2012. évi CLXIX. törvény
2013.01.01.
„(5) A magyar állampolgárok, a konzuli védelem előmozdítása érdekében, az erre a célra fenntartott honlapon keresztül vagy egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, illetve ezek hiányában postai úton előzetesen is bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak.”
„(3) Ha a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a konzuli tisztviselő – az ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján – hazatérési kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A miniszter rendeletében meghatározott összeghatár felett a hatósági szerződés érvényességéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hatósági szerződésben rendelkezni kell a visszafizetés esedékességéről. Az uniós polgárnak nyújtható anyagi támogatás feltételeire külön jogszabály rendelkezései irányadóak.”
„(1) Ha a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásáról értesül, haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt számára a temetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről. Amennyiben az eltemetésre kötelezett személy az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát méltányolható egyedi körülményeire való tekintettel saját maga beszerezni nem tudja és a fogadó ország jogszabályai azt lehetővé teszik, a konzuli szolgálat megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében.”
„(4) A konzuli szolgálat hagyatéki eljárást nem kezdeményezhet, és abban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem vesz részt. Amennyiben a hagyatéki eljárásban érintett személy méltányolható egyedi körülményeire való tekintettel a külföldön maradt hagyaték biztosításához haladéktalanul szükséges intézkedést saját maga megtenni nem tudja, azt a konzuli tisztviselő a fogadó állam jogszabályainak figyelembevételével kezdeményezi, és erről az érintettet tájékoztatja. A továbbiakban a hagyatéki eljárásban az érdekelt személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el.”
4. § A Konztv. 14. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Tanúsítványkészítés és letét kezelése
14. § (1) Magyarországnak a miniszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője a jogilag jelentős tényekről és körülményekről konzuli tanúsítványt készíthet, okiratról hiteles fordítást készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja, továbbá okiratot, pénzt és egyéb értéket vehet át megőrzésre. A tanúsítványkészítésre felhatalmazott konzuli tisztviselők jegyzékét a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogkörben eljáró konzuli tisztviselő a konzuli tanúsítvány kiállításánál a közjegyzőkről szóló törvény rendelkezései szerint jár el. (3) A konzuli tisztviselő köteles megtagadni a közreműködést a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt esetekben, továbbá, ha az eljárás nemzetközi jogi szabályba vagy a fogadó állam jogszabályába ütközne.
(4) Az (1) bekezdés alapján készített tanúsítvány közokirat.” „(1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhitelességgel felruházott más személy által hitelesített magánokirat magyarországi felhasználása céljából a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látja el a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. A hivatásos konzuli tisztviselő által diplomáciai felülhitelesítéssel ellátott okirat felhasználható az Európai Unió azon tagállamában is, amely Magyarországgal erre vonatkozó megállapodást köt.”
„(2) A konzuli szolgálat az érdekvédelem során birtokába került személyes adatokról – az érintett magyar állampolgár ellen büntetőeljárást folytató magyar hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a bajba jutott magyar állampolgárok mentésére, hazatérésük biztosítására, illetve az evakuálás végrehajtására irányuló feladatainak ellátásával összefüggésben a terrorizmust elhárító szerv vagy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése, valamint a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – másnak csak akkor nyújt felvilágosítást, ha ehhez a védett magyar állampolgár hozzájárult. A 14. §-ban foglalt konzuli tanúsítványokról, valamint az érintett magyar állampolgár jogi képviselőjétől származó, ügyvédi titoknak minősülő adatról kizárólag az érintett egyetértésével adható felvilágosítás.” „16/A.§ (1) A konzuli szolgálat a konzuli tisztviselőkről, valamint a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleteken igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személyekről nyilvántartást vezet. (2) A konzuli tisztviselőkről vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok;
d) diplomáciai és konzuli rang;
f) végzettség és a konzuli feladatok ellátása szempontjából lényeges képzettség, illetőleg ezek megszerzésének időpontja;
g) konzuli feladat ellátására kapott kinevezés, megbízás, engedély, valamint a megbízás visszavonása, illetőleg az ezekkel összefüggésben kiállított dokumentumok és adatok;
h) konzuli jogosítványok és egyéb felhatalmazások, azok gyakorolhatóságának kezdő és befejező időpontja.
(3) A diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleteken igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személyekről vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok;
b) munkakörhöz tartozó konzuli feladatok;
c) konzuli feladatok ellátásához szükséges jogosultságok, azok gyakorolhatóságának kezdő és befejező időpontja.”
11. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
