2012. évi CXCVII. törvény
2012. évi CXCVII. törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról1
2013.01.01.
1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolási költségek a következők:)
„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve
aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat,
ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és
ac) az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst, mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-át – amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatás összegét foglalja magában –, továbbá
ad) ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámoló a felszámolás kezdő időpontja után fizette ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást);”
2. § (1)2
(2) A Cstv. 66. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bíróság, ha a Kormány rendeletével új állami felszámolót jelöl ki, a korábbi állami felszámoló felmentéséről és a Kormány által meghatározott új állami felszámoló kijelöléséről az erre vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésétől számított 8 munkanapon belül végzést hoz. A végzésében rendelkezni kell a korábbi állami felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről és arányos díjazásáról is. A felmentett állami felszámoló haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát átadni a kijelölt új állami felszámolónak, tételes kimutatást készíteni a szerződésekről, az átadás időpontjában folyamatban lévő eljárásokról, értékesítésekről, közbenső mérleget készíteni és arra vonatkozó nyilatkozatot tenni, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. A felmentett állami felszámoló ezen kötelezettségeinek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett állami felszámolót 900 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.
(3b) A (2a) és (3a) bekezdés szerinti végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Fellebbezésnek csak a végzés díjmegállapító rendelkezése ellen van helye a végzés közlésétől számított 8 munkanapon belül. A (2a) és (3a) bekezdés szerinti fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 munkanapon belül kell elbírálni.”
(3)3
3–7. §4
2. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
8. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgat.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkező lép:
„(1) A bérgarancia-eljárás keretében
a) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásából,
b) a felszámolás alatt álló kölcsönbevevő által a kölcsönbeadó részére a kölcsönzött munkavállaló után meg nem fizetett kölcsönzési díjból,
c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek az iskolaszövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díjból
az e törvény által meghatározott összeg előlegezhető meg.”
(2) A Bgat. 1. § (2) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„d) kölcsönbeadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 214. § (1) bekezdés b) pontjában és 215. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató,
e) kölcsönvevő: az Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató,
f) felszámolási eljárás: a Cstv. szerinti felszámolási eljárás.”
(3) A Bgat. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakkal kapcsolatos támogatásra az e törvényben foglaltakat a 11–13. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
9. § A Bgat. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki
a) nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik,
b) a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) jogviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy
c) a felszámolónak, vagy a felszámoló szervezet (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója.”
10. § A Bgat. a következő 11–13. §-sal egészül ki:
„11. § (1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az esedékesség lejártát követő 10 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, ha a felszámoló a felszámolás alatt álló kölcsönvevőnél foglalkoztatott munkavállaló után járó kölcsönzési díjat vagy az iskolaszövetkezet szolgáltatásának fogadójánál foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat (a továbbiakban együtt: szolgáltatási díj) a felszámolás kezdő időpontját követően – a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt – az esedékesség napján nem tudja megfizetni és tartozását elismeri.
(2) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a (1) bekezdés szerinti kérelmet a magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező azon munkavállalója tekintetében terjesztheti elő, akire nézve nem áll fenn a 2. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró ok.
(3) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kikölcsönzött, illetve átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét – egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét – veheti figyelembe. Ha a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.
(4) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőhöz kikölcsönzött munkavállaló, illetve – iskolaszövetkezet esetén – a szolgáltatást fogadóhoz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre számolhatja el. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást a munkavállaló, illetve az iskolaszövetkezeti tag részére a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátását követő három munkanapon belül fizeti ki. Ha a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátásától számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a kifizetés a következő bérfizetési napon történik.
(5) A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az állami foglalkoztatási szerv felé beszámolót készít.
(6) E § alkalmazásában munkabér: a kölcsönbeadót, illetve az iskolaszövetkezetet terhelő munkabér, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, valamint a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítést.
12. § (1) A felszámoló tájékoztatja a kölcsönbeadót és az iskolaszövetkezetet arról, hogy a kölcsönzési díj a szolgáltatási díj elmaradása mely munkavállaló, illetve szolgáltatást nyújtó iskolaszövetkezet tagját érinti.
(2) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az elmaradt kölcsönzési díjról, szolgáltatási díjról és az érintett munkavállalókról, illetve iskolaszövetkezeti tagokról elkülönített nyilvántartást vezet.
(3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési díj, szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekből megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére visszafizeti.
(4) Ha a bíróság a támogatás igénybevételének időtartama alatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet felszámolását rendeli el, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet felszámolója nem igényelhet a 2. § (1) bekezdése szerinti támogatást azon munkavállaló, illetve iskolaszövetkezet tagja munkabérének kifizetéséhez, akire vonatkozóan kölcsönzési díj vagy – iskolaszövetkezet esetében – szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a 11. § bekezdésében meghatározott támogatást már igénybe vett.
13. § (1) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet 11. § (1) bekezdése szerinti kérelme az e törvényben foglaltaknak megfelel, az állami foglalkoztatási szerv a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatást megállapítja.
(2) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtására a 4. §-t, az 5. § (1) és (2) bekezdését, a 8. § (1) bekezdését és a 9. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
(3) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon, 3 példányban kell benyújtania az állami foglalkoztatási szervhez. ”
11. § A Bgat. 15. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCVII. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevő és iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevő gazdálkodó szervezet, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban álló kölcsönbeadó, illetve iskolaszövetkezet tekintetében is alkalmazni kell, ha a felszámolási eljárásban a Cstv. 52. §-a szerinti zárómérleg elkészítésére a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor még nem került sor.”
12. § A Bgat. az 1. melléklet szerinti 3. melléklettel és a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
13. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. § (2) bekezdése és a 2. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2012. évi CXCVII. törvényhez
KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt igényelhető támogatásról
I. A kölcsönbeadó (ideértve az iskola szövetkezetet is) adatai:
1. Neve:
2. KSH azonosító száma:
3. Székhelye:
4. A tevékenység megkezdésének időpontja: ........... év................................. hó .............. nap
5. A pénzforgalmi számlaszáma:
6. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:
7. A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetés napja: ......... év......................... hó ............ nap
8. A bérfizetés napján és az azt követően – a kérelem benyújtásáig – rendelkezésre álló saját forrás összege: ................................... Ft
9. Az igényelt támogatás összege: ...................................... Ft
II. A kölcsönvevő adatai:
1. Neve:
2. KSH azonosító száma:
3. Székhelye:
4. A tevékenység megkezdésének időpontja: ........... év................................. hó .............. nap
5. A pénzforgalmi számlaszáma:
6. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:
III. A kölcsönvevő felszámolójának adatai:
1. Neve, címe, telefonszáma:
A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma:
2. KSH azonosító száma:
3. Székhelye:
IV. A kérelem mellékletei:
1. A kölcsönbevevő felszámolását elrendelő jogerős végzés másolata csatolva: igen nem
2. A támogatás igénybevételéről készített – a törvény 4. melléklete szerinti – nyomtatvány csatolva: igen nem
Nyilatkozom, hogy a kérelemben és a csatolt mellékleteiben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Kelt: .............................., ....... év................... hó..... nap
...................................................................
a kölcsönbe adó cégszerű aláírása
”
2. melléklet a 2012. évi CXCVII. törvényhez
ADATLAP
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt igényelhető támogatás számításához
(A........... év........................ hó.........-i bérfizetési napon – a kölcsönbeadónál – fennálló adatok alapján)
Sor- |
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
Kölcsönzött |
A kölcsönzés időszaka |
Társadalom- |
A bér és végkielégítés együttes |
A támogatásnak |
|
1. |
|
||||
2. |
|
||||
3. |
|
||||
4. |
|
||||
5. |
|
||||
6. |
|
||||
7. |
|
||||
|
|
Összesen: |
Kelt: .............................., ....... év................... hó..... nap
...................................................................
(a kölcsönbe adó cégszerű aláírása)
Melléklet:
– A felszámoló Bgat. 12. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatása.
”
1
A törvényt az Országgyűlés a 2012. december 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. december 15. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. január 2. napjával.
2
A 2. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
A 2. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
4
A 3–7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás