• Tartalom
Oldalmenü

2012. évi CLXXX. törvény

az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről1

2021.05.28.
ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E törvényt a büntetőügyekben az Európai Unió más tagállamával (a továbbiakban: tagállam) folytatott együttműködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a végrehajtó tagállam a nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismerte.

2. §2 A tagállamokkal e törvény alapján folytatott eljárásokban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Nbjt.), a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Be.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2/A. §3 (1)4 Ha e törvény kivételt nem tesz, a jogosult – írásbeli indítványra – a kapcsolódó eljárás bármely szakaszában betekinthet az indítvány benyújtásáig keletkezett, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kezelésében lévő ügyiratokba. A miniszter az ügyiratok megtekintésének határnapjáról haladéktalanul értesíti a jogosultat.

(2)5 Az ügyiratról az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet. A miniszter az ügyiratról a jogosult írásbeli indítványára legkésőbb az indítvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül egy alkalommal térítésmentesen, minden további alkalommal költségtérítés ellenében ad ki. Ha a kiadni indítványozott ügyirat elektronikus formában rendelkezésre áll, a jogosult indítványozhatja, hogy a miniszter a másolatot elektronikus úton vagy a jogosult által rendelkezésre bocsátott elektronikus adathordozón adja ki.

(3) Nem lehet betekinteni

a)6 a miniszteri döntés előkészítő ügyiratába, tervezetébe,

b)7 az olyan ügyiratba, amelyből megismerhetővé válnának a zártan kezelt személyes adatok vagy azokra vonatkozóan következtetés lenne levonható,

c)8 az olyan ügyiratba, amelynek megismerése az eljárás meghiúsításával, megnehezítésével vagy veszélyeztetésével jár,

d)9 felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített vagy külföldi minősített adatot tartalmazó ügyiratba,

e)10 az egyéb védett adatot tartalmazó ügyiratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(4)11 Másolat, kivonat nem készíthető, illetve másolat nem adható arról az ügyiratról, amelybe nem lehet betekinteni.

(5)12 Az ügyiratokba történő betekintés kezdő és befejező időpontjáról, a betekintés megtörténtéről, az érintett ügyiratokról, a másolat vagy kivonat készítéséről, a másolatadásról, illetve az ügyiratokba történő betekintés indokolással alátámasztott elutasításáról emlékeztetőt kell készíteni.

2/B. §13 E törvény 2/A. §-a alkalmazásában

a) az I. Fejezet vonatkozásában

aa) jogosult alatt a keresett személyt és védőjét,

ab) kapcsolódó eljárás alatt az európai elfogatóparancs és az átadás végrehajtásához kapcsolódó eljárást,

b) a VIII. Fejezet vonatkozásában

ba) jogosult alatt az elítéltet és védőjét,

bb) kapcsolódó eljárás alatt a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegéllyel kapcsolatos eljárást

kell érteni.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS ÉS AZ ÁTADÁS

I. Fejezet14

ÁTADÁS MAGYARORSZÁGRÓL

1. Az európai elfogatóparancs végrehajtásának alapelvei, az eljáró bíróság

3. § (1) A Magyarország területén tartózkodó személy a tagállam igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bűncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább négy hónapi szabadságvesztésre, illetve szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték.

(2) Az európai elfogatóparancs alapján a terheltet az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a (3) bekezdés első fordulatában meghatározott esetet kivéve, a cselekmény – (3) bekezdésében meghatározott – kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül át kell adni.

(3) Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felső határa nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősülnek (a továbbiakban: kettős büntethetőség).

(4) Ha az európai elfogatóparancs több bűncselekményre vonatkozik, és e bűncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési tétel felső határára vonatkozó előírásnak, az átadás a többi olyan bűncselekményre is engedélyezhető, amely ennek az előírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.

(5) Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(6)15 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a terhelt átadásának elrendelésére a tagállami igazságügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott magyar nyelvű európai elfogatóparancs alapján kerülhet sor. Ha a kibocsátó tagállam olyan nyilatkozatot tett, hogy nem kizárólag a saját hivatalos nyelven előterjesztett európai elfogatóparancsot fogad el, a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot angol, francia vagy német nyelven, vagy ilyen nyelvre történt fordítással is rendelkezésre bocsáthatja.

4. § Az átadási eljárásban, mint végrehajtó igazságügyi hatóság, a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék az átadási eljárásban egyesbíróként jár el. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2. Megtagadási okok

5. § (1) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha

a) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki,

b) egy tagállamban a terhelt ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre,

c) a terhelt gyermekkor miatt nem büntethető,

d)16 a 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a kettős büntethetőséget vizsgálni kell, és az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény,

e)17 a terhelt olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakcímmel rendelkezik, és a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság nem nyújt megfelelő jogi garanciát arra, hogy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén a terhelt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére, vagy

f)18 az európai elfogatóparancs végrehajtása súlyosan sértené a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat.

(2) A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban,

b) a bíróság, az ügyészség (továbbiakban együtt: magyar igazságügyi hatóság) vagy a nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette,

c) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült,

d) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy

e) az európai elfogatóparancs olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

(3)19 Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletét rendeli el, vagy a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtását elrendeli.

(4)20 A bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha

a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának egyéb megtagadási oka nem áll fenn,

b) az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki,

c) a terhelt olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakcímmel rendelkezik és

d) a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem.

(4a)21 A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha a terhelt az átadásba beleegyezik.

(5) Az európai elfogatóparancs végrehajtását a bíróság megtagadja, ha azt olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a terhelt távollétében hoztak.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalos tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,

és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt,

c) a határozat kézbesítése megtörtént, a terhelt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot, vagy

d) a határozatot nem kézbesítették a terheltnek, de az átadását követően haladéktalanul kézbesítik számára, tájékoztatják a jogorvoslati lehetőségekről, és az erre rendelkezésre álló határidőről.

(7)22 Ha az európai elfogatóparancsot a (6) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint bocsátották ki, az európai elfogatóparancs tartalmáról való tájékoztatás alkalmával a terhelt indítványozhatja, hogy az átadásának végrehajtását megelőzően bocsássák rendelkezésére a kibocsátó tagállami határozatot. Ezt a bíróság a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja – kizárólag tájékoztatás céljából – a terheltnek. A terhelt indítványának nincs halasztó hatálya az európai elfogatóparancs végrehajtására.

(8) Nem tagadható meg az európai elfogatóparancs végrehajtása a (2) bekezdés a) vagy e) pontja alapján, ha az ügyben Magyarország részvételével közös nyomozócsoport alakult, és a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot a közös nyomozó csoportban részt vevők megállapodása alapján bocsátotta ki. A bíróság a közös nyomozó csoport megállapodására nézve a közös nyomozó csoport magyar vezetőjének nyilatkozatát szerzi be.

(9)23 A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott megtagadási ok esetén, a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról a magyar büntetőeljárást folytató bíróság vagy ügyészség álláspontjának figyelembevételével dönt. A terhelt átadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy a tagállam a magyar büntetőeljárást vegye át. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott döntéséről a magyar büntetőeljárást folytató bíróságot vagy ügyészséget is tájékoztatja.

(10)24 Ha az európai elfogatóparancs megtagadására a (2) bekezdés e) pontja alapján kerül sor, a bíróság megteszi a szükséges intézkedést a büntetőeljárás Magyarországon történő lefolytatása végett.

3. Eljárás több európai elfogatóparancs, vagy harmadik ország kiadatási kérelmének egyidejű elbírálása esetén

6. § (1)25 Ha ugyanazon terhelt ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai elfogatóparancsot, és az átadás feltételei több tagállam vonatkozásában is fennállnak, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a terhelt melyik európai elfogatóparancs alapján kerüljön átadásra. A bíróság a döntés meghozatalakor figyelemmel van különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára és elkövetési helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának időpontjára, valamint arra, hogy az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki.

(2) A bíróság a terhelttel szemben egyidejűleg kibocsátott további európai elfogatóparancs vonatkozásában – ha az átadás feltételei fennállnak – az átadásról rendelkező határozatában előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a terheltet átvevő tagállam a terheltet a további európai elfogatóparancsot kibocsátó harmadik tagállamnak átadja, ellenkező esetben a további európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja. Ha a bíróság a terhelt átadását az (1) bekezdés alapján az egyik európai elfogatóparancs alapján elrendeli, a további elfogatóparancs tárgyában az e bekezdés szerinti határozatát az átadás elrendelését követően is meghozhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntéshez a bíróság – szükség esetén – beszerzi az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 85. cikke szerinti Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleményét.

(4)26 Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra az Nbjt. rendelkezései az irányadóak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az európai elfogatóparancs végrehajtása feltételei vonatkozásában e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) E § nem érinti Magyarországnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumából eredő kötelezettségeit.

4. Őrizet, tárgyalás

7. § (1)27 A Magyarország területén elfogott terhelt őrizetét kell elrendelni és a bíróság elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve, ha ellene valamely tagállam nemzetközi körözést rendelt el. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat.

(2)28 Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője, az őrizetet foganatosító szerv a terhelt elfogását követően haladéktalanul védőt rendel ki.

(3) A foganatosító szerv – ha a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, tolmács közreműködésével – a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tartalmáról a terheltet tájékoztatja. A tájékoztatásról a védőt értesíteni kell. A foganatosító szerv az intézkedéséről jegyzőkönyvet készít.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak teljesítésekor a foganatosító szerv tájékoztatja a terheltet, hogy jogában áll az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban – annak szabályai szerint – ügyvédet megbízni, és ennek érdekében a kibocsátó tagállam illetékes hatóságától segítséget kérni. A terheltet tájékoztatni kell arról is, hogy a kibocsátó tagállamban megbízott ügyvédnek lehetősége van kapcsolatba lépni a terhelt védőjével, és ennek során információk rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújtani a terhelt eljárási jogainak gyakorlásában. A foganatosító szerv a terheltnek a kibocsátó tagállambeli ügyvéd megbízásával kapcsolatos figyelmeztetését és nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti. Ha a terhelt a kibocsátó tagállamban ügyvédet kíván megbízni, a foganatosító szerv a terhelt nyilatkozatáról a miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

(4a)29 Az ügyészség engedélyével a terhelt őrizetének elrendelése mellőzhető, vagy az elrendelt őrizet megszüntethető, ha

a) a terhelt Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel rendelkezik,

b) a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel megállapítható, hogy a jelenléte a bírósági tárgyaláson az őrizet elrendelése nélkül is biztosítható, és

c) a rendelkezésre álló adatok alapján megtagadási ok valószínűsíthető.

(5) Az őrizetet az azt foganatosító szerv az ügyészség engedélyével azonnal megszünteti, ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották.

(6)30 Az (1)–(5) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXXI. törvény) 6. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.

(7) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a következő adatokat:

a) családi név és utónév (utónevek), születési családi név és utónév (utónevek), adott esetben álnév (álnevek),

b) különös, objektív és nem változó testi ismertetőjegyek,

c) születési hely és idő,

d) nem,

e) állampolgárság,

f) az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,

g) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma,

h) a bűncselekmény jogi minősítése,

i) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a terhelt részvételének módja a bűncselekményben,

j) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa.

8. § (1)31 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában tárgyalást tart.

(2) A Fővárosi Törvényszék meghatározza a tárgyalás határnapját. A terhelt elfogása esetén a tárgyalást az őrizet határidején belül kell megtartani.

(3)32 A Fővárosi Törvényszék a tárgyalásról – a rendelkezésre álló ügyiratok Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) közreműködésével történő megküldésével együtt – az ügyészséget értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi. Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője és a 7. § (2) bekezdése alapján kirendelt védő megjelenése a tárgyaláson aránytalan nehézséggel járna, a Fővárosi Törvényszék a terhelt részére új védőt rendel ki, egyidejűleg a korábban eljárt védőt a kirendelés alól felmenti. Ebben az esetben a bíróság feladata a kirendelt védő kijelölése. A Fővárosi Törvényszék – a terhelt őrizetének elrendelése esetén a NEBEK útján, az őrizetet foganatosító szerv kísérési feladatainak meghatározásával – gondoskodik a terhelt megjelenéséről.

(4) A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri, a bíróság tolmácsot rendel ki a részére.

(5)33 A tárgyalás megkezdését követően a Fővárosi Törvényszék ismerteti az európai elfogatóparancsot, majd felhívására az ügyészség ismerteti indítványát. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék

a) megállapítja a terhelt személyazonosságát,

b) tájékoztatja a terheltet az eljárás lényegéről, eljárási jogairól – beleértve a 7. § (4) bekezdésében megjelölt tájékoztatást –, valamint az egyszerűsített átadás lehetőségéről és annak jogkövetkezményeiről, továbbá a specialitás szabályáról és annak alkalmazhatóságáról, valamint

c) a törvényes figyelmeztetéseket követően a terheltet kihallgatja.

(6) Ha a terhelt vallomást tesz, a Fővárosi Törvényszék a terheltet különösen az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre nézve hallgatja ki.

(7) A Fővárosi Törvényszék a terheltet nyilatkoztatja arra nézve, hogy

a) az átadásába beleegyezik-e, valamint

b) a specialitás szabályának alkalmazásáról lemond-e.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti beleegyezés, valamint a (7) bekezdés b) pontja szerinti lemondás nem vonható vissza.

5. Ideiglenes átadási letartóztatás vagy más kényszerintézkedés elrendelése

9. § (1)34 A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában tartott tárgyaláson az európai elfogatóparancs végrehajtásának biztosítása céljából elrendeli a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását, ha

a) a bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn az európai elfogatóparancs megtagadási okainak valamelyike, és

b) a rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt átadásáról nem lehet dönteni.

(2) Az ideiglenes átadási letartóztatás a terhelt átadási letartóztatásának elrendeléséig tart.

(3)35

(4) Az ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg.

(5)36 A bíróság a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, és a miniszter útján intézkedik az európai elfogatóparancs beszerzése végett.

9/A. § (1)37 Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett olyan ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet is elrendelhető, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha különösen a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes átadási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.

(2)38 A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendeléséről szóló határozatában előírja, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének technikai feltételeit az elrendelést megelőzően tisztázza. Ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendelése esetén óvadék alkalmazásának nincs helye.

(3)39 Az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet tartamára az ideiglenes átadási letartóztatás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(4)40 A terhelt őrizetét kell elrendelni, ha

a)41 az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet szabályait megszegi,

b) az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, vagy

c) a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése során azt állapítják meg, hogy a technikai eszköz alkalmazásának feltételei nem biztosítottak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság elrendeli a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását, rendbírság kiszabásának azonban nincs helye.

9/B. § (1)42 Ha a terhelt az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az ideiglenes átadási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor a letartóztatás vagy az előzetes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a terheltet feltételes szabadságra bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják. Ha a terhelt az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor más magyar büntetőeljárásban elrendelt enyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt áll, az ideiglenes átadási letartóztatást kell végrehajtani.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, ha az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelését követően

a)43 a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendelik el,

b) a terhelt szabadságvesztés büntetés vagy elzárás letöltését kezdi meg, vagy

c) vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre,

és ezért az ideiglenes átadási letartóztatás foganatosítását félbeszakítják.

(3)44 A 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendelésekor az (1) és a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

6. Kiegészítő információk, a menekültügyi hatóság értesítése

10. § (1) A bíróság kiegészítő információkat kér, ha megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az átadás tárgyában történő határozathozatalhoz.

(2) A bíróság a miniszter útján kéri a szükséges kiegészítő információk rendelkezésre bocsátását.

(3) A bíróság az átadási eljárásra e törvényben meghatározott határidők figyelembevételével észszerű határidőt szabhat a tagállami igazságügyi hatóságnak a kiegészítő információk megküldésére.

(4)45 A bíróság az (1)–(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával intézkedik a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtandó garancia beszerzése érdekében, ha a terhelt átadása a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciához kötött, illetve ha olyan megtagadási ok merült fel, amely a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciával kiküszöbölhető.

11. § Ha a terhelt menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, a bíróság haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot arról, hogy a terhelttel szemben átadási eljárás van folyamatban.

12. § (1) A terhelttel szemben elrendelt ideiglenes kényszerintézkedésről a miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében.

(2) Az európai elfogatóparancsot, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött kiegészítő információkat a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) Az európai elfogatóparancs, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött kiegészítő információk megérkezését követően a bíróság tárgyalást tart. A bíróság a terhelt részére átadja az európai elfogatóparancs másolatát, ha arra az átadási eljárás során még nem került sor.

7. A bíróság határozata az átadásról

13. § (1)46 Ha az átadás feltételei fennállnak, a bíróság nem ügydöntő végzéssel elrendeli a terhelt átadási letartóztatását és átadását, vagy a 6. § (1) és (2) bekezdése esetén a bíróság előzetesen hozzájárul a terheltnek a további európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam részére történő átadásához.

(2)47 A bíróság megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha megtagadási ok áll fenn. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadásáról az iratok alapján is dönthet.

(3)48 A tárgyaláson kihirdetett határozattal szemben az ügyészség, a terhelt és a védője a fellebbezést nyomban jelentheti be.

(4)49 A Fővárosi Törvényszék a fellebbezést az ügyiratokkal együtt három napon belül közvetlenül terjeszti fel a Fővárosi Ítélőtáblához.

14. § (1) Az átadási letartóztatás a terhelt átadásáig tart.

(2)50 Az átadási letartóztatás helyett más kényszerintézkedés nem rendelhető el.

15. § (1) A bíróság az átadási eljárást megszünteti,

a) ha az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották,

b)51 ha a terhelt tényleges tartózkodási helye ismeretlenné vált,

c) ha a terhelt átadási letartóztatása az e törvényben meghatározott határidők elmulasztása miatt megszűnik,

d) ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot visszavonta, vagy

e) az e törvényben meghatározott egyéb okból.

(2)52 A bíróság az átadási eljárás megszüntetéséről az ügyiratok alapján is határozhat.

(3)53 A miniszter a bíróság véglegessé vált nem ügydöntő végzése alapján tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, vagy az átadási eljárást megszünteti.

(4)54 Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását az 5. § (4) bekezdése alapján tagadta meg, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a 124/C. § (1) bekezdése alapján elrendelt kényszerintézkedésről, valamint a 120. § (1) bekezdésben meghatározott iratok megküldésére rendelkezésére álló határidőről.

16. § (1)55 Az átadásról szóló véglegessé vált nem ügydöntő végzést a terhelt elfogását követő hatvan napon belül kell meghozni.

(2) Ha kivételes esetben az átadásról szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak közlése mellett – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A bíróság ebben az esetben a határidőt további harminc nappal meghosszabbítja.

(3) Ha kivételes esetben nem lehet betartani a (2) bekezdésben előírt határidőt, a miniszter a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatásával egyidejűleg a késedelem okainak közlése mellett az Eurojustot is tájékoztatja.

17. §56 Ha a terhelt az átadási letartóztatás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, vagy az átadási letartóztatás elrendelését követően letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését rendelik el, szabadságvesztés vagy elzárás letöltését kezdi meg, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, és ezért az átadási letartóztatás foganatosítását félbeszakítják, a 9/B. §-t megfelelően alkalmazni kell.

17/A. §57 (1) Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását az 5. § (3) vagy (4) bekezdése alapján tagadta meg, és ezt követően a bíróság a IX/A. Fejezet szerinti eljárásában a végrehajtás átvételét megtagadja, a bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásával egyidejűleg az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadásáról szóló határozatát hatályon kívül helyezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben

a) a 7. § megfelelő alkalmazásával a terhelt őrizete,

b) az ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet megszüntetésével egyidejűleg, azonos magatartási szabályok meghatározásával a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyelete vagy

c) az ideiglenes végrehajtási letartóztatás megszüntetésével egyidejűleg a terhelt ideiglenes átadási letartóztatása

rendelhető el.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a bíróság a kényszerintézkedés elrendelésétől számított öt munkanapon belül tárgyalást tart az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában.

8. Egyszerűsített átadás

18. § (1) Ha a terhelt az átadásba beleegyezik, és az átadás feltételei fennállnak, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását.

(2) A Fővárosi Törvényszék az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendeléséről az európai elfogatóparancs megérkezését megelőzően is rendelkezhet.

(3) Ha a terhelt az átadásba beleegyezik, a Fővárosi Törvényszék az átadási letartóztatásról és egyszerűsített átadásról a terhelt beleegyezésétől számított tíz napon belül dönt.

(3a)58 Ha a terhelt az átadásba beleegyezett és az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalához kizárólag a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garancia beszerzése szükséges, a Fővárosi Törvényszék a tagállami garancia megérkezését követően az ideiglenes átadási letartóztatásban lévő terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását az ügyiratok alapján is elrendelheti. E lehetőségről a terheltet az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor tájékoztatni kell.

(4) Ha kivételes esetben az átadási letartóztatásról és egyszerűsített átadásról szóló határozat az (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a 16. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék a határidőt legfeljebb tíz nappal hosszabbíthatja meg.

(5) Az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) Az átadási letartóztatás és egyszerűsített átadás elrendelése esetén az egyszerűsített átadás végrehajtására e törvénynek az átadás végrehajtására vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

9. Eljárás mentességet élvező személyek esetében

19. § (1)59 Ha a terheltet nemzetközi jogon vagy mentelmi jogon alapuló mentesség illeti meg Magyarország területén, a 16. és 18. §-ban előírt határidőket attól a naptól kell számítani, amelyen a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztéséről,

illetve a büntetőeljárás megindításához való előzetes hozzájárulásról szóló értesítés a bíróságra érkezik.

(2)60 A bíróság a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése érdekében haladéktalanul megkeresi a nemzetközi jogon vagy mentelmi jogon alapuló mentesség ügyében döntési jogkörrel rendelkező szervet, illetve személyt. Ha a mentesség vagy a mentelmi jog felfüggesztése egy másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, a bíróság a szükséges intézkedés megtétele érdekében e tényről – a miniszter útján – értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot.

10. Az átadás végrehajtása

20. § (1)61 A bíróság haladéktalanul megküldi az átadásról szóló véglegessé vált nem ügydöntő végzését a miniszternek és a NEBEK-nek.

(2) A miniszter az átadásról szóló döntésről és a terhelt európai elfogatóparancs alapján történt fogvatartásának, illetve kényszerintézkedés hatálya alatt állásának időtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot.

(3) A terhelt átadásának végrehajtásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. Az átadásnak – az érintett hatóságok megállapodása szerinti – lehető legkorábbi időpontban meg kell történnie.

(4)62 A terheltet legkésőbb az átadásról szóló nem ügydöntő végzés véglegessé válásától számított tíz napon belül át kell adni a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának.

(5) Ha a terhelt átadásának végrehajtása a (4) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási időpontban kell megegyezni. A terheltet ebben az esetben az így megállapított új határnapot követő tíz napon belül kell átadni.

(6)63 A bíróság az átadás végrehajtását kivételesen ideiglenesen elhalaszthatja különös méltánylást érdemlő emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átadás végrehajtása veszélyeztetné a terhelt életét vagy egészségét. A bíróság az ideiglenes elhalasztásról, annak okáról, és ha előre látható, annak feltételezett tartamáról – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. Az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését a bíróság állapítja meg, amelyről a miniszter útján tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot. A terheltet az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését követő tíz napon belül kell átadni. A bíróság az ideiglenes elhalasztással kapcsolatos döntését az ügyiratok alapján is meghozhatja.

(7) Ha a terhelt átadásának végrehajtására nem került sor, az átadási letartóztatás a (4)–(6) bekezdésben említett határidők lejártával megszűnik.

11. Hozzájárulás, átadás végrehajtásának elhalasztása, ideiglenes átadás

21. § (1) Ha a terhelt nem mondott le a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályának alkalmazásáról, a Fővárosi Törvényszék hozzájárul, hogy a kibocsátó tagállam a terhelt átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző, az átadás előtt elkövetett egyéb bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytasson le, illetve szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, ha ennek érdekében a kibocsátó tagállam által megküldött újabb európai elfogatóparancs vagy hozzájárulás iránti kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény e törvény rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában az átadás feltételeként megszabott jogi garanciát ebben az esetben is meg kell követelni.

(2)64 A Fővárosi Törvényszék a hozzájárulásról az ügyiratok alapján dönt, határozatát legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül hozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a további átadás esetén is, ha a terhelt nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadását követően egy másik tagállam által az átadást megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs vagy hozzájárulás iránti kérelem tárgyában kell döntést hozni.

22. § (1) A bíróság az átadásról szóló határozatában elhalaszthatja a terhelt átadásának végrehajtását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás büntetését, illetve szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák.

(2)65 Ha a terhelt az átadás elrendelésekor letartóztatásban van, előzetes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztja.

(3)66 A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott átadás végrehajtását elhalasztó határozatot az átadásról szóló határozatot követően is meghozhatja. A bíróság az átadás végrehajtásának elhalasztásáról az ügyiratok alapján határoz.

(4)67 Ha a terheltnek – az átadási letartóztatás elrendelését követően – a letartóztatását, az előzetes kényszergyógykezelését rendelik el, vagy a terhelt szabadságvesztés vagy elzárás letöltését kezdi meg, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a bíróság a (3) bekezdés alapján a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztja.

(5)68 Ha a bíróság a terhelt átadásának végrehajtását elhalasztotta, az elhalasztás indokoltságát

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét követően haladéktalanul, majd ezt követően három hónap múlva,

b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését követő három hónap múlva

az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.

(5a)69 Ha az átadás végrehajtásának elhalasztása a hat hónapot meghaladja, a bíróság az elhalasztás indokoltságát a hatodik hónaptól kezdődően három havonta ülésen vizsgálja felül, amelyen az ügyész részvétele kötelező.

(6)70 Az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálatát

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét,

b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését

követően az ügyészség, a terhelt, illetve a védője is indítványozhatja. Ha a terhelt, illetve a védő az elhalasztás felülvizsgálatára irányuló ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

(7)71 A bíróság az elhalasztás indokoltságának felülvizsgálata során

a)72 adatszolgáltatást kér az elhalasztás alapjául szolgáló büntetőeljárás állásáról vagy a tervezett eljárási cselekményekről a büntetőeljárást folytató bíróságtól, illetve ügyészségtől,

b) tájékozódik az elhalasztás alapjául szolgáló szabadságvesztés vagy elzárás büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának állásáról.

(8)73 A bíróság az elhalasztás indokoltságát az (5)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és új határozatot hoz, amelyben

a) fenntartja az átadás végrehajtásának elhalasztását,

b) a fenntartással egyidejűleg elrendeli a terhelt ideiglenes átadását, vagy

c) elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását.

(9)74 A bíróság elrendeli a terhelt átadásának végrehajtását, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának foganatba vételét, a (4) bekezdésben meghatározott esetben az átadási letartóztatás végrehajtásának ismételt foganatba vételét,

b) az a) pontban meghatározottaktól eltérő esetben az átadási letartóztatás elrendelését

követően egy év eltelt.

(10) A bíróság szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs esetében a (9) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően olyan időpontban rendeli el a terhelt átadásának végrehajtását, hogy a terhelt által Magyarországon ideiglenes vagy átadási letartóztatásban töltött időt figyelembe véve, a terhelt átszállítására a végrehajtásból még hátralévő idő letelte előtt sor kerüljön.

23. § (1) A Fővárosi Törvényszék az átadás végrehajtásának elhalasztása esetén– a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – elrendelheti a terhelt ideiglenes átadását a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére.

(2)75 A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes átadásról az ügyiratok alapján határoz.

(3) A Fővárosi Törvényszék megállapodásának legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) annak megjelölését, hogy milyen eljárási cselekmény lefolytatása céljából van szükség a terhelt ideiglenes átadására;

b) az ideiglenes átadás végrehajtásának tervezett határnapját és az ideiglenes átadás határidejét;

c) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott terheltet a megjelölt eljárási cselekményt követően a kért, illetve engedélyezett határidőn belül visszaszállítják Magyarországra;

d) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott terhelt a tagállami tartózkodása alatt Magyarországra történő visszaszállításáig fogvatartásban lesz;

e) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a terhelt ideiglenes átadásával és visszaszállításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség viselését a megkereső tagállam vállalja;

f) annak meghatározását, hogy a terhelt által az ideiglenes átadással összefüggésben a kibocsátó tagállamban fogvatartásban töltött időt a kibocsátó tagállamban vagy Magyarországon számítják-e be a terhelttel szemben kiszabott büntetésbe.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére a Fővárosi Törvényszék meghosszabbíthatja.

(5)76 Az ideiglenes átadás végrehajtására az átadás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az átadás végrehajtására legkorábban a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határnapon kerülhet sor. A terhelt átadásáról és átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

12. 77 Tárgyak lefoglalása és átadása, a terhelt kihallgatása

24. § (1) A bíróság a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a terhelt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(2) A kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által az európai elfogatóparancsban megjelölt tárgyak lefoglalását a terhelt elfogásakor eljáró hatóság is elrendelheti.

(3) Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha a 15. § (1) bekezdése alapján az átadási eljárás megszüntetésének van helye.

(4) Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani, vagy a visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni a kibocsátó tagállamnak.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti szabályok nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

(6)78 A kibocsátó tagállam igazságügyi hatóságának megkeresésére a bíróság vagy az ügyészség a terheltet kihallgatja. A megkeresésre és annak teljesítésére a IV. és a IV/A. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a teljesítés során az európai nyomozási határozatot alkalmazó tagállamok vonatkozásában nincs szükség a 18. és 19. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazására.

12/A.79 Megjelölés elhelyezésével kapcsolatos eljárás

24/A. § (1) Ha a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, a 2012. évi CLXXXI. törvény 1. § 12. pontja szerinti SIRENE Irodánál (a továbbiakban: SIRENE Iroda) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti információs rendszerben (a továbbiakban: SIS II rendszer) az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó figyelmeztető jelzéshez megjelölés elhelyezését kezdeményezi.

(2) Ha a bíróság a SIRENE Irodától kapott tájékoztatás alapján megállapítja, hogy a SIS II rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tekintetében az európai elfogatóparancs megtagadási oka áll fenn, megjelölés elhelyezését kezdeményezheti.

(3) Ha a SIRENE Iroda arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a SIS II rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés elhelyezését kezdeményezte, a bíróság

a) a megjelölés kezdeményezését – határozat hozatala nélkül – tudomásul veszi, ha a figyelmeztető jelzés tekintetében megtagadási ok áll fenn, vagy

b) a SIRENE Irodát a megjelölés visszavonásának kezdeményezésére hívja fel.

(4) A bíróság a (2) és a (3) bekezdés esetén az iratok alapján jár el, döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság eljárása során a 10. §-t megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bíróság a kiegészítő információt a SIRENE Iroda útján is kérheti.

II. Fejezet

ÁTADÁS MAGYARORSZÁGRA

13. Az európai elfogatóparancs kibocsátása

25. §80 (1)81 A terhelttel szemben – feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja – a bíróság európai elfogatóparancsot bocsáthat ki az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. Európai elfogatóparancs kibocsátására a Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancs kibocsátását követetően, vagy azzal egyidejűleg kerülhet sor. Ha a Magyarország területére kiterjedő hatályú elfogatóparancsot nem bíróság bocsátotta ki, az európai elfogatóparancs kibocsátására ügyészség által kibocsátott, vagy a nyomozó hatóság által kibocsátott és ügyészségi jóváhagyással ellátott elfogatóparancs alapján kerülhet sor.

(2)82 Az európai elfogatóparancs büntetőeljárás lefolytatása céljából olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, kivéve a 92. §-ban meghatározott esetet. Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.

(3)83 Büntetőeljárás lefolytatása céljából a vádemelés után a (2) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén is csak akkor bocsátható ki európai elfogatóparancs, ha a vádiratban, illetve a vád módosítása vagy kiterjesztése során az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására tett indítványt.

(3a)84 A külföldön fogvatartásban lévő terhelttel szemben európai elfogatóparancs az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor bocsátható ki, ha a terhelt részvétele a büntetőeljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményeken eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem vagy – a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése okán – nem megfelelően biztosítható.

(4)85 A vádemelés előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a bíróság a miniszternek és a NEBEK-nek küldi meg.

(5)86 Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.

(6) Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amennyiben a végrehajtó tagállam azt magyar nyelven nem fogadja el.

(7) A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és átadását,

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a terhelt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(8) A büntetőeljárás befejezését követően haladéktalanul és díjmentesen vissza kell szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy harmadik személynek szerzett joga fennmaradt.

(9)87 Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha kibocsátásának oka megszűnt. A bíróság a vádemelés előtt az elfogatóparancsot hivatalból is visszavonhatja. Ha a vádemelés előtt európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tett indítványt, az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni. Ha az európai elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, és az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei egyébként fennállnak, az európai elfogatóparancsot csak a terhelt átadásának végrehajtását követően lehet visszavonni. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.

26. §88 (1) A miniszter a terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően az európai elfogatóparancsot haladéktalanul megküldi a végrehajtó tagállamnak.

(2) A terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően

a) az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, vagy

b) szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs esetén a büntetés-végrehajtási bíró

haladéktalanul védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és ezzel egyidejűleg erről a minisztert értesíti. A miniszter a terhelt tájékoztatása érdekében a védő személyéről és elérhetőségéről értesíti a végrehajtó tagállam illetékes hatóságát.

14. Eljárás halmazati és összbüntetés esetén

27. § (1)89 Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az elsőfokon eljárt bíróság határozatot hoz az arra a cselekményre eső büntetésrészről, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a Be.-nek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3) Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4) Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.

15. Külföldi fogvatartás beszámítása

28. §90 Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát – beleértve a 23. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fogvatartást is – a Btk.-nak az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítására vonatkozó szabályai szerint, a külföldi fogvatartás jellegére figyelemmel kell beszámítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

16. Megállapodás ideiglenes átadásról

29. §91 Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett – az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – a keresett személy ideiglenes átadásáról hoz határozatot, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra kötelezőek. A megállapodásra a 23. § (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

17. A specialitás szabálya

30. § (1) Az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b)92 a bűncselekmény szabadságvesztés vagy elzárás büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;

c) a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására;

d) a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti;

e)93 a személy az átadási eljárás során lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

f) a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról, vagy

g) a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(4)94 A hozzájárulás iránti kérelmet a 25. § (5) bekezdésében hivatkozott adatok és a 25. § (6) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell a 26. §-ban meghatározott úton előterjeszteni a tagállami igazságügyi hatóságnak.

18. Átadás a végrehajtó államtól eltérő államnak

31. § (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy azon tagállam hozzájárulása nélkül, amely őt átadta, az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs alapján átadható a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak, ha

a) a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) a keresett személy beleegyezik abba, hogy az európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak átadják;

c) a keresett személyre a 30. § (2) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik a specialitás szabálya.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti beleegyezés során a beleegyező nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely őt átadta.

(4)95 Ha a keresett személy Magyarországra történt átadásának elrendelésekor az átadó tagállam több európai elfogatóparancs tárgyában hozott döntést, a harmadik tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs vonatkozásában az átadási eljárást a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megindítja.

19. A keresett személy átvétele

32. §96 A keresett személy átvételét a NEBEK a rendőrség közreműködésével – szükség esetén az átmenő átszállításra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – végzi.

III. Fejezet

KÖLTSÉGVISELÉS, ÁTSZÁLLÍTÁS

20. Költségviselés

33. § A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

21. Átszállítás

34. §97

HARMADIK RÉSZ

ELJÁRÁSI JOGSEGÉLYEK

IV. Fejezet98

AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

35. § (1) Az eljárási jogsegély IV/B., V., VII. és VII/A. Fejezetben, valamint a 93. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt formáira vonatkozó rendelkezéseket ide nem értve, e fejezet állapítja meg az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket.

(2)99 Ha az Európai Unió valamely tagállama az eljárási jogsegély iránti megkeresést azért nem e fejezetnek megfelelően terjeszti elő, mert

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában nem vett részt, vagy

b) az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogába nem ültette át,

az eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség a IV/A. Fejezet szerint teljesíti.

(3)100 A (2) bekezdésben megjelölt valamely tagállam által a bizonyítási eszközök biztosítására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés esetén a megkeresést a jogsegély formájától függően a bíróság vagy az ügyészség a IV/A. Fejezet vagy a VI. Fejezet szerint teljesíti.

(4)101 A bíróság vagy az ügyészség csak az Európai Unió (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tagállamai tekintetében terjeszthet elő a IV/A. Fejezet szerint eljárási jogsegély iránti megkeresést.

36. § E fejezet alkalmazásában

1.102 európai nyomozási határozat: büntetőeljárásban az arra jogosult igazságügyi hatóság által kibocsátott vagy más hatóság által kibocsátott és igazságügyi hatóság által jóváhagyott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem;

2. tagállami hatóság: tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság.

22. Az európai nyomozási határozat végrehajtásának általános szabályai

37. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járásbíróság vagy az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre nem állapítható meg, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(3)103 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság vagy az ügyészség illetékességét az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye – így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, az a bíróság vagy ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

(4) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett európai nyomozási határozat végrehajtására – ha az európai nyomozási határozatból más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes bíróság vagy ügyészség jogosult.

(5)104 A legfőbb ügyészség vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az európai nyomozási határozat hatékony végrehajtása érdekében a végrehajtás során az (1)–(4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(6)105 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat átvételéről haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül a 19. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(7) Ha a bírósághoz vagy az ügyészséghez valamely tagállamból olyan európai nyomozási határozat érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, az európai nyomozási határozatot haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez, és erről a tagállami hatóságot a (6) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.

(8) Késedelmet nem tűrő esetben – ha a (7) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező bíróság vagy ügyészség is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget a (6) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

(9) A (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség azt a bíróságot vagy ügyészséget is terheli, amelyhez az európai nyomozási határozatot a (7) bekezdés szerint továbbították.

38. § (1)106 Az európai nyomozási határozat a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar, angol, francia vagy német nyelven bocsátható ki. Az európai nyomozási határozat bármely olyan módon – ideértve a tagállami hatóság Magyarországon jelen lévő tagja általi közvetlen átadást is – előterjeszthető, amely lehetővé teszi az európai nyomozási határozat hitelességének megállapítását.

(2) Az európai nyomozási határozatnak az (1) bekezdésben meghatározott módon történő továbbítása esetén az európai nyomozási határozat kibocsátását és előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(3) Az európai nyomozási határozat szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(4)107 Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a bíróság vagy az ügyészség részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(5)108 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai nyomozási határozat fogadására a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult, és az európai nyomozási határozat végrehajtása során a tagállami hatóság és a magyar igazságügyi hatóság egymással közvetlenül tart kapcsolatot.

39. § (1)109 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e, és nem ügydöntő végzéssel dönt annak végrehajtásáról.

(2)110 A bíróság vagy az ügyészség az (1) bekezdés szerinti döntését – a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel – legkésőbb az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.

(3)111 Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül az európai nyomozási határozat végrehajtásról szóló döntés nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyészség erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti döntést az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell meghozni.

(4)112 Az (1) bekezdésben foglalt döntése alapján a bíróság vagy az ügyészség

a) intézkedik az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről, ha az eljárási cselekmény elvégzésének feltételei fennállnak, vagy

b) az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadja.

(5)113 Ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,

b) az európai nyomozási határozat kibocsátása, annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető módon indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam szabályai szerint nem lenne elvégezhető,

a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(6)114 Ha az (5) bekezdés a) pontja esetén megállapítható, hogy az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság részére visszaküldi, és az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(7)115 A bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján olyan eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely alkalmas az európai nyomozási határozatban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.

40. § (1)116 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) a végrehajtás veszélyeztetné az informátor, a bizalmi személy, a magyar hatósággal titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó személyét, illetve tevékenységét,

d) a végrehajtás sértené a kettős büntethetőség elvét,

e) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem ismert, vagy elvégzésének feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,

f) az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely – a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

g)117 az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi jogon vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

h) az európai nyomozási határozatot nem szabályszerűen vagy nem magyar, angol, német vagy francia nyelven terjesztették elő,

i) az európai nyomozási határozat oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy az európai nyomozási határozat a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre.

(2)118 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.

41. § (1) A 40. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(2)119 A bíróság és az ügyészség a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében, ha a tagállamban az adott bűncselekmény legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő,

b) ha a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, vagy

c) ha e tekintetben a tagállam viszonosságot biztosít.

(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a kettős büntethetőség vonatkozásában az európai nyomozási határozat végrehajtásának nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

(4)120 Ha az európai nyomozási határozat előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot végrehajtás végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

42. § (1)121 A bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, és a magyar jogszabályok alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménytől eltérő olyan végrehajtható eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely az európai nyomozási határozattal elérni kívánt bizonyíték megszerzésére vezethet.

(2)122 A 40. § (1) bekezdés d), illetve e) pontja alapján nincs helye az európai nyomozási határozat végrehajtása megtagadásának, illetve az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak, ha az európai nyomozási határozat az alábbiak egyikére irányul:

a)123 a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság birtokában lévő bizonyítási eszköz átadása, ha a bizonyítási eszköz a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárásban felhasználható,

b)124 adatbázisokban található olyan adat megszerzése, amelyhez a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárás keretében közvetlenül hozzáférhet,

c) valamely személy terheltként, tanúként vagy szakértőként történő ki-, illetve meghallgatása Magyarország területén,

d) olyan eljárási cselekmény elvégzése, amely nem jár kényszerintézkedés elrendelésével,

e) adott telefonszámmal vagy IP-címmel szerződés alapján rendelkező személy azonosítása.

(3) A 40. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok egy büntetőjogi felelősséget megállapító tagállami határozat tekintetében csak akkor alkalmazható, ha a tagállami határozatban kiszabott büntetést vagy intézkedést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(4)125 A 40. § (1) bekezdés g) pontja esetében az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadását megelőzően a bíróság vagy az ügyészség saját hatáskörben intézkedik az eljárási cselekménnyel érintett személy mentelmi jogának, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése iránt, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5)126 Ha az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a bíróság vagy az ügyészség erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása a 40. § (1) bekezdés g) pontja alapján akkor tagadható meg, ha a tagállami hatósággal történt egyeztetést követően a mentesség felfüggesztésére észszerű időn belül nem kerül sor.

(6)127 Ha az európai nyomozási határozat tartalmát tekintve közös nyomozócsoport létrehozására és bizonyíték közös nyomozócsoporton belüli megszerzésére irányul, akkor a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek, és azt a továbbiakban a IV/B. Fejezet szerinti közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegélyként kell végrehajtani. A bíróság vagy az ügyészség erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

43. § (1)128 Az európai nyomozási határozat, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása, illetve elvégzése érdekében a bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés a)–c), f) és i) pontjában meghatározott valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2)129 A bíróság vagy az ügyészség indokolt esetben

a) az európai nyomozási határozatot előterjesztő tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is

egyeztetést kezdeményezhet.

(3)130 Ha a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, indokolt esetben az európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását, valamint a végrehajtással kapcsolatos döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a tagállami hatóságtól, és erre – az eljárási határidőre is figyelemmel – határidőt tűzhet.

44. § (1)131 A bíróság vagy az ügyészség abban az esetben is tájékoztatja a tagállami hatóságot a megtagadási okkal érintett eljárási cselekményekről és a felmerült megtagadási okról, ha a megtagadási ok nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn.

(2)132 Ha a tagállami hatósággal történő egyeztetés alapján az egyes eljárási cselekmények tekintetében fennálló megtagadási ok kiküszöbölésére nincs lehetőség, a bíróság vagy az ügyészség a megtagadási okkal nem érintett eljárási cselekményeket végzi el.

45. § (1)133 Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyészség tájékoztatása alapján, az európai nyomozási határozat végrehajtása során felmerült körülményekre figyelemmel vagy más okból kiegészíti, illetve módosítja, a bíróság vagy az ügyészség a 37–44. § megfelelő alkalmazásával dönt a kiegészített, illetve módosított európai nyomozási határozat végrehajtásáról, valamint az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről.

(2)134

(3)135 Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot visszavonja, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(4)136 Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalás elrendelésére került sor, a végrehajtás megszüntetésével egyidejűleg a bíróság vagy az ügyészség a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a végrehajtás során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

46. § (1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel európai nyomozási határozat alapján a tagállam által kért bármely, a Be. alapján végrehajtható, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégezhető, ha az eljárási cselekmény elvégzésére az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne.

(2) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során – a (3) bekezdés kivételével – a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(2a)137 Az ügyészség rendelkezése alapján a nyomozó hatóság az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt elvégezheti, illetve az európai nyomozási határozat végrehajtásában egyéb módon is közreműködhet.

(3)138 A tagállami hatóság kérelmére az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami hatóság által megjelölt szabályokat és technikai módszert kell alkalmazni, feltéve, hogy az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a végrehajtás teljesíthető.

(4) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt – a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel – legkésőbb az európai nyomozási határozat végrehajtásáról szóló döntés meghozatalát követő kilencven napon belül kell elvégezni.

(5)139 Ha az eljárási cselekmény a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyészség a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, megjelöli az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamot, és egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő ütemezéséről.

(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

46/A. § (1)140 A bíróság vagy az ügyészség indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(2)141 A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el.

(3)142 Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4)143 Ha a bíróság vagy az ügyészség úgy ítéli meg, hogy az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtásához, vagy az európai nyomozási határozatban meghatározott bizonyítás eredményességéhez az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

47. § (1)144 A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság kérésére engedélyezi, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha

a) ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel,

b) ez nem sérti Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét, és

c) a tagállami hatóság tagja a tagállam joga szerint részt vehet az eljárási cselekményen.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)145 A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (3) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

48. § (1)146 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzését észszerű időtartamra elhalaszthatja, ha Magyarországon büntetőeljárás vagy más eljárás van folyamatban, és az eljárás sikerét az eljárási cselekmény elvégzése veszélyeztetné.

(2)147 A bíróság vagy az ügyészség az eljárási cselekmény elvégzésének elhalasztásáról szóló döntéséről – az elhalasztás indokának és várható időtartamának megjelölésével – a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Az elhalasztás időtartama a 46. § (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(4)148 Ha az eljárási cselekmény elvégzése elhalasztásának oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul intézkedik az eljárási cselekmény elvégzéséről, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5)149 Ha az elhalasztás indoka nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn, a bíróság vagy az ügyészség az elhalasztással nem érintett eljárási cselekményeket a 46. §-ban foglaltak szerint végzi el.

49. § (1)150 A bíróság, az ügyészség vagy ezek megbízása alapján a nyomozó hatóság haladéktalanul vagy a tagállami hatóság által megjelölt időpontban átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett, illetve a már rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2)151 Ha a bizonyítási eszköz átadását a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatban nem kéri, a bíróság vagy az ügyészség az (1) bekezdésben foglaltakat azzal teljesíti, hogy a tagállami hatóságot a bizonyítási eszköz átadása helyett annak rendelkezésre állásáról tájékoztatja.

(3) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha a tagállami hatóság erre vonatkozó kérését az európai nyomozási határozatban jelezte, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(4) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(5)152 A bíróság vagy az ügyészség – a tagállami hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével – a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(6)153 A bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszköz átadását akkor is elhalaszthatja, ha a bíróságnak vagy az ügyészségnek az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozata vagy intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, kivéve, ha az európai nyomozási határozat alapján a bizonyítási eszköz azonnali átadása szükséges. A bizonyítási eszköz átadását a jogorvoslat elbírálásáig el kell halasztani, ha az átadás az érintett személynek súlyos hátrányt okozna.

(7)154 A bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszköz átadásának elhalasztása esetén a bizonyítási eszközt meghatározott időtartamra ideiglenesen is átadhatja a tagállami hatóságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállami hatóság azt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja.

(8) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (4) vagy a (6) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

50. § (1)155 Az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyészség az érintett személyt tájékoztatja.

(2)156 A bíróság vagy az ügyészség tájékoztatja a tagállami hatóságot az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozattal vagy intézkedéssel szemben előterjesztett jogorvoslatról, valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.

(3)157 Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a bíróság vagy az ügyészség a jogorvoslati indítványt haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

51. §158 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a Be. 101. § (1) bekezdése és 264. § (7) bekezdése alapján a tagállami hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

52. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2)159 Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyészség a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a végrehajtás feltételéül szabhatja, hogy a tagállami hatóság a költségeket részben vagy egészben térítse meg vagy előlegezze. A végrehajtással kapcsolatos költségek megtérítéséről, előlegezéséről vagy az európai nyomozási határozat módosításáról egyeztetést kell kezdeményezni a tagállami hatósággal.

23. Az európai nyomozási határozat kibocsátásának általános szabályai

53. § (1)160 A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatban bármely, a Be. szerinti, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégzését kezdeményezheti, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, továbbá az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

(2)161 Európai nyomozási határozatot hivatalból, illetve a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság vagy ügyészség bocsáthat ki, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(3) Ha a Be. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése határozati formát igényel – ideértve a kényszerintézkedések elrendelését is –, a határozat meghozatalára az európai nyomozási határozat kibocsátásával kerül sor, és a továbbiakban az európai nyomozási határozatra a Be.-nek az eljárási cselekmény elvégzését elrendelő határozatra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)162 Ha a nyomozás során az eljárási cselekmény elrendelésére a nyomozási bíró jogosult, az elrendelésről a bíróság az ügyészség indítványára az európai nyomozási határozat jóváhagyásával rendelkezik.

(5)163 A (4) bekezdés alkalmazása esetén az ügyészség a nyomozási bíró döntésére irányuló, a Be. rendelkezéseinek megfelelő indítványával együtt a bíróság részére megküldi az európai nyomozási határozatot. Ha a bíróság az ügyészség indítványát elutasítja, az európai nyomozási határozatot az ügyészség részére visszaküldi. Ha az ügyészség indítványában megjelölt eljárási cselekmény elrendelésének feltételei fennállnak, a bíróság az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány L. szakaszának kitöltésével hagyja jóvá.

54. § (1) Az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell kibocsátani.

(2) Az európai nyomozási határozatban több eljárási cselekmény elvégzése akkor kezdeményezhető, ha valamennyi eljárási cselekmény elrendelése azonos szerv hatáskörébe tartozik.

(3) Az európai nyomozási határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai nyomozási határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5)164 Az európai nyomozási határozat továbbítására, valamint a tagállami hatósággal való kapcsolattartásra a 38. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az európai nyomozási határozatot a nyomozó hatóság tagállam területén jelen lévő tagja csak az ügyészség jóváhagyásával adhatja át közvetlenül a tagállami hatóságnak.

55. § (1)165 Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján

a) az 53. § (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek,

b) az európai nyomozási határozat végrehajtásával vagy az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésével kapcsolatban megtagadási ok merült fel,

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam joga szerint nem ismert, az elvégzés feltételei nem állnak fenn, vagy az eljárási cselekmény célja a tagállam joga szerint kisebb jogkorlátozással járó eljárási cselekmény útján is elérhető,

a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság tájékoztatása, vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján az európai nyomozási határozat végrehajtásához szükséges adatokat, információkat, iratokat a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja, vagy az európai nyomozási határozatot kiegészítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2)166 Ha az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtása, vagy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyészség az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő más esetben is egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal. Az egyeztetés során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

(3)167 A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság által kért kiegészítést, módosítást, illetve adatok, információk, iratok rendelkezésre bocsátását a tagállami hatóság által megjelölt határidőben teljesíti, vagy ennek akadályáról a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4)168 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság tájékoztatása, a végrehajtás során felmerülő körülmények alapján vagy más indokolt esetben az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének megkezdése előtt vonhatja vissza.

(5)169 Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását akkor is meg kell küldeni a központi hatóság számára, ha azt a bíróság, az ügyészség vagy – ügyészségi jóváhagyással – a nyomozó hatóság tagállam területén jelen lévő tagja a tagállamnak közvetlenül átadta.

(6)170 Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a bíróságot vagy az ügyészséget, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a mentesség felfüggesztésére jogosult döntése a Be. alapján indítványozható. Ha a mentesség felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az európai nyomozási határozatot vissza kell vonni.

56. § (1)171 A bíróság vagy az ügyészség az indokok megjelölése mellett, az európai nyomozási határozatban kérheti a tagállami hatóságtól, hogy

a) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el,

b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen, feltéve, hogy erre a magyar jogszabályok szerint is jogosult lenne, illetve

c) az európai nyomozási határozatot vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban hajtsák végre, illetve végezzék el.

(2)172 Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja értelmében a tagállami hatóság tájékoztatása szerint a kért eljárási szabályok, illetve technikai módszerek nem alkalmazhatók, vagy az európai nyomozási határozat vagy az eljárási cselekmény a kért időben nem hajtható végre, illetve nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyészség megfontolja az európai nyomozási határozat kiegészítését, módosítását vagy visszavonását.

(3)173 Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4)174 A magyar állam az európai nyomozási határozat végrehajtásával összefüggésben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

57. § (1)175 Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt az európai nyomozási határozatot kibocsátó bíróság vagy ügyészség, vagy ezek megbízása alapján a nyomozó hatóság veszi át.

(2)176 Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt a bíróság, az ügyészség vagy – az ügyészség jóváhagyásával – a nyomozó hatóság tagja is átveheti, ha a magyar jogszabályok alapján arra jogosult, és az átvétel e módja a bizonyítás eredményességét nem veszélyezteti.

(3)177 Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(4)178 Ha a tagállami hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszköz ideiglenes – a bizonyítási eszközzel összefüggésben Magyarországon tervezett eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő, meghatározott időtartamra szóló – átadását kezdeményezeti. A bizonyítási eszköz ideiglenes átadása esetén a bíróság vagy az ügyészség a bizonyítási eszközt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja a tagállami hatóságnak.

(5) Az európai nyomozási határozat kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

58. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

(2)179 A bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az (1) bekezdés alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen Magyarországon jogorvoslattal éltek. A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóságot a jogorvoslat elbírálásának eredményéről is tájékoztatja.

59. § (1) Az európai nyomozási határozat kibocsátása kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2)180 Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozattal elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot módosítja vagy kiegészíti.

(3)181 Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozat végrehajtását a végrehajtás költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatot visszavonhatja.

24. Az európai nyomozási határozatban megjelölhető eljárási cselekmények egyes különös formáira vonatkozó szabályok

59/A. § Az eljárási cselekmények egyes formái különösen:

a) ideiglenes intézkedés,

b) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

c) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba,

d) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba,

e)182 kihallgatás telekommunikációs eszköz útján,

f)183

g)184 leplezett eszközök alkalmazása.

25. Ideiglenes intézkedés

60. § (1) Bizonyítási eszköz megsemmisítésének, átalakításának, elhelyezése megváltoztatásának, továbbításának, átruházásának vagy elidegenítésének ideiglenes megakadályozása (a továbbiakban együtt: bizonyítási eszköz biztosítása) iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a bizonyítási eszköz található.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból kibocsátott európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri.

(3)185 Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2) bekezdés alapján a bíróság jár el, eljárására az ügyészségre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4)186 Az ügyészség a bizonyítási eszköz biztosítására irányuló európai nyomozási határozat végrehajtásáról haladéktalanul dönt. A döntésről – lehetőség szerint – az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított huszonnégy órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(5)187 Az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az európai nyomozási határozat végrehajtása akadályba ütközik, különösen, ha a bizonyítási eszköz eltűnt, megsemmisült, az európai nyomozási határozatban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt az ügyészség megtalálja.

(6)188 Ha a Be. alapján az ügyészség hivatalból, illetve jogorvoslat vagy indítvány alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés megszüntetését tartja indokoltnak, erről a tagállami hatóságot előzetesen tájékoztatja, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami hatóságnak arra, hogy észrevételt tegyen. A megszüntetés tárgyában hozott döntésről az ügyészség haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

61. § (1)189 A bíróság vagy az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) bizonyítási eszköz lefoglalása, vagy

b)190 elektronikus adat megőrzésére kötelezés végrehajtása

iránt, ha a bizonyítási eszköz a tagállam területén található.

(2)191 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a lefoglalni kért bizonyítási eszköz vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatok átadását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően haladéktalanul kéri,

b) a várható időpont megjelölésével, egy későbbi időpontban kéri, vagy

c) nem kéri.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén meg kell jelölni a bizonyítási eszközről vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatról történő rendelkezés várható időpontját.

(4)192 Ha az eljárási cselekmény elvégzését vagy a bizonyítási eszköz átvételét megelőzően az (1) bekezdésben megjelölt kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyészség erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

26. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

62. § (1)193 Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

bocsátotta ki, az európai nyomozási határozatot a számlát vezető bankfiók helye vagy egyéb pénzügyi intézmény telephelye szerint illetékes ügyészség hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

62/A. § (1)194 A bíróság vagy az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2)195 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és – ha lehetséges – azt, hogy mely pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az európai nyomozási határozat végrehajtását.

27. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba

62/B. § (1) A Magyarországon fogva tartott személynek a tagállam területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról

a)196 letartóztatásban lévő személy esetén az ügyben eljáró bíróság vagy az ügyészség,

b) jogerős szabadságvesztés vagy elzárás büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetén a büntetés-végrehajtási bíró

köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2)197 A bíróság vagy az ügyészség a fogvatartott személyt nyilatkoztatja, hogy az ideiglenes átadáshoz hozzájárul-e. A fogvatartott személy nyilatkozatát írásban, illetve a bíróság vagy az ügyészség előtt szóban tett, és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal teheti meg. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen.

(3)198 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a) a fogvatartott személy az ideiglenes átadásához nem járult hozzá, vagy

b) az ideiglenes átadás a fogvatartás időtartamát meghosszabbítaná.

(4)199 Letartóztatásban lévő személy ideiglenes átadásának önmagában nem akadálya, hogy a végrehajtás során a letartóztatás meghosszabbítása válhat indokolttá. Ilyen esetben a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal együttműködve biztosítja a letartóztatásban lévő személy részvételét a letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban.

(5) Ha a fogvatartott személy tagállamba történő átszállítása, illetve Magyarország területére történő visszaszállítása harmadik tagállam területén keresztül történik, az ideiglenes átadás akkor hajtható végre, ha a tagállami hatóság kötelezettséget vállal arra, hogy a fogvatartott személy e harmadik tagállam területén is fogvatartásban marad.

(6) A fogvatartott személy ideiglenes átadására vonatkozó eseti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a tagállamba történő átszállítás és a Magyarország területére történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a tagállami hatóság (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalását,

d) a fogvatartott személy tagállamban történő fogva tartásának részleteit,

e)200 a (4) bekezdés alkalmazása esetén a fogvatartott személy letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

f)201 a tagállami hatóság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a bíróság vagy ügyészség tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(7)202 Az európai nyomozási határozat végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(8)203 Ha a fogvatartás oka megszűnt, erről a bíróság vagy az ügyészség a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(9) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli.

(10) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

63. § (1)204 A tagállamban fogva tartott személynek a Magyarország területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyészség köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2) A megállapodás tartalmára a 62/B. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3)205 Az érintett személy fogvatartását a bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarországon.

(4)206 Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az szükséges, a bíróság vagy az ügyészség a megállapodásban foglaltak vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a tagállami jogszabályoknak megfelelően biztosítja a fogvatartott személy részvételét a fogva tartás meghosszabbításával kapcsolatos döntésben.

(5) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján a tagállamban a fogvatartás oka megszűnt, a fogvatartott személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(6) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a fogvatartott személy ideiglenes átvételére terheltként került sor az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény vonatkozásában,

b)207 a bíróság vagy az ügyészség újabb európai nyomozási határozatot bocsátott ki az érintett személy terheltként történő ideiglenes átvétele iránt, és annak végrehajtását a tagállam elrendelte,

c) az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül nem hagyta el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy

d) az érintett személy Magyarország területére visszatért.

(8) A (6)–(7) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(9) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállítását és a tagállamba történő visszaszállítását a NEBEK – szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség közreműködésével végzi. A harmadik állam közreműködéséről a tagállami hatóságot tájékoztatni kell.

(10) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség. Az érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költségeket a magyar állam viseli.

28. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba

63/A. § (1)208 Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a bíróság vagy az ügyészség köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2) A végrehajtás során a 62/B. § (3) bekezdés a) pontját, a (6) és (10) bekezdését, valamint a 63. § (3)–(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

63/B. § (1)209 Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyészség köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2)210 A bíróság vagy az ügyészség a fogvatartott személyt nyilatkoztatja, hogy az ideiglenes átadáshoz hozzájárul-e. A fogvatartott személy nyilatkozatát írásban, illetve a bíróság vagy az ügyészség előtt szóban tett, és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal teheti meg. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen. A hozzájárulás tényét és módját az európai nyomozási határozatban fel kell tüntetni.

(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadása során a 62/B. § (4) és (6)–(8) bekezdését, valamint a 63. § (9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

29. 211 Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján

63/C. § (1)212 A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre.

(2)213 Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy tényleges tartózkodási helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járásbíróság vagy járási ügyészség illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye nem ismert, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3)214 A terheltként kihallgatandó személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el. A terheltként kihallgatandó személy a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásához írásban, vagy a bíróság vagy az ügyészség előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.

(4)215 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a)216 a terheltként kihallgatandó személy a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásához nem járult hozzá, vagy

b)217 a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatás vagy meghallgatás a konkrét esetben ellentétes lenne a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5)218 Ha az európai nyomozási határozatban foglaltak alapján nem állapítható meg, a telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal előzetesen egyezteti.

63/D. § (1)219 A telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatást vagy meghallgatást elrendelő határozat megküldésével egyidejűleg a bíróság vagy az ügyészség tájékoztatja az érintetteket a tagállam joga értelmében fennálló jogaikról is.

(2) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami hatóság folytatja le azzal, hogy

a) a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával,

b)220 az eljárási cselekményen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy mellett jelen lehet az, aki a magyar jogszabályok szerint az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása során jelen lehet,

c)221 az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén – ha a tagállami hatóság ettől eltérő kérelmét a bíróság vagy az ügyészség nem engedélyezte – csak a magyar jogszabályok szerint meghatározott személyek lehetnek jelen,

d)222 az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az európai nyomozási határozatot végrehajtó bíróság vagy ügyészség tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályoknak, ideértve a terhelt jogainak, a tanú vallomástételének akadályaira, valamint a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseknek a tiszteletben tartásáról.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakról az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén jelen lévőket a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt tájékoztatni kell.

(4)223 Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén a bíróság feladatait bírósági titkár, az ügyészség feladatait alügyész is elláthatja.

(5)224 A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(6)225 A bíróság vagy az ügyészség az európai nyomozási határozat megfelelő végrehajtása, a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7)226 A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, vagy a tagállami hatóság kérelmére tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (2) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(8)227 A bíróság vagy az ügyészség a telekommunikációs eszköz útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.

64. § (1)228 Az eljáró bíróság vagy ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2)229

(3)230 A telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtása során alkalmazandó eljárási szabályokat az európai nyomozási határozatban kell feltüntetni, vagy arról a bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal előzetesen egyeztethet. Az európai nyomozási határozatban vagy az egyeztetés során a bíróság vagy az ügyészség megjelöli a terheltnek a magyar jogszabályok értelmében fennálló jogait, a tanú vallomástételének akadályaira, továbbá a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseket.

(4)231 Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyészség közreműködésével, vagy az ügyészség a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(5)232 A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság vagy az ügyészség folytatja le.

(6)233 A bíróság vagy az ügyészség a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7)234 A bíróság vagy az ügyészség kérheti, hogy a tagállami hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(8)235 Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

30.236

64/A. §

31. 237 Leplezett eszközök alkalmazása

64/B. § (1)238 Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4)239 Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve annak irányítását, ellenőrzését – a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6)240 Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyészség engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

64/C. § (1)241 Az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása iránt.

(2) A több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az európai nyomozási határozatot valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállami hatóságot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról is tájékoztatni kell.

(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(4)242 Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5)243 Az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az ellenőrzött szállítással elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6) Az eseti megállapodás tartalmára a 64/B. § (3) bekezdésének, a magyar hatóság tagjának vagy a fedett nyomozónak a közreműködésére a 64/B. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

64/D. §244 Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

64/E. § (1)245 Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3)246 Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során a tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6)247 Az ügyészség az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha az ügyészség és a tagállami hatóság nem tudott megállapodni a fedett nyomozó alkalmazásának részleteiről.

65. § (1)248 Az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3)249 Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4)250 Az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(5) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

65/A. § (1)251 Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2)252 Az európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha az európai nyomozási határozat végrehajtására illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a végrehajtásra a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3)253 Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával végezhető el, az ügyészség indítványáról a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésére irányuló indítványt elutasítja, az ügyészség a tagállami hatóságot tájékoztatja, hogy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény nem végezhető el, és az európai nyomozási határozat más módon történő végrehajtása érdekében egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal.

(4) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállami hatóság részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) a tagállami hatóság kérése alapján, ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállami hatóság eszközére történő átirányítása útján.

(5)254 A tagállami hatóság közvetlen továbbításra irányuló kérése esetén az ügyészség a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtó szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(6)255 A tagállami hatóság indokolt kérelmére és költségére az ügyészség elrendelheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását.

(7) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a végrehajtással összefüggő adatok védelmére a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel került sor, az adat minősítése nem képezheti akadályát a végrehajtás eredménye, illetve a rögzített adatok átadásának. A minősítő a tagállami hatóság kérésére az adat minősítését felülvizsgálja, és – ha annak törvényi lehetősége fennáll – megszünteti.

(8)256 Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai nyomozási határozatot bocsátott ki, amely leplezett eszközök alkalmazásával hajtható végre, az ügyészség az európai nyomozási határozatot – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – a (2)–(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre.

(9)257 Ha a tagállami hatóság fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki európai nyomozási határozatot, az ügyészség az európai nyomozási határozatot a (2)–(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre azzal, hogy

a) a végrehajtásra a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,

b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállami hatóság kérésére írható elő, és

c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.

65/B. § (1)258 Az ügyészség európai nyomozási határozatot bocsáthat ki az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása iránt.

(2)259 Ha az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt több tagállam is el tudja végezni, az európai nyomozási határozatot csak a megjelölt eljárási cselekményt leghatékonyabban elvégezni képes – lehetőség szerint az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti – tagállamba lehet továbbítani.

(3)260 Az (1) bekezdésben meghatározott, bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat esetén a Be. bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4)261 Az európai nyomozási határozatnak a Be. 236. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(5)262 Az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a megjelölt eljárási cselekmény alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6)263 Az ügyészség az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a végrehajtás eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(7)264 A (6) bekezdés b) pontja esetén az ügyészség a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtásban közreműködő magyar szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(8)265 Az ügyészség indokolt esetben kérheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását, vagy

c) az adat minősítésének megszüntetését.

(9) Ha a tagállam kéri a (8) bekezdés alkalmazása kapcsán felmerülő költség megtérítését, azt a magyar állam előlegezi. Az így felmerült költség bűnügyi költség.

(10)266 Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása iránt európai nyomozási határozat a (2)–(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával bocsátható ki.

65/C. § (1)267 A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos, a tagállami hatóság által a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar nyelven, vagy a formanyomtatvány angol, francia vagy német nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kiállított értesítés fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2)268 Az értesítés kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3)269 Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyészség az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

65/D. § (1)270 Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a 65/B. § (1) bekezdésében meghatározott bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyészség a leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról az érintett személy tényleges tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával értesíti az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságát.

(2)271 Ha a tagállami hatóság az értesítés kézhezvételét követő kilencvenhat órán belül arról tájékoztatja az ügyészséget, hogy nemzeti joga szerint a leplezett eszközök alkalmazása nem engedélyezhető, vagy a leplezett eszköz alkalmazásának eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyészség a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3)272 Ha az ügyészség a tagállami hatóság értesítésével nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.

IV/A. Fejezet273

ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZATOT NEM ALKALMAZÓ TAGÁLLAMOKKAL

66. § (1) Az V–VII/A. Fejezetben foglalt eljárási jogsegélyt ide nem értve e fejezet állapítja meg

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában részt nem vett tagállamokkal folytatott eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére és teljesítésére, valamint

b) az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogába át nem ültető tagállamok által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés Magyarország általi teljesítésére

vonatkozó rendelkezéseket.

(2) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3)274

32. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének általános szabályai

66/A. § (1)275 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult, és az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállami hatóság és a magyar igazságügyi hatóság egymással közvetlenül tart kapcsolatot.

(2) A magyar igazságügyi hatóság nemzetközi szerződés alapján a tagállam bűnüldöző szerveitől is elfogadhat eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a bűnüldöző szerv a büntetőügyekben folytatott jogsegélyben részt vegyen. Ebben az esetben a megkeresést előterjesztő tagállami bűnüldöző hatóságra a tagállami igazságügyi hatóságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járásbíróság, vagy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(4)276 Az Nbjt. 6. § (5) bekezdésében foglalt esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(5)277 A magyar igazságügyi hatóság illetékességét az eljárási cselekmény elvégzésének helye – így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha több teljesítési hely állapítható meg, vagy a teljesítés helye nem állapítható meg, a megelőzés az irányadó.

(6) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére – ha a megkeresésből más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes magyar igazságügyi hatóság jogosult.

(7)278 A legfőbb ügyészség vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés hatékony teljesítése érdekében a (2)–(6) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(8) Ha a magyar igazságügyi hatósághoz olyan eljárási jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés továbbításáról – a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével – a továbbító magyar igazságügyi hatóság tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(9) Késedelmet nem tűrő esetben – ha a (8) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az eljárási jogsegélyben megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező magyar igazságügyi hatóság is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságot a (8) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

66/B. § A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés fogadására és teljesítésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett nemzetközi együttműködés iránti megkeresés teljesítése során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban – a közvetlen tájékoztatás kivételével – csak e törvény szerint lehet folytatni.

66/C. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresést az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a tagállami igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar igazságügyi hatóság részéről a tagállami igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadását követően megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelölheti azokat az adatokat, illetve iratokat, amelyeknek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. A magyar igazságügyi hatóság a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, illetve iratok megküldésére határidőt tűzhet.

66/E. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

66/F. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során – a (2) és (3) bekezdés kivételével – a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(1a)279 Az ügyészség rendelkezése alapján a nyomozó hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresésben kért eljárási cselekményt elvégezheti, illetve az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésében egyéb módon is közreműködhet.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a megkeresés teljesíthető.

(3) Az eljárási cselekmény elvégzése során az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar jognak és – erre vonatkozó kérelem esetén – a tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) Az eljárási cselekményt a tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell elvégezni.

(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzése az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglalt határidőn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság a késedelem okainak megjelölésével haladéktalanul tájékoztatást ad a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamról.

(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

(7) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést visszavonja, vagy a megkeresés egyéb okból nem teljesíthető, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését megszünteti.

(8) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalás elrendelésére került sor, a teljesítés megszüntetésével egyidejűleg a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a teljesítés során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/G. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

66/H. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság kérésére engedélyezheti, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (2) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

66/I. § (1) A magyar igazságügyi hatóság átadja a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha ezt a tagállami igazságügyi hatóság kéri, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(3) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(4) A magyar igazságügyi hatóság – a tagállami igazságügyi hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével – a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

66/J. § (1)280 Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyészség az érintett személyt tájékoztatja.

(2)281 Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a magyar igazságügyi hatóság a jogorvoslati indítványt haladéktalanul továbbítja a tagállami igazságügyi hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

66/K. § A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséről a Be. rendelkezései alapján, a tagállami igazságügyi hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami igazságügyi hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

66/L. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a megkeresés teljesítésének feltételéül szabhatja, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a költségeket részben vagy egészben előlegezze vagy térítse meg. A megkeresés teljesítésével kapcsolatos költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről, vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresés módosításáról a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést kezdeményez.

33. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésének általános szabályai

67. § (1)282 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, és az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállami hatóság és a magyar igazságügyi hatóság egymással közvetlenül tart kapcsolatot.

(2) Eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, és a megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

67/A. § A büntetőeljárás megindítása előtt a magyar bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban – a közvetlen tájékoztatás kivételével – csak e törvény szerint lehet folytatni.

67/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül is előterjeszthető.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a magyar igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a tagállami igazságügyi hatóság részéről a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

67/C. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresésben megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölheti az eljárási cselekmény elvégzésének határidejét és a határidő kitűzésének indokát. A magyar igazságügyi hatóság azt is kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy az eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban végezze el.

67/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen.

(2) Ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagállamban jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

67/E. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti, hogy az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredményét, illetve a teljesítés során beszerzett bizonyítási eszközt a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során jelen lévő tagja részére adják át.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami igazságügyi hatóság azt kéri, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz ideiglenes átadását kezdeményezheti.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

67/F. § Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

67/G. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatása alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy a megkereséssel elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja vagy kiegészítheti.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését a teljesítés költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami igazságügyi hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja.

34. Az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozó különös szabályok

67/H. § Az eljárási jogsegély formái különösen:

a) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

b) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba,

c)283 kihallgatás telekommunikációs eszköz útján,

d)284

e) ellenőrzött szállítás,

f) fedett nyomozó alkalmazása,

g)285 bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása.

35. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

68. § (1)286 Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

terjesztette elő, az eljárási jogsegély iránti megkeresést a számlát vezető bankfiók helye vagy egyéb pénzügyi intézmény telephelye szerint illetékes ügyészség teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

68/A. § (1) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és – ha lehetséges – azt, hogy mely a pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését.

36. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba

68/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást a tagállammal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodásnak tartalmaznia kell, különösen

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a Magyarország területére történő átszállítás és a tagállamnak történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a fogvatartott személy Magyarország területén történő fogva tartásának részleteit,

d) Magyarország arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a tagállam tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(3) A fogvatartott személy Magyarországnak történő ideiglenes átadására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, ha az ideiglenes átadáshoz a fogvatartott személy nem járult hozzá.

(4) Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar igazságügyi hatóság rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarország területén.

(5) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül – bár erre lehetősége lett volna – nem hagyta el Magyarország területét, vagy Magyarország területére visszatért.

(7) Az (5) és a (6) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(8) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításáról és a tagállamba történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(9) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

68/C. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállammal az a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást, amely az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodás tartalmára a 68/B. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3)287 A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. A fogvatartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó ügyiratot és annak fordítását csatolni kell az eljárási jogsegély iránti megkereséshez.

(4)288 Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséből eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint kell beszámítani az elrendelt letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(5) Ha a fogvatartás oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot.

(6) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállítását és a Magyarország területére történő visszaszállítását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.

(7) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

36/A.289 Kihallgatás telekommunikációs eszköz útján

68/D. § (1)290 A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján, vagy tanúként vagy szakértőként telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyészség az érintett személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.

(2)291 Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy tényleges tartózkodási helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járásbíróság vagy járási ügyészség illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó, illetve a szakértőként meghallgatandó személy tényleges tartózkodási helye vagy székhelye nem ismert, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3)292 A terheltként kihallgatandó személy telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el.

(4) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra az e §-ban foglaltak figyelembevételével a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami igazságügyi hatóság folytatja le.

(5)293 A kihallgatás vagy a meghallgatás magyarországi helyszínén a megkeresést teljesítő bíróság vagy ügyészség tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár vagy alügyész is elláthatja.

(6) A kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, illetve a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával. Erre az érintett személyt a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell.

(7)294 A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(8)295 A bíróság vagy az ügyészség az eljárási jogsegély iránti megkeresés megfelelő teljesítése, a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(9)296 A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (4) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(10)297 A bíróság vagy az ügyészség a telekommunikációs eszköz útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 125. § (2) bekezdésében meghatározott felvételt megküldi a tagállami igazságügyi hatóságnak.

(11)298 Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban Magyarország területén felmerülő valamennyi költséget a tagállam igazságügyi hatóság viseli. A tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság vagy az ügyészség közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a bíróság vagy az ügyészség a költségek tagállami igazságügyi hatóság által történő viseléséről részben vagy egészben lemondhat.

68/E. § (1)299 Az eljáró bíróság vagy ügyészség eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2)300

(3)301 Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyészség közreműködésével, vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(4)302 A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság vagy az ügyészség folytatja le.

(5)303 A bíróság vagy az ügyészség a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(6)304 A bíróság vagy az ügyészség kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, abból a célból, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(7)305 Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság vagy az ügyészség egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság vagy az ügyészség a Be. 85. § (1) bekezdésében és 86. § (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

(8)306 Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban a tagállam területén felmerülő valamennyi költség bűnügyi költség, kivéve, ha a tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság vagy az ügyészség közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a tagállami igazságügyi hatóság a költségek bíróság vagy ügyészség által történő viseléséről részben vagy egészben lemond.

36/B.307

68/F. §

36/C. Ellenőrzött szállítás

69. § (1)308 Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4)309 Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve annak irányítását, ellenőrzését – a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami igazságügyi hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6)310 Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyészség engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

69/A. § (1)311 Az ügyészség ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3)312 Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyészség az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) Több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az eljárási jogsegély iránti megkeresést valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállamot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról tájékoztatni kell.

(5) Az eseti megállapodás tartalmára a 69. § (3) bekezdésének, a nyomozó hatóság tagjának vagy fedett nyomozónak a közreműködésére a 69. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

69/B. §313 Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

36/D. Fedett nyomozó alkalmazása

69/C. § (1)314 Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3)315 Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészségi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során az adott tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

69/D. § (1)316 Magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség terjeszti elő.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3)317 Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészséget. Az ügyészség a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyészség a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(5) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

36/E.318 Leplezett eszközök alkalmazása

69/E. § (1)319 Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség a Be. leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2)320 A megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha a megkeresés teljesítésére illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a teljesítésre a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami hatóság a saját államának joga szerint engedéllyel rendelkezik.

(4)321 Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának elrendelésével hajtható végre, a leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezéséről az ügyészség indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a leplezett eszközök alkalmazására irányuló indítványt elutasítja, az ügyészség erről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállam részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállam eszközére történő átirányítása útján.

(6)322 A tagállam indokolt kérelmére az ügyészség az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben elrendelheti a leplezett eszközök alkalmazása során rögzített adatok írásba foglalását.

(7)323 Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti megkeresést terjesztett elő, amely leplezett eszközök alkalmazásával teljesíthető, az ügyészség a megkeresést – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – az (1)–(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti.

(8)324 Ha a tagállam fizetési műveletek megfigyelése céljából bocsátott ki eljárási jogsegély iránti megkeresést, az ügyészség a megkeresést az (1)–(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti azzal, hogy

a) a teljesítésre a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet székhelye szerinti megyei főügyészség vagy a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,

b) a Be. 217. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése csak a tagállam kérésére írható elő, és

c) a fizetési műveletek teljesítésének felfüggesztése esetén a tagállamot a Be. 217. § (2) bekezdésében foglaltakról tájékoztatni kell.

69/F. § (1)325 Elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyészség terjeszti elő.

(2)326 Az ügyészség az eljárási jogsegély iránti megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően terjesztheti elő.

(3)327 Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a Be. 236. § (2) bekezdésében foglaltakat is tartalmaznia kell.

(4)328 Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben az ügyészség megjelöli, hogy a teljesítés eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(5)329 Az ügyészség a (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetben – ha az indokolt – kérheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során rögzített adatok írásba foglalását.

(6)330 Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból leplezett eszközök tagállamban történő alkalmazása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával terjeszthető elő.

69/G. § (1)331 A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos tagállami tájékoztatás fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2)332 A tájékoztatás kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3)333 Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyészség az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő szükség esetén további nyolc nappal meghosszabbítható. A Fővárosi Főügyészség a határidő meghosszabbításáról és annak indokairól tájékoztatja a tagállami hatóságot.

69/H. § (1)334 Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyészség a leplezett eszközök alkalmazásáról vagy tervezett alkalmazásáról az érintett személy tényleges tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatja az érintett személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállami hatóságot.

(2)335 Ha a tagállami hatóság a tájékoztatás kézhezvételét követő kilencvenhat órán – ha a tagállam él a 69/G. § (4) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás lehetőségével, akkor tizenkét napon – belül arról tájékoztatja az ügyészséget, hogy nemzeti joga szerint a leplezett eszközök alkalmazása nem engedélyezhető, vagy a leplezett eszköz alkalmazásának eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyészség a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3)336 Ha az ügyészség a tagállami hatóság tájékoztatásával nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.

IV/B. Fejezet337

KÖZÖS NYOMOZÓCSOPORT LÉTREHOZÁSA, KÖZVETLEN TÁJÉKOZTATÁS, HIVATALOS IRAT KÉZBESÍTÉSE ÉS TÁRGY VISSZAADÁSA

70. § E fejezet rendelkezéseit az Európai Unió bármely tagállamával folytatott eljárási jogsegélyre alkalmazni kell.

36/F. Közös nyomozócsoport létrehozása

70/A. § A tagállami igazságügyi hatóság által közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére, illetve kezdeményezésére a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

70/B. § (1) Közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az alábbi esetekben terjeszthet elő:

a) a nyomozás során, ha a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, ezért a nyomozások összehangolására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha

a) azt több tagállamban követték el;

b) azt egy tagállamban követték el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartásoknak a jelentős részét egy másik tagállamban fejtik ki;

c) azt egy tagállamban követték el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több tagállamban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy tagállamban követték el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

70/C. § (1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és a tagállami hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodásban rendelkezni kell különösen:

a) a bűncselekmény leírásáról, amellyel kapcsolatban a közös nyomozócsoportot létrehozzák,

b) a közös nyomozócsoport működési területéről,

c) a közös nyomozócsoport összetételéről,

d) a közös nyomozócsoport vezetőjéről vagy vezetőiről,

e) a közös nyomozócsoport működésének időtartamáról és a meghosszabbítás feltételeiről,

f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának jogairól és kötelezettségeiről,

g) a közös nyomozócsoport működésének feltételeiről,

h) az eljárási cselekmények közös nyomozócsoport működése során történő kezdeményezésének, elvégzésének módjáról, és az eljárási cselekmények eredménye vagy a közös nyomozócsoport keretei között beszerzett más bizonyítási eszközök átadásának módjáról,

i) a működés költségeinek viseléséről,

j) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősség szabályairól szóló tájékoztatásról.

(3) A közös nyomozócsoport magyar vezetője ügyész lehet.

(4) A közös nyomozócsoport működése során, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a közös nyomozócsoport magyar vagy tagállami tagja által, Magyarországon vagy egy tagállamban beszerzett, illetve átadott bizonyítási eszközt vagy elvégzett eljárási cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély keretei között végezték volna.

70/D. § (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport, az e törvényben meghatározott kivételekkel, a magyar jogszabályok alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – a közös nyomozócsoport magyar vezetője irányítja,

c) közös nyomozócsoport tagállami tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el,

d) a közös nyomozócsoport működésének feltételeit a közös nyomozócsoport magyar vezetője, indokolt esetben a nyomozó hatóság közreműködésével biztosítja.

(2) A közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállami hatóságot, ha a közös nyomozócsoport tagállami tagja a magyar jogszabályok szerint büntetendő cselekményt követett el.

70/E. § (1)338 A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén a közös nyomozócsoport tagállami tagja által megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva kell eljárni, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) az eljárási cselekményeken jelen lehet, azokról a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén jegyzőkönyvet készíthet,

b) a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén – a 66/F. § (3) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel – tanút vagy terheltet hallgathat ki és erről jegyzőkönyvet készíthet.

(3)339 A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, ha a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság – szükség esetén – tolmácsot rendel ki.

(4) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodásban vagy a közös nyomozócsoport működése során a tagállami igazságügyi hatósággal kötött eseti megállapodás alapján a tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat,

b) szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja.

(5) A tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe.

(6) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

70/F. § (1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport a tagállam jogszabályai alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – az eljárási cselekmény elvégzésének helye szerinti tagállami vezető irányítja, és biztosítja a közös nyomozócsoport működését.

(2) A közös nyomozócsoport magyar tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzése során a közös nyomozócsoport tagállami vezetőjének utasítása szerint jár el. A közös nyomozócsoport magyar tagja nem utasítható olyan eljárási cselekmény elvégzésére, amely a magyar jogrendszer alapelveivel ellentétes. Ilyen esetben a közös nyomozócsoport magyar tagja az utasítás végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul tájékoztatja a közös nyomozócsoport magyar vezetőjét.

70/G. § (1)340 A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén a közös nyomozócsoport magyar tagja kérheti, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére, illetve a bizonyítási eszköz beszerzésére a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve meghatározott technikai módszert alkalmazva kerüljön sor.

(2) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja a közös nyomozócsoport működése során a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint végezhet eljárási cselekményt, illetve működhet közre az eljárási cselekmény elvégzése során.

(3) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kényszerítő eszközt, illetve szolgálati lőfegyvert a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint alkalmazhat, illetve tarthat magánál. Kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a szolgálati lőfegyver használata során a magyar jogszabályokat is alkalmazni kell.

(4) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kérheti, hogy a tagállam területén elvégzett eljárási cselekmény során a magyar nyelvet használhassa, és ennek érdekében a tagállami hatóság tolmács részvételét biztosítsa.

(5) A magyar állam a tagállam jogának megfelelően megtéríti a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét.

70/H. § (1) Az Eurojust tagja, illetve az Europol tisztviselője a közös nyomozócsoportban a megállapodásban foglaltak szerint működhet közre, a feladatának végrehajtása során kényszerintézkedést vagy kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.

(2) Az Europol közös nyomozócsoportban részt vevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint felel. A kárt a közös nyomozócsoportban részt vevő nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg. A magyar állam az általa kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti az Europoltól.

36/G. Közvetlen tájékoztatás

71. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.

(2)341 A nyomozó hatóság vagy az ügyészség a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tényleges tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről és tartalmáról a nyomozó hatóság az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

71/A. § (1)342 Ha a 71. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatáskérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző szervhez vagy igazságügyi hatósághoz. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről és annak tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

(2)343 A nyomozó hatóság vagy az ügyészség a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság számára tizennégy napos határidőt állapít meg.

(3)344 Ha a tájékoztatás iránti kérelem az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a tájékoztatás iránti kérelem teljesítésére

a) hétnapos határidőt,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolcórás határidőt

állapíthat meg.

71/B. § (1)345 Ha a tagállami bűnüldöző szervtől vagy igazságügyi hatóságtól a 71. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint érkezik megkeresés, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a rendelkezésére álló információt átadja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 4. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről és a tájékoztatás tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

(3)346 A megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a hozzáérkezésétől számított tizennégy napon belül teljesíti.

(4)347 Ha a megkeresés az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a nyomozó hatóság vagy az ügyészség számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a hozzáérkezésétől számított

a) hét napon,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órán

belül teljesíti.

(5)348 Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(6)349 Ha a (3)–(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatásadás nem teljesíthető, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7)350 A megkeresés teljesítését a nyomozó hatóság vagy az ügyészség megtagadja, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,

bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy

bc) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt kérdésben a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(9) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő.

71/C. § (1) A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelem és a bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2)351 A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatáskérésre a 71/A. §, az általa történő tájékoztatásadásra a 71/B. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személlyel összefüggő ismert adatokat is. A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a kérelemről és annak tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

(3) Ha a jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.

36/H. Hivatalos irat kézbesítése

71/D. § (1)352 A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett részére jogszabályban meghatározottak szerint közvetlenül, posta útján küldi meg.

(2) A hivatalos iratot – ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri – le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy – ha ezek a magyar igazságügyi hatóság előtt nem ismertek – a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre. Az irathoz mellékelni kell a címzett tájékoztatását az eljárási jogairól és kötelezettségeiről.

(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságának eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha

a) a címzett címe ismeretlen,

b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges,

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton történő kézbesítés nem vezet eredményre, vagy

d) a címzett büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik.

(4)353

36/I. Tárgy visszaadása

71/E. §354 (1) A tagállami igazságügyi hatóság által, a sértettnek vagy az arra jogosultnak történő visszaszolgáltatás érdekében előterjesztett jogsegély iránti megkeresése alapján a magyar igazságügyi hatóság lefoglalja azt a tárgyat, illetve vagyontárgyat,

a) amely tekintetében a tagállami igazságügyi hatóság a sértett vagy az arra jogosult tulajdonjogát kétséget kizáróan igazolta, és

(2) A tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés fogadására és teljesítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel. A teljesítésre az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a tárgy vagy a vagyontárgy található.

(3)355 A lefoglalásról törvény vagy az ügyészség rendelkezése alapján más hatóság is rendelkezhet.

(4) A lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat – az (5)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a sértettnek történő visszaszolgáltatás céljából a megkereső tagállami igazságügyi hatóságnak át kell adni. Az átadást követően a tárgyról, illetve a vagyontárgyról történő rendelkezésre a tagállam joga az irányadó.

(5)356 Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve a tagállami hatósággal történő egyeztetés alapján a lefoglalás a Be. 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy a Be. 321. § (1) bekezdése, vagy a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezésére figyelemmel a Be. 321. § (2) bekezdése alapján kiadható, az ügyészség, illetve – az ügyészség vagy törvény rendelkezése alapján – a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti és a tárgyat, illetve a vagyontárgyat a sértettnek vagy a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezése alapján az arra jogosultnak visszaszolgáltatja.

(6) A tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása jóhiszemű harmadik személy jogait nem sértheti.

(7)357 Ha a lefoglalásnak a (6) bekezdésben meghatározott akadálya van, az ügyészség a tagállami hatóságot erről haladéktalanul tájékoztatja. Ha a (6) bekezdés szerinti akadály a lefoglalást követően állapítható meg, az ügyészség, illetve – az ügyészség vagy törvény rendelkezése alapján – a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől a tárgyat, illetve vagyontárgyat lefoglalták.

(8) Ha az (1)–(7) bekezdés eltérően nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a 32. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

71/F. §358 (1)359 A bíróság vagy az ügyészség eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállami igazságügyi hatósághoz olyan keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása és átadása érdekében, amely

b)360 lefoglalása a keresett tárgy, illetve vagyontárgy átadását és azonosítását követően a Be. 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a Be. 321. § (1) bekezdése alapján kiadható.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben meg kell jelölni a sértett tulajdonjogát kétséget kizáróan alátámasztó adatokat, és szükség esetén csatolni kell az ezt alátámasztó bizonyítási eszközöket.

(3)361 Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállamban lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat a tagállami igazságügyi hatóság átadta, a keresett tárgy, illetve vagyontárgy azonosságának megállapítását követően a bíróság vagy az ügyészség a lefoglalást a Be. 320. § (1) bekezdése alapján haladéktalanul megszünteti, és a Be. 321. § (1) bekezdése alapján a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.

(4)362 A bíróság vagy az ügyészség a tagállamban lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy átadása előtt hozzájárulhat a keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalásának megszüntetéséhez, ha

a) a tárgy, illetve vagyontárgy azonossága kétséget kizáróan megállapítható, és

b) a lefoglalás megszüntetését követően a tagállami igazságügyi hatóság a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.

(5)363 Ha egy tagállami hatóság tájékoztatást nyújt az (1) bekezdésben foglaltak érdekében körözött tárgy megtalálásáról, amennyiben azt a tagállami jogszabályok lehetővé teszik, a bíróság, az ügyészség, valamint a nyomozás során az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett a nyomozó hatóság – eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése nélkül – a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával hozzájárulhat a megtalált tárgy, illetve vagyontárgy sértett részére történő visszaszolgáltatásához.

(6) Ha az (1)–(5) bekezdés eltérően nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése során a 33. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet364

AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS HELYETT ALKALMAZANDÓ FELÜGYELETI INTÉZKEDÉST ELRENDELŐ HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

37. Értelmező rendelkezés

72. §365 E fejezet alkalmazásában felügyeleti intézkedés: a letartóztatástól eltérő, az ügydöntő határozat meghozatala előtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által a büntetőeljárás során hozott határozatban elrendelt intézkedés, amely a terhelt számára kötelezettséget vagy tilalmat állapít meg.

38. A végrehajtás átvétele

73. § (1) Felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére az alábbi kötelezettséget, tilalmat tartalmazó szabályok tekintetében kerülhet sor:

a) a terhelt kötelezése a magyarországi elérhetőségében történt változás bejelentésére,

b) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott hatóságnál jelentkezzen,

c) a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezéstől,

d) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,

e) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott helyen tartózkodjon,

f) arra vonatkozó korlátozás, hogy a terhelt Magyarország területét elhagyja.

(2) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha

a) a terhelt

aa)366 tényleges tartózkodási helye Magyarországon van és a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően Magyarországra történő visszatéréséhez hozzájárult, vagy

ab)367 a Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt a felügyeleti intézkedés magyar hatóság általi végrehajtását kéri és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik,

b) a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

ba) a tagállami hatóság felügyeleti intézkedést elrendelő határozatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tagállami határozat), és

bb) az 5. számú mellékletben megjelölt, a tagállami határozatnak megfelelően kitöltött tanúsítványt magyar nyelven.

74. § (1)368 A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a terhelt tényleges tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, valamint Budapesten és a 73. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja esetén a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) A bíróság feladatait a nyomozási bíró látja el.

(3)369 A bíróság a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély iránti megkeresésről az ügyiratok alapján dönt.

(4) Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, amelyről a bíróság vagy a hatóság a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

75. § (1)370 A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély iránti megkeresés, illetve az egyéb ügyiratok bármely olyan írásban dokumentálható módon közvetlenül előterjeszthetők, amelyek lehetővé teszik az ügyiratok hitelességének megállapítását. Az ügyiratok ilyen módon történő megküldése esetén a jogsegély iránti megkeresés előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Ha arra a megkeresés előterjesztésekor nem került sor, a bíróság kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság küldje meg számára az eredeti tanúsítványt, illetve a jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló eredeti tagállami határozatot vagy ezek hitelesített másolatát.

(3) A jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a bíróságnak a tagállami igazságügyi hatósággal történő kapcsolattartására az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

76. § (1) A bíróság a tagállami határozat és a tanúsítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül megvizsgálja, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtása átvételének feltételei fennállnak-e, és

a) a felügyeleti intézkedés végrehajtását átveszi, egyben meghatározza a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket, vagy

b) a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételét megtagadja.

(2) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételének megtagadásáról indokolt határozatot hoz.

(3)371 A bíróság a jogsegély iránti megkeresés tárgyában hozott véglegessé vált nem ügydöntő végzését haladéktalanul megküldi a tagállami igazságügyi hatóság részére.

(4) A bíróság határozatával szemben fellebbezést az jelenthet be, akivel a határozatot közölték. A kézbesítés útján közölt határozat ellen három napon belül lehet fellebbezni. A bíróság a fellebbezésről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(5)372 A bíróság a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult törvényszéknek, amely a kézhezvételt követően legkésőbb az ügyiratoknak a törvényszékhez érkezésétől számított harminc napon belül véglegessé vált nem ügydöntő végzést hoz.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdés szerinti határozat az ott meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és megjelöli a döntéshez előreláthatólag szükséges időtartamot.

77. § (1) A bíróság a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét megtagadhatja, ha

a) a végrehajtás átvétele sértené a kettős büntethetőség elvét,

b) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető,

c) a magyar törvény szerint a büntethetőség elévült, feltéve, hogy a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik,

d) a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely – a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

e) a végrehajtás átvételének a 73. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn,

f) a megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt tagállami határozatra vonatkozik, vagy oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy a felügyeleti intézkedés a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre,

g)373 a terhelt Magyarországon mentelmi jogon vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

h) a felügyeleti intézkedés megsértése miatt kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása az 5. §-ban meghatározott okból megtagadható lenne.

(2) A bíróság a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és a végrehajtás átvételét az (1) bekezdés a) pontja alapján nem tagadhatja meg az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták tekintetében.

(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a kettős büntethetőség vonatkozásában a jogsegély iránti megkeresés teljesítésének nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

78. § (1) A bíróság a végrehajtás átvétele érdekében haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, ha a 77. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2) Ha a 77. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, a bíróság erről a tagállami hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására észszerű határidőt tűz, egyben megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a végrehajtás átvételével kapcsolatos döntéshez szükséges.

(3) A bíróság a végrehajtás átvétele, a felügyeleti intézkedés eredményes végrehajtása, valamint a felügyeleti intézkedés megszakításának indokolatlan elkerülése érdekében, vagy más indokolt esetben

a) a megkereső tagállami igazságügyi hatósággal az (1) és (2) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is

egyeztetést kezdeményezhet.

79. § (1) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvétele esetén – a tagállami határozatban meghatározott kötelezettségeknek, illetve tilalmaknak leginkább megfelelő módon – megállapítja, hogy a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedést a Be-ben foglalt mely kényszerintézkedésként vagy e törvény szerinti mely intézkedésként kell végrehajtani, és a tagállami határozatnak megfelelő módon meghatározza a terhelt számára előírt kötelezettségeket és tilalmakat.

(2) A bíróság által meghatározott kényszerintézkedés vagy intézkedés, illetve a terhelt számára előírt kötelezettségek és tilalmak nem lehetnek szigorúbbak a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés tartalmánál.

(3) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvétele estén a bíróság a felügyeleti intézkedés tartamát, illetve határidejét a tagállami határozatban megjelölt időtartamnak, illetve határidőnek megfelelően állapítja meg, azonban az nem haladhatja meg a magyar törvényben meghatározott tartamot, illetve határidőt.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvétele esetén annak végrehajtására a magyar jogszabályok irányadók.

(5) A végrehajtás átvétele esetén óvadék megállapítására nem kerülhet sor, azonban a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása elrendelhető.

80. § (1) A bíróság a 73. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedés esetén a terheltet arra kötelezi, hogy az elérhetőségének megváltozását a változást követő három munkanapon belül a bíróságnak jelentse be.

(2)374

(3)375 A terhelt az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén rendbírsággal sújtható. Erre a terheltet a végrehajtás átvételéről szóló határozatban figyelmeztetni kell.

(4)376

81. § (1)377 Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtására bűnügyi felügyeletként, illetve távoltartásként kerül sor, a felügyeleti intézkedés részleges feloldásáról a bíróság dönt.

(2)378 A felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése esetén a terhelt őrizetének elrendelésére, hátrányosabb magatartási szabályok megállapítására, illetve szigorúbb kényszerintézkedés elrendelésére nem kerülhet sor.

(3) A (2) bekezdés nem akadálya annak, hogy a felügyeleti intézkedés szabályainak megszegése estén – a terhelt magatartása miatt – büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás megindítására, vagy a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés alkalmazására kerüljön sor, ha annak törvényi feltételei fennállnak.

82. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a felügyeleti intézkedés tartamának, illetve határidejének lejárta előtt legalább tíz nappal nem kezdeményezte a felügyeleti intézkedés meghosszabbítását vagy fenntartását, a bíróság a 6. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordítás felhasználásával tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot a felügyeleti intézkedés meghosszabbításának, illetve fenntartásának szükségességéről.

(2) A tagállami igazságügyi hatóság felügyeleti intézkedés fenntartására, illetve meghosszabbítására irányuló kezdeményezésének elbírálása során a megtagadási okok nem vizsgálhatóak.

(3) A bíróság a végrehajtás során bármikor egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal arról, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtása a továbbiakban is indokolt-e.

83. § (1) A bíróság a 6. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordítás felhasználásával haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot

a) a terhelt elérhetőségének megváltozásáról,

b) arról, ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása akadályba ütközik, különösen, ha a terhelt nem található Magyarországon,

c) a felügyeleti intézkedés megsértéséről, és az azzal összefüggésben Magyarországon esetlegesen foganatosított intézkedésről, vagy

d) a végrehajtás során felmerült olyan körülményekről, amely alapján a tagállami határozat vagy az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése indokolt.

(2) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása során olyan körülmény merül fel, amely alapján a tagállami határozat, illetve az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítása nélkül a felügyeleti intézkedés végrehajtása nem folytatható, és a bíróság az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követő öt napon belül nem kap megfelelő visszajelzést, a bíróság határidő tűzésével a tagállami igazságügyi hatóságot a tagállami határozat, illetve az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítására hívhatja fel.

(3) Ha tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény miatt, a terhelt visszaszállítása érdekében európai elfogatóparancs kibocsátására került sor, az európai elfogatóparancs végrehajtása során a 3. § (1) bekezdésében meghatározott büntetési tétel felső határára vonatkozó feltétel nem vizsgálható.

84. § Ha a tagállami igazságügyi hatóság a tagállami határozatot módosítja és erről a bíróságot tájékoztatja, a bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételére irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

85. § (1) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtását megszünteti, ha

a) a terhelt a végrehajtás megkezdését követően Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre,

b) a tagállami igazságügyi hatóság a tanúsítványt visszavonta, és erről a bíróságot értesítette,

c) a módosított felügyeleti intézkedés végrehajtásának átvételét a 84. § alapján megtagadta,

d) a felügyeleti intézkedés tartama vagy határideje fenntartás vagy meghosszabbítás nélkül letelt,

e) a 83. § (2) bekezdése alapján meghatározott határidő eredménytelenül eltelt,

f)379 a 83. § (3) bekezdése alapján kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a terhelt őrizetét elrendelték,

g)380 a terhelttel szemben más ügyben személyi szabadságot érintő szigorúbb, a felügyeleti intézkedés végrehajtását kizáró kényszerintézkedés elrendelésére került sor, vagy a terhelt szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.

(2) Ha a felügyeleti intézkedés megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározott indoka felmerül, a bíróság a megszüntetés elkerülése érdekében a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetést folytathat.

(3) A megszüntető határozatot a bíróság a tagállami igazságügyi hatóság részére haladéktalanul megküldi.

86. § A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása során Magyarország területén felmerülő bűnügyi költséget a magyar állam viseli.

39. A végrehajtás átadása

87. § (1)381 Ha a büntetőeljárás során a bíróság felügyeleti intézkedésként bűnügyi felügyeletet, illetve távoltartást rendelt el, a felügyeleti intézkedés végrehajtása más tagállamnak átadható, ha

a)382 a terhelt tényleges tartózkodási helye a tagállam területén van, és a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően hozzájárult az e tagállamba történő visszatéréséhez, vagy

b)383 a terhelt a felügyeleti intézkedésnek a tényleges tartózkodási helyétől eltérő más tagállamban történő végrehajtását indítványozta, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresés továbbításához hozzájárult.

(2) A bíróság által elrendelt felügyeleti intézkedéssel kapcsolatban az alábbi kötelezettségek, illetve tilalmak végrehajtásának átadására kerülhet sor:

a) a terhelt kötelezése elérhetőségében történt változás bejelentésére,

b) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban, meghatározott hatóságnál jelentkezzen,

c) a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezéstől,

d) arra vonatkozó tilalom, hogy egy meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,

e) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott helyen tartózkodjon.

(3) Ha a bíróság által elrendelt felügyeleti intézkedéssel összefüggésben a (2) bekezdéstől eltérő kötelezettség vagy tilalom megállapítására került sor, vagy arra is sor került, a (2) bekezdéstől eltérő kötelezettség vagy tilalom végrehajtásának átadására a tagállam hozzájárulása esetén, előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor.

(4)384 A terhelt hozzájárulását vagy indítványát írásban, továbbá a bíróság vagy az ügyészség előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával terjesztheti elő.

88. § (1) A bíróság a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadását

a) a felügyeleti intézkedést elrendelő határozat, és

b) az 5. számú mellékletben megjelölt – a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló – tanúsítvány megfelelő kitöltésével és annak a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre történő fordításának

megküldésével kezdeményezi.

(2) A bíróság és a tagállami igazságügyi hatóság kapcsolattartására a 75. § rendelkezéseit, tagállami igazságügyi hatóságokkal történő egyeztetésre a 78. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadására irányuló jogsegély iránti megkeresés egyidejűleg csak egy tagállamba továbbítható.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a bíróság által elrendelt felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadására irányuló jogsegély iránti megkeresés teljesítésére melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

89. § Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása a tagállamban még nem kezdődött meg, és a bíróság – a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatása vagy határozata alapján – megállapítja, hogy a felügyeleti intézkedés tagállami jogszabályok szerinti leghosszabb tartamára vagy a felügyeleti intézkedés tagállami átalakítására figyelemmel a felügyeleti intézkedés tagállami végrehajtása nem megfelelő, a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatásának vagy határozatának kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról.

90. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a felügyeleti intézkedés végrehajtását átveszi, a felügyeleti intézkedés végrehajtására és ellenőrzésére az e törvényben meghatározott kivételekkel a tagállami jogszabályok az irányadóak.

(2) A felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadása esetén a felügyeleti intézkedés részleges feloldására a magyar bíróság is jogosult.

(3) A bíróság a felügyeleti intézkedés módosításáról vagy a felügyeleti intézkedéssel kapcsolatos egyéb döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(4) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtásának átadását követően a felügyeleti intézkedés magyar jogszabályok szerinti meghosszabbítása indokolt, a bíróság a meghosszabbításról oly módon dönt, hogy a bíróság határozata legkésőbb a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt öt nappal megérkezzen a tagállami igazságügyi hatósághoz.

(5) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtása során a tagállami igazságügyi hatóság a felügyeleti intézkedés tagállami jogszabályoknak megfelelő határidejének lejártáról tájékoztatja a bíróságot, a bíróság megvizsgálja a felügyeleti intézkedés fenntartásának indokoltságát, és ennek eredményéről, valamint a felügyeleti intézkedés magyar jogszabályok szerinti határidejéről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(6) A tagállami igazságügyi hatóság azzal kapcsolatos megkeresése esetén, hogy a felügyeleti intézkedés fenntartása a továbbiakban is indokolt-e, a (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha a felügyeleti intézkedés végrehajtását a tagállami igazságügyi hatóság megszünteti, a felügyeleti intézkedés végrehajtására a továbbiakban a magyar jogszabályok az irányadóak.

91. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bíróságot a felügyeleti intézkedés megsértéséről tájékoztatja, a végrehajtó tagállam által tett intézkedések figyelembevételével, a bíróság a magyar jogszabályok alapján rendelkezik a felügyeleti intézkedésről, amelyről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bíróságot a felügyeleti intézkedés végrehajtását érintő körülményről tájékoztatja, illetve a bíróság határozatának vagy az abban meghatározott felügyeleti intézkedés módosítását kezdeményezi az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

92. § A felügyeleti intézkedés megsértése esetén, a felügyeleti intézkedés alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a terhelt Magyarországra szállítása érdekében a 3. § (1) bekezdésében meghatározott büntetési tétel felső határára vonatkozó feltételre tekintet nélkül európai elfogatóparancs bocsátható ki.

VI. Fejezet

A BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, AZ ELKOBZÁS ALÁ ESŐ DOLOG ÉS A VAGYONELKOBZÁS ALÁ ESŐ VAGYON MEGŐRZÉSÉT BIZTOSÍTÓ HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY

39/A.385 A befagyasztást elrendelő határozat (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő végrehajtására irányuló eljárási jogsegély

92/A. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott eljárási jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó.

(2) Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti érintett személy vonatkozásában a Be. terheltre, illetve vagyoni érdekeltre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Az ügyészség és a bíróság az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikkében meghatározott statisztikai adatokat évente gyűjti össze és továbbítja a miniszternek.

92/B. § (1) A befagyasztást elrendelő tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha a tagállami hatóság megküldi

a) a befagyasztást elrendelő tagállami határozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tagállami határozat), és

b) az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő tanúsítványt magyar, angol, francia vagy német nyelven.

(2) A tagállami határozat és tanúsítvány fogadására az ügyészség közvetlenül jogosult, és a jogsegély végrehajtása során a tagállami hatóság és az ügyészség egymással közvetlenül tart kapcsolatot. Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság a tanúsítványt az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja, vagy a tagállami hatóság Magyarországon jelen lévő tagja közvetlenül átadja.

(3) A jogsegély teljesítése során a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség jár el.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre nem állapítható meg, a jogsegély teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogsegély teljesítésére az az ügyészség illetékes, amelynek területén a tanúsítványban megjelölt dolog vagy vagyon található. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, az az ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

(6) A legfőbb ügyészség vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján a tagállami határozat hatékony végrehajtása érdekében a jogsegély teljesítése során a (3)–(5) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

92/C. § (1) Az ügyészség a tanúsítvány átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.

(2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározott döntését a tanúsítvány alapján hozza meg. A tagállami határozat fordításának csak akkor van helye, ha a tanúsítvány alapján a döntés nem hozható meg.

(3) Ha a tagállami határozat végrehajtásának feltételei fennállnak, az (1) bekezdésben foglalt döntése alapján az ügyészség

a) a tagállami határozatban megjelölt dolog vagy vagyon azonosítása érdekében intézkedik,

b) lefoglalást, illetve zár alá vételt rendel el, vagy a lefoglalást a Be. 309. § (4) bekezdése alapján végrehajtja, illetve

c) a lefoglalás vagy a zár alá vétel elrendelését indítványozza a bíróságnál, ha az a bíróság hatáskörébe tartozik.

(4) Az ügyészség rendelkezése alapján a nyomozó hatóság a tagállami határozat végrehajtásában közreműködik. Ha a Be. alapján a lefoglalást vagy a zár alá vételt a nyomozó hatóság is elrendelheti, az ügyészség a (3) bekezdés alapján hozott határozat meghozataláról a nyomozó hatóság útján is gondoskodhat.

(5) Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban jelezte, hogy egyenértékű vagyon is befagyasztás alá vonható, az ügyészség a megfelelő értékű vagyon azonosítását követően intézkedik a lefoglalás vagy a zár alá vétel elrendelése érdekében.

(6) A (3) bekezdés alapján hozott határozatban tájékoztatást kell nyújtani a Be. alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről azzal, hogy a tagállami határozat jogorvoslattal csak az azt elrendelő tagállamban támadható.

(7) A (3) bekezdés alapján hozott határozattal együtt a tagállami határozatot is kézbesíteni kell.

(8) A végrehajtás során az ügyiratok megismerését a tagállami hatóság álláspontjának figyelembevételével kell biztosítani azzal, hogy a megismerés korlátozására a Be. rendelkezései alapján kerülhet sor, és a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat kézbesítése nem mellőzhető.

(9) Ha a megtagadási ok a (3) bekezdésben meghatározott határozat meghozatalát követően, a végrehajtás teljesítése során merül fel, és az annak elhárítását célzó egyeztetés a tagállami hatósággal nem vezetett eredményre, az ügyészség haladéktalanul megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, vagy a zár alá vételt feloldja.

(10) Abban a kérdésben, hogy a végrehajtás elhalasztásának feltételei egy folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel fennállnak-e, a nyomozás során a nyomozás felügyeletét vagy irányítását ellátó ügyészség, a vádemelés után a bíróság álláspontja irányadó. Az ügyészség a végrehajtás elhalasztásáról külön határozat meghozatala nélkül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(11) Az ügyészség az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdése alapján a lefoglalás vagy a zár alá vétel indokoltságával kapcsolatban megkereséssel fordul a tagállami hatósághoz, ha

a) a lefoglalás vagy a zár alá vétel elrendelése, vagy a legutóbbi megkeresés óta egy év eltelt,

b) a lefoglalással vagy a zár alá vétellel érintett dolog vagy vagyontárgy jellege, állapota, tárolási körülményei alapján az indokolt,

c) a vagyoni érdekelt indítványozza.

(12) Ha a tagállami hatóság az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem válaszol, az ügyészség megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, vagy a zár alá vételt feloldja.

(13) Ha a tagállami hatóság az ügyészséget a tanúsítvány visszavonásáról értesíti, az ügyészség haladéktalanul megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, vagy a zár alá vételt feloldja.

92/D. § (1) Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által

a) elkobzás vagy vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt lefoglalás,

b) vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel

végrehajtásának átadására kerülhet sor.

(2) Ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt lefoglalás tárgya egyúttal bizonyítási eszköz is, és ezért annak Magyarországra szállítása szükséges, európai nyomozási határozatot kell kibocsátani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatalát követően az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő tanúsítványt az elkobzás vagy a vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt lefoglalás vagy zár alá vétel esetén

a) a nyomozás során az ügyészség,

b) a vádemelés után a bíróság

állítja ki.

(4) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány E. szakasz 3. pontját az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményi lista alapulvételével tölti ki.

(5) A tanúsítványt kiállító magyar igazságügyi hatóság tagja a tanúsítványt

a) aláírja és hivatalos bélyegzőjével lepecsételi, vagy

b) más, észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárva hitelesíti,

és ezzel igazolja, hogy annak tartalma pontos és helytálló.

(6) Ha a tanúsítvány több tagállamba való továbbításának van helye, a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozathoz kapcsolódóan végrehajtó tagállamonként külön-külön tanúsítványt állít ki.

(7) A tanúsítvány más tagállamnak való továbbítása nem akadálya annak, hogy a magyar hatóságok a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat tárgyát képező elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felkutatása érdekében intézkedjenek, illetve további eljárási cselekményeket hajtsanak végre.

(8) A magyar igazságügyi hatóság indokolt esetben a tanúsítványt módosítja vagy visszavonja, és arról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami végrehajtó hatóságot, ha

a) a több tagállamba egyidejűleg továbbított tanúsítvány alapján valamely tagállamban befagyasztás történt, vagy

b) a magyar hatóságok által a (7) bekezdés alapján elvégzett intézkedés eredménnyel járt.

(9) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítványt visszavonja, és arról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami végrehajtó hatóságot, ha a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozatot hatályon kívül helyezték.

(10) Ha a tagállami végrehajtó hatóság a végrehajtás elhalasztásáról értesíti a magyar igazságügyi hatóságot, a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat fenntartásának indokoltságát a magyar igazságügyi hatóság legalább évente felülvizsgálja. Ha a büntetőeljárásban az eljárás megszüntetésére vagy jogerős határozat meghozatalára került sor, és a tanúsítvány visszavonásának nincs helye, a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat indokoltságát a Be. CVI. Fejezete szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás keretei között kell felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredménye alapján a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat indokai már nem állnak fenn, a magyar igazságügyi hatóság a tanúsítványt visszavonja.

39/B.386 Általános szabályok

92/E. § A 40. és 41. alcím rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott eljárási jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet nem alkalmazandó.

40. A végrehajtás átvétele

93. § (1)387 A magyar igazságügyi hatóság végrehajtja egy tagállami igazságügyi hatóság által

a) a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, vagy

b) az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében

kibocsátott határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat), ha azt a 7. számú melléklet szerinti, magyar nyelvű vagy magyar nyelvre lefordított tanúsítvánnyal a magyar igazságügyi hatóságnak megküldték, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon Magyarország területén található.

(2)388 A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely a magyar jog szerint az ilyen határozatot meghozza, kényszerintézkedést elrendeli, és a végrehajtás iránt intézkedik.

(3)389 Ha ugyanazon bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítására vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi hatósága bocsátott ki biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot, a magyar igazságügyi hatóság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a magyar igazságügyi hatóság különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát és elkövetési helyét, a tagállami határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

(4) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található. Ha a tagállami határozat kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(5)390 Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz, és az áttételről értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.

(6)391 A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat és a 7. számú mellékelt szerinti tanúsítvány bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni. E rendelkezést a tagállami igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar igazságügyi hatóság részéről a tagállami igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

94. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül végre kell hajtani.

(2)392 Ha a tagállami igazságügyi hatóság államának joga szerint annak a bűncselekménynek a büntetési tétele felső határa, amely miatt a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtását kérik, nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, a tagállami határozatot csak akkor lehet végrehajtani, ha a bűncselekmény megfelel az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikének.

(3)393 Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság akkor hajtja végre, ha az a cselekmény, amely miatt a tagállami határozat végrehajtását kérik, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősül.

95. § (1)394 A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtását a magyar igazságügyi hatóság megtagadhatja, ha

a) a 94. § (2)–(3) bekezdés szerinti esetben a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a magyar jog szerint a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége elévült;

c) Magyarországon vagy valamely tagállamban a terhelt ellen a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan jogerős határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy olyan határozatot hoztak, amelynek alapján az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

d) a terhelt ellen egy harmadik államban már jogerős határozatot hoztak, feltéve, hogy a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre;

e) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

f) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt, illetve a 96. § (2) bekezdésére figyelemmel kiegészített tagállami határozat végrehajtása továbbra sem lehetséges;

g)395 a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat mentelmi jogon vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy birtokában lévő bizonyítási eszközre, elkobzás alá eső dologra vagy vagyonelkobzás alá eső vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot, illetve a mentességet nem függesztették fel;

h) a végrehajtást magyar törvény kizárja.

(2)396 A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

96. § (1)397 A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása feltételeinek fennállásáról 24 órán belül határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A magyar igazságügyi hatóság a határozatában a magyar jogszabályok szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és ennek megfelelően rendelkezik ezen intézkedés végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak az intézkedésnek, amelyet a tagállami határozat tartalmaz.

(2)398 A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok a tagállami határozat végrehajtását nem akadályozzák. Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatban, illetve a tanúsítványban foglaltak alapján a tagállami határozat végrehajtása nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány, illetve a benne szereplő hiányzó vagy pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidőt tűz, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a tagállami határozat végrehajtásához szükséges.

(3) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány helyett olyan hivatalos iratot is elfogadhat, amely a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásához szükséges adatokat megfelelő módon tartalmazza.

(4) A határozat végrehajtása más hivatalos irat vagy feltétel meglétéhez nem köthető.

97. § (1)399 A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a magyar igazságügyi hatóság 24 órán belül indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2)400 A magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása akadályba ütközik, különösen ha a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon eltűnt, megsemmisült, a tanúsítványban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt, az elkobzás alá eső dolgot vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyont a magyar igazságügyi hatóság megtalálja.

98. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása elhalasztható, ha e határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt vagy azzal összefüggésben Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban, és e büntetőeljárás sikerét a tagállami határozat végrehajtása jelentősen veszélyeztetné.

(2)401 Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont Magyarország területén már lefoglalták, zár alá vették, illetve a bizonyítási eszköz megőrzése érdekében elektronikus adat megőrzésére kötelezést rendeltek el, a tagállami határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetve feloldották.

(3)402 A (2) bekezdésben meghatározott esetben, a magyar büntetőeljárásban elrendelt kényszerintézkedés megszüntetéséről, illetve feloldásáról szóló határozatot mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében a kényszerintézkedés fenntartására szükség van.

(4)403 A magyar büntetőeljárásban lefoglalt dolgot a Be. 321. §-a alapján nem lehet kiadni addig, amíg

a) a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedést a magyar igazságügyi hatóság nem szüntette meg,

b)404 a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott, a lefoglalt bizonyítási eszköz átadására vonatkozó kérelem, illetve a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt lévő dolog vagy vagyon elkobzására, illetve vagyonelkobzására vonatkozó határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság nem hozott határozatot.

(5)405 Ha a magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtását elhalasztja, erről, valamint a végrehajtás elhalasztásának várható időtartamáról a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(6)406 Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetve alkalmazása iránt, amelyről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

99. § (1)407 A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint hajtja végre, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2)408 A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(3)409 Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, az elektronikus adat megőrzésére kötelezésre, illetve a zár alá vételre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

100. §410 (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat a magyar igazságügyi hatóság előtt a magyar jogszabályok szerinti jogorvoslattal nem támadható.

(2) Az érintetteket az (1) bekezdésben foglaltakról, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat ellen előterjeszthető jogorvoslatról a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött formanyomtatvány jogorvoslatra vonatkozó részében szereplő adatoknak megfelelően tájékoztatni kell.

(3)411 Ha a Be. szabályai alapján a magyar igazságügyi hatóság jogorvoslat vagy indítvány alapján, illetve hivatalból a kényszerintézkedés megszüntetését tartja szükségesnek, erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami igazságügyi hatóságnak arra, hogy észrevételt tegyen. A megszüntetés tárgyában hozott határozatról a magyar igazságügyi hatóság tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(4)412

41. A végrehajtás átadása

101. § (1)413 Ha a büntetőeljárás során lefoglalás, zár alá vétel vagy elektronikus adat megőrzésére kötelezés elrendelése, illetve alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon egy másik tagállam területén található, a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti a 7. számú melléklet szerinti tanúsítványt.

(2)414 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tanúsítványt le kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található (végrehajtó tagállam). A magyar igazságügyi hatóság a határozatot és a lefordított tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatósága számára közvetlenül küldi meg.

(3)415 A határozat rendelkező része – a Be.-ben foglaltakon kívül – szükség szerint tartalmazza

a)416 a lefoglalni kért bizonyítási eszköz átadása iránti kérelmet a magyar igazságügyi hatóság részére,

b)417 az elkobzás iránti kérelmet, amely vagy a kibocsátó tagállamban kibocsátott, elkobzást elrendelő határozat végrehajtását, vagy a végrehajtó tagállamban foganatosított elkobzást és egy ilyen határozat későbbi időpontban való végrehajtását kéri, vagy

c)418 a rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézkedéssel érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont az a) vagy b) pont szerinti kérelem, illetve az elkobzására vagy vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem továbbításáig a végrehajtó tagállamban kell tartani.

(4)419 Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy elektronikus adat megőrzésére kötelezés elrendelését, illetve zár alá vétel alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon tekintetében, amely egy másik tagállam területén található, előterjesztést tesz az ügyészségnek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala vagy annak bíróságnál történő indítványozása iránt.

102. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy a határozatot a magyar jogszabályokban foglaltak szerint hajtsa végre. Ebben az esetben az alkalmazandó magyar jogszabályokat a tanúsítványban részletesen ismertetni kell.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt adatok és feltételek alapján nem vagy csak részben tudja végrehajtani, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése iránt haladéktalanul intézkedik.

103. § (1)420 A határozat és a tanúsítvány bármely olyan módon megküldhető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. E rendelkezést a magyar igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a tagállami igazságügyi hatóság részéről a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2)421 Ha a magyar igazságügyi hatóság nem tudja megállapítani, hogy a végrehajtó tagállamban melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is beszerezheti.

(3) Ha a 101. § (1) bekezdésében említett kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a határozatot kibocsátó magyar igazságügyi hatóság ezt haladéktalanul közli a tagállami igazságügyi hatósággal.

VII. Fejezet

A BÜNTETŐELJÁRÁSOK SORÁN FELMERÜLŐ, A TAGÁLLAMOK JOGHATÓSÁGÁNAK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÖSSZEÜTKÖZÉSEK MEGELŐZÉSE, RENDEZÉSE

42. Tagállamok közötti információcsere

104. §422 (1)423 A tagállami hatóság megkeresése alapján – a megkeresésben megjelölt határidőn belül, vagy ha a tagállami hatóság a megkeresésben határidőt nem jelölt meg, akkor haladéktalanul – a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bíróság vagy az ügyészség közvetlenül nyújt tájékoztatást arról, hogy a megkeresésben megjelölt személlyel szemben a megkeresésben foglalt cselekmény miatt Magyarországon is folyamatban van-e büntetőeljárás (a továbbiakban: párhuzamos eljárások).

(2)424 A megkeresés közvetlenül és bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni. E rendelkezést a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar bíróság vagy ügyészség részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is alkalmazni kell.

(3)425 A megkeresés teljesítésére az a bíróság vagy ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van vagy folyamatban volt.

(4)426 Ha a megkeresett bíróság vagy ügyészség előtt nincs vagy nem volt folyamatban a megkeresésben megjelölt büntetőeljárás, a megkeresett bíróság vagy ügyészség a rendelkezésre álló adatok alapján megkísérli beazonosítani a megkeresés teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget. A bíróság vagy az ügyészség a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez továbbítja, és erről a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.

(5)427 Ha a (4) bekezdés alapján a megkeresés teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy ügyészség beazonosítása nem vezet eredményre, a bíróság vagy az ügyészség a megkeresést a legfőbb ügyészhez továbbítja, és erről a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja. Ha a legfőbb ügyészség beazonosítja a Magyarországon folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárást, a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez továbbítja, és erről a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.

(6) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása szerint a megkeresésben említett személyt a tagállamban fogva tartják, a tagállami megkeresést soron kívül kell teljesíteni.

(7)428 Ha a bíróság vagy az ügyészség az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a tájékoztatást nem tudja megadni, erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a tájékoztatás megadásához előreláthatóan szükséges időtartamot.

(8)429 Ha a megkeresésben megjelölt büntetőeljárás Magyarországon folyamatban van vagy folyamatban volt, a bíróság vagy az ügyészség tájékoztatja a tagállami hatóságot

a) az elérhetőségéről,

b) a büntetőeljárás állásáról, a büntetőeljárás befejezése esetén a büntetőeljárást befejező érdemi határozatról,

c) a kapcsolattartás során alkalmazható nyelvekről.

(9) A büntetőeljárás, valamint az azzal érintett személyek beazonosítása, a büntetőeljárás állásának tisztázása érdekében a tagállami hatósággal egyeztetés folytatható. Az egyeztetés során az információ átadása megtagadható, ha az Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sértené, amely kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(10) A legfőbb ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a megkeresésben megjelölt személlyel szemben a megkeresésben foglalt cselekmény miatt Magyarországon nincs vagy nem volt folyamatban büntetőeljárás.

105. §430 (1)431 Ha párhuzamos eljárások folytatására utaló adat merül fel, az eljáró bíróság vagy ügyészség az adat megerősítése érdekében közvetlenül megkeresi a tagállami hatóságot.

(2) A megkeresés továbbítására, valamint a tagállami hatósággal történő kapcsolattartásra a 104. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a megkeresés teljesítésére melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(4)432 A bíróság és az ügyészség – az eljárás állására és a terhelt előzetes fogvatartására is figyelemmel – a megkeresésben észszerű határidőt szabhat a megkeresés teljesítésére. Ha a terhelt Magyarországon személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a megkeresés soron kívüli teljesítése kérhető.

(5)433 Megkeresésében a bíróság vagy az ügyészség legalább az alábbi adatokat közli a tagállami hatósággal:

a) a terhelt, valamint a sértett azonosítására alkalmas adatai,

b) a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény leírása,

c) a büntetőeljárás állása,

d) a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy bíróság megnevezése,

e)434 az a tény, hogy a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll.

(6) A tagállami büntetőeljárás, valamint az azzal érintett személyek beazonosítása, a tagállami büntetőeljárás állásának tisztázása érdekében a tagállami hatósággal egyeztetés folytatható. Az egyeztetés során az információ átadása megtagadható, ha az Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sértené, amely kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

43. A konzultációs eljárás

106. § (1)435 Ha a 104–105. § szerinti információcsere alapján vagy más módon megállapítható, hogy párhuzamos eljárások vannak folyamatban, és a párhuzamos eljárások következtében kialakult joghatósági összeütközés más módon nem oldható fel, a legfőbb ügyész az arra jogosult tagállami igazságügyi hatósággal konzultációt folytat a párhuzamos eljárások következményeinek elkerülése érdekében.

(2)436 A konzultáció megkezdésekor az ügyészség a nyomozást, illetve a bíróság az eljárást határozattal felfüggesztheti.

(3)437 A legfőbb ügyész a büntetőeljárás felfüggesztéséről tájékoztatja a tagállami hatóságot. A konzultáció során a legfőbb ügyész a tagállami igazságügyi hatósággal a büntetőeljárásról, a büntetőeljárás állásáról, az abban érintett személyekről egyeztetést folytathat. Az egyeztetés során a kért információ átadása megtagadható, ha az sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét.

(4)438 A felek a konzultáció során minden lényeges szempontot figyelembe vesznek annak eldöntése érdekében, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást. Ilyen lényeges szempont a bűncselekmény elkövetési helye, a terhelt állampolgársága, a sértett(ek) állampolgársága, a terhelt fogvatartásának helye, a tagállamokban folyó büntetőeljárások állása, az a tény, hogy melyik tagállamban áll rendelkezésre több bizonyíték, illetve hogy a tagállamokban folyamatban lévő büntetőeljárások kapcsolódnak-e az adott tagállamban folyó más büntetőeljáráshoz.

107. § (1) Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek nem jutottak megállapodásra azzal kapcsolatban, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást, a legfőbb ügyész az Eurojusthoz fordulhat az ügy eldöntése érdekében, feltéve, hogy az Eurojust a konkrét esetben hatáskörrel rendelkezik. A legfőbb ügyész az Eurojust megkereséséről tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2)439 A konzultáció eredménye alapján

a) a legfőbb ügyész fogadja a tagállami büntetőeljárás átvételére irányuló megkeresést, vagy tudomásul veszi, hogy a tagállami hatóság a tagállami büntetőeljárást megszünteti, vagy

b) a legfőbb ügyész, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezésére a miniszter – indokolt esetben a büntetőeljárás elkülönítését követően – a magyar büntetőeljárás átadására irányuló jogsegély iránti megkeresést terjeszt elő.

(3)440 Ha a legfőbb ügyész a tagállami büntetőeljárást átvette, a büntetőeljárás befejezéséről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

(4)441

VII/A. Fejezet442

A FELJELENTÉS TOVÁBBÍTÁSA ÉS FOGADÁSA

43/A. A feljelentés továbbítása másik tagállamnak

107/A. § (1)443 Ha magyar hatóságnál más tagállam területén elkövetett bűncselekmény miatt tesznek feljelentést, és ez alapján a magyar hatóság a büntetőeljárást joghatóság hiányában nem folytatja le, az ügyészség a sértett által tett feljelentést haladéktalanul és közvetlenül a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállami igazságügyi hatósághoz továbbítja és erről a sértettet értesíti.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállamban a feljelentés fogadására melyik tagállami igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a továbbításhoz szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

43/B. A feljelentés fogadása másik tagállamtól

107/B. § Ha a tagállami igazságügyi hatóság a Magyarországon elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban a sértett által tett feljelentést a magyar hatóság részére továbbítja, a magyar hatóság a feljelentést a magyar jogszabályok alapján bírálja el.

NEGYEDIK RÉSZ444

TAGÁLLAMI ÍTÉLET ÉRVÉNYE, VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLY, AZ ÁTMENŐ ÁTSZÁLLÍTÁS ÉS AZ EURÓPAI VÉDELMI HATÁROZAT

44. Általános szabályok

108. §445 (1) A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,

a) ha e törvény másképp nem rendelkezik,

aa) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára indul meg,

ab) a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el,

ac) a bíróság az iratok alapján dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet és a védőt; bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart,

ad) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el és

ae) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,

b) a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli,

c) ha az a döntéshozatalhoz elkerülhetetlenül szükséges, az eljáró igazságügyi hatóság e törvény eltérő rendelkezése hiányában közvetlenül az érintett tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérheti,

d)446 a védő részvételére a Be. 427. § (5) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.

(2) A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(3)447 A VIII. Fejezet tagállamra vonatkozó rendelkezéseit Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) tekintetében is alkalmazni kell.

VIII. Fejezet

TAGÁLLAMI ÍTÉLET ÉRVÉNYE

45. Figyelembevétel

109. § (1)448 Ha e törvény nem tesz kivételt, a büntetőügyben hozott tagállami ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, és azt a tagállami ítélet meghozatalát követően indult büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság figyelembe veszi.

(2)449 Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére nem került sor, az eljáró bíróságot, ügyészséget és nyomozó hatóságot nem köti

a)450 az, hogy a tagállami ítéletet más bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság már figyelembe vette, illetve

b) a figyelembevétel tartalma.

(3) Nem vehető figyelembe a tagállami ítélet, ha

a) a tagállami ítélet alapjául szolgáló eljárás súlyosan sértette a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a figyelembevétel sértené a kettős büntethetőség elvét,

c) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény vonatkozásában a terhelt a magyar törvény alapján gyermekkor miatt nem büntethető,

d) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, és a tagállami ítélet nem akadálya a büntetőeljárás lefolytatásának,

e) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét Magyarországon jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

f) a tagállami ítélet jogerőre emelkedését megelőzően egy másik tagállamban

fa) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét már jogerősen elbírálták, vagy

fb) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely – a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi.

(4) A (3) bekezdés f) pont fa) alpontja esetén azt a tagállami ítéletet kell figyelembe venni, amelyben a kiszabott büntetést végrehajtották, a végrehajtása folyamatban van, vagy az ítéletet hozó tagállam joga szerint nem lehet végrehajtani. Több ilyen büntetést kiszabó tagállami ítélet esetén a korábbi tagállami ítélet vehető figyelembe.

(5) Az adókkal és az illetékekkel, valamint a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a (3) bekezdés b) pontja tekintetében a kettős büntethetőség vonatkozásában a figyelembevételnek nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

110. § A tagállami ítélet figyelembevétele és magyarországi érvénye nem érinti azt a körülményt, hogy a tagállami ítélet tekintetében rendkívüli jogorvoslatra, vagy a tagállami ítélet felülvizsgálatát eredményező más hasonló eljárás lefolytatására csak az ítéletet hozó tagállam joga alapján van lehetőség.

110/A. § (1)451 A figyelembevétel során a bíróságot, az ügyészséget és a nyomozó hatóságot köti a tagállami ítéletben megállapított tényállás.

(2)452 Ha egy tagállami ítélet figyelembevételére került sor, vagy az eljáró bíróság, ügyészség megállapította, hogy a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, az ügyészség megrovást, feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazó vagy közvetítői eljárásra utaló határozatának, vagy a bíróság ítéletének vagy eljárást megszüntető végzésének indokolása tartalmazza a figyelembevétel eredményét is.

110/B. §453 Ha a tagállami ítéletben több bűncselekmény vonatkozásában halmazati büntetés kiszabására került sor, vagy a halmazati szabályok alkalmazásával került sor intézkedés alkalmazására, és a tagállami ítélet meghatározott cselekménnyel kapcsolatos rendelkezései nem vehetők figyelembe, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tagállami ítéletet e cselekmény mellőzésével, a tagállami ítélet alapjául szolgáló további tényállás vagy tényállások alapján veszi figyelembe.

45/A. Megfeleltetés

111. § (1) A megfeleltetés célja, hogy a büntetőügyben hozott tagállami ítélet egyes rendelkezései, az abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés, valamint ezek jogkövetkezményei összeegyeztethetők legyenek a magyar törvénnyel.

(2) A tagállami ítélet megfeleltetésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető.

(3) A megfeleltetésre – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(4) Ha e törvény alapján a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételét kezdeményezték, a megfeleltetést a végrehajtás átvétele tárgyában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság végzi.

(5) A (4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügyeket egyesíti, ha a megfeleltetési eljárás megindulását követően a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély érkezik.

(6)454 A megfeleltetési eljárásban – a büntetőügyekben hozott szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtása kivételével – bírósági titkár is eljárhat.

111/A. § (1)455 Az ügyben eljáró bíróság, ügyészség a figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetését indítványozza, ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet a Btk. visszaesésre, különös visszaesésre, többszörös visszaesésre vagy erőszakos többszörös visszaesésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását indokolja,

b) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt, felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, vagy más szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el, vagy

c) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés hatálya alatt követte el, és a tagállami ítéletben alkalmazott intézkedés vagy kiszabott büntetés figyelembevétele az eljárás tárgyát képező bűncselekmény megállapításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a tagállami ítélet megfeleltetésére csak akkor kerülhet sor, ha

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételére kerül sor,

b) a tagállami ítélet alapján egy magyar bírósági határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, vagy

c) erről törvény rendelkezik.

(3) Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére sor került, a továbbiakban a tagállami ítélet a megfeleltetés eredménye szerint vehető figyelembe.

111/B. § (1) A megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá tagállami ítéletben alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.

(2) Ha az újabb büntetőeljárásban egy végrehajtásában átvett próbára bocsátás megszüntetése indokolt, a bíróság úgy szab ki halmazati büntetést, hogy az alapügyek egyesítéséről és a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről nem rendelkezik.

(3)456 Ha a bíróság vagy az ügyészség megállapítja, hogy a terhelt az újabb bűncselekményt a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, továbbá javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás hatálya alatt, vagy más hasonló próbaidőt megállapító büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el és a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére nem került sor, az elítélésről tájékoztatja a korábbi ítéletet hozó tagállami hatóságot.

111/C. § (1) Ha feltehető, hogy a tagállami ítélet alapján a magyar bírósági határozatban kiszabott olyan szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, amely végrehajtásának átadására nem került sor,

a) a bíróság,

b)457 az ügyészség,

c)458 a nyomozó hatóság az ügyészség útján, vagy

d) a bűnügyi nyilvántartó szerv a Fővárosi Főügyészség útján

a tagállami ítélet megfeleltetése iránt intézkedik.

(2) A magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésére a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő tartama alatti tagállami elítélés okán, csak a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. E rendelkezés a tagállami ítélet egyéb okból történő figyelembevételének, illetve megfeleltetésének nem akadálya.

(3) Ha a tagállami ítélet alapján a magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésének van helye, a bíróság a tagállami határozat büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről és az alapügyek egyesítéséről nem rendelkezik, és

a) halmazati büntetést szab ki, ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételére került sor, vagy

b) önállóan szab ki büntetést, amely során figyelemmel kell lenni a tagállami határozatban kiszabott büntetésre, illetve alkalmazott intézkedésre.

(4)459 A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetését követően a megfeleltetésről szóló jogerős határozatot az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság részére küldi meg a feltételes szabadság megszüntetése, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, a javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás megszüntetése vagy a próbára bocsátás megszüntetése és – a (3) bekezdés alkalmazásával – büntetés kiszabása érdekében.

(5)460 A (4) bekezdésben meghatározott esetben az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálati eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy a bűnügyi költséget az állam viseli és az eljárásban a Be. 672. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

111/D. § (1)461 A megfeleltetés során a bíróság megállapítja a tagállami ítéletben szereplő bűncselekménynek – az (1a) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Btk. szerinti minősítését, és megvizsgálja, hogy a figyelembe vehető tagállami ítélet rendelkezései, valamint az abban kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés összeegyeztethetők-e a magyar törvénnyel. Ha a tagállami ítélet rendelkezései vagy az abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés nem összeegyeztethető a magyar törvénnyel, továbbá ha ezek jogkövetkezményei nem felelnek meg a magyar törvénynek, a bíróság a tagállami ítélet rendelkezéseit, valamint a kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a magyar törvénynek megfelelően átalakítja, illetve kiegészíti. A tagállami ítélet át nem alakított rendelkezéseit a tagállami ítéletnek megfelelően kell figyelembe venni.

(1a)462 A megfeleltetés során a bíróság a tagállami ítéletben szereplő bűncselekmény Btk. szerinti minősítését

a) nem állapítja meg, ha

aa) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény és a végrehajtási jogsegély nem tagadható meg abból az okból, hogy tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe, vagy

ab) a tagállami ítéletben szereplő bűncselekmény Btk. szerinti minősítésének megállapítása a figyelembevétel céljából nem szükséges és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a figyelembevétel a kettős büntethetőség elvét nem sérti,

b) a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg, ha az a figyelembevétel céljához elégséges.

(2) A tagállami ítélet rendelkezéseinek, a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés átalakítására akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet rendelkezése, a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő lenne, vagy az a magyar törvényben nem ismert. A bíróság

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a bűncselekmény vonatkozásában a Btk. által alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, valamint

b) a tagállami ítélet más rendelkezéseit

a magyar törvénynek megfelelően úgy alakítja át, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a tagállami ítélet rendelkezéseinek, valamint az abban kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek.

(3) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés, ha annak tartama rövidebb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.

(4) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés arra figyelemmel, hogy

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye,

b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem lenne elhalasztható,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye,

d) a tagállami hatóság a sportrendezvények látogatásától való eltiltást nem sportrendezvénnyel összefüggésben szabta ki, vagy

e) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye.

(5) A tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a (4) bekezdés alkalmazása esetén is a Btk. szerint alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell megfeleltetni.

(6) Az (3)–(5) bekezdésben foglaltakat más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell alkalmazni.

(7) A tagállami ítélet rendelkezéseinek kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami elítéléshez a magyar törvény alapján olyan kötelező jogkövetkezmény kapcsolódik, amelyről a tagállami ítélet nem rendelkezett.

(8) A tagállami ítélet átalakítása, illetve kiegészítése nem eredményezheti a tagállami ítéletben meghatározott büntetésnél, intézkedésnél súlyosabb büntetés vagy intézkedés megállapítását, illetve a büntetés vagy intézkedés hátrányosabb végrehajtását.

(9) A bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletnek a kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek a figyelembevétel céljával nem érintett, illetve a büntetés vagy intézkedés végrehajtásával összefüggő rendelkezéseit, a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén alakítja át, illetve egészíti ki.

111/E. § (1) A bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetést a magyar törvény alapján megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell alkalmazni.

(3) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként alakítja át a tagállami ítéletben kiszabott büntetést, ha a tagállami bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a tagállami ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát – a 111/D. § megfelelő alkalmazásával – a tagállami ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.

(4) A 110/B. § esetén a bíróság a tagállami ítéletet a figyelembe vehető bűncselekmény vagy bűncselekmények vonatkozásában a magyar törvény által kiszabható büntetés vagy alkalmazható intézkedés keretei között a 111/D. §, valamint az (1)–(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával alakítja át, illetve egészíti ki.

(5) Ha a bíróság olyan tagállami ítélet megfeleltetését végzi, amely több korábbi tagállami ítéletet foglal magában, és az összefoglalt tagállami ítéletben szereplő egyes tagállami ítéletek megfeleltetésére már sor került, úgy ezt a tényt a bíróság a megfeleltetésről rendelkező határozatában megállapítja, a korábbi megfeleltetésről szóló határozatot azonban nem változtathatja meg, illetve helyezheti hatályon kívül.

111/F. § Ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést végrehajtották, végrehajtása folyamatban van vagy az a tagállam joga szerint nem hajtható végre, a megfeleltetés során a bíróság megállapítja a büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó, a figyelembevétel céljával összefüggő adatokat is.

111/G. § (1) A megfeleltetés alapján a bíróság határozatában megállapítja, hogy

a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, vagy

b) a tagállami ítélet figyelembe vehető és megállapítja a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseit.

(2)463 A tagállami ítélet figyelembevételét kizáró határozat ellen az ügyészség, a figyelembevételt és a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseit megállapító határozat ellen az elítélt, a védője és az ügyészség jelenthet be fellebbezést.

(3)464 A bíróság a megfeleltetésről szóló jogerős ügydöntő végzését megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv részére is.

(4)465 Ha a megfeleltetésre a büntetőeljárásban eljáró bíróság vagy ügyészség indítványa alapján került sor, a bíróság jogerős ügydöntő végzését megküldi az indítványt előterjesztő részére is.

(5) Amennyiben a megfeleltetésre a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő kezdeményezésére került sor, a bíróság a megfeleltetést soron kívül folytatja le. Ha a bíróság a döntését harminc napon belül nem hozza meg, erről, valamint a döntés várható határidejéről a bűnügyi nyilvántartó szervet tájékoztatja.

(6)466 A bíróság az eljárást megszünteti,

a) ha a tagállami ítélet megfeleltetéséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak, és a határozat kiegészítésének vagy megváltoztatásának nincs helye,

b) ha a megfeleltetés során az eljáró bíróság a tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérte, és az egy éven belül nem vezetett eredményre, feltéve, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a megfeleltetésről nem lehet rendelkezni,

c) az e törvényben meghatározott egyéb okból.

(7)467 Ha a bíróság a megfeleltetési eljárást a (6) bekezdés b) pontja alapján szünteti meg, a tagállami ítélet meghozatalát követően indult büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság a tagállami ítéletet a megfeleltetés hiányában is a rendelkezésre álló adatok alapján veszi figyelembe.

111/H. § (1)468 A bíróság a megfeleltetésről szóló határozatot hivatalból, illetve az eljáró bíróság, az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára kiegészítheti vagy megváltoztathatja, ha

a) egy újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet olyan rendelkezésének a megfeleltetése indokolt, amelyről a megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,

b) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele során a tagállami ítélet olyan rendelkezésének megfeleltetése indokolt, amelyről a megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,

c) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásával kapcsolatos olyan új adat vagy körülmény megfeleltetése indokolt, amely a korábbi megfeleltetés során nem állt rendelkezésre, és amelynek a megfeleltetése az újabb büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés vagy intézkedés végrehajtása tekintetében szükséges, vagy amely érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait, vagy

d) a tagállami ítéletet az ítélethozatal szerinti tagállamban megváltoztatták, és a változás az újabb büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés, illetve intézkedés végrehajtása tekintetében lényeges, vagy érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait.

(2) A bíróság a megfeleltetésről szóló határozat kiegészítéséről vagy megváltoztatásáról hozott határozatát megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv részére is.

(3)469 Ha az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a megfeleltetésről szóló határozat kiegészítésének vagy megváltozatásának indokoltságát a bűnügyi nyilvántartó szerv észleli, a megfeleltetés kiegészítését vagy megváltozatását az ügyészség útján kezdeményezheti.

111/I. §470 A bíróság a megfeleltetésről szóló határozatát hivatalból, illetve az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványára hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a tagállami ítélet megfeleltetéséről korábban jogerős ügydöntő határozatot hoztak, és a határozat kiegészítésének vagy megváltoztatásának nincs helye.

IX. Fejezet

VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLY

112. § Végrehajtási jogsegélyek

a) a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására,

b) a próbaidő alatti magatartási szabályok és egyéb alternatív szankciók végrehajtására,

c) a pénzbüntetés vagy más pénzügyi kötelezés végrehajtására, valamint

d) az elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtására

irányuló jogsegélyek.

46. A végrehajtás átvételének általános szabályai

113. § A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető.

113/A. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély teljesítésére

a)471 a terhelt tényleges tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság, vagy

b)472 a Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt esetén a Budai Központi Kerületi Bíróság

rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

113/B. § (1)473 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély, illetve az egyéb ügyiratok közvetlenül és bármely olyan dokumentálható módon előterjeszthetőek, amely lehetővé teszi az ügyiratok hitelességének megállapítását. Az ügyiratok ilyen módon történő megküldése esetén az jogsegély előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor nem került sor, a bíróság kérheti, hogy a tagállami hatóság küldje meg számára a tanúsítvány eredeti példányát, illetve a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami határozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát.

(3) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a bíróságnak a tagállami hatósággal történő kapcsolattartására az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

113/C. § Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, szabadságvesztés büntetés átvétele esetén a miniszterhez, amelyről a bíróság vagy más hatóság a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.

46/A. Megtagadási okok

114. § (1) A bíróság megtagadja a végrehajtás átvételét, ha

a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe,

b) a tagállami ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar jog szerint a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajthatósága elévült,

c) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a mellékelt tagállami ítéletnek,

d) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány hiányos, pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra kitűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges,

e) a terhelt mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel, vagy

f) a tagállami ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre közkegyelem terjed ki.

(2) A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését megtagadhatja, ha a tagállami ítéletet a terhelt távollétében hozták.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megtagadási ok nem alkalmazható, ha a tagállam jogával összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg, vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta, és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) a tagállami ítélet kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

46/B. Egyeztetés

115. § (1) A végrehajtási jogsegély teljesítése, valamint az átvett végrehajtás eredményes teljesítése érdekében a bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal egyeztet, a tanúsítvány pontosítását, kiegészítését, a döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kéri, ha a 114. § (1) bekezdés b)–d) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok merül fel.

(2) A bíróság indokolt esetben

a) a kibocsátó tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is

egyeztethet.

(3) A bíróság a eljárási határidőre is figyelemmel az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak teljesítésére határidőt tűzhet.

(4) A bíróság az (1)–(2) bekezdés alapján előterjesztett megkeresés teljesítéséig, legfeljebb azonban a (3) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az eljárást felfüggesztheti.

(5) Tagállami hatóságtól a megküldeni kért iratok magyar nyelvre történő lefordítása csak akkor kérhető, ha azt e törvény lehetővé teszi.

46/C. A bíróság döntései

116. § (1) A bíróság a lefolytatott eljárás alapján dönt a tagállami ítélet megfeleltetéséről, egyben

a) a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy

b) a tagállami ítélet végrehajtási jogsegélyben megjelölt büntetésének vagy intézkedésnek a végrehajtását átveszi és meghatározza a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket.

(2) A bíróság a megfeleltetésről csak az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez, illetve a végrehajtási jogsegély teljesítéséhez szükséges mértékben rendelkezik.

(3) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetését mellőzi, ha arra korábban már oly módon került sor, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételéhez a korábbi megfeleltetés kiegészítése sem szükséges.

(4)474 A bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásáról minden esetben indokolt ügydöntő végzést hoz.

(5)475 A bíróság döntéséről, valamint az ügydöntő végzés jogerőre emelkedésének időpontjáról tájékoztatja a tagállami hatóságot is. A bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot a tagállami ítélet megfeleltetésének eredményéről is, különösen, ha a megfeleltetés során a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés átalakítására vagy ezzel összefüggésben a tagállami ítélet kiegészítésére került sor.

116/A. § Ha a bíróság az eljárást törvényben meghatározott okból felfüggeszti, döntéséről haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot is.

46/D. Határidők

117. § (1) A bíróság a végrehajtási jogsegély tárgyában az iratok megérkezésétől számított hatvan napon belül dönt.

(2) A bíróság az eljárását felfüggesztheti akkor is, ha kibocsátó tagállami hatóság által megküldött iratok lefordítása szükséges.

(3) Ha az eljárás felfüggesztésének van helye, a felfüggesztés tartama az eljárási határidőbe nem számít bele.

117/A. § (1)476 A végrehajtás megtagadása ellen az ügyészség jelenthet be fellebbezést. A végrehajtás elrendelése ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat ellen, ha arra a kibocsátó tagállami hatósággal, más tagállami hatósággal történő egyeztetés miatt, vagy iratok lefordítása okán került sor.

(3) A fellebbezésben a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítélet nem támadható. A végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet felülvizsgálatára vagy más rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatására csak a tagállami hatóság jogosult.

(4) A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetést követően nyomban be kell jelenteni, a kézbesítés útján közölt határozat elleni fellebbezés a kézbesítéstől számított három napon belül jelenthető be.

(5) A bíróság a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság részére.

(6)477 A másodfokú bíróság az ügyiratok kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a végrehajtási jogsegély elsőfokú bírósághoz érkezésétől számított kilencven napon belül dönt. Az eljárási határidőbe a felfüggesztés tartama nem számít bele.

117/B. §478 Ha kivételes esetben a végrehajtás átvételével kapcsolatos jogerős ügydöntő végzés a 117/A. § (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság – a késedelem okainak és a jogerős ügydöntő végzés meghozatalához előreláthatóan szükséges időnek a közlése mellett – a tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

46/E. Egyéb rendelkezések

118. § Ha a tagállami hatóság a tanúsítványt a végrehajtás megkezdése előtt visszavonja, a bíróság szükség esetén a végrehajtás átvétele tárgyában hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti.

118/A. § A végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítés alapján a bíróság haladéktalanul intézkedik a végrehajtás megszüntetése érdekében.

118/B. § A bíróság által átvett, a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására a magyar jogszabályok irányadók, ideértve

a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, illetve azok megszegése vagy nem teljesítése esetén alkalmazható következményekre,

c) a pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatására,valamint

d) a végrehajtási kegyelem gyakorlására

vonatkozó szabályokat is.

118/C. § A bíróság az eljárást megszünteti, ha megállapítja, hogy a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés nem hajtható végre.

118/D. § (1) A bíróság a kibocsátó tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja

a) a végrehajtás felfüggesztéséről, a felfüggesztés indokának megjelölésével együtt,

b) a végrehajtás megszüntetéséről, a megszüntetés indokának megjelölésével együtt, valamint

c) a végrehajtás befejezéséről.

(2) A végrehajtás felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot lehetőség szerint tájékoztatni kell a felfüggesztés várható tartamáról, a végrehajtás folytatásának várható időpontjáról is.

47. A végrehajtás átadásának általános szabályai

119. § (1) Az elítélt a végrehajtási jogsegélyt érintő kezdeményezését vagy más nyilatkozatát a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor is előterjesztheti, amelyet a büntetőügyben eljáró bíróság az e törvényben foglaltak alapján jegyzőkönyvbe vesz, és azt a végrehajtási jogsegély előterjesztésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja.

(1a)479 Ha e törvény kivételt nem tesz, a végrehajtási jogsegély előterjesztésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság.

(2)480 Ha a végrehajtás átadására távollévő terhelttel szembeni eljárásban, a külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatott eljárásban hozott határozat, a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése vagy büntetővégzés alapján kerül sor, továbbá, ha a végrehajtás átadásának alapjául szolgáló ítélet meghozatalára azért került sor a terhelt távollétben, mert a terhelt előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a tanúsítványban fel kell tüntetni

a) a terhelt távollétének tényét,

b) a terhelt idézésével vagy értesítésével, továbbá az eljárást érintő tudomásával kapcsolatos körülményeket,

c) a terhelt védelmével kapcsolatos körülményeket és

d) a terhelt számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség adatait.

119/A. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a magyar bíróság ítéletének vagy határozatának végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(2) A végrehajtás átadása, illetve az átadott büntetés vagy intézkedés eredményes végrehajtása érdekében a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tagállami hatósággal egyeztethet, a tagállami hatóság kérésére kiegészítő adatokat, iratokat bocsáthat a tagállami hatóság rendelkezésre.

119/B. § (1) A végrehajtási jogsegélyt a tanúsítvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell előterjeszteni.

(2) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet vagy határozatot, illetve annak lényeges részét csak akkor kell lefordítani, ha azt e törvény előírja.

(3)481 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély ügyiratai a tagállami igazságügyi hatóság számára közvetlenül és bármely olyan dokumentálható módon továbbíthatók, amely lehetővé teszi a végrehajtó tagállam számára az ügyiratok hitelességének megállapítását.

(4) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztése során nem került sor, a tagállami hatóság kérelemére a tanúsítvány eredeti példányát, illetve az ítélet vagy határozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát is meg kell küldeni a tagállami hatóság számára.

(5) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a tagállami iratok megküldésére a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az iratok ilyen módon történő megküldését szabályszerűnek kell tekinteni.

(6) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a végrehajtás átadására irányuló jogsegély egyidejűleg csak egy tagállamba továbbítható.

119/C. § (1) A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átadását követően a magyar bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására a végrehajtó tagállami jogszabályok irányadóak, ideértve

a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, megszegése, vagy nem teljesítése esetén alkalmazható következményekre,

c) a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka átváltoztatására,

d) a végrehajtási kegyelemre

vonatkozó szabályokat is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatok meghozataláról magyar bíróság csak akkor rendelkezhet, ha a végrehajtás joga visszakerül Magyarországra.

119/D. § A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha

a) a végrehajtó tagállam a végrehajtás átvételét megtagadja,

b) a végrehajtó tagállam a végrehajtást annak teljesítése nélkül megszünteti,

c) a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tanúsítványt az e törvényben meghatározottak szerint visszavonta, és erről a végrehajtó tagállami hatóságot tájékoztatta.

119/E. § Az átadott büntetés vagy intézkedés alapjául szolgáló határozat hatályon kívül helyezéséről, illetve végrehajthatóságának megszűnéséről vagy a végrehajtást érintő más körülményről haladéktalanul értesíteni kell a tagállami hatóságot.

IX/A. Fejezet

A BÜNTETŐÜGYEKBEN HOZOTT, SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETÉST KISZABÓ VAGY SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉST ALKALMAZÓ ÍTÉLETEK VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

48. A végrehajtás átvétele

120. § (1) A jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet alapján kerülhet sor, ha a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

a) a tagállami ítéletet vagy annak hitelesített másolatát,

b) a 8. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven,

c) az elítélt nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet, és

d) az elítélt Magyarországon tartózkodása esetén az elítélt értesítését igazoló, a 9. számú mellékletben megjelölt formanyomtatványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a miniszter fogadja.

120/A. § (1) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha

a) a végrehajtás átadásához az elítélt hozzájárult, és

b) a tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van.

(2) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az (1) bekezdés esetén is csak akkor vehető át, ha a végrehajtás átvétele elősegíti az elítélt társadalomba való beilleszkedését (a továbbiakban: beilleszkedési feltétel), amelyről a miniszter dönt.

(3) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha

a)482 az elítélt Magyarországon lakcímmel rendelkező magyar állampolgár,

b) az elítélt a tagállamban történt elítélését követően vagy az ellene a tagállamban folyamatban lévő eljárásra tekintettel Magyarországra szökött vagy ide más módon visszatért,

c) az elítélt olyan magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnak, vagy

d) az elítélt olyan nem magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnak.

(4) A (3) bekezdés a) és c) pontja esetén a beilleszkedési feltétel nem vizsgálható.

48/A. A miniszter eljárása

121. § (1) A végrehajtás átvételének általános szabályait a miniszter eljárása esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A miniszter – különösen a beilleszkedési feltétel, a végrehajtás átvételének feltételei és indokoltsága tárgyában – a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztethet.

(3) A miniszter részletes indokolással ellátott írásbeli véleményben tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a beilleszkedési feltétel nem áll fenn. A 120/A. § (4) bekezdés kivételével a vélemény – indokolt esetben – tartalmazza azt is, hogy a miniszter nem járul hozzá a tanúsítvány megküldéséhez. A miniszter a tagállami hatóság kérésére tájékoztatást ad a feltételes szabadságra bocsátás várható legkorábbi időpontjáról.

(4) Ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság a (3) bekezdésre figyelemmel a tanúsítványt visszavonja, a miniszter az eljárást megszünteti.

121/A. § A beilleszkedési feltétel fennállása esetén a miniszter a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét kezdeményezheti.

121/B. §483 A miniszter a 120. § szerinti ügyiratokat a bíróság részére továbbítja, ha a 120/A. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, ellenkező esetben a végrehajtás átvételét megtagadja.

48/B. A bíróság eljárása

122. § (1) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegély teljesítése során a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2)484 Ha az elítélt tartózkodási helye külföldön van a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély elbírálásakor, a bíróság az ügyiratok alapján dönt. Egyéb esetben a bíróság ülést tart, amelyen az ügyész, a terhelt és – ha a Be. alapján védő részvétele kötelező – a védő jelenléte kötelező.

(3) A bíróság a döntéséről a miniszter útján tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter útján keresi meg, ha a végrehajtási jogsegély teljesítése során más tagállami hatósággal történő egyeztetés szükséges.

(4) Ha a tanúsítványban foglaltak a végrehajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatos döntéshez nem elégségesek, a bíróság az egyeztetés során a tagállami igazságügyi hatóságtól a tagállami ítélet, vagy annak lényeges részeinek magyar nyelvre történő lefordítását is kérheti. A bíróság a tagállami ítélet lényeges részeinek meghatározása tekintetében a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztethet.

122/A. § A bíróság a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 120/A. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) a magyar jog szerint a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajthatósága elévült,

c) a tagállami igazságügyi hatóság a végrehajtás átvételét megelőzően a 123. § (2) bekezdésére figyelemmel nem járul hozzá ahhoz, hogy az előterjesztett hozzájárulás iránti kérelem alapján az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás induljon, őt elítéljék, vagy egyéb módon vonják el a szabadságát, vagy

d) a tagállami határozat olyan pszichiátriai vagy orvosi kezelésre irányuló vagy más, szabadságelvonással járó intézkedést tartalmaz, amelyet Magyarország nem tud végrehajtani.

48/C. A megfeleltetés speciális szabálya

122/B. § (1) Ha a tagállami ítélet nem tartalmaz rendelkezést a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletet kiegészíti, amely során a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a tagállami jog rendelkezései alapján határozza meg, ha annak időpontja megelőzi a feltételes szabadságra bocsátás magyar jogszabályok alapján meghatározható legkorábbi időpontját.

(2) Nem akadálya a büntetés végrehajtandó része átvételének, ha a tagállami bíróság ítéletében meghatározott részében végrehajtani rendelt, a fennmaradó részében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ebben az esetben a bíróság megvizsgálja, hogy a tagállami ítélet figyelembe vehető-e, azonban a tagállami ítéletben kiszabott, meghatározott részében végrehajtani rendelt, a fennmaradó részében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés megfeleltetéséről a 111/E. § (3) bekezdése alapján nem rendelkezik.

(3) Ha a végrehajtás átvétele megtagadásának nincs helye, a bíróság a tagállami bíróság ítéletében meghatározott végrehajtani rendelt rész, illetve annak fennmaradó részének végrehajtását veszi át. A végrehajtani rendelt rész tartamának – a próbaidőre felfüggesztett rész tartamára is figyelemmel –, valamint végrehajtási fokozatának meghatározása során a 45/A. alcím rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ilyen esetben feltételes szabadságra bocsátásra nem kerülhet sor.

(4) Az átvett büntetés végrehajtásának tartama a tagállami ítéletben meghatározott próbaidő tartamába nem számít bele.

48/D. A specialitás szabálya, a tagállami hatóság tájékoztatása

123. § (1) A végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy

a)485 az egyéb bűncselekményt érintő büntetőeljárás lefolytatásához, valamint az egyéb bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásához akkor sem szükséges az elítélt hozzájárulása, ha az elítélt az átszállításhoz hozzájárult,

b) az elítélt specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.

(2) A végrehajtás átvételét a bíróság ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a 30. § (4) bekezdés alapján a büntetőeljárás lefolytatásához a hozzájárulást megadja.

123/A. § A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítése során az alábbiakról is haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot:

a) arról, hogy – a végrehajtási jogsegélyt előterjesztő tagállamban fogvatartásban lévő elítélt kivételével – a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezését követően az elítélt nem található az ország területén, ha a büntetés vagy az intézkedés erre tekintettel nem hajtható végre,

b) az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, valamint ha az elítéltet a bíróság pártfogó felügyelet alá helyezte, annak tényéről, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság az erről szóló tájékoztatást kérte,

c) ha az elítélt a végrehajtás befejezését megelőzően megszökött,

d) ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy a végrehajtás egyéni kegyelem, közkegyelem miatt, vagy más okból befejeződött.

48/E. Ideiglenes végrehajtási letartóztatás

124. § A bíróság a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély megérkezése vagy a végrehajtásra vonatkozó határozat meghozatala előtt a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, ha

a) a tagállami igazságügyi hatóság erre irányuló indítványt tett,

b) az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, és

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

124/A. § (1)486 Ha az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése valószínűsíthető és az elítélt nincs fogvatartásban, az elítélt őrizete a 7. § megfelelő alkalmazásával elrendelhető. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése tárgyában ülést tart.

(2) Az ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.

124/B. § Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos határozat meghozataláig tart, és nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az őrizet és az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes idejét be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.

124/C. § (1)487 Ha a bíróság az 5. § (4) bekezdése esetén az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadta, az európai elfogatóparancs megtagadásával egyidejűleg elrendeli az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes végrehajtási letartóztatás a (3) bekezdés szerinti ülés időpontjáig, legfeljebb azonban harminc napig tart.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a 120. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat megküldi, a bíróság haladéktalanul ülést tart. Az ülésen a bíróság az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását fenntartja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, egyébként az ideiglenes végrehajtási letartóztatást megszünteti.

(4) Ha a bíróság vagy a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a 120. § (1) bekezdés szerinti iratok nem érkeznek meg, az elítéltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(5) Az (1) bekezdés alapján elrendelt és a (3) bekezdés alapján fenntartott ideiglenes végrehajtási letartóztatásra a 124/B. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(6)488 Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás helyett, az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával a terhelt ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelete is elrendelhető, ha a terhelt Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel rendelkezik, és személyi, családi körülményeire, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére és a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel megállapítható, hogy a büntetés végrehajtásának megkezdése ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése nélkül is biztosítható.

48/F. Az elítélt átvétele

125. § A végrehajtás átvételét követően az elítélt személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik, és az elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítja.

49. A végrehajtás átadása

126. § (1) Ha az elítélt Magyarországon vagy a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átadható a végrehajtó tagállamba, ha

a) e tagállam tekintetében a beilleszkedési feltétel fennáll,

b) az elítélt a végrehajtás átadásához hozzájárult, és

c) alappal feltehető, hogy a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor a letöltendő büntetéséből vagy az alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap lesz hátra.

(2) A végrehajtási jogsegélynek az elítélt hozzájárulása nélkül történő továbbítására, valamint a beilleszkedési feltétel vizsgálatára a 120/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3)489 A miniszter a beilleszkedési feltétel tekintetében az ügyiratok továbbítását megelőzően is egyeztetést folytathat a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával arról, hogy az hozzájárul-e a tanúsítvány továbbításához.

(4) Ha a végrehajtás átadása a végrehajtó tagállam hozzájárulásához kötött, és a végrehajtó tagállam a tanúsítvány továbbításához nem járul hozzá, a miniszter a végrehajtási jogsegélyt nem terjeszti elő, vagy azt visszavonja, amelyről a büntetés-végrehajtási bírót és az elítéltet tájékoztatja.

49/A. A miniszter eljárása

127. § (1) A végrehajtás átadásának általános szabályait a miniszter eljárása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásáról a miniszter dönt.

(3)490 A végrehajtás átadását a 120. § (1) bekezdésében meghatározott ügyiratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével a miniszter kezdeményezi.

(4) A megkeresésben a miniszter tájékoztatást kérhet arról, hogy a végrehajtó tagállam joga szerint az érintett személy mely időpontban jogosult korai vagy feltételes szabadságra.

(5)491 Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik a miniszter a 9. számú mellékletben megjelölt formanyomtatványon, az elítélt anyanyelvén vagy az általa ismertként megjelölt más nyelven értesíti az elítéltet az ügyiratoknak a tagállami igazságügyi hatóság részére történt továbbításáról.

49/B. A bíróság eljárása

128. § (1) A végrehajtás átadásához szükséges tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a büntetés-végrehajtási bíró állítja ki.

(2)492 Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró rendelkezik illetékességgel.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetés-végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet, illetve annak lényeges részét akkor kell lefordítani a 119/B. § (1) bekezdésében megjelölt valamely nyelvre, ha a végrehajtó tagállam erre irányuló kérelmet terjeszt elő, és korábban olyan nyilatkozatot tett, amely alapján kérheti az ítéletnek, vagy annak lényeges részeinek fordítását. Az ítélet lényeges részének meghatározása tekintetében egyeztetésnek van helye. Az ítélet vagy annak lényeges részeinek fordítása iránt a miniszter is intézkedhet.

(5)493 A kitöltött tanúsítványt, a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal, továbbá – amennyiben rendelkezésre áll – az ítélet fordításával együtt a büntetés-végrehajtási bíró a miniszter részére küldi meg.

(6)494 A tanúsítvány kitöltéséhez szükséges, esetlegesen hiányzó adatok beszerzése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró a minisztertől kér adatszolgáltatást.

49/C. Az elítélt kezdeményezése, hozzájárulása

129. § (1) Az elítélt – ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak vagy megalapozottan feltehető, hogy a feltételei fenn fognak állni – kezdeményezheti a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő végrehajtását.

(2) Az elítélt a kezdeményezését a büntetés-végrehajtási intézetben is előterjesztheti. A büntetés-végrehajtási intézet az elítélt kezdeményezését a miniszter részére továbbítja.

(3)495 Az elítélt a hozzájárulásáról a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban található tényleges tartózkodási helyét, és a büntetés vagy intézkedés tagállami végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.

(4) Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet tájékoztatja

a) a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,

b) arról, hogy a kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,

c) a specialitás szabályáról, továbbá arról, hogy hozzájárulása esetén a specialitás szabálya nem alkalmazható.

(5) Ha a végrehajtás átadása az elítélt hozzájárulásához kötött, és a végrehajtás átadására nem az elítélt kezdeményezésére került sor, az elítélt hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozatának beszerzésére az (3)–(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

49/D. Ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem

130. § (1) Ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak, és az elítélt a végrehajtó tagállam területén tartózkodik, a miniszter a végrehajtás átadására irányuló kezdeményezés előterjesztésével egyidejűleg indítványozhatja, hogy a végrehajtó tagállam rendelje el az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

(2) Az indítványról a miniszter a büntetés-végrehajtási bíró véleményének beszerzését követően dönt.

(3) Ha az elítélt elfogására európai elfogatóparancs alapján került sor és az európai elfogatóparancsot végrehajtó tagállam a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére tekintettel az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását tervezi, a miniszter az (1) bekezdés szerinti indítványt indokolt esetben haladéktalanul előterjeszti, ha a végrehajtó tagállam az európai elfogatóparancsot nem tekinti az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránt előterjesztett indítványnak.

49/E. A tanúsítvány visszavonása

130/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdése előtt a tanúsítványt – indokolással – visszavonhatja. A tanúsítvány visszavonása esetén a végrehajtás joga visszakerül Magyarországra.

(2) Ha

a) a büntetés vagy intézkedés végrehajtása még nem kezdődött meg, és

b) a 127. § (3) bekezdés szerinti megkeresésre érkezett tájékoztatás alapján feltehető, hogy a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés célja a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás időpontjának végrehajtó tagállam általi meghatározására tekintettel nem érhető el,

a miniszter megtagadja a végrehajtás átadását, amelyről haladéktalanul tájékoztatja a büntetés-végrehajtási bírót. A büntetés-végrehajtási bíró a miniszteri tájékoztatást követő tíz napon belül visszavonja a tanúsítványt, és az erről szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek. A miniszter a tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

49/F. Egyéb rendelkezések

130/B. § (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre, vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy Magyarország területén tartózkodik, a végrehajtás átadása esetén az elítéltet a végrehajtó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetett időpontban, de legkésőbb a végrehajtás átvételéről szóló tagállami határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell átadni a végrehajtó tagállam hatóságának.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elítélt átadása nem lehetséges, haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átszállítási időpontban kell megállapodni. Az elítélt átadására ebben az esetben az új időpontot követő tíz napon belül kerül sor.

(3) Az elítélt személy átszállítását a NEBEK – szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség közreműködésével végzi.

130/C. § A jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásához szükséges tanúsítványban fel kell tüntetni az alábbiakat is:

a) az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztését, vagy ha tanúsítvány megküldését megelőzően ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztésére került sor,

b) ha a tanúsítvány alapját képező büntetőeljárásban a terhelttel összefüggésben, akár büntetőeljárás lefolytatása, vagy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett olyan európai elfogatóparancs kibocsátására került sor, amelyet az a tagállam hajtott végre, ahova a tanúsítvány továbbítani kell,

c) a büntetés vagy intézkedés már letöltött tartamára vonatkozó és kitöltésének várható időpontjával kapcsolatos adatokat, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó adatokat, és azt, hogy a bíróság tájékoztatást kér a feltételes szabadságra bocsátás tényleges időpontjáról, tartamáról,

d) tájékoztatást kell nyújtatni az elítélt személynek a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásával kapcsolatos álláspontjáról.

131. § (1) A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha a tagállami igazságügyi hatóság arról értesíti a minisztert, hogy az ítélet végrehajtását azért szüntette meg, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt megtalálható és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre.

(2) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta tájékoztatja a minisztert az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező, jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyekről.

IX/B. Fejezet

A PRÓBAIDŐ ALATTI MAGATARTÁSI SZABÁLYOK ÉS ALTERNATÍV SZANKCIÓK VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

50. Értelmező rendelkezések

132. § (1) E törvény alkalmazásában

1. alternatív szankció: a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől, az elzárástól, a szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő, kötelezettséget vagy tilalmat előíró, önállóan kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés,

2. próbaidő alatti magatartási szabály: a felfüggesztett büntetéssel, vagy más felfüggesztett szabadságelvonással járó intézkedéssel, a próbára bocsátással vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban megállapított magatartási szabály.

(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami ítéleten alapuló, az arra jogosult tagállami hatóság olyan határozatát is érteni kell, amely feltételes szabadságra bocsátást biztosít, vagy a próbaidő alatti magatartási szabályokat tartalmaz.

50/A. A végrehajtás átvétele

133. § (1) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére az alábbi kötelezettséget vagy tilalmat tartalmazó szabályok tekintetében kerülhet sor:

a) a terhelt számára előírt lakóhely- vagy munkahelyváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettség,

b) meghatározott helyeket vagy meghatározott területeket érintő látogatási tilalom,

c) tagállam területének elhagyására vonatkozó korlátozás,

d) a terhelt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére vonatkozó, illetve a szakmai tevékenység végzésének korlátozását vagy ezek végrehajtási módját előíró utasítás,

e) meghatározott időpontokban történő jelentkezési kötelezettség,

f) meghatározott személyekkel történő kapcsolattartás, érintkezés tilalma,

g) a bűncselekmény elkövetése céljából felhasznált vagy valószínűleg felhasznált tárgyakkal való érintkezés tilalma,

h) a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség, illetve az ilyen jóvátétel teljesítése igazolásának kötelezettsége,

i) közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség,

j) a pártfogó felügyelővel vagy más hasonló feladatot ellátó szociális szolgálat képviselőjével való együttműködési kötelezettség,

k) gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvételi kötelezettség.

(2) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha

a)496 az elítélt tényleges tartózkodási helye Magyarországon van, vagy az elítélt Magyarországhoz kötődő családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolata a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálná, és az elítélt Magyarországra visszatért, vissza kíván térni, vagy itt kíván tartózkodni,

b) az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály tartama eléri a hat hónapot, és

c) a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

ca) tagállami ítéletet, és

cb) a 10. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

50/B. A megfeleltetés speciális szabályai

134. § (1) A végrehajtás átvételének önmagában nem akadálya, ha a tagállami ítélet a 133. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő kötelezettséget vagy tilalmat is meghatároz, de az ilyen kötelezettség vagy tilalom végrehajtása csak akkor vehető át, ha az megfeleltethető.

(2) Ha a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítéletben a 133. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség vagy tilalom olyan alternatív szankcióként került alkalmazására, amely a magyar jogszabályoknak nem feleltethető meg, a bíróság a tagállami ítéletet próbára bocsátásként, és annak próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt, az alternatív szankcióval egyező magatartási szabályként felelteti meg.

(3) A (2) bekezdés esetén, ha a terhelt a magatartási szabályokat megszegi, a magyar jogszabályok szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, a bíróság a magatartási szabályok megszegéséről, továbbá az alternatív szankciót alappal feltehetően érintő egyéb körülményekről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

(4) A bíróság a (2) bekezdés esetén a végrehajtás átvételével kapcsolatos döntését megelőzően tájékoztatja tagállami hatóságot a tagállami határozat megfeleltetéséről és a (3) bekezdésben foglaltakról.

(5) A 133. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság megteszi a törvényben meghatározott külföldre utazási tilalommal kapcsolatban szükséges intézkedéseket is.

50/C. A bíróság eljárása

135. § Ha az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

135/A. § Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély teljesítése során a 117–117/B. § rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az elsőfokú bíróság a döntését a tanúsítvány megérkezésétől számított harminc napon belül, a másodfokú bíróság a döntését legkésőbb a tanúsítvány megérkezésétől számított hatvan napon belül hozza meg.

135/B. § A bíróság a tagállami hatóságot kérelemre haladéktalanul tájékoztatja a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a magyar jog szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a tagállami határozatban előírt alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály megsértése esetén a magyar jog szerint milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók.

135/C. § A bíróság a végrehajtás átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 133. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy

b) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat olyan orvosi kezelést rendel el, amelyet Magyarországon a magyar jognak megfelelő átalakítás ellenére sem lehet végrehajtani.

135/D. § (1) A bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha

a)497 a végrehajtás megkezdése akadályba ütközik, különösen, ha az elítélt Magyarország területén tényleges tartózkodási hellyel már nem rendelkezik,

b) a végrehajtás során a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály módosítására került sor,

c) a végrehajtás átvételét követően a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály megsértése miatt vagy más okból a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés elrendelésére vagy más hasonló jogkövetkezmény alkalmazására került sor.

(2) A bíróság a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály megsértéséről a 11. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

135/E. § A végrehajtást a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a)498 az elítélt a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt tényleges tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;

b) a kibocsátó tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, a végrehajtás megszüntetését a tagállami hatóság kéri, és az újabb büntetőeljárás a magyar jogszabályok alapján is a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő megszegésének tekinthető vagy annak megszüntetését indokolná.

51. A végrehajtás átadása

136. § (1)499 Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:

aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

ab) az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát;

ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson;

ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;

ag) az elítélt – hozzájárulása esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

ah) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;

ai) az elítélt a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson, részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást adja meg;

aj) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg;

ak) az elítélt a végrehajtó tagállam területét ne hagyja el;

al) az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat ne használjon,

b) közérdekű munkát szab ki,

c) sportrendezvények látogatásától való eltiltást szab ki,

d) a büntetés kiszabását egy évre elhalasztja, és jóvátételi munka végzését írja elő,

akkor e próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók végrehajtása átadható az elítélt személy tényleges tartózkodási helye szerinti tagállamnak, ha az elítélt e tagállamba visszatért, oda vissza kíván térni vagy ott kíván tartózkodni.

(2) A végrehajtás az elítélt kezdeményezésére – ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja – az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő tagállamba is továbbítható, ha ahhoz a tagállami hatóság hozzájárult.

(3) A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása akkor adható át, ha annak tartama a hat hónapot eléri vagy meghaladja.

(4) Különösen indokolt esetben, a végrehajtó tagállammal történt előzetes egyeztetés alapján a hat hónapot el nem érő próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása is átadható.

(5)500 Az elítélt kezdeményezését, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a tényleges tartózkodási helye szerinti tagállamba vagy ott kíván tartózkodni, a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

136/A. § (1)501 A bíróság a végrehajtás átadását a 133. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyiratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(2)502 A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban feltünteti a terhelt letartóztatására, kitöltött szabadságvesztés büntetésére vagy szabadságelvonással járó intézkedésére vonatkozó adatokat, valamint a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megszegése esetén alkalmazható szabadságelvonásra vonatkozó adatokat is.

136/B. § (1) A bíróság a tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi, ha

a) a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció végrehajtása még nem kezdődött meg,

b) a tagállami hatóság

ba) a magyar bíróság határozatát a nemzeti jogának megfelelően átalakította, vagy

bb) a bíróságot kérelemre tájékoztatta a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a tagállam joga szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a magyar bíróság határozatában előírt próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a tagállam joga szerint milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók, és

c) a bíróság a tagállam tájékoztatására tekintettel a magyar bíróság határozatában előírt próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek.

(2) A bíróság a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja, ha

a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatta

b)503 a tagállami hatóság a végrehajtást megszüntette, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy tényleges tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik,

c) a végrehajtás átvétele során a tagállami hatóság a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatását, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése miatt a büntetés kiszabását vagy intézkedés alkalmazását, illetve jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabását megtagadta.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megszegésével kapcsolatos határozatáról, valamint a végrehajtás idejének leteltéről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4) Ha az elítélt ellen új büntetőeljárás indul, a bíróság megkeresheti a tagállami hatóságot a végrehajtás visszaadása céljából. Ha a tagállami hatóság a végrehajtást visszaadja, a bíróság a továbbiakban a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja.

(5) Ha az elítélt ellen olyan új büntetőeljárás indult, amelyre figyelemmel a próbaidő megszüntetése indokolt, a bíróság a végrehajtás visszavételét kezdeményezi.

(6) Ha a bíróság a végrehajtást visszavette, akkor a próbaidő alatti magatartási szabályok alapjául szolgáló pártfogó felügyeletnek vagy az alternatív szankciónak a magyar bíróság határozatában megállapított tartamába a tagállami végrehajtás teljes tartamát be kell számítani.

IX/C. Fejezet

PÉNZBÜNTETÉS VAGY MÁS PÉNZÜGYI KÖTELEZÉS VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

52. Értelmező rendelkezések

137. § (1) E fejezet alkalmazásában

1.504 tagállami pénzbüntetés: a tagállami jogszabályok alapján büntetéssel vagy büntető jellegű szankcióval sújtható cselekmény elkövetése miatt

a) kiszabott pénzösszeg,

b) jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság,

c) indult eljárásban a bűncselekmény elkövetése miatt bűnösséget megállapító vagy azon alapuló tagállami határozatban megállapított eljárási költség,

d) a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel,

2. pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat: az arra jogosult tagállami hatóság tagállami pénzbüntetést kiszabó vagy megállapító jogerős határozata.

(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami pénzbüntetést kiszabó vagy megállapító tagállami határozatot is érteni kell.

52/A. A végrehajtás átvétele

138. § (1)505 A hetven eurót meghaladó összegű tagállami pénzbüntetés végrehajtása átvehető, ha a terhelt Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel, a terhelt, vagy a jogi személy Magyarországon vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, és a tagállami hatóság megküldi

a) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot, valamint

b) a 13. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

(2) A tagállami pénzbüntetés összegét a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege alapján kell meghatározni.

52/B. A megfeleltetés speciális szabályai

139. § (1) A megfeleltetés során a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami ítélet jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegének megfelelő alapulvételével kell eljárni.

(2) Ha a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény nem tartozik a magyar büntető joghatóság alá, vagy a cselekményt a kibocsátó tagállam területén követték el a tagállami ítélet megfeleltetése során a tagállami pénzbüntetés mértéke akkor sem alakítható át, ha az meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket. Ilyen esetben az egynapi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható, azonban a pénzbüntetés napi tételeinek száma nem haladhatja meg a Btk. alapján megállapítható mértéket.

(3) A jogi személlyel szemben alkalmazott tagállami pénzbüntetés esetén a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

52/C. A bíróság eljárása

140. § (1)506 A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt lakcíme alatt a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(2) Ha a bíróság illetékessége az (1) bekezdésre is figyelemmel a 113/A. § a) pontja alapján nem állapítható meg – a 113/A. § b) pontjában meghatározott illetékességi okot megelőzően – a végrehajtási jogsegély teljesítésére a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére, illetve

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a), illetve a b) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

140/A. § (1) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha a 138. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(2) A 114. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok akkor sem alkalmazható, ha

a) írásbeli eljárás esetén az érintett személy személyesen vagy a tagállam joga szerint eljárni jogosult képviselője útján tájékoztatást kapott a jogorvoslathoz való jogáról, annak határidejéről, és a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslatot nem terjesztett elő, vagy

b) az érintett személy megfelelő tájékoztatást kapott az eljárásról és a tárgyaláson való személyes megjelenés lehetőségéről, és ezt követően kifejezetten lemondott a szóbeli meghallgatáshoz vonatkozó jogáról, és kijelentette, hogy nem vitatja az ügyet.

(3) A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét a tagállamban szabálysértésnek minősülő cselekmény tekintetében kezdeményezte. Ebben az esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat jellegére és tartalmára figyelemmel nincs figyelembe vehető tagállami ítélet. Ilyen esetben a figyelembevétel szabályait a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegélyt, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegés, a bíróság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(7) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, és ezért a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

140/B. § (1) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, egyidejűleg megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja a megkeresésben megjelölt összeg egésze megfizetésének tényét, vagy a megadott határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. Ha a tagállami hatóság azt igazolja vissza, hogy a megjelölt összeg megfizetése nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(2) Ha a tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránt előterjesztett jogsegélyt a végrehajtás átvételét követően visszavonta, a bíróság a végrehajtást haladéktalanul megszünteti.

140/C. § (1) A tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvétele esetén a pénzbüntetés előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata.

(2) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a végrehajtás átvételét elrendelő határozatában jogszabályban meghatározott módon rendelkezik ennek végrehajtása iránt.

(3) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság a végrehajtásról a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint rendelkezik.

(4) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

140/D. § (1) A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz a kibocsátó tagállam a tanúsítványban hozzájárult. A pénzbüntetés átváltoztatásáról az átváltozatást elrendelő bíróság a tagállami hatóságot tájékozatja.

(2)507 A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatásának nincs helye, ha

a) a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá,

b) a végrehajtás átvételére a 140/A. § (3) bekezdése alapján, vagy a 137. § (1) bekezdés 1. pont b)–d) pontban meghatározottak vonatkozásában került sor.

(2a)508 A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a pénzbüntetést nem fizették meg – a sértett javára fizetendő jóvátétel kivételével – a végrehajtást az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján az állami adó- és vámhatóság folytatja le.

(2b) Ha a pénzbüntetés átváltoztatására nincs lehetőség, és a terhelt a pénzbüntetést önként nem fizette meg, a végrehajtás nem vezetett eredményre vagy a tartozás más módon nem hajtható be, a bíróság – az akadály indokának megjelölésével – tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges, és a végrehajtást megszünteti.

(3) E fejezet alapján a terhelt által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a magyar állam tulajdonába kerül.

52/D. A végrehajtás átadása

141. § (1)509 A pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a jogerős vagy véglegessé vált elítélés alapján bűnügyi költség megfizetésére kötelezés, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása átadható a terhelt tényleges tartózkodási helye, a jogi személy székhelye vagy telephelye szerinti tagállamnak, vagy annak a tagállamnak ahol a terhelt vagy a jogi személy vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, ha annak összege a határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon átszámítva meghaladja a hetven eurót.

(2)510 A bíróság a végrehajtás átadását a 138. § (1) bekezdésében meghatározott ügyiratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) Ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtási jogsegély teljesítése iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg.

(4) A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban feltünteti az alábbiakat is:

a) ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel részbeni teljesítésére már sor került,

b) ha a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén a büntetés átváltoztatásához hozzájárul, az átváltoztatás esetén alkalmazható szabadságvesztés maximális tartamával együtt.

(5) A tanúsítvány a végrehajtás átvételét követően is bármikor visszavonható.

IX/D. Fejezet

ELKOBZÁS ÉS VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

52/E.511 Az elkobzást elrendelő határozatnak az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő végrehajtására irányuló jogsegély

141/A. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó.

(2) Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti érintett személy vonatkozásában a Be. terheltre, illetve vagyoni érdekeltre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Az elkobzás vagy a vagyonelkobzás elrendelését követően a dolog, a vagyon vagy ezek ellenértékének átruházása, felhasználása, megosztása vagy a sértett részére történő visszajuttatása tekintetében a miniszter jogosult a kibocsátó vagy a végrehajtó tagállammal történő megállapodás megkötésére.

(4) Az ügyészség és a bíróság az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikkében meghatározott statisztikai adatokat évente gyűjti össze és továbbítja a miniszternek.

141/B. § (1) A tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha a tagállami hatóság megküldi

a) a tagállami bíróság (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti tartalommal rendelkező határozatának eredeti példányát vagy hitelesített másolatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tagállami határozat), és

b) az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő tanúsítványt magyar, angol, francia vagy német nyelven.

(2) A tagállami határozat és tanúsítvány fogadására a bíróság közvetlenül jogosult, és a jogsegély végrehajtása során a tagállami hatóság és a bíróság egymással közvetlenül tart kapcsolatot. Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság a tanúsítványt az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(3) A jogsegély teljesítésére az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon helye szerinti járásbíróság, ennek hiányában a 113/A. § szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt tényleges tartózkodási helye alatt a vagyoni érdekelt tényleges tartózkodási helyét, valamint a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(5) A bíróság a tanúsítvány átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e. Ha a végrehajtás megtagadásának nincs helye, a bíróság a tagállami határozatot ügydöntő végzésében megfelelteti. A bíróság a határozatában tájékoztatást nyújt arról is, hogy a tagállami határozat jogorvoslattal csak az azt elrendelő tagállamban támadható.

(6) Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban jelezte, hogy egyenértékű vagyon elkobzása, vagyonelkobzása is lehetséges, a bíróság a megfeleltetés során pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzásról rendelkezik.

(7) A bíróság az (5) bekezdésben meghatározott döntését a tanúsítvány alapján hozza meg. A tagállami határozat fordításának csak akkor van helye, ha a tanúsítvány alapján a döntés nem hozható meg.

(8) A bíróság a tagállami határozat végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg

a) abból az okból, hogy a tagállami határozat gyermekkor miatt nem vehető figyelembe, vagy

b) abból az okból, hogy nincs figyelembe vehető tagállami ítélet, ha a tagállami határozat tekintetében a Btk. 72. §-a vagy a Btk. 74–75. §-a alapján az elkobzás vagy a vagyonelkobzás feltételei fennállnak.

(9) A (8) bekezdés b) pontja esetén a figyelembevétel és a megfeleltetés szabályait a tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(10) A bíróság az (5) bekezdésben meghatározott határozattal együtt a tagállami határozatot is kézbesíti.

(11) Ha a végrehajtás átvételének megtagadására vonatkozó adat nem merült fel, és a tanúsítvánnyal érintett dolog vagy vagyon elvonásának veszélye ezt indokolttá teszi, a bíróság a tagállami határozat végrehajthatóságának biztosítása érdekében – különösen, ha a végrehajtás elhalasztásának van helye – lefoglalást vagy zár alá vételt rendelhet el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban eljárási jogsegély teljesítésére vonatkozó megkeresés nem érkezett.

(12) Abban a kérdésben, hogy a végrehajtás elhalasztásának feltételei egy folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel fennállnak-e, a nyomozás során a nyomozás felügyeletét vagy irányítását ellátó ügyészség, a vádemelés után a bíróság álláspontja irányadó. A bíróság a végrehajtás elhalasztásáról külön határozat meghozatala nélkül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(13) Ha a tagállami hatóság a bíróságot a tanúsítvány visszavonásáról értesíti, a bíróság a tagállami határozatot megfeleltető határozatát hatályon kívül helyezi és haladéktalanul intézkedik az elkobzott dolog vagy a vagyonelkobzással érintett vagyon kiadása vagy értékének megtérítése iránt.

141/C. § (1) Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a bíróság elkobzást vagy vagyonelkobzást elrendelő határozata végrehajtásának átadására kerülhet sor.

(2) A bíróság a tanúsítvány F. szakasz 3. pontját az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményi lista alapulvételével tölti ki.

(3) A tanúsítványt kiállító bíróság a tanúsítványt

a) aláírja és hivatalos bélyegzőjével lepecsételi, vagy

b) más, észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárva hitelesíti,

és ezzel igazolja, hogy annak tartalma pontos és helytálló.

(4) Ha a tanúsítvány több tagállamba való továbbításának van helye, a bíróság az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelő határozathoz kapcsolódóan végrehajtó tagállamonként külön-külön tanúsítványt állít ki.

(5) A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtása érdekében kiállított tanúsítvány más tagállamnak való továbbítása nem akadálya annak, hogy a magyar hatóságok vagyonelkobzás alá eső vagyon felkutatása érdekében intézkedjenek, illetve további eljárási cselekményeket hajtsanak végre.

(6) A bíróság indokolt esetben a tanúsítványt módosítja vagy visszavonja, és arról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami végrehajtó hatóságot, ha

a) a több tagállamba egyidejűleg továbbított tanúsítvány alapján valamely tagállamban elkobzás történt, vagy

b) a magyar hatóságok által a (5) bekezdés alapján elvégzett intézkedés eredménnyel járt.

(7) A bíróság a tanúsítványt visszavonja, és arról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami végrehajtó hatóságot, ha az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi.

(8) Ha a tagállami végrehajtó hatóság a végrehajtás elhalasztásáról értesíti a bíróságot, a bíróság a tanúsítvány visszavonásának indokoltságát a végrehajtó tagállam megkeresésére felülvizsgálja. A tanúsítvány az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajthatóságának megszűnését követően, vagy abban az esetben vonható vissza, ha a vagyonelkobzás célja a Be. CVI. Fejezete szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás alapján más módon elérhető. A bíróság a Be. CVI. Fejezete szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatását az ügyészségnél kezdeményezheti.

53. Értelmező rendelkezések

142. § (1) E fejezet alkalmazásában vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat: a tagállamban lefolytatott büntetőeljárásban hozott, azon dolog vagy vagyon végleges tulajdonvesztését elrendelő tagállami bírósági határozat,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ideértve azt a sajtóterméket is, amelyben a bűncselekmény megvalósult, amelyet a bűncselekmény befejezését követően a bűncselekmény tárgyának elszállítása céljából használtak, vagy amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,

b) amely a bűncselekmény elkövetéséből ered, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, vagy amely ezek helyébe lépett, továbbá amelyre a bűncselekményt elkövették, amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, vagy amely az adott, illetve ígért vagyoni előny tárgya volt,

c) amelyre kiterjesztett vagyonelkobzás rendelhető el.

(2) E fejezet alkalmazásában a tagállami ítélet alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot is érteni kell.

(3)512 Az 53–54/C. alcím rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet nem alkalmazandó.

54. A végrehajtás átvétele

143. § A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha

a)513 alappal feltehető, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett vagyon vagy dolog, az érintett természetes vagy jogi személy vagyona, illetve jövedelme, vagy az érintett természetes vagy jogi személy tényleges tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye Magyarországon van, és

b) a tagállami hatóság megküldi

ba) a tagállami ítéletet vagy annak másolatát, és

bb) a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

54/A. A megfeleltetés speciális szabályai

144. § (1) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.

(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.

(3) A pénzösszeget a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.

54/B. A bíróság eljárása

145. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a vagyonelkobzás vagy elkobzás alá eső vagyon vagy dolog helye szerinti járásbíróság, ennek hiányában a 113/A. § szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel.

(2)514 A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt tényleges tartózkodási helye alatt a vagyonelkobzással érintett személy tényleges tartózkodási helyét, valamint a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(3)515 Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a tagállami hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt magyar bíróság vagy ügyészség a 93–100. § alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételére a 93–100. § szerint eljárt bíróság vagy ügyészség székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Ha a vagyonelkobzás végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére,

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

c) tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a)–c) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

145/A. § (1) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 143. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) az elkobzás elrendelésére a Btk. 72. § (3) vagy (5) bekezdése alapján nincs lehetőség,

c) a vagyonelkobzás elrendelésére a Btk. 74. § (5) bekezdése vagy a Btk. 74/A. § (3) bekezdése alapján nincs lehetőség, vagy

d) kiterjesztett vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély esetén a Btk. 74/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiterjesztett vagyonelkobzás elrendelésének nem lenne helye.

(2) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe,

b) abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat gyermekkor miatt nem vehető figyelembe, vagy

c)516 abból az okból, hogy nincs figyelembe vehető tagállami ítélet, ha a tagállami határozat tekintetében a Btk. 72. §-a vagy a Btk. 74–75. §-a alapján az elkobzás vagy a vagyonelkobzás feltételei fennállnak.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a figyelembevétel és a megfeleltetés szabályait a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a 114. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit azzal alkalmazza, hogy a terhelt alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett más személyt is érteni kell.

(5) A bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal abban az esetben is egyeztetés folytat, ha az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott megtagadási ok merül fel.

(6) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a végrehajtás biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendelhet el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a 93–100. § szerinti megkeresés nem érkezett.

145/B. §517

145/C. § (1) A bíróság a végrehajtás átvétele esetén a határozatában rendelkezik arról, ha a vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a 144. § (3) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével

a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti,

b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti.

(2) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat

a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, vagy

b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva tartalmaz rendelkezést, és e természetes vagy jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához,

a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát, elkövetési helyét és a határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

145/D. § (1) A bíróság az eljárást, illetve a végrehajtást felfüggeszti, ha

a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget,

b)518 Magyarország területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig,

c) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót részben vagy egészben már végrehajtották, vagy

d) megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.

(2) A bíróságnak a felfüggesztés tartama alatt is megfelelő módon biztosítania kell, hogy a vagyonelkobzással érintett vagyon, illetve az elkobzással érintett dolog rendelkezésre álljon.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a felfüggesztésről történt tájékoztatást követően harminc napon belül nem válaszolt,

b) az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot a tagállami hatóság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához a tájékoztatásában megjelölt összeg még hiányzik.

(4)519 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését

a) elrendeli, illetve folytatja, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;

b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadhatja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(6)520 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság adatszolgáltatást kér a kulturális örökségvédelmi hatóságtól annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a kulturális örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásáról akként rendelkezik, hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – intézkedéséről értesíti a tagállami hatóságot. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.

(7) Az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztését követően a bíróság a (3)–(6) bekezdés alapján tett intézkedésről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

54/C. A végrehajtás átadása

146. § (1)521 A Btk. 72. § (1) bekezdés a)–c) pontja vagy a Btk. 72. § (2) bekezdése alapján elrendelt elkobzásának, a Btk. 74. §-a alapján elrendelt vagyonelkobzásnak, a Btk. 74/A. §-a alapján elrendelt kiterjesztett vagyonelkobzásnak, vagy a Btk. 75. §-a alapján pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzásnak a végrehajtása átadható annak a tagállamnak, amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy a területén a vagyonelkobzással vagy elkobzással érintett vagyontárgy, illetve dolog, a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyona, jövedelme, vagy a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy tényleges tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye található.

(2)522 A bíróság a végrehajtás átadását a 143. § b) pontjában meghatározott ügyiratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha megalapozottan feltételezhető, hogy

a) az elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található,

b) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé,

c) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található, vagy

d) a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és egy további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.

(4) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványban indokolt esetben megjelöli,

a) a tanúsítvány i) pont 1.1. alpontjában, hogy a vagyonelkobzás végrehajtása pénzösszegre irányul, ha a Btk. 74. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás meghatározott értékre, vagy a Btk. 75. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezve lett elrendelve,

b) hogy a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldte meg, ennek okával és körülményeivel együtt,

c) ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély előterjesztését megelőzően az azzal érintett dolog vagy vagyon biztosítása érdekében a VI. Fejezet alapján bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozat kibocsátására került sor,

d) hogy a vagyonelkobzás esetén hozzájárul-e ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam egy meghatározott vagyontárgyra elrendelt vagyonelkobzás eredménytelen végrehajtása esetén a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve is végrehajthassa,

e) ha a pénzösszegben, meghatározott értékű vagyonban vagy vagyonrészben meghatározott vagyonelkobzás esetén a bíróság hozzájárul ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam a vagyonelkobzást egyes vagyontárgyak elvonásával hajtsa végre.

(5) Elkobzás végrehajtásának átadására irányuló kérelem esetén a (4) bekezdés d) és e) pontja nem alkalmazható.

(6) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítvány l) pont 1. alpontjában megjelöli, hogy az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának eredménytelensége esetén alternatív intézkedés nem alkalmazható.

X. Fejezet

ÁTMENŐ ÁTSZÁLLÍTÁS

146/A. § (1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállamba történő átszállítása esetén, a fogvatartott személy Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső tagállam kérelmére, a megkereső tagállam kérelmének kézhezvételétől számított hét napon belül a miniszter dönt.

(3) A miniszter az átmenő átszállítást akkor engedélyezheti, ha tájékoztatást kapott

a)523 a fogvatartott személy személyes adatairól, ideértve az állampolgárságát is,

b) az átmenő átszállítás alapját képező jogsegélyről,

c) a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekmény jogi minősítéséről és a történeti tényállásról, és

d) arról, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítését a végrehajtó állam engedélyezte.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt tájékoztatás

a) az európai elfogatóparancs,

b) az európai nyomozási határozat, vagy

c) a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló tanúsítvány

megküldésével is teljesíthető.

146/B. § (1) A miniszter tájékoztatja a megkereső tagállamot, ha a fogvatartott személlyel szemben Magyarországon elfogatóparancs kibocsátására került sor.

(2) A miniszter az elfogatóparancsot kibocsátó bírósággal, ügyésszel vagy nyomozó hatósággal történt egyeztetés alapján garanciát vállalhat arra, hogy az elfogatóparancs végrehajtására nem kerül sor.

(3) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy – a megkereső tagállam engedélye nélkül – Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.

(4) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges. A (3) bekezdés rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően kell alkalmazni.

(5) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével és a megkereső tagállam hatóságaival együttműködve gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.

(6)524 Az érintett személyt őrizetét el kell rendelni, ha

a) az átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt Magyarország területén meg kell szakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges, vagy

b) a légi úton történő átmenő átszállítás esetén Magyarország területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor.

(7)525 Az érintett személy őrizetének elrendeléséről a NEBEK a megkereső tagállamot haladéktalanul tájékoztatja. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat. Ha az őrizet tartama alatt az érintett személy továbbszállítása nem biztosítható, a továbbiakban a megkereső tagállammal együttműködve, erre irányuló jogsegély alapján kell gondoskodni az érintett személy fogvatartásáról. Ha a megkereső tagállam az őrizet tartama alatt jogsegélykérelmet nem terjeszt elő, a fogvatartott személyt szabadon kell bocsátani.

(8) Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget a megkereső tagállam viseli, ha a megkereső tagállam és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban ettől eltérő viszonossági elv nem érvényesül. A költségek megkereső tagállam általi megtérítése érdekében a miniszter intézkedik.

146/C. § (1)526 A miniszter, a bíróság vagy az ügyészség által előterjesztett, e törvényben meghatározott jogsegély teljesítése érdekében, Magyarországon vagy valamely tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.

(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése engedélyezésének kezdeményezése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.

(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.

(4) Ha a megkeresett tagállam az átmenő átszállítást megtagadja, intézkedni kell, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor.

(5) Ha a megkeresett tagállam arról tájékoztatja a minisztert, hogy az érintett személy a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt, büntetőeljárás lefolytatása vagy kiszabott szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a tagállamban szabadságától megfosztható, a kérelmet vissza kell vonni, és intézkedni kell, hogy a jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor. Nem szükséges a kérelem visszavonása, ha a megkeresett tagállam garanciát nyújt arra, hogy a fogvatartott személy személyi szabadságának elvonására a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt nem kerül sor.

(6) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett tagállamban megszakítják, az érintett személy fogvatartásáról a miniszter – szükség esetén a NEBEK közreműködésével – haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A tagállam kérésének megfelelően az érintett személy fogvatartásának fenntartása érdekében jogsegélyt kell előterjeszteni.

(7) Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén valamely tagállam területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor, a miniszter – szükség esetén a NEBEK közreműködésével – haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti kérelmet a leszállással érintett tagállamnak. Ha e megkeresés alapján a fogvatartott személy továbbszállítása akadályba ütközik, az érintett személy fogvatartásával összefüggésben a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(8) Az átmenő átszállítással összefüggésben keletkezett költséget a megkeresett tagállam kérelmére Magyarország megtéríti, ha a megkeresett tagállam és Magyarország között ezzel ellentétes viszonossági elv nem érvényesül. Az átmenő átszállítással összefüggésben Magyarország által megtérített költségről az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályainak megfelelően kell rendelkezni.

146/D. § A miniszter az átmenő átszállításra irányuló kérelmet a NEBEK tájékoztatása szerinti tagállamba vagy tagállamokba a 146/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról történő tájékoztatással, európai elfogatóparancs esetén az európai elfogatóparancsról történő tájékoztatással, jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele érdekében a tanúsítvány megküldésével terjeszti elő.

XI. Fejezet

AZ EURÓPAI VÉDELMI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ JOGSEGÉLY

55. Értelmező rendelkezések

147. § E fejezet alkalmazásában

1. veszélyeztetett személy: az európai védelmi határozatban vagy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelemben megjelölt, védendő személy,

2. veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel szemben a tagállami hatóság kötelezettséget vagy tilalmat írt elő,

3. harmadik tagállam: az európai védelmi határozatot előterjesztő és az azt végrehajtó, Magyarországtól eltérő azon tagállam, amelybe a veszélyeztető személyt érintő, az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot, vagy a IX/B. Fejezet szerinti próbaidő alatti magatartási szabályt vagy alternatív szankciót megállapító tagállami határozatot, azok végrehajtása végett továbbították,

4. európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozat: minden olyan, a tagállamban folytatott büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetése miatt, az arra jogosult tagállami hatóság által kibocsátott határozat vagy tagállami ítélet, amely az alábbi kötelezettségek vagy tilalmak közül legalább egyet tartalmaz:

a) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre, helyiségekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

b) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy a veszélyeztetett személlyel bármely formában érintkezzen, vagy a veszélyeztetett személlyel való érintkezéssel – ideértve a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is – kapcsolatban előírt kötelezettség,

c) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott távolságra megközelítse a veszélyeztetett személyt, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

5. európai védelmi határozat: az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom érvényesülése érdekében, a veszélyeztetett személy védelmének végrehajtására irányuló jogsegély.

55/A. Az európai védelmi határozat fogadása

148. § (1)527 Az európai védelmi határozat végrehajtása elrendelhető, ha a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a veszélyeztetett személy Magyarországon kíván lakni vagy tartózkodni, és a tagállami hatóság megküldte

a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot, valamint

b) a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kiállított, magyar nyelvű európai védelmi határozatot.

(2)528 Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3)529 Ha a veszélyeztetett személy Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, az európai védelmi határozat végrehajtására a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély teljesítésének 113–118/C. §-ban meghatározott általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.

55/B. Veszélyeztetett személy kezdeményezése

149. § (1)530 A veszélyeztetett személy Magyarországon is előterjesztheti arra irányuló indítványát, hogy a tagállami hatóság európai védelmi határozatot bocsásson ki, és annak végrehajtása végett jogsegélyt terjesszen elő.

(2)531 A veszélyeztetett személy (1) bekezdés szerinti kezdeményezését írásban terjesztheti elő, vagy azt a veszélyeztetett személy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bíróság, ügyészség vagy rendőrkapitányság jegyzőkönyvbe foglalja. A kezdeményezést a bíróság vagy az ügyészség haladéktalanul továbbítja az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult tagállami hatósághoz.

55/C. Megtagadási okok

150. §532 A bíróság vagy az ügyészség az európai védelmi határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a 148. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b)533 az európai védelmi határozat alapjául szolgáló büntetőeljárás vagy tagállami ítélet tekintetében – a 109. § (4) bekezdésére tekintettel – a 109. § (3) bekezdésében meghatározott figyelembevételt kizáró ok áll fenn,

c) az európai védelmi határozat tekintetében a 114. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontjában meghatározott megtagadási ok áll fenn,

d) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés elévült.

55/D. A bíróság döntése

1

A törvényt az Országgyűlés a 2012. november 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. november 30.

2

A 2. § a 2017: CXCVII. törvény 366. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2/A. §-t a 2016: CIII. törvény 57. §-a iktatta be.

4

A 2/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 2., 3. és 4. pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2/A. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § a) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 3., 5. és 6. pontja szerint módosított szöveg.

6

A 2/A. § (3) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

7

A 2/A. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 8. és 9. pontja szerint módosított szöveg.

8

A 2/A. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

9

A 2/A. § (3) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

10

A 2/A. § (3) bekezdés e) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

11

A 2/A. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

12

A 2/A. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

13

A 2/B. §-t a 2016: CIII. törvény 57. §-a iktatta be.

14

Az I. fejezet (1–12. alcím) a 2016: CIV. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

15

A 3. § (6) bekezdését a 2017: XXXIX. törvény 68. §-a iktatta be.

16

Az 5. § (1) bekezdés d) pontja a 2017: XXXIX. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

17

Az 5. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: XXXIX. törvény 78. § (1) bekezdés b) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

18

Az 5. § (1) bekezdés f) pontját a 2017: XXXIX. törvény 69. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXXII. törvény 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

19

Az 5. § (3) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 84. § a) pontja, a 2018: CXXII. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

20

Az 5. § (4) bekezdése a 2020: XLIII. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az 5. § (4a) bekezdését a 2020: XLIII. törvény 61. § (2) bekezdése iktatta be.

22

Az 5. § (7) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § b) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 6. és 13. pontja szerint módosított szöveg.

23

Az 5. § (9) bekezdését a 2017: XXXIX. törvény 69. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 15. pontja szerint módosított szöveg.

24

Az 5. § (10) bekezdését a 2017: XXXIX. törvény 69. § (2) bekezdése iktatta be.

25

A 6. § (1) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 6. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

27

A 7. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

28

A 7. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

29

A 7. § (4a) bekezdését a 2018: CXXII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

30

A 7. § (6) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 8. § (1) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 8. § (3) bekezdése a 2020: XLIII. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

33

A 8. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

34

A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CXXII. törvény 17. § e) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 9. § (3) bekezdését a 2018: CXXII. törvény 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 9. § (5) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.

37

A 9/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 348. §-ával megállapított szöveg.

38

A 9/A. § (2) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 9/A. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

40

A 9/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

41

A 9/A. § (4) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

42

A 9/B. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 21., 22. és 23. pontja szerint módosított szöveg.

43

A 9/B. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 24. és 25. pontja szerint módosított szöveg.

44

A 9/B. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

45

A 10. § (4) bekezdését a 2017: XXXIX. törvény 71. §-a iktatta be.

46

A 13. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

47

A 13. § (2) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 13. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

49

A 13. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

50

A 14. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

51

A 15. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

52

A 15. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

53

A 15. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

54

A 15. § (4) bekezdése a 2020: XLIII. törvény 72. § a) pontja szerint módosított szöveg.

55

A 16. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

56

A 17. § a 2017: CXCVII. törvény 366. § 21., 22., 24. és 25. pontja szerint módosított szöveg.

57

A 17/A. §-t a 2020: XLIII. törvény 63. §-a iktatta be.

58

A 18. § (3a) bekezdését a 2017: XXXIX. törvény 72. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

59

A 19. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 33. és 34. pontja szerint módosított szöveg.

60

A 19. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 33. és 35. pontja szerint módosított szöveg.

61

A 20. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

62

A 20. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

63

A 20. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

64

A 21. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

65

A 22. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 21. és 22. pontja szerint módosított szöveg.

66

A 22. § (3) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

67

A 22. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 25. és 38. pontja szerint módosított szöveg.

68

A 22. § (5) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

69

A 22. § (5a) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 61. § (2) bekezdése alapján beiktatott szöveg.

70

A 22. § (6) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

71

A 22. § (7) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

72

A 22. § (7) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 349. §-ával megállapított szöveg.

73

A 22. § (8) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

74

A 22. § (9) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 23. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

76

A 23. § (5) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 78. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 12. alcím címe a 2018: CXXII. törvény 17. § f) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 24. § (6) bekezdését a 2018: CXXII. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be.

79

A 12/A. alcímet (24/A. §) a 2018: CXXII. törvény 16. § (5) bekezdése iktatta be.

80

A 25. § a 2016: CIII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

81

A 25. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 39. pontja szerint módosított szöveg.

82

A 25. § (2) bekezdése a 2018: CXXII. törvény 17. § g) pontja szerint módosított szöveg.

83

A 25. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 40. pontja szerint módosított szöveg.

84

A 25. § (3a) bekezdését a 2017: XXXIX. törvény 73. § (1) bekezdése iktatta be.

85

A 25. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 41. pontja szerint módosított szöveg.

86

A 25. § (5) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 73. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

87

A 25. § (9) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 41. és 42. pontja szerint módosított szöveg.

88

A 26. § a 2016: CIII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

89

A 27. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 43. és 44. pontja szerint módosított szöveg.

90

A 28. § a 2016: CIII. törvény 62. §-ával megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

91

A 29. § a 2017: CXLIV. törvény 83. § c) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 30. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 237. §-ával megállapított szöveg.

93

A 30. § (2) bekezdés e) pontja a 2016: CIII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

94

A 30. § (4) bekezdése a 2016: CIV. törvény 97. § 1. és 2. pontja szerint módosított szöveg.

95

A 31. § (4) bekezdését a 2016: CIII. törvény 64. §-a iktatta be.

96

A 32. § a 2017: XXXIX. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

97

A 34. §-t a 2017: CXLIV. törvény 84. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

98

A IV. fejezet (35–65/D. §) a 2017: XXXIX. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

99

A 35. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

100

A 35. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

101

A 35. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

102

A 36. § 1. pontja a 2017: CXLIV. törvény 83. § d) pontja szerint módosított szöveg.

103

A 37. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

104

A 37. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

105

A 37. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

106

A 38. § (1) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § e) pontja szerint módosított szöveg.

107

A 38. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

108

A 38. § (5) bekezdését a 2017: CXLIV. törvény 62. §-a iktatta be.

109

A 39. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 47. pontja szerint módosított szöveg.

110

A 39. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

111

A 39. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

112

A 39. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

113

A 39. § (5) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

114

A 39. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

115

A 39. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

116

A 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

117

A 40. § (1) bekezdés g) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 48. pontja szerint módosított szöveg.

118

A 40. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

119

A 41. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

120

A 41. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

121

A 42. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

122

A 42. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: XLIII. törvény 72. § b) pontja szerint módosított szöveg.

123

A 42. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

124

A 42. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

125

A 42. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

126

A 42. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

127

A 42. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

128

A 43. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

129

A 43. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

130

A 43. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

131

A 44. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

132

A 44. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

133

A 45. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

134

A 45. § (2) bekezdését a 2017: CXLIV. törvény 84. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

135

A 45. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

136

A 45. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

137

A 46. § (2a) bekezdését a 2017: CXLIV. törvény 63. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

138

A 46. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

139

A 46. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

140

A 46/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

141

A 46/A. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

142

A 46/A. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

143

A 46/A. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

144

A 47. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

145

A 47. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

146

A 48. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

147

A 48. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

148

A 48. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

149

A 48. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

150

A 49. § (1) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § f) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

151

A 49. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

152

A 49. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

153

A 49. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 49. pontja szerint módosított szöveg.

154

A 49. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

155

Az 50. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

156

Az 50. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

157

Az 50. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 50. pontja szerint módosított szöveg.

158

Az 51. § a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 51. pontja szerint módosított szöveg.

159

Az 52. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

160

Az 53. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

161

Az 53. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

162

Az 53. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

163

Az 53. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

164

Az 54. § (5) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 64. §-ával megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

165

Az 55. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

166

Az 55. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

167

Az 55. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

168

Az 55. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

169

Az 55. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 350. §-ával megállapított szöveg.

170

Az 55. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

171

Az 56. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

172

Az 56. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

173

Az 56. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

174

Az 56. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

175

Az 57. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

176

Az 57. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

177

Az 57. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

178

Az 57. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

179

Az 58. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

180

Az 59. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

181

Az 59. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

182

Az 59/A. § e) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. pontja szerint módosított szöveg.

183

Az 59/A. § f) pontját a 2017: CXCVII. törvény 367. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

184

Az 59/A. § g) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 53. pontjával megállapított szöveg.

185

A 60. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 54. pontja szerint módosított szöveg.

186

A 60. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

187

A 60. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

188

A 60. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

189

A 61. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

190

A 61. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 55. pontja szerint módosított szöveg.

191

A 61. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

192

A 61. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

193

A 62. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CXLIV. törvény 83. § g) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

194

A 62/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

195

A 62/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

196

A 62/B. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 22. pontja szerint módosított szöveg.

197

A 62/B. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 66. §-ával megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

198

A 62/B. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

199

A 62/B. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 23. és 56. pontja szerint módosított szöveg.

200

A 62/B. § (6) bekezdés e) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 57. pontja szerint módosított szöveg.

201

A 62/B. § (6) bekezdés f) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

202

A 62/B. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 58. pontja szerint módosított szöveg.

203

A 62/B. § (8) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 59. pontja szerint módosított szöveg.

204

A 63. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

205

A 63. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

206

A 63. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

207

A 63. § (7) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

208

A 63/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

209

A 63/B. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

210

A 63/B. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 67. §-ával megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

211

A 29. alcím címe a 2017: CXCVII. törvény 351. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

212

A 63/C. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 351. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

213

A 63/C. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 60. és 61. pontja szerint módosított szöveg.

214

A 63/C. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. és 62. pontja szerint módosított szöveg.

215

A 63/C. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 62. pontja szerint módosított szöveg.

216

A 63/C. § (4) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. pontja szerint módosított szöveg.

217

A 63/C. § (4) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. pontja szerint módosított szöveg.

218

A 63/C. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. és 62. pontja szerint módosított szöveg.

219

A 63/D. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52., 62. és 63. pontja szerint módosított szöveg.

220

A 63/D. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. pontja szerint módosított szöveg.

221

A 63/D. § (2) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 62. pontja szerint módosított szöveg.

222

A 63/D. § (2) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 64. pontja szerint módosított szöveg.

223

A 63/D. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 65. pontja, a 2018: CXXII. törvény 17. § h) pontja szerint módosított szöveg.

224

A 63/D. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 352. §-ával megállapított szöveg.

225

A 63/D. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 62. pontja szerint módosított szöveg.

226

A 63/D. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 62. pontja szerint módosított szöveg.

227

A 63/D. § (8) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52., 62. és 66. pontja szerint módosított szöveg.

228

A 64. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. és 67. pontja szerint módosított szöveg.

229

A 64. § (2) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 367. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

230

A 64. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. és 68. pontja szerint módosított szöveg.

231

A 64. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 69. pontja szerint módosított szöveg.

232

A 64. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 68. pontja szerint módosított szöveg.

233

A 64. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 68. pontja szerint módosított szöveg.

234

A 64. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 68. pontja szerint módosított szöveg.

235

A 64. § (8) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 353. §-ával megállapított szöveg.

236

A 30. alcímet (64/A. §) a 2017: CXCVII. törvény 367. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

237

A 31. alcím címe a 2017: CXCVII. törvény 354. §-ával megállapított szöveg.

238

A 64/B. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 70. pontja szerint módosított szöveg.

239

A 64/B. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 15. és 39. pontja szerint módosított szöveg.

240

A 64/B. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

241

A 64/C. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

242

A 64/C. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 15. pontja szerint módosított szöveg.

243

A 64/C. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

244

[A 64/D. § (1) bekezdésének a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg lép, nem vezethető át.]

245

A 64/E. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

246

A 64/E. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 15. és 39. pontja szerint módosított szöveg.

247

A 64/E. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

248

A 65. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

249

A 65. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 15. pontja szerint módosított szöveg.

250

A 65. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

251

A 65/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 355. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

252

A 65/A. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 70. pontja szerint módosított szöveg.

253

A 65/A. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 71. pontja szerint módosított szöveg.

254

A 65/A. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

255

A 65/A. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

256

A 65/A. § (8) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 355. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

257

A 65/A. § (9) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 355. § (3) bekezdése iktatta be.

258

A 65/B. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 72. pontja szerint módosított szöveg.

259

A 65/B. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

260

A 65/B. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 73. pontja szerint módosított szöveg.

261

A 65/B. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 74. pontja szerint módosított szöveg.

262

A 65/B. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

263

A 65/B. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

264

A 65/B. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

265

A 65/B. § (8) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

266

A 65/B. § (10) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 356. §-ával megállapított szöveg.

267

A 65/C. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 75. pontja szerint módosított szöveg.

268

A 65/C. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 76. pontja szerint módosított szöveg.

269

A 65/C. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 76. pontja szerint módosított szöveg.

270

A 65/D. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 30. és 77. pontja szerint módosított szöveg.

271

A 65/D. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 15. és 78. pontja szerint módosított szöveg.

272

A 65/D. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

273

A IV/A. fejezetet (66–69/G. §) a 2017: XXXIX. törvény 75. § (2) bekezdése iktatta be.

274

A 66. § (3) bekezdését a 2017: CXLIV. törvény 84. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

275

A 66/A. § (1) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

276

A 66/A. § (4) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § h) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 81. pontja szerint módosított szöveg.

277

A 66/A. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

278

A 66/A. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

279

A 66/F. § (1a) bekezdését a 2017: CXLIV. törvény 69. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

280

A 66/J. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

281

A 66/J. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 50. pontja szerint módosított szöveg.

282

A 67. § (1) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.

283

A 67/H. § c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. pontja szerint módosított szöveg.

284

A 67/H. § d) pontját a 2017: CXCVII. törvény 367. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

285

A 67/H. § g) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 82. pontja szerint módosított szöveg.

286

A 68. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CXLIV. törvény 83. § g) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

287

A 68/C. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 83. pontja szerint módosított szöveg.

288

A 68/C. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 58. pontja szerint módosított szöveg.

289

A 36/A. alcím címe a 2017: CXCVII. törvény 357. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

290

A 68/D. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 357. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

291

A 68/D. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 60. és 61. pontja szerint módosított szöveg.

292

A 68/D. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. pontja szerint módosított szöveg.

293

A 68/D. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 64. és 84. pontja szerint módosított szöveg.

294

A 68/D. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 357. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

295

A 68/D. § (8) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 62. pontja szerint módosított szöveg.

296

A 68/D. § (9) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 62. pontja szerint módosított szöveg.

297

A 68/D. § (10) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52., 62. és 85. pontja szerint módosított szöveg.

298

A 68/D. § (11) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 62. pontja szerint módosított szöveg.

299

A 68/E. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 52. és 67. pontja szerint módosított szöveg.

300

A 68/E. § (2) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 367. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

301

A 68/E. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 86. pontja szerint módosított szöveg.

302

A 68/E. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 68. pontja szerint módosított szöveg.

303

A 68/E. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 68. pontja szerint módosított szöveg.

304

A 68/E. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 68. pontja szerint módosított szöveg.

305

A 68/E. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 358. §-ával megállapított szöveg.

306

A 68/E. § (8) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 87. pontja szerint módosított szöveg.

307

A 36/B. alcímet (68/F. §) a 2017: CXCVII. törvény 367. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

308

A 69. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 70. pontja szerint módosított szöveg.

309

A 69. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 15. és 39. pontja szerint módosított szöveg.

310

A 69. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

311

A 69/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

312

A 69/A. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 15. pontja szerint módosított szöveg.

313

[A 69/B. § (1) bekezdésének a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg lép, nem vezethető át.]

314

A 69/C. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

315

A 69/C. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 15. és 39. pontja szerint módosított szöveg.

316

A 69/D. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

317

A 69/D. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 15. pontja szerint módosított szöveg.

318

A 36/E. alcím címe a 2017: CXCVII. törvény 359. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

319

A 69/E. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 359. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

320

A 69/E. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 70. pontja szerint módosított szöveg.

321

A 69/E. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 359. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

322

A 69/E. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 88. pontja szerint módosított szöveg.

323

A 69/E. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 359. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

324

A 69/E. § (8) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 359. § (5) bekezdése iktatta be.

325

A 69/F. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 360. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

326

A 69/F. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

327

A 69/F. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 74. pontja szerint módosított szöveg.

328

A 69/F. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

329

A 69/F. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

330

A 69/F. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 360. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

331

A 69/G. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 79. pontja szerint módosított szöveg.

332

A 69/G. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 76. pontja szerint módosított szöveg.

333

A 69/G. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 76. pontja szerint módosított szöveg.

334

A 69/H. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 30. és 80. pontja szerint módosított szöveg.

335

A 69/H. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 15. és 78. pontja szerint módosított szöveg.

336

A 69/H. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

337

A IV/A. fejezetet (70–71/E. §) a 2017: XXXIX. törvény 75. § (2) bekezdése iktatta be.

338

A 70/E. § (1) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § i) pontja szerint módosított szöveg.

339

A 70/E. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

340

A 70/G. § (1) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § j) pontja szerint módosított szöveg.

341

A 71. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14., 15. és 30. pontja szerint módosított szöveg.

342

A 71/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 15. pontja szerint módosított szöveg.

343

A 71/A. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

344

A 71/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

345

A 71/B. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

346

A 71/B. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

347

A 71/B. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 89. pontja szerint módosított szöveg.

348

A 71/B. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

349

A 71/B. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

350

A 71/B. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

351

A 71/C. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

352

A 71/D. § (1) bekezdése a 2020: XLIII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

353

A 71/D. § (4) bekezdését a 2017: CXLIV. törvény 84. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

354

A 71/E. § a 2017: CXLIV. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

355

A 71/E. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

356

A 71/E. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 90. pontja szerint módosított szöveg.

357

A 71/E. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

358

A 71/F. §-t a 2017: CXLIV. törvény 72. §-a iktatta be.

359

A 71/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

360

A 71/F. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 91. pontja szerint módosított szöveg.

361

A 71/F. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 91. pontja szerint módosított szöveg.

362

A 71/F. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

363

A 71/F. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

364

A V. Fejezet (37–39. alcím) a 2017: CXLIV. törvény 73. §-ával megállapított szöveg.

365

A 72. § a 2017: CXCVII. törvény 366. § 92. pontja szerint módosított szöveg.

366

A 73. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

367

A 73. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 94. pontja szerint módosított szöveg.

368

A 74. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. és 95. pontja, a 2020: XLIII. törvény 72. § c) pontja szerint módosított szöveg.

369

A 74. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

370

A 75. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

371

A 76. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

372

A 76. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 32. és 96. pontja szerint módosított szöveg.

373

A 77. § (1) bekezdés g) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 48. pontja szerint módosított szöveg. [A 77. § (1) bekezdés g) pontjának a 2017: CXCVII. törvény 366. § 97. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „mentelmi joggal rendelkezik” szövegrész helyébe a „mentelmi jogon” szöveg lép, nem vezethető át.]

374

A 80. § (2) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 367. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

375

A 80. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 367. § h) pontja szerint módosított szöveg.

376

A 80. § (4) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 367. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

377

A 81. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 98. pontja szerint módosított szöveg.

378

A 81. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 361. §-ával megállapított szöveg.

379

A 85. § (1) bekezdés f) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 99. pontja szerint módosított szöveg.

380

A 85. § (1) bekezdés g) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 100. pontja szerint módosított szöveg.

381

A 87. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 101. pontja szerint módosított szöveg.

382

A 87. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

383

A 87. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 102. pontja szerint módosított szöveg.

384

A 87. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 103. pontja szerint módosított szöveg.

385

A 39/A. alcímet (92/A–92/D. §) a 2020: CL. törvény 10. §-a iktatta be.

386

A 39/B. alcímet (92/E. §) a 2020: CL. törvény 10. §-a iktatta be.

387

A 93. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXLIV. törvény 84. § f) pontja, záró szövegrésze ugyanezen módosító törvény 83. § k) pontja szerint módosított szöveg.

388

A 93. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 84. § g) pontja szerint módosított szöveg.

389

A 93. § (3) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 78. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

390

A 93. § (5) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 84. § h) pontja szerint módosított szöveg.

391

A 93. § (6) bekezdését a 2017: CXLIV. törvény 74. §-a iktatta be.

392

A 94. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 84. § i) pontja szerint módosított szöveg.

393

A 94. § (3) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 84. § j) pontja szerint módosított szöveg.

394

A 95. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIII. törvény 97. § 5. pontja, a 2017: CXLIV. törvény 84. § k) pontja szerint módosított szöveg.

395

A 95. § (1) bekezdés g) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 104. pontja szerint módosított szöveg.

396

A 95. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 84. § l) pontja szerint módosított szöveg.

397

A 96. § (1) bekezdése a 2016: CIII. törvény 97. § 6. pontja, a 2017: CXLIV. törvény 84. § m) pontja szerint módosított szöveg.

398

A 96. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 84. § n) pontja szerint módosított szöveg.

399

A 97. § (1) bekezdése a 2016: CIII. törvény 97. § 7. pontja, a 2017: CXLIV. törvény 84. § o) pontja szerint módosított szöveg.

400

A 97. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 84. § p) pontja szerint módosított szöveg.

401

A 98. § (2) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 119. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 105. pontja szerint módosított szöveg.

402

A 98. § (3) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § l) pontja szerint módosított szöveg.

403

A 98. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 106. pontja szerint módosított szöveg.

404

A 98. § (4) bekezdés b) pontja a 2017: CXLIV. törvény 84. § q) pontja szerint módosított szöveg.

405

A 98. § (5) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

406

A 98. § (6) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.

407

A 99. § (1) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 78. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

408

A 99. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

409

A 99. § (3) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 119. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 55. pontja szerint módosított szöveg.

410

A 100. § a 2016: CIII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

411

A 100. § (3) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § m) pontja szerint módosított szöveg.

412

A 100. § (4) bekezdését a 2017: CXLIV. törvény 84. § r) pontja hatályon kívül helyezte.

413

A 101. § (1) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 119. § (4) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 55. pontja szerint módosított szöveg.

414

A 101. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § n) pontja szerint módosított szöveg.

415

A 101. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIII. törvény 97. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

416

A 101. § (3) bekezdés a) pontja a 2016: CIII. törvény 97. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

417

A 101. § (3) bekezdés b) pontja a 2016: CIII. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

418

A 101. § (3) bekezdés c) pontját a 2016: CIII. törvény 75. § (2) bekezdése iktatta be.

419

A 101. § (4) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 119. § (5) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 49. és 55. pontja szerint módosított szöveg.

420

A 103. § (1) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.

421

A 103. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § o) pontja szerint módosított szöveg.

422

A 104. § a 2017: CXLIV. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

423

A 104. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

424

A 104. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

425

A 104. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

426

A 104. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 107. pontja szerint módosított szöveg.

427

A 104. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

428

A 104. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

429

A 104. § (8) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

430

A 105. § a 2017: CXLIV. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

431

A 105. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

432

A 105. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 108. pontja szerint módosított szöveg.

433

A 105. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

434

A 105. § (5) bekezdés e) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 108. pontja szerint módosított szöveg.

435

A 106. § (1) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 79. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

436

A 106. § (2) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 78. § (1) bekezdés g) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

437

A 106. § (3) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

438

A 106. § (4) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

439

A 107. § (2) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

440

A 107. § (3) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

441

A 107. § (4) bekezdését a 2017: CXLIV. törvény 84. § s) pontja hatályon kívül helyezte.

442

A VII/A. fejezetet (107/A–107/B. §) a 2015: CLI. törvény 46. §-a iktatta be.

443

A 107/A. § (1) bekezdése a 2017: CXLIV. törvény 83. § p) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

444

A negyedik rész (108–163. §) a 2017: XXXIX. törvény2017: CXLIV. törvény 126–136. §-a szerint módosított – 76. §-ával megállapított szöveg.

445

A 108. § a 2017: CXCVII. törvény 362. §-ával megállapított szöveg.

446

A 108. § (1) bekezdés d) pontját a 2020: XLIII. törvény 65. §-a iktatta be.

447

A 108. § (3) bekezdését a 2021: LI. törvény 49. §-a iktatta be.

448

A 109. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

449

A 109. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

450

A 109. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

451

A 110/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

452

A 110/A. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 109. pontja szerint módosított szöveg.

453

A 110/B. § a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

454

A 111. § (6) bekezdését a 2017: CXCVII. törvény 363. §-a iktatta be.

455

A 111/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

456

A 111/B. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

457

A 111/C. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

458

A 111/C. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

459

A 111/C. § (4) bekezdését a 2018: CXXII. törvény 16. § (6) bekezdése iktatta be.

460

A 111/C. § (5) bekezdését a 2018: CXXII. törvény 16. § (6) bekezdése iktatta be.

461

A 111/D. § (1) bekezdése a 2020: XLIII. törvény 72. § d) pontja szerint módosított szöveg.

462

A 111/D. § (1a) bekezdését a 2020: XLIII. törvény 66. §-a iktatta be.

463

A 111/G. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

464

A 111/G. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 110. pontja szerint módosított szöveg.

465

A 111/G. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 111. pontja szerint módosított szöveg.

466

A 111/G. § (6) bekezdését a 2020: XLIII. törvény 67. §-a iktatta be.

467

A 111/G. § (7) bekezdését a 2020: XLIII. törvény 67. §-a iktatta be.

468

A 111/H. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

469

A 111/H. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

470

A 111/I. §-t a 2020: XLIII. törvény 68. §-a iktatta be.

471

A 113/A. § a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

472

A 113/A. § b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 94. pontja szerint módosított szöveg.

473

A 113/B. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

474

A 116. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 112. pontja szerint módosított szöveg.

475

A 116. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 113. pontja szerint módosított szöveg.

476

A 117/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

477

A 117/A. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

478

A 117/B. § a 2017: CXCVII. törvény 366. § 114. pontja szerint módosított szöveg.

479

A 119. § (1a) bekezdését a 2020: XLIII. törvény 69. §-a iktatta be.

480

A 119. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 364. §-ával megállapított szöveg.

481

A 119/B. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. és 115. pontja szerint módosított szöveg.

482

A 120/A. § (3) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

483

A 121/B. § a 2017: CXCVII. törvény 366. § 116. pontja szerint módosított szöveg.

484

A 122. § (2) bekezdése a 2020: XLIII. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.

485

A 123. § (1) bekezdés a) pontja a 2018: CXXII. törvény 17. § i) pontja szerint módosított szöveg.

486

A 124/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 117. pontja szerint módosított szöveg.

487

A 124/C. § (1) bekezdése a 2020: XLIII. törvény 73. § a) pontja szerint módosított szöveg.

488

A 124/C. § (6) bekezdését a 2018: CXXII. törvény 16. § (7) bekezdése iktatta be.

489

A 126. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

490

A 127. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

491

A 127. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 96. pontja szerint módosított szöveg.

492

A 128. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

493

A 128. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

494

A 128. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 118. pontja szerint módosított szöveg.

495

A 129. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 119. pontja szerint módosított szöveg.

496

A 133. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

497

A 135/D. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 94. pontja szerint módosított szöveg.

498

A 135/E. § a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 120. pontja szerint módosított szöveg.

499

A 136. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

500

A 136. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

501

A 136/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

502

A 136/A. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 121. pontja szerint módosított szöveg.

503

A 136/B. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 120. pontja szerint módosított szöveg.

504

A 137. § (1) bekezdés 1. pont nyitó szövegrésze a 2020: XLIII. törvény 72. § e) pontja szerint módosított szöveg.

505

A 138. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 122. pontja szerint módosított szöveg.

506

A 140. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 123. pontja szerint módosított szöveg.

507

A 140/D. § (2) bekezdése a 2019: LXXXI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

508

A 140/D. § (2a) bekezdése a 2019: LXXXI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

509

A 141. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 46. és 124. pontja szerint módosított szöveg.

510

A 141. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

511

Az 52/E. alcímet (141/A–141/C. §) a 2020: CL. törvény 11. §-a iktatta be.

512

A 143. § (3) bekezdését a 2020: CL. törvény 12. §-a iktatta be.

513

A 143. § a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

514

A 145. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 125. pontja szerint módosított szöveg.

515

A 145. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

516

A 145/A. § (2) bekezdés c) pontja a 2020: CL. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

517

A 145/B. §-t a 2019: LXXXI. törvény 27. §-a hatályon kívül helyezte.

518

A 145/D. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 127. pontja szerint módosított szöveg.

519

A 145/D. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 128. pontja szerint módosított szöveg.

520

A 145/D. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 129. pontja szerint módosított szöveg.

521

A 146. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

522

A 146. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

523

A 146/A. § (3) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

524

A 146/B. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 130. pontja szerint módosított szöveg.

525

A 146/B. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 131. pontja szerint módosított szöveg.

526

A 146/C. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

527

A 148. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

528

A 148. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

529

A 148. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 94. pontja szerint módosított szöveg.

530

A 149. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 103. pontja szerint módosított szöveg.

531

A 149. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 93. pontja szerint módosított szöveg.

532

A 150. § nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

533

A 150. § b) pontja a 2020: XLIII. törvény 72. § f) pontja szerint módosított szöveg.

534

A 151. § (5) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 132. pontja szerint módosított szöveg.

535

A 151. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 6., 9. és 133. pontja szerint módosított szöveg.

536

A 152. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 111. pontja és 367. § i) pontja szerint módosított szöveg.

537

A 152. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 111. pontja szerint módosított szöveg.

538

A 153. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 134. pontja szerint módosított szöveg.

539

A 155. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 120. pontja szerint módosított szöveg.

540

A 156. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

541

A 156. § (6) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. és 96. pontja szerint módosított szöveg.

542

A 157. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

543

A 157. § (3) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 93. pontja szerint módosított szöveg.

544

A 157. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 366. § 135. pontja szerint módosított szöveg.

545

A 159. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. és 136. pontja szerint módosított szöveg.

546

A 159. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

547

A 160. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 365. §-ával megállapított szöveg.

548

A 164. § 2. pontja a 2016: CXVI. törvény 98. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

549

[A 2016: CIII. törvény 97. § 23. pontjában foglalt módosítás, mely szerint a „75. számú” szövegrész helyébe a „15. számú” szövegrész lép, nem vezethető át.]

550

A 167. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 137. pontja szerint módosított szöveg.

551

A 167. § (8) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 138. pontja szerint módosított szöveg.

552

A 169. § (1) bekezdése a 2015: CXCI. törvény 61. §-a szerint módosított szöveg.

553

A 172. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 139. pontja szerint módosított szöveg.

554

A 172. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 366. § 140. pontja szerint módosított szöveg.

555

A 175. §-t a 2020: XLIII. törvény 73. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

556

A 64. alcímet (176. §-t) a 2020: XLIII. törvény 73. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

557

A 66/A. alcímet (178/A. §) a 2017: CXLIV. törvény 81. §-a iktatta be.

558

A hatálybalépés időpontja 2017. május 23.

559

A hatálybalépés időpontja 2017. május 23.

560

A 178/A. § (5) bekezdését a 2019: LXXXI. törvény 26. §-a iktatta be.

561

A 178/B. §-t a 2021: LI. törvény 50. §-a iktatta be.

562

A 179. § 19. pontja a 2014: LXXII. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

563

A 179. § 20. pontja a 2014: LXXII. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

564

A 179. § 21. pontját a 2014: LXXII. törvény 89. § (2) bekezdése iktatta be.

565

A 179. § 22. pontját a 2015: CLI. törvény 47. §-a iktatta be.

566

A 179. § 23. pontját a 2016: CIII. törvény 96. §-a iktatta be.

567

A 179. § 24. pontját a 2017: XXXIX. törvény 77. §-a iktatta be.

568

A 179. § 25. pontját a 2017: CXLIV. törvény 82. §-a iktatta be.

569

A 179/A. §-t a 2016: CXVI. törvény 98. § (3) bekezdése iktatta be.

570

A 179/B. §-t a 2020: CL. törvény 14. §-a iktatta be.

571

A 179/C. §-t a 2021: LI. törvény 51. §-a iktatta be.

572

A 180. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

573

A 180. § (3)–(10) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

574

A 180. § (11)–(12) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

575

A 180. § (13)–(16) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

576

A 181. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

577

A 182. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

579

Ezt az elfogatóparancsot – ha ismert, hogy mely államról van szó – a végrehajtó tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy az ezen állam által elfogadott valamely nyelven kell kibocsátani, illetve egy ilyen nyelvre kell lefordítani.

580

A 3. számú melléklet a 2017: XXXIX. törvény 78. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

581

A 4. számú melléklet a 2017: XXXIX. törvény 78. § (2) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

582

() Ezt a tanúsítványt a végrehajtó állam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén, vagy az Európai Unió intézményeinek bármely egyéb, az adott állam által elfogadott hivatalos nyelvén kell kiállítani, vagy erre a nyelvre le kell fordítani

584

Ezt a tanúsítványt a végrehajtó állam valamely hivatalos nyelvén vagy az ezen állam által elfogadott valamely nyelven kell kibocsátani, illetve egy ilyen nyelvre kell lefordítani.

585

A 10. számú melléklet a 2017: XXXIX. törvény 78. § (2) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

586

A 11. számú melléklet a 2017: XXXIX. törvény 78. § (2) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

588

A 13. melléklet a 2016: CIII. törvény 99. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

591

A 16. számú mellékletet a 2014: LXXII. törvény 89. § (3) bekezdése iktatta be.

592

A 17. számú mellékletet a 2014: LXXII. törvény 89. § (3) bekezdése iktatta be.

593

A 18. számú mellékletet a 2017: XXXIX. törvény 79. § (1) bekezdése iktatta be.

594

A 19. számú mellékletet a 2017: XXXIX. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be.

595

A 20. számú mellékletet a 2017: XXXIX. törvény 79. § (3) bekezdése iktatta be.

_