PÜ BH 2012/194
PÜ BH 2012/194
2012.08.01.
A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmét kimenti [Ptk. 247. § (2) bek., 301. § (1) bek.].
A felperes az alperesekkel 2008. január 20-án kötött vállalkozási szerződésben bruttó 18 640 000 forint vállalkozói díjért 2008. december 15-i befejezési határidővel elvállalta az alperesek családi házának kivitelezését. A felperes késedelmes teljesítése esetére 10 000 forint/nap késedelmi kötbérfizetési kötelezettséget vállalt. A felek a szerződésben rögzítették, hogy a vállalkozói díj megfizetésére milyen ütemben kerül sor, és az alperesek a fizetési ütemek be nem tartása esetére a felperes által vállalt napi késedelmi kötbérrel megegyező összeg fizetését vállalták minden késedelmes nap után. A felek utóbb a szerződés műszaki tartalmát módosították.
A vállalkozási szerződéssel érintett lakóépület átadás-átvételére 2009. november 28-án került sor. A felek 2009. december 5-én egy végelszámolást készítettek, amelynek során számba vették a vállalkozási szerződés módosított műszaki tartalmát, az ennek kapcsán felmerült vállalkozói díjat, valamint az alperesek által már teljesített befizetéseket, és ennek eredményeként az alperesek által fizetendő hátralék összegét bruttó 2 415 185 forintban határozták meg. Az alperesek ezt követően összesen 1 650 000 forintot fizettek meg a felperes részére. A felperes több alkalommal eredménytelenül szólította fel az alpereseket a fennmaradó összeg és járulékai megfizetésére.
A felperes módosított keresetében 765 185 forint vállalkozói díj, továbbá ezen összeg megfizetéséig 2009. december 6-tól terjedő időre napi 10 000 forint késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.
Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy ők már megfizették a teljes vállalkozói díjat a felperesnek, míg másodlagosan a felperes hibás teljesítésére figyelemmel beszámítási kifogást terjesztettek elő. Arra az esetre, ha a bíróság a felperes kötbérigényét alaposnak ítéli, a túlzott mértékű kötbér mérséklését kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletével – tartozáselismerésükre figyelemmel – kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 765 185 forintot, és 2009. december 14-től ezen összeg kifizetésének napjáig napi 1000 forint kötbért, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Miután az alperesek a bíróság által adott határidőben a szakértői költséget nem helyezték letétbe, az alperesek beszámítási kifogását bizonyítottság hiányában alaptalannak ítélte. Az elsőfokú bíróság a felperes kötbérigényét a jogalap tekintetében jogszerűnek találta, azonban annak mértékét a Ptk. 247. § (1) bekezdés alapján mérsékelte.
A másodfokú bíróság a felperes által a késedelmes alperesi teljesítés jogkövetkezményeként érvényesített késedelmi kötbérigényt jogalap hiányában alaptalannak ítélte, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva a keresetet e részében elutasította. Kifejtette, hogy a jelen perben nem vizsgálható, hogy a szerződésben kikötött mértékű kötbér túlzott mértékű-e vagy sem. Megjegyezte, hogy a Ptk. 247. § (2) bekezdése értelmében a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Az alpereseket 765 185 forint megfizetésére kötelező döntést nem támadta, míg az elmaradt vállalkozói díj után járó kötbérre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését, és 3000 forint/nap kötbér figyelembevételével az alpereseket 2 235 000 forint késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni.
Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság napi 1000 forintra mérsékelte a kötbért. Kifejtette, hogy nem célja az aránytalanul magas kötbér érvényesítése, ezért elfogadta, hogy indokolt a kötbér mérséklése. Fenntartotta a fellebbezésében írtakat, azonban nem tartott igényt a napi 10 000 forint kötbérre, csupán 3000 forint/nap kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 247. § (2) bekezdését, és a Ptk. 306. § (4) bekezdését.
Helytállóan hivatkozott a másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában arra, hogy a Ptk. 247. § (2) bekezdése értelmében a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni, ugyanakkor jogszabályt sértve hagyta figyelmen kívül ezt a rendelkezést.
A Ptk. 301. § (1) bekezdése értelmében pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles késedelmi kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Ennek megfelelően a késedelmi kamatfizetési kötelezettség objektív jellegű. A kötbér – általános szabály szerint – csak ki nem mentett szerződésszegés esetében jár, azonban a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kimenthetetlen.
Miután a felek a szerződésükben pénztartozás késedelmes fizetése esetére kötöttek ki kötbért, a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni [Ptk. 247. § (2) bekezdés], mely fizetési kötelezettség azonban objektív jellegű, és kimentésnek nincs helye. A másodfokú bíróság ezért jogszabályt sértve jutott arra a következtetésre, hogy a késedelmes alperesi teljesítés következményeként érvényesített késedelmi kötbérigény – a Ptk. 247. § (2) bekezdésének megfelelően késedelmi kamat – iránti igény jogalap hiányában alaptalan. Erre figyelemmel jogszabályt sértve változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét és utasította el teljes egészében a felperes keresetét. Mivel a Ptk. 301. § (3) bekezdése alapján a felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti, jogszabályt sértve mellőzte annak vizsgálatát, hogy a szerződésben kikötött mértékű kamat túlzott mértékű-e vagy sem.
A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogszabályt sértő rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot – a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben – új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban – abból kiindulva, hogy az alpereseket késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli – a másodfokú bíróságnak a késedelmi kamat mértékével kapcsolatban a fellebbezéseket érdemben el kell bírálnia.
(Kúria Pfv. VII. 20.135/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás