MÜ BH 2012/19
MÜ BH 2012/19
2012.01.01.
Ha a szakértői vélemény önmagával vagy más szakértő véleményével, bizonyított tényekkel nem ellentétes, és a szakértő a rendelkezésre álló adatokra, illetve az időmúlásra tekintettel a véleményét a valószínűség szintjén nyilvánítja ki, ez utóbbi nem jelenti a szakvélemény megalapozatlanságát [Pp. 182. § (3) bekezdés, 206. §].
Az alperes fizetési meghagyással a felperest 1 068 899 forint megfizetésére kötelezte N. M.-né munkavállalója 2005. 05. 19-én bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátási költség és annak kamata megtérítése címén.
Az indokolás szerint a lamellázó célgép kiszolgálása során a munkavállaló a megmunkálásra kerülő anyagok pótlása végett a gépet leállította, elvégezte a lamella tömb elhelyezését a tároló egységbe, és mivel az újraindításkor az adagolás nem indult, a gépet kézi üzemmódba állította, az indítókapcsolóval a gépet alaphelyzetbe irányította, és ekkor a mozgó asztal az asztal zárszerkezetén tartott másik kezének 3. és 4. ujján az első percet csonkolta. A kézi üzemmódban való működésnél – amikor a fotocellás védelem nem funkcionál – a gépen nem volt olyan védőberendezés kialakítva, amely a veszélyes térbe való benyúlást megakadályozta volna. Erre tekintettel az alperes a felperes megtérítési felelősségét az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 18. § (1) bekezdése, 40. § (1) bekezdése, 54. § (1) és (7) bekezdése, a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 22. § (3) bekezdése és a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú melléklete 1.3.8., 1.4.1., 1.4.2. pontja rendelkezéseinek megsértésére alapította.
A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a felelősségét arra hivatkozva, hogy a sérült utasítás ellenére kezdte meg a hiba elhárítását, és a szabályszerű működtetés esetén biztosította a biztonságos munkavégzés feltételeit, a szabályellenes munkavégzés elleni védelem biztosítása nem várható el a munkáltatótól. Másodlagos kérelme a megtérítendő összeg módosítására irányult, a szükséges gyógyulási időhöz igazodó mérséklést tartott indokoltnak.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság a per tárgyává tette a sérült munkavállalónak a munkáltató ellen kártérítés iránt indított per iratait, köztük a munkavédelmi szakértő szakvéleményét, valamint a munkavédelmi szakértőt tárgyaláson meghallgatta és igazságügyi orvosszakértői véleményt szerzett be a balesettel okozati összefüggésben álló táppénzes állomány időtartamára vonatkozóan.
A bíróság az ítélet indokolásában a bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a felperes nem tett eleget a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 22. § (3) bekezdésében előírt kötelezettségének, miszerint a munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel. A baleset után csavarokkal rögzített védőburkolat alkalmazásával a baleset elkerülhető lett volna. A sérült munkavállaló közrehatása a felperes megtérítési kötelezettségét nem érinti.
Az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján a táppénzes állomány indokoltságát állapította meg 2005. május 19-től 2006. március 19-ig a csonkolásos sérülés, illetve a súlyos károsodás miatt kialakult krízis szituáció, alkalmazkodási zavar miatt.
A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatását, a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a Pp. 206. §-a és az Ebtv. 67. §-a megsértésére hivatkozva. Sérelmezte, hogy a bíróság nem vette figyelembe a szakértő azon nyilatkozatát, miszerint a baleset nem következett volna be, ha a sérült nem végzi szabályellenesen a munkáját, amely elleni védelem biztosítására a munkáltató nem köteles. Az összegszerűség tekintetében pedig az orvosszakértői vélemény elfogadását kifogásolta, mert a bizonyított gyógyulási időt követő táppénzes időtartam vonatkozásában az megalapozatlan, határozott véleményt nem is tartalmaz.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban a bíróság mérlegelési körébe tartozó ténykérdés általában nem vizsgálható, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés során történt-e nyilvánvalóan helytelen, okszerűtlen következtetés.
Az adott esetben ilyen okból a felülvizsgálati kérelemben felhozottak alapján jogszabálysértő ténymegállapítás nem volt megállapítható.
Az ítéleti tényállás alapjául elfogadott igazságügyi munkavédelmi szakértői vélemény rögzíti, hogy a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 22. § (3) bekezdése értelmében a munkaeszköz mozgó részeit védőberendezéssel kell ellátni, amely a veszélyes teret elhatárolja. Hivatkozott a szakvélemény időpontjában és azt megelőzően is hatályos szabványra, amelyek alapvető követelményként írják elő, hogy a védőburkolatok akadályozzák meg az elzárt térhez való hozzáférést (MSZ EN ISO 12100-2:2004. szabvány 5.3.2.1. pontja, MSZ EN 292-2:1993. szabvány). A szakértő ezt követően a szakvéleményében és a tárgyaláson történt meghallgatása során egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a baleset nem következhetett volna be, ha a védőburkolat fel van szerelve. Az alperes a gépen ilyen védőburkolatot (védőrácsot) a baleset után csavarokkal rögzített.
Az előbbiek alapján a bíróság megalapozottan – jogszabálysértés nélkül – következtetett arra, hogy a felperes a jelzett – a fizetési meghagyásban is megjelölt – munkavédelmi szabályban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, és a baleset ezzel okozati összefüggésben következett be. Ez a felperesnek az Ebtv. 67. §-a szerinti megtérítési felelősségét megalapozta.
A perben a baleseti táppénz időtartamára vonatkozóan beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény a csonkolásos sérülés utáni műtéti amputációval kapcsolatos táppénzes állomány (2005. május 19. – 2005. november 22.) idejét követően 2006. március 19-éig tartó táppénzes időszak indokát megjelölte: „Nevezettnél az üzemi balesetet követően krízis szituáció, azaz érzelmi válság és alkalmazkodási zavar alakult ki.” Ennek figyelembevételével valószínűsítette, hogy a súlyos baleseti károsodással összefüggött a teljes táppénzes időtartam.
Minthogy az orvosszakértői vélemény nem hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, bizonyított tényekkel nem ellentétes, azt a bíróság eljárási jogszabálysértés nélkül értékelte perbeli bizonyítékként. Ha a szakértő a rendelkezésre álló adatok, illetve az időmúlás miatt véleményét valószínűség szintjén nyilvánítja ki, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a szakvélemény megalapozatlan.
A kifejtettekre tekintettel – a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértés hiányában – a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Mfv. III. 10.277/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás