PÜ BH 2012/175
PÜ BH 2012/175
2012.07.01.
A fél által beszerzett igazságügyi szakértői véleményt a bíróság a szabad bizonyítás keretén belül értékelni köteles. A magánszakértői vélemény megállapításai alkalmasak lehetnek a perszakértői vélemény aggályossá tételére, bizonyító erejének lerontására, ezért ha az ellentétben áll a bíróság által kirendelt szakértő véleményével, nem mellőzhető azok ütköztetésével az ellentmondások feloldásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig – a fél kérelme alapján – ebben a körben további bizonyítási eljárás lefolytatása [Pp. 3. § (3), (5) bek., 166. § (1) bek., 182. § (3) bek.].
A peres felek között 2003 novemberében vállalkozási szerződés jött létre a felperes tulajdonát képező perbeli lakóház felújítására. A munkaterület átadására 2003. november 21-én került sor, ekkor az alperes a munkálatokat meg is kezdte, majd a munkaterületről 2004. május 24-én vonult le, de nem fejezte be valamennyi munkát és nem javította ki az összes – felperes által állított – hibát. A felperes V. Gy. szakértőt kérte fel szakvélemény készítésére, akinek megállapítása szerint az alperes hibás teljesítése folytán 831 375 forint kár keletkezett.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest hibás teljesítése folytán – a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése és 306. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján különböző tételek tekintetében összesen 876 000 forint kijavítási költség és értékcsökkenés megfizetésére. Másodlagos jogcímként a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdését és 339. §-ának (1) bekezdését jelölte meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 670 375 forintot és ennek kamatait, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a felperesnek kellett bizonyítani azt, hogy az alperes hibásan teljesített, és ezzel kárt okozott a részére. Megállapította, hogy V. Gy. szakvéleménye olyan szakmai álláspontként volt értékelhető, amelyet a szabad bizonyítás keretein belül kellett értékelni. Figyelemmel volt arra is, hogy ez a szakértő látta közvetlenül a helyszínt, második bejárásánál pedig az alperes is jelen volt, míg a perben kirendelt Sz. I. szakértő csak akkor látta az ingatlant, amikor azon már további munkálatok is elkészültek. Ezért az elsőfokú bíróság – mérlegelve a magánszakértői és a perszakértői vélemény közötti ellentmondásokat – alapvetően a magánszakértői véleményre alapította döntését.
A felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az alperes marasztalását 394 250 forint tőkére és kamataira leszállította.
A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes által felkért V. Gy. szakvéleménye a felperes szakkérdésben tett nyilatkozatának minősül. Szakvéleményként tehát csak a perben kirendelt Sz. I. véleménye értékelhető, nincs lehetőség arra, hogy amennyiben azzal kapcsolatban aggályok merültek fel, a bíróság – a Pp. 182. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő eljárás helyett – magánszakvéleményre alapítsa szakkérdésekben az ítéletét.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és adjon helyt a keresetének, vagy másodlagosan, az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezéssel kötelezze az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, és új határozat hozatalára.
A kérelme indokolásában előadta, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon rekesztette ki a bizonyítékok köréből V. Gy. szakértő véleményét.
A Legfelsőbb Bíróság a hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő határozatában rámutatott, hogy a felperes helyesen hivatkozott arra, hogy a bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok megsértésével, alaptalanul került – lényegében teljes körűen – mellőzésre az általa beszerzett igazságügyi szakértői vélemény.
A magánszakértői vélemény ugyanis nem egyszerűen a fél – szakmai kérdésben tett – előadása, hanem olyan egyedi, a Pp. 166. §-ának (1) bekezdésében nem említett sui generis bizonyítási eszköz, amelyet a bíróság a szabad bizonyítás [Pp. 3. § (5) bekezdés] keretén belül értékelni köteles. A magánszakértői vélemény megállapításai alkalmasak lehetnek arra, hogy a perszakértői véleményt aggályossá tegyék, annak bizonyító erejét lerontsák. Amennyiben a bíróság által kirendelt és a magánszakértő véleménye között ellentmondás mutatkozik, azokat a szakvélemények ütköztetésével fel kell oldani. Ennek célszerű módja lehet a perszakértő szakértőként, valamint a magánszakértő tanúként történő együttes meghallgatása. Ha ez nem vezet eredményre, a bíróságnak – a bizonyításra kötelezett fél kérelmére – újabb perszakértőt kell kirendelnie.
A bíróság az ellentmondások feloldása nélkül, a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegeléssel, nem fogadhatja el a fél megbízása alapján készült magánszakértői véleményben foglaltakat ítélkezése alapjául, félretéve ezzel a perben kirendelt – és így a felektől teljesen független – szakértő álláspontját. A kirendelt szakértő véleménye csak akkor vethető el, illetve a magánszakvélemény csak akkor fogadható el, ha a vélemények ütköztetésének adatai alapján a kirendelt szakértő véleményének helyességéhez nyomatékos kétség fér, míg a magánszakvéleményt annak előterjesztője kellő szakmai indokokkal támasztotta alá.
A perben eljárt bíróságok döntései megalapozatlanok. Az elsőfokú bíróság ugyanis az ellentmondások feloldása nélkül, maga mérlegelte felül a véleményeket és ezáltal szakkérdésekben foglalt – megalapozatlanul – állást. A másodfokú bíróság viszont gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a magánszakértői véleményt és ennek következtében nem észlelte azt, hogy a perszakértői vélemény más bizonyítékokkal ellentétes, aggályos. A másodfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha – miután észleli, hogy az elsőfokú bíróság a perszakértői véleményt félretéve a magánszakértői véleményre alapította a döntését – ebben a körben hatályon kívül helyezi az elsőfokú határozatot és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, előírva számára, hogy a megismételt eljárás során a magánszakértő és a perszakértő együttes meghallgatásával vagy a vélemények más módon történő ütköztetésével kísérelje meg az ellenmondások feloldását, ha pedig ez nem vezet eredményre – a felperes indítványa alapján – újabb perszakértőt rendeljen ki.
Meghagyta a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak, hogy a megismételt eljárás során a vitás tételek vonatkozásában a leírtaknak megfelelően a magán- és a kirendelt igazságügyi szakértők véleményének ütköztetésével kísérelje meg feloldani az azok között mutatkozó ellentmondásokat. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a bizonyításra kötelezett felet – a Pp. 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tájékoztatás mellett – hívja fel további bizonyítási indítványai előterjesztésére. A bizonyítási indítvány ilyen esetben alappal irányulhat a kérdéses tételek tekintetében új perszakértő kirendelésére.
(Legf. Bír. Pfv. VI. 20.500/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás