• Tartalom
Oldalmenü

2012. évi CCV. törvény

a honvédek jogállásáról1

2020.07.15.

Az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdésében foglalt alapvető feladatok megvalósítása érdekében az állam a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő katonáitól tántoríthatatlan hűséget, hivatásukhoz méltó, példamutató magatartást, bátor helytállást, magas fokú készenlétet és fegyelmet követel.
A honvédelem nemzeti ügyének elhivatott szolgálata, valamint a szövetségi kötelezettségek magas színvonalú teljesítése korszerű katonai ismeretek, képességek megszerzésére, és folyamatos fejlesztésére alapozható, továbbá kiszámítható életpályával biztosítható.
Az Országgyűlés elismeri a katonai szolgálattal együtt járó áldozatvállalást, és az azzal arányban álló erkölcsi, valamint anyagi megbecsülés indokoltságát, ezért – a nemzedékek közötti szolidaritást is alapul véve – a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya a hivatásos és a szerződéses állományú katonákra (a továbbiakban együtt: állomány tagja), a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre, és a honvéd altiszt-jelöltekre terjed ki.

(2)2 E törvény hatálya

a) az önkéntes tartalékos katonákra a rendelkezésre állás időszakában,

b) a nyugállományú katonákra,

c) az állomány tagja és a nyugállományú katonák közeli hozzátartozójára, élettársára,

d) a honvédségi ösztöndíjas hallgatókra, továbbá

e) honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre és a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozó rendelkezések vonatkozásában a szolgálati viszony megszűnését követően az állomány volt tagjára és közeli hozzátartozóira

akkor terjed ki, ha ezt e törvény elrendeli.

(3)3 A 178. § és a 238. § (2) bekezdés 35. pontjának hatálya kiterjed a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesített személyekre, közeli hozzátartozójukra és élettársukra.

2. § E törvény alkalmazásában

1. alacsonyabb beosztás: az a státusz, amely

a) általános előmeneteli rendben alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített,

b) speciális előmeneteli rendben alacsonyabb elérhető rendfokozatú,

c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján alacsonyabbnak minősül,

2. altiszti állomány tagja: az a katona, aki az 1. melléklet szerinti altiszti vagy zászlósi (a továbbiakban együtt: altiszti) rendfokozatot visel,

3. azonos beosztás: az a státusz, amely

a) általános előmeneteli rendben azonos rendfokozattal rendszeresített,

b) speciális előmeneteli rendben azonos elérhető rendfokozatú,

c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján azonosnak minősül,

4.4 átszervezés: az Országgyűlés, a Kormány, a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Magyar Honvédség parancsnokának a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 39. § (2) bekezdése szerinti döntése alapján a névváltoztatás kivételével minden olyan változás, amelynek következtében egyes szolgálati beosztások létesülnek, módosulnak vagy megszűnnek,

5. előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet az állomány tagja szolgálati beosztásához kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni,

6.5 előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely szolgálati beosztásba történő kinevezéssel, illetve – a 139. § (6) bekezdése szerinti posztumusz elismerést ide nem értve – rendfokozati kinevezéssel, előléptetéssel valósul meg,

7. fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,

8. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek,

9. gyermekét egyedül nevelő: az állomány azon tagja, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, vagy nincs élettársa,

10. hivatásos állomány tagja: az állomány azon tagja, aki élethivatásként, határozatlan időre vállalja a katonai szolgálatot,

11. honvéd altiszt-jelölt: az iskolarendszerű nappali tagozatos katonai szakképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt tanulói jogviszonyban és altiszt-jelölti szolgálati viszonyban áll,

12. honvéd tisztjelölt: a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és tisztjelölti szolgálati viszonyban áll,

12a.6 honvédelmi illetményalap: az évente, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított honvédelmi illetményalap, amely nem lehet alacsonyabb összegű az előző évi honvédelmi illetményalapnál,

12b.7 honvédségi ösztöndíjas hallgató: az állomány tagjának, honvéd tisztjelöltnek és honvéd altiszt-jelöltnek nem minősülő személy,

a) aki:

aa) felsőoktatási intézmény nappali munkarendű felsőfokú alapképzésében, mesterképzésében vagy osztatlan képzésében tanulmányokat folytat, vagy iskolai rendszerű, nappali munkarendű szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül honvédelmi szervezetnél rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges szakképesítést szerez meg, vagy

ab) iskolarendszerű, esti, levelező munkarendű vagy távoktatásos formában szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül honvédelmi szervezetnél rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges és az adott ösztöndíjprogram szerinti hiányszakmára képesítést szerez, és

b) akinek tanulmányait a miniszter által alapított ösztöndíj elnyerését követően a honvédelmi szervezet ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően az ösztöndíjszerződésben meghatározottak szerint szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja,

13.8

14. ideiglenes külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek időtartama tervezetten nem haladja meg a 90 napot,

15.9

16.10 illetmény-megállapítás: a szolgálati viszony létesítésekor, módosításakor, valamint új illetményelemre való jogosultság keletkezésekor, vagy korábbi illetményelemre való jogosultság megszüntetése esetén az állomány tagja illetményének meghatározása,

17.11 jognyilatkozat: a 29. pont a), b), és d) alpontja szerinti munkáltatói döntések, a döntési lapról készített határozat, a megállapodás, a szerződés, a tanulmányi szerződés, az ösztöndíjszerződés, valamint minden olyan nyilatkozat, amelyből jogok és kötelezettségek származnak,

18. képzés: iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tanfolyami végzettség vagy képzettség megszerzésére irányuló, hazai vagy külföldi, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás, továbbképzés és átképzés,

19.12 kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő: az a jognyilatkozatban meghatározott időtartam, amely alatt a honvédelmi szervezet által támogatott képzésben, a honvéd tisztképzésben vagy a katonai szakképzésben részt vevő személy szolgálati viszonyát köteles fenntartani,

20.13 közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelő szülő, a testvér,

21.14 közkatona: a legénységi állomány azon tagja, aki a 39. § (1) bekezdése szerint rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot,

22. legénységi állomány tagja: a közkatona és az 1. melléklet szerinti tisztesi rendfokozattal rendelkező szerződéses katona,

23. magasabb beosztás: az a státusz, amely

a) általános előmeneteli rendben magasabb rendfokozattal rendszeresített,

b) speciális előmeneteli rendben magasabb elérhető rendfokozatú,

c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján magasabbnak minősül,

24.15 más kereső tevékenység: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és a megbízási szerződés, a gazdasági társaság tagja esetén a tényleges személyes közreműködés, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony, az egyéni vállalkozási tevékenység, az egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, a nem szolgálati viszonyban folytatott ügyvédi tevékenység, valamint a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony,

25. Magyarországon települő katonai szervezet: nemzetközi szervezet döntése vagy nemzetközi megállapodás alapján létrehozott, Magyarországon települő olyan szervezet vagy alakulat, amely a létrehozó szervezet tagállamai vagy a részes államok érdekében katonai feladatot hajt végre,

26.16 más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a minisztériumok, kivéve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot, a kormányzati főhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek, rendvédelmi szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozások, a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvény alapján létesült köztestület, továbbá a honvédelmi szervezet tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédelmi szervezetnek minősülő szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: NKE),

27. megfelelő szolgálati beosztásba helyezés: az az azonos beosztásba áthelyezés vagy magasabb beosztásba kinevezés, amelynek betöltésére az állomány tagja iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapota szerint, továbbá nemzetbiztonsági szempontból alkalmas,

28. megfelelő szolgálati feladat: az a szolgálati feladat, amely végrehajtása az állomány tagjától iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján elvárható, továbbá arra nemzetbiztonsági szempontból alkalmas,

29. munkáltatói döntés: a munkáltatói jogkör gyakorlása, amely formáját tekintve

a) határozat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló nem áll szolgálati viszonyban, továbbá, ha jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozati formához köti,

b) parancs, ha a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati viszonyban áll, kivéve, ha jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozathoz köti,

c) döntési lap, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló több döntését egy dokumentumban összesíti, melyet a munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője foglal határozatba, vagy

d) irat, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban, de nem az a)–c) pont szerint hozza meg,

30.17 nyugállományú katona: az állomány korábbi tagja,

a) akit a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerint katonai szolgálati nyugállományba, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyeztek, vagy

b)18 aki öregségi nyugdíjban, más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, vagy megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül, feltéve, hogy annak megállapítását közvetlenül megelőző utolsó szolgálati viszonya a honvédelmi szervezettel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal (a továbbiakban: KNBSZ) állt fenn,

kivéve, ha a szolgálati viszonya e törvény alapján lemondás, a szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, vagy méltatlanná válás, kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelés, nemzetbiztonsági szempontból katonai szolgálatra alkalmatlanság miatt szűnt meg,

31.19 önkéntes tartalékos katona: az a katona, aki szerződésben vállalja az e törvényben meghatározott feltételrendszer szerint a Hvt. 41. § (5) bekezdésében foglaltakat,

31a.20 pályakezdő: az állomány azon tagja, aki első alkalommal létesít tiszti vagy altiszti szolgálati viszonyt – ide nem értve a honvéd tisztjelöltet és a honvéd altiszt-jelöltet, az állománycsoport-váltással tiszti vagy altiszti állományba, az önkéntes tartalékosból szerződéses vagy hivatásos állományba kerülőket, valamint a szerződésesből hivatásos állományba kerülőket,

32.21 rendszeres illetménypótlék: a havi mértékben megállapított illetménypótlék,

32a.22 rendszeresített rendfokozat: általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a beosztáshoz rendelt, kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén a beosztáshoz rendelt magasabb, speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat,

33. szerződéses állomány tagja: az állomány azon tagja, aki határozott időre szerződésben vállalja a katonai szolgálatot,

34.23

35.24 szolgálati érdek: a Magyar Honvédség, illetve honvédelmi szervezet rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, körülmény,

36.25 szolgálati hely: az a honvédelmi szervezet, amelynek állományába a katona tartozik,

37. szolgálatteljesítési hely: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani,

38. szolgálatteljesítési idő: a szolgálatteljesítésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, a munkaközi szünet, továbbá – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a szolgálatteljesítéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama azzal, hogy nem szolgálatteljesítési idő a lakóhelyéről a szolgálatteljesítés helyére, valamint a szolgálatteljesítés helyéről a lakóhelyére történő utazás időtartama,

39. szülő: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, az együtt élő házastárs, továbbá az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, valamint a gyám, a nevelőszülő, a mostohaszülő és a helyettes szülő,

40. tartós külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek megszakítás nélküli időtartama tervezetten meghaladja a 90 napot,

41.26 távolléti díj: az alapilletmény, a honvédelmi szolgálati díj, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmények havi együttes összege,

42. tiszti állomány tagja: az állomány 1. melléklet szerinti tiszti, főtiszti (a továbbiakban együtt: tiszti) rendfokozatot viselő tagja, továbbá az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.

2. A szolgálati viszony alanyai és jellege

3. § (1)27 A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja (a továbbiakban együtt: felek) között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján a közszférában megvalósuló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. E törvény rendelkezéseitől a 2. § 17. pontja szerinti jognyilatkozat akkor térhet el, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.

(2)28 A honvédelmi szervezet feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, valamint az élet és a testi épség kockáztatásával valósul meg.

3. A munkáltatói jogkör gyakorlása

4. §29 (1) A miniszter által gyakorolt kiemelt munkáltatói jogköröket a 2. melléklet határozza meg. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját, és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy a munkáltatói jogkörök az állománycsoport, a rendfokozati csoport, a rendfokozat, a szolgálati viszony jellege, a szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerint differenciáltan meghatározhatók.

(2) A miniszter magához vonhatja a Magyar Honvédség parancsnoka, a KNBSZ főigazgatója, az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok, a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit.

(3) A Magyar Honvédség parancsnoka magához vonhatja az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok és a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit. A Magyar Honvédség parancsnoka a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreit nem vonhatja el.

(4) Az állományilletékes parancsnok magához vonhatja az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit.

(5) A központi személyügyi szerv vezetője magához vonhatja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének jogköreit. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreire, valamint a KNBSZ személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreire, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb munkáltatói jogkörökre.

3a.30 A köztársasági elnök jogkörei

4/A. §31 (1)32 A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörében dönt

a) az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről, ideértve a határozott időre szóló és a kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést, valamint a posztumusz elismerésként tábornoki rendfokozatba történő kinevezést is, és

b) tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetéséről, ideértve a határozott időre szóló, valamint a posztumusz elismerésként történő előléptetést is.

(2) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontjában meghatározott hatáskörében dönt

a) hivatásos szolgálati viszony létesítéséről tábornok esetén,

b) tábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről,

c) tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapításáról,

d) tábornokkal szemben a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabásáról,

e) tábornokkal szemben méltatlanság megállapításáról,

f) tábornok szolgálaton kívüli állományba vételéről és annak megszüntetéséről,

g) tábornok hivatásos állományba visszavételéről, és

h) a nyugállományú tábornok egyenruha viselésének, illetve rendfokozat használatának megvonásáról.

(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdésben foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.

II. Fejezet

ALAPELVEK

4. Általános magatartási követelmények

5. § (1)33 A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegességét, valamint a honvédelmi szervezet iránti közbizalom megóvását szem előtt tartva kell eljárni.

(1a)34 Az állomány tagja szolgálatteljesítési időn kívül sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a honvéd etika szabályait sérti, a szolgálati viszonyhoz méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.

(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(3) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor rendeltetésellenes, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy ehhez vezet. A kötelezettség teljesítése különösen akkor rendeltetésellenes, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és a kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

5. Az egyenlő bánásmód követelménye

6. § (1) Az állam és a munkáltatói jogkört gyakorló az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani.

(2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más jogának megsértésével vagy csorbításával.

6. 35 Az alaki kötöttség

7. § (1) A jognyilatkozatot írásba kell foglalni.

(2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(3) A nyilatkozattevő személyének (2) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevőnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása.

(4) A szolgálati viszony létesítésével, a miniszteri rendeletben meghatározott esetben a szolgálati viszony módosításával, továbbá a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, a méltatlansági vagy kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkört gyakorló részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.

(5) A (4) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. Az állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.

(6) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkört gyakorló az iratot a (4) bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír alapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását tartalmazó elektronikus iratról – az (5) bekezdés rendelkezései alapján – készült és egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.

(7) A munkáltatói jogkört gyakorló döntését – a teljesítményértékelés, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési határozatok kivételével – miniszteri rendeletben meghatározott módon döntési lapon is meghozhatja. A döntési lapra a 10–12. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(8) A jognyilatkozatot meg kell indokolni. Az indokolási kötelezettséget a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata esetén e törvény, az állomány tagjának jognyilatkozata esetén jogszabály kizárhatja.

(8a)36 Jogszabály a jognyilatkozat megtételét az állomány tagjának kérelméhez vagy beleegyezéséhez kötheti.

(9)37 A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben – döntési lap formájában hozott munkáltatói döntés esetében az arról készített határozatban – utalni kell. Ha törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki kell terjednie, hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre jogosult első fokú hatósághoz meg kell érkeznie.

(10) A jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag írásban érvényes, és kiterjesztően nem értelmezhető.

(11)38 Az irat formájú munkáltatói döntést a kiállítás alapjául szolgáló ok feltüntetésén túl egyéb indokolással ellátni nem kell.

7. 39 A jognyilatkozat közlése

8. § (1)40 A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell. Jogi képviselővel eljáró címzett esetén a jognyilatkozatot a jogi képviselővel kell közölni.

(2) A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy azt szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a jognyilatkozatot elektronikus dokumentum hozzáférhetővé tétele útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum átvételét követő öt napon belül nem igazolja vissza, a munkáltatói jogkört gyakorló másik írásbeli formában közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.

(5) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, az átvétel megtagadásának napján,

b) ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon.

(6)41 Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a kézbesítési kifogás az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a fikció beálltától számított 3 hónapon belül terjeszthető elő a bíróságnál. A kézbesítési kifogásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. A képviselet

9. § (1)42 A honvédelmi szervezetet a munkáltatói jogkört gyakorló képviseli.

(2)43 A szolgálati viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a 7. § (10)” bekezdése szerinti jognyilatkozat csak személyesen tehető. Egyéb jognyilatkozatot az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint képviselője útján is tehet. Az állomány tagja nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott.

9. Az érvénytelenség

10. §44 (1) A jognyilatkozat megtámadható, ha a fél annak megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal tett volna jognyilatkozatot.

(2) A jognyilatkozatot bármelyik fél megtámadhatja, ha annak megtételekor lényeges tény vagy körülmény tekintetében a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak. Nem támadhatja meg a jognyilatkozatot az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(3) A megtévesztés hatására tett jognyilatkozatot megtámadhatja az, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

(4) A jognyilatkozat megtámadható, ha annak megtételére a felet a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá. A jognyilatkozat megtámadására az a fél jogosult, akit a jognyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy a jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a jognyilatkozat érvényességét nem érinti.

(7) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.

(9) A sikeresen megtámadott jognyilatkozat érvénytelen.

11. § (1) Semmis az a jognyilatkozat, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.

(2) A színlelt jognyilatkozat semmis, ha pedig mást leplez, azt a leplezett alapján kell megítélni.

(3) A semmis jognyilatkozat érvénytelen, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz.

(4) A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat. A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

12. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyból származó, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, illetve kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes jognyilatkozat alapján állnának fenn.

(2)45 Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik. Ha az érvénytelenségi ok a honvédelmi szervezet oldalán merült fel, a 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés szabályait kell alkalmazni. Ha az érvénytelenségi ok a szolgálatteljesítés

a) megkezdése előtt megállapításra kerül, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig az állomány tagja a szolgálatteljesítést nem kezdheti meg,

b) megkezdése után jut a munkáltatói jogkört gyakorló tudomására, az állomány tagját az érvénytelenség orvoslásáig a szolgálatteljesítéstől el kell tiltani.

(3) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

(4) Az érvénytelenségből származó kár megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

10. Az elévülés

13. § (1)46 A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jog bűncselekménnyel történő megsértéséért járó sérelemdíj megfizetésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az elévülés az esedékessé válástól kezdődik. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni. Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(2a)47 A kártérítés, valamint a sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kár vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.

(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4)48 Az elévülést megszakítja

a) az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,

b) az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,

c) az igény megegyezéssel történő módosítása,

d) az egyezségkötés, valamint

e) a kötelezett elismerése.

(5)49 Az elévülés megszakítása és az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

11. A tájékoztatás

14. § (1) A felek kölcsönösen kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a szolgálati viszony létesítése, módosítása vagy megszüntetése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

(2) A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.

12. A határidő és az időtartam számítása

15. § (1) Napon – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt.

(2) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(3) Ha valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(4) Határidőnek nem minősülő időtartam számítására az (1)–(3) bekezdéstől eltérően a naptár az irányadó.

16. § (1) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

(2) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.

III. Fejezet

ALAPVETŐ JOGOK GYAKORLÁSA

13. Az alapvető jogok korlátozásának általános keretei

17. § (1)50 Az állomány tagja a Hvt. 36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A Hvt. 36. § (1) bekezdés c)–e), g) és h) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

(2) A Hvt. 36. § (1) bekezdés a), c), d), f), g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, továbbá a Hvt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtása során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.

14. Az egyes alapvető jogok gyakorlásának korlátozása

18. § (1) Az állomány tagja a parancsadásra jogosult személy, vagy a katonai rendész járőr felszólítására személyazonosságát igazolni köteles.

(2)51 A katonai rendész járőr korlátozhatja az állomány tagjának személyes szabadságát, továbbá az állomány tagját igazoltathatja és előállíthatja, ha az állomány tagját bűncselekmény, szabálysértés, vagy súlyos fegyelemsértés gyanúja terheli, vagy ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték. A személyes szabadság korlátozásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy az előállítás és az ideiglenes őrizet legfeljebb 6 órán át tarthat.

(3) A Hvt. szerinti szükséges és arányos mértékű kényszerítő eszköz alkalmazható az állomány tagjával szemben az előállítás helyszínének önkényes elhagyása, vagy ennek megkísérlése, továbbá a katonai rendész járőr jogos intézkedésének való ellenszegülés esetén.

19. §52 A különleges műveleti kiképzések, gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyes szabadsága előzetes írásbeli beleegyezés alapján a kiképzés céljának elérése érdekében a szükséges mértékben és ideig, de összefüggően legfeljebb 96 óra időtartamban korlátozható.

20. § (1)53 Az állomány tagja szolgálatteljesítési időben a szolgálatteljesítési kötelezettség sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallásos szertartáson.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását a Kormány rendeletében meghatározott keretek között a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja.

21. § (1)54 A honvédelmi szervezet területén a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető a rendezvény, ha az

a) politikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,

c)55 a honvédelmi szervezet iránti közbizalom megingatására alkalmas vagy

d)56 a honvédelmi szervezet feladataival ellentétes célra irányul.

22. § (1)57 Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a honvédelmi szervezet feladataival ellentétes.

(2) A szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló, vagy újonnan létesülő tagsági viszonyát az állomány tagja köteles írásban haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak. A tagsági viszony nem tartható fenn, vagy nem létesíthető, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban megtiltja, mert az a katonai szolgálattal vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést alkalmazni kell a politikai célt szolgáló szerveződéshez való csatlakozásra és az abban történő részvételre is, függetlenül attól, hogy annak tevékenysége vagy programja utólag válik ismertté.

(4) A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonya idejére a párttagságát köteles felfüggeszteni.

23. § (1) Az állomány tagja

a) párt nevében vagy érdekében közszereplést kizárólag a szolgálati viszonyának szüneteltetése idején vállalhat,

b) a parancsot nem bírálhatja, arról jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat,

c) a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet,

d) a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat,

e) nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg, és nem hozhat nyilvánosságra a szolgálati rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot.

(2) Az állomány tagja más kereső tevékenységet a 81. § szerint folytathat, és az összeférhetetlenséget köteles haladéktalanul megszüntetni.

(3)58 A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy az állomány tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor az állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.

(4)59 A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja vagy korlátozhatja az állomány tagjának az internetes közösségi portálokon, illetve képmegosztó felületeken való megjelenését, amennyiben az biztonsági érdeket sérthet, vagy a Honvédség társadalmi megítélését ronthatja.

24. § (1) Ha az állomány tagja az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáshoz, továbbá a népszavazáshoz szükséges ideig szolgálati érdekből nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén lehetővé kell tenni, hogy az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint szavazhasson.

25. § (1) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen, vagy annak miniszteri rendelet szerinti vonzáskörzetében választhatja meg. E rendelkezéstől eltérést előzetesen, írásban a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezhet.

(2)60 Az állomány tagja a szolgálati helyét és a szolgálatteljesítési helyét a honvédelmi szervezet szolgálati rendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.

(3)61 Az állomány tagja a tartózkodási helyéről a szolgálati helyére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A visszarendelésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor akkor, ha az a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés vagy a kiadott szabadság kezdő időpontjának módosítását vagy időtartamának megszakítását eredményezi. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.

(3a)62 A visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szabadidővel, díjazással vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni.

(4) Az állomány tagja köteles külföldre utazását miniszteri rendeletben meghatározott módon a munkáltatói jogkört gyakorlónak bejelenteni.

IV. Fejezet

ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKVÉDELEM

15. Közös rendelkezések

26. § (1)63 A szociális és gazdasági érdekek védelme, továbbá a szolgálati rend és fegyelem fenntartása érdekében e törvény szabályozza az érdekképviseleti szervezetek, ezen belül különösen a szakszervezet és a honvédelmi szervezet kapcsolatrendszerét, azzal, hogy a munkavédelmi érdekképviseleti választásra és a munkavédelmi érdekképviselet működésére e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az állomány tagja szociális és gazdasági érdekei előmozdítása és védelme érdekében másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakíthat, az általa választott érdekképviseleti szervezetbe, annak szabályaitól függően beléphet, vagy az érdekképviseleti szervezetektől távol maradhat.

(3)64 Az érdekképviseleti szervezetek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat, szövetségeket létesíthetnek, ilyenekhez csatlakozhatnak, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. Az érdekképviseleti szervezetek sztrájkot nem szervezhetnek, tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a honvédelmi szervezetek iránti közbizalom fenntartását, valamint nem akadályozhatják meg a honvédelmi szervezetek jogszerű és rendeltetésszerű működését, a szolgálati feladatok ellátását.

16. A szakszervezeti érdekképviselet

27. § (1)65 Az állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme érdekében a honvédelmi szervezetnél szakszervezetet hozhat létre.

(2)66 A szakszervezet a honvédelmi szervezetnél szervezeteket hozhat létre és működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja. A szakszervezet részére biztosított jogosultságok a honvédelmi szervezetnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

(3)67 A honvédelmi szervezetek

a) nem követelheti meg, hogy az állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék,

b)68 nem teheti függővé a szolgálati viszony létesítését vagy fenntartását attól, hogy a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy vagy az állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, vagy megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a honvédelmi szervezetek által megjelölt szakszervezetbe történő belépést,

c) nem tehet függővé valamely jogosultságot vagy juttatást szakszervezethez való tartozástól, vagy az attól való távolmaradástól, és

d) nem alkalmazhat megkülönböztetést szakszervezethez való tartozás, vagy szakszervezeti tevékenysége miatt.

(4) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény az állomány tagjának tagdíjfizetésére nem alkalmazható.

(5)69 A honvédelmi szervezet és a szakszervezet közötti kapcsolatrendszerben

a) tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, amely lehetővé teszi ennek megismerését, megvizsgálását, vélemény kialakítását és képviseletét,

b) érdekegyeztetés a véleménycsere és a párbeszéd, amelyet a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen a felek megfelelő képviselete, a közvetlen, személyes egyeztetés, az érdemi tárgyalás és a megállapodás lehetősége.

(6)70 A honvédelmi szervezetek nem köteles tájékoztatást adni vagy érdekegyeztetést folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a szolgálati érdeket, a honvédelmi szervezetek jogszerű és rendeltetésszerű működését, a közbizalom fenntartását, valamint a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti.

(7)71 A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információt, megoldást vagy adatot a személyiségi jogok megsértése, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

28. § (1)72 A honvédelmi szervezetek és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről. Az érdekegyeztetésen a honvédelmi szervezetek kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A vitás kérdések egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.

(2) A miniszter köteles kikérni az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet véleményét a szolgálatteljesítésre, a szolgálatteljesítési időre és a pihenőidőre, a jutalmazásra, valamint a juttatásokra vonatkozó, hatáskörébe utalt szabályozásról.

(3)73 A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet jogosult az állomány tagjainak legalább 10%-át érintő munkáltatói döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a honvédelmi szervezettel közölni, és ezzel összefüggésben érdekegyeztetést kezdeményezni.

(4)74 Az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a honvédelmi szervezettől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáról, és a honvédelmi szervezettel kötött megállapodások betartásáról. A tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni.

(5) A szakszervezet kezdeményezheti az állomány tagját érintő szabályozás előkészítését és egységes értelmezését, valamint javaslatot tehet ezek tartalmára.

(6)75 A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A honvédelmi szervezet a szakszervezettel egyeztetve biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a honvédelmi szervezetnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(7)76 A szakszervezet a tagját szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben joggyakorlásának elősegítése, valamint gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából képviselheti. A képviseletről az állomány tagja gondoskodik, a honvédelmi szervezet e jogát tiszteletben tartja.

29. § (1)77 A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges az állomány legalább 10%-ával, de a honvédelmi szervezetnél legalább 30 fő tagsággal rendelkező szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, a szakszervezet által (2) bekezdés szerint megjelölt tagja szolgálati viszonyának a honvédelmi szervezet által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha e törvény szerint a felmentés kötelező. A tervezett munkáltatói döntésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2)78 A szakszervezet honvédelmi szervezetenként az állomány legfeljebb egy tagját jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosultként megjelölni. A szakszervezet az állomány védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(3)79 A szakszervezet a tervezett – (1) bekezdés szerinti – munkáltatói döntéssel kapcsolatos álláspontját a honvédelmi szervezet írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett munkáltatói döntéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a munkáltatói döntés végrehajtása ellentétes a 27. § (3) bekezdés d) pontjával. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a honvédelmi szervezettel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett munkáltatói döntéssel egyetért.

(4)80 A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány védelemre jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a honvédelmi szervezetet.

(5)81 Feladata ellátása érdekében az állomány (2) bekezdés szerint védelemre jelölt tagját – ha a honvédelmi szervezet és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás kedvezőbb szabályt nem állapít meg – a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10%-ának megfelelő szolgálatteljesítési időkedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.

(6)82 A szolgálatteljesítési időkedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

17. Az ágazati érdekegyeztetés

30. § (1) A miniszter az érdekképviseleti szervezetek képviselőivel a szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati érdekvédelmi tanácson egyeztet.

(2) Az ágazati érdekvédelmi tanács az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeivel, valamint foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban véleménynyilvánításra, tájékoztatás-kérésre és javaslattételre jogosult. Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente össze kell hívni.

(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat e törvény keretei között a miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza.

(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium látja el.

V. Fejezet

SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

18. A szolgálati viszony létesítésének feltételei

31. § (1)83 Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn.

(1a)84 A szolgálati viszony miniszteri rendeletben meghatározott egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek esetén létesíthető, illetve tartható fenn. A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság feltételeit és az alkalmasság vizsgálatának rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen 1 évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig,

c) akivel szemben a bíróság lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig,

d) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

e) aki próbára bocsátás intézkedés hatálya alatt áll,

f)85 akinek lefokozására szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként méltatlanság megállapítása miatt került sor, a jogerőre emelkedéstől számított 5 évig,

g)86 aki két évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,

h)87 akivel szemben a jogviszony létesítésekor jogviszony-megszűnési ok áll fenn.

(3)88 Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy állományba vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló – az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 11/A. §-a szerint történő szüneteltetés érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

(4)89 Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a szolgálati viszony létesítését megelőzően, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(5)90 A tábori lelkész szolgálati viszonyának létesítéséhez a bevett egyház egyetértése is szükséges.

32. § (1) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető

a) a honvéd tisztjelölttel,

b) a honvéd altiszt-jelölttel,

c)91 a legénységi állomány azon tagjával, aki a honvédelmi szervezet által szervezett, kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, vagy

d)92 a szerződéses szolgálati viszonyban, önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban, honvédelmi szervezetnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személlyel,

e)93 a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából áthelyezésre kerülő személlyel,

f)94 a polgári életből a 35. § (1) bekezdése szerinti állományba vétellel tiszti vagy altiszti állományba kerülő személlyel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni akkor, ha törvény a szolgálati viszony létesítését és fenntartását a hivatásos állományba vételhez köti.

(2a)95 Szerződéses állomány tagjának hivatásos állományba vétele során a 31. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3)96 Szerződéses szolgálati viszony azzal létesíthető, aki első alkalommal

a) tiszti vagy altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén legalább öt év, de legfeljebb tíz év,

b) tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén legalább három év, de legfeljebb tíz év

időtartamra vállalja a szolgálatot.

(4) A (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony az állomány tartósan távollevő tagjának helyettesítése céljából. A szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon, különösen meghatározott szolgálati feladat elvégzéséhez, vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően kell meghatározni.

(5)97 Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya utoljára az 59. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnt meg, a szolgálati viszony 5 éven belüli ismételt létesítését miniszteri rendelet szolgálati érdekből kizárhatja vagy a szerződéses szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti, teljes vagy részleges visszafizetéséhez kötheti.

(6)98

19. A szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó feltételek

33. § (1)99 A tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettség, az altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány, a legénységi beosztásokhoz pedig legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést, továbbá más munkaköri követelményeket.

(2)100 Az állomány tagjának a katonai szolgálatra való alkalmasságon túl meg kell felelnie a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásnak és életkornak megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket. Az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági követelményeket az érintettek tudomására kell hozni.

(3)101 A szolgálati beosztás betöltésének további feltétele az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességkori teljesítése, a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben pedig az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez indokolt, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek való megfelelés (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági alkalmasság).

(4)102 A munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szolgálati beosztáshoz kapcsolódóan idegennyelv-ismereti követelményt állapíthat meg, figyelemmel a honvédelmi szervezet feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére, valamint a munkaköri leírásban rögzített és a beosztásban várható szolgálati feladatokra. Idegennyelv-ismereti követelmény megállapítása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza az idegen nyelvet, az idegennyelv-ismeret szintjét, típusát, továbbá szaknyelvi nyelvvizsga meglétét is előírhatja.

(5)103 Amennyiben a szolgálati beosztás betöltéséhez idegennyelv-ismeret szükséges, a szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele az idegennyelv-ismereti követelménynek való megfelelés. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját a szolgálati beosztásba történő kinevezést megelőzően a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-ismereti követelmény alól miniszteri rendeletben meghatározottak szerint mentesítheti. Ha a mentesítés ideje eredménytelenül telt el, az állomány tagja megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.

34. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a megüresedett vagy a megüresedő szolgálati beosztás betöltése pályázati eljárással történik, a szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a szolgálati beosztás betöltése szolgálati viszony létesítésével jár, a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesét állományba veszi.

(2) A kiválasztás során, a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben részesíthető az, aki a szolgálaton kívüliek állományába, vagy a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik.

(3) A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg.

34/A. §104 Az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztás betöltésénél – ha az a honvédelmi szervezetek állományából nem biztosítható – a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szervek hivatásos állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyból tartalékállományba helyezetteket.

20. Az állományba vétel

35. §105 (1) A szolgálati viszony hivatásos állományú katona esetén állományba vételi okmánnyal és annak elfogadásával, szerződéses állományú katona esetén szerződés megkötésével létesül (a továbbiakban: állományba vétel). A munkáltatói jogkört gyakorló az állományba vétellel egyidejűleg a hivatásos állomány tagját az állományba vételi okmányban, a szerződéses állomány tagját a szerződésben kinevezi az első szolgálati beosztásába és – a közkatona kivételével – első rendfokozatába. Az állományba vételi okmány és a szerződés tartalmi elemeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja az állományba vétellel egyidejűleg első szolgálati beosztásba történő kinevezés nélkül is vezényelhető a 42. § (2) bekezdés c) pontja alapján bírósági szervezetnél, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezetnél, az ügyészi szervezetnél vagy a honvédelmi szervezet tevékenységét elősegítő egyesületnél történő, valamint a 42. § (2) bekezdés d) pontja vagy e) pontja alapján történő szolgálatteljesítésre.

(3) Az állományba vételi okmányt vagy a szerződést, valamint a munkaköri leírást az állomány tagjának legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján át kell adni.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony létesítésével összefüggő tájékoztatási kötelezettségét miniszteri rendeletben meghatározottak szerint teljesíti. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelező adatkezelés körülményeire is.

(5) A szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás a 44/A. § és a 45. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az állományba vétellel egyidejűleg is köthető.

21.106

36. §107

37. § (1)108 Az állomány tagja a 31. § (4) bekezdésen túl az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket igazolni köteles.

(2)109 A honvédelmi szervezet az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint az előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizheti.

22. 110 A próbaidő és az alapkiképzés

38. § (1)111 Közkatona és pályakezdő állományba vételekor 6 hónap próbaidőt kell kikötni.

(1a)112 Ha a szolgálati viszony

a) ismételt szolgálatijogviszony létesítéssel,

b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyból, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel,

c) a 69. § (5) bekezdése alapján vagy

d) az önkéntes tartalékos katona szerződéses vagy hivatásos állományba vételével

jön létre, legfeljebb 6 hónap próbaidő köthető ki.

(2)113 Nem köthető ki próbaidő

a) a szerződéses állomány tagjának az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerinti hivatásos állományba vételekor,

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéskor,

c) egyéb, e törvényben meghatározott esetekben.

(3) A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(4)114 A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. Ebben az esetben az állomány tagja az állományba vételkor kapott rendfokozatát elveszti.

(4a)115 A honvédségi ösztöndíjas hallgató ösztöndíjszerződése alapján létesített szolgálati viszony (4) bekezdés szerinti, az állomány tagja általi, vagy az állomány tagjának felróható okból a honvédelmi szervezetek általi megszüntetése esetén az állomány tagja köteles a tanulmányi támogatás összegét a honvédelmi szervezetek részére visszafizetni.

(5)116 A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni. Ha próbaidő nem kerül kikötésre, a fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a szolgálati viszony létesítését követő 6 hónapon belül kell teljesíteni.

(6)117 Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint alapkiképzésben, valamint a honvédelmi szervezet és a szolgálati beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben köteles részt venni. Ha a pályakezdő esetén a (4) bekezdés alkalmazására az alapkiképzés befejezése előtt kerül sor, későbbi állományba vétel esetén az érintett e törvény alkalmazásában ismételten pályakezdőnek minősül.

(7)118 Ha az állomány tagjával a 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy a 32. § (2) bekezdése alapján létesítettek hivatásos szolgálati viszonyt, az alapkiképzést a kinevezését követő egy éven belül kell teljesítenie.

(8)119 Az alapkiképzés határidőben történő teljesítése hiányában a szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik.

(9)120 Az alapkiképzés teljesítésére – ha azt az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározott, önhibáján kívüli okból a próbaidő alatt nem teljesíti – legfeljebb a szerződéskötés napjától számított egy évig terjedő határidő-halasztás engedélyezhető.

(10)121 A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány alapkiképzésre kötelezett tagját az alapkiképzés végrehajtása alól miniszteri rendeletben meghatározottak szerint mentesítheti.

23. Szolgálat rendfokozat nélkül és a kezdő rendfokozat

39. § (1) A legénységi állomány tagja a szolgálati viszony kezdő napjától számított 1 évig közkatonaként teljesít szolgálatot.

(2)122

40. § (1)123 Tanulmányai sikeres befejezésekor a honvéd tisztjelöltet hadnagy, a honvéd altiszt-jelöltet és a 32. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó személyt őrmester rendfokozattal kell állományba venni. A honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint eggyel magasabb rendfokozattal is állományba vehető.

(2)124 Az állományba vétel során az első rendfokozatot az (1) bekezdésre, a tervezett szolgálati beosztáshoz megfelelő szakmai gyakorlat idejére, valamint a kötelező várakozási időkre figyelemmel kell megállapítani úgy, hogy az tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet.

(3)125 A (2) bekezdéstől eltérő rendfokozatot a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik. Nem kell a Magyar Honvédség parancsnokának engedélye, ha ismételt szolgálativiszony-létesítés esetén a (2) bekezdés szerinti rendfokozat megegyezik az állomány tagjának a korábbi szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor viselt rendfokozatával.

(4)126 Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés k)–m) pontja szerint szűnt meg, a 31. § (2) bekezdés c) vagy f) pontja szerinti időtartam lejártát követően – a korábban viselt rendfokozatától függetlenül – kizárólag hadnagy vagy őrmester rendfokozattal, vagy közkatonaként vehető vissza. Ebben az esetben a (3) bekezdés nem alkalmazható.

(5)127 Az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint szerződéses állományból hivatásos állományba vett személy rendfokozata nem lehet alacsonyabb, mint a hivatásos állományba vételt megelőzően viselt rendfokozata.

24. Az eskü

41. § (1)128 Az állomány tagja állományba vételkor – a szerződéses állományból hivatásos állományba és az önkéntes tartalékos állományból hivatásos vagy szerződéses állományba vétel kivételével – honvéd esküt tesz. A honvéd eskü szövegét a Hvt. tartalmazza.

(2)129

(3) A Honvéd Koronaőrség tagja koronaőri eskü letételére is köteles.

(4)130 A (3) bekezdés szerinti eskü szövegét a 3. melléklet határozza meg.

(5) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok.

VI. Fejezet

SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

25. A szolgálati viszony módosításának közös szabályai

42. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a kinevezésről, az áthelyezésről, az előléptetésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A munkáltatói jogkört gyakorló

a) kinevezheti az állomány tagját magasabb beosztásba, a legénységi állomány tagját az első altiszti és az első tiszti rendfokozatba, az altiszti állomány tagját az első tiszti rendfokozatba, vagy a hivatásos állomány tagját az első tábornoki rendfokozatba,

b) áthelyezheti az állomány tagját azonos beosztásba, alacsonyabb beosztásba, vagy rendelkezési állományba, illetve

c) előléptetheti az állomány tagját az a) pontban nem szereplő rendfokozatba.

(2) Az állomány tagja

a) szolgálati feladat ellátására,

b) Magyarországon települő katonai szervezetnél történő szolgálatteljesítésre,

c) más szervnél történő szolgálatteljesítésre,

d)131 az NKE-n vagy a miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézményben (a továbbiakban: honvédségi szakképző intézmény) (a továbbiakban együtt: nem katonai oktatási intézmény) történő szolgálatteljesítésre,

e) a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítésre,

f) külföldi szolgálatra, és

g) képzésen történő részvételre

vezényelhető.

(3)132 Az (1) és a (2) bekezdésen túl a szolgálati viszony módosításának minősül különösen a kirendelés, a szerződés módosítása, a megbízás, a szolgálati viszony szünetelése és az illetmény nélküli szabadság biztosítása.

43. § (1)133

(2) Az azonos vagy az alacsonyabb beosztásba áthelyezés kérelemre is történhet.

(2a)134 A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány

a) alezredes, ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített, vezetői beosztást betöltő tagját vagy

b) zászlóalj, ezred, dandár, vagy más magasabb szintű vezető szervnél egység szintű vezénylő zászlósi beosztást, valamint haderőnemi vezénylő zászlósi beosztást, továbbá a Magyar Honvédség vezénylő zászlósi beosztást betöltő tagját

szolgálati beosztásából indokolás nélkül rendelkezési állományba áthelyezheti. A rendelkezési állományba áthelyezéskor az állomány érintett tagjának vezetői jogállása megszűnik, amelyről a munkáltatói jogkört gyakorló a rendelkezési állományba áthelyezésről szóló jognyilatkozatban tájékoztatja az állomány érintett tagját.

(3) Az alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(3a)135 Nem szükséges az állomány tagjának beleegyezése az alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez, ha szolgálati beosztása átszervezés miatt megszűnt, és

a) az állomány tagja által az áthelyezéskor viselt rendfokozat azonos vagy alacsonyabb, mint a részére felajánlott szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata vagy

b) a 123. § (6a) bekezdése szerinti esetben.

(4)136 A magasabb beosztásba kinevezés, az azonos beosztásba áthelyezés, a (3a) bekezdés szerinti alacsonyabb beosztásba áthelyezés, a rendelkezési állományba áthelyezés, a vezénylés, a megbízás során az állomány tagja kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekének figyelembe vételét.

(5)137 A hivatásos állományon belüli, valamint a szerződéses állományon belüli állománycsoport-váltás esetén a 40. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

44. § (1)138 A szolgálati viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy a 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló írásbeli felhívására, az abban megjelölt határidőn belül, hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. A felhíváshoz és annak teljesítéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, továbbá a honvédelmi szervezetet terhelő megtérítési kötelezettséget miniszteri rendelet határozza meg.

(2)139 A 33–34. §-t a szolgálati viszony módosítása során, a kinevezésre, áthelyezésre és a szolgálati beosztás ellátására történő megbízásra is alkalmazni kell.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítéssel együtt járó sajátos kötelezettségekről és juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és igénybevételéhez kapcsolódó feltételekről a szolgálati viszony fennállása alatt tájékoztatja az állomány tagját. A tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri rendelet határozza meg.

25/A.140 A szolgálati viszony fenntartására vonatkozó megállapodás

44/A. § (1)141 A hivatásos állomány miniszteri rendeletben meghatározott szolgálati beosztást betöltő tagjával szolgálati viszonyának fenntartása érdekében megállapodás köthető, ha az a honvédelmi szervezet rendeltetésszerű működéséhez, feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, körülmény indokolja.

(2) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti megállapodásban vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott, legfeljebb 10 éves időtartam alatt szolgálati viszonyát nem szünteti meg.

(3) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglalt, legfeljebb miniszteri rendeletben meghatározott mértékű díjazásra jogosult, amely a megállapodásban foglaltak szerinti részletekben fizetendő ki.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a (2) bekezdés szerinti vállalt időtartam lejárta előtt szűnik meg vagy kerül megszüntetésre, a hivatásos állomány tagja a (3) bekezdés alapján részére kifizetett díjazást miniszteri rendeletben foglaltak szerint részben vagy egészben visszafizeti.

(5)142 A felek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a szolgálati viszony a megállapodásban vállalt időtartam lejárta előtti megszűnésének vagy megszüntetésének esetére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kiköthetik, hogy a hivatásos állomány tagja a visszafizetés alól részben vagy egészben mentesül, ha – legfeljebb a szolgálati viszony megszűnését követő két évig – nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a honvédelmi szervezet (1) bekezdés szerinti jogos érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(6) A hivatásos állomány tagja az (5) bekezdésben foglalt eseten túl mentesül a (4) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alól, ha azt miniszteri rendelet a szolgálati viszony megszűnésének, illetve megszüntetésének jogcímére vagy időpontjára figyelemmel előírja.

26. A szerződés módosítása

45. § (1)143 A felek a szerződésben vállalt szolgálati időt, annak letöltését követő naptól közös megegyezéssel írásban meghosszabbíthatják (a továbbiakban: szerződés-hosszabbítás). A szerződés-hosszabbítás alkalmanként a tíz évet nem haladhatja meg, kivéve az 50. § (3) bekezdése, 51. § (5) bekezdése, 53. § (4) bekezdése, 88. § (2) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése és 205. § (2) bekezdése szerinti eseteket. Szerződés-hosszabbítás esetén próbaidő nem köthető ki.

(2)144 A felek a szerződést állománycsoport-váltás érdekében közös megegyezéssel írásban módosíthatják. A honvédelmi szervezetet a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.

(3)145 A 44/A. §-t a szerződéses tiszti és altiszti állománynak a 44/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő tagja vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 44/A. § (2)–(5) bekezdése szerinti feltételek kikötése érdekében a felek a szerződést közös megegyezéssel írásban módosíthatják.

27. A rendelkezési állomány

46. § (1)146 A Magyar Honvédség rendelkezési állományába tartozik,

a) az állomány azon tagja, aki Magyarországon települő katonai szervezetnél teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,

b)147 az állomány azon tagja, aki más szervnél teljesít szolgálatot, az 51. § (3) bekezdésében és a 237/C. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, a más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartamára,

c)148 az állomány azon tagja, aki nem katonai oktatási intézményben teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,

d) a hivatásos állomány azon tagja, aki a KNBSZ-nél teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,

e) az állomány azon tagja, aki külföldön teljesít szolgálatot, melynek időtartama egybefüggően meghaladja az 1 évet, a vezénylés időtartamára, vagy aki 1 évet meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot, a meghosszabbítástól annak megszűnéséig,

f)149 az állomány azon tagja, akivel szemben az a)–e), j), m) pont vagy az 58/A. § (2) bekezdése szerinti ok megszűnt vagy megszüntetésre került, illetve akinek az 58/E. § szerinti kirendelése megszűnt, vagy megszüntetésre került, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig,

g) az állomány azon tagja, aki a szolgálati beosztásának ellátására egészségi vagy pszichikai állapota miatt képtelen, szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,

h) az állomány azon tagja, aki – amennyiben ez feltétel – a szolgálati beosztásának ellátására nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlan, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,

i) az állomány azon tagja, aki a teljesítményértékelése alapján a szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,

j) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan önhibáján kívüli okból szolgálati feladatait képtelen ellátni, de legfeljebb az ok megszűnéséig,

k)150 az állomány felmentési védelem alá tartozó tagja, aki megfelelő szolgálati beosztásba nem helyezhető, a felmentési védelem idejére,

l) a hivatásos állomány azon tagja, akinek a honvédtiszti alapképzés vagy a katonai szakképzés eredményes befejezésekor megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, de legfeljebb 1 évig,

m)151 az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan külföldi képzés keretében, vagy hazai oktatási intézmény nappali képzésén tanulmányokat folytat, a képző intézmény által előírt képzési idő tartamára, de legfeljebb a tanulmányai befejezéséig,

n) a tábornok, aki a szolgálati viszonya megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig,

o) az állomány azon tagja, akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak befejezéséig, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésre kerül és az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást,

p) az állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,

q) az állomány azon tagja, aki az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerben szakorvos-jelöltként vesz részt, az előírt képzési idő tartamára,

r)152 a hivatásos tiszti állomány legalább főhadnagy és a hivatásos altiszti állomány legalább törzsőrmester rendfokozattal rendelkező tagja, akinek szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, vagy akivel szemben az e) pont szerinti ok megszűnt és továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, a közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti, a közalkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, illetve a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,

s)153 a hivatásos állomány legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkező tagja, aki egészségi vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, a közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti, a közalkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, illetve a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséig, de legfeljebb a 47. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott időtartamra,

t) a hivatásos állomány azon tagja, aki legalább 30 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, a szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel, de legfeljebb a szolgálat felső korhatáráig (a továbbiakban: nyugdíj előtti rendelkezési állomány),

u)154 a 43. § (2a) bekezdése szerinti esetben az állomány érintett tagja megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig,

v)155 a hivatásos állomány azon tagja, aki a KNBSZ-nél szolgálati beosztásra tervezett és a beosztás betöltése érdekében tanulmányokat folytat, az állományba vétel napjától a képzési idő tartamára, de legfeljebb egy évig, azzal, hogy e rendelkezési állomány tartama alatt a próbaidő szabályait kell alkalmazni.

(2)156 Meg kell szüntetni az (1) bekezdés f)–i), k)–m), p) és u) pontja szerinti rendelkezési állományt, ha az állomány tagjának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésére nincs lehetőség.

(3)157 Az állomány (1) bekezdés q) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a honvédelmi szervezet egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a rendelkezési állomány megszűnését vagy megszüntetését követően a munkáltatói jogkört gyakorló

a) az állomány tagját megfelelő szolgálati beosztásba helyezi,

b) az állomány tagját más rendelkezési állományba áthelyezi, ha az a) pont nem alkalmazható, feltéve, hogy az állomány tagja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, vagy

c) az eset összes körülményére tekintettel a 62. § szerint jár el, ha az a) és a b) pont nem alkalmazható.

(5)158 A (4) bekezdés a) pontja szerinti beosztásba helyezés során a kinevezés vagy az áthelyezés szabályait kell alkalmazni, amely során

a) a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött utolsó beosztást kell figyelembe venni, ha pedig ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatot,

b) az a) ponttól eltérően az (1) bekezdés b)–e) pontjába tartozó állomány esetén a rendelkezési állomány ideje alatt betöltött utolsó beosztásához rendszeresített rendfokozatot kell figyelembe venni, ha pedig ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatot,

c) az (1) bekezdés f) pontjába tartozó állomány esetén az a) vagy a b) pont szerinti szabályokat kell alkalmazni annak függvényében, hogy az állomány tagja az (1) bekezdés f) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezését megelőzően mely jogcímen tartozott rendelkezési állományba.

47. § (1) A 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pont szerinti rendelkezési állományba helyezés feltétele a hivatásos állomány tagjának kérelme. A rendelkezési állományba helyezéskor elért szolgálati viszonyban töltött időnek megfelelően a rendelkezési állomány időtartama

a) 3 év után 3 hónapig,

b) 5 év után 5 hónapig,

c) 8 év után 6 hónapig,

d) 10 év után 8 hónapig,

e) 13 év után 9 hónapig,

f) 15 év után 10 hónapig,

g) 16 év után 11 hónapig,

h) 20 év után 14 hónapig,

i)159 25 év után 16 hónapig,

j)160 30 év után 18 hónapig

tart.

(1a)161 A hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés s) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagjának kérelmére a rendelkezési állomány (1) bekezdés szerinti időtartama a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, a közalkalmazotti vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb további 1 évvel meghosszabbítható. A hivatásos állomány tagja a meghosszabbítás időtartama alatt havonta a rendelkezési állományba helyezését megelőző napon érvényes illetménye felére jogosult.

(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya

a)162 e törvény erejénél fogva megszűnik az (1) vagy (1a) bekezdés szerinti időtartam utolsó napján vagy

b)163 az (1) vagy (1a) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt megszűnik, ha ezt a hivatásos állomány tagja kéri, vagy ha a hivatásos állomány tagja az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerint áthelyezésre kerül.

(3)164 Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a szolgálati viszonya megszűnésének megállapítását, az (1) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részére számított távolléti díjnak megfelelő összegre, illetve a 47. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott összegre jogosult.

(4)165 A hivatásos állomány tagja, a honvédelmi szervezet és a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(5) Ha törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

48. § (1) A hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés t) pont szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kérelmére vagy szolgálati érdekből helyezhető át. A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó tagja

a) csak különleges jogrend idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,

c)166 a szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti illetményre jogosult, ami nem lehet kevesebb a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését megelőző illetményénél, és

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(1a)167 Az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni, ha a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt kerül sor az állomány tagja egészségi alkalmatlanságának megállapítására.

(2)168 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg megállapítása során alkalmazni kell a Kenytv. 20. §-át.

(3)169 A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét a központi költségvetés a honvédelmi szervezetnek megtéríti.

(4)170 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint emelni kell.

28. Vezénylés szolgálati feladat ellátására

49. § (1) Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett megfelelő szolgálati feladat végrehajtására vezényelhető.

(2)171 A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f)–i), k), l), és p)–r) és u) pontja alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.

(3)172

(4)173 Beleegyezésével vezényelhető más helységbe az állomány tagja, a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, ha kiskorú gyermekét egyedül neveli, vagy ha tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját vagy élettársát gondozza.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a vezénylés ideje alatt következik be, az állomány tagjának kérelmére a vezénylést haladéktalanul meg kell szüntetni.

29. Vezénylés Magyarországon települő katonai szervezetnél történő szolgálatteljesítésre

50. § (1) Az állomány tagja a Magyarországon települő katonai szervezetnél vezényléssel teljesít szolgálatot. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha annak tervezett időtartama az 1 évet nem haladja meg. A vezénylés a szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.

(2)174 A Magyarországon települő katonai szervezetnél szolgálatot teljesítő állomány beosztási kategóriába történő részletes besorolását, valamint az ezen beosztásokban rendszeresített rendfokozatokat miniszteri rendelet határozza meg.

(3)175 A szerződéses állomány tagjának vezénylése nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Amennyiben a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, akkor a szerződésben vállalt szolgálati időt meghaladó vezénylésre csak a szerződés meghosszabbítását követően kerülhet sor.

(4) A vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati érdekből megszüntetheti.

(5) A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vezényelt szolgálati viszonya megszűnt.

(6) A vezénylés megszűnésével vagy megszüntetésével egyidejűleg az e jogcímen történő rendelkezési állományba helyezés megszűnik.

(7) A szolgálatteljesítés nemzetközi jellegére figyelemmel a vezénylésre a 203. §-t. és a 204. § (1) bekezdését alkalmazni kell.

30. 176 Más szervnél történő szolgálatteljesítés

51. § (1) Az állomány tagja beleegyezésével, a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodásával más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényelhető. A megállapodás megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője kezdeményezheti.

(2) A megállapodás megkötése alapján az állomány tagja a vezénylés tartamára további külön munkáltatói döntés nélkül kerül a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba.

(3)177 Ha a más szervnél történő szolgálatteljesítés – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem haladja meg a hat hónapot, a miniszter – a szolgálati érdek figyelembevételével – az (1) bekezdés szerinti megállapodásban dönthet a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről is. Ha a miniszter a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről döntött, az állomány tagjának jogai és kötelezettségei – ide nem értve a 113. § (2) bekezdése szerinti szabadságmegváltást – azonosak az állomány 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel.

(4) A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama legfeljebb öt év, amely egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

(5) A szerződéses állomány tagja vezénylésének időtartama nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Ha a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, a vezénylésre a szerződés meghosszabbítását követően kerülhet sor.

(6) A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama alatt a munkáltatói jogokat – ide nem értve a vezényelt szolgálati viszonyának fennállását, rendfokozatát, összeférhetetlenségét, fegyelmi felelősségét és méltatlanságát érintő munkáltatói döntéseket – a más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.

(7) A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a határozott idejű vezénylés időtartama lejár, és a meghosszabbítására nem kerül sor. A vezénylésre alkalmazni kell továbbá az 50. § (5) és (6) bekezdését.

(8) A miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján megszüntethető a más szervnél történő szolgálatteljesítés, ha

a) az a szolgálat érdekében szükségessé vált,

b) a más szervnél történt átszervezés következtében a vezényelt feladatköre megszűnt,

c) a vezényelt olyan magatartást tanúsít, vagy cselekményt vagy mulasztást követ el, amely lehetetlenné teszi a vezényeltnek a más szervnél való további tevékenységét,

d) a vezényelt nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy

e) azt a vezényelt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekeire hivatkozással kéri.

(9) A (8) bekezdés szerinti megállapodás megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője kezdeményezheti.

52. § (1)178 Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Az állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetmény jellegű juttatásaira, költségtérítésére, egyéb juttatásaira, pihenőidejére, egészségügyi szabadságának engedélyezésére, szabadságának megállapítására és kiadására, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók. Az állomány más szervhez vezényelt tagjának a vezénylés megszűnésekor a más szervnél ki nem adott szabadságát a más szerv a foglalkoztatottjai jogviszonya megszűnésekor ki nem adott szabadsága megváltására vonatkozó szabályok szerint köteles megváltani.

(2) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának a más szervnél megállapított illetménye vagy havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak együttes összege nem lehet kevesebb, mint a vezénylését megelőző napon érvényes illetménye alapján a távolléti díjba tartozó illetményelemek figyelembevételével számított összeg.

(3)179 Az állomány más szervhez vezényelt tagja a 119. és a 120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű illetményre, és esedékességekor az állomány más szervhez vezényelt tagjára irányadó, a vezénylés helye szerinti jogállási törvény alapján, de legalább a 132. § szerinti jubileumi jutalomra jogosult.

(4)180 Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és méltatlanságának megállapítására, lakhatás-támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási ruházati illetményére a honvédelmi szervezetnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)181 Az állomány más szervhez vezényelt tagja illetményének, havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak, illetmény jellegű juttatásának, (3) bekezdés szerinti juttatásainak, költségtérítéseinek, egyéb juttatásainak a költsége a más szervet terheli. Az évi utánpótlási ruházati illetményt a honvédelmi szervezet saját költségvetése terhére biztosítja.

(6)182 Az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles részt venni a honvédelmi szervezet által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.

(7)183 Az állomány más szervhez vezényelt tagjának összeférhetetlenségére a más szerv foglalkoztatottjaira és a honvédelmi szervezetnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat együtt kell alkalmazni.

(8)184 A honvédelmi szervezet és a más szerv a vezényelt más szervnél történő szolgálatteljesítésével összefüggő együttműködési feladatokat az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban rögzíti.

52/A. § (1) A más szervnél történő szolgálatteljesítésre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az 51. §-t és az 52. §-t kell alkalmazni.

(2) Az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek eltérhetnek a más szervnél történő szolgálatteljesítés

a) 51. § (4) bekezdése szerinti időtartamától, és

b)185 52. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeitől, valamint az 52. § (5) bekezdése szerinti költségek viselésének szabályaitól.

(3)186 A központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez történő vezénylés esetén az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek – a (2) bekezdésben foglaltak mellett – a védelmi igazgatás egységes irányításának biztosítása érdekében, az ehhez szükséges mértékben eltérhetnek az 51. § (6) bekezdésben, valamint az 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályoktól is.

(4)187 Az állomány a honvédelmi szervezet tevékenységét elősegítő egyesülethez vezényelt tagja esetében az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek – a (2) bekezdésben foglaltak mellett – az egyesület tevékenysége és az állomány tagja által ellátandó feladatok által indokolt mértékben eltérhetnek az 51. § (6) és (8) bekezdésében és az 52. § (1) bekezdésében foglaltaktól. Az illetmény megállapítása tekintetében az eltérés kereteit a miniszter rendeletben határozza meg.

31. 188 Vezénylés nem katonai oktatási intézményben történő szolgálatteljesítésre

53. §189 (1)190 Az állomány tagja nem katonai oktatási intézményben vezényléssel teljesít szolgálatot. Az állomány tagja oktatói, tudományos kutatói vagy pedagógus munkakörbe akkor vezényelhető, ha megfelel a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, továbbá az oktatáshoz, neveléshez szükséges naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.

(2) A rektor vagy az intézményvezető hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás a vezényléssel válik érvényessé.

(3) A vezénylés indokolás nélkül a rektor vagy az intézményvezető előzetes értesítése mellett megszüntethető. Meg kell szüntetni a vezénylést, ha az állomány tagja az oktatói, a tudományos kutatói vagy a pedagógus munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

(4)191 A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (3)–(6) bekezdését. Az NKE-nél rendszeresített szolgálati beosztásokat és azok besorolását az NKE Fenntartója véleményének kikérésével a miniszter rendeletben határozza meg.

54. § (1) A vezénylésre e törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy

a) az állomány tagja részére a szolgálatteljesítés helye szerinti szervezeti elem vezetője, illetve felettese utasítást adhat,

b) a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárás megindítására, az állomány tagjának jutalmazására és más elismerésére a szolgálatteljesítés helye szerinti szervezeti elem vezetője, illetve annak felettese javaslatot tehet,

c)192 az állomány tagjának szolgálatteljesítésére – a szolgálati érdek sérelme nélkül – a szolgálatteljesítés helyén foglalkoztatottak munkarendjére és a pihenő idejére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy szolgálatteljesítési időkeret is alkalmazható,

d) a rektor e törvényben meghatározottakon túl az NKE saját költségvetése terhére a vezényeltnek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatást, támogatást, költségtérítést állapíthat meg,

e)193 a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó szakképző intézmény vezetője az állomány tagja részére a szolgálatteljesítés helyén foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok szerinti ügyeletet vagy készenlétet rendelhet el, ezek ellentételezéseként az állomány tagja a laktanyai készenléti szolgálat után járó ellentételezésre válik jogosulttá.

(2) A vezényelt előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.

(3)194 A vezényelt gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra vezényelhető. A csapatgyakorlatra történő továbbvezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti.

32. Megbízás

55. §195 (1) Az állomány tagja megbízható

a) üres szolgálati beosztás ellátásával, vagy

b) szolgálati beosztása ellátásában legalább harminc napig akadályozott személy helyettesítésével,

feltéve, hogy a szolgálati beosztás ellátásához miniszteri rendeletben előírt végzettségi, képzettségi, rendfokozati követelményeknek és az alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2) A megbízásra az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel kerülhet sor, és a megbízás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

(3)196 A megbízás időtartama alatt az állomány tagja részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár. Ha a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege kevesebb, mint az eredeti beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege, akkor az illetmény távolléti díjba tartozó elemeit az eredeti beosztás szerint kell megállapítani.

(4) A megbízás bármikor, indokolás nélkül megszüntethető.

33. A határozott időre szóló kinevezés, előléptetés

56. § (1)197 A Magyar Honvédség parancsnoki beosztásba történő kinevezés határozott időre, legfeljebb 5 évre szól. A kinevezés legfeljebb 5 év időtartamban meghosszabbítható.

(2)198 A Magyar Honvédség parancsnoka – egyéb feltételek fennállása esetén – kizárólag kérelmére helyezhető át nyugdíj előtti rendelkezési állományba.

57. § (1)199 Ha az állomány 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja alapján vezényelt tagjának viselt rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett általános előmeneteli rendű beosztáshoz rendszeresített, illetve alacsonyabb a vezénylés idejére tervezett speciális előmeneteli rendű beosztásban elérhető, jogszabályban meghatározott rendfokozattól, az állomány tagja a vezénylés vagy a vezénylés során adott beosztás betöltésének időtartamára egy rendfokozattal magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető vagy részére eggyel alacsonyabb rendfokozat állapítható meg.

(1a)200 A 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti vezénylés megszűnése, megszüntetése esetén az (1) bekezdés alapján a vezénylés időtartamára meghatározott rendfokozat külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik.

(2) A vezénylés megszűnését, megszüntetését követően a 46. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megfelelő szolgálati beosztásnak a viselt rendfokozatnak megfelelő beosztás minősül.

34. A szolgálati viszony szünetelése

58. § (1) Az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történt nyilvántartásba vételtől a választás befejezéséig, vagy a jelöltségtől való visszalépéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig az állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.

(2)201 A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja illetményre és egyéb pénzbeli, valamint természetbeni ellátásra nem jogosult, a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati beosztásában folytatja tovább.

(3) A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben vállalt szolgálati ideje letelik.

58/A. §202 (1)203 Szünetel az állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a Kit. szerinti államtitkárrá – a Kit. 21. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat ellátó államtitkár kivételével – vagy szakmai felsővezetővé nevezik ki. A szünetelés az államtitkárrá vagy a szakmai felsővezetővé történő kinevezéstől a megbízatás megszűnéséig tart.

(2) A 46. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken túl, a szünetelés időtartamára – további külön munkáltatói döntés nélkül – rendelkezési állományba tartozik az állomány (1) bekezdés alá tartozó tagja.

(3)204 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, részére e törvény alapján illetmény, egyéb pénzbeli és az 58/B. § figyelembevételével a természetbeni juttatások nem folyósíthatóak, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

(4) Az állomány (2) bekezdés szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén a mérlegelést nem igénylő munkáltatói döntések meghozatalára a központi személyügyi szerv jogosult.

58/B. §205 Az állomány tagját a már megszerzett lakhatási támogatás – a lakásbérlethez, lízinghez nyújtott támogatás és a lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás továbbfolyósítása kivételével – a szolgálati viszony 58–58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt is megilleti.

58/C. §206 A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagja – kérelmére, különös méltánylást érdemlő ok esetén – részt vehet a honvédelmi szervezet által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsgálaton, valamint a teljesítményértékelés részét képező éves kiképzési foglalkozáson, amelynek során be kell tartania az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.

58/D. §207 A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagjára az elismerésekkel kapcsolatos szabályokat – miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – alkalmazni kell.

34/A.208 Kirendelés

58/E. § (1) Az állomány tagja kirendeléssel teljesíthet szolgálatot a miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalban vagy a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásban.

(2) Kirendelés esetén a szolgálati viszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó jogköröket – ide nem értve a tábornokok jogviszony megszüntetését – a Magyar Honvédség parancsnoka gyakorolja. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A kirendelésre egyebekben az áthelyezés és a kinevezés szabályait kell alkalmazni.

VII. Fejezet

SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

35. A szolgálati viszony megszűnése és megszüntetése

59. § (1) Megszűnik a szolgálati viszony

a) az állomány tagja halálával,

b) e törvény erejénél fogva, az e törvényben meghatározott esetekben,

c) bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása esetén,

d) a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltével, vagy

e) a szerződéses állomány tagjának a hivatásos állományba vételével.

(2) A szolgálati viszony megszüntethető

a) közös megegyezéssel,

b) felmentéssel,

c)209 áthelyezéssel közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,

d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, vagy

e) lemondással vagy egyoldalú szerződésbontással.

(2a)210 A (2) bekezdés e) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt a szerződéses állomány tagja egyoldalú szerződésbontással nem szüntetheti meg a szolgálati viszonyát.

(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés d) pontja, és a (2) bekezdés a méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő 30 napig.

(3a)211 Nem alkalmazható az (1) bekezdés d) pontja a 68/B. § (4) bekezdésében foglalt időtartam alatt, a szerződéses állomány tagja szolgálati viszonyának a (2) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetésének vagy a 68. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja alapján történő megszűnésének időpontjáig.

(4)212 Nem szűnik meg a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján,

a) ha a felek a szerződésben vállalt szolgálati időt a szerződés módosításával meghosszabbítják, továbbá

b) különleges jogrend ideje alatt.

(5)213 A (3) bekezdés, a (3a) bekezdés, valamint a (4) bekezdés b) pontja esetén a vállalt szolgálati idő lejártakor a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel, a szolgálati viszony szerződésben megállapított határozott idő letelte szerinti megszűnését megállapítja.

36. A közös megegyezés

60. § (1) A felek a szolgálati viszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, és a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját meg kell határozni.

(3)214 A megegyezésben rendezni kell, hogy a feleket a szolgálati viszonyból eredően milyen jogosultságok illetik, és kötelezettségek terhelik, így a visszafizetési, illetve a megtérítési kötelezettséget, valamely kötelezettség alóli mentesítést, annak feltételeit, továbbá valamely kötelezettség ellentételezése érdekében, azzal arányban álló jogosultságról való lemondást. Ennek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarattal e törvénytől eltérhetnek.

37. A lemondás

61. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat. A lemondási idő 2 hónap, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével rendfokozatát, valamint – a rögzített nyugdíjra és a korkedvezményre való jog kivételével – a szolgálati viszonnyal összefüggő jogosultságait elveszti.

(3)215 Az (1) bekezdéstől eltérően nem mondhat le a szolgálati viszonyáról a hivatásos állomány tagja

a) a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően, nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában, és az azt követő 30 napon belül, feltéve, hogy a feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz, továbbá

b) különleges jogrend ideje alatt.

(4)216

(5) A szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti időtartam nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati időt.

38. A felmentés

62. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel megszüntethető, ha

a)217 az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter döntése alapján a honvédelmi szervezetnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt az állomány tagjának további szolgálatára nincs lehetőség,

b) az állomány tagjának szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség,

c) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert annak ellátására teljesítményértékelése alapján alkalmatlan,

d) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert arra az egészségi vagy a pszichikai állapota alapján alkalmatlan, vagy

e) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert annak ellátására nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlan.

(2) A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) az állomány tagja nemzetbiztonsági szempontból a katonai szolgálatra alkalmatlan,

b) az állomány tagja az egészségi vagy a pszichikai állapota alapján a katonai szolgálatra alkalmatlan,

c) az állomány tagja a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett, feltéve, hogy ezt írásban kéri,

d)218

e)219

f) az állomány tagja rendelkezési állományba nem helyezhető át, vagy abban tovább nem tartható, kivéve, ha a szolgálati viszonya megszűnésének módjára e törvény eltérően rendelkezik, vagy

g)220 az állománynak a Tny. tv. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő tagja kérelmezi.

(2a)221 A (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt kerül sor az állomány tagja egészségi alkalmatlanságának megállapítására.

(3) Az (1) bekezdés c)–e) pontja alapján akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha

a) az állomány tagja a 43. § (2) bekezdése szerinti kérelmet nem nyújtott be,

b) az állomány tagja a 43. § (3) bekezdése szerinti beleegyezését nem adta meg,

c) az állomány tagja az erre vonatkozó, a 43. § (4) bekezdése szerinti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét a munkáltatói jogkört gyakorló figyelembe veszi, és más megfelelő szolgálati beosztás nem ajánlható fel részére, vagy

d) rendelkezési állományba nem helyezhető át.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja akkor alkalmazható, ha a szolgálati beosztás betöltése nemzetbiztonsági alkalmassághoz kötött.

(5)222

(6) A felmentés a (2) bekezdés alapján nem kötelező, ha az állomány tagja a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományban tartható.

(7) A (2) bekezdés g) pontja szerinti feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt az állomány tagja részére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szerinti adategyeztetés és szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása keretében hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

63. § (1)223 A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni. A felmentés indoka az állomány tagjának szolgálati viszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a honvédelmi szervezet működésével összefüggő ok lehet.

(2) Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A Honvédségnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

64. § (1)224 A honvédelmi szervezet legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintettek személyes adatairól, utolsó munkaköréről, képzettségéről és illetményéről.

(2)225 Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kerüljön sor, és a honvédelmi szervezetnél a felmentéssel érintettek létszáma 30 napon belül

a) 20, vagy annál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő,

b) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10%-a,

c) 300, vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a szolgálati viszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, és a közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

39. A felmentési idő

65. § (1) A felmentési idő legalább 2 hónap, amely a szolgálati viszonyban töltött

a) 5 év után 1 hónappal,

b) 10 év után 2 hónappal,

c) 15 év után 3 hónappal,

d) 20 év után 4 hónappal,

e) 25 év után 5 hónappal,

f) 30 év után 6 hónappal

meghosszabbodik. A felmentési idő a 8 hónapot, valamint a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati idejét nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) az állomány tagjának kérelmére a felek írásban rövidebb felmentési időben is megállapodhatnak,

b) nem illeti meg felmentési idő az állomány tagját a 62. § (2) bekezdés a) pontja esetén, és

c) 30 napos felmentési idő illeti meg az állomány tagját a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.

(3) A felmentés időpontját a felmentési okiratban meg kell határozni. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

66. § (1) A felmentési idő legalább felére az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettség alól mentesíteni kell. A szolgálatteljesítési kötelezettségek alóli mentesítés az állomány tagjának kérelmére legfeljebb két részletben is történhet.

(2) Teljes felmentési időre mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól, ha szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés c)–e) pontja vagy (2) bekezdése szerint szűnik meg.

(3)226

40. A felmentési védelem

67. § (1)227 Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az a)–i) pont szerinti időtartam és az azt követő 30 nap alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvos-bizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje,

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó vagy élettárs otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,

c) a várandósság ideje,

d) a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott illetmény nélküli szabadság, és illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek 3 éves kora,

e) a házastárs, élettárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,

f) az állomány nő tagjának jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap,

g) örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított 6 hónap, illetve, ha a gyermek a 6 hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás,

h) az 58/A. § szerinti szünetelés időtartama,

i) a 117. § (4) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság időtartama.

(2)228 Az (1) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Az (1) bekezdésben meghatározott körülményre az állomány tagja csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatói jogkört gyakorlót tájékoztatta.

(3)229 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti védelem illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

41. A szolgálati viszony megszűnése e törvény erejénél fogva

68. § (1) E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya

a)230 a szolgálat felső korhatárának elérésekor,

b) a jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése esetén,

c) országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi önkormányzati képviselővé és nemzetiségi önkormányzati képviselővé történt megválasztásakor,

d)231 – az 58/A. §-ban foglaltak kivételével – politikai szolgálati jogviszonyba történő kinevezésével,

e) a magyar állampolgárság megszűnésével,

f)232 a más állam állampolgárságának megszerzésével akkor, ha az állampolgárság megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, és az befolyásolja közreműködését a honvédelmi szervezet feladatainak ellátásában,

g) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező esetekben,

h)233 tábori lelkész esetében, ha a bevett egyház visszahívja, feltéve, hogy más megfelelő szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható tovább,

i) a 31. § (2) bekezdése szerinti követelmények igazolásának ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,

j) a katonai szolgálatra fizikai okból alkalmatlansága esetén,

k) a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítést kiszabó határozat jogerőre emelkedésével,

l)234 a 162. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bírósági ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével, a 162. § (2) bekezdése kivételével,

m) a 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlanság megállapítása esetén,

n)235 ha az egészségi okból katonai szolgálatra való alkalmatlansága megállapítását követően honvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultságát állapítják meg,

o)236 ha az egészségi okból katonai szolgálatra való alkalmatlansága megállapítását követően a honvédelmi szervezetnél történő kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésére tekintettel részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg,

p)237 az a)–o) pontban nevesített eseteken kívül, ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.

(2) A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.

(3)238

41/A.239 Honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és honvédelmi egészségkárosodási járadék

68/A. § (1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékra (a továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogosult az állomány tagja vagy volt tagja, ha

a) az egészségi állapota miatt katonai szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,

b) esetében a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt feltételek megállapíthatóak,

c)240 a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra vagy a Kenytv. szerinti szolgálati járandóságra nem vált jogosulttá,

d) a (4) és (5) bekezdésben, valamint a 68/B. § (6) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és

e) a 68/B. § (1)–(5) bekezdésében foglaltak alapján továbbfoglalkoztatására vagy a 68/C. § alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére kerül sor.

(2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,

a) akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és

b)241 akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését megállapították,

függetlenül attól, hogy az állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

(3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb.

(4) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkezésében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett

a) jogellenes magatartásával,

b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,

c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,

d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt jármű vezetésével,

e) önkárosító magatartásával,

f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,

g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával,

h) által folytatott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel

összefüggésben következett be.

(5) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.

(6)242 Az állománynak a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti feltételeknek megfelelő tagja az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság tárgyában történő döntés meghozataláig az egészségkárosodási ellátás megállapítása helyett a 48. § alapján rendelkezési állományba helyezhető. Az állomány tagja az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság tárgyában történő döntés meghozataláig az egészségkárosodási ellátás megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését, vagy az 59. § (5) bekezdése szerinti esetben a szolgálati viszony szerződésben megállapított határozott idő letelte szerinti megszűnésének megállapítását is kérheti. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(7)243 Az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárás miniszteri rendeletben meghatározott esetekben felfüggeszthető. A felfüggesztésről szóló döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az egészségkárosodási ellátást megállapító vagy elutasító határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

(8)244 Ha az állomány tagjával szemben méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás került elrendelésre, más szolgálati beosztásba helyezésére, vagy más jogviszonyba történő áthelyezésére, vagy szolgálati viszonyának a 68. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja alapján történő megszűnése csak a méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás megszüntetését követően állapítható meg. A már megindított egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárást fel kell függeszteni.

68/B. § (1)245 A 68/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén – ha az érintett vonatkozásában nem állnak fenn a 68/A. § (4) és (5) bekezdése szerinti kizáró okok – a munkáltatói jogkört gyakorló köteles megvizsgálni, hogy az állomány tagja részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör felajánlható-e. Miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrend alkalmazásával az állomány tagja részére felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem katonai munkakört kell keresni. Felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör hiányában új szolgálati beosztás vagy nem katonai munkakör létrehozásával kell biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

(2) Az állomány tagja részére csak olyan nem katonai munkakör ajánlható fel, amely esetében az új munkavégzési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a tíz éven aluli gyermeket nevelő érintett esetében az egy órát, kivéve, ha az állomány érintett tagja – nyilatkozatával – vállalja a hosszabb utazási időt.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorlónak törekednie kell az állomány tagja részére képzettségének, végzettségének megfelelő beosztás vagy nem katonai munkakör felajánlására.

(4)246 A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a katonai szolgálatra való alkalmatlanság megállapításától, illetve a 46. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésétől számított negyvenöt napon belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az állomány tagjának

a)247 szolgálati viszonya honvédelmi szervezetnél, a KNBSZ-be, a honvédségi szakképző intézménybe vagy az NKE katonai felsőoktatási szervezeti egységébe az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti közalkalmazotti, vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,

b)248 felajánlott álláshely vagy munkakör elfogadására tekintettel honvédelmi szervezetnél a kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít,

c) szolgálati viszonya a felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztásba történő áthelyezésre tekintettel nem szűnik meg,

és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az e törvény szerint megállapított korábbi illetményénél.

(5) A (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés esetén felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya.

(6) Az állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás, munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha az állomány tagja öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást, munkakört elutasította volna. Ha az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti eljárásban felajánlott szolgálati beosztást, munkakört nem fogadja el, egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni.

68/C. § (1)249 A 68/B. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól az állomány tagjának kérelme alapján a Magyar Honvédség parancsnokának előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha az állomány tagjának egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.

(2)250 A munkáltatói jogkört gyakorló a katonai szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanságról szóló határozat kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján haladéktalanul felterjeszti javaslatát a Magyar Honvédség parancsnokának. A Magyar Honvédség parancsnoka tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(3)251 A miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés tárgyában harminc napon belül indokolt határozatban dönt. A miniszter a döntés során mérlegeli, hogy a honvédelmi szervezetnél meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet az állomány tagja nem katonai munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint azt, ha az állomány tagjának egészségi állapota alapján tőle már nem várható el a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az egészségkárosodási ellátás megállapítása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

(4)252 Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a Magyar Honvédség parancsnoka, akkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Magyar Honvédség parancsnoka az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(5) A honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása esetén felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya.

68/D. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az egészségkárosodási ellátást megállapító szerv miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrendben hivatalból állapítja meg.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdő napjára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről az egészségkárosodási ellátást megállapító szervet – kérelmére – az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

68/E. § (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő – az egészségi alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs hatóság által megállapított – felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően az egészségkárosodási ellátást megállapító szerv az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot ezt követően minden esetben a rehabilitációs hatóság által meghatározott, az egészségkárosodás következő felülvizsgálatának időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rehabilitációs hatóság a baleseti ellátással, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással összefüggésben nem ír elő újabb kötelezettséget az egészségkárosodás felülvizsgálatára, abban az esetben az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság öt év határozott időtartamra kerül megállapításra vagy meghosszabbításra.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor az egészségkárosodási ellátást megállapító szerv figyelembe veszi

a) a rehabilitációs hatóságnak a megtartott egészségi állapotra vonatkozó megállapítását, kivéve, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint újabb felülvizsgálati kötelezettséget a rehabilitációs hatóság már nem írt elő,

b) a katonai szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására való alkalmasságot, valamint

c) azt, hogy az egészségkárosodási ellátás megszűnésének okai nem állnak-e fenn.

(4) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság meghosszabbítására – miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén – több alkalommal is sor kerülhet, mindaddig, amíg a jogosult a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra jogosulttá válik.

68/F. § (1)253 Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a 68/B. § (4) bekezdése alapján honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott értékre változott vagy az alá csökkent, a munkáltatói jogkört gyakorló előterjesztésére a miniszter felmentést adhat a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól. A munkáltatói jogkört gyakorló az érintett kérelmére vagy – a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult beleegyezésével – hivatalból tehet előterjesztést a miniszternél, a mentesítésre egyebekben a 68/C. § (2)–(4) bekezdése megfelelően alkalmazandó. Mentesítés esetében a foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése és a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett honvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében intézkedni kell.

(2) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték fölé emelkedett, a munkáltatói jogkört gyakorló köteles a jogosult továbbfoglalkoztatása érdekében a 68/B. § (1) bekezdésében foglalt eljárást lefolytatni és továbbfoglalkoztatása esetén a honvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést megállapítani.

68/G. § (1)254 Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 68/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az állomány tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető távolléti díj 100%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes bruttó összegével csökkentett összege.

(2)255 Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 68/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető távolléti díj összege

a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 65%-ának,

b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 70%-ának,

c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 75%-ának,

d) huszonöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80%-ának

a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes bruttó összegével csökkentett összege.

(3) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a tényleges szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékét módosítani kell. Nem változik a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke, ha az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követően jogosult részére az egészségügyi szabadság szabályai szerinti illetmény, vagy keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyett távolléti díj vagy táppénz kerül folyósításra.

(5) A honvédelmi egészségkárosodási járadék mértéke az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeggel egyezik meg.

(6)256 Az illetmény nélküli vagy fizetés nélküli szabadság időtartamára az egészségkárosodási keresetkiegészítés folyósítását szüneteltetni kell.

68/H. § (1) Az egészségkárosodási ellátás 68/G. § szerinti mértékét módosítani kell, ha a jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik.

(2)257 Ha a honvédelmi illetményalap, illetve az alapilletmény szorzószámai átfogó, a személyi állományt érintő emelésére kerül sor, vagy egy új illetményrendszer bevezetése által egy általános illetményfejlesztés kerül végrehajtásra a személyi állomány vonatkozásában, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az egészségkárosodási ellátás mértékét, valamint a 68/G. § (1) és (2) bekezdése szerinti távolléti díjat is emelni kell, és a számításokat ismételten el kell végezni.

(3)258 Ha a honvédelmi szervezetnél a 68/B. § (4) bekezdése szerint továbbfoglalkoztatott, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultnak a honvédelmi szervezettel fennálló foglalkoztatási jogviszonya a honvédségi szervezet érdekkörében felmerült okból vagy a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel megszűnik, részére a továbbiakban honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett honvédelmi egészségkárosodási járadékot kell folyósítani, amelynek mértékét a 68/G. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani. Ha a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatott érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultsága megszűnik és honvédelmi egészségkárosodási járadékra sem válik jogosulttá.

(4) Az egészségkárosodási ellátás fedezetét a mindenkori központi költségvetés biztosítja.

(5)259 Ha az egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult foglalkoztatási jogviszonya a (3) bekezdés alapján a honvédelmi szervezet érdekkörében felmerült okból vagy a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel szűnik meg és a soron következő felülvizsgálat eredménye szerint a komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték feletti eredményt mutat, a 68/F. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

68/I. § (1) Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

(2) Az ellátást megállapító szerv az egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról, valamint a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból dönt.

(3) A jogalap nélkül kifizetett egészségkárosodási ellátás hatvan napon belül, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető az állomány tagjától, volt tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról az állomány tagja, volt tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az általános elévülési időn belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett honvédelmi egészségkárosodási ellátás.

68/J. § (1) Megszűnik az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság

a) az egészségkárosodási ellátásra jogosult halálával,

b) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult saját jogú nyugellátásra válik jogosulttá,

c) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult lemond az egészségkárosodási ellátásról,

d) ha a továbbfoglalkoztatott jogosult érdekkörében felmerült okból a foglalkoztatási jogviszonya megszűnik,

e) ha egészségjavulás eredményeként a jogosult egészségi állapota lehetővé teszi a szolgálati viszony ismételt létesítését és az érintett a részére felajánlott, képzettségének és végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el,

f) ha a rehabilitációs hatóság szakvéleménye szerint az egészségkárosodási ellátásra jogosult egészségi állapota eléri a 100%-ot, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti esetben meghaladja a 80%-ot,

g) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult neki felróható okból nem működik közre a felülvizsgálatban,

h) ha a határozott időtartamra megállapított egészségkárosodási ellátásra való jogosultság nem kerül meghosszabbításra,

i)260 ha az állomány volt tagja a 68/B. § (4) bekezdésébe nem tartozó munkáltatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,

j) ha a honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosulttal szemben a jogosultság időtartama alatt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el.

(2)261 A honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság akkor is megszűnik, ha a honvédelmi szervezetnél történő továbbfoglalkoztatásra tekintettel a jogosult részére honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg. A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság akkor is megszűnik, ha a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól történő miniszteri mentesítésre tekintettel a jogosult részére honvédelmi egészségkárosodási járadékot állapítanak meg.

(3)262 Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás, valamint az (1) bekezdés i) pontja esetén sem honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, sem honvédelmi egészségkárosodási járadék nem állapítható meg.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság, ha az érintett ismételten szolgálati viszonyt létesít, azonban a megállapított illetménye kevesebb a 68/H. § (1) bekezdésére tekintettel a honvédelmi illetményalap emelkedésének százalékos mértékével megemelt, 68/G. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti összegnél. Ebben az esetben a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság a 68/G. §-ban foglalt számítási szabályok alkalmazásával megállapított mértékben továbbra is fennáll.

(5)263 Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az állomány honvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult tagjának az egészségkárosodási ellátásra való jogosultsága, ha a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. §-ában vagy 2. §-ában, vagy a Kit. 1. § (1) bekezdésében felsorolt szervnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt. Ebben az esetben a honvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére a 68/G. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést kell megállapítani. Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintett illetményére vagy munkabérére vonatkozó adatokról az ellátást megállapító szervet, annak kérelmére a foglalkoztató szerv vezetője tájékoztatja. Az illetmény vagy munkabér mértékének megváltozásáról az egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles tájékoztatni az ellátást megállapító szervet.

42. Az áthelyezés más jogviszonyba

69. § (1)264 A honvédelmi szervezet, az átvevő munkáltató és az állomány tagja megállapodhatnak a szolgálati viszony 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről.

(2)265 A honvédelmi szervezet az áthelyezéshez való hozzájárulást különösen akkor tagadhatja meg, ha az átvevő munkáltató megkeresésének kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a 2 hónapot nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az állomány 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén.

(3)266 Szolgálati beosztás nem katonai munkakörré történő átminősítése esetén az állomány tagja a közalkalmazotti jogviszonyba vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyba, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba beleegyezésével helyezhető át.

(4) Áthelyezés esetén az állomány áthelyezett tagjának jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezést megelőzően az állomány tagját a szolgálaton kívüli állomány lehetőségéről tájékoztatni kell.

(5)267 Ha a szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként létesít hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

43. Eljárás a szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése esetén

70. § (1)268 Az állomány tagja munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a honvédelmi szervezetnél elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a honvédelmi szervezet köteles biztosítani.

(2)269 A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor a jogviszony megszűnése, megszüntetése napján, de legkésőbb 15 napon belül az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a miniszteri rendeletben előírt igazolásokat.

(2a)270 A 4/A. § (2) bekezdés b) és c) pontja esetén a (2) bekezdés szerinti járandóságok megállapítására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a központi személyügyi szerv vezetője jogosult.

(3) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel az állomány tagja megtérítési kötelezettséggel tartozik, és elhelyezkedésének elősegítése érdekében szakmai át-, vagy továbbképzési támogatásban részesíthető.

44. A végkielégítés

71. § (1)271 Végkielégítés illeti meg

a) a tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonya 59. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén, és

b) a szerződéses tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonya 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnése esetén, kivéve, ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik.

(1a)272 A végkielégítés összege, ha a tiszti, altiszti állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kettőhavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi,

h) huszonöt év: kilenchavi,

i) harminc év: tízhavi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2)273 Az (1) bekezdéstől eltérően nem illeti meg a végkielégítés a tiszti, altiszti állomány tagját a 62. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés a), c), g) pontja esetén, továbbá a végkielégítés összegének felére jogosult a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.

(3)274 Ha a hivatásos állományba visszavett személy szolgálati viszonya felmentéssel kerül megszüntetésre, a végkielégítés alapjául a részére korábban kifizetett végkielégítés alapját képező szolgálati viszonyban töltött időt követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesült, a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni az átvételt megelőző jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.

(4)275 A végkielégítést az (1) bekezdés a) pontja esetén a felmentési idő utolsó napján, az (1) bekezdés b) pontja esetén a szerződés lejártakor kell kifizetni. Ha a tiszti, altiszti állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,

b)276 a felmentési időből hátralevő idő tekintetében illetményre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

45. 277 A szerződés-hosszabbítási díj és a visszailleszkedési támogatás

72. §278

73. §279 (1) Ha a legénységi állomány tagja a szerződését a 45. § (1) bekezdése szerint meghosszabbítja, a szerződés-hosszabbításban vállalt további szolgálati évek alapján a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártával szerződés-hosszabbítási díjra jogosult.

(2) A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártát követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(3) A szerződés-hosszabbítási díj összegét a 92. § (1) bekezdése szerint számított tényleges szolgálati viszonyban töltött évek alapulvételével, a szerződés-hosszabbításkor vállalt további évekhez tartozó (4) bekezdés szerinti értékek összeadásával kell megállapítani.

(4) A tényleges szolgálati viszonyban töltött időt követő, a szerződés-hosszabbítással vállalt évekhez tartozó érték évenként

a) a negyedik vállalt szolgálati év esetén 0,3 havi,

b) az ötödik vállalt szolgálati év esetén 0,4 havi,

c) a hatodik vállalt szolgálati év esetén 0,5 havi,

d) a hetedik vállalt szolgálati év esetén 0,6 havi,

e) a nyolcadik vállalt szolgálati év esetén 0,7 havi,

f) a kilencedik vállalt szolgálati év esetén 0,8 havi,

g) a tizedik vállalt szolgálati év esetén 0,9 havi,

h) a tizenegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,

i) a tizenkettedik vállalt szolgálati év esetén 1,1 havi,

j) a tizenharmadik vállalt szolgálati év esetén 1,2 havi,

k) a tizennegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,4 havi,

l) a tizenötödik vállalt szolgálati év esetén 1,6 havi,

m) a tizenhatodik vállalt szolgálati év esetén 1,2 havi,

n) a tizenhetedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,

o) a tizennyolcadik vállalt szolgálati év esetén 0,8 havi,

p) a tizenkilencedik-huszonharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,6 havi,

q) a huszonnegyedik-huszonnyolcadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,3 havi és

r) a huszonkilencedik-harmincharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,2 havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(5)280 A legénységi állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)–m) vagy p) pontja alapján szűnik meg.

(6)281 Az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét köteles visszafizetni az a korábbi legénységi állományú katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)–m) vagy p) pontja alapján szűnik meg, úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.

74. §282 (1) A legénységi állomány tagja visszailleszkedési támogatásra jogosult, ha szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, vagy a 62. § (2) bekezdés b) vagy f) pontja szerint szűnik meg, kivéve, ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik. A visszailleszkedési támogatást a felmentési idő utolsó napján vagy a szerződés lejártakor kell kifizetni.

(2) A visszailleszkedési támogatás összege, ha a legénységi állomány tagjának a tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) öt év: egyhavi,

b) nyolc év: kettőhavi,

c) tizenhárom év: háromhavi,

d) tizenhat év: négyhavi,

e) tizenkilenc év: öthavi,

f) huszonhárom év: hathavi,

g) huszonhat év: nyolchavi,

h) harmincegy év: kilenchavi, és

i) harmincöt év: tízhavi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(3)283

(3a)284

(4) Ha a legénységi állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében illetményre nem jogosult, és

c) visszailleszkedési támogatásra – a (3) bekezdés szerinti rész kivételével – nem jogosult, azonban az új jogviszony létesítése esetén a végkielégítés vagy a visszailleszkedési támogatás összegének megállapításánál a megszüntetett szolgálati viszony alapján visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati idejét is számításba kell venni.

45/A.285 Az önkéntes tartalékos szolgálat vállalását ösztönző juttatás

74/A. §286 Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint legfeljebb kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű juttatásra jogosult a tiszti, az altiszti és a legénységi állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább két év időtartamra miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít.

46.287

75. §

47. A szolgálaton kívüliek

76. § (1)288 Az 59. § (2) bekezdés c) pontja és a 68. § (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagját az áthelyezéssel, vagy a kinevezéssel egyidejűleg kérelmére felvehető a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívülinek minősülő személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten elrendeli.

(1a)289 Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonya megszűnését, megszüntetését követő napon a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.

(2)290 A szolgálaton kívüli állományba tartozás időtartama egybefüggően, vagy megszakításokkal sem haladhatja meg a 6 évet. Ha a szolgálaton kívüli személy az (1) bekezdés szerinti áthelyezését vagy kinevezését közvetlenül megelőzően tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendelkezik, vagy a honvédelmi szervezeten belül olyan nem katonai munkakört tölt be, amely tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg, e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás nem alkalmazható.

(3) A szolgálaton kívüli személy

a) a pályázati eljárás során a 34. § szerint előnyben részesíthető,

b)291

c) a hivatásos állományba visszavételhez szükséges képzésen, illetve kiképzésen önkéntes jelentkezéssel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vehet,

d) hivatásos állományba való visszavétele esetén szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni,

e) hivatásos állományba való visszavétele esetén rendfokozata az előmeneteli feltételek teljesítése esetén legfeljebb egy rendfokozattal lehet magasabb, mint az a rendfokozat, amelyet szolgálati viszonya megszűnését közvetlenül megelőzően viselt, és

f) hivatásos állományba való visszavétele esetén próbaidőt nem kell kikötni.

(4)292 A köztársasági elnök által szolgálaton kívüli állományba felvett személy a honvédelmi szervezet szociális gondoskodási körébe tartozik, valamint a 132. § szerint jubileumi jutalomra jogosult. Nem jogosult jubileumi jutalomra az a szolgálaton kívüli állományba felvett személy, aki azt másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta, illetve akinek szolgálaton kívüli jogállása megszűnt vagy megszüntetésre került. A jubileumi jutalomra való jogosultságra jogosító szolgálati időkre alkalmazni kell a 92. §-t. A jubileumi jutalmat a szolgálati viszony megszűnését megelőző napon érvényes távolléti díj alapján a központi személyügyi szerv vezetője állapítja meg.

VIII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

48. A szolgálatteljesítés általános keretei

77. § (1)293 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. Az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat – ideértve a tiszti vagy az altiszti állománycsoport legalacsonyabb szintű, általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásait (a továbbiakban: kezdő beosztás) is kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni.

(1a)294 Az állomány tagja által viselt és a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól

a) a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásokban,

b) a speciális előmeneteli rendű beosztásokban,

c) az általános előmeneteli rendű beosztásban a 83. § (5) bekezdésének alkalmazásával történő kinevezés esetén az előléptetésig,

d) az általános előmeneteli rendű beosztásokban a rendfokozatban történő visszavetés idejére, valamint

e) a 85. § szerinti alacsonyabb beosztásban történő szolgálatteljesítés során.

(2)295

(3)296

(4)297 Az állomány központi államigazgatási szervek védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél szolgálatot teljesítő tagjának szolgálati viszonyára az 54. § (1) bekezdés a)–c) pontját, valamint (2) bekezdését kell alkalmazni.

(5)298 Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik,

a) a műveleti területen, továbbá

b) a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken

katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet az állomány olyan tagja is végezhet, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, azonban a honvédelmi szervezet, vagy a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen a katonai tevékenységek során bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri sebesült-ellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.

78. § (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló köteles különösen

a) az állomány tagjának feladatait, a munkakör betöltésével kapcsolatos követelményeket, a megállapított szolgálati rendet munkaköri leírásban rögzíteni,

b) az állomány tagját a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a munkaköri leírás szerint foglalkoztatni,

c) az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani,

d) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,

e) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást megadni, a szolgálatteljesítést irányítani vagy vezetni,

f) az állomány tagjának illetményét és egyéb járandóságait megfizetni, a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni,

g) az állomány tagjának teljesítményértékelését elvégezni,

h) biztosítani annak lehetőségét, hogy az állomány tagja érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa, és

i) előzetesen tájékoztatni az állomány tagját a szolgálatteljesítéssel összefüggő kötelezettség ellenőrzésére szolgáló technikai eszközökről.

(2) Az állomány tagja köteles különösen

a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni,

b) a szolgálatképes állapotának ellenőrzését tűrni,

c) a szolgálatteljesítési idő kezdetén a szolgálatteljesítést megkezdeni, a szolgálati feladatait a jogszabályoknak, a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, a parancsoknak és az intézkedéseknek megfelelően, szükség esetén a veszély vállalásával, elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,

d) miniszteri rendeletben meghatározott esetekben szolgálatteljesítés céljából rendelkezésre állni, őr-, ügyeleti- és készenléti szolgálatot adni, valamint túlszolgálatot teljesíteni,

e) a 79. § szerinti kötelezettségének eleget tenni,

f) az előírt képzésben kiképzésen részt venni, a vizsgákat letenni,

g)299 a szolgálatteljesítés alatt és szolgálaton kívül is a honvédelmi szervezet tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani,

h) a rendelkezésére bocsátott fegyverzetet, felszerelést, ruházatot, egyéb eszközöket és anyagokat rendeltetésszerűen használni, megőrizni, és karbantartott állapotát fenntartani,

i) szolgálati feladatként közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában, a honvéd tisztképzésben, valamint a honvéd altiszt-képzésben, és

j) a minősített adatot megőrizni, továbbá azok védelmére vonatkozó szabályokat betartani.

(3) A (2) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti kötelezettség ellenőrzése, és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.

(4) A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetén a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye.

(5)300 A kötelező védőoltást a honvédelmi szervezetek közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján a Magyar Honvédség parancsnoka rendeli el. A Magyar Honvédség parancsnoka által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló törvény szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja vagy kezelőorvosa a honvédelmi szervezetek közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szervének vezetőjénél kezdeményezheti.

(6)301 A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 701. § (2) bekezdése szerinti feladat ellátásával történő megbízást munkáltatói döntésbe foglalt kijelölés tartalmazza.

49. Az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság ellenőrzése

79. § (1) A 33. § (2) bekezdés megtartása érdekében az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Ennek keretében az állomány tagja köteles a szükséges felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak alávetni magát.

(2) Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, miniszteri rendeletben meghatározott határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(3) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg az egészségi, illetve a pszichikai követelményeknek, a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a rendelkezési állományba áthelyezésről, vagy a 62. § szerint jár el.

(4) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg a fizikai követelményeknek, szolgálati viszonya a 68. § (1) bekezdés j) pontja szerint megszűnik.

(5)302 Ha az állomány tagjának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálata neki felróható okból – miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül – nem kerül elvégzésre, a szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

50. Az összeférhetetlenség

80. § (1)303 Nem létesíthető szolgálati viszony, ha az állomány tagja ez által közeli hozzátartozójával vagy élettársával kerülne közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a szolgálati viszony fennállása alatt keletkezik, és az a szolgálati viszony módosításával nem orvosolható, a munkáltatói jogkört gyakorló dönti el, hogy – a (3) bekezdés szerinti felmentés hiányában – az állomány melyik tagjának szűnik meg a szolgálati viszonya. A munkáltató döntése során elsődlegesen az érintettek érdemeit mérlegeli.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) és a (2) bekezdés alól kérelemre felmentést adhat.

81. § (1) Az állomány tagja más kereső tevékenységet csak a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélyével létesíthet, kivéve a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: szellemi tevékenység) végzésére irányuló, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja a szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt

a) a létesítését megelőzően köteles bejelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a szolgálati feladataival közvetlenül összefügg,

b) kizárólag előzetes engedély alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama érinti a szolgálati beosztás szerinti szolgálatteljesítési idejét.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja köteles előzetesen bejelenteni, ha olyan gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, amely önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább 50%.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagja más kereső tevékenységet nem folytathat.

(5)304 A (4) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagjának a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélye szükséges

a) a (2) és a (3) bekezdés szerinti jogviszony létesítéséhez,

b) egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztség viseléséhez,

c) alapítvány, közalapítvány kezelő szervezete tagi, vagy elnöki feladatainak ellátásához,

d) állami alapító vagy az állami alapító által létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelőbizottsági tagsághoz,

e) az edzői, a versenybírói, a játékvezetői tevékenység végzéséhez, és

f) a tanszékvezetői tevékenység folytatásához.

(6) Az állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó közszerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(7)305 Az (1)–(3) és az (5) bekezdés szerinti előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdeket mérlegelve dönt. Nem adható engedély, ha a más kereső tevékenység ellentétes a honvédelmi szervezetek feladataival vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan ellátását, illetve a honvédelmi szervezetek tekintélyét veszélyezteti.

82. § (1) Az állomány tagja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.

(2) A tudomására jutott összeférhetetlenség megszüntetésére a munkáltatói jogkört gyakorló haladéktalanul írásban köteles felszólítani az állomány tagját. Amennyiben az állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

51. Az előmenetel

83. §306 (1)307 A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent. Az állomány előmenetele tervezésének módját miniszteri rendelet határozza meg.

(2)308 Az előmenetel általános feltétele

a) a megfelelő betölthető magasabb beosztás,

b) a viselt rendfokozathoz előírt kötelező várakozási idő letöltése,

c) a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési és egyéb munkaköri követelménynek való megfelelés, az egészségi, a pszichikai és a fizikai, valamint a nemzetbiztonsági alkalmasság,

d) az elméleti és a gyakorlati teljesítmények alapján magasabb beosztás betöltésére való alkalmasság, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott esetekben vezetői gyakorlati tapasztalat,

e)309

f) miniszteri rendeletben meghatározott szintű teljesítményértékelés.

(2a)310 Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott rendfokozatú tagja előmenetele érdekében minősítő vizsgát tehet.

(3)311

(4)312 A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy a 4/A. § szerint előterjesztést tehet a kinevezésére, ha

a)313 az állomány tagja rendelkezik a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltétellel vagy

b)314 az állomány tagja által viselt rendfokozat alacsonyabb, mint az általa betöltött szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat, és rendelkezik a (2) bekezdés f) pontja szerinti feltétellel.

(5)315 Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nevezhető ki magasabb beosztásba.

(6)316 Az 57. § (1) bekezdése esetén az előléptetéskor és kinevezéskor a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti előmeneteli feltételeknek való megfelelést kell vizsgálni.

(7)317 A legénységi állomány tagja

a) állománycsoporton belül magasabb beosztásba a (2) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti feltétel alapján nevezhető ki, és

b) az általa betöltött szolgálati beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti feltétel alapján léptethető elő.

(8)318 Az állomány bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezethez vagy az ügyészi szervezethez, illetve a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti eleméhez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére – az általa betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eléréséig – a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni. A rendfokozati előmenetel feltétele az éves fizikai állapotfelmérés és az éves kiképzési feladatok eredményes végrehajtása.

(9)319 Az állomány (8) bekezdésben meghatározottaktól eltérő más szervhez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni azzal, hogy előléptetésükre a vezénylés időtartama alatt egyszer, a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, a miniszter döntésével kerülhet sor, ha

a) a más szervnél teljesített szolgálat időtartama meghaladja az 5 évet,

b) az állomány tagja megfelel a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételnek, és az előléptetés szükségességét a más szerv vezetője részletesen megindokolta, és

c) az állomány tagja az éves fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat eredményesen végrehajtotta.

(10)320

(11)321 Az állomány más szervhez – ide nem értve a központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemét – vezényelt tagjának a vezénylés megszüntetését követő beosztásba kinevezésekor a (2) bekezdés f) pontja szerinti feltétel nem alkalmazható.

84. § (1)322 A kötelező várakozási idő leteltét követően a magasabb beosztásba kinevezéskor az állomány előírt feltételekkel rendelkező tagját elő kell léptetni. Ettől eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről.

(2)323 Az állomány speciális beosztást betöltő tagját – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig –, valamint az állomány általános előmeneteli rendű beosztást betöltő tagját, ha a beosztásba a 83. § (5) bekezdése alkalmazásával került kinevezésre, a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően elő kell léptetni a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(3)324 A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített, nem kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően léptethető elő vagy nevezhető ki első tábornoki rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(4)325 Ha az állomány kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott kötelező várakozási idő leteltekor elő kell léptetni, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel. Ellenkező esetben akkor kell előléptetni az állomány tagját, amikor a várakozási idő letelte után először rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(5) Nem nevezhető ki, nem léptethető elő a magasabb rendfokozatba az állomány tagja, ha

a) a bíróság jogerős ügydöntő határozatával rendfokozatát érintő büntetést szabott ki,

b) fenyítés hatálya alatt áll, vagy

c) vele szemben büntető-, méltatlansági- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, annak befejezéséig.

(6)326 Ha az állomány tagja előléptetésének e törvény szerinti feltételei fennállnak, azonban előléptetésére az (5) bekezdés c) pontja miatt nem került sor, és az eljárás nem végződött a büntetőjogi, a fegyelmi felelősség vagy a méltatlanság megállapításával, az állomány tagját a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor elő kell léptetni, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal.

85. §327 Az állomány alacsonyabb beosztásban lévő tagja – a 83. § (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén – legfeljebb viselt rendfokozatának megfelelő rendfokozattal rendszeresített beosztásba nevezhető ki.

51/A.328 A fokozati vizsga

85/A. § (1) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott nem vezetői beosztást betöltő tagja a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – a motiváció fenntartása és a szervezeti tudás fejlesztése érdekében – fokozati vizsgát tehet. Állománycsoport-váltás esetén, valamint a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele esetén a fokozati vizsga alapjául szolgáló időtartam – ha a fokozati vizsga letételére lehetőség van – a magasabb rendfokozathoz kapcsolódóan indul, illetve kezdődik újra.

(2) A tiszti és az altiszti állomány esetében a fokozati vizsga négyszintű, legénységi állomány esetében háromszintű.

(3) A tiszti és az altiszti állomány esetében az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a kötelező várakozási idő leteltének évében lehet letenni, a következő szintű fokozati vizsgák pedig négyévente tehetőek. Az állomány speciális előmeneteli rendű beosztást betöltő törzszászlós rendfokozatú tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a rendfokozatba lépés évétől számított hatodik évben teheti le. A negyedik szintű fokozati vizsga letételét követően további négyévente a negyedik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(4) A legénységi állomány tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban az állományba vételtől számított harmadik évben, a következő fokozati vizsgákat pedig háromévente teheti le. A harmadik szintű fokozati vizsga letételét követően további háromévente a harmadik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(5) A fokozati vizsga halasztására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

(6) A (3) és a (4) bekezdés szerinti vizsga alapjául szolgáló időbe be nem számítható időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg.

52. A várakozási idő

86. §329 (1) Az általános és a speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál, valamint a legénységi beosztásoknál az egyes rendfokozathoz tartozó kötelező várakozási időket a 4. melléklet határozza meg.

(2) A kötelező várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani, azzal, hogy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a kötelező várakozási idő számítása során a rendfokozatban korábban eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni. A kötelező várakozási időbe a 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány és a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. Az 57. § (1) bekezdése alkalmazása esetén a határozott időre szóló előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításának időtartamát a vezénylést megelőzően viselt rendfokozathoz meghatározott kötelező várakozási időbe kell beleszámítani.

53. A teljesítményértékelés

87. § (1)330 Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva, írásban, miniszteri rendeletben meghatározott időközönként, illetve esetekben értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése.

(2)331 A tiszti és az altiszti állomány tagjáról jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább évente egyszer teljesítményértékelést kell készíteni. A legénységi állomány tagját csak a várakozási idő leteltekor, magasabb beosztásba kinevezése előtt, vagy az altiszti beosztásba történő felkészítése előtt, vagy szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanság felmerülésekor kell értékelni. A Tábori Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni.

(3) A teljesítményértékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek.

(4) A teljesítményértékelést az érintettel közölni kell, aki

a) arra az ismertetéskor azonnal, de legkésőbb 3 napon belül írásban észrevételt tehet,

b) ha szakszervezeti tag, azt az a) pont szerinti határidőn belül a szakszervezettel egyeztetheti, és

c) a hibás, a valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítás, észrevétel ellen szolgálati panaszt terjeszthet elő.

(5) A teljesítményértékelés tartalmi elemeit, szempontjait és szabályait jogszabály határozza meg.

54. Képzésre történő vezénylés, tanulmányi szerződés

88. § (1)332 Az állomány tagja csak olyan képzésre vezényelhető, amely az előmeneteléhez, a szakmai vagy a vezetői ismereteinek bővítéséhez közvetlenül kapcsolódik, ahhoz szükséges vagy azt elősegíti. A vezénylésre az 5. § (1) bekezdését és a 7. § (8a) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2)333 A képzéshez a honvédelmi szervezet által nyújtható támogatás formáját és mértékét miniszteri rendelet határozza meg. Kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a képzés sikeres befejezését követő nappal kezdődik, és megegyezik a képzési idő kétszeresével, de legalább 1 év.

(3)334 A honvédelmi szervezet által nyújtott támogatás megtérítésére köteles az állomány tagja, ha

a) a képzést neki felróható okból elmulasztja,

b) az előírt követelményeket meghatározott időre nem teljesíti, vagy

c) szolgálati viszonya a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt, neki felróható okból megszűnik, vagy arányosan csökken, ha az állomány tagja a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő egy részét teljesíti.

(4)335 A megtérítési kötelezettség érvényesítésének eljárási szabályait, ideértve a halasztás engedélyezését, a megtérítési kötelezettség alóli mentesítés, és a fizetési könnyítés feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

(4a)336 A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédelmi szervezetnek az állomány tagjával szemben fennálló, tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését a kötelezett kérelmére, részben vagy egészben elengedheti, ha a kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi vagy szociális körülményeire figyelemmel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.

(5) A tiszti állomány továbbképzését – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az NKE biztosítja.

89. § (1)337 A miniszteri rendeletben meghatározott képzésen való részvételt a honvédelmi szervezet tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.

(2)338 A tanulmányi szerződésben a honvédelmi szervezetek vállalja, hogy az állomány tagjának a tanulmányok alatt, annak elvégzéséhez támogatást nyújt, az állomány tagja pedig arra kötelezi magát, hogy a tanulmányait folytatja, és eredményes befejezését követően szolgálati viszonyát meghatározott ideig nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a honvédelmi szervezetet terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát. A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt a felek a 88. § (2) bekezdésére és a honvédelmi szervezetek által nyújtott támogatás mértékére figyelemmel határozzák meg úgy, hogy az a 10 évet nem haladhatja meg. A tanulmányi szerződésben a felek közös megegyezéssel további kötelezettséget vállalhatnak, illetve jogosultságot köthetnek ki.

(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és az közös megegyezéssel bármikor módosítható.

(3a)339 A felek a tanulmányi szerződést a jövőre nézve, írásban, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint közös megegyezéssel megszüntethetik.

(3b)340 A (3a) bekezdés szerinti esetben a feleknek meg kell állapodniuk a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, így különösen arról, hogy a képzésben résztvevő a honvédelmi szervezet által a tanulmányi szerződés megszüntetéséig teljesített tanulmányi támogatásokat köteles-e megtéríteni, és ha igen, milyen mértékben. A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédelmi szervezetnek az állomány tagjával szemben fennálló, tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését szolgálati érdekből részben vagy egészben elengedheti.

(4)341 Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a honvédelmi szervezet lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből eredő kötelezettségei alól. Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.

(5)342 A tanulmányi szerződést lényeges szerződésszegésre hivatkozás nélküli is bármelyik fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna. Az állomány tagja általi felmondás esetén a honvédelmi szervezetek az általa nyújtott támogatást, vagy annak arányos részét visszakövetelheti. A honvédelmi szervezetek általi felmondás esetén a támogatás nem követelhető vissza.

(6)343 Az állomány tagja a honvédelmi szervezeten kívüli más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkört gyakorlójának előzetes engedélyével köthet.

90. § (1) Ha az állomány tagja képzésen vesz részt, és

a) az érinti a szolgálatteljesítési idejét, köteles azt a munkáltatói jogkört gyakorlóval előzetesen engedélyeztetni,

b) az nem érinti a szolgálatteljesítési időt, köteles azt a munkáltatói jogkört gyakorlónak előzetesen írásban bejelenteni.

(2)344 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély alapján a tanulmányok folytatásához szükséges időre az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. Ha tanulmányi szerződés vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, köteles a tanulmányi célú mentesítés időtartamát ledolgozni.

(3) A mentesítés mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező tanulmányi foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

(4) A (3) bekezdésen túl a munkáltatói jogkört gyakorló

a) vizsgánként – ha egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva 4 munkanapra,

b) a diplomamunka, a szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanapra

az állomány tagját mentesíti a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.

(5) Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) és (4) bekezdés alkalmazása során az állomány tagjának kérelmét kizárólag szolgálati érdekből indokolt esetben utasíthatja el.

91. § (1)345 A miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalnál, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, valamint a honvédelmi szervezet azon katonai szervezeteinél, melyek az alapító okiratuk szerint közhatalmi tevékenységet folytatnak, az állomány tagja a beosztásba helyezésétől vagy a kinevezésétől számított 1 éven belül közigazgatási alapvizsgát tesz.

(2)346 Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezethez történő, 30 napot meghaladó vezénylés.

(3) A vizsgakötelezettség alóli mentesülésre a Kormány rendeletét kell alkalmazni.

(4) Ha az állomány tagja vizsgakötelezettségét nem teljesítette, az állomány tagja más megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.

55. A szolgálati viszonyban töltött idő számítása

92. § (1) A tényleges szolgálati viszonyban töltött idő az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének napjáig tart. A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a tényleges szolgálati viszonyban töltött időbe nem számítható be.

(2)347 A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom és a 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés, valamint a Hvt. 46. § (1a) bekezdése szempontjából

a) a 2002. január 1-je előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött, és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt, és

b) a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint rögzített szolgálati időt

tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.

(2a)348 A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, a honvédelmi alkalmazotti, rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati, a rendvédelmi igazgatási szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is be kell számítani.

(2b)349 A végkielégítés szempontjából a honvédelmi szervezet állományában a katonai szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőző, nem katonai szolgálati viszonyban eltöltött időket is figyelembe kell venni, kivéve, ha a korábbi jogviszony alapján a végkielégítés kifizetésre került.

(3) Az 1996. szeptember 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban töltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki és a tiszthelyettes-képző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe.

(4) 1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.

(5)350 A honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban, továbbá a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött tényleges, beszámítás és szorzószámok nélkül számított szolgálati időt, valamint a szolgálaton kívüli állomány időtartamát kell figyelembe venni.

(6)351 Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje – a (8) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel – hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(7) A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időbe nem számít bele a szolgálati viszony szünetelése, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a szülési szabadság időtartama, és a rendelkezési állomány azon időtartama, amikor az állomány tagja ténylegesen nem lát el szolgálati feladatot.

(8)352 A hivatásos állomány végkielégítése szempontjából nem vehető figyelembe a szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött azon időszak, amelyre vonatkozóan a szerződéses katona szerződés-hosszabbítási díjban részesült.

(9)353 Az állományba visszavett hivatásos katona, vagy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a szerződéses katona végkielégítésre, illetve visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati idejeként csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni, kivéve, ha a szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában részére kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés a szolgálati viszony létesítéséig teljes összegben visszafizetésre került, vagy az a 71. § (4) bekezdés c) pontja vagy a 74. § (4) bekezdés c) pontja alapján nem került részére kifizetésre. A korábbi szolgálati viszony megszűnése vonatkozásában kifizetett, e bekezdésben említett juttatások visszafizetése esetén a végkielégítésre, illetve a visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati időbe a korábbi szolgálati viszony időtartamát is be kell számítani.

93. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni

a) a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állomány,

b) a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,

c)354 a letartóztatás,

d)355 az előzetes kényszergyógykezelés,

e) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 132. § (1) bekezdése szerinti szabadságvesztés, és

f) a jogellenes távollét

időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja nem alkalmazható akkor, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy a büntetőeljárást a felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy a tábornok szolgálati viszonya nem kerül megszüntetésre.

IX. Fejezet

SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐ

56. A szolgálatteljesítési idő beosztása

94. § (1)356 A szolgálatteljesítési idő beosztását a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, melynek során mérlegeli a honvédelmi szervezet zavartalan működésének megfelelő szolgálatteljesítést, a honvédelmi szervezet alapfeladatának jellegét, a munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladatok jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai, vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.

(2) Az (1) bekezdés alapján a munkáltatói jogkört gyakorló a munkaköri leírásban határozza meg, hogy a szolgálatteljesítés

a) általános szolgálati rendben,

b) készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendben, vagy

c) a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendben

valósul-e meg.

(3) A szolgálatteljesítési idő beosztására és számítására, és a kapcsolódó elszámolásra irányadó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy

a)357 munkanapnak minősül a naptári nap vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a honvédelmi szervezet működése miatt a napi szolgálatteljesítés kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, és

b)358 hét a naptári hét vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra, ha a honvédelmi szervezet működése miatt a napi szolgálatteljesítési idő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

95. § (1)359 Általános szolgálati rendben teljesít szolgálatot az állomány tagja, ha a szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési idő – szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén annak átlagában – heti negyven óra. Nem határozhat meg a munkáltatói jogkört gyakorló általános szolgálati rendet akkor, ha a 94. § (1) bekezdése szerinti körülmények a 94. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgálati rend alkalmazásának szükségességét támasztják alá.

(2) Készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha

a)360 a szolgálati feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – az állomány tagja a rendes szolgálatteljesítési ideje legalább egyharmadában fizikai vagy szellemi erőkifejtéssel járó, vagy fokozott figyelmet igénylő szolgálatteljesítés nélkül áll a honvédelmi szervezet rendelkezésére, vagy

b) a szolgálatteljesítés – különösen a munkakör sajátosságára, a szolgálatteljesítés feltételeire tekintettel – az állomány tagja számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

(3) Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha

a)361 a honvédelmi szervezet alapfeladata megszakítás nélküli működést igényel,

b) az állomány tagjának munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladata az a) ponthoz közvetlenül kapcsolódik, és

c) a szolgálati feladatok ellátása a szolgálatteljesítési idő több mint kétharmadában

ca) fizikai, vagy szellemi erőkifejtéssel jár, vagy

cb) fokozott figyelmet igényel.

(4) A készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban az (1) bekezdés szerinti időtartamnál hosszabb, de – a szolgálatteljesítési időkeret átlagában – heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(5) A készenléti jellegű beosztásban vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban beleegyezésével foglalkoztatható az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő tagja a gyermeke 3 éves koráig.

(6) A 24 órás őr-, ügyeleti- vagy készenléti szolgálatot nem lehet készenléti jellegű beosztásnak vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásnak tekinteni.

96. § (1)362 A napi szolgálatteljesítési idő – a készenléti jellegű beosztások, a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével – négy óránál rövidebb és – az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel – tizenkét óránál hosszabb nem lehet.

(1a)363 A készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások esetén a napi szolgálatteljesítési idő

a) négy óránál rövidebb is lehet, ha a szolgálatteljesítési idő alatt végzett tevékenység nem kapcsolódik közvetlenül a szolgálati beosztás során jellemzően előforduló feladatok ellátásához, és

b) legfeljebb huszonnégy óra lehet, amely az eligazítás, a váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében szükséges időtartammal meghosszabbítható.

(1b)364 A napi szolgálatteljesítési idő a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti állomány esetében négy óránál rövidebb és tizenhat óránál hosszabb nem lehet. A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó napi pihenőidőt, a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése közötti egybefüggő pihenőidőt, valamint az osztott napi szolgálatteljesítés esetén alkalmazandó kötelező pihenőidőt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell biztosítani.

(2)365 Az állomány tagjának napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) és (1a) bekezdés szerinti időtartamot legfeljebb 1 órával haladhatja meg a téli időszámítás kezdetére figyelemmel.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló – az állomány tagjának beleegyezésével – osztott napi szolgálatteljesítési időt is alkalmazhat úgy, hogy a napi szolgálatteljesítési időt legfeljebb két részletben határozza meg. A napi szolgálatteljesítési idők között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani.

(4) A napi szolgálatteljesítési idő – szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása nélkül is – beosztható egyenlőtlenül a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra is. Az (1)–(3) bekezdés ebben az esetben is irányadó. Miniszteri rendeletben meghatározott fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

(5) Az állomány nő tagját várandóssága megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani. Éjszakai szolgálatteljesítésnek minősül a 22 és a 6 óra közötti időszakban történő szolgálatteljesítés.

97. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési időt időkerettel is megállapíthatja úgy, hogy annak időtartama

a)366 az általános szolgálati rendben és a készenléti jellegű beosztásban legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét,

b) a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét

lehet. Az a) és a b) ponttól eltérően miniszteri rendeletben meghatározott jellegű szolgálati beosztások esetén a szolgálatteljesítési időkeret legfeljebb 1 év lehet.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló köteles a munkaköri leírásban rögzíteni az alkalmazott szolgálatteljesítési időkeret tartamát.

(3)367 A munkáltatói jogkört gyakorló időkeret alkalmazása esetén előzetesen írásban meghatározza és a helyben szokásos módon közli az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját, valamint a szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az időkeret tartama, az állomány tagjára irányadó napi szolgálatteljesítési idő és az általános szolgálati rend alapulvételével kell megállapítani.

(4)368 A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret tartamán belül miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kijelöli, közli, és szükség esetén módosíthatja a tényleges szolgálatteljesítési időt és a pihenőnapokat. Az állomány tagjával a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret befejező időpontjával el kell számolni, azzal, hogy a munkaszüneti napon, valamint a rá irányadó heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni.

98. § (1)369 Az alapkiképzésben, valamint miniszteri rendeletben meghatározott katonai szakmai felkészítésben érintett személyi állományra irányadó szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható azzal, hogy

a)370 a heti szolgálatteljesítési idő legfeljebb heti 70 óra lehet,

b) a pihenőidő nem lehet kevesebb napi 8 óránál, és

c) hetente legalább 1 pihenőnapot ki kell adni.

(2) A különleges műveleti kiképzésen résztvevők szolgálatteljesítési ideje e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során a résztvevő 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagjának összevontan biztosítani kell a napi 8 óra pihenőidőt, kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.

(3)371 Ha az éves kiképzési tervekben meghatározott gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A szabadnapot a gyakorlat befejeződését követő legkésőbb 90 napon belül kell kiadni.

57. A rész-szolgálatteljesítési idő

99. § (1)372 A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermeke hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, az állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig – rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem alapján a szolgálati beosztáshoz tartozó munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével azt vizsgálja, hogy a rész-szolgálatteljesítés engedélyezése veszélyezteti-e a szolgálat érdekét. A miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető. Nem engedélyezhető a rész-szolgálatteljesítés akkor sem, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. Heti 20 óránál rövidebb rész-szolgálatteljesítés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül is elutasítható. A rész-szolgálatteljesítés engedélyezése iránti kérelem tartalmi követelményeit és elbírálásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem elutasításáról írásban indokolt döntést hoz.

(4)373 Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig – tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.

(5) Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló más, rész-szolgálatteljesítési időben ellátható megfelelő szolgálati beosztást ajánl fel.

(6) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(7) A felajánlott szolgálati beosztás elfogadása esetén, az állomány tagját át kell helyezni.

58. A munkaközi szünet

100. § (1) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, a szolgálatteljesítési időn belül, annak megszakításával, napi 30 perc, valamint minden további 3 óra szolgálatteljesítés után az állomány tagja részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaközi szünetre jogosít a túlszolgálat időtartama is.

59. A pihenőidő és a pihenőnap

101. § (1)374 Az állomány tagja részére a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi megkezdése között általános szolgálati rend esetén legalább 11 óra, a készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a napi pihenőidő 1 órával csökken, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik.

(3)375 Az állomány tagja hetenként szombaton és vasárnap pihenőnapra jogosult.

(4)376 Az állomány szolgálatteljesítési időkeretben szolgálatot teljesítő tagja hetente két pihenőnapra jogosult, de az a (3) bekezdéstől eltérően a hét bármely napján kiadható úgy, hogy havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

(5)377 A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnapok – a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve – a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadhatók, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.

60. A munkaszüneti napok

102. § (1)378 Munkaszüneti napok január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

(2)379

(3)380

(4)381 A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet az állomány tagjára is alkalmazni kell.

61. A túlszolgálat

103. § (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset megelőzése vagy elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése szükségessé teszi, az állomány tagja munkanapon, heti pihenőnapon, munkaszüneti napon a szolgálatteljesítési időn túl is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: túlszolgálat).

(2)382 Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti szolgálat, a készenléti szolgálat, a 105. § (1) bekezdése szerinti őrszolgálat, a 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állás, a gyakorlaton való részvétel, és ha az állomány tagja az engedélyezett távollétének idejét megállapodás alapján ledolgozza.

(3) Nem kötelezhető túlszolgálatra az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő a gyermeke 3 éves koráig.

(4)383 A túlszolgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy írásban rendeli el.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a túlszolgálat időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló az időkeret lejártakor állapítja meg.

(6)384 A túlszolgálat naptári évenként 400 óra lehet.

(7) A (6) bekezdés szerinti mérték miniszteri rendeletben további 50%-kal növelhető, és arányosan csökken, ha a szolgálati viszony év közben kezdődött.

(8) A (6) és a (7) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható akkor, ha a túlszolgálatra a 61. § (3) bekezdése szerinti esetekben kerül sor.

104. §385 (1)386 A túlszolgálatért az állomány tagját annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a túlszolgálatot követően harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő e határidőben való kiadása a honvédelmi szervezet zavartalan működését veszélyezteti, azt legkésőbb a túlszolgálatot követő hat hónapon belül kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.

(3) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdés szerinti határidőtől eltérően a 103. § (5) bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamával – a 97. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával – csökkenteni kell a következő időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. Ettől eltérően, ha a szolgálatteljesítési időkeret lejártát követően az állomány tagjának foglalkoztatása a továbbiakban nem időkeretben történik, az (1) bekezdés alkalmazandó.

(4) Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.

(5) A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

62. 387 Az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálat, valamint a nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló egyéb készenléti tevékenység

105. § (1) Őrszolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen kötött formájú fegyveres szolgálatot lát el, amelynek célja objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme, vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.

(2) Ügyeleti szolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen szolgálati feladatot lát el.

(3)388 Az állomány tagja készenléti szolgálatot teljesít, ha szolgálatvezénylés alapján előre nem tervezhető szolgálati feladat végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezésre áll, és a szolgálatvezénylés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén szolgálati feladat végrehajtására köteles, azzal, hogy a készenléti szolgálat

a) laktanyán kívüli készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, helyét – beérkezési kötelezettségére tekintettel – az állomány tagja választja meg,

b) laktanyai készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát és helyét a szolgálatvezénylésben a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, vagy

c)389 fegyveres vagy nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló készenléti szolgálat, ha a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, pihentetés biztosítása mellett, a készenléti szolgálat rendeltetése fegyveres szolgálatra vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladatra történő felkészülés és feladatvégzés.

(4)390 A (3) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően az állomány nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölt tagja – miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, a kijelölésről szóló munkáltatói döntésben meghatározott ideig – készenléti szolgálatba vezénylés nélkül is köteles rendelkezésre állni.

106. § (1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok 105. § szerinti besorolását miniszteri rendelet határozza meg.

(2) A szolgálatvezénylést az állomány tagjával miniszteri rendeletben meghatározott módon és időben közölni kell. A 103. § (3) bekezdése esetén az állomány tagja 12 órát elérő, vagy azt meghaladó időtartamú szolgálatra nem vezényelhető. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, ha 6 éven aluli gyermekét egyedül neveli, és annak felügyeletét önerőből nem tudja biztosítani.

(3)391

107. § (1)392 Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezéseként az állomány tagja a (2) bekezdés szerinti pihenőidőre, szabadnapra, illetve a 128. § (3) bekezdése szerinti illetménypótlékra jogosult.

(2) A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat esetén 1 nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után további még 1 szabadnapot kell biztosítani az állomány tagja részére. A laktanyai készenléti szolgálat esetén az első 24 óra után 1 nap, ezen túl 48 óránként további 1-1 nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére 24 órát elérően, a szolgálat céljával összefüggő feladat kerül elrendelésre, és a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza a szolgálatteljesítés helyét, úgy a szolgálatteljesítés helyére való megérkezéstől kezdődően a laktanyai készenléti szolgálatnak megfelelően kell a szabadnapokat biztosítani.

(3)393 A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb kilencven napon belül, vagy ha a szabadnapot szolgálati elfoglaltság miatt igazoltan nem lehet kiadni, azt legkésőbb hat hónapon belül kell biztosítani.

63. Mentesülés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól

108. § (1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

a) az állampolgári kötelezettsége teljesítésének idejére,

b)394 a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság idézésére, értesítésére, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,

c) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára,

d)395 közeli hozzátartozója vagy élettársa halálakor, esetenként legalább 2, legfeljebb 5 munkanapra,

e) az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá az egészségügyi szabadságot nem igénylő egészségügyi kezelések időtartamára,

f) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára,

g) a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermek esetén naponta kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermek esetén naponta 2 órára, ha egészségügyi szabadságot nem vesz igénybe,

h) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, legalább 4 órára,

i) a legalább 14 napig tartó tartós igénybevétel után, esetenként legfeljebb 5 munkanapra,

j) az alapkiképzés befejezését közvetlenül követő 5 munkanapra, és

k) az önkéntes, vagy a létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának időtartamára.

(2) Az (1) bekezdésen túl mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, ha jogszabály ezt előírja, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló írásban engedélyezi. A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés igénybevételének rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(3)396 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szolgálatteljesítés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy az állomány tagja előző évről megmaradt szabadságát, a túlszolgálat ellentételezését biztosító pihenőidőt és az éves szabadságának 112. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időarányos részét már kiadta. Ebben az esetben a munkáltatói jogkört gyakorló az általa meghatározott szabadság kezdő napját a 112. § (1) bekezdésétől eltérően a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti.

64. Az alap- és a pótszabadság

109. § (1) Az állomány tagját évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) Az alapszabadságon túl az állomány tagjának pótszabadság jár, amely

a) 2 évig terjedő szolgálati viszonyban töltött idő után 2 munkanap,

b) 3–5 év szolgálati viszonyban töltött idő után 3 munkanap,

c) 6–10 év szolgálati viszonyban töltött idő után 4 munkanap,

d) 11–15 év szolgálati viszonyban töltött idő után 5 munkanap,

e) 16–20 év szolgálati viszonyban töltött idő után 6 munkanap,

f) 21–25 év szolgálati viszonyban töltött idő után 7 munkanap,

g) 26–30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 8 munkanap, és

h) 30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap.

(3) Ha az állomány tagja felsőfokú iskolai végzettségű, a pótszabadság (2) bekezdés szerinti mértéke 1-1 nappal emelkedik.

(4)397 Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, és a fizikai állóképességének megőrzése céljából miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön pótszabadságra jogosult, amely az egészségkárosító kockázatnak kitett, miniszteri rendeletben meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap, repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.

(5) Az állomány tagjának a 16 évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után 2,

b) két gyermeke után 4,

c) kettőnél több gyermeke után összesen 7

munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.

(6) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság mértékének megállapításánál a magasabb pótszabadságot abban az évben kell először figyelembe venni, amikor az állomány tagja eléri az adott szolgálati viszonyban töltött szolgálati időt. Az (5) bekezdés szerinti pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

110. § (1) Vezetői pótszabadságra jogosult

a) a szakasz- és a századparancsnok, valamint a velük azonos szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 2 munkanap,

b) a zászlóalj- és az ezredparancsnok, valamint a velük azonos szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 3 munkanap,

c) a dandárparancsnok, valamint az ennél magasabb szintű parancsnok, és a velük azonos szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 4 munkanap.

(2)398 A honvédelmi szervezet vezénylő zászlósa és a haderőnemi vezénylő zászlós az állományilletékes a honvédelmi szervezet parancsnokának jogállása szerint az (1) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosult.

65. A szabadság megállapítása, kiadása

111. § (1)399 A szabadság mértékének megállapításakor a szolgálati rend szerinti munkanapok mellett figyelembe kell venni a 108. § szerinti időtartamokat, a szülési szabadságot, a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első 6 hónapját, a hozzátartozó ápolása miatt kapott 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadságot, és minden olyan munkában nem töltött időt, amelyre az állomány tagja illetményre jogosult.

(2)400 Az állomány tagja részére a szabadság arányos része jár, ha a szolgálati viszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, továbbá, ha a szabadságra való jogosultságot és a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor.

(3)401 A szabadságra való jogosultság és a szabadság mértékének megállapításakor nem lehet figyelembe venni

a) a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozás,

b) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés,

c)402 az olyan bűnügyi felügyelet időtartamát, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás

d)403 az előzetes kényszergyógykezelés, valamint

e) a katonai fogdán végrehajtani rendelt szabadságvesztés büntetés

időtartamát.

(4)404 A (3) bekezdés szerinti időtartamokat a szabadságra való jogosultság és a szabadság mértékének megállapításakor utólag akkor kell figyelembe venni, ha

a) a fegyelmi eljárást felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg,

b) a büntetőeljárást megszüntetik, vagy annak során felmentő ítéletet hoznak,

c) a méltatlansági eljárást méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy

d) a 187. § (2) bekezdése szerinti kereset jogerős elbírálásával a tábornok szolgálati viszonya nem szűnik meg.

112. § (1)405 A szabadságot a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy adja ki. Az alap- és a pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, 25%-át, de legalább 10 munkanapot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a honvédelmi szervezet működőképességét ne veszélyeztesse. A munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott szabadság kezdő napját az állomány tagjával legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

(2) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha szolgálati érdekből erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30-ig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni, amennyiben az esedékesség éve letelt. Az állomány tagjának a szabadság kiadására vonatkozó igénye a szolgálati viszony fennállása alatt nem évül el.

(3) A tárgyévet követő első hónap végéig a munkáltatói jogkört gyakorló megállapítja az állomány tagja tárgyévben igénybe vett, és a ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

(4) A szabadságok tárgyévi ütemezését a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott rendben és határidőre elkészített éves szabadságolási terv tartalmazza.

113. § (1) A szabadságot megváltani nem lehet.

(2)406 Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor – ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját – és az 58/A. § (1) bekezdés szerinti szünetelésekor, továbbá a 46. § (1) bekezdés b), c) és t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor meg kell váltani a szabadságot, ha a honvédelmi szervezet a szabadság arányos részét nem adta ki.

(3)407 Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami időarányosan megilletné, a különbözetre kifizetett illetmény összegét köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés a) pontja, a 62. § (2) bekezdés g) pontja és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.

(4) Ha az állomány tagja az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.

(5) A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a szolgálati viszony megszűnésének napján kezdődik.

66. 408 Gyermek születése esetén járó pótszabadság

114. § (1)409 Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2)410 Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

(4)411

67. A szülési szabadság és az illetmény nélküli szabadság

115. § (1)412 Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2)413 A szülési szabadságot az (1) bekezdés szerinti – a gyermek születése napjától számított – időtartamból még hátralévő időre engedélyezni kell továbbá

a)414 annak a nőnek, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

b)415 annak a gyámnak, aki a gyermeket véglegessé vált döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

c)416 a gyermeket gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

d)417 a gyermeket gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

e)418 annak a férfinak, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

f)419 annak a férfinak, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, és

g)420 annak a férfinak, aki a gyermeket egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától.

(3) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő 1 év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(4)421 A szülési szabadság tartamát – a kifejezetten szolgálatteljesítéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(5)422 Nem jár illetmény a szülési szabadság alatt az állomány tagjának, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, ide nem értve a szellemi tevékenységet.

116. § (1) Az állomány tagja a gyermeke 3. életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdés és a 115. § szerinti szabadság megszűnik

a) a gyermek halva születése esetén,

b) ha a gyermek meghal, a halált követő 15. napon,

c) ha a gyermeket – jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a szabadság időtartama – a szülést követően – 6 hétnél rövidebb nem lehet.

117. § (1)423 Az állomány tagjának gyermeke személyes gondozása érdekében – a 116. § (1) bekezdésén túl – illetmény nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.

(2)424 Az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre illetmény nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

(3) Az állomány tagja illetmény nélküli szabadságra jogosult a házastárs vagy élettársa tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára. Az állomány tagjának kérelmére – méltányolható egyéni indokból – illetmény nélküli szabadságot lehet engedélyezni, így különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.

(4)425 Az állomány tagja illetmény nélküli szabadságra jogosult a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára.

118. § (1) Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) Az illetmény nélküli szabadság az állomány tagja által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozatának közlésétől számított 30. napon szűnik meg.

68. Az egészségügyi szabadság

119. § (1) Egészségügyi szabadság jár az állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 1 évig jár. Az egészségügyi szabadság időtartamát naptári napokban kell meghatározni. A szolgálatképtelenség igazolására, valamint az egészségügyi szabadság időtartamának megállapítására vonatkozó szabályokat miniszter rendelet állapítja meg.

(3)426 A honvédelmi szervezet által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szolgáltatásra való igényjogosultság feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

120. § (1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadságra jogosult

a) a nő 1 évesnél fiatalabb – kórházi ápolás alatt álló – beteg gyermeke szoptatása esetén, a gyermek 1 éves koráig,

b) az állomány tagja beteg gyermeke ápolása címén, a gyermek betegségét megállapító orvosi igazolás alapján az abban foglalt időtartamra a gyermek 1 éves koráig,

c) az állomány tagja 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,

d) az állomány tagja 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át,

e) az állomány tagja 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.

(2)427 A gyermek ápolására kapott egészségügyi szabadság (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti mértéke – ha mindkét szülő az állomány tagja – a szülőket együttesen illeti meg. A gyermekápolás céljából nyújtott egészségügyi szabadság az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott időtartama a szülőket külön-külön illeti meg, ha mindkét szülő az állomány tagja.

121. § (1)428 Az illetmény időarányos része

a) jár az állomány tagjának a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadsága időtartamára,

b) jár az állomány tagjának a 120. § szerinti, valamint a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy a nem szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára évente összesen 30 naptári napig,

c) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a b) pont szerinti egészségügyi szabadságok időtartamára a 31. naptári naptól,

d) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának évente a b) pont szerinti időtartamot követően a 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapításáig,

e) összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagjának betegsége vagy sérülése súlyos gondatlanságának következménye,

f) összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadság ideje alatt más kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a szellemi tevékenységet,

g) megvonásra kerül, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta,

h) részben vagy egészben visszatartható az egészségügyi szabadság alatt a 131. § alkalmazásával,

i) részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg, vagy

j) részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadsággal össze nem függő okból külföldre távozik.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a baleset és a sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet az állomány tagja részére egy összegben kell folyósítani.

(3) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja a naptári évre járó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 nap időarányos részére jogosult, amely azonban – ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt – nem lehet több, mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.

X. Fejezet

ILLETMÉNY

69. 429 Az illetmény általános szabályai

122. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonya alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig, havonta illetményre jogosult. Az illetmény

a) alapilletményből,

b) honvédelmi szolgálati díjból,

c) illetménypótlékból, valamint

d) jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből

áll.

(1a)430 Miniszteri rendeletben meghatározott egyes beosztások esetében az állomány tagjának illetménye – szolgálati érdekből, az érintett személy speciális végzettségére, képzettségére, az általa ellátandó feladat kiemelt fontosságára vagy speciális jellegére tekintettel, az állomány tagja javára – az (1) bekezdéstől eltérően is meghatározható. A miniszteri rendelet szerint meghatározott illetmény nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdés szerint járó illetménynél.

(1b)431 Az (1a) bekezdés alapján megállapított illetmény honvédelmi szervezetenként legfeljebb az állomány 20 százalékának biztosítható.

(2) Rész-szolgálatteljesítés engedélyezése esetén a 99. § (4) bekezdése szerinti időponttól az állomány tagja illetményre a rész-szolgálatteljesítési idő alapján arányosítva jogosult.

(3) A tört havi illetményt – figyelemmel a 102. § (4) bekezdésére is – a tárgyhónap munkanapjainak száma alapján kell meghatározni.

(4) Az illetményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg, valamint az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról a munkáltatói jogkört gyakorló értesítést ad ki.

(5) Az egyes illetményelemeket egész összegre kerekítve, a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét – vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét – a különbözetet kiegészítő illetményként kell megállapítani.

(7)432 Az állomány tagja nem jogosult a (4) bekezdés szerinti illetményre

a) az illetmény nélküli szabadság időtartamára,

b) ha a 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik, és illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók,

c)433 ha a 46. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik,

d)434 a jogellenes távollét időtartamára, vagy

e)435 a szolgálati viszony 58. § (1) bekezdése és 58/A. § (1) bekezdése szerinti szünetelése időtartamára.

(8)436 Az állomány tagja a 108. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben miniszteri rendeletben meghatározott mértékű illetményre jogosult.

70. 437 Alapilletmény

123. § (1) Az alapilletmény szempontjából az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztásokat a beosztás szerinti felelősség, a szervezeti hovatartozás és a vezetői jelleg alapján hét besorolási osztályba kell besorolni. Minden besorolási osztály az egyes rendszeresített rendfokozatok által meghatározott 20-20 besorolási kategóriából áll. A besorolási osztályokat, a besorolási kategóriákat, a rendszeresített rendfokozatokat, valamint az ezekhez tartozó alapilletmény-szorzószámokat az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyes szolgálati beosztások besorolási osztályba és besorolási kategóriába történő részletes besorolását a miniszter rendeletben határozza meg.

(3)438 Az alapilletmény összegét a betöltött szolgálati beosztáshoz meghatározott besorolási osztály, besorolási kategória és a (4)–(7) bekezdésben megállapított eltérések figyelembevételével az 5. melléklet szerinti alapilletmény-szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként kell meghatározni.

(4) Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérően

a) a közkatona alapilletményét az 1. besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,

b)439

c) a kezdő beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester alapilletményét a viselt rendfokozatához tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,

d) a miniszteri rendeletben meghatározott vezénylő zászlós beosztást betöltők alapilletményét 6,35–9,00 közötti szorzószámmal,

e) az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagjának alapilletményét a 6. melléklet szerinti szorzószámokkal, továbbá

f)440 az alapilletményt az állomány speciális beosztást betöltő tagja esetében addig, amíg a viselt rendfokozata elmarad a beosztásához rendszeresített rendfokozattól,, a rendszeresített rendfokozatba való előléptetésig a beosztásban elérhető rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal

kell megállapítani.

(5)441 Az (1)–(4) bekezdéstől eltérően az állomány 46. § (1) bekezdés f)–o), q)–s) és v) pontja, valamint – ha az állomány tagjának illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok irányadóak – b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét

a) a 46. § (1) bekezdés adott pontja alapján történő rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes

aa) e törvény szerinti illetmény-megállapításban szereplő alapilletmény alapjául szolgáló besorolási osztály és besorolási kategória szerint, vagy

ab) ha az aa) alponttól eltérően e törvény alapján magasabb alapilletményben részesült, ez utóbbi alapján, vagy

b)442 ha az a) pont aa) alpontja alapján nem állapítható meg a besorolás, vagy a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött beosztás 2018. január 1-je előtt az e törvény 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti VII. besorolási osztályba tartozott, és nem részesült az a) pont ab) alpontja szerinti magasabb alapilletményben sem, akkor az I. besorolási osztály és a viselt rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória alapján

kell megállapítani.

(6)443 Kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba kinevezéssel, áthelyezéssel, vagy a szolgálati beosztás ellátására történő megbízással egyidejűleg, a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a besorolási kategóriáról. A besorolási kategória a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas rendfokozatok közül nem lehet alacsonyabb, mint az állomány tagja által viselt rendfokozat, és nem haladhatja meg a rendszeresített rendfokozatot. E szolgálati beosztás betöltése alatt a munkáltatói jogkört gyakorló a besorolási kategóriát – legfeljebb rendszeresített rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriáig – kizárólag az érintett javára változtathatja meg.

(6a)444 Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása átszervezés miatt megszűnt, és a részére felajánlott szolgálati beosztás rendszeresített rendfokozata alacsonyabb, mint az állomány tagja által viselt rendfokozat, a 43. § (3a) bekezdése szerinti áthelyezéskor és e szolgálati beosztás betöltésének időtartama alatt az állomány tagjának alapilletményét a viselt rendfokozat szerinti besorolási kategória alapján kell megállapítani.

(6b)445 Az állomány 46. § (1) bekezdés p) és u) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét a rendelkezési állományba helyezését megelőző napon betöltött szolgálati beosztás vezetési szintjével azonos beosztotti besorolási osztály és a (6c) bekezdés szerinti besorolási kategória alapján kell megállapítani.

(6c)446 A 46. § (1) bekezdés p) és u) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a besorolási kategóriáról. A besorolási kategória a rendelkezési állományba helyezést megelőző napon betöltött szolgálati beosztás betöltésére alkalmas rendfokozatok közül nem lehet alacsonyabb, mint az állomány tagja által viselt rendfokozat, és nem haladhatja meg a rendszeresített rendfokozatot. A munkáltató a besorolási kategória megállapítása során nincs kötve a (6) bekezdés szerinti döntéséhez.

(7)447 Az (1)–(4) bekezdést az állomány 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó, vagy a nem Magyarországon települő honvédelmi szervezet vagy a Magyarországon települő honvédelmi szervezet külföldön működő szervezeti elemének szolgálati beosztásában tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon alapilletményre

a) eltérő besorolási osztály szerint volt jogosult, mint a külföldi szolgálat során betöltött beosztáshoz tartozó besorolási osztály, vagy

b) a (4) bekezdés d) vagy e) pontja alapján volt jogosult,

akkor a külföldi szolgálat alatt részére járó alapilletményt a magasabb illetményt biztosító besorolási osztály vagy vezénylő zászlósi vagy felsővezetői beosztási szint szerint kell részére megállapítani.

124. § Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja részére a miniszter rendeletben a 6. mellékletben foglaltaktól eltérően magasabb szorzószámot állapíthat meg.

71. 448 A honvédelmi szolgálati díj

125. § (1) Az állomány tagja a 92. § (5) bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje alapján – a (2) bekezdés szerinti időponttól – a 7. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi szolgálati díjra jogosult.

(2) Az állomány tagja a 7. melléklet szerinti, tényleges szolgálati viszonyban töltött évhez tartozó honvédelmi szolgálati díjra a szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő év első napjától jogosult.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben az állomány tagja a betöltött beosztásához rendszeresített rendfokozathoz tartozó 85/A. § szerinti fokozati vizsgával rendelkezik, a 92. § (5) bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje, az állománycsoportjához és a legmagasabb fokozati vizsgájához tartozó 7. mellékletben foglalt táblázat C–M oszlopa szerinti megfelelő szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi szolgálati díjra jogosult.

(4) Az állomány tagja a (3) bekezdés szerint megállapításra kerülő honvédelmi szolgálati díjra a fokozati vizsga sikeres letételét követő év első napjától jogosult.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való újbóli megfelelésig az (1) bekezdés szerint jogosult honvédelmi szolgálati díjra

a) a tiszti és az altiszti állomány tagja beosztásban történő előmenetele,

b) az állomány tagja vezetői beosztásba történő áthelyezése, kinevezése, illetve

c) a legénységi állomány tagja állománycsoport váltása

esetén, az a), b) vagy c) pont szerinti áthelyezés, kinevezés napjától.

(6)449 A (3) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagja a 85/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti évben a fokozati vizsgát nem teszi le, vagy a 85/A. § (5) bekezdése szerint nem kapott halasztást a fokozati vizsga letételére, akkor a következő év első napjától kezdve a soron következő fokozati vizsga letétele vagy a meglévő fokozati vizsga megújítása évének az utolsó napjáig az (1) bekezdés szerint jogosult a honvédelmi szolgálati díjra.

126. §450 A 125. §-ban foglaltaktól eltérően az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja, valamint a 123. § (7) bekezdése alkalmazásában érintett, a 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztásból külföldi szolgálati beosztásba áthelyezett tagja honvédelmi szolgálati díjra nem jogosult.

72. 451 Az illetménypótlékok

127. § (1) STANAG 6001 pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges és rendelkezik a szükséges idegennyelv-tudással.

(2) Az (1) és a (4)–(6) bekezdéstől eltérően nem jogosult STANAG 6001 pótlékra az állomány nyelvtanár, tolmács, fordító vagy revizor-fordító szolgálati beosztást betöltő tagja a beosztása ellátásához szükséges idegennyelv-tudása alapján.

(3) A STANAG 6001 pótlékra való jogosultság szempontjából államilag elismert nyelvvizsga esetén a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga STANAG 3333, a komplex középfokú (B2) nyelvvizsga STANAG 2222, a komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga STANAG 1111 idegennyelv-tudásnak minősül. Az egyes eltérő szinten teljesített STANAG nyelvvizsgák besorolását miniszteri rendelet állapítja meg.

(4) A pótlék havi mértéke idegennyelv-tudásonként

a) STANAG 3333 vagy annál magasabb szint esetén a honvédelmi illetményalap 51,5%-a,

b) STANAG 2222 szint esetén a honvédelmi illetményalap 30,9%-a,

c) STANAG 1111 szint esetén a honvédelmi illetményalap 10,3%-a.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően angol, francia és német idegennyelv-tudás esetében a pótlék alanyi jogon jár. A (4) bekezdéstől eltérően ezen idegen nyelvek után a pótlék havi mértéke

a) STANAG 3333 vagy annál magasabb szint esetén a honvédelmi illetményalap 102,9%-a,

b) STANAG 2222 szint esetén a honvédelmi illetményalap 61,8%-a,

c) STANAG 1111 szint esetén a honvédelmi illetményalap 15,5%-a.

(6) A miniszter rendeletben további olyan idegen nyelveket is meghatározhat, amelyek után az (5) bekezdés szerinti összegű pótlék jár.

(7) Ha az állomány tagja az idegen nyelvből államilag elismert írásbeli vagy szóbeli típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) vagy az (5) bekezdés szerinti mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult pótlékra. Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző szintű vagy ugyanazon nyelvből különböző típusú és szintű idegennyelv-tudással rendelkezik, STANAG 6001 pótlékra az adott idegen nyelv után csak a magasabb összegű pótlék szerinti idegennyelv-tudás alapján jogosult.

128. § (1) A veszélytől, fokozott igénybevételtől, illetve sajátos felkészültségtől, kockázatvállalástól függően az állomány tagja a miniszter által rendeletben meghatározott jogosultsági szabályok szerint veszélyességi, illetve fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.

(2) A veszélyességi illetménypótlék – a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként – a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva

a) havonta 4–400%,

b) naponként 2%,

c) óránként 2–20% vagy

d) berepült repülőgépenként, beugrott ejtőernyőnként 20–35%

szerinti mértékben kerül megállapításra.

(3)452 A fokozott igénybevételi illetménypótlék – a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként – a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva

a) havonta 20–270%,

b) naponként 5–10% vagy

c) óránként 0,05–5%

szerinti mértékben kerül megállapításra.

(3a)453 A fokozott igénybevételi illetménypótlék mértéke a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat ellátása esetén a távolléti díj százalékában meghatározva naponként 1–10% lehet.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány tagja havonta az alapilletmény 30%-ának megfelelő összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.

(5)454 Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – ha a területi, illetve szerkezeti munkaerő-piaci hatás, továbbá a honvédelmi szervezet szempontjából kiemelt jelentőségű felkészültség, magasabb szakmai követelmény vagy szakmai irányítói felelősség indokolja – munkaerő-piaci pótlékra jogosult. A munkáltatói jogkört gyakorló a munkaerő-piaci pótlékot miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az állomány tagja részére határozott időre állapíthatja meg, havonta legfeljebb a honvédelmi illetményalap 650%-ának megfelelő mértékben.

(6)455 Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja, valamint a 123. § (7) bekezdése alkalmazásában érintett, a 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztásból külföldi szolgálati beosztásba áthelyezett tagja a 127. §, illetve az (1)–(5) bekezdés szerinti illetménypótlékokra nem jogosult.

73. 456 Az illetményfolyósítás szabályai

129. § (1) Az illetményt havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a hivatalos magyar pénznemben kell az állomány tagja megbízása alapján fizetési számlájára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni (a továbbiakban együtt: illetményfolyósítás).

(2)457 A honvédelmi szervezet viseli az illetményfolyósítás költségét.

(3) A fizetési számlához kapcsolódóan az állomány tagja részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(4) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

(5) Az illetményt az állomány tagja részére kell folyósítani, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, vagy bírósági vagy hatósági határozat ebben korlátozza.

(6)458 Az illetmény késedelmes folyósítása esetén, ha az a honvédelmi szervezet hibájából következik be, az állomány tagja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatra jogosult.

(7)459 Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető. Írásbelinek kell tekinteni az elszámolást akkor is, ha annak közlésére a 7. § (2)–(3) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumban, a 8. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint kerül sor.

(8)460 Az állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.

130. §461 (1)462 Az illetményből levonásnak csak jogszabály, vagy – a levonásmentes illetményrészig –, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A honvédelmi szervezet az előlegnyújtásból eredő követelését a 141/A. és 141/B. § szerinti esetek kivételével – a levonásmentes illetményrészig – az állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(2) A jogalap nélkül folyósított illetmény hatvan napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint az állomány tagjától levonható.

(3) Ha (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a jogalap nélkül folyósított illetménynek csak egy része vonható le, a fennmaradó rész a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásbeli fizetési felszólítással vagy fizetési meghagyással követelhető vissza.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően elévülési időn belül írásbeli fizetési felszólítással vagy fizetési meghagyással visszakövetelhető a jogalap nélkül folyósított illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(5) Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

(6) Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás vagy a fizetési meghagyás végrehajtására – a jogerőre emelkedést követően – a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

74. 463 Az illetmény visszatartása

131. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján az illetmény legalább 5%-át, de legfeljebb 50%-át vissza kell tartani

a) a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozás,

b) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés,

c)464 az olyan bűnügyi felügyelet időtartama alatt, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve a letartóztatás

d)465 az előzetes kényszergyógykezelés, valamint

e) a katonai fogdán végrehajtani rendelt szabadságvesztés büntetés

időtartama alatt.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50%-ot meghaladó mértékű, de legfeljebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum) meghaladó részének visszatartásáról is dönthet, ha

a)466 az állomány tagjának letartóztatását, olyan bűnügyi felügyeletét, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el vagy előzetes kényszergyógykezelését a bíróság meghosszabbítja,

b) az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor,

c) az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy

d) az állomány tagjának az illetmény visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű vagy a szolgálati beosztásával közvetlenül összefügg.

(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően az illetménynek a nyugdíjminimum összegét meghaladó részét kell visszatartani

a) a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó határozat kézbesítésétől,

b) a szolgálati viszony megszüntetését vagy lefokozást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől vagy

c)467 a szolgálati viszony megszüntetését, a közügyektől eltiltást vagy a lefokozást kimondó bírósági ügydöntő határozat kihirdetésétől.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időtartamok alatt az állomány tagja nem jogosult a 73. § (1) bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra.

(5) A visszatartott illetményre, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra az állomány tagja a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben utólag akkor jogosult, ha

a) a fegyelmi eljárást felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg,

b) a büntetőeljárást megszüntetik, vagy annak során felmentő ítéletet hoznak,

c) a méltatlansági eljárást méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy

d) a 187. § (2) bekezdése szerinti kereset jogerős elbírálásával a tábornok szolgálati viszonya nem szűnik meg.

XI. Fejezet

JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

75. A jubileumi jutalom

132. §468 (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja – ide nem értve a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozókat – jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke

a) huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén kéthavi,

b) harminc év szolgálati viszonyban töltött idő esetén háromhavi,

c) harmincöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén öthavi,

d) negyven és azt követő minden öt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén héthavi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2)469 A jubileumi jutalmat az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján érvényes, a 122. § (4) bekezdése szerinti illetmény figyelembevételével számított távolléti díj, illetve a 47. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott összeg alapján kell megállapítani és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(2a)470 A (2) bekezdést az állomány azon tagja esetében, aki a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján illetmény nélküli szabadságát tölti, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére a jubileumi jutalmat az illetmény nélküli szabadság utolsó napját követő második hónap ötödik napjáig kell folyósítani.

(2b)471 Az állomány 58/A. § (2) bekezdése alapján rendelkezési állományba tartozó tagja esetében is alkalmazni kell a (2) bekezdést azzal az eltéréssel, hogy ha az állomány érintett tagja esetében az (1) bekezdés szerinti jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja a szolgálati viszony szünetelése időszakára esik, és a jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idő alapján az adott időszakra vonatkozóan jubileumi jutalomban nem részesült, a Hjt. szerinti jubileumi jutalmat – egyéb kizáró ok hiányában – részére utólag, legkésőbb a szolgálati viszony szünetelésének utolsó napját követő második hónap 5. napjáig, vagy ha szolgálati viszonya ennél korábbi időpontban megszűnik, a szolgálati viszony megszűnése napjáig kell folyósítani.

(3)472

75/A.473 Teljesítményjuttatás

132/A. §474 Az állomány tagja a kimagasló teljesítményére, az általa végrehajtott többletfeladatokra figyelemmel, vagy szolgálati feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért, katonai életútjának elismerésként a miniszter által rendeletben meghatározott alapelvek figyelembe vételével az erre a célra a személyi juttatások előirányzaton belül biztosított keret terhére teljesítményjuttatásban részesíthető.

75/B.475 Egyes felsővezetői juttatások

132/B. §476 A Magyar Honvédség parancsnoka közigazgatási államtitkári, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.

76. A napidíj

133. § (1)477 Az állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén a honvédelmi illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított mértékű napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár. Amennyiben a belföldi szolgálati kiküldetés alatt a folyamatos távollét időtartama a 24 órát meghaladja, akkor a 8 órát el nem érő töredék időre félnapi, a 8 órát meghaladó időtartamra egész napi napidíjat kell megállapítani.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra kerekítve kell megállapítani.

77. A repülőhajózók és az ejtőernyősök egyszeri juttatása

134. § (1)478 Egyszeri juttatásra jogosult az a repülőhajózó vagy ejtőernyős tiszt, altiszt,

a) akit neki fel nem róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében földi beosztásba helyeztek, valamint

b) akinek szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja, vagy egészségi alkalmatlanság miatt szűnt meg.

(2)479 Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba-sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével – a repülőhajózó, illetve ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után – a honvédelmi illetményalap 25–75%-ában kell megállapítani.

(3)480 Amennyiben a tisztet, altisztet ismételten repülőhajózó vagy ejtőernyős beosztásba helyezik, és ezt követően újból bekövetkezik az (1) bekezdés szerinti feltétel valamelyike, ismét jogosulttá válik egyszeri juttatásra, azonban ez esetben a juttatás kiszámításánál az újbóli beosztásba helyezése óta eltöltött idő vehető figyelembe.

(4)481 Az egyszeri juttatást az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tiszt, altiszt földi beosztásba helyezése napját követő hónap 5. napjáig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a szolgálati viszony megszűnésekor kifizetésre kerülő pénzbeli járandóságokkal együtt kell kifizetni.

77/A.482 A szerződéses állományú katona szerződéskötési díja

134/A. § (1) A szerződéses állományú katona a miniszter által rendeletben meghatározott módon egyszeri szerződéskötési díjra jogosult.

(2) A szerződéses állományú katona köteles visszafizetni a részére kifizetett szerződéskötési díjat, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt, az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c)–e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a) vagy g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)–m) vagy p) pontja alapján szűnik meg.

78. A költségtérítések

135. § (1) Az állomány tagjának miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell téríteni

a) a szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos költségeit,

b) a szolgálati feladat ellátásával összefüggésben váratlanul felmerült költségeit,

c)483 a szabadságról, a munkaszüneti napról, a pihenőnapról és a szolgálatteljesítés alóli mentesülésről történő visszarendeléssel összefüggő költséget, és

d) a munkába járás helyközi utazási költségeit.

(2) A munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi közösségi közlekedési költség miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részben vagy egészben megtéríthető.

(3)484 A hivatásos és szerződéses állomány tagjának az angol, francia és német, továbbá – amennyiben a beosztás ellátásához egyéb nyelvismeret megléte szükséges – egyéb idegennyelvből államilag elismert általános, szakmai vagy STANAG nyelvvizsga díját miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell téríteni.

79. A természetbeni ellátás

136. § (1)485 Az állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a honvédelmi szervezet feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és miniszteri rendeletben meghatározott esetben élelmezéssel. A természetbeni élelmezési ellátás miniszteri rendeletben meghatározott esetben pénzben megváltható.

(2) Az egyenruházati ellátmány fajtáit, mértékét, az igénybevételük rendjét, a szolgálati viszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó pénzbeli megváltásra, továbbá az állomány egyenruha viselésére nem kötelezett tagjának polgári ruházati cikkek vásárlására vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

80. A lakhatás-támogatási rendszer

137. § (1)486 A honvédelmi szervezet – különösen a 25. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében – lakhatás-támogatási rendszert működtet.

(2) A lakhatás támogatása

a) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások juttatásával,

b) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő helyőrségi szálló-férőhelyek juttatásával,

c) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt álló, karba nem helyezett állapotban juttatott lakás részleges felújításához nyújtott hozzájárulással,

d) a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő lakás elidegenítése esetén a honvédségi szolgálati idő elismerésével,

e) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezési jogától függetlenül a lakás fenntartási költségeihez való, a rászorultság mértékéhez igazodó hozzájárulással,

f) a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésébe nem tartozó lakások bérletéhez és lízingjéhez nyújtható pénzbeli támogatással, és

g) a magántulajdonú lakás építéséhez, vásárlásához, valamint a pénzintézeti lakáscélú kölcsön kiváltásához nyújtható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatással,

valósul meg. A legénységi állomány tagja, továbbá az állomány próbaidős tagja kizárólag laktanyai elhelyezésre vagy helyőrségi szálló férőhely juttatására jogosult.

(3) A lakhatási támogatások formáját és mértékét, az igényjogosultság feltételeit, a miniszter által vezetett minisztérium által bérbe adott lakások és szállóférőhelyek bérleti díját miniszteri rendelet a szolgálati viszony jellegére, az állománycsoportra, a rendfokozati csoportra, a szolgálati beosztásra, valamint a szociális és családi körülményekre tekintettel differenciáltan határozhatja meg.

(4)487

(5)488 A központi támogatáson felül, a (2) bekezdés g) pontja szerinti támogatás forrása

a) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel, és

b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel.

(6)489 Az (5) bekezdés a) pontja szerinti, a miniszter által vezetett minisztériumot megillető bevétel a honvédelmi szervezet technikai modernizációjára és infrastrukturális fejlesztéseire is felhasználható.

138. § (1) Az állomány tagja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitelintézetnél – önerő biztosítása nélkül, amennyiben a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel – magántulajdonú lakás építéséhez vagy vásárlásához kedvezményes kamatozású, forint alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(3) Az állam készfizető kezességet a (2) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a 3 évet,

b) akivel szemben nem folyik fegyelmi eljárás,

c)490 akivel szemben nem folyik – a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás kivételével – büntetőeljárás,

d) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszűnése vagy megszüntetése,

e) aki a (2) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa – az igénylés időpontjában – az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(4) A hitelszerződéssel összefüggésben a hivatásos állomány tagját terhelő bejelentési kötelezettséget, a (3) bekezdés szerinti feltételek igazolásának rendjét, a kezességvállalási díjfizetési kötelezettséget, annak feltételeit és mértékét, a kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben határozza meg.

81. A kegyeleti gondoskodás

139. § (1) A miniszter „Hősi halottá” nyilváníthatja az állomány elhunyt tagját, ha az életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben feláldozza.

(2)491 A miniszter, és a Magyar Honvédség parancsnoka az állomány elhunyt tagját a „Magyar Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány azon elhunyt tagját, akit az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem minősítettek, a „Katonai szolgálat halottjává” nyilváníthatja.

(4)492 A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően a végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, és – az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó vagy élettárs kérésének megfelelően – vallási közösség által végzett szertartással vagy polgári szertartással kell eltemetni.

(5)493 A kegyeleti minősítés szempontjait és feltételeit, a (4) bekezdés szerinti katonai temetés feltételeit, és a honvédelmi szervezet által a kegyeleti gondoskodás keretében nyújtott költségtérítéseket, igénybevételük módját és feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

(6)494 A miniszter az (1) bekezdés szerint minősített elhunyt esetében posztumusz elismerésként az elhunytat – a 4/A. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével – eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, kinevezheti, vagy hadnagy rendfokozatba kinevezheti.

82. Egyéb juttatások

140. § (1)495 Humánszolgálati vagy szociális gondoskodás keretében támogatások, juttatások (a továbbiakban együtt: juttatások) biztosíthatók. Miniszteri rendelet az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa támogatását is előírhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerint juttatásnak minősül különösen

a) a családalapítási támogatás,

b) az illetményelőleg,

c)496 a szociális támogatás,

d) az étkezési hozzájárulás,

e) az utazási kedvezmény,

f) a prevenciós ellátások,

g) a foglalkoztatást elősegítő támogatások,

h) az üdülési támogatás,

i) a tanulmányi ösztöndíj, a képzési, a továbbképzési, az átképzési támogatás,

j) a személyes gondoskodást is nyújtó intézményben történő elhelyezés,

k) a családsegítő szolgáltatások, és

l) a sport- és a kulturális szolgáltatások.

(3) A juttatásokra jogosultak körét, formáját, mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.

(4) Az állomány tagja – kiemelkedő munkateljesítménye alapján – üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja az állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.

(5)497 A Kit. vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a Kit.-ben vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal az állomány tagja is részt vehet, és a kormánytisztviselőkre irányadó rendelkezések szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

(6)498 A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagja számára – részben vagy egészben európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó támogatásból megvalósuló feladatok ellátása érdekében – célfeladatot állapíthat meg, amely alapján az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint céljuttatásban részesíthető.

140/A. §499

140/B. §500

140/C. §501 Ha belföldi szolgálati kiküldetés esetén az utazással töltött idő, vagy annak egy része a szolgálatteljesítési idő szolgálati rend szerinti beosztásán kívülre esik, az utazási idő ezen hányadára az állomány tagja részére miniszteri rendeletben díjazás állapítható meg.

83. A juttatások kifizetése

141. §502 (1) A pénzbeli juttatást az állomány tagja megbízása alapján kell a fizetési számlájára átutalni, vagy, ha azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni. A pénztárból kifizethető egyes juttatások körét a miniszter határozza meg.

(2) Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság időtartamára – ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – pénzbeli és természetbeni juttatásokra nem jogosult. A szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.

(3)503 A honvédelmi szervezet az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá az illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásának megtérítésére irányuló igényét az állomány tagjának előzetes értesítését követően a folyósításra kerülő juttatásokból történő levonással vagy utólag írásbeli felszólítással, vagy fizetési meghagyással, elévülési időn belül érvényesítheti.

141/A. §504 Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést a nyilvántartásból törölni kell.

141/B. §505 (1) Az állomány a Magyar Honvédség halottjává vagy a katonai szolgálat halottjává nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést az állomány elhunyt tagjának örököse kérelmére miniszter részben vagy egészben elengedheti. A kérelemben foglaltak mérlegelése során a miniszter az elhunyt életútjának, illetve a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével dönt.

(2) A kérelmet a miniszterhez történő felterjesztés céljából az állomány elhunyt tagjának utolsó állományilletékes parancsnokánál kell előterjeszteni.

XII. Fejezet

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

84. A baleset minősítése, a baleseti járadék

142. §506 (1) Az állomány tagja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

(2) Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A balesetnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter, a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a Kormány által rendeletben kijelölt szerv a kijelölő rendelet szerinti eljárásban, minősítő határozatban dönt.

(3) Az állomány tagja betegsége vagy emiatt bekövetkezett halála szolgálati kötelmekkel való összefüggésének

a) vizsgálatára és minősítésére irányuló eljárásra a (6)–(9) bekezdést alkalmazni kell, és

b) elbírálására irányuló eljárásban az eljárási határidő 60 nap.

(4) A minősítő határozatot az állomány tagjának halála esetén közeli hozzátartozójával vagy élettársával is közölni kell.

(5) A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában első fokon a Kormány által rendeletben kijelölt szerv dönt.

(6) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos eljárás során az eljáró szerv írásban tart kapcsolatot az ügyféllel.

(7) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos ügyben hozott határozatba harmadik személy nem tekinthet be.

(8) A baleseti járadék megállapítása iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(9) A baleseti járadék megállapítására irányuló eljárás során hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.

(10) A baleseti járadék megállapításával, továbbfolyósításával kapcsolatos eljárásban az eljáró szerv az eljárást felfüggesztheti az orvosszakértői szervnek az egészségkárosodás mértéke megállapítására irányuló eljárása időtartamára.

(11)507 A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.

(12) A baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának és megállapításának szabályait kormányrendelet határozza meg.

85. 508 Az árvák kiegészítő támogatása, a kiegészítő rokkantsági támogatás és a kiegészítő hozzátartozói támogatás

143. § (1)509 Árvák kiegészítő támogatására jogosult az állomány elhunyt tagjának – ideértve a 224. § (3) bekezdése szerinti személyi kört is – a gyermeke, aki árvaellátásra jogosult.

(2) Az árvák kiegészítő támogatásának a mértéke

a)510 hősi halott árvája esetében a megállapított árvaellátás 50%-a,

b)511 az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetben vagy szolgálati eredetű foglalkozási megbetegedésben elhunyt tagjának árvája esetében a megállapított árvaellátás 25%-a, vagy

c)512 az állomány elhunyt tagjának a) és b) pont alá nem tartozó árvája esetében a megállapított árvaellátás 10%-a.

144. § (1) Kiegészítő rokkantsági támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, akinek egészségi állapota a 30%-ot nem éri el, feltéve, hogy

a) az állomány tagjaként a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált,

b) legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik,

c) az egészségi állapotának kialakulása túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű megbetegedés következménye, és

d) részére rokkantsági ellátás került megállapításra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló havi átlagjövedelem 10%-ának megfelelő összeg.

144/A. § (1) Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg az özvegyi és szülői nyugellátásra jogosultat, ha az állomány tagjának halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű foglalkozási megbetegedés okozta.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. tv. alapján megállapított özvegyi vagy szülői nyugellátás 25%-ának megfelelő összeg.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a hősi halott özvegye és szülője a Tny. tv. alapján megállapított özvegyi vagy szülői nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

144/B. § (1)513 Az árvák kiegészítő támogatására, a kiegészítő rokkantsági támogatásra és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra (a továbbiakban együtt: kiegészítő támogatás) való jogosultságról a miniszter által kijelölt honvédelmi szervezet hivatalból eljárva határozatban dönt, és a megállapított kiegészítő támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2) A kiegészítő támogatás és az azzal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.

(3) A kiegészítő támogatás összegét a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

(4)514 A kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az árvák kiegészítő támogatásának jogalap nélküli felvétele esetén Tny. tv. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett kiegészítő hozzátartozói támogatásból, valamint az árvák kiegészítő támogatásából eredő követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szabályai alapján érvényesíti.

(5)515 A kiegészítő rokkantsági támogatás jogalap nélküli felvétele esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett rokkantsági támogatásból eredő követelést a támogatást megállapító szerv az Mmtv. szabályai alapján érvényesíti.

XIII. Fejezet

FEGYELMI FELELŐSSÉG ÉS MÉLTATLANSÁG

86. A fegyelmi felelősség

145. § (1) Fegyelemsértést követ el az állomány tagja, ha a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

(2) Nem fenyíthető az állomány tagja

a) parancsra végrehajtott cselekményéért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával fegyelemsértést követ el, és azt a parancsot adónak nem jelentette, vagy

b) ha vele szemben a Btk. 15. § b)–e) és g) pontja szerinti büntethetőséget kizáró ok áll fenn.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatásának rendjét, az abban részt vevő személyek jogait és kötelezettségeit, a fenyítés kiszabása során figyelembe veendő súlyosító és enyhítő körülményeket miniszteri rendelet határozza meg.

87. A fegyelmi eljárás általános szabályai

146. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha

a) az állomány tagjával szemben fenyíthetőséget kizáró ok áll fenn,

b) az állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnt,

c) az állomány tagja meghalt,

d) a fegyelemsértés elévült, vagy

e) a kötelezettségszegést már jogerősen elbírálták.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 1 év, vagy az arról való tudomásszerzéstől számított 30 nap eltelt.

(3) Az elévülés kezdő napja

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének a napja,

b) a kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése esetén az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt, vagy

c) jogellenes állapot fenntartásában megvalósuló kötelezettségszegés esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt.

(4)516 Amennyiben a kötelezettségszegés miatt először büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló 30 napos határidőt a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozatnak, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a munkáltatói jogkört gyakorlóval történt közlésétől, az egyéves határidőt a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.

147. § (1) A szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövető nevelése, valamint másoknak a fegyelemsértéstől történő visszatartása érdekében

a) feddés,

b) megrovás,

c) szigorú megrovás,

d)517 alapilletmény csökkentése,

e) kötelező várakozási idő meghosszabbítása,

f) szolgálati viszony megszüntetése, vagy

g) lefokozás

fenyítés szabható ki.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti csökkentés mértéke legfeljebb 20%, időtartama legfeljebb 1 év lehet.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti meghosszabbítás időtartama 6 hónaptól 2 évig terjedhet.

148. § (1) Fegyelemsértés elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkört gyakorló köteles a fegyelmi eljárást határozattal megindítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a fegyelmi eljárás elrendelése mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve az elkövető magatartását, a szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket – a figyelmeztetés is elégséges. A figyelmeztetést határozatba kell foglalni.

(3) Amennyiben a figyelmeztetés alkalmazását megalapozó körülmények a fegyelmi eljárás elrendelését követően állapíthatók meg, a (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenyítés kiszabása mellőzhető.

(4)518 Az állomány tagja a közléstől számított 8 munkanapon belül kifogással élhet, ha a figyelmeztetést nem fogadja el. A kifogásról való tudomásszerzést követően a (2) bekezdés esetén a fegyelmi eljárást haladéktalanul meg kell indítani.

(5) A (4) bekezdés szerinti kifogás benyújtására irányadó határidő jogvesztő.

149. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a 147. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti fenyítést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül egyszerűsített eljárásban is kiszabhatja, amennyiben

a) a tényállás egyszerű megítélésű,

b) kisebb tárgyi súlyú,

c) a fegyelemsértést az állomány tagja írásban beismerte és

d) az állomány tagja a fegyelmi eljárás lefolytatásáról írásban lemond.

(2) A 148. § (1) bekezdést az egyszerűsített eljárás során is alkalmazni kell. Az egyszerűsített eljárás során a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy köteles az állomány tagját meghallgatni.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a fenyítést a 154. § szerint szabja ki.

150. § (1) Egy fegyelmi eljárásban bírálható el

a) az állomány több tagja által együttesen, egy időben elkövetett kötelezettségszegés, ha azok tárgya azonos,

b) az állomány tagja által elkövetett további, a fegyelmi eljárás során felderített kötelezettségszegés,

c) az a fegyelemsértés, amely kapcsolódik a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegéshez vagy az eljárás alá vont személyhez.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a határozatokat személyenként kell meghozni.

151. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi eljárást határozattal felfüggeszti, ha

a) az állomány tagja tartós távolléte, vagy egészségi állapota miatt önhibáján kívüli okból az eljárási cselekményben nem tud részt venni, illetve az eljárási jogait nem tudja gyakorolni,

b)519 a kötelezettségszegés elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, melynek eldöntése bíróság, más hatóság, honvédelmi szervezet vagy szakértő hatáskörébe tartozik.

(2)520 Az eljárás felfüggesztése

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb az akadály megszűnéséig,

b)521 az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb az eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig vagy a szakvélemény elkészítéséig

tart.

(3)522 A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi eljárást határozattal felfüggesztheti az állomány tagjának a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban való részvételének időtartamára.

(4)523 Az eljárás felfüggesztésének időtartama a fegyelmi eljárás lefolytatására miniszteri rendeletben előírt határidőbe nem számít be.

152. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszti, ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a szolgálattól való távol tartása indokolt. E körülmények fennállása esetén a szolgálati beosztásból felfüggesztés szabályai alkalmazhatók a rendelkezési állomány tagjával szemben is.

(2) Az állomány szolgálati beosztásból felfüggesztett tagja

a) szolgálati beosztásával járó jogait nem gyakorolhatja,

b) szolgálati fegyverét és a szolgálati okmányait köteles leadni,

c)524 honvédelmi szervezet területére csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével léphet be,

d) egyenruháját nem viselheti, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztés alapjául szolgáló fegyelemsértésre tekintettel annak viselését írásban megtiltotta,

e)525 illetményre a 131. § szerint jogosult, és

f) egészségügyi szabadságra nem jogosult.

(3) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés

a) legfeljebb az első fokú határozat kihirdetéséig,

b) a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezéséig

tart. A szolgálati beosztásból való felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek.

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén a felfüggesztés legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig meghosszabbítható.

153. §526 (1) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) annak tartama alatt az állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik,

b) a kötelezettségszegés nem fegyelemsértés,

c) a kötelezettségszegést nem az állomány eljárás alá vont tagja követte el,

d) a fegyelmi eljárás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a kötelezettségszegést az állomány eljárás alá vont tagja követte el,

e) a 146. § (1) bekezdés a), c)–e) pontjában meghatározott ok áll fenn, vagy

f) az ügyben – a 151. § (1) bekezdés b) pontja kivételével – bíróság előtt vagy más hatóságnál eljárás indult.

(2) Megszűnik a fegyelmi eljárás, ha a munkáltatói jogkört gyakorló figyelmeztetést alkalmaz, és a kifogás benyújtására nyitva álló határidő kifogás benyújtása nélkül eltelt.

154. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a 147. § (1) bekezdése szerinti fenyítést határozatban szabja ki.

(2)527 A fenyítést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a fegyelemsértés súlyához és jellegéhez, a honvédelmi szervezet fegyelmére gyakorolt hatásához, továbbá a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a 147. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fenyítést szab ki, annak mértékét a 155. § figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

(3) Ugyanazon fegyelemsértés esetén egymás mellett több fenyítés nem szabható ki.

(4) A 150. § (1) bekezdés b) pontja esetén csak egy fenyítés szabható ki.

(5)528 A fenyítés kiszabásáról szóló jogerős határozatnak a fenyített nevét és rendfokozatát, a fenyítés mértékét, valamint a tényállást tartalmazó, vizsgáló által összeállított kivonatát – a további fegyelemsértések megelőzése, elkerülése céljából – a fenyítettel legalább azonos szolgálati beosztásúak és legalább azonos rendfokozatúak előtt, a jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül ki kell hirdetni.

155. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló 147. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fenyítés végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre határozatban felfüggesztheti, ha alaposan feltehető, hogy a fenyítés a célját ezúton is eléri.

(2) Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fenyítettet úgy kell tekinteni, mintha fenyítésben nem részesült volna. Ha a próbaidő alatt az állomány tagja újabb kötelezettségszegést követ el, vele szemben a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha az újabb fegyelmi eljárás a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabásával zárult.

156. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt az állomány fenyített tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. Az állomány fenyített tagja

a) magasabb rendfokozatba nem nevezhető ki, nem léptethető elő,

b) magasabb beosztásba nem nevezhető ki,

c) elismerésben, pénzjutalomban nem részesíthető,

d) a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem vezényelhető,

e) miniszteri rendelet a 140. § (2) bekezdés g) illetve k) pontja szerinti juttatásokra való jogosultságát korlátozhatja vagy kizárhatja, és

f) miniszteri rendelet a 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti vezénylését és annak meghosszabbítását a külföldi szolgálat jellegére tekintettel kizárhatja.

(2) Az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll a fenyítés végrehajtásának befejezéséig, és azt követően

a) feddés esetén 2 hónapig,

b) megrovás esetén 4 hónapig,

c)529 szigorú megrovás vagy alapilletmény csökkentése esetén 8 hónapig,

d) kötelező várakozási idő meghosszabbítása esetén 1 évig,

e) szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás esetén 5 évig.

(3) Az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll a 155. § szerinti felfüggesztés időtartama alatt is.

(4) Az állomány fenyített tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a (2) vagy (3) bekezdés szerinti időtartam eltelt.

(5) A (2) bekezdés a)–d) pontja és a (3) bekezdés szerinti időtartam eltelte előtt a munkáltatói jogkör gyakorlójó mentesítheti az állomány fenyített tagját, ha a fenyítés jogerős kiszabását követően átlagon felüli teljesítményt nyújtott, vagy példamutató magatartást tanúsított, feltéve, hogy a (2) bekezdés a)–d) pontja vagy a (3) bekezdés szerinti időtartamnak legalább a fele eltelt. A mentesítés tényét határozatba kell foglalni.

(6) A 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés esetén a (2) bekezdés e) pontja szerinti időtartam letelte előtt a mentesítés kizárt.

88. A feljelentési és az áttételi kötelezettség

157. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi eljárás során megállapítja, hogy az eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés bűncselekmény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabálysértési tv.) szerint fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés vagy szabályszegés megállapítására alkalmas, köteles feljelentést tenni.

(2) A fegyelmi eljárás keretében elbírálható szabálysértés, vagy bűncselekmény esetén, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt megszűnt, de az elévülés még nem következett be, az ügyet haladéktalanul át kell tenni az elbírálásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

89. A szabályszegésekhez kapcsolódó rendelkezések

158. § Ha az állomány tagjával szemben az általa szolgálati helyen, vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett, a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá tartozó, közigazgatási bírsággal sújtandó közúti közlekedési szabályszegés miatt pénzbírság kerül kiszabásra, az állomány tagja köteles erről a munkáltatói jogkört gyakorlónak jelentést tenni.

90. A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések

159. § (1) A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre a fegyelmi eljárás szabályait a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nem fenyíthető az állomány tagja a Btk. 15. § f) pontja esetén sem.

(3) Az elévülés időtartamát a Szabálysértési tv. határozza meg.

(4) Fenyítésként határozatban pénzbírság is kiszabható. A pénzbírság mértéke nem haladhatja meg a Szabálysértési tv.-ben meghatározott legmagasabb összeget. A pénzbírság végrehajtása legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggeszthető. A pénzbírság végrehajtásáig, és azt követő 1 év időtartamban az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll.

(5)530 Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható, vagy az állomány tagja a szabálysértést beismerte, a 149. § szerinti egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatóak azzal, hogy fenyítésként a (4) bekezdés szerinti fenyítés is kiszabható.

(6) Nem alkalmazható a 146. § (2) és (3) bekezdése.

91. A fegyelmi eljárásban elbírálható katonai vétségre vonatkozó külön rendelkezések

160. § (1) Ha a katonai vétség miatt a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a büntetés célja fenyítéssel is elérhető, a fegyelmi eljárást a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell lefolytatni.

(2)531 Bűncselekményt megvalósító fegyelemsértés esetén nem indítható eljárás, ha az a Btk. szerint elévült, vagy ha az állomány tagjának gyanúsítotti kihallgatásáról történő munkáltatói tudomásszerzést követően 3 hónap eltelt.

(3) Fenyítésként határozatban a 147. § (1) bekezdés szerinti fenyítés vagy pénzbüntetés szabható ki. A pénzbüntetés legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint. A pénzbüntetés végrehajtása legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggeszthető. A pénzbüntetés végrehajtásáig, és azt követő 1 év időtartamban az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll.

92. A büntetőeljáráshoz kapcsolódó rendelkezések

160/A. §533 (1)534 Az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló részére köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha közvádra üldözendő bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

(2)535 Az állomány tagja a gyanúsítotti kihallgatást követő tizenöt napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén az állomány tagja igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve ha az állomány tagja a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben az (1) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4)536 Fegyelmi vétségnek minősül, ha az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkört gyakorló tudomására jut, hogy az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult és a gyanúsítotti kihallgatás is megtörtént.

160/B. §537 (1)538 Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 111. §-a alapján tájékoztatást kap arról, hogy az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 160/A. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a 160/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

161. § (1)539 A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszti, ha az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indul, és a bűncselekmény a honvédelmi szervezet tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy a szolgálattól való távol tartása indokolt.

(2)540 A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés legfeljebb az első fokú ügydöntő határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezéséig tart.

(3) Az állomány szolgálati beosztásból felfüggesztett tagjára a 152. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

161/A. §541 (1) Ha a bíróság rendfokozatban visszavetés mellékbüntetést szabott ki, akkor az állomány tagja a mellékbüntetés tartama alatt eggyel alacsonyabb rendfokozatban, de az eredeti beosztásában teljesítheti szolgálatát úgy, hogy alapilletményét a rendfokozatban való visszavetés figyelembe vételével kell megállapítani. Az alapilletményt

a) az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a visszavetés szerinti viselt rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,

b) az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetén, ha a viselt rendfokozata a visszavetés előtt elmarad a beosztásához rendszeresített rendfokozattól, a beosztásban elérhető rendfokozatnál kettővel, ha a viselt rendfokozata a visszavetés előtt megegyezett a beosztásához rendszeresített rendfokozattal, a beosztásban elérhető rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal

kell meghatározni.

(2) Ha a mellékbüntetés tartama alatt az állomány tagját áthelyezik, az (1) bekezdést az új beosztásában is alkalmazni kell.

93. A katonai szolgálatra való méltatlanság

162. § (1) A katonai szolgálatra méltatlan az,

a) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a Btk. 132. § (1) bekezdése szerint szabadságvesztés büntetését tölti,

b) akit a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagy

c)542 aki magatartásával a honvédelmi szervezetek iránti közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti, és emiatt nem várható el, hogy a honvédelmi szervezetek a szolgálati viszonyát fenntartsa.

(2)543 A miniszter az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg, és a büntetőeljárásban megállapított tények alapján az állomány tagja által elkövetett cselekmény a honvédelmi szervezet iránti közbizalom fenntartását nem veszélyezteti.

163. § (1) A 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanság megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló

a) határozatban méltatlansági eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az állomány tagja által elkövetett cselekmény alkalmas lehet a 162. § (1) bekezdés c) pontján alapuló méltatlanság megállapítására, vagy

b) a tudomására jutott tények alapján külön eljárás nélkül állapítja meg a méltatlanságot, ha ehhez az állomány tagja írásban hozzájárul.

(3) Tettenérés vagy írásbeli beismerés esetén a 151. § (1) bekezdése nem alkalmazható. A méltatlansági eljárás felfüggesztéséről vagy az eljárás folytatásáról a méltatlansági bizottság üléséig a munkáltatói jogkört gyakorló, azt követően a méltatlansági bizottság dönt.

(4)544 Meg kell szüntetni a méltatlansági eljárást akkor is, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a honvédelmi szervezet működéséhez szükséges közbizalom súlyos veszélyeztetését.

(5) A méltatlanságot megállapító határozat ellen az állomány tagja fellebbezést nyújthat be. A méltatlansági eljárás során hozott jognyilatkozatok csak a méltatlanságot megállapító határozat ellen benyújtott fellebbezésben sérelmezhetők. A fellebbezés benyújtásának a szolgálati viszony megszűnésére nincs halasztó hatálya.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a tábornok méltatlanságának megállapítására a 187. §-t kell alkalmazni.

(7)545 A méltatlanság megállapítása esetén az állomány tagja egyenruha-viselésre nem jogosult, rendfokozatát elveszíti.

(8)546 Nem alkalmazható a 145. § (1) bekezdése, a 147–150. §, a 152. § (3) bekezdés b) pontja, és (4) bekezdése, a 153. § (1) bekezdés f) pontja és (2) bekezdése, továbbá a 154–156. §. A 145. § (3) bekezdésének alkalmazása során miniszteri rendelet a méltatlansági eljárásra eltérő szabályokat állapíthat meg.

XIV. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

94. Az állomány tagjának kártérítési felelőssége

164. § (1) Ha az állomány tagja nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2)547 Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania.

(3)548 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról szóló miniszteri rendelet szerint mentesített gépjárművel harmadik személynek, valamint a mentesített gépjárműben okozott kár esetén az állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítása során a Hvt. 79/C. § rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

165. § (1)549 A kártérítés mértéke a károkozó 2 havi alapilletményét, vezetői beosztásban lévő károkozó esetén 4 havi alapilletményét nem haladhatja meg.

(2)550 Az (1) bekezdéstől eltérően a károkozó 4 havi, vezetői beosztásban levő károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha a kárt

a)551 a honvédelmi szervezet gazdálkodására, személyügyi tevékenységére, az illetmény-besorolásra, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével, vagy

c) hatósági jogkör gyakorlása során a jogszabályok megsértésével

okozta.

(3) A (2) bekezdés szerint felel a parancsot vagy az utasítást adó azért a kárért, amely a Hvt. 51. § (2) bekezdésével összefüggésben keletkezett.

(4) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

(5)552 Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a honvédelmi szervezetek vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a honvédelmi szervezetek kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(6) A Honvédség vétkes magatartásának kell tekinteni különösen, ha a kár az állomány tagjának előzetes figyelemfelhívása ellenére a Hvt. 51. § (2) bekezdése szerinti parancs vagy utasítás végrehajtásából keletkezett.

166. § (1) Az állomány tagja vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2)553 Mentesül az állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a honvédelmi szervezet a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(3) Az állomány tagját az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolognak az állomány több tagja részére megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevőnek alá kell írnia. Az állomány tagja meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

(4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy az értékkezelőt a (3) bekezdés szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(5)554 Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét a honvédelmi szervezetnek kell bizonyítania.

(6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, az állomány tagja mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

167. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, a kárért

a) vétkességük arányában,

b) ha az a) pont szerint nem állapítható meg, közrehatásuk arányában

c) ha az a) és a b) pont szerint nem állapítható meg, egyenlő arányban

felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

168. § (1)555 A károkozó köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a honvédelmi szervezetek azt alapos okból nem kívánja, köteles a honvédelmi szervezetek vagyoni kárát és sérelemdíját megtéríteni.

(2)556 Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a honvédelmi szervezet vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a honvédelmi szervezetet ért vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

(3) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(4) A kár összegének meghatározásánál

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást, és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét,

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, vagy, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell

– az avulásra is tekintettel – figyelembe venni.

(5)557 A kár összegét a biztosítási szerződés alapján megtérülő összeggel, továbbá a megrongált dolog kijavításakor létrejött értéknövekmény értékével csökkenteni kell.

(6)558 A Polgári Törvénykönyv szerinti nevesített személyiségi jog megsértése esetén a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(7)559 A személyiségi jog megsértését, annak mértékét és szolgálati jogviszonnyal való összefüggését annak kell bizonyítani, akit jogsérelem ért.

(8)560 A sérelemdíj mértékét az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben kell meghatározni.

95. Az állomány tagját terhelő kártérítési felelősség megállapítása

169. § (1) A kártérítési felelősséget a munkáltatói jogkört gyakorló kártérítési eljárásban vagy egyszerűsített eljárásban kötelezvénnyel állapítja meg.

(2)561 Egyszerűsített eljárásnak akkor van helye, ha az állomány tagja a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismeri, és a kár nem haladja meg a honvédelmi illetményalap összegének háromszorosát. A kötelezvény kártérítési felelősséget jogerősen megállapító határozatnak minősül.

(3) A kártérítési eljárás és az egyszerűsített eljárás rendjét, a kártérítés utólagos mérsékelésére, végrehajtásának elhalasztására, és a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

(4)562 Ha a harmadik személynek kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítése a Hvt. 79/C. §-a alapján a mentesített gépjármű vezetőjétől nem követelhető, a munkáltatói jogkört gyakorló a kártérítési eljárás megindítását mellőzheti.

96. A kár leírása és törlése

170. § (1) Leírással kell rendezni

a) a tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét,

b) a kárt, ha a kártérítési eljárás azért nem volt lefolytatható, mert a károkozó ismeretlen, vagy az eljárás lefolytatását miniszteri rendelet kizárja,

c) a kárt, ha a kártérítési eljárást a munkáltatói jogkört gyakorló a miniszteri rendelet szerint megszüntette,

d)563 a kárt, ha a harmadik személynek kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítése a Hvt. 79/C. §-a alapján a mentesített gépjármű vezetőjétől nem követelhető.

(2) A kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget törléssel kell rendezni.

(3) A kár leírására és a törlésére vonatkozó munkáltatói jogköröket miniszteri rendelet a vezetési szintektől és a kár összegétől függően differenciáltan szabályozza.

97. Felelősség a leltárhiányért

171. § (1) A leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (a továbbiakban: leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, és a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható. A leltárhiányért fennálló felelősségre a 164–170. §-t a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állomány tagja vétkességére való tekintet nélkül felel a leltárhiányért, ha

a) kinevezési okmánya szerint munkaköri feladata a leltári készlet kezelése,

b) kinevezési okmánya mellékletét képező munkaköri leírása tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét, valamint a leltári készletnek azt a körét, amelyért felelősséggel tartozik,

c) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént, és

d) a leltárhiányt leltározási szabályzatban meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

(3) Leltárfelelősségi megállapodás köthető az állomány azon tagjával, akinek nem munkaköri feladata a leltári készlet kezelése. Az állomány leltárfelelősségi megállapodást kötött tagja vétkességére való tekintet nélkül felel a leltárhiányért, ha

a) a leltárfelelősségi megállapodás tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét, valamint a leltári készletnek azt a körét, amelyért felelősséggel tartozik, és

b) fennállnak a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti körülmények.

(4) Az állomány tagja a teljes leltárhiányért felel, ha a leltári készletet állandóan egyedül kezeli. E körülményt a kinevezési okmány mellékletét képező munkaköri leírásban és a leltárfelelősségi megállapodásban rögzíteni kell.

(5) A (4) bekezdés hiányában a kinevezés, illetve leltárfelelősségi megállapodás alapján leltári készletet kezelők a leltárhiányért alapilletményük arányában felelnek.

(6) A leltárhiánnyal összefüggő kártérítési igény érvényesítésére, valamint a leltárhiányért fennálló felelősség helyébe lépő általános szabályok szerinti kártérítési felelősség megállapítására irányadó határidőket miniszteri rendelet határozza meg.

98. 564 A honvédelmi szervezet kártérítési felelőssége

172. § (1)565 A honvédelmi szervezet vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely az állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2)566 Mentesül a honvédelmi szervezet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet az állomány tagjának vétkes magatartása idézett elő, vagy amely abból származott, hogy az állomány tagja a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(4)567 A honvédelmi szervezettel szembeni kárigény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az állomány tagján túl károsultnak minősül az állomány tagját ért kár miatt kárigényt érvényesítő közeli hozzátartozó vagy élettárs is.

(5)568 Az állomány tagjának kell bizonyítania a kár bekövetkezését, mértékét, továbbá azt, hogy az a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett. A szolgálati viszony körébe tartoznak különösen a honvédelmi szervezet feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok. Ha az állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

(6)569 A honvédelmi szervezetek az (1) bekezdés szerint felel az állomány tagja által a szolgálati helyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltatói jogkört gyakorló előírhatja a szolgálati helyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a szolgálatteljesítéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével vihetők be a honvédelmi szervezethez. E szabályok megsértése esetén a honvédelmi szervezetek a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

(7)570 A honvédelmi szervezet az (1) bekezdés szerint felel a kárért,

a) ha az olyan betegség következménye, amely a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy a szolgálat sajátosságaival összefüggésben súlyosbodott, vagy

b) ha az olyan baleset következménye, amely a szolgálat teljesítésével összefüggésben következett be.

(8)571 A (7) bekezdéstől eltérően a honvédelmi szervezet vétkessége esetén felel a kárért, ha

a) a (7) bekezdésen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett,

b) az igazgatási, a személyügyi, a szervezési és a belső szabályozási tevékenység következménye, vagy

c) az állomány tagjának nem kötelezően elrendelt sporttevékenységéből származik.

173. § (1)572 A honvédelmi szervezet a 172. § (1) bekezdése szerint köteles megtéríteni az állomány tagjának

a) elmaradt jövedelmét,

b)573 vagyonában beállott értékcsökkenését,

c) a sérelemmel, és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit.

(1a)574 A honvédelmi szervezet köteles megfizetni az állomány tagjának a Polgári Törvénykönyv szerinti nevesített személyiségi jogának megsértésével felmerült sérelemdíját. A sérelemdíj megállapítása során a 168. § (6)–(8) bekezdéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának megállapításánál figyelembe kell venni

a) a szolgálati viszony körében az elmaradt illetményt és azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét, amelyekre az állomány tagja a szolgálati viszony alapján az illetményén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette,

b) a szolgálati viszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet,

c)575 azt a jövőbeni változást, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.

(2a)576 Ha a károsodás következtében elmaradt jövedelem összege a (2) bekezdés a) pontja alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

(2b)577 Elmaradt jövedelemként az e törvény szerinti illetményt és a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres juttatásokat legfeljebb olyan időtartamra kell megtéríteni, amely időtartamra a károsult szolgálati jogviszonyt létesített.

(3)578 A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni. A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni. Ha a károsult dolog jellege lehetővé teszi, a honvédelmi szervezet a kárt természetben téríti meg.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet az állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak szolgálatteljesítés esetén járnak, így különösen az élelmezés, a munka- és védőruha-ellátás, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

173/A. §579 (1)580 Ha a honvédelmi szervezet a kártérítési felelősségét nem vitatja, a kárigény előterjesztésére jogosult kérelmére a kártérítési eljárás során megállapításra kerülő kártérítés, illetve sérelemdíj terhére előleget állapíthat meg.

(2)581 A honvédelmi szervezet az előleg megállapítására irányuló kérelemről indokolt határozatban dönt. Az előleg iránti kérelem tárgyában hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek nincs helye, az az érdemi határozattal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem keretében támadható.

174. § (1)582 A honvédelmi szervezetek köteles megtéríteni az állomány tagja közeli hozzátartozójának vagy élettársának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit. A honvédelmi szervezetek köteles megfizetni az állomány tagja közeli hozzátartozójának vagy élettársának a személyiségi jogainak megsértésével összefüggésben felmerült sérelemdíját is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben az állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja, figyelembe véve a tényleges, és az elvárhatóan elérhető jövedelmét is.

175. § (1) A kártérítés összegének kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

a)583 a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, valamint a honvédelmi egészségkárosodási ellátást, és

b) azt a pénzösszeget,

ba) amelyet a károsult a munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

bb) amelyhez a károsult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

bc)584 amelyhez a károsult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá,

bd)585 amelyhez a károsult a honvédelmi szervezet által, a javára megkötött biztosítás révén jut és

be)586 amelyhez a károsult a 173/A. § és a 177. § (1b) bekezdése alapján jutott.

(2)587 Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult közeli hozzátartozója vagy élettársa tartását, vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(3)588 Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a honvédelmi szervezet olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(4)589 Az elmaradt jövedelem kiszámításánál a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot le kell vonni.

(5)590 A megállapított sérelemdíj összegéből kizárólag azt az összeget kell levonni, amelyhez a sérelemdíjra jogosult a honvédelmi szervezet által, a javára megkötött biztosítás révén jut.

176. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

a)591 az illetmény és a betegség idejére járó illetmény,

b) az illetmény és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

c) az illetmény és a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági ellátás vagy a rehabilitációs ellátás

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a)592 a betegség idejére járó illetmény első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelem-kiesésben megmutatkozó károsodásra,

c) a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági ellátás vagy a rehabilitációs ellátás folyósításának időpontjától kezdődik.

(4)593 Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, és a honvédelmi szervezet a 177. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

99. 594 A honvédelmi szervezet felelősségének megállapítása

177. § (1)595 A munkáltatói jogkört gyakorló a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A munkáltatói jogkört gyakorló a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatást nyújt a károsultnak az eljáró honvédelmi szervezetről és az eljárás módjáról. Az elsőfokú kártérítési eljárás során a kártérítési igényt a beérkezésétől számított 60 napon belül indokolt határozattal kell elbírálni.

(1a)596 Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának elhalálozásával kapcsolatos kártérítési eljárás az együttélő házastárs vagy élettárs, továbbá eltartott gyermek vonatkozásában a 173/A. § (1) bekezdéstől és a 177. § (1) bekezdéstől eltérően sérelemdíj-előleg megállapításával és a kárigény előterjesztésére történő felhívással, hivatalból indul.

(1b)597 Ha a kárigény jogalapja nem vitatott, az állomány a Magyar Honvédség halottjává vagy a katonai szolgálat halottjává nyilvánított tagjának elhalálozásával kapcsolatos kártérítési eljárás a miniszter ez irányú döntése esetén az együttélő házastárs vagy élettárs, továbbá eltartott gyermek vonatkozásában a 173/A. § (1) bekezdéstől és a 177. § (1) bekezdéstől eltérően sérelemdíj-előleg megállapításával és a kárigény előterjesztésére történő felhívással, hivatalból indul.

(1c)598 Ha a kártérítési eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti elbírálási határidő az összegszerűen meghatározott kárigénynek az eljáró szervhez történő beérkezését követő napon indul.

(1d)599 Ha a kártérítési eljárás hivatalból indul, az (1a) vagy (1b) bekezdés alapján sérelemdíj-előleget állapítottak meg és a kárigény előterjesztésére az állomány tagja halálának bekövetkezésétől számított három éven belül nem kerül sor, az eljáró honvédelmi szervezet a sérelemdíj-előleg összegével megegyező összegű sérelemdíj megállapításáról rendelkező határozatot hoz.

(2)600 A kártérítési eljárás rendjét, a kártérítésre irányuló igény elbírálására jogosult honvédelmi szervezetet, a szolgálati betegségek körét a miniszter rendeletben határozza meg.

(3)601 A kártérítés meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása esetén a károsult a miniszter által rendeletben kijelölt honvédelmi szervezetnél, a miniszter által rendeletben kijelölt honvédelmi szervezet pedig a bíróságnál kérheti a járadék mértékének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.

(4)602 A honvédelmi szervezet az állomány kártérítésre jogosult tagjától, vagy annak közeli hozzátartozójától vagy élettársától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

178. § A hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggő balesetekkel, a hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálása során a 13. §-t, a 172–177.§-t és a 182–186. §-t megfelelően alkalmazni kell.

XV. Fejezet

KÉRELEM ÉS JOGORVOSLATOK

100. A kérelem

179. § (1)603 Az állomány tagja a szolgálati viszonnyal összefüggő ügyekben – a szolgálati út betartásával – a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz kérelmet terjeszthet elő. A kérelem írásban, papíralapon vagy – miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és módon – elektronikus úton terjeszthető elő.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdés alapján a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül intézkedni köteles, melyről a kérelmezőt 15 napon belül tájékoztatja.

(3)604 A korábban már elbírált kérelemmel azonos tartalmú kérelem vagy kérelemnek valamely részére vonatkozóan azonos tartalommal, azonos tényállás alapján előterjesztett kérelem ismételt elbírálásának helye nincs. Erről a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül tájékoztatni kell.

101. A szolgálati panasz

180. § (1)605 Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozatával – vagy annak elmulasztásával – szemben szolgálati panaszt terjeszthet elő.

(1a)606 Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata ellen szolgálati panasz benyújtására az elhunyt közeli hozzátartozója, illetve élettársa jogosult, akire a panasz benyújtása és elbírálása során az állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)607 A szolgálati panasz a jognyilatkozat közlésétől számított 30 napos, de legfeljebb a meghozatalától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül nyújtható be – a szolgálati út betartásával – a jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorlóhoz. A jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló

a) ha a szolgálati panasznak helyt ad, azt a kézhezvételtől számított 30 napon belül, indokolással ellátva elbírálja,

b) ha a szolgálati panaszt megalapozatlannak tartja, azt a kézhezvételtől számított 30 napon belül az ügy összes iratával és az indokolással együtt felterjeszti a szolgálati panasz elbírálására jogosult munkáltatói jogkört gyakorlóhoz, és erről az állomány tagját írásban értesíti.

(2a)608 A 7. § (7) bekezdése szerinti döntési lapon meghozott munkáltatói döntéssel szemben szolgálati panasz a döntési lap alapján hozott határozat közlésétől számított 30 napos, de legfeljebb a határozat meghozatalától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül nyújtható be a döntési lapot kiadmányozó munkáltatói jogkört gyakorlóhoz. A döntési lapot kiadmányozó munkáltatói jogkört gyakorló,

a) ha a szolgálati panasznak helyt ad, azt a kézhezvételtől számított 30 napon belül, indokolással ellátva elbírálja,

b) ha a szolgálati panaszt megalapozatlannak tartja, azt a kézhezvételtől számított 30 napon belül az ügy összes iratával és az indokolással együtt felterjeszti a szolgálati panasz elbírálására jogosult munkáltatói jogkört gyakorlóhoz, és erről az állomány tagját írásban értesíti.

(3)609 Miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában, a szolgálati panasz elbírálására jogosult munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolt határozatban bírálja el, és döntését az állomány tagjával írásban közli. A határidő indokolt esetben, egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. A szolgálati panasz elbírálására jogosult

a) ha a szolgálati panaszt megalapozatlannak tartja, a jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló döntését helyben hagyja, és a szolgálati panaszt elutasítja,

b) a jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló döntését megváltoztatja,

c) a jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló döntését hatályon kívül helyezi, és a jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorlót új eljárás lefolytatására utasítja vagy

d) a jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló döntését hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti.

(4)610 A 179. § (3) bekezdését a szolgálati panasz elbírálása során is alkalmazni kell.

181. § (1)611 Ha a szolgálati panasz elbírálásához olyan adat szükséges, amely nem áll a honvédelmi szervezet rendelkezésére, akkor a szolgálati panasz elbírálására jogosult munkáltatói jogkört gyakorló 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel az állomány tagját. A határidő indokolt esetben, egy alkalommal, 15 nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele. A szolgálati panaszt el kell utasítani, ha az állomány tagja annak meghosszabbítását nem kérte, és a hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálati panasz jogerős elbírálásáig a megtámadott jognyilatkozat nem hajtható végre.

(2a)612 Nincs halasztó hatálya a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat ellen benyújtott szolgálati panasznak.

(3) A szolgálati panasz jogának gyakorlása nem korlátozható, az állomány tagját a szolgálati panasz megalapozatlansága miatt hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértést, szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg. A szolgálati panaszra vonatkozó szabályok nem érintik a más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását.

181/A. §613

102. A fellebbezés

182. § (1)614 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja az első fokú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül írásban fellebbezést nyújthat be. Fellebbezésnek kell tekinteni – elnevezésére tekintet nélkül – minden olyan beadványt, amelyben az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló vagy a miniszter által kijelölt honvédelmi szervezet által hozott határozatot sérelmezi, vagy annak megváltoztatását kéri, kivéve, ha kérelme a határozat érdemi rendelkezését nem érintő kijavításra vagy kiegészítésre irányul.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) a fegyelmi eljárás során hozott első fokú határozat ellen a közléstől számított 8 napon belül nyújtható be fellebbezés,

b)615 az állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott első fokú határozat ellen a közeli hozzátartozó vagy élettárs nyújthat be fellebbezést.

(3)616 Nincs helye fellebbezésnek a miniszter által hozott határozat ellen.

(4)617 A fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosultnak címezve az első fokú határozatot hozóhoz kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőt megtartottnak kell tekinteni akkor is, ha a fellebbezést határidőn belül nem a határozatot hozóhoz nyújtják be, azzal, hogy a fellebbezést haladéktalanul át kell tenni a határozatot hozóhoz.

183. § (1)618 A határozatot hozó a határozatot

a) kérelemre a név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja, vagy kicseréli,

b) hivatalból vagy kérelemre kiegészíti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott.

(2) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és közölni kell az állomány tagjával.

184. § (1)619 A határozatot hozó a fellebbezést 30 napon belül bírálja el. A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(2) Az első fokú határozatot hozó a fellebbezés alapján

a) a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosulthoz,

b) a határozatot módosítja, vagy

c) a határozatot visszavonja, és új határozatot hoz.

(3) A fellebbezés elbírálásáig az első fokú határozat nem hajtható végre.

(4)620 A (3) bekezdéstől eltérően a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a 152. §, a 161. § és a 163. § (5) bekezdés szerinti határozat végrehajtására.

185. § (1) A fellebbezés elbírálására jogosult

a) az első fokú határozatot helyben hagyja, és a fellebbezést elutasítja,

b) az első fokú határozatot megváltoztathatja,

c) az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú határozatot hozót új eljárás lefolytatására utasítja vagy

d) az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti.

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti másodfokú határozatnak tartalmaznia kell a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a megismételt eljárásra vonatkozó utasításokat.

(3) A fegyelmi eljárás során az (1) bekezdés b) pontja szerinti másodfokú határozatban a fenyítés mértéke nem súlyosbítható.

(4)621 A fellebbezés elbírálására jogosult a másodfokú határozat egy példányát megküldi az első fokú határozatot hozónak és az állomány eljárás alá vont tagjának.

(5)622 A 182. § (1) bekezdése szerinti esetben a fellebbezés elbírálására jogosult a másodfokú határozatok példányait az elsőfokú szervnek küldi meg, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt.

103. A bírósági út

186. § (1)623 Az állomány tagja a közléstől, vagy a b) pont szerinti határidő leteltét követő naptól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel közvetlenül közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat, ha

a) a sérelmezett jognyilatkozattal összefüggésben a szolgálati panaszhoz vagy a fellebbezéshez való jogát kimerítette,

b) a sérelmezett jognyilatkozattal kapcsolatban szolgálati panaszát vagy fellebbezését az arra jogosult határidőn belül nem bírálta el,

c) a sérelmezett munkáltatói döntést a miniszter hozta, vagy

d) a honvédelmi szervezet által kibocsátott fizetési felszólítást sérelmesnek tartja.

(2) Az állomány eljárás alá vont tagja a kereset benyújtását és annak visszavonását haladéktalanul köteles jelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak.

(3)624 A honvédelmi szervezet a kártérítési felelősség megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a kártérítési eljárás jogerős befejezése előtt megszűnik.

(4)625 Az (1) bekezdés alkalmazásában a per alpereseként – ha törvény eltérően nem rendelkezik – azt a honvédelmi szervezetet kell megjelölni, amelyben az állomány keresetet előterjesztő tagja a jogvita alapját képező döntés vagy mulasztás időpontjában szolgálatát teljesítette.

(5)626 A (4) bekezdéstől eltérően a honvédelmi szervezet kártérítési felelőssége, a kiegészítő támogatások, az egészségkárosodási ellátások és a baleseti járadék tárgyában hozott másodfokú határozat ellen benyújtott keresetben a per alpereseként a miniszter által vezetett minisztériumot kell megjelölni.

187. § (1) A miniszter tábornokok szolgálati viszonyának megszűnésére, megszüntetésére, és a nyugállományú tábornok egyenruha-viselési és rendfokozat-használati méltatlanságának megállapítására vonatkozó előterjesztési javaslatát haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.

(2)627 A tábornok az előterjesztési javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat, melyet a miniszternek köteles írásban jelenteni. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig a tábornokot rendelkezési állományba kell helyezni, és tartani.

(3) A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztési javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.

104. A jogerő és a végrehajthatóság

188. § (1)628 A fegyelmi, a méltatlansági, a kártérítési, a kiegészítő támogatás tárgyában hozott és az egészségkárosodási ellátás tárgyában hozott határozat jogerős és végrehajtható, ha

a) az állomány tagja a jogorvoslati jogáról írásban lemond, a lemondás napján,

b) a jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő a jogorvoslat érvényesítése nélkül telt el, a határidő elteltét követő napon,

c) az állomány tagja a jogorvoslati kérelmét írásban visszavonta, a visszavonás napján, vagy

d) a bíróság a keresetet jogerősen elbírálta, a jogerő beállta napján.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a jogerőre emelkedett határozatot hozó a jogerőt és a határozat végrehajthatóságát a határozat eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja, amelyben feltünteti a jogerő és a végrehajthatóság napját.

(3)629 Az egészségkárosodási ellátás továbbfolyósítása, megszüntetése valamint a kiegészítő támogatás tárgyában hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

105. A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

189. § (1)630 Ha a bíróság megállapítja, hogy a honvédelmi szervezet az állomány tagjának szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg, a szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozatot az (5) vagy a (6) bekezdés szerint megsemmisíti, és a (2) vagy a (3) bekezdés szerint rendelkezik az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatásról vagy mellőzi azt.

(2) Az állomány tagja abban az esetben kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha

a)631 a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, a felmentési védelembe ütközik, vagy a honvédelmi szervezet megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket,

b)632 a honvédelmi szervezet a választott szakszervezeti tisztségviselő szolgálati viszonyát a 29. § (1) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg,

c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése fegyelmi fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával,

d) a méltatlanság nem áll fenn,

e) a szolgálati viszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy

f) az állomány tagja a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

(3)633 A honvédelmi szervezet kérelmére a bíróság mellőzi az állomány tagjának eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezését, feltéve, ha a továbbfoglalkoztatás a honvédelmi szervezettől nem várható el, így különösen, ha

a) az állomány tagjának szolgálati beosztása megszűnt,

b) az állomány tagjának szolgálati beosztását betöltötték,

c)634 a honvédelmi szervezetnél létszámcsökkentést hajtottak végre az ítélet jogerőssé válásáig, vagy

d)635 a honvédelmi szervezetnél nincs betöltetlen megfelelő szolgálati beosztás.

(4) A szolgálati viszony (2) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni az állomány tagjának elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek és az egyéb járandóságnak, valamint a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha az állomány tagja az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, vagy az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel – megfelelő munkahelyet elutasítja. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, és a kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.

(5)636 Ha a szolgálati viszony (2) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén az állomány tagja az eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezést nem kéri vagy azt a bíróság mellőzi, a szolgálati viszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor – a (4) bekezdésben foglaltakon felül – a bíróság a honvédelmi szervezetet – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – az állomány tagja legalább 2, legfeljebb 12 havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

(6) Ha a szolgálati viszonyt nem a (2) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a szolgálati viszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de az állomány tagja részére – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján – legalább 2, legfeljebb 24 havi illetményének megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni.

(7) A bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy az állomány tagja mennyiben tett eleget a (4) bekezdésben foglalt kárenyhítési kötelezettségének.

190. § (1)637 Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a honvédelmi szervezet részére a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.

(2)638 Az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a szerződéses állomány tagja szünteti meg szolgálati viszonyát jogellenesen. Ha azonban a vállalt szerződéses szolgálati viszonyból hátralévő időtartam rövidebb 2 hónapnál, a honvédelmi szervezet csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.

(3)639 A honvédelmi szervezet jogosult az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is. Ezek együttesen azonban nem haladhatják meg az állomány tagja 12 havi illetményének összegét.

(4)640 A honvédelmi szervezet az (1)–(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére az állomány tagja által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

XVI. Fejezet

A KNBSZ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

106. Általános rendelkezések

191. § (1) A KNBSZ hivatásos állományú tagjára e törvény állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(2)641 Nem alkalmazható a 28. § (7) bekezdése, a 31. § (4) bekezdése, a 34/A. §, a 40. § (3) bekezdése, a 49. § (3) bekezdése,, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, a 91. § továbbá a 162. és 163. §. A 77. § (1) bekezdésétől eltérően a szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot, valamint a kettős rendfokozattal rendszeresíthető szolgálati beosztásokat, továbbá a 81. § (4) bekezdése, a 99. § (2) bekezdése és 104. § (4) bekezdése szerinti vezetői beosztásokat miniszteri utasítás határozza meg.

(3)642 A miniszter utasításban határozza meg a fedőbeosztásban szolgálatot teljesítő hivatásos katonának a beosztás jellegére tekintettel nyújtható juttatások formáit és feltételeit.

107. A II. és a III. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

192. § (1)643 A hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági érdek elsődlegessége alapján teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány tagja jognyilatkozatot csak személyesen tehet.

(3) A hivatásos állomány tagja

a) a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak előzetesen írásban bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja,

b) a külföldre utazásának tervezett időpontját és útvonalát, az utazás célját és útitársait, a külföldi tartózkodási helyét, a hazatérésének várható időpontját az utazás megkezdését megelőzően legalább 10 nappal a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles írásban bejelenteni,

c) a b) ponttól eltérően a NATO és az EU tagállamaiba utazást legkésőbb az utazás megkezdését megelőző napon a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles írásban bejelenteni,

d) köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak írásban bejelenteni

da) a külföldi állampolgárral vagy külföldi állampolgársággal is rendelkező személlyel létesített, fenntartott kapcsolatát,

db) a vele egy lakó-, vagy tartózkodási helyen együtt élő személyek tekintetében beállott változást,

dc) hazai, és külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi számláját,

dd) egymillió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan és ingóság megszerzését,

de) a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét a munkáltatói jogkört gyakorló által elrendelt időszakban és

df) a biztonsági helyzetét befolyásoló egyéb körülményeket, azok megváltozását.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkáltatói jogkört gyakorló a külföldre utazást szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja vagy megtilthatja. Rendkívül indokolt esetben a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti határidőktől el lehet térni.

(5) A 21. § (2) bekezdésén túl nem engedélyezhető a rendezvény, ha a KNBSZ iránti közbizalom megingatására alkalmas, vagy a KNBSZ feladataival ellentétes célra irányul.

108. A IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

193. §644 Érdekképviseleti szervezet a KNBSZ-nél nem működhet, és érdekképviseleti szervezethez a hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat, annak tagja nem lehet.

109. Az V., a VI. és a VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

194. § (1)645 A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel teljesíthet szolgálatot a KNBSZ-nél. Ha a hivatásos szolgálati viszony a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés céljából jön létre, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személynek az e Fejezetben foglaltakon túl meg kell felelnie a 31. § és a 33. § előírásainak is, azzal, hogy a hivatásos állomány tagjára vonatkozó további egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket, továbbá a nemzetbiztonsági feladatellátással összefüggő pszichológiai állapotfelmérés követelményszintjeit és szabályait – miniszteri rendeletben meghatározott eseteket kivéve – miniszteri utasítás határozza meg. A pályázati eljárás sajátos rendjét a főigazgató határozza meg. Ha a szolgálati viszony a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés céljából jön létre, legfeljebb hat hónapig, vagy a 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti esetben az ott meghatározott időtartamig terjedő próbaidő köthető ki.

(2)646 A szolgálatteljesítés feltétele a nemzetbiztonsági alkalmasság, valamint a műszeres vallomás-ellenőrzés vizsgálaton való részvétel vállalása.

(3)647 A műszeres vallomás-ellenőrzés vizsgálatot a felvételi eljárás, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok végrehajtása, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. A műszeres vallomás-ellenőrzés vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.

195. §648 A 40. § (2) bekezdésétől eltérő rendfokozatot a főigazgató javaslatára a miniszter engedélyezhet, ha magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.

196. § (1) Fedőbeosztásban történő foglalkoztatás érdekében a főigazgató a miniszter egyetértésével hivatásos szolgálati viszonyt létesíthet. Ebben az esetben legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, továbbá a miniszter a főigazgató javaslatára nemzetbiztonsági érdekből a 40. § (2) bekezdésétől eltérhet.

(2)649 A főigazgató a hivatásos állomány tagját fedőbeosztásba áthelyezheti. A szolgálati feladatok befejezését követően, amennyiben a hivatásos állomány tagja részére a KNBSZ-nél más megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, a hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés f) és j) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető. A hivatásos állomány fedőbeosztást ellátó tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni, előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályok az irányadók.

(3) A hivatásos állomány tagja nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve is elláthatja, továbbá külső intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot. A szolgálatteljesítést a főigazgató saját hatáskörben szabályozza.

(4)650 Az 51–52/A. §-tól eltérően a főigazgató javaslata alapján az állomány 46. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tagja – beleegyezése esetén – a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodásával katonai nemzetbiztonsági vagy azzal összefüggő honvédelmi szakfeladatok ellátására, illetve álláshely vagy munkakör betöltésére más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényelhető.

197. § (1)651 A hivatásos állomány tagjának KNBSZ-hez történt vezénylése – a 62. § (2) bekezdése és a 68. § kivételével – kizárólag az érintett kérelmére vagy a KNBSZ főigazgatójának javaslatára szüntethető meg.

(2)652 Meg kell szüntetni a hivatásos állomány tagjának vezénylését, ha nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, valamint az ehhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg.

(3)653 A fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú katonákra a fedőbeosztásuk alatt fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén a 76. § rendelkezéseit alkalmazni kell, ha a megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyba, vagy a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítenek.

110. A VIII. és a IX. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

197/A. §654 A 79. §-tól eltérően az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság ellenőrzésére vonatkozó további szabályokat a miniszter eltérően is meghatározhatja.

197/B. §655 A főigazgató a 87. § (5) bekezdésében foglaltakon túl a teljesítményértékelés további tartalmi elemeit és szempontjait is meghatározhatja.

197/C. §656 A 88. § (4a) bekezdése szerinti hatáskört a KNBSZ hivatásos állományú tagja vonatkozásában a KNBSZ főigazgatója gyakorolja.

198. § (1)657 A túlszolgálat naptári évenként legfeljebb 400 óra.

(2) Az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok fajtáit, rendeltetésüket és működésüket a főigazgató határozza meg.

111. 658 A X. és a XI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

199. §659 (1) A főigazgató és helyettesei illetményének megállapítására irányuló munkáltatói jogkör át nem ruházható hatáskörben gyakorolható.

(2) A főigazgató közigazgatási államtitkári, helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.

(3)660 A hivatásos állomány tagjának az alapilletménye 5–50%-a közötti mértékben területi pótlék állapítható meg. A területi pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat és a hozzájuk kapcsolódó pótlék mértékét a miniszter – a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok alkalmazásával – utasításban határozza meg.

(4) Az idegennyelv-tudás igazolásának a miniszter által rendeletben meghatározottaktól eltérő szabályait, továbbá a 127. § (5) és (6) bekezdése szerinti nyelvek mellett további, a 127. § (5) bekezdése szerinti mértékű pótlékra jogosító idegen nyelveket a főigazgató határozza meg.

XVII. Fejezet

A KÜLFÖLDI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

112. Általános rendelkezések

200. § A külföldi szolgálatot teljesítőkre a nemzetközi szerződéseket, a nemzetközi megállapodásokat, a nemzetközi szervezet által kiadott szabályzatokat, a fogadó országnak a külföldi fegyveres erők tagjaira is vonatkozó előírásait, az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott Egységes Műveleti Szabályokat, valamint e törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

113. A III. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

201. § (1) A 18. § szerint a külföldi szolgálatot teljesítővel szemben a külföldi rendészeti feladatot ellátó személy is eljárhat.

(2) A külföldi szolgálatot teljesítő a műveleti területen köteles betartani a személyes biztonságának megóvása vagy a halaszthatatlan szolgálati feladatok ellátása érdekében a magyar és a külföldi szolgálati elöljáró által hozott, a szolgálati hely elhagyásának módjára és feltételeire vonatkozó korlátozó rendszabályokat.

(3) Az állomány nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegységhez tartozó tagja a feladat teljesítését engedélyező közjogi döntést és a készenlét elrendelését követően a szolgálati helye szerinti települést, illetve – amennyiben az nem esik egybe lakóhelyével – a lakóhelye szerinti települést csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével hagyhatja el, és utazhat külföldre.

(4) Az állomány tagja választójogát külföldön a választási eljárásról szóló törvény szerint gyakorolhatja.

114. Az V. és a VI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

202. § (1) A 32. § (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására, továbbá a tartós külföldi szolgálat időtartamára létesített szerződéses szolgálati viszonyra is.

(2) Nem köthető ki próbaidő a nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására kötött szerződés esetén.

203. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját külföldi szolgálat ellátására vezényli. A munkáltatói döntés formai és tartalmi követelményeit, feltételeit miniszteri rendelet a külföldi szolgálat jellege, illetve időtartama szerint differenciáltan határozza meg.

(2) Az állomány NKE-hez vezényelt tagja oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében külföldi szolgálatra vezényelhető. Az NKE a külföldi szolgálat ellentételezését saját költségvetése terhére kiegészítheti.

(3) A külföldi szolgálatra történő kiválasztási eljárás során az önkéntesen jelentkezőket előnyben kell részesíteni.

204. § (1) A vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.

(2)661 A külföldön történő alkalmazás kivételével az állomány tagja műveleti területen teljesítendő külföldi szolgálatra 24 hónapon belül – több egymást követő vezénylés esetén összességében is – legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell telnie. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni akkor, ha az állomány tagjának 12 hónapot meghaladó vagy ismételt vezénylésére kérelmére vagy beleegyezésével kerül sor.

(3) Az 1 évet meg nem haladó külföldi szolgálatra vezénylés időtartama az 1 év elteltét követően – az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.

(4) A tartós külföldi szolgálat, valamint – időtartamától függetlenül – a békefenntartásban való részvétel esetén a kiutazást megelőzően a munkáltatói jogkört gyakorló írásban tájékoztatást nyújt a külföldi szolgálatot teljesítőnek a külföldi szolgálattal együtt járó sajátos kötelezettségekről, és kapcsolódó juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és igénybevételéhez kapcsolódó feltételekről. A tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri rendelet határozza meg.

(5) A külföldi szolgálatra vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló bármikor írásban megszüntetheti. Ha a vezénylés megszüntetésének oka a külföldi szolgálatot teljesítőnek nem felróható, a külföldi szolgálatra vezénylés soron kívüli megszüntetéséhez közvetlenül kapcsolódó, számlával igazolt költségei megtérítésére jogosult. Ezen túl kártalanításnak nincs helye.

115. A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

205. § (1) A hivatásos állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja szolgálati viszonyáról a műveleti területen végzett külföldi szolgálat ideje alatt nem mondhat le.

(1a)662 Az (1) bekezdést a szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása vonatkozásában is alkalmazni kell.

(2) Ha a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje a külföldi szolgálatra vezénylés ideje alatt jár le, a kiutazását megelőzően a felek a szerződését legalább a külföldi szolgálat idejére módosítják.

(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazására előre nem látható körülmények miatt a kiutazást megelőzően nem kerülhetett sor, a szerződés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítését követő 30. napig meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha munkáltatói jogkör gyakorlója a szerződés lejártakor a külföldi szolgálatot teljesítő kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel a vezénylést megszünteti, és a szolgálati viszony 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnését megállapítja.

116. A VIII. és a IX. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

206. § A külföldi szolgálatot teljesítő térítésmentes járványvédelmi ellátásként védőoltás és egyéb vizsgálat, szükség esetén a karantén-rendelkezés tűrésére köteles.

207. § (1) Külföldi szolgálat esetén

a)663 ha az állomány tagja hazai illetménye mellett más pénzbeli járandóságban is részesül, a külszolgálat időtartamára a 94–97. §-tól, a 100–102. §-tól, a 103. § (6) és (7) bekezdésétől, a 104. §-tól, a 105–107. §-tól, a 247/H. §-tól miniszteri rendeletben el lehet térni,

b) a külföldi szolgálat jellegére tekintettel a 112–113. §-tól miniszteri rendeletben el lehet térni,

c)664 a 114. § (1) bekezdése szerinti pótszabadság legkésőbb a külföldi szolgálat befejezését követő 60 napon belül jár, ha miniszteri rendelet ezt a külföldi szolgálat jellegére tekintettel lehetővé teszi, és

d) az állomány tagja 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után 1 nap pihenőidőre jogosult, készenléti szolgálat után sem pihenőidőre, sem szabadnapra nem jogosult.

(2)665 Nem minősül túlszolgálatnak a külföldi szolgálatot teljesítő más ország területén eltöltött heti tevékenységének 40 óra időtartamot meghaladó része, ha a külföldi szolgálatot teljesítő hazai illetménye mellett más pénzbeli járandóságban részesül.

(3)666 Ha munkaszüneti napon vagy a rá irányadó heti pihenőnapon az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő más ország területén legalább 8 órában teljesít szolgálatot, 1 nap szabadnapra jogosult.

(4) Az állomány tagja által külföldi szolgálat ideje alatt igénybe vett Egységes Műveleti Szabályok szerinti műveleti szabadnapot a 109. § (1)–(4) bekezdés, és a 110. § szerinti szabadság külföldi szolgálat idejével időarányos részébe be kell számítani. Az Egységes Műveleti Szabályok szerinti műveleti szabadnap külföldi szolgálat ideje alatt igénybe nem vett része a vezénylés megszűnését, megszüntetését követően nem adható ki.

117. Az XI., a XX. és a XXI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

208. § (1) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel az állomány tagja a külföldi szolgálattal együtt járó többletköltségekhez való hozzájárulás céljából, a külföldi szolgálat időtartamára, a szolgálatteljesítés körülményeitől – így különösen a fizikai és pszichikai igénybevételtől, az éghajlati viszonyoktól, továbbá a biztonsági helyzettől és a veszélyesség mértékétől – függő összegű külszolgálati ellátmányra jogosult. Az állomáshelyen kialakult, a kiküldött személyi biztonságát közvetlenül érintő válsághelyzet esetén a miniszter a külszolgálati ellátmányon felül utasításban eseti jelleggel, határozott időtartamra külön pótlékot állapíthat meg.

(2) Miniszteri rendelet a külszolgálati ellátmány helyett az állomány ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő tagjának külföldi napidíjat állapíthat meg. Az önként vállalt ideiglenes külföldi szolgálat esetén az állomány tagja külföldi napidíjáról előzetesen írásban lemondhat.

(3)667 A miniszter rendeletben külföldi napidíj-kiegészítést, kiegészítő juttatást, a külföldi szolgálat jellegétől függően költségtérítéseket és átalány-költségtérítéseket állapíthat meg.

(4) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő részére a külföldi szolgálata időtartama alatt megállapítható illetményelemek körét és jogosultsági szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(5)668 A miniszter rendeletben határozza meg a külföldi szolgálatra tekintettel adható juttatások azon körét, amelynek mértéke vagy megállapításának, illetve folyósításának rendje tekintetében a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben határozhatja meg a KNBSZ tartós külföldi szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó szabályokat.

(6)669 Az (1) és a (2) bekezdés a hazai ösztöndíján felül a honvéd tisztjelöltre és a honvéd altiszt-jelöltre is irányadó. Ettől eltérően a pályázati forrásból finanszírozott külföldi képzés esetén a honvéd tisztjelölt a hazai ösztöndíjára jogosult, továbbá részére a kiküldő a rendelkezésére álló pályázati forrás terhére további juttatásokat állapíthat meg.

118. A XIII. és a XIV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

209. § (1) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által

a) nemzetközi műveletre vonatkozóan kiadott, az állomány tagjára is kötelező szabálynak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett megsértését, és

b) külföldi szolgálati ideje alatt külföldön elkövetett bármely szabálysértést, ha annak elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

(2) A külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárást elsősorban a külföldi szolgálati helyen kell lefolytatni. Ha a külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonásra nincs lehetőség, az elévülés kezdő napja a külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a vezénylés megszűnésének napja.

(3)670 A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelemsértés súlyát és a külföldi szolgálatot teljesítők szolgálati rendhez való viszonyát mérlegelve az eljárás alá vont személy külföldi szolgálatra vezénylését soron kívül megszüntetheti.

(4) Külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén fenyítésként pénzbírság is kiszabható, melynek legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százezer forint lehet.

210. § Mentesül a kártérítési felelősség alól az állomány tagja, ha a kárt a műveleti területen történt szolgálatteljesítés során adott műveleti körülmények okozták, vagy a kár – mérlegelést lehetővé nem tevő – műveleti szükség következménye.

119. A XVIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

211. § (1) Az önkéntes tartalékos katona a szerződés megkötésekor a külföldi szolgálatteljesítést írásban kizárhatja. A kizárás bármikor indokolás nélkül írásban visszavonható.

(2) A külföldi szolgálatteljesítés időtartama a 216. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott időtartamon felül miniszteri rendeletben meghatározott módon meghosszabbítható.

XVIII. Fejezet

AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOS KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

120. Általános rendelkezések

212. § (1) Az önkéntes tartalékos katonára e törvény állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az önkéntes tartalékos katona önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött szerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.

(4) Az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítésének minősül a külföldi szolgálatteljesítés, valamint a 216. § (3) és (4) bekezdése szerinti szolgálatteljesítés időtartama.

(5)672 Ha az önkéntes tartalékos katona a KNBSZ-nél teljesít szolgálatot, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 192. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 193. §-t alkalmazni kell.

(6)673 A 14. § szerinti tájékoztatási kötelezettség az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában is terheli.

(7)674 Ha az önkéntes tartalékos katona alkalmazása – a speciális végzettsége, képzettsége, valamint az általa ellátandó feladat fontossága vagy speciális jellege miatt – a honvédelmi szervezet kiemelt érdeke, miniszteri rendelet az alapkiképzés, a tényleges szolgálatteljesítés, a behívás szabályai, a szolgálatteljesítési idő beosztása, valamint a túlszolgálat elrendelése tekintetében eltérhet.

121. Az V. és a VI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

213. § (1)675 Önkéntes tartalékos szolgálati viszony miniszteri rendeletben meghatározottak szerint határozott vagy határozatlan időre létesíthető. A határozott idejű tartalékos szolgálat a vállalt szolgálati idő lejártával, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, a szerződés módosításával meghosszabbítható.

(2) Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos katona egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, vagy pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.

214. § (1)676 Az önkéntes tartalékos katona szerződésében legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Nem kell próbaidőt kikötni, ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor.

(1a)677 Annak az önkéntes tartalékos katonának, aki a szerződésében vállalja, hogy a tényleges szolgálatteljesítését miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egybefüggően látja el, a szerződésében 3 hónap próbaidőt kell kikötni.

(1b)678 A szolgálati járandóságban részesülő nem létesíthet az (1a) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt.

(2) Az önkéntes tartalékos katona honvéd esküt tesz.

(3)679 Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás időszakában is köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlés elnöki, alelnöki, a polgármesteri, alpolgármesteri, társadalmi megbízatású polgármesteri, alpolgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történő nyilvántartásba vételtől tényleges szolgálatteljesítésre nem hívható be, és a tisztségbe történt megválasztásakor az önkéntes tartalékos szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

122. A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

215. § (1)680 Megszűnik az önkéntes tartalékos szolgálati viszony akkor is, ha

a)681 az önkéntes tartalékos katona hivatásos, szerződéses, honvéd tisztjelölt vagy honvéd altiszt-jelölt szolgálati viszonyt létesít,

b)682 az önkéntes tartalékos katona miniszteri rendeletben meghatározott más típusú önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít,

c)683 az önkéntes tartalékos katona meghagyásban részesülő munkakörbe kerül, kivéve, ha a miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint hozzájárulását adja az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyának fenntartásához,

d)684 az önkéntes tartalékos katona nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, vagy az ehhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, vagy,

e)685 az önkéntes tartalékos katona honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít.

(2)686 Megszüntethető az önkéntes tartalékos szolgálati viszony bármelyik fél által tett egyoldalú jognyilatkozattal, indokolás nélkül. Az egyoldalú megszüntetés esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszony a jognyilatkozat közlését követő legalább 1, legfeljebb 6 hónap elteltével szűnik meg. A felek ennél rövidebb időpontban is megállapodhatnak. E bekezdést a rendelkezésre állás időszakában is alkalmazni kell.

(2a)687 A (2) bekezdéstől eltérően, különleges jogrend idején az önkéntes tartalékos katona a szolgálati viszonyát egyoldalú nyilatkozattal nem szüntetheti meg.

(3) Ha az önkéntes tartalékos katona kezdeményezi a szerződés megszüntetését, részére az illetmény és a rendelkezésre állási díj időarányos részét ki kell fizetni.

(4)688 Ha az önkéntes tartalékos katona szerződésének megszüntetésére közös megegyezéssel vagy a honvédelmi szervezet kezdeményezésére kerül sor, a megkezdett év után járó rendelkezésre állási díjat részére teljes összegben ki kell fizetni.

(5)689 Nem jár rendelkezésre állási díj

a) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben,

b) a szolgálathalasztás időtartamára, és

c)690 ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati viszonyát a honvédelmi szervezet a próbaidő alatt szünteti meg.

(6)691 Az önkéntes tartalékos katona köteles visszafizetni a részére korábbi, szerződéses legénységi szolgálati viszonya alapján folyósított visszailleszkedési támogatás 74. § (3) bekezdése és 247/E. § (3a) bekezdése szerinti részét, a 74. § (3a) bekezdése alapján folyósított visszailleszkedési támogatást, illetve a 74/A. § alapján folyósított, az önkéntes tartalékos szolgálat vállalását ösztönző juttatást, ha önkéntes tartalékos szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt a (3) bekezdés, az 59. § (1) bekezdés c) pontja, a 68. § (1) bekezdés c), e)–g), i)–m) vagy p) pontja, vagy az állomány tagjának felróható okból az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, vagy ha a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az önkéntes tartalékos katona a (2) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozatot tett.

123. A VIII., a IX. és a XII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések

216. § (1)692 Az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítését miniszteri rendeletben meghatározott időben és rendben, telefonon, postai úton vagy elektronikusan úton közölt behívóparancs vagy bevonulási parancs (a továbbiakban: elrendelő okmány) rendeli el. Az elrendelő okmányok kibocsátásának feltételeit, tartalmi elemeit, valamint alkalmazási körét miniszteri rendelet határozza meg.

(2)693 A tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás tervezett időpontját – a KNBSZ-nél és a (2a) bekezdés szerint történő szolgálatteljesítésre irányuló behívás tervezett időpontja kivételével –, a negyedév megjelölésével, a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. A tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás korlátozásának, a tényleges szolgálatteljesítés átütemezésnek, valamint elhalasztásának módját és feltételeit jogszabály határozza meg.

(2a)694 A 214. § (1a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítésre történő behívásának tervezett időpontját a határozott idejű szerződésben kell rögzíteni. Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony kezdő időpontja a tényleges szolgálatteljesítés kezdő napja.

(3)695 Az önkéntes tartalékos katona – a 214. § (1a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona kivételével – beosztására történő felkészítésre – katonai előképzettsége szerint differenciáltan – első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be. Ha az önkéntes tartalékos katona beosztásra történő felkészítése az e bekezdésben foglalt időtartamot meghaladó szervezetszerű tanfolyamon történik, ez az önkéntes tartalékos katona beleegyezésével a tanfolyam elvégzéséhez szükséges időtartammal meghosszabbítható.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2012. december 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. december 18.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 2017: LIV. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

4

A 2. § 4. pontja a 2020: XLVII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 2. § 6. pontja a 2016: CLXXXIV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 2. § 12a. pontját a 2015: XLIII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

7

A 2. § 12b. pontját a 2017: LIV. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

8

A 2. § 13. pontját a 2018: CX. törvény 118. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 2. § 15. pontját a 2015: XLIII. törvény 50. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 2. § 16. pontja a 2015: XLIII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 2. § 17. pontja a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

12

A 2. § 19. pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

13

A 2. § 20. pontja a 2013: CCLII. törvény 68. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 2. § 21. pontja a 2020: XLVII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 2. § 24. pontja a 2018: CX. törvény 2. pontja szerint módosított szöveg.

17

A 2. § 30. pont záró szövegrésze a 2017: LIV. törvény 68. § 2. pontja, a 2019: CIX. törvény 192. § b) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 2. § 30. pont b) alpontja a 2018: CX. törvény 5. pontja szerint módosított szöveg.

19

A 2. § 31. pontja a 2016: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: XLVII. törvény 40. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

20

A 2. § 31a. pontját a 2020: XLVII. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be.

21

A 2. § 32. pontja a 2015: XLIII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 2. § 32a. pontját a 2015: XLIII. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.

23

A 2. § 34. pontját a 2020: XLVII. törvény 41. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

24

A 2. § 35. pontja a 2020: XLVII. törvény 9. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 2. § 36. pontja a 2018: CX. törvény 7. pontja szerint módosított szöveg.

26

A 2. § 41. pontja a 2015: XLIII. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 3. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.

28

A 3. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

29

A 4. § a 2018: CX. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

30

A 3a. alcímet (4/A. §) a 2014: XCVII. törvény 13. §-a iktatta be.

31

A 4/A. § a 2016: XXXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

32

A 4/A. § (1) bekezdése a 2016: CLXXXIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

33

Az 5. § (1) bekezdése a 2017: LIV. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

34

Az 5. § (1a) bekezdését a 2017: LIV. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

35

A 6. alcím (7. §) a 2016: XXXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

36

A 7. § (8a) bekezdését a 2017: LIV. törvény 27. §-a iktatta be.

37

A 7. § (9) bekezdése a 2017: LIV. törvény 68. § 3. pontja, a 2017: L. törvény 431. § a) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 7. § (11) bekezdését a 2018: CX. törvény 63. §-a iktatta be.

39

A 7. alcím (8. §) a 2016: XXXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

40

A 8. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

41

A 8. § (6) bekezdését a 2017: L. törvény 431. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: CXXX. törvény 108. §-a iktatta be.

42

A 9. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

43

A 9. § (2) bekezdése a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

44

A 10. § a 2013: CCLII. törvény 68. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

45

A 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

46

A 13. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 13. § (2a) bekezdését a 2016: XXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.

48

A 13. § (4) bekezdése a 2016: XXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 13. § (5) bekezdését a 2016: XXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.

50

A 17. § (1) bekezdése a 2015: CXLII. törvény 9. §-ával megállapított, a 2016: CLXXXIV. törvény 63. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

52

A 19. § a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

53

A 20. § (1) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 159. § a) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 21. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 7. pontja szerint módosított szöveg.

55

A 21. § (2) bekezdés c) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

56

A 21. § (2) bekezdés d) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

57

A 22. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

58

A 23. § (3) bekezdését a 2016: XXXVIII. törvény 7. §-a iktatta be.

59

A 23. § (4) bekezdését a 2018: CX. törvény 65. §-a iktatta be.

60

A 25. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 7. pontja szerint módosított szöveg.

61

A 25. § (3) bekezdése a 2016: CLXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

62

A 25. § (3a) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

63

A 26. § (1) bekezdése a 2016: CLXXXIV. törvény 63. § 2. pontja, a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

64

A 26. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

65

A 27. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

66

A 27. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

67

A 27. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontjával megállapított szöveg.

68

A 27. § (3) bekezdés b) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

69

A 27. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

70

A 27. § (6) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

71

A 27. § (7) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

72

A 28. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

73

A 28. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 5. pontja szerint módosított szöveg.

74

A 28. § (4) bekezdése a 2018: CX. törvény 5. és 12. pontja szerint módosított szöveg.

75

A 28. § (6) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. és 10. pontja szerint módosított szöveg.

76

A 28. § (7) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

77

A 29. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. és 13. pontja szerint módosított szöveg.

78

A 29. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

79

A 29. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. és 5. pontja szerint módosított szöveg.

80

A 29. § (4) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

81

A 29. § (5) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

82

A 29. § (6) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

83

A 31. § (1) bekezdése a 2017: CLXXXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

84

A 31. § (1a) bekezdését a 2017: LIV. törvény 28. §-a iktatta be, szövege a 2017: CLXXXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

85

A 31. § (2) bekezdés f) pontja a 2018: CX. törvény 118. § b) pontja szerint módosított szöveg.

86

A 31. § (2) bekezdés g) pontja a 2018: CX. törvény 66. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

87

A 31. § (2) bekezdés h) pontját a 2018: CX. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.

88

A 31. § (3) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 91. §-a szerint módosított szöveg.

89

A 31. § (4) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

90

A 31. § (5) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 159. § b) pontja szerint módosított szöveg.

91

A 32. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

92

A 32. § (1) bekezdés d) pontja a 2020: XLVII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

93

A 32. § (1) bekezdés e) pontját a 2014: XCVII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2015: XLII. törvény 366. § (36) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 32. § (1) bekezdés f) pontját a 2020: XLVII. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.

95

A 32. § (2a) bekezdését a 2018: CX. törvény 67. § (2) bekezdése iktatta be.

96

A 32. § (3) bekezdése a 2016: CLXXXIV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

97

A 32. § (5) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2016: XXXVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

98

A 32. § (6) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXVIII. törvény 33. § b) pontja.

99

A 33. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (18) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

100

A 33. § (2) bekezdése a 2017: LIV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

101

A 33. § (3) bekezdése a 2014: CIX. törvény 53. §-a szerint módosított szöveg.

102

A 33. § (4) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 68. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: XLIII. törvény 5. §-ával megállapított, a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

103

A 33. § (5) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 68. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCVII. törvény 40. § b) pontja szerint módosított szöveg.

105

A 35. § a 2020: XLVII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

106

A 21. alcím címét a 2020: XLVII. törvény 41. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

107

A 36. §-t a 2020: XLVII. törvény 41. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

108

A 37. § (1) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 79. § c) pontja szerint módosított szöveg.

109

A 37. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

110

A 22. alcím címe a 2015: XLIII. törvény 48. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

111

A 38. § (1) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

112

A 38. § (1a) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

113

A 38. § (2) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

114

A 38. § (4) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

115

A 38. § (4a) bekezdését a 2017: LIV. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

116

A 38. § (5) bekezdése a 2017: LIV. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

117

A 38. § (6) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 15. §-ával megállapított, a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja, a 2020: XLVII. törvény 40. § 2. és 3. pontja szerint módosított szöveg.

118

A 38. § (7) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

119

A 38. § (8) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

120

A 38. § (9) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.

121

A 38. § (10) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 35. §-a iktatta be.

122

A 39. § (2) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 41. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

123

A 40. § (1) bekezdése a 2017: LIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

124

A 40. § (2) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

125

A 40. § (3) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

126

A 40. § (4) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

127

A 40. § (5) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 68. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: XLVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

128

A 41. § (1) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

129

A 41. § (2) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 41. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

130

A 41. § (4) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 41. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

131

A 42. § (2) bekezdés d) pontja a 2013: XCVII. törvény 77. § (3) bekezdésével megállapított, a 2018: CX. törvény 4. pontja, a 2020: XLVII. törvény 40. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

132

A 42. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 69. §-ával megállapított, a 2020: XLVII. törvény 41. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

133

A 43. § (1) bekezdését a 2017: LIV. törvény 69. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

134

A 43. § (2a) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2020: XLVII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

135

A 43. § (3a) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

136

A 43. § (4) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 40. § 5. pontja és 41. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

137

A 43. § (5) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 68. § (6) bekezdése iktatta be.

138

A 44. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

139

A 44. § (2) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 40. § d) pontja, a 2016: CLXXXIV. törvény 63. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

140

A 25/A. alcímet (44/A. §) a 2017: LIV. törvény 34. §-a iktatta be.

141

A 44/A. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

142

A 44/A. § (5) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

143

A 45. § (1) bekezdése a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 3. pontja, a 2016: CLXXXIV. törvény 63. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

144

A 45. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

145

A 45. § (3) bvekezdését a 2017: LIV. törvény 35. §-a iktatta be.

146

A 46. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: XLVII. törvény 40. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

147

A 46. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: XLIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: LVIII. törvény 376. § a) pontja szerint módosított szöveg.

148

A 46. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

149

A 46. § (1) bekezdés f) pontja a 2020: XLVII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

150

A 46. § (1) bekezdés k) pontja a 2016: XXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 46. § (1) bekezdés m) pontja a 2016: XXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

153

A 46. § (1) bekezdés s) pontja a 2016: XXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdésével megállapított, a 2019: CIX. törvény 192. § d) pontja szerint módosított szöveg.

154

A 46. § (1) bekezdés u) pontját a 2015: XLIII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: XLVII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

155

A 46. § (1) bekezdés v) pontját a 2016: CLXXXIV. törvény 36. § (1) bekezdése iktatta be.

156

A 46. § (2) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 9. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

157

A 46. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

158

A 46. § (5) bekezdését a 2014: XCVII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CLXXXIV. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

159

A 47. § (1) bekezdés i) pontja a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

160

A 47. § (1) bekezdés j) pontja a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

161

A 47. § (1a) bekezdését a 2016: XXXVIII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2019: CIX. törvény 192. § e) pontja szerint módosított szöveg.

162

A 47. § (2) bekezdés a) pontja a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

163

A 47. § (2) bekezdés b) pontja a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

164

A 47. § (3) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 5. pontja, a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

165

A 47. § (4) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

166

A 48. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: XLIII. törvény 48. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

167

A 48. § (1a) bekezdését a 2016: CXVII. törvény 2. §-a iktatta be.

168

A 48. § (2) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 77. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

169

A 48. § (3) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 117. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

170

A 48. § (4) bekezdését a 2018: CX. törvény 70. §-a iktatta be.

172

A 49. § (3) bekezdését a 2020: LVIII. törvény 377. §-a hatályon kívül helyezte.

173

A 49. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

174

Az 50. § (2) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

175

Az 50. § (3) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

176

A 30. alcím (51–52/A. §) a 2015: XLIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

177

Az 51. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 21. pontja, a 2020: LVIII. törvény 376. § b) pontja szerint módosított szöveg.

178

Az 52. § (1) bekezdése a 2017: LIV. törvény 36. §-ával megállapított, a 2018: CX. törvény 117. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

179

Az 52. § (3) bekezdése a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

180

Az 52. § (4) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 10. és 23. pontja szerint módosított szöveg.

181

Az 52. § (5) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. és 24. pontja szerint módosított szöveg.

182

Az 52. § (6) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

183

Az 52. § (7) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

184

Az 52. § (8) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

185

Az 52/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: XLVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

186

Az 52/A. § (3) bekezdését a 2016: XXXVIII. törvény 11. §-a iktatta be.

187

Az 52/A. § (4) bekezdését a 2017: LIV. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

188

A 31. alcím címe a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

189

A 53. § a 2013: XCVII. törvény 77. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

190

Az 53. § (1) bekezdése a 2019: CXII. törvény 90. §-a szerint módosított szöveg.

191

Az 53. § (4) bekezdése a 2018: XLVIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

192

Az 54. § (1) bekezdés c) pontja a 2020: XLVII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

193

Az 54. § (1) bekezdés e) pontját a 2020: XLVII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

194

Az 54. § (3) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

195

Az 55. § a 2015: XLIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

196

Az 55. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

197

Az 56. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

198

Az 56. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

199

Az 57. § (1) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 19. §-ával megállapított, a 2017: LIV. törvény 68. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

200

Az 57. § (1a) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 37. §-a iktatta be.

201

Az 58. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (7) bekezdésével megállapított, a 2015: XLIII. törvény 48. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

202

Az 58/A. §–t a 2017: LIV. törvény 38. §-a iktatta be, szövege a 2018: V. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

203

Az 58/A. § (1) bekezdése a 2019: CIX. törvény 179. §-ával megállapított szöveg.

204

Az 58/A. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

205

Az 58/B. §-t a 2018: V. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

206

Az 58/C. §-t a 2018: CX. törvény 73. §-a iktatta be.

207

Az 58/D. §-t a 2018: CX. törvény 73. §-a iktatta be.

208

A 34/A. alcímet (58/E. §) a 2018: CX. törvény 74. §-a iktatta be.

209

Az 59. § (2) bekezdés c) pontja a 2019: CIX. törvény 180. §-ával megállapított szöveg.

210

Az 59. (2a) bekezdését a 2020: LVIII. törvény 368. § (1) bekezdése iktatta be.

211

Az 59. § (3a) bekezdését a 2017: LIV. törvény 39. §-a iktatta be.

212

Az 59. (4) bekezdése a 2020: LVIII. törvény 368. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

213

Az 59. § (5) bekezdése a 2017: LIV. törvény 68. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

214

A 60. § (3) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

215

A 61. (3) bekezdése a 2020: LVIII. törvény 369. §-ával megállapított szöveg.

216

A 61. § (4) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 41. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

217

A 62. § (1) bekezdés a) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

218

A 62. § (2) bekezdés d) pontját a 2020: XLVII. törvény 41. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

219

A 62. § (2) bekezdés e) pontját a 2020: XLVII. törvény 41. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

220

A 62. § (2) bekezdés g) pontja a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés d) pontja, a 2019: CIX. törvény 192. § g) pontja szerint módosított szöveg.

221

A 62. § (2a) bekezdését a 2016: CXVII. törvény 3. §-a iktatta be.

222

A 62. § (5) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 41. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.

223

A 63. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 7. pontja szerint módosított szöveg.

224

A 64. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

225

A 64. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

226

A 66. § (3) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 50. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

227

A 67. § (1) bekezdése a 2019: CXXVI. törvény 91. §-ával megállapított szöveg.

228

A 67. § (2) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 41. § b) pontja szerint módosított szöveg.

229

A 67. § (3) bekezdése a 2016: XXXVIII. törvény 33. § c) pontja szerint módosított szöveg.

230

A 68. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: XCVII. törvény 79. § d) pontja szerint módosított szöveg.

231

A 68. § (1) bekezdés d) pontja a 2019: CIX. törvény 181. §-ával megállapított szöveg.

232

A 68. § (1) bekezdés f) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

233

A 68. § (1) bekezdés h) pontja a 2013: CXXXIII. törvény 159. § b) pontja szerint módosított szöveg.

234

A 68. § (1) bekezdés l) pontja a 2017: CXCVII. törvény 375. § b) pontja szerint módosított szöveg.

235

A 68. § (1) bekezdés n) pontja a 2016: CXVII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

236

A 68. § (1) bekezdés o) pontját a 2016: CXVII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 117. § 13. pontja, a 2020: XLVII. törvény 40. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

237

A 68. § (1) bekezdés p) pontját a 2016: CXVII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

238

A 68. § (3) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 50. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

239

A 41/A. alcímet (68/A–68/J. §) a 2016: CXVII. törvény 5. §-a iktatta be.

240

A 68/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: LIV. törvény 68. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

241

A 68/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: LIV. törvény 69. § b) pontja szerint módosított szöveg.

242

A 68/A. § (6) bekezdése a 2017: LIV. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

243

A 68/A. § (7) bekezdését a 2017: LIV. törvény 41. § (2) bekezdése iktatta be.

244

A 68/A. § (8) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 19. §-a iktatta be.

245

A 68/B. § (1) bekezdése a 2017: LIV. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

246

A 68/B. § (4) bekezdése a 2017: LIV. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

247

A 68/B. § (4) bekezdés a) pontja a 2019: CIX. törvény 182. §-ával megállapított, a 2020: XLVII. törvény 40. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

248

A 68/B. § (4) bekezdés b) pontja a 2019: CIX. törvény 182. §-ával megállapított szöveg.

249

A 68/C. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

250

A 68/C. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 25. és 30. pontja szerint módosított szöveg.

251

A 68/C. § (3) bekezdése a 2017: LIV. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

252

A 68/C. § (4) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

253

A 68/F. § (1) bekezdése a 2017: LIV. törvény 68. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

254

A 68/G. § (1) bekezdése a 2017: LIV. törvény 68. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

255

A 68/G. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2017: LIV. törvény 68. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

256

A 68/G. § (6) bekezdését a 2017: LIV. törvény 44. §-a iktatta be.

257

A 68/H. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

258

A 68/H. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 31–32. pontja szerint módosított szöveg.

259

A 68/H. § (5) bekezdését a 2017: LIV. törvény 45. §-a iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 75. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

260

A 68/J. § (1) bekezdés i) pontja a 2017: LIV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

261

A 68/J. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

262

A 68/J. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

263

A 68/J. § (5) bekezdése a 2019: CIX. törvény 192. § j) pontja szerint módosított szöveg.

264

A 69. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

265

A 69. § (2) bekezdése a 2016: CLXXXIV. törvény 63. § 7. pontja, a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

266

A 69. § (3) bekezdése a 2019: CIX. törvény 192. § k) pontja szerint módosított szöveg.

267

A 69. § (5) bekezdését a 2019: CIX. törvény 183. §-a iktatta be.

268

A 70. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. és 10. pontja szerint módosított szöveg.

269

A 70. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

270

A 70. § (2a) bekezdését a 2018: V. törvény 35. § (4) bekezdése iktatta be.

271

A 71. § (1) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

272

A 71. § (1a) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

273

A 71. § (2) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

274

A 71. § (3) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

275

A 71. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 12. pontja, a 2015: XLIII. törvény 48. § 11. és 12. pontja szerint módosított szöveg.

276

A 71. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: XLIII. törvény 48. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

277

A 45. alcím címe a 2015: XLIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

278

A 72. §-t a 2015: XLIII. törvény 50. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

279

A 73. § a 2015: XLIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

280

A 73. § (5) bekezdése a 2016: CXVII. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

281

A 73. § (6) bekezdése a 2016: CXVII. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

282

A 74. § a 2015: XLIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

283

A 74. § (3) bekezdését a 2018: CX. törvény 118. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

284

A 74. § (3a) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CX. törvény 118. § c) pontja.

285

A 45/A. alcímet (74/A. §) a 2017: LIV. törvény 47. §-a iktatta be.

286

A 74/A. § a 2018: CX. törvény 117. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

287

A 46. alcímet (75. §) a 2020: XLVII. törvény 41. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.

288

A 76. § (1) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

289

A 76. § (1a) bekezdését a 2019: CIX. törvény 184. §-a iktatta be.

290

A 76. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

291

A 76. § (3) bekezdés b) pontját a 2014: XCVII. törvény 41. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

292

A 76. § (4) bekezdését a 2018: V. törvény 35. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

293

A 77. § (1) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 20. §-ával megállaíptott szöveg.

294

A 77. § (1a) bekezdését a 2018: CX. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.

295

A 77. § (2) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 41. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.

296

A 77. § (3) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 41. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.

297

A 77. § (4) bekezdése a 2016: XXXVIII. törvény 33. § d) pontja szerint módosított szöveg.

298

A 77. § (5) bekezdés záró szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

299

A 78. § (2) bekezdés g) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

300

A 78. § (5) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 9. és 29. pontja szerint módosított szöveg.

301

A 78. § (6) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 21. §-a iktatta be.

302

A 79. § (5) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 39. §-a iktatta be.

303

A 80. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.

304

A 81. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

305

A 81. § (7) bekezdését a 2013: XCVII. törvény 77. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

306

A 83. § a 2013: XCVII. törvény 77. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

307

A 83. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

308

A 83. § (2) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

309

A 83. § (2) bekezdés e) pontját a 2018: CX. törvény 118. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

310

A 83. § (2a) bekezdését a 2014: XCVII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

311

A 83. § (3) bekezdését a 2018: CX. törvény 118. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

312

A 83. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: XCVII. törvény 40. § g) pontja szerint módosított szöveg.

313

A 83. § (4) bekezdés a) pontja a 2014: XCVII. törvény 40. § h) pontja szerint módosított szöveg.

314

A 83. § (4) bekezdés b) pontja a 2018: CX. törvény 79. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

315

A 83. § (5) bekezdését a 2014: XCVII. törvény 22. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

316

A 83. § (6) bekezdését a 2014: XCVII. törvény 22. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LIV. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

317

A 83. § (7) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

318

A 83. § (8) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: XLVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

319

A 83. § (9) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LIV. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: XLVII. törvény 41. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

320

A 83. § (10) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 41. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.

321

A 83. § (11) bekezdését a 2017: LIV. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.

322

A 84. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

323

A 84. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

324

A 84. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 80. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

325

A 84. § (4) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

326

A 84. § (6) bekezdését a 2018: CX. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta be.

327

A 85. § a 2018: CX. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.

328

Az 51/A. alcímet (85/A. §) a 2015: XLIII. törvény 20. §-a iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 82. §-ával megállapított szöveg.

329

A 86. § a 2020: XLVII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

330

A 87. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.

331

A 87. § (2) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 24. §-ával megállapított, a 2015: XLIII. törvény 48. § 17. és 18. pontja szerint módosított szöveg.

332

A 88. § (1) bekezdése a 2017: LIV. törvény 68. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

333

A 88. § (2) bekezdése a 2017: LIV. törvény 68. § 16. pontja, a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

334

A 88. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

335

A 88. § (4) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

336

A 88. § (4a) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 117. § 19. és 25. pontja szerint módosított szöveg.

337

A 89. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

338

A 89. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 8–9. pontja szerint módosított szöveg.

339

A 89. § (3a) bekezdését a 2017: LIV. törvény 50. §-a iktatta be.

340

A 89. § (3b) bekezdését a 2018: CX. törvény 85. §-a iktatta be.

341

A 89. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (10) bekezdésével megállapított, a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

342

A 89. § (5) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

343

A 89. § (6) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

344

A 90. § (2) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 50. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

345

A 91. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

346

A 91. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 39. pontja szerint módosított szöveg.

348

A 92. § (2a) bekezdését a 2018: CX. törvény 86. §-a iktatta be, szövege a 2020: XLVII. törvény 40. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

349

A 92. § (2b) bekezdését a 2018: CX. törvény 86. §-a iktatta be, szövege a 2020: XLVII. törvény 40. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

350

A 92. § (5) bekezdése a 2016: CLXXXIV. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

351

A 92. § (6) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

352

A 92. § (8) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.

353

A 92. § (9) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.

354

A 93. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 375. § c) pontja szerint módosított szöveg.

355

A 93. § (1) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 375. § d) pontja szerint módosított szöveg.

356

A 94. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 40. pontja szerint módosított szöveg.

357

A 94. § (3) bekezdés a) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

358

A 94. § (3) bekezdés b) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

359

A 95. § (1) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

360

A 95. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

361

A 95. § (3) bekezdés a) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

362

A 96. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 87. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

363

A 96. § (1a) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

364

A 96. § (1b) bekezdését a 2018: CX. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

365

A 96. § (2) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

366

A 97. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: XLIII. törvény 48. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

367

A 97. § (3) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

368

A 97. § (4) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

370

A 98. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

371

A 98. § (3) bekezdését a 2016: XXXVIII. törvény 14. §-a iktatta be.

372

A 99. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

373

A 99. § (4) bekezdése a 2018: CX. törvény 88. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

374

A 101. § (1) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

375

A 101. § (3) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

376

A 101. § (4) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

377

A 101. § (5) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

378

A 102. § (1) bekezdése a 2017: XIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

379

A 102. § (2) bekezdését a 2014: XCVII. törvény 41. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

380

A 102. § (3) bekezdését a 2016: CLXXX. törvény 4. §-a hatályon kívül helyezte.

381

A 102. § (4) bekezdését a 2013: XCVII. törvény 77. § (13) bekezdése iktatta be.

382

A 103. § (2) bekezdése a 2017: LIV. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

383

A 103. § (4) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

384

A 103. § (6) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

385

A 104. § a 2015: XLIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

386

A 104. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

387

A 62. alcím címe a 2017: LIV. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

388

A 105. § (3) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

389

A 105. § (3) bekezdés c) pontja a 2016: CLXXXIV. törvény 63. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

390

105. § (4) bekezdését a 2017: LIV. törvény 53. §-a iktatta be.

391

A 106. § (3) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 79. § f) pontja alapján nem lép hatályba.

392

A 107. § (1) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

393

A 107. § (3) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: CX. törvény 117. § 41. pontja szerint módosított szöveg.

394

A 108. § (1) bekezdés b) pontja a 2014: XCVII. törvény 40. § i) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 375. § e) pontja szerint módosított szöveg.

395

A 108. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 15. pontja, a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

396

A 108. § (3) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 50. § 7. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: LVIII. törvény 370. §-a iktatta be.

397

A 109. § (4) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 40. § j) pontja, a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

398

A 110. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 40. pontja, a 2020: XLVII. törvény 40. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

399

A 111. § (1) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 50. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

400

A 111. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 42. pontja szerint módosított szöveg.

401

A 111. § (3) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 50. § 9. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LIV. törvény 54. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

402

A 111. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 372. §-ával megállapított szöveg.

403

A 111. § (3) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 375. § d) pontja szerint módosított szöveg.

404

A 111. § (4) bekezdését a 2017: LIV. törvény 54. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

405

A 112. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

406

A 113. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.

407

A 113. § (3) bekezdését a 2013: XCVII. törvény 77. § (14) bekezdésével megállapított, a 2015: XLIII. törvény 48. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

408

A 66. alcím címe a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

409

A 114. § (1) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

410

A 114. § (2) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

411

A 114. § (4) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 50. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

412

A 115. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 90. §-ával megállapított szöveg.

413

A 115. § (2) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 29. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: XLVII. törvény 40. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

414

A 115. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: LIV. törvény 68. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

415

A 115. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: LIV. törvény 68. § 20. pontja, a 2017: L. törvény 430. § a) pontja szerint módosított szöveg.

416

A 115. § (2) bekezdés c) pontja a 2017: LIV. törvény 68. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

417

A 115. § (2) bekezdés d) pontja a 2017: LIV. törvény 68. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

418

A 115. § (2) bekezdés e) pontja a 2017: LIV. törvény 68. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

419

A 115. § (2) bekezdés f) pontja a 2017: LIV. törvény 68. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

420

A 115. § (2) bekezdés g) pontja a 2017: LIV. törvény 68. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

421

A 115. § (4) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

422

A 115. § (5) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 25. és 26. pontja szerint módosított szöveg.

423

A 117. § (1) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 88. §-a szerint módosított szöveg.

424

A 117. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

425

A 117. § (4) bekezdését a 2019: CXXVI. törvény 92. §-a iktatta be.

426

A 119. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

427

A 120. § (2) bekezdése a 2016: CLXXXIV. törvény 42. §-ával megállapított, a 2017: LIV. törvény 68. § 21. és 22. pontja szerint módosított szöveg.

428

A 121. § (1) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

429

A 69. alcím (122. §) a 2015: XLIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

430

A 122. § (1a) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 26. §-a iktatta be.

431

A 122. § (1b) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 26. §-a iktatta be.

432

A 122. § (7) bekezdése a 2016: XXXVIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

433

A 122. § (7) bekezdés c) pontja a 2018: CX. törvény 118. § g) pontja szerint módosított szöveg.

434

A 122. § (7) bekezdés d) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 44. pontja szerint módosított szöveg.

435

A 122. § (7) bekezdés e) pontja a 2018: CX. törvény 91. §-ával megállapított szöveg.

436

A 122. § (8) bekezdését a 2020: LVIII. törvény 371. §-a iktatta be.

437

A 70. alcím (123–124. §) a 2015: XLIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

438

A 123. § (3) bekezdése a 2019: CIX. törvény 192. § m) pontja szerint módosított szöveg.

439

A 123. § (4) bekezdés b) pontját a 2020: XLVII. törvény 41. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

440

A 123. § (4) bekezdés f) pontja a 2020: XLVII. törvény 41. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

441

A 123. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 15. pontja, a 2016: CLXXXIV. törvény 63. § 11. pontja, a 2020: XLVII. törvény 40. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

442

A 123. § (5) bekezdés b) pontja a 2018: CX. törvény 92. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

443

A 123. § (6) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

444

A 123. § (6a) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

445

A 123. § (6b) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

446

A 123. § (6c) bekezdését a 2020: XLVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

447

A 123. § (7) bekezdését a 2018: CX. törvény 92. § (2) bekezdése iktatta be.

448

A 71. alcím (125–126. §) a 2015: XLIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

449

A 125. § (6) bekezdését a 2016: XXXVIII. törvény 33. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: CX. törvény 93. §-a iktatta be.

450

A 126. § a 2018: CX. törvény 117. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

451

A 72. alcím (127–128. §) a 2015: XLIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

452

A 128. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CXCVII. törvény 7. § b) pontja, a 2016: XXXVIII. törvény 33. § g) pontja szerint módosított szöveg.

453

A 128. § (3a) bekezdését a 2016: XXXVIII. törvény 16. §-a iktatta be.

454

A 128. § (5) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

455

A 128. § (6) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

456

A 73. alcím (129–130. §) a 2015: XLIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

457

A 129. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

458

A 129. § (6) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

459

A 129. § (7) bekezdése a 2018: CX. törvény 94. §-ával megállapított szöveg.

460

A 129. § (8) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 134. §-a iktatta be.

461

A 130. § a 2017: LIV. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

462

A 130. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

463

A 74. alcím (131. §) a 2015: XLIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

464

A 131. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 373. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

465

A 131. § (1) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 375. § d) pontja szerint módosított szöveg.

466

A 131. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 373. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

467

A 131. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 375. § b) pontja szerint módosított szöveg.

468

A 132. § a 2015: XLIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

469

A 132. § (2) bekezdése a 2016: XXXVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

470

A 132. § (2a) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 43. §-a iktatta be.

471

A 132. § (2b) bekezdését a 2018: V. törvény 35. § (6) bekezdése iktatta be.

472

A 132. § (3) bekezdését a 2018: CX. törvény 118. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

473

A 75/A. alcímet (132/A. §) a 2015: XLIII. törvény 34. §-a iktatta be.

474

A 132/A. § a 2017: LIV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

475

A 75/B. alcímet (132/B. §) a 2015: XLIII. törvény 34. §-a iktatta be.

476

A 132/B. § a 2018: CX. törvény 117. § 25. és 30. pontja szerint módosított szöveg.

477

A 133. § (1) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 77. § (20) bekezdésével megállapított, a 2015: XLIII. törvény 48. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

478

A 134. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: XLIII. törvény 48. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

479

A 134. § (2) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

480

A 134. § (3) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

481

A 134. § (4) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

482

A 77/A. alcímet (134/A. §) a 2020: XLVII. törvény 28. §-a iktatta be.

483

A 135. § (1) bekezdés c) pontja a 2016: CLXXXIV. törvény 63. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

484

A 135. § (3) bekezdését a 2018: CX. törvény 95. §-a iktatta be.

485

A 136. § (1) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 29. §-ával megállaíptott szöveg.

486

A 137. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

487

A 137. § (4) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 64. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

488

A 137. § (5) bekezdése a 2016: XXXVIII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

489

A 137. § (6) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

490

A 138. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 375. § f) pontja szerint módosított szöveg.

491

A 139. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

492

A 139. § (4) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 159. § c) pontja, a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

493

A 139. § (5) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

494

A 139. § (6) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 44. §-a iktatta be.

495

A 140. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 96. §-ával megállapított szöveg.

496

A 140. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: XCVII. törvény 77. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

498

A 140. § (6) bekezdését a 2016: XXXVIII. törvény 19. §-a iktatta be.

499

A 140/A. §-t a 2014: XVI. törvény 290. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: XLIII. törvény 50. § 11. pontja.

500

A 140/B. §-t a 2014: XCVII. törvény 31. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: XLIII. törvény 50. § 11. pontja.

501

A 140/C. §-t a 2014: XCVII. törvény 31. §-a iktatta be, szövege a 2016: XXXVIII. törvény 31. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

502

A 141. § a 2015: XLIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

503

A 141. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

504

A 141/A. §-t a 2016: CLXXXIV. törvény 45. §-a iktatta be.

505

A 141/B. §-t a 2016: CLXXXIV. törvény 45. §-a iktatta be.

506

A 142. § a 2017: CLXXXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

507

A 142. § (11) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

508

A 85. alcím (143–144/B. §) a 2016: CLXXXIV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

509

A 143. § (1) bekezdése a 2017: LIV. törvény 69. § c) pontja szerint módosított szöveg.

510

A 143. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: LIV. törvény 69. § d) pontja szerint módosított szöveg.

511

A 143. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: LIV. törvény 69. § d) pontja szerint módosított szöveg.

512

A 143. § (2) bekezdés c) pontja a 2017: LIV. törvény 69. § d) pontja szerint módosított szöveg.

513

A 144/B. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

514

A 144/B. § (4) bekezdését a 2018: CX. törvény 97. §-a iktatta be.

515

A 144/B. § (5) bekezdését a 2018: CX. törvény 97. §-a iktatta be.

516

A 146. § (4) bekezdését a 2015: XLIII. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 374. §-ával megállapított szöveg.

517

A 147. § (1) bekezdés d) pontja a 2015: XLIII. törvény 48. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

518

A 148. § (4) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 41. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

519

A 151. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

520

A 151. § (2) bekezdése a 2016: CLXXXIV. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

521

A 151. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 430. § b) pontja szerint módosított szöveg.

522

A 151. § (3) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be.

523

A 151. § (4) bekezdését a 2016: CLXXXIV. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be.

524

A 152. § (2) bekezdés c) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

525

A 152. § (2) bekezdés e) pontja a 2015: XLIII. törvény 48. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

526

A 153. § a 2015: XLIII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

527

A 154. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

528

A 154. § (5) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

529

A 156. § (2) bekezdés c) pontja a 2015: XLIII. törvény 48. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

530

A 159. § (5) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

531

A 160. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 375. § g) pontja szerint módosított szöveg.

532

A 160. § (4) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

533

A 160/A. §-t a 2015: XXXII. törvény 43. §-a iktatta be.

534

A 160/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 375. § h) pontja szerint módosított szöveg.

535

A 160/A. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 375. § i) pontja szerint módosított szöveg.

536

A 160/A. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 375. § j) pontja szerint módosított szöveg.

537

A 160/B. §-t a 2015: XXXII. törvény 43. §-a iktatta be.

538

A 160/B. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 375. § k) pontja szerint módosított szöveg.

539

A 161. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 375. § l) pontja, a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

540

A 161. § (2) bekezdése a 2014: XCVII. törvény 41. § e) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 375. § m) pontja szerint módosított szöveg.

541

A 161/A. §-t a 2018: CX. törvény 98. §-a iktatta be.

542

A 162. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

543

A 162. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

544

A 163. § (4) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

545

A 163. § (7) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 40. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

546

A 163. § (8) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

547

A 164. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

548

A 164. § (3) bekezdését a 2019: CIX. törvény 185. §-a iktatta be.

549

A 165. § (1) bekezdése a 2020: XLVII. törvény 41. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

550

A 165. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: XLVII. törvény 41. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

551

A 165. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

552

A 165. § (5) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

553

A 166. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

554

A 166. § (5) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

555

A 168. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 18. pontja, a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

557

A 168. § (5) bekezdését a 2013: XCVII. törvény 77. § (22) bekezdése iktatta be.

558

A 168. § (6) bekezdését a 2018: CX. törvény 99. §-a iktatta be.

559

A 168. § (7) bekezdését a 2018: CX. törvény 99. §-a iktatta be.

560

A 168. § (8) bekezdését a 2018: CX. törvény 99. §-a iktatta be.

561

A 169. § (2) bekezdése a 2015: XLIII. törvény 48. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

562

A 169. § (4) bekezdését a 2019: CIX. törvény 186. §-a iktatta be.

563

A 170. § (1) bekezdés d) pontját a 2019: CIX. törvény 187. §-a iktatta be.

564

A 98. alcím címe a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

565

A 172. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

566

A 172. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

567

A 172. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (17) bekezdés 11. pontja, a 2018: CX. törvény 5. pontja szerint módosított szöveg.

568

A 172. § (5) bekezdése a 2013: XCVII. törvény 78. § (3) bekezdés n) pontja, a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

569

A 172. § (6) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 9. és 39. pontja szerint módosított szöveg.

570

A 172. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

571

A 172. § (8) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

572

A 173. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

573

A 173. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CCLII. törvény 68. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

574

A 173. § (1a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 68. § (13) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CX. törvény 100. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

575

A 173. § (2) bekezdés c) pontja a 2018: CX. törvény 100. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

576

A 173. § (2a) bekezdését a 2018: CX. törvény 100. § (3) bekezdése iktatta be.

577

A 173. § (2b) bekezdését a 2018: CX. törvény 100. § (3) bekezdése iktatta be.

578

A 173. § (3) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

579

A 173/A. §-t a 2016: CLXXXIV. törvény 48. §-a iktatta be.

580

A 173/A. § (1) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

581

A 173/A. § (2) bekezdése a 2018: CX. törvény 117. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

582

A 174. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 68. § (14) bekezdésével megállapított, a 2018: CX. törvény 117. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

583

A 175. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: CXVII. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

584

A 175. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja a