróság nem tett eleget, ítéletének indokolásában foglalt állást a rendelkező részbe tartozó kérdésről, a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket megsértette.
A Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával a Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet, annak az indokolásban foglalt rendelkezését hatályon kívül helyezte, és helyette – a rendelkezésre álló adatok alapján – új, a többlet-kártalanítási összeg után járó késedelmi kamat fizetésének kezdő időpontját rögzítő határozatot hozott, és maga rendelkezett a kamat megfizetésének kezdő időpontjáról.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 38.078/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás