2012. évi CCIII. törvény
a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról1
2012.12.16.
„8. dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült, önálló üzlethelyiség, amelyben kizárólag dohánytermék, dohányterméket kiegészítő termék, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény különös rendelkezései I. fejezet 1. és 4. címében szabályozott sorsolásos játék és fogadás bonyolításával kapcsolatos termék, vagy jogszabály által meghatározott termék forgalmazható, és amely üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve;”
„(2) A dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, továbbá a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére a miniszter 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot (a továbbiakban: a részvénytársaság) alapít.”
„(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait. A szempontok között érvényt kell szerezni a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak, továbbá előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a) megváltozott munkaképességű,
b) a pályázat benyújtásának napján, e napot megelőzően legalább 3 hónapja egybefüggően álláskereső, vagy
c) az a)–b) pontban írtaknak megfelelő személyt foglalkoztat, vagy – feltéve, hogy a pályázati kiírás ezt lehetővé teszi – olyan gazdasági társaság, amelyben az a)–b) pont szerinti személy tagsági jogviszonnyal rendelkezik.”
„12. § (1) A dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni: a) „Nemzeti Dohánybolt” felirat;
b) olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik;
c) a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok;
d) a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés;
e) jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék(ek) forgalmazása esetén az ilyen termék(ek)re utaló felirat vagy ábra azzal, hogy a (2) bekezdésben foglaltakat mindenkor alkalmazni kell. (2) A dohánybolt külső felületén – ide nem értve az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat – semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve dohányzásra utal.”
„(3) A vámhatóság az engedélyt annak adja meg legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott időtartamra, aki a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, és akit – a 10. §-ban foglaltak kivételével – érvényes koncessziós szerződés e tevékenység végzésére feljogosít. Az engedélyt a vámhatóság – a dohányboltokra vonatkozó különös jogszabályi rendelkezés hiányában – akkor adhatja meg, ha az erre jogosult a vámhatóság felé a kérelmében a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésének helyére vonatkozó alapvető adatokat (cím, helyrajzi szám, alapterület, nyitva tartás idő, helyszínrajz) bejelenti, és a helyiség jogszerű használatára vonatkozó jogcímet, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszerzésének tényét igazolja. A vámhatóság a jogosultnak azonos időszakra, azonos koncessziós szerződés alapján csak egyetlen dohányboltra (elkülönített helyre) adhat érvényes engedélyt; új engedélyt a jogosultnak csak a korábbi engedély visszavonásának hatályával lehet adni.”
„(2) Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő, illetve más személy közvetve vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek vagy reá tekintettel másnak, úgy az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót, továbbá azt, akinek érdekében ezen előnyök bármelyikét nyújtják, a vámhatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújthatja.”
8. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.