PÜ BH 2012/196
PÜ BH 2012/196
2012.08.01.
Jogszabályt sért a másodfokú bíróság, ha figyelmen kívül hagyja a félnek azt az előadását, amely alkalmas annak valószínűsítésére, hogy a perindítás határidejét nem mulasztotta el. Ilyen esetben a fellebbezést igazolási kérelemként kell elbírálni [Pp. 3. § (2) bek., 109. § (1) bek., 130. § (1) bek. h) és i) pont].
A jegyző az I. rendű felperes birtokvédelmi kérelmét elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felek közötti bérleti szerződés – az alperes felmondása folytán – megszűnt, ezért az I. rendű felperes mint bérlő nem jogosult birtokvédelemre. Ezt a határozatot az I. rendű felperes részére 2010. november 3-án kézbesítették.
A felperesek a jogi képviselőjük útján előterjesztett keresetükben a jegyző határozatának a megváltoztatását kérték. A keresetük emellett kiterjedt az alperesnek a perrel érintett helyiség kiürítésére kötelezésére, továbbá arra, hogy a bíróság állapítsa meg a bérleti szerződés felmondásának érvénytelenségét.
A keresetlevelet 2010. november 19-én nyújtották be a közigazgatási hatósághoz.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az általa elsőnek nevezett kereseti kérelem kapcsán kifejtette, hogy a felperesek a keresetlevelet elkésetten – a tizenhatodik napon – terjesztették elő.
A másodlagos és harmadlagos kereseti kérelem vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az nem tartalmazott a bíróság döntésére irányuló egyértelmű kérelmet és a felperesek nem határozták meg az igényérvényesítésük jogalapját, továbbá a kereseti illetéket is hiányosan rótták le. A keresetlevél hivatalból történt elutasítására alapot adó eljárásjogi szabályként kizárólag a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontját jelölte meg.
A felperesek fellebbezést terjesztettek elő. Ebben előadták, hogy a keresetlevelet a közigazgatási hatósághoz 2010. november 18-án nyújtották be, azonban annak ,,érkeztetése'' másnapi dátummal (2010. november 19.) történt. Csatolták a keresetlevél benyújtásakor kapott elismervény másolatát. Szerintük ezért a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokaira utalással – kizárólag a Pp. 259. §-ára és 254. § (3) bekezdésére hivatkozással – helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel utalt arra, hogy ,,az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette a keresetlevélnek a közigazgatási hatósághoz érkezésének időpontját, amely megegyezik a keresetlevélen található, a Polgármesteri Hivatal érkeztető bélyegzőjén található dátummal''.
A jogerős végzés ellen, annak hatályon kívül helyezése iránt a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság végzésében ugyan kifejezetten nem hivatkozott a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjára – csupán e rendelkezés i) pontját jelölte meg –, azonban indokolása alapján egyértelmű, hogy az elkésettség volt ,,az egyik (egyben fő) oka az elutasításnak''. Szerintük az elsőfokú bíróság azért nem adott tájékoztatást a Pp. 132. § (1) bekezdésében foglaltakról, mert – az eljárt bíróságok szerint – anyagi jogi határidőt mulasztottak és igazolási kérelmet nem terjesztettek elő, ezt pedig szabályszerűen nem lehet pótolni. Utaltak azonban arra is, hogy a fellebbezésükben előadottakat és az ahhoz csatolt átvételi elismervényt valójában igazolási kérelemként kellett volna figyelembe venni.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.
Az elsőfokú végzésben használt megnevezésekből is kitűnik, hogy a felperesek több irányú kereseti kérelmet terjesztettek elő. Ezek közül – amint ebben a körben az elsőfokú bíróság is idézte a Ptk. 192. § (1) bekezdését – a jegyző határozatának megváltoztatására irányuló kereseti kérelem az, amelynek előterjesztése határidőhöz kötött. Ennek előterjesztését az általa megállapított és a másodfokú bíróság részéről is irányadónak tartott tények alapján elkésettnek tekintette. Ebből következően a felperesek alappal hivatkoztak arra a felülvizsgálati kérelmükben, hogy az elsőfokú bíróság valójában – a jogszabályhely megjelölése nélkül – a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján utasította el idézés kibocsátása nélkül a keresetlevelet. Ennek a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából azért van jelentősége, mert a jogalkotó a perben hozott végzések elleni fellebbezést csak a Pp. 270. § (3) bekezdésében meghatározott szűk körben – így a Pp. 130. § a)–h) pontjai alapján hozott végzések vonatkozásában – engedte meg. A Pp. 130. § (1) bekezdés a)–h) pontjaiban megnevezett – a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, az eljárás későbbi szakaszában pedig a Pp. 157. § a) pontja alapján a per megszüntetésére vezető – okokra alapított végzések a felpereseknek a Pp. 132. § (1) bekezdésére visszavezetett feltevésétől függetlenül abban a különböznek a Pp. 130. § i) és j) pontjaiban foglaltaktól, hogy ez utóbbi rendelkezések megsértése a keresetlevél ismételt – hiánytalan – előterjesztésével orvosolhatók. Egyébként viszont az eljárásjogi szabálysértés csak a felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat megengedésével biztosítható.
A kifejtettekből az következik, hogy a Kúria érdemben vizsgálta a felperesek felülvizsgálati kérelmét annyiban, amennyiben az a jogerős végzést a jegyző határozatának megváltoztatására irányuló ,,első'' kereseti kérelemmel összefüggésben támadta.
A másodlagos és harmadlagos kereseti kérelmet illetően a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása miatt azonban – minthogy nyilvánvalóan csak ebben a körben értelmezhető a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontjára alapított döntés – felülvizsgálatnak nem volt helye. A Kúria ezért ebben a körben a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította.
A jegyző határozatának megváltoztatására irányuló kereseti kérelem kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy az EBH 2011/2309. számú elvi bírósági határozatban kifejtettek szerint a jegyző határozatának megváltoztatása iránti kereset előterjesztésére nyitva álló határidő olyan anyagi jogi határidő, amely esetében igazolási kérelem előterjesztésének van helye.
Ehhez képest az ügy adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperesek a mulasztásukról történt tudomásszerzésüket követő tizenöt napon belül a mulasztásuk vétlenségét valószínűsítő előadást tettek [Pp. 107. § (1) bekezdés]. Következésképpen az elsőfokú bíróságnak ezt az előadásukat – a Pp. 3. § (2) bekezdése szerint eljárva – mint igazolási kérelmet a Pp. 109. § (1) bekezdése alapján el kellett volna bírálnia. Ennek elmulasztása olyan, az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértés, ami a Pp. 275. § (4) bekezdés értelmében alapot adott arra, hogy a Kúria a másodfokú bíróság jogerős végzését hatályon kívül helyezze és az elsőfokú bíróságot – utalással a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 258. § (1) bekezdésére – a fentiek szerinti eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
(Kúria Pfv. I. 21.267/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás