2012. évi CLXVI. törvény
2012. évi CLXVI. törvény
a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről1
Az Országgyűlés az élet és az anyagi javak védelmének, az alapvető szolgáltatások biztosítása folyamatosságának érdekében a következő törvényt alkotja.
1. Értelmező rendelkezések
1. §2 E törvény alkalmazásában
a) ágazati kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki vagy funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének megzavarása vagy megsemmisítése (a továbbiakban együtt: kiesés) által kiváltott hatásra vonatkoznak, és amelyek teljesülése esetén az eszköz, létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki azzal szoros összefüggésben, hogy mely ágazatba tartozik,
b)3
c)4
d)5
e) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
f)6 európai létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt olyan létfontosságú rendszerelem, amelynek kiesése jelentős hatással lenne – az ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségből következő hatásokat is ideértve – legalább két EGT-államra,
g) helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv: az ágazati kijelölő hatóság, a szakhatóság, a kijelölési eljárásban részt vevő, véleménynyilvánító szerv, és jogszabály alapján helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosult szerv,
h) horizontális kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki vagy funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének kiesése által kiváltott hatásra vonatkoznak, és amelyek teljesülése esetén – figyelemmel a bekövetkező emberiélet-veszteségekre, az egészségre gyakorolt hatásra, a gazdasági és társadalmi hatásokra, a természetre és az épített környezetre gyakorolt hatásra – az eszköz, létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki attól függetlenül, hogy mely ágazatba tartozik,
i) létfontosságú rendszerelem védelme: a létfontosságú rendszerelem funkciójának, folyamatos működésének és sértetlenségének biztosítását célzó, a fenyegetettség, a kockázat, a sebezhetőség enyhítésére vagy semlegesítésére irányuló valamennyi tevékenység,
j) létfontosságú rendszerelem: az 1. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe tartozó szolgáltatás, eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, továbbá azok által nyújtott szolgáltatások, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához – így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személy- és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához, az ország honvédelméhez, – és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna,
k) nemzeti létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelem, amelynek kiesése a létfontosságú társadalmi feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt elsősorban Magyarországon lenne jelentős hatással,
l) üzemeltető: az a természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az eszköz, létesítmény, rendszer rendszerelemének tulajdonosa, engedélyese, rendelkezésre jogosultja vagy napi működéséért felelős,
m) rendkívüli esemény: olyan külső vagy belső behatás, amely a kijelölt nemzeti vagy európai rendszerelem rendeltetésszerű működését, üzemfolytonosságát jelentős mértékben veszélyezteti, akadályozza, és amely megfelel jogszabályban foglalt kritériumoknak.
n)7 kritikus munkakör: az üzemeltető által azonosított azon munkakör, amelynek ellátásával biztosított a létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működése.
2. A nemzeti létfontosságú rendszerelemek kijelölése
2. §8 (1) Az üzemeltető azonosítási vizsgálatot folytat le
a) a létfontosságú rendszerelem működésének, a szolgáltatás nyújtásának kezdetétől számított 60 napon belül,
b) az üzemeltetés időszakában a tevékenységben bekövetkezett olyan mértékű változás esetén, amely az ágazati vagy horizontális kritériumok teljesülését eredményezi, a változás bekövetkeztétől számított 60 napon belül,
c) a kijelölésre nem javasolt, a korábbi azonosítási jelentésben szereplő lehetséges létfontosságú rendszerelem esetén az azonosítási vizsgálat zárónapját követő öt év elteltével, az üzemeltetés időszakában a kijelölő határozat véglegessé válását követő öt év elteltével,
d) a javaslattevő hatóság kezdeményezése alapján,
e)9 ágazati kritérium módosítása esetén az ágazati kritériumot szabályozó kormányrendeletet módosító kormányrendelet hatálybalépését követő 60 napon belül.
(2) Az üzemeltető az azonosítási vizsgálat alapján elkészített azonosítási jelentését (a továbbiakban: azonosítási jelentés) – annak elkészítését követő 8 napon belül – benyújtja a kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: az ágazati kijelölő hatóság) részére.
(3) A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárást az ágazati kijelölő hatóság
a) az azonosítási jelentés benyújtását követően,
b) a 10. § (1) bekezdése szerinti általános javaslattevő hatóság ügyindító javaslata alapján, vagy
c) honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés céljából a honvédelmi ágazat javaslattevő hatóságának ügyindító javaslata alapján
hivatalból folytatja le.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetében a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról
a) hivatalból a (3) bekezdésben meghatározottak szerint, vagy
b) az üzemeltető kérelmére
dönthet.
(6) Az ágazati kijelölő hatóság szakhatóság bevonásával az ágazati és horizontális kritériumok teljesülésének vizsgálata alapján dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról.
(6a)10 A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága által is kijelölt, az 1. mellékletben meghatározott, nem honvédelmi ágazatba tartozó rendszerelem kivételével egy rendszerelemnek több ágazatban való nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésének (kettős kijelölés) nincs helye.
(6b)11 Ha egy nemzeti létfontosságú rendszerelem az ágazati kritériumok teljesülésének lehetősége alapján több ágazatban is kijelölhető nemzeti létfontosságú rendszerelemmé, a későbbi kijelölési eljárást lefolytató ágazati kijelölő hatóság megkeresi az általános javaslattevő hatóságot annak érdekében, hogy az az ágazati függőségek és kitettség vizsgálatának eredménye alapján javaslatot tegyen a korábbi kijelölés visszavonására, vagy fenntartására. Az általános javaslattevő hatóság e körben kiadott ügyindító javaslata alapján a korábbi kijelölési eljárást lefolytató ágazati kijelölő hatóság hivatalból kijelölés visszavonására irányuló eljárást folytat le.
(7) Az ágazati kijelölő hatóság a (6) bekezdés szerinti kijelölő határozatban
a) meghatározza az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozásának határidejét,
b)12 kötelezi az üzemeltetőt, hogy biztonsági összekötő személyt bízzon meg vagy foglalkoztasson, és a biztonsági összekötő személy természetes személyazonosító adatait, elektronikus levelezési címét, telefonszámát a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül a kormányrendeletben nyilvántartó hatóságként kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) részére – a nyilvántartó hatóság által meghatározott és a honlapján közzétett formátumban és módon – küldje meg, valamint
c) az üzemeltető részére előírhat a létfontosságú rendszerelem védelmével összefüggő, a rendszerelem egyedi sajátosságaihoz, környezetéhez, a rendszerelem által potenciálisan előidézhető veszély mértékéhez igazodó feltételeket.
(8)13 Amennyiben az üzemeltető a (2) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az ágazati kijelölő hatóság – határidő megállapításával – kötelezi az üzemeltetőt az azonosítási jelentés benyújtására.
(8a)14 Az azonosítási jelentés benyújtásának elmulasztása esetén kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság kiszabásának van helye.
(9) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága az 1. mellékletben meghatározott, nem honvédelmi ágazatba tartozó rendszerelemet honvédelmi érdekből, kormányrendeletben meghatározott honvédelmi kritériumok alapján, horizontális kritériumok vizsgálata nélkül nemzeti létfontosságú rendszerelemmé (a továbbiakban: ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem) kijelölheti.
(10) Ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem kijelölésére irányuló eljárásban a szakhatósági megkeresés mellőzhető, amennyiben a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által kijelölni kívánt rendszerelem már kijelölt létfontosságú rendszerelem.
(11) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága a kijelölő határozatban:
a) biztonsági összekötő személy adatainak megküldése tekintetében 60 napnál rövidebb határidőt is megállapíthat az üzemeltető számára,
b) a (6) bekezdés szerinti döntését honvédelmi érdekre tekintettel gyorsított eljárásban is meghozhatja.
(12) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága részére a (3) bekezdés b) pontja szerinti ügyindító javaslatot a honvédelmi ágazati javaslattevő hatóság adja.
2/A.15
2/A. §
2/B. §
3. Az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölése
3. § (1)16 Európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárást az ágazati kijelölő hatóság hivatalból folytatja le
a)17 az üzemeltető által lefolytatott azonosítási vizsgálat alapján elkészített azonosítási jelentés benyújtását követően,
b) EGT-állam kezdeményezése alapján, vagy
c) a javaslattevő hatóság ágazati kijelölő hatóságnál tett kezdeményezése alapján.
(1a)18 Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról
a) hivatalból,
b) EGT-állam kezdeményezése alapján hivatalból, vagy
c)19 az üzemeltető nyilatkozata alapján
dönthet.
(2)20 Európai létfontosságú rendszerelemmé kijelölésre irányuló kezdeményezést, illetve az üzemeltető által benyújtott azonosítási jelentést – az (1) bekezdés c) pontja kivételével az ágazati javaslattevő hatóság bevonásával – az ágazati kijelölő hatóság megvizsgálja és az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos álláspontjáról az ágazatért felelős miniszter útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert tájékoztatja.
(3) Az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos nemzetközi szerződés megkötését a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az adott ágazat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterrel együtt kezdeményezi.
(4) Az ágazati kijelölő hatóság az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről a nemzetközi szerződés hatálybalépésétől számított harminc napon belül a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak megfelelően határozatot hoz. A határozatban az európai létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjének kötelezettségeit, azok végrehajtásának határidejét és ellenőrzését a nemzetközi szerződésben foglaltak alapján kell meghatározni.
4. A nemzeti létfontosságú rendszerelemekre és az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó közös szabályok
4. §21 (1)22 A nemzeti létfontosságú rendszerelemek és az európai létfontosságú rendszerelemek
a) kijelölésére vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: kijelölési eljárás) és
b) kijelölésének visszavonására vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás),
c)23 honvédelmi létfontosságú rendszerelemek esetében az a) és b) pont szerinti eljárások mellett az ellenőrzésekben is
a kijelölő hatóság és a szakhatóság (a továbbiakban együtt: hatóságok) részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.
(2)24 Az európai létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó azonosítási vizsgálatban az üzemeltető által igénybe vett közreműködő szervezet részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.
(3)25 Az e törvényben meghatározott feladatellátása során, így különösen a kijelölési eljárásban, valamint hatósági ellenőrzés keretében, az eljárással összefüggő és ahhoz szükséges ideig, a minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot a hatóság, a szakhatóság, illetve az eljárásban részt vevő véleménynyilvánító szervek – a minősített adatokra, valamint a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekű információbiztonságra vonatkozó korlátozások figyelembevételével – megismerhetik.
(4)26 A Kormány rendeletében kijelölt szerv központi vagy területi szerve a hatáskörébe utalt hatósági eljárások során, valamint az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a rendkívüli események bejelentése és kivizsgálása, a végleges döntéssel összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, a kapcsolattartás, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából – bírságfizetési kötelezettség megállapítása esetén – a bírságfizetési kötelezettség teljesítését követő 30. napig, valamint – az ágazati kijelölő hatóságnak a rendszerelem kijelölése visszavonása esetén – e határozatnak a véglegessé válását követő 30. napig az alábbi személyes adatokat kezeli:
a) a biztonsági összekötő személy természetes személyazonosító adatai, elektronikus levelezési címe, telefonszáma,
b) az ügyfél természetes személy képviselőjének neve, telefonszáma, e-mail címe, valamint
c) a rendkívüli eseményt bejelentő személy neve és telefonszáma.
(5)27 A (4) bekezdés alapján kezelt adat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – más szerv vagy személy részére nem továbbítható.
5. § (1) A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartja és kezeli
a)28 az üzemeltető nevét, székhelyét vagy lakcímét, levelezési címét, cégjegyzékszámát vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, statisztikai számjelét és adóazonosító számát, képviselőjének nevét, telefonszámát, e-mail címét,
b)29 a biztonsági összekötő személy természetes személyazonosító adatait, telefonszámát, e-mail címét, szakirányú végzettségét, a végzettséget igazoló okirat sorszámát,
c)30 a nemzeti létfontosságú rendszerelemek, szolgáltatások megnevezését és címét, valamint azon európai létfontosságú rendszerelemek, szolgáltatások megnevezését és címét, amelyek esetében Magyarország érintett fél,
d) az üzemeltetői biztonsági tervet,
e)31 az ágazati kijelölő hatóságnak az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelöléséről és a kijelölés visszavonásáról szóló határozatát,
f)32 a hatósági ellenőrzéssel összefüggő dokumentumokat,
g)33 az informatikai biztonsági szabályzatot.
h)34 a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy természetes személyazonosító adatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja
a)35 a kijelölési eljárás, a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás lefolytatásának biztosítása,
b) a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése hatósági ellenőrzésének biztosítása,
c)36 a kijelölési eljárás során a 2. § (7) bekezdése szerinti határozatban előírt feltételeknek való megfelelés rendszeres hatósági ellenőrzésének biztosítása.
d)37 a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státusza igazolásának biztosítása.
(3)38 A nyilvántartó hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az ágazati kijelölő hatóságnak a kijelölési eljárásban hozott hatósági határozata, illetve az üzemeltető adatszolgáltatása alapján veszi nyilvántartásba. Az ágazati kijelölő hatóság az erre vonatkozó véglegessé vált határozatot haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartó hatóságnak. Az ágazati kijelölő hatóság a megküldéssel egyidejűleg tájékoztatja a nyilvántartó hatóságot az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokról.
(4) A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:
a)39 a kijelölési eljárásban, a kijelölés visszavonására irányuló eljárásban részt vevő hatóságok részére a kijelölési eljárás, a kijelölés visszavonására irányuló eljárás lefolytatásának biztosítása céljából,
b) az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem ellenőrzését koordináló szerv (a továbbiakban: ellenőrzést koordináló szerv) részére a koordinációs feladatok biztosítása céljából,
c)40 az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését lefolytató szerv részére a helyszíni ellenőrzés lefolytatása céljából,
d) az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem hatósági ellenőrzésére jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a hatósági ellenőrzések lefolytatása céljából,
e)41 rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az eseménykezelésben és a helyreállításban részt vevő szervek tevékenységének támogatása céljából,
f)42 a Kormány rendeletében kijelölt szerv részére hatósági, megelőzési, kapcsolattartási és tájékoztatási feladatai elvégzése, illetve rendkívüli esemény kezelése céljából,
g)43 az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 2. § (5) bekezdése és 14. § (1) bekezdése szerinti hatóság, az Európai Parlament és a Tanács 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 irányelve alapján kormányrendeletben kijelölt egyedüli kapcsolattartó pont, valamint az Ibtv. 19. § (1) és (2) bekezdése szerinti eseménykezelő központ részére feladataik ellátása céljából,
h)44 a honvédelmi ágazat javaslattevő hatósága részére a lehetséges honvédelmi létfontosságú rendszerelemek körének felmérése céljából,
i)45 különleges jogrend vagy honvédelmi veszélyhelyzet időszakában a honvédelmi ágazat javaslattevő hatósága részére a nemzeti létfontosságú rendszerelemek fokozott védelmének megszervezése céljából,
j)46 az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (a továbbiakban: EDR) kormányzati célú hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az EDR szolgáltatás biztosítójának,
k)47 nemzetbiztonsági, valamint terrorelhárítási érdekből, külön, a feladatellátásért felelős szerv által benyújtott, indokolt kérelem alapján.
l)48 polgári védelmi kötelezettség megállapítása esetén a helyi önkormányzat polgármesterének a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státuszának igazolása céljából.
m)49 a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi és helyi szervei megelőzési, kapcsolattartási és tájékoztatási feladatai elvégzése, illetve rendkívüli esemény kezelése céljából,
(5)50 Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem adatait a nyilvántartó hatóság, valamint a kijelölési eljárásban érintett valamennyi hatóság az ágazati kijelölő hatóság rendszerelem kijelölése visszavonásáról szóló határozatának véglegessé válása után 30 napon belül a nyilvántartásból törli és erről az üzemeltetőt írásban értesíti.
(6)51 Az ágazati kijelölő hatóság haladéktalanul köteles megküldeni
a) a kijelölés visszavonására vagy elutasítására vonatkozó véglegessé vált határozatot a kijelölési eljárásban érintett valamennyi hatóságnak,
b) a kijelölés visszavonására vonatkozó véglegessé vált határozatot a nyilvántartó hatóságnak.
6. §52 (1) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – az ágazati kijelölő hatóság határozatában meghatározott határidőn belül kidolgozza a hatóság kijelölő döntésében meghatározott tartalmi és formai követelmények szerinti üzemeltetői biztonsági tervet, és azt elektronikus úton megküldi a kijelölő hatóságnak.
(2) Az üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság a határozatában meghatározott tartalmi és formai követelmények teljesülése érdekében a nyilvántartásba vételt megelőzően formai és tartalmi szempontból 60 napon belül ellenőrzi, hiányosság esetén az üzemeltetőt hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a rendszerelemet a honvédelmi ágazat is kijelölte, az üzemeltetői biztonsági terv formai és tartalmi ellenőrzéséhez az ágazati kijelölő hatóság beszerzi a honvédelmi ágazati rendszerelem esetén a honvédelmi ágazat kijelölő hatóságának véleményét, az üzemeltetői biztonsági terv megküldésével. Az ágazati kijelölő hatóság az elfogadott üzemeltetői biztonsági tervet megküldi a nyilvántartó hatóságnak és az üzemeltetőnek.
(3) A honvédelmi ágazat kijelölő hatósága által kijelölt honvédelmi létfontosságú rendszerelem az üzemeltetői biztonsági terv ellenőrzésétől és a tervvel kapcsolatos esetleges hiánypótlástól függetlenül nyilvántartásba vehető. Amennyiben az üzemeltetői biztonsági terv ellenőrzése vagy a tervvel kapcsolatos hiánypótlás folyamatban van, erről a honvédelmi ágazat kijelölő hatósága a nyilvántartó hatóságot tájékoztatja.
(4) Az üzemeltetői biztonsági terv tartalmazza a létfontosságú rendszerelemeket, szolgáltatásokat és azt a szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja azok védelmét. Az üzemeltetői biztonsági terv a kockázatelemzés, kockázatkezelés figyelembevételével megjelöli azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek kialakítása és működtetése biztosítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem védelmét, üzemfolytonosságát és működésének helyreállítását, továbbá meghatározza azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a különböző kockázati és veszélyszinteknek megfelelően foganatosítani kell.
(5) A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek üzemeltetői biztonsági terve tartalmazza a feladat- és hatáskörrel rendelkező honvédelmi szervekkel történő kapcsolattartás és együttműködés rendjét az ágazati hatóság által kiadott határozatban meghatározottak szerint.
(6) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője soron kívül módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet, ha olyan változás áll be, amely érinti a létfontosságú rendszerelem szolgáltatásának nyújtását, tevékenységét, működésének feltételeit vagy védelmét. A módosított üzemeltetői biztonsági terv ellenőrzésére, elfogadására és megküldésére a (2) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
(7)53 Az üzemeltető az üzemeltetői biztonsági tervben és az informatikai biztonsági szabályzatban foglaltak megvalósíthatóságát biztosítja és rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében a Kormány rendeletében kijelölt szerv által meghatározott üzemeltetők meghatározott gyakorisággal, a Kormány rendeletében kijelölt szerv irányításával, az ágazati kijelölő hatóság bevonásával folytatnak le olyan gyakorlatot, ahol az üzemeltetői biztonsági tervben megjelölt szervezeti és eszközrendszert, és az információ- és hálózatbiztonsági ellenállóképességet gyakorolják (a továbbiakban: komplex gyakorlat).
(8)54 A komplex gyakorlat megfelelőségét a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi vagy területi szerve – az ágazati kijelölő hatóság bevonásával – értékeli. Amennyiben a komplex gyakorlat során az értékelő azt állapítja meg, hogy az üzemeltetői biztonsági terv, illetve az informatikai biztonsági szabályzat nem megfelelő, az üzemeltetőt az üzemeltetői biztonsági terv, illetve az informatikai biztonsági szabályzat módosítására, és a komplex gyakorlat megismétlésére kötelezi.
(9) Ha az üzemeltető a létfontosságú rendszerelem európai létfontosságú rendszerelemmé vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésekor rendelkezik olyan biztonsági dokumentummal, amely az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi elemeit magában foglalja, akkor kérelmére az ágazati kijelölő hatóság rendelkezhet úgy, hogy a biztonsági dokumentum az üzemeltetői biztonsági tervet helyettesíti.
(10) A (9) bekezdés szerinti esetben a biztonsági dokumentumot kell megküldeni a nyilvántartó hatóságnak az 5. § szerinti nyilvántartásba vétel céljából.
(11)55 Az üzemeltető a bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a Kormány rendeletében kijelölt szervet a honlapján közzétett formában és módon, valamint az ágazati kijelölő hatóságot. Az üzemeltető a honvédelmi létfontosságú rendszerelem vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt ügyeleti szolgálatot is haladéktalanul értesíti.
(12) Az üzemeltetői biztonsági terv és mellékletei, vagy az azokat helyettesítő biztonsági dokumentum nem nyilvános.
(13) Ha a bekövetkezett rendkívüli eseménnyel összefüggő kockázatot az üzemeltetői biztonsági tervben nem vizsgálták, úgy az újonnan felmerülő kockázat kezelésére az üzemeltető soron kívül módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet. A módosított üzemeltetői biztonsági terv esetében a (2) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
(14) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője gondoskodik a biztonsági összekötő személy megbízásáról, foglalkoztatásáról, és folyamatosan biztosítja a biztonsági összekötő személy tevékenységéhez szükséges feltételeket. A biztonsági összekötő személy feladata
a) kapcsolattartás az üzemeltető és a kijelölési eljárásban részt vevő hatóságok között, továbbá honvédelmi létfontosságú rendszerelemek esetén az (5) bekezdésben meghatározott honvédelmi szervekkel,
b) az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozása.
(15) Biztonsági összekötő büntetlen előéletű, kormányrendeletben meghatározott képzettséggel rendelkező személy lehet. A büntetlen előéletre vonatkozó követelmény teljesülését a biztonsági összekötő igazolja.
(16) Az európai létfontosságú rendszerelem, a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül a nyilvántartó hatóság részére, az általa közzétett elektronikus űrlapon bejelenti az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat.
(17) Az ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével az európai létfontosságú rendszerelem, a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője és az ágazati kijelölő hatóság, a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendelkezésére bocsátja azon nyilvántartási, felügyeleti rendszereik elektronikus adatait, amelyek támogatják a kárfelszámolási tevékenységben közreműködő hivatásos katasztrófavédelmi szervek azonnali reagáló képességét, elősegítik az eredményes beavatkozást és helyreállítást.
7. §56 Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét terhelik az üzemeltetői biztonsági terv elkészítésének, módosításának és gyakoroltatásának, a biztonsági összekötő személy foglalkoztatásának költségei, valamint az üzemeltetői biztonsági tervben foglalt, a létfontosságú rendszerelemek védelmét szolgáló szervezeti és eszközrendszerrel kapcsolatban felmerült költségek.
8. § (1)57 Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem jogszabályban és kijelölő döntésben meghatározott kötelezettségének teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzést a Kormány által kijelölt, ellenőrzést koordináló szerv hangolja össze.
(2)58 A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv létfontosságú rendszerelemei tekintetében az ellenőrzést koordináló szervet és a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet a Kormány rendeletben jelöli ki.
(3)59 Az európai létfontosságú rendszerelemet vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelemet legalább ötévenként komplex hatósági ellenőrzés (a továbbiakban: komplex ellenőrzés) keretében ellenőrizni kell. A komplex ellenőrzést nemzetbiztonsági és – ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem esetén – honvédelmi szempontok figyelembevételével kell lefolytatni.
(4)60 Az ellenőrzést koordináló szerv koordinálja a komplex ellenőrzést, ennek keretében a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet bevonhatja a komplex ellenőrzésbe és a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervvel közös komplex ellenőrzést tarthat. A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv a komplex ellenőrzéssel kapcsolatban az ellenőrzést koordináló szervvel együttműködik.
(5)61 A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv az európai létfontosságú rendszerelemet vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemet érintő, a komplex ellenőrzésen kívüli helyszíni ellenőrzése eredményéről az ellenőrzés befejezésétől számított 15 napon belül az ellenőrzést koordináló szervet tájékoztatja.
(6)62 Az ellenőrzést koordináló szerv a komplex ellenőrzés keretében a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos információ- és hálózatbiztonsági hatósági ellenőrzést is koordinálja. Az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóság az ellenőrzést koordináló szerv kérésére információ- és hálózatbiztonsági hatósági ellenőrzést folytat le és ennek eredményéről az ellenőrzést koordináló szervet az ellenőrzés befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja.
(7)63 Az ágazati kijelölő hatóság és az ellenőrzést koordináló szerv az európai létfontosságú rendszerelemnél vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemnél a komplex, valamint a helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a biztonsági összekötő büntetlen előéletű-e, amely érdekében adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a biztonsági összekötő büntetlen előéletű-e.
(8)64 A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv és az (1) bekezdés szerinti esetben a Kormány által kijelölt, ellenőrzést koordináló szerv a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat – ha a hatósági ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a biztonsági összekötő a büntetlen előélet követelményének nem felel meg – a 9. § szerinti eljárás lefolytatása céljából az ágazati kijelölő hatóságnak átadja.
(9) A (7) és a (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv a helyszíni ellenőrzés, valamint az ágazati kijelölő hatóságnak történő adattovábbítás időtartamára,
b)65 a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés, valamint az ágazati kijelölő hatóságnak történő adattovábbítás időtartamára,
c)66 az ágazati kijelölő hatóság a 9. § szerinti eljárásban a hatósági ellenőrzés időtartamára, valamint a 9. § szerinti határozat véglegessé válásáig
kezeli.
9. §67 (1)68 Ha az európai létfontosságú rendszerelem, nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt előírásoknak,
a) az ágazati kijelölő hatóság vagy az ellenőrzést koordináló szerv kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv soron kívüli módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, vagy
b) az ágazati kijelölő hatóság, az ellenőrzést koordináló szerv vagy a nyilvántartó hatóság kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki.
(2) Ha az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban foglalt előírásoknak, az ellenőrzést koordináló szerv a koordinált ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra figyelemmel kormányrendeletben meghatározottak szerint helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. A helyszíni bírság nem mellőzhető, amennyiben a tapasztalt hiányosság ismétlődő, kirívó súlyú, vagy a fentieken túl olyan jellegű, amely közvetlenül veszélyezteti a kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működését.
9/A. §69 A kijelölt létfontosságú rendszerelemeket érintő karbantartások, javítások és rendkívüli események kezelésében, elhárításában közreműködő szervezetek, illetve további résztevők kötelesek biztosítani, hogy a rendszerelem működése a lehető legrövidebb ideig legyen korlátozott.
9/B. §70 A honvédelmi ágazat, valamint a honvédelmi ágazatba tartozó honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében a 4–9. § információbiztonsággal kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
4/A. 71 A kijelölési és a kijelölés visszavonása iránti eljárás elektronikus ügyintézésének különös szabályai
9/C. §72 Ezen alcím rendelkezéseit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv előtti eljárásokban kell alkalmazni. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv előtt indult eljárásokban az ügyfél elektronikus azonosítását követően az azonosítási jelentését, nyilatkozatát, adatszolgáltatását a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti Integrált Hatósági Rendszeren (a továbbiakban: IHR) keresztül nyújtja be a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére.
9/D. § Az üzemeltető elektronikus azonosítását követően az IHR-be tölti fel az azonosítási jelentését, az üzemeltetői biztonsági tervet, a biztonsági összekötő személy adatközlő lapját, a rendkívüli események bejelentésére szolgáló űrlapot, valamint más, a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásához szükséges dokumentumokat.
9/E. § Az IHR működtetése, a hatósági eljáráshoz szükséges információk beszerzése, valamint az ügyfél hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából az IHR rendszer üzemeltetője jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé az ügyfél által megjelölt adatokat, valamint az ügyfél részére a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.
5. 73 Az általános javaslattevő hatóság feladatai és jogköre
10. § (1)74 A Kormány által kijelölt szerv a katasztrófavédelem, közrend, közbiztonság, lakosságvédelem, nemzetbiztonság, terrorelhárítás szempontjaira tekintettel, a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés vonatkozásában általános javaslattevő hatóság.
(2) Az általános javaslattevő hatóság az ágazatok és alágazatok helyzetét – figyelembe véve az ágazati és horizontális kritériumok teljesülését, valamint a 13. § (2) bekezdése szerinti értékelés megállapításait – félévente értékeli, és az értékelés alapján készített ügyindító javaslatát megküldi az ágazati kijelölő hatóság részére. Az ágazati kijelölő hatóság hivatalból hatósági eljárást indít az ügyindító javaslatban szereplő létfontosságú rendszerelem, szolgáltatások, üzemeltetők kijelölésére.
(3) A kijelölés iránti hivatalbóli eljárás megindítását követően az üzemeltető bizonyíthatja, hogy nem felel meg az ágazati, illetve a horizontális kritériumoknak.
(4) Az ügyindító javaslat alapján az ágazati kijelölő hatóság köteles megindítani a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelölésének visszavonására irányuló eljárást is, amennyiben arra irányuló javaslatot tartalmaz.
11. § Az általános javaslattevő hatóság a 10. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett az egyes ágazatok, alágazatok közötti függőségek helyzetét folyamatosan elemzi, értékeli; ennek keretében az ügyindító javaslata elkészítése érdekében jogosult a fenti célból – személyes adatok kivételével –
a) a véleménynyilvánító szervektől,
b) az ágazati kijelölő és javaslattevő hatóságoktól,
c) közhiteles nyilvántartásokból,
d) államigazgatási szervektől, jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetektől, illetve természetes személyektől
adatszolgáltatást kérni. Az adatszolgáltatást a megkeresett szerv, személy nem tagadhatja meg.
12. § (1) Az ágazati kijelölő hatóság az ügyindító javaslat alapján indult hatósági eljárásban kizárólag az ágazati kritériumokat vizsgálhatja. Az eljárásban szakhatósági állásfoglalás beszerzése nem szükséges. A szakhatósági állásfoglalást az általános javaslattevő hatóság ügyindító javaslata helyettesíti.
(2) Amennyiben az ágazati kijelölő hatóság az ágazati kritériumok közül legalább egy fennállását megállapítja, a 2. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel, a 2. § (6) bekezdése szerinti döntést hozza meg.
12/A. § A honvédelmi ágazat, valamint a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében a 10–12. §-t az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) honvédelmi infrastruktúra vonatkozásában a 10. § (1) bekezdése szerinti szerv az ott megjelölt szempontok felmerülése estén sem minősül általános javaslattevő hatóságnak;
b) a honvédelmi ágazat, valamint a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében a horizontális kritériumok teljesülését, valamint a 13. § (2) bekezdése szerinti értékelés megállapításait nem kell figyelembe venni;
c) ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelemek vonatkozásában általános javaslattevő hatóságnak a honvédelmi ágazat javaslattevő hatóságát kell tekinteni.
6. Jelentés az Európai Bizottságnak
13. §75 (1) A Kormány évente jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak
a) az európai létfontosságú rendszerelemnek kijelölt létfontosságú rendszerelemek ágazatonkénti számáról, valamint az Európai Unió azon tagállamainak számáról, amelyek az európai létfontosságú rendszerelemektől függenek,
b) azon ágazatok sebezhetőségi pontjainak, illetve az azokat fenyegető veszélyeknek és kockázatoknak típusairól, amelyekben európai létfontosságú rendszerelemet jelöltek ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés összeállítása érdekében az ágazati kijelölő hatóságok és a nyilvántartó hatóság – figyelembe véve az ágazati kritériumok teljesülését – az ágazatok és alágazatok helyzetét évente értékelik, és a tárgyévi értékelést minden év április 30-ig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján megküldik a Kormány részére.
6/A. 76 A különleges jogrendben bevezethető rendkívüli intézkedések
13/A. § (1) Különleges jogrend idején a létfontosságú rendszerre vonatkozó eljárás tekintetében rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód
a) a hatáskör és illetékesség megállapítását,
b) az eljáró hatóság kijelölését,
c) az ügyintézési és egyéb határidőt,
d) a szakhatóság kizárását,
e) a jogorvoslat rendjét,
f) a bíróság előtt meg nem támadhatóságot,
g) a végrehajtás szabályait
érintően.
(2) Különleges jogrend bevezetése esetén rendeletben
a) az érintett létfontosságú rendszer tevékenységének koordinálására a Kormány tagjának kijelölése,
b) az érintett létfontosságú rendszerelemhez kormányzati összekötő szakemberek delegálása,
c) a b) pont szerinti szakemberek feladat- és hatásköre,
d) az érintett létfontosságú rendszer együttműködési kötelezettségének tartalma,
e) az érintett létfontosságú rendszer felügyelete átvételének feltételei és rendje
meghatározható.
(3) Különleges jogrend ideje alatt nemzeti létfontosságú rendszerelemmé az (1) és (2) bekezdés alapján történő kijelölést a különleges jogrend megszűnését követő hatvanadik napig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az (1) bekezdés b) pontja szerint eljáró hatóság hajtja végre a kormányrendeletben kijelölt ágazati kijelölő hatóság bevonásával.
7. Záró rendelkezések
14. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)77 jelölje ki az ágazati kijelölő hatóságot, a javaslattevő hatóságot, a helyszíni és a komplex ellenőrzést lefolytató szervet és a 8. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellenőrzést koordináló szervet,
b)78 állapítsa meg az azonosítási vizsgálat, a kijelölési eljárás és a hatósági ellenőrzés általános és az ágazatokra vonatkozó különös szabályait, állapítsa meg a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárási szabályokat,79
c)80 állapítsa meg az azonosítási vizsgálatban, a kijelölési eljárásban, a hatósági ellenőrzésben, a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásban részt vevő hatóságok közötti együttműködés szabályait,81
d) állapítsa meg az ágazati és a horizontális kritériumokat,82
e)83 határozza meg a 2. § és a 9. § szerint kiszabható helyszíni és közigazgatási bírság mértékét, a helyszíni és közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét,84
f) jelölje ki a nyilvántartó hatóságot, állapítsa meg a nyilvántartás vezetésére, a nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,85
g) állapítsa meg a biztonsági összekötő személy képesítési követelményeit,86
h) állapítsa meg az üzemeltetői biztonsági terv lehetséges ágazati tartalmi és formai követelményeit,87
i) állapítsa meg a hálózatbiztonsági intézkedések megtételével kapcsolatos szabályokat,88
j)89
k)90 állapítsa meg a rendkívüli eseményekre vonatkozó részletes ágazati szabályokat,91
l)92
m)93
n)94 állapítsa meg az IHR működésének a részletszabályait.
14/A. §95 Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a biztonsági összekötő személy rendszeres szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályokat.96
15. § (1) Ez a törvény – a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.
(2) A 2. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.
15/A. §97
15/B. §98 Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítási vizsgálatot a Módtv. hatálybalépését99 megelőző 60 napnál régebben működő létfontosságú rendszerelemek esetén a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kell lefolytatni.
15/C. §100 E törvény 6/A. alcíme és 15/D. §-a az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
15/D. §101 A Módtv.-nyel megállapított 13/A. § (3) bekezdésében meghatározott előírásokat a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet során kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelemek kijelölése tekintetében is alkalmazni kell.
16. § Ez a törvény az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
17. §102 Ez a törvény a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i, (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
18. §103 Ez a törvény az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
19. §104 Ez a törvény az uniós űrprogram keretében kiépített, üzemeltetett és használt, az Unió biztonságát esetleg befolyásoló rendszerek és szolgáltatások biztonságáról és a 2014/496/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 30-i (KKBP) 2021/698 tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez105
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
ÁGAZAT |
ALÁGAZAT |
2. |
Energia |
villamosenergia-rendszer létesítményei (kivéve az atomerőmű nukleáris biztonságára és sugárvédelmére, fizikai védelmére, valamint biztosítéki felügyeletére vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó rendszerek és rendszerelemek) |
3. |
kőolajipar |
|
4. |
földgázipar |
|
5. |
távhő |
|
6. |
Közlekedés |
közúti közlekedés |
7. |
vasúti közlekedés |
|
8. |
légi közlekedés |
|
9. |
vízi közlekedés |
|
10. |
logisztikai központok |
|
11. |
Agrárgazdaság |
mezőgazdaság |
12. |
élelmiszeripar |
|
13. |
elosztó hálózatok |
|
14. |
Egészségügy |
aktív fekvőbeteg-ellátás, és a működtetéséhez szükséges szolgáltatások |
15. |
mentésirányítás |
|
16. |
egészségügyi tartalékok és vérkészletek |
|
17. |
magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok |
|
18. |
gyógyszer-nagykereskedelem |
|
19. |
Társadalombiztosítás |
társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez kapcsolódó informatikai rendszerek és nyilvántartások |
20. |
Pénzügy |
pénzügyi eszközök kereskedelmi, fizetési, valamint klíring- és elszámolási infrastruktúrái és rendszerei |
21. |
bank- és hitelintézeti biztonság |
|
22. |
készpénzellátás |
|
23. |
Infokommunikációs technológiák |
internet-hozzáférési szolgáltatás és internet-infrastruktúra |
24. |
elektronikus |
|
25. |
műsorszórás |
|
26. |
postai szolgáltatások |
|
26a |
meteorológiai infrastruktúra |
|
27. |
kormányzati elektronikus információs rendszerek |
|
28. |
Víz |
ivóvíz-szolgáltatás |
29. |
felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése |
|
30. |
szennyvízelvezetés és -tisztítás |
|
31. |
vízbázisok védelme |
|
32. |
árvízi védművek, gátak |
|
33. |
Honvédelem |
honvédelmi rendszerek és létesítmények |
34. |
Közbiztonság-védelem |
rendvédelmi szervek infrastruktúrái |
2. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez106
3. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez107
4. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez108
A törvényt az Országgyűlés a 2012. november 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. november 22.
Az 1. § a 2020: XXXI. törvény 123. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § b) pontját a 2023. évi XXIII. törvény 36. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § c) pontját a 2023. évi XXIII. törvény 36. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § d) pontját a 2023. évi XXIII. törvény 36. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § f) pontja a 2021. L. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § n) pontját a 2022. évi L. törvény 144. §-a iktatta be.
A 2. § a 2020: XXXI. törvény 124. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés e) pontját a 2021. L. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (6a) bekezdését a 2021. L. törvény 28. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2. § (6b) bekezdését a 2021. L. törvény 28. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2. § (7) bekezdés b) pontja a 2021: L. törvény 28. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (8) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 128. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (8a) bekezdését a 2020: XXXI. törvény 124. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2/A. alcímet (2/A-2/B. §-t) a 2023. évi XXIII. törvény 36. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdése a 2016: CXVI. törvény 94. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: XXXI. törvény 140. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1a) bekezdését a 2016: CXVI. törvény 94. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (1a) bekezdés c) pontja a 2020: XXXI. törvény 140. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2021. L. törvény 28. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § a 2018: CXXI. törvény 106. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2020: XXXI. törvény 140. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés c) pontját a 2020: XXXI. törvény 127. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § (2) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 140. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdését a 2020: XXXI. törvény 127. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (4) bekezdését a 2021: L. törvény 28. § (6) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2024. évi XXIX. törvény 76. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdését a 2021: L. törvény 28. § (6) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontja a 2020: XXXI. törvény 140. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a 2020: XXXI. törvény 140. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés c) pontja a 2020: XXXI. törvény 128. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés e) pontja a 2016: CXVI. törvény 97. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés f) pontját a 2020: XXXI. törvény 128. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdés g) pontját a 2020: XXXI. törvény 128. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdés h) pontját a 2022. évi L. törvény 145. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdés a) pontja a 2020: XXXI. törvény 141. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés c) pontja a 2020: XXXI. törvény 140. § f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés d) pontját a 2022. évi L. törvény 145. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (3) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 128. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdés a) pontja a 2020: XXXI. törvény 128. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdés c) pontja a 2020: XXXI. törvény 141. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdés e) pontját a 2016: CXVI. törvény 95. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (4) bekezdés f) pontját a 2016: CXVI. törvény 95. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XXIX. törvény 76. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdés g) pontját a 2018: CXXI. törvény 107. §-a iktatta be.
Az 5. § (4) bekezdés h) pontját a 2019: CV. törvény 71. §-a iktatta be.
Az 5. § (4) bekezdés i) pontját a 2019: CV. törvény 71. §-a iktatta be, szövege a 2020: XXXI. törvény 128. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdés j) pontját a 2020: XXXI. törvény 128. § (6) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (4) bekezdés k) pontját a 2020: XXXI. törvény 128. § (6) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (4) bekezdés l) pontját a 2022. évi L. törvény 145. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (4) bekezdés m) pontját a 2024. évi XXIX. törvény 72. §-a iktatta be.
Az 5. § (5) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 128. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdése a 2017: L. törvény 426. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § a 2020: XXXI. törvény 129. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (7) bekezdése a 2024. évi XXIX. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (8) bekezdése a 2024. évi XXIX. törvény 76. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (11) bekezdése a 2024. évi XXIX. törvény 73. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a 2020: XXXI. törvény 129. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2024. évi XXIX. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2013: CCLI. törvény 26. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (7) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (8) bekezdése a 2024. évi XXIX. törvény 76. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (9) bekezdés b) pontja a 2024. évi XXIX. törvény 74. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (9) bekezdés c) pontja a 2017: L. törvény 426. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § a 2020: XXXI. törvény 131. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 2021. L. törvény 28. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/A. §-t a 2020: XXXI. törvény 132. §-a iktatta be.
A 9/B. §-t a 2020: XXXI. törvény 132. §-a iktatta be.
A 4/A. alcímet (9/C–9/E. §) a 2021: L. törvény 28. § (9) bekezdése iktatta be.
A 9/C. § a 2024. évi XXIX. törvény 77. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. alcím (10–12/A. §) a 2020: XXXI. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2024. évi XXIX. törvény 76. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § a 2020: XXXI. törvény 134. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. alcímet (13/A. §) a 2020: XXXI. törvény 135. §-a iktatta be.
A 14. § a) pontja a 2024. évi XXIX. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § b) pontja a 2020: XXXI. törvény 140. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet, a 360/2013. (X. 11.) Korm. rendeletet, a 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet, a 359/2015. (XII. 2.) Korm. rendeletet, a 249/2017. (IX. 5.) Korm. rendeletet, a 161/2019. (VII. 4.) Korm. rendeletet.
A 14. § c) pontja a 2020: XXXI. törvény 140. § h) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet, a 360/2013. (X. 11.) Korm. rendeletet, a 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet, a 161/2019. (VII. 4.) Korm. rendeletet.
Lásd a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet, a 360/2013. (X. 11.) Korm. rendeletet, az 512/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletet, az 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletet, az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletet, a 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet, a 330/2015. (XI. 10.) Korm. rendeletet, a 359/2015. (XII. 2.) Korm. rendeletet, a 249/2017. (IX. 5.) Korm. rendeletet, a 161/2019. (VII. 4.) Korm. rendeletet, a 374/2020. (VII. 30.) Korm. rendeletet.
A 14. § e) pontja a 2020: XXXI. törvény 136. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet, a 360/2013. (X. 11.) Korm. rendeletet, az 512/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletet, az 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletet, az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletet, a 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet, a 330/2015. (XI. 10.) Korm. rendeletet, a 359/2015. (XII. 2.) Korm. rendeletet, a 249/2017. (IX. 5.) Korm. rendeletet, a 161/2019. (VII. 4.) Korm. rendeletet, a 374/2020. (VII. 30.) Korm. rendeletet.
Lásd a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet, a 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendeletet, a 359/2015. (XII. 2.) Korm. rendeletet, a 161/2019. (VII. 4.) Korm. rendeletet.
Lásd a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet, a 233/2013. (VI. 30.) Korm. rendeletet, a 185/2015. (VII. 13.) Korm. rendeletet.
A 14. § j) pontját a 2019: CXVI. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be, a 2023. évi XXIII. törvény 36. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § k) pontját a 2020: XXXI. törvény 136. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § l) pontját a 2020: XXXI. törvény 136. § (2) bekezdése iktatta be, a 2023. évi XXIII. törvény 36. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § m) pontját a 2020: XXXI. törvény 136. § (2) bekezdése iktatta be, a 2023. évi XXIII. törvény 36. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § n) pontját a 2021. L. törvény 28. § (10) bekezdése iktatta be.
A 14/A. §-t a 2022. évi L. törvény 146. §-a iktatta be.
Lásd a 25/2023. (VII. 4.) BM rendeletet.
A 15/A. §-t a 2017: CXXXIV. törvény 43. §-a iktatta be, a 2023. évi XXIII. törvény 36. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15/B. §-t a 2020: XXXI. törvény 137. § iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2020. július 1.
A 15/C. §-t a 2020: XXXI. törvény 137. § iktatta be.
A 15/D. §-t a 2020: XXXI. törvény 138. § iktatta be.
A 17. §-t a 2017: CXXXIV. törvény 44. §-a iktatta be.
A 18. §-t a 2021: CXX. törvény 62. §-a iktatta be.
A 19. §-t a 2021: CXX. törvény 62. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a 2020: XXXI. törvény 139. §-ával megállapított, a 2022. évi L. törvény 147. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. mellékletet a 2020: XXXI. törvény 141. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. mellékletet a 2020: XXXI. törvény 141. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. mellékletet a 2017: CXXXIV. törvény 45. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: XXXI. törvény 141. § d) pontja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás