• Tartalom
Oldalmenü

168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet

a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról1

2017.11.15.

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Hatály

1. §2 A rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)–c) pontjában meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján állami szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Kormánytisztviselői Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.

II. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezete

2. § (1) A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.

(2)3 A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek – a Kttv. 191. § (1) bekezdése alapján – tagja az elnök és az elnökhelyettes.

(3) A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

(4)4 A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. § (4) bekezdés a) és b) pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, a döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(5)5 Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kttv. 39. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha határidőben az érintett nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(6) A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7)6 A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg.

3. § (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai:

a)7 dönt a Kttv. 191. § (4) bekezdésében, valamint a 8. § (6) bekezdésében meghatározott kizárási ok fennállásának kérdésében;

b) képviseli a Döntőbizottságot;

c) jóváhagyja az ügyrendet;

d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;

e)8

f)9 kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost;

g)10

h) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában;

i)11 összehívja a Döntőbizottság üléseit;

j)12 ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára előír.

(2) A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

4. §13 A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg. Az ily módon megállapított tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét.

5. § (1) A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap.

(2) A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén, kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak.

(3)14

6. §15 (1) Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi Döntőbizottsági Határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.

(2) Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági Állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.

7. § (1)16 A Döntőbizottság ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban.

(2)17

(3)–(4)18

III. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása

8. § (1)19 A közszolgálati biztos a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.

(2)20 A közszolgálati biztos minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni.

(3)21 A közszolgálati biztos az eljárása során köteles az eljárásban részt vevő féllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.

(4) A közszolgálati biztos köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná.

(5) A közszolgálati biztosok függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, a jogorvoslati tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

(6)22 A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) előkészítésében, elbírálásában, valamint a véleményezési eljárásban nem vehet részt

a) az, aki a panaszos vagy véleménykérő által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett;

b) a panaszos vagy véleménykérő hozzátartozója;

c) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

(7)23 A közszolgálati biztos a Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti kizárási ok áll fenn. A kizárás tárgyában az elnök soron kívül dönt.

9. §24 (1) A Döntőbizottság eljárása a panasz benyújtásával indul. A panaszt írásban – az igényt alátámasztó okiratokkal együtt – három példányban kell benyújtani. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. A panaszban meg kell jelölni

a) a panaszos (és képviselője) nevét, lakcímét (székhelyét), elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím);

b) a munkáltató nevét és székhelyét;

c) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést;

d) az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat; és

e) a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait.

(2) A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.

(3) A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A panasz befogadhatósága vizsgálatának ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a munkáltatónak. A munkáltató példányához csatolni kell a panasz másolatát.

(5) A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke a Kttv. 190. § (11) bekezdése szerint jelöli ki az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntéselőkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.

(6) Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a munkáltatót a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt és felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz.

(7) A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság

a) iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól, a munkáltatótól;

b) a Kttv. 177. § (2) bekezdése szerinti célból a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörével összefüggésben – az eljáró tanács által meghatározott – bizonyítékokat szerezhet be;

c) a (9) bekezdésben meghatározottakhoz képest a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így nyilatkozattételre hívhat fel.

(8) A Kttv. 190. § (9) bekezdése szerinti eljárási határidő (a továbbiakban: eljárási határidő) meghosszabbításáról – a titkárságvezető javaslatára – az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a munkáltatónak.

(9) Az eljáró tanács

a) személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót;

b) a felek indítványára tanúkat hallgathat meg;

c) a felek indítványára – a szakértői díj megelőlegezését követően – szakértőt rendelhet ki.

Az a) pont szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet. A személyes meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik. Az a) és b) pont szerinti meghallgatáson az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatás nem nyilvános, arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanúmeghallgatásról mindkét felet értesíteni kell.

(10) Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a munkáltató a jogvitát, vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(11) A (7) bekezdés b) pontja szerinti bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.

(12) A határozat nem terjedhet túl a panaszon. A határozat rendelkező részét az eljáró tanács a határozathozatal napján foglalja írásba, amit a tagok kézjegyükkel ellátnak.

(13) A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:

a) a panasznak egészben vagy részben helyt ad;

b) a panaszt elutasítja;

c) a felek közötti egyezséget jóváhagyja;

d) az eljárást megszünteti.

(14) A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha

a) a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik;

b) a panaszos követelése idő előtti;

c) a panaszos elmulasztotta a Kttv. 190. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési határidőt;

d) a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el;

e) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság már határozatot hozott;

f) a panaszos a panaszt visszavonta;

g) a panaszos elhalálozott; vagy

h) a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.

(15) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot;

b) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét (székhelyét);

c) a munkáltató és képviselője nevét, székhelyét;

d) a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést;

e) a határozat rendelkező részét és indokolását;

f) a határozathozatal helyét és idejét; és

g) az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát.

Az aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá.

(16) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló határidőt.

(17) Az indokolásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a felek álláspontját és kérelmét;

b) a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat;

c) azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul;

d) azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte;

e) a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat; és

f) a Kttv. 190. § (13) bekezdésével összhangban az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat.

(18) Az indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő öt napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a munkáltató részére.

9/A. §25 (1) A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel, vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.

(2) Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős befejezéséig – felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről – a titkárságvezető javaslata alapján – az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság küldi meg a panaszosnak és a munkáltatónak.

(3) Ha az eljárás során a munkáltató jogutódlással megszűnik, az eljárás félbeszakad a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki – a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – köteles bejelenteni új munkáltatóját. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód munkáltatóval szemben folytatja le.

10. § (1)26 A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdek-képviseleti szerv.

(2)27 A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessenek és azokkal kapcsolatban álláspontjukat kifejthessék.

(3)28 A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.

11. §29 (1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak találja, a munkáltatót részben vagy egészben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségei (a továbbiakban: eljárási költség) megtérítésére. E rendelet alkalmazásában eljárási költség mindaz a költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült (különösen: szakértői díj, tanú megjelenésével összefüggő költség).

(2) A panaszos – az (1) bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a munkáltatót

a) az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint

b) a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének

megfizetésére.

(3) Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

(4)30 A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, állami tisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.

12. § (1)31 A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

(2)32 A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a panaszos vagy a munkáltató kérelmére – bármikor elrendelheti

a) névcsere vagy hibás névírás,

b) szám- vagy számítási hiba, továbbá

c) az a) és b) pontban nem említett más elírás

esetén.

(2a)33 A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

(3)34 A Döntőbizottság határozata jogerős, ha a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított harminc napon belül nem terjeszt elő keresetet.

13. §35 (1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. E vizsgálat során a Titkárság a véleménykérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, továbbá felhívhatja őt a véleménykérő ügyirat kiegészítésére. A kérelem befogadhatóságának vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 9. § (3) bekezdését.

(2) Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz annak elutasítására a Döntőbizottság elnöke számára. A Döntőbizottság elnökének a véleménykérő ügyirat elutasításáról szóló döntését a Titkárság küldi meg a véleménykérő részére.

(3) Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost.

(4) A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel.

(5) A közszolgálati biztos az ügyirat tárgyában véleményt ad ki, amelyet a Titkárság küld meg a véleménykérő részére. A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

15. §36 E rendeletnek a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor37 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1

A rendeletet a 459/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 25. §-a hatályon kívül helyezte 2018. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyző rendelet 24. §-át.

2

Az 1. § a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § (2) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 2. § (4) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 2. § (5) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 2. § (7) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 3. § (1) bekezdés e) pontját a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 3. § (1) bekezdés f) pontja a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 3. § (1) bekezdés g) pontját a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 3. § (1) bekezdés i) pontja a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 3. § (1) bekezdés j) pontja a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 4. § a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

14

Az 5. § (3) bekezdését a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 6. § a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

16

A 7. § (1) bekezdése a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 7. § (2) bekezdését a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

18

A 7. § (3)–(4) bekezdését a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 8. § (1) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 8. § (2) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 8. § (3) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 8. § (6) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 8. § (7) bekezdését a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

24

A 9. § a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

25

A 9/A. §-t a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

26

A 10. § (1) bekezdése a 338/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

27

A 10. § (2) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 13. § d) pontja szerint módosított szöveg.

28

A 10. § (3) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

29

A 11. § a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

30

A 11. § (4) bekezdése a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 34. §-a szerint módosított szöveg.

31

A 12. § (1) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

32

A 12. § (2) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

33

A 12. § (2a) bekezdését a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

34

A 12. § (3) bekezdése a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 13. § e) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 13. § a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

36

A 15. §-t a 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.

37

A hatálybalépés időpontja 2016. május 14.