1685/2012. (XII. 29.) Korm. határozat

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 25–26. §-ában foglalt feladatok ellátására javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületként Kémiai Biztonságot Koordináló Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.

2. A Tanács a kémiai biztonságot érintő kérdésekben a Kbtv.-ben meghatározott javaslattevő és véleményező feladatokat látja el.

3. A Tanács működése nem érinti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben szabályozott szakmai érdekegyeztetést, valamint az egyes szervezetek részére külön jogszabályokban biztosított egyetértési, illetve véleményezési jogot.

4. A kémiai biztonsággal összefüggő tevékenységet végző, Magyarországon nyilvántartásba vett

5. A 4. pont szerinti delegálásra azok a civil szervezetek jogosultak, amelyek ezt a szándékukat az egészségügyért felelős miniszternek bejelentik, és a delegálásra a Kbtv., illetve a 4. pont alapján való jogosultságukat feladatkörük, működési céljuk igazolására alkalmas létesítő okirat (alapszabály, alapító okirat) vagy annak hiteles másolata becsatolásával dokumentálják.

6. Az 5. pont szerint bejelentkező szervezetek névsorát és az abban bekövetkezett változásokat az egészségügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján a bejelentkezéstől számított 30 napon belül közzéteszi.

7. A civil szervezetek által delegált személyek képviseleti joga megszűnik:

8. A Tanács megalakulása után az 5. pont szerint bejelentkezett szervezetek delegálási jogukat első ízben a civil szervezetek által delegált személy (személyek) képviseleti jogának 7. pont szerinti megszűnését követően, a megüresedő helyre történő delegálás során gyakorolhatják.

9. A delegált személyek bizottsági tagságukat a delegáló szervezetek által kiadott, hiteles megbízólevéllel igazolják.

10. A Tanács 15 főből áll, tagjai:

11. A Tanács tagjai e minőségükben végzett tevékenységükért juttatásban nem részesülnek.

12. A Tanács elnöke (a továbbiakban: elnök) az egészségügyért felelős miniszter, elnökhelyettese a környezetvédelemért felelős miniszter vagy az általuk a Tanácsba tagként kijelölt személyek.

13. A Tanács egyes ülései között felmerülő, a Tanács szervezetét, illetve általános működését közvetlenül nem befolyásoló halaszthatatlan ügyekben – a Tanács feladatkörében – az elnök vagy – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes jár el, akik intézkedéseikről a Tanács következő ülésén kötelesek beszámolni.

14. A Tanács egyes feladatainak előkészítésére tagjaiból albizottságot hozhat létre. Egy albizottság létszáma legalább három fő.

15. A Tanács egyes javaslatainak, álláspontjának kialakításában – az elnök felkérése alapján – tagsággal nem rendelkező személy vagy szerv is részt vehet. Az elnök – a Tanács bármely tagjának a javaslatára – a Tanács munkájában való állandó részvételre is felkérhet bármely személyt vagy szervet, akinek (amelynek) a részvétele feladatköre, ismeretei vagy egyéb szempont figyelembevételével indokolt.

16. A Tanács féléves munkaprogram alapján látja el feladatait, de a Tanács a munkaprogram időtartamát ennél hosszabb, de egy évet meg nem haladó időszakban is meghatározhatja. A munkaprogram tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyeket a Tanács tárgyalni kíván, illetve az elnök, vagy a Tanácsban tagként részt vevő vagy képviselettel rendelkező miniszter, illetve a Tanácsba tagként általa kijelölt személy megtárgyalásra javasol.

17. A munkaprogramot az elnök állítja össze és a Tanács fogadja el.

18. A Tanács szükség szerint, de legalább három havonta ülésezik. A Tanács üléseinek összehívásáról az elnök gondoskodik.

19. Az elnök köteles összehívni a Tanács ülését, ha az összehívást a téma megjelölésével a Kormány tagja, a Tanács tagjainak több mint egyharmada vagy bármely albizottság kéri.

20. A Tanács ülésére a tagokat a napirend és az esetleges előkészítő iratok megküldésével az ülés előtt legalább 5 nappal, írásban meg kell hívni.

21. A Tanács tagjai kötelesek a Tanács, valamint – tagságuk szerint – a 14. pont szerinti albizottság ülésein személyesen részt venni, illetve akadályoztatásuk esetén azt a Tanács elnökének bejelenteni. Az elnököt – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök helyettesítése esetében – a helyettesítés keretei között – az elnök jogai és kötelezettségei az elnökhelyettest illetik meg, illetve terhelik.

22. A Tanács, valamint az albizottság ülésein – a felkérés keretei között – a 15. pont szerinti személy, illetve szerv képviselője is részt vehet tanácskozási joggal.

23. A Tanács egyes üléseinek napirendjét az elnök állítja össze. Az ülések napirendjén szerepelnie kell

24. Az egyes ülések írásban megjelölt napirendje a Tanács határozata alapján az ülésen bővíthető. Bármely tag által a Tanács ülésének napirendjére felvenni javasolt témák napirendre vételéről a Tanács határoz.

25. A Tanács ülésére annak bármely tagja, illetve miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője – a Tanács munkaprogramjában nem szereplő kérdésben – előterjesztést, tájékoztatót nyújthat be.

26. Az előterjesztések és tájékoztatók elkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a Tanács munkaprogramjában meghatározott ülésen előterjeszthetők legyenek. Az előterjesztéseket és tájékoztatókat az ülés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal, elektronikus formában – további egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva – meg kell küldeni a Tanács titkárságának. Ezzel egyidejűleg kell javaslatot tenni a napirend megvitatásában érdekelt olyan szervek vagy személyek meghívására, akik nem tagjai a Tanácsnak.

27. Az állásfoglalás-tervezetet nem tartalmazó tájékoztatók a Tanács ülései közötti időszakban is benyújthatók a Tanács elnökéhez, amelyeket az elnök megküld a Tanács tagjainak.

28. A Tanács határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges.

29. A Tanács a feladatkörébe tartozó ügyekben állást foglal.

30. A Tanács e határozat eltérő rendelkezése hiányában állásfoglalásait, határozatait a jelen lévő tagok egyszerű többségével hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

31. A Tanács határozatai, állásfoglalásai nyilvánosak, azokat az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

32. A Tanács ülésein elhangzottakról rövid, összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az elhangzott hozzászólások és az elnök összefoglalójának lényegét, továbbá az elnök által megfogalmazott határozatokat szó szerint tartalmazza. A jegyzőkönyvet az elnök és a 35. pont szerinti titkárság vezetője hitelesíti, és minden ülést követően – amennyiben az adott ülésen nem az egészségügyi miniszter volt a Tanács elnöke – haladéktalanul megküldi az egészségügyi miniszternek.

33. Okmányszerűen meg kell őrizni:

34. A Tanács a működésének részletes szabályait a Kbtv., valamint e határozat előírásainak figyelembevételével az ügyrendjében határozza meg. Az ügyrend elfogadásához valamennyi tag 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.

35.¹ A Tanács munkáját az Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóságán (a továbbiakban: OKK–OKBI) működő titkárság segíti (a továbbiakban: Titkárság).

36.² A Titkárság vezetője az OKK–OKBI igazgatója vagy az általa kijelölt személy.

37. A Titkárság vezetője tanácskozási joggal vesz részt a Tanács ülésein.

38. A Titkárság vezetője gondoskodik

39. Ez a határozat 2013. január 1-jén lép hatályba.