KÜ BH 2012/182
KÜ BH 2012/182
2012.07.01.
Az ajánlati ár vonatkozásában az indoklás elmaradása az ajánlat érvénytelenségének jogkövetkezményét vonja maga után [2003. évi CXXIX. tv. 88. §]
A Fővárosi Bíróság ítéletében a felperes keresetét az alperes határozata felülvizsgálata körében elutasította.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes keresettel támadott határozatában a F. Építőipari és Szolgáltató Bt. jogorvoslati kérelmének helyt adott és megállapította, hogy a felperes, mint ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontjára és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel, a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 93. § (2) bekezdését.
A felperes az ajánlatok felbontása után észlelte, miszerint a kérelmező ajánlatában foglalt ajánlati ár legalább 50%-kal kevesebb, mint a becsült beszerzési ár. A felperes eleget tett a Kbt. 86. § (1) bekezdésének és az ajánlatbontás napján megfelelő formában hívta fel a kérelmezőt arra, hogy indokolja meg az ajánlati árát. A kérelmező nem adott indokolást a felperes felhívásának megfelelő időben és módon.
A felperesnek az ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára alapítottan kellett volna megállapítania azzal, hogy az f) pontra hivatkozott, megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, mivel rossz, érvénytelenségi okra alapította döntését.
A felperes fellebbezése alapján a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új határozat hozatalára kötelezte. Ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. Döntését arra alapította, hogy a felperes a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján az ajánlat érvénytelenségét nem mondhatta ki, hiszen előzetesen el kellett volna döntenie, hogy elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek tartja-e az ajánlattevő indokolását vagy sem. Az árajánlat indokolásának hiányában nincs mérlegelési lehetőség, hiányzik az egyik törvényi tényállási elem, és pusztán a jelentős árkülönbség tényére érvénytelenséget alapozni nem lehet, ugyanis a Kbt. 86. § (1) bekezdése feltételezi, hogy az ajánlattevő az indokoláskérésre választ ad, így az ajánlatkérőt döntési helyzetbe hozza. Amennyiben az ajánlattevő a felhívásra nem válaszol, úgy az ajánlata nem felel meg a jogszabályi követelményeknek és ez a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában előírt érvénytelenséget vonja maga után, ahogyan azt a felperes helyesen állapította meg az ajánlatok összegezése során.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint a jogerős ítélet sértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontját és a Kbt. 88. § (1) bekezdésé f) pontját figyelemmel a Kbt. 87. § (3) bekezdésére és a Kbt. 93. § (2) bekezdésére is. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint az első- és a másodfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, ugyanakkor a másodfokú bíróság téves jogkövetkeztetést vont le, amikor az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperesi határozat hatályon kívül helyezése mellett az alperest új határozat hozatalára kötelezte.
Az alperes álláspontja szerint az ügyben a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti az érvénytelenségi ok nem alkalmazható, mert a jogszabályi feltételek nem állnak fenn. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjában írt okból történő ajánlat érvénytelenné nyilvánítása csak a Kbt. 86. § (1) bekezdés szerinti írásbeli felhívásnak a megküldését követelte meg a felperestől, ugyanakkor a válasz hiánya is válasznak minősült az alperes szerint. A felperes a rendelkezésére álló iratok alapján meggyőződhetett az ajánlati elemek megalapozottságáról és azokat értékelhette volna a Kbt. 86. § (3) bekezdése alapján. Az alperes hivatkozott a 2004/18. EK irányelv 55 cikkére is, mely rendelkezik a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatról, utalva ehhez kapcsolódóan a Kbt. 86. § (1) bekezdésre,mely azonos szabályozást rögzít. Az alperes kiemelte azt is, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja a F. Bt. ajánlata érvénytelenné nyilvánítására azért sem volt alkalmazható, mert az ajánlat megfelelt az ajánlati felhívásban, dokumentációban, valamint a jogszabályban meghatározott érvényességi feltételeknek.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kiemelte, hogy a F. Bt. ajánlata kizárólag a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjában írt okból lehetett volna érvénytelen. Álláspontja szerint a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti kötelező felhíváshoz nem kapcsolódott az automatikus érvénytelenné nyilvánítás, ezért a felperesnek a Kbt. 86. § (5) bekezdése alapján kellett volna az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozással. E körben az alperes hivatkozott a 2004/18/EK irányelv 55. cikkére, mely kimondja, hogy nem lehet automatikusan érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot, hanem az ajánlatkérő által lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozóan adatokat, valamint indokolást kell kérni.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy az árajánlat indokolásának hiányában nincs mérlegelési lehetőség, mivel hiányzik az egyik törvényi tényállási elem. Álláspontja szerint helyesen állapította meg a másodfokú bíróság azt, hogy a Kbt. 86. § (1) bekezdése feltételezi, hogy az ajánlattevő az indokolás kérésre válaszol, s ilyen módon az ajánlatkérőt döntési helyzetbe hozza, amennyiben az ajánlattevő ezt még sem teszi meg, úgy ajánlata nem felel meg a törvényi előírásoknak és ez a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában előírt érvénytelenséget vonja maga után.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabá-lyokban meghatározott feltételeknek;
A 88. § (1) bek. g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 86. § (5) bekezdése].
A Fővárosi Ítélőtábla helytállóan állapította meg, hogy a felperesnek a F. út Bt. ajánlata érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint kellett megállapítania. A tényállást illetően nem volt vitatott, illetőleg egyértelműen megállapítható, hogy a F. Bt. ajánlatában szereplő ajánlati ár jelentősen eltért, reálisan becsülhető ajánlati ártól, így azzal kapcsolatban a felperes kötelezettségei a Kbt. 86. § (1)–(2) bekezdése szerint alakultak. Ezen kötelezettségének a felperes eleget tett, ugyanakkor az ajánlattevő F. Bt. írásban nem indokolta a közölt ajánlati ár megalapozottságát.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy az indokolás hiánya azt jelenti: az ajánlattevő a felperest ténylegesen nem hozta döntési helyzetbe az ár vonatkozásában, mivel az ajánlat oly mértékben volt hiányos, hogy az érdemi elbírálásra nem volt alkalmas.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében tévesen hivatkozott arra, hogy a F. Bt. ajánlata a jogszabályoknak megfelelt. Az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazott, ami azt jelentette, hogy lényeges ajánlati elem vonatkozásában az ajánlat alapvetően hiányos volt, így a jogszabályoknak megfelelő ajánlatról értelemszerűen nem lehet szó. Az az alperesi értelmezés nem fogadható el, amely az ajánlatot már jogszabálynak megfelelőnek tekinti, ha az tartalmaz bármely ármegjelölést. Ezzel szemben az ajánlatban szereplő ellenérték kirívóan eltérő jellege esetén az ajánlat csak abban az esetben felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, amennyiben a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdése szerinti módon az ajánlattevő megfelelő indokolást is előterjeszt, ezáltal megteremtve annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő érdemben elbírálja annak megalapozottságát. A perbeli esetben azonban indokolást az ajánlattevő nem terjesztett elő, így a felperes rendelkezésére kizárólag a jelentősen eltérő ajánlati ár állt, amely érdemi elbírálásra megfelelő adatok hiányában – utalással különösen a Kbt. 86. § (2) bekezdésére – nem volt alkalmas.
Az alperes által felhívott 2004/18/EK irányelv 55. cikke a perbeli esetben nem irányadó. Az alperesnek azt kellett eldöntenie a közigazgatási eljárás során, hogy mely Kbt. rendelkezés az érvénytelenné nyilvánítás helyes indoka. Az érintett irányelvi szabályozás az automatikus érvénytelenné nyilvánítás esetkörét kívánta csökkenteni, mely a felperesi közbeszerzési eljárásban nem merült fel.
A másodfokú bíróság helytállóan utalt arra is, hogy a felperes a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelenségét nem mondhatta ki, mivel ehhez értékelnie kellett volna az ajánlati ár gazdasági ésszerűségét – döntően az ajánlattevő indokolásában foglaltakhoz képest. Ilyen indokolás azonban nem állt rendelkezésre, így a felperes érdemi döntési helyzetben nem lehetett, különös figyelemmel arra, hogy a jogszabályhely nyomatékkal visszautal az indokolást feltételező Kbt. 86. § (5) bekezdésére.
Helytállóan utalt arra is a Fővárosi Ítélőtábla, hogy éppen a 86. § (5) bekezdés szerinti feltételek, így elsősorban a gazdasági ésszerűség és az azzal összeegyeztethetőség érdemi vizsgálatához nem álltak rendelkezésre adatok, ugyanakkor ezen eljárás hiánya önmagában kizárja a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazhatóságát. Mindez azt is jelentette, hogy a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az indokolás hiánya a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában előírt érvénytelenséget vonja maga után, mivel az ajánlat egyéb módon (lényeges ajánlati elem hiányossága miatt) nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és g) pontjában írt érvénytelenségi okok terjedelme és irányultsága is eltérő. Az f) pontban írt feltétel általánosan értelmezhető, s valamennyi olyan lényeges hiányosságra vonatkozik, amelyet érvénytelenségi okként ugyan a Kbt. 88. § (1) bekezdés egyéb rendelkezései nem sorolnak fel, de tárgyukban az ajánlat lényeges elemére és annak hiányosságára vonatkoznak. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontban írt érvénytelenségi ok kizárólag az ellenszolgáltatással van összefüggésben, nyomatékos utalással a Kbt. 86. § (5) bekezdésére, s az érvénytelenség ezen okát az ellenszolgáltatás, mint lényegi ajánlati elem tartalmai értékelése alapján lehet megállapítani.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, így a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.259/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás