BÜ BH 2012/188
BÜ BH 2012/188
2012.08.01.
Az alapeljárásban értékelt bizonyítékra vonatkozó új bizonyítási eszközre való hivatkozás nem perújítási ok [Be. 75. §, 406. § (1) bek. a) pont].
Az ítélőtábla a 2012. február 15. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével a vesztegetés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű elítélt által a megyei bíróság ítéletével és az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság határozatával jogerősen lezárt ügyben előterjesztett perújítási indítványt elutasította.
Az ítélőtábla döntésének lényege szerint sem a perújítási indítványhoz mellékelt poligráfos szaktanácsadói vélemény, sem a nyelvészeti-kommunikációs szakértői vélemény nem felel meg azon formai követelményeknek, amelyek szerint a felajánlott bizonyítékok újnak tekinthetők. Így azokat illetően a tartalmi szempontok vizsgálatára már nem is volt szükség. Az ítélőtábla álláspontja alapján a csatolt szakvélemény sem tekinthető olyan új bizonyítéknak, amely a perújítás elrendelésére alapul szolgálna.
Az ítélőtábla perújítási indítványt elutasító végzése ellen az I. rendű elítélt és meghatalmazott védője jelentett be fellebbezést, melyben az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és a perújítás elrendelését indítványozta. Álláspontjuk szerint az ítélőtábla végzésének indokolásában alaptalanul hivatkozott arra, hogy a perújítási indítványban felajánlott bizonyítékok nem tekinthetők újnak. Nem vette figyelembe azon kialakult következetes jogalkalmazási gyakorlatot, mely szerint a perújítás megengedhetőség kérdésében való döntés meghozatalakor a csatolt bizonyítékok bizonyító erejét nem lehet vizsgálni, csupán azt, hogy valóságuk esetén a perújítást megalapozzák-e, és alkalmasak-e az indítványozott cél elérésére. A perújítási indítványhoz csatolt okiratok már csak azért is új bizonyítékok, mert az alapeljárás befejeződése után készültek, mindemellett a törvényben megkívánt feltételeknek is megfelelnek.
A Legfőbb Ügyészség írásbeli nyilatkozatában a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, mert a perújítási indítványban foglaltak a perújítás elrendelésére nem adnak alapot. Ezért az ítélőtábla végzésének a helybenhagyására tett indítványt.
A Kúria az I. rendű elítélt és védője fellebbezését alaptalannak találta, ugyanakkor osztotta a Legfőbb Ügyészség indítványában foglalt okfejtést.
Az ítélőtábla a perújítási indítványban foglaltakat részletesen megvizsgálva helytálló érvekkel fejtette ki, hogy az indítvány indokai miért nem adnak alapot a Be. 408. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontja szerinti perújítás elrendelésére.
Ez okból akkor rendelhető el a perújítás, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni.
Ehhez képest a cselekményt elbíráló jogerős ítélettel szembeni ténybeli kifogásnak – a megállapított tényállás vitatásának – akkor van helye, ha
– új bizonyítékot hoznak fel; a bejelentett bizonyíték akkor új, ha az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de az eljárt bíróság nem értékelte;
– az ekként újnak tekintendő bizonyíték a Be. 75. § (1) bekezdése értelmében vett bizonyítandó tényre vonatkozik, és alkalmas ilyen tény jogerős határozattól eltérő, vagy abból hiányzó megállapítására, s végül
– az újnak tekintendő bizonyíték, az eltérő, illetve új tény megállapítására alkalmassága folytán perdöntő jellegű, egyben valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre, vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni.
A Be. értelmében tehát ebben a sorrendben kell – egyenként és minden új bizonyítékként felhozott körülmény kapcsán – az egyes feltételek meglétét vizsgálni. Ha valamelyik feltétel esetében nemleges az eredmény, akkor a további vizsgálata már szükségtelen. A három feltétel ugyanis konjunktív, csak együttes fennállásuk esetén rendelhető el perújítás.
Bizonyíték a bizonyítási eszközből megismerhető tény, amiből következtetés vonható a bizonyítandó – adott ügyben a büntető anyagi vagy eljárási jogszabály alkalmazása szempontjából jelentős [Be. 75. § (1) bek.] – tényre. A bizonyíték a bizonyítandó tény bizonyítója; a bizonyíték forrása (a bizonyíték megismerésének biztosítója) pedig a bizonyítási eszköz. Eszerint bizonyítási eszköz a tanú vallomása, a szakértő véleménye, bizonyíték pedig a vallomás, a szakvélemény tartalma. Következésképpen nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lenni.
Az ítélőtábla megalapozott indokok alapján törvényesen állapította meg, hogy a védő által csatolt szakértői és szaktanácsadói vélemény miért nem alapozza meg a perújítás elrendelését. Kellő indokát adta annak is, hogy az igazságügyi nyelvészeti-kommunikációs szakvéleményben foglaltak miért nem igénylik szakértői vizsgálat elrendelését.
Az alapügyben eljárt bíróság a nyomozó hatóság különleges eszközök alkalmazásával 2010. január 20-tól végzett telefonlehallgatás anyagát szó szerint idézte. A bizonyítékok mérlegelése során pedig rögzítette, hogy a telefonlehallgatásokról készült jegyzőkönyvek tartalmának nyomatékos jelentőséget tulajdonított, azokat részletes elemzés alá vette. Nem látta indokoltnak a magyar nyelven lefolytatott beszélgetés tartalmának (bizonyítandó tény) megállapításához vagy megítéléséhez különös szakértelem igénybevételét, ezért szakértőt sem rendelt ki. A beszélgetés tartalmát az ügyben rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal összevetve értelmezte.
A perújítási indítványhoz csatolt nyelvészeti-kommunikációs véleményben kifejtettek – azon túl, hogy nem igénylik szakértői vizsgálat szükségességét – nem képeznek új bizonyítékot, csupán bizonyítási eszközt. Ugyanaz a bizonyíték, más forrásból, más bizonyítási eszköz révén, nem új bizonyíték (BH 2011/305.).
A Kúria a poligráfos szaktanácsadói véleménnyel kapcsolatban is helytállónak találta az ítélőtábla – a bírói gyakorlattal egyező – álláspontját.
A kifejtettekre figyelemmel az alaptalan perújítási indítvány elutasítására törvényesen került sor, ezért a Kúria az ítélőtábla végzését – a Be. 414. §-ának (2) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 371. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával – helybenhagyta.
(Kúria Bkf. II. 410/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás