• Tartalom
Oldalmenü

A 2012. évi CCV. törvény indokolásáról

a honvédek jogállásáról

2012.12.30.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormányzat célul tűzte ki, hogy a Magyar Honvédséget minden tekintetben alkalmassá tegye az Alaptörvényben és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) rögzített alapvető kötelességének teljesítésére, a haza védelmére és az önkéntes kötelezettségvállalásokon, felajánlásokon alapuló feladatok ellátására.
Elkészült, és 2011 nyarán kiadásra került a Magyar Honvédség 2012–2021 közötti időszakra vonatkozó humánstratégiája (a továbbiakban: humánstratégia), mely egységes keretbe foglalja azokat az alapelveket és célokat, melyek biztosítják a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) feladatai ellátásához szükséges humán feltételrendszert. A humánstratégia céljai és elvei olyan értékek mentén kerültek kialakításra, amelyek hozzájárulnak a Honvédség nemzeti intézményi jellegének megerősítéséhez.
A honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) 2013. július 1-jei hatálybalépéssel a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény helyébe lépő új katonai szolgálati törvény elfogadását kezdeményezi.
Célja elsődlegesen a katonai szolgálattal, mint sajátos közszolgálattal együtt járó többletkötelezettségek és többletjogosultságok harmonizált, a társadalmi, a nemzetközi és a jogi környezet kihívásainak megfelelő szabályozása. A Javaslat olyan feltételeket kíván rögzíteni, amelyek biztosítják, hogy a Honvédség feladatrendszerének ellátáshoz szükséges számú és összetételű, megfelelően képzett és kiképzett, motivált, elhivatott katonaállománnyal rendelkezzen. A hatékony működés érdekében szabályozási alapelv volt a korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek takarékos felhasználása, a személyügyi folyamatok racionalizálása, valamint a törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök rendeleti szintre utalása. Ez utóbbira figyelemmel a Javaslat a törvényi szintű szabályozást nem igénylő kérdésekben részletes rendeletalkotási felhatalmazást biztosít egyrészről a Kormány, másrészről a honvédelemért felelős miniszter részére.
A Honvédség feladatainak végrehajtása nem tehető függővé a katona egyéni érdekeitől, az egyéni érdeket megelőzi a szolgálati érdeke. A szolgálati érdek a szolgálati viszonyban az állam oldalán megjelenő olyan közérdekek együttese, amely a honvédelem nemzeti ügyének alkotmányos kötelezettségként történő kielégítésére irányul, és a Honvédség rendeltetés szerinti feladatainak végrehajtásában ölt testet. A Javaslat alapelve a szolgálati érdek elsődlegessége, törekedve az egyéni érdek és a szolgálati érdek maximális összehangolására, de kifejezve azokat a sajátos helyzeteket, amikor a katona egyéni érdekeivel szemben a honvédelem érdekének kell érvényesülnie. Fontos azonban kiemelni, hogy a Javaslatban és a végrehajtási szabályokban is megjelennek egyes munkáltatói jogkörök beleegyezéshez, vagy kérelemhez kötött gyakorlása, továbbá a Javaslat más jogállási törvényekhez hasonlóan több olyan garanciális rendelkezést is tartalmaz, amelyek célja a szolgálati jog területén a család és a házasság védelme, a szülők állam által történő segítése, valamint egyes védendő foglalkoztatási csoportokra vonatkozó eltérő szabályok meghatározása.
A Javaslat, mint általános foglalkoztatási szabály figyelemmel van az új munka törvénykönyvére (a továbbiakban: Mt.), mint a versenyszféra alapjára. Tekintettel azonban a szolgálati viszony sajátos közszolgálati jellegére, a Javaslat közelebb áll a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényhez (a továbbiakban: Kttv.), jogintézményeit – a közszolgálati életpályák összehangolására vonatkozó követelményt szem előtt tartva, a célok megvalósítása érdekében – azonban csak annyiban veszi át, amennyiben az megfeleltethető a katonai szolgálatra jellemző sajátosságoknak. Hasonló alapelvek érvényesülnek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény rendelkezéseivel való összehasonlításban is.
A Javaslat szerkezetileg általános és – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) hivatásos állományú tagjaira, a külföldi szolgálatra, az önkéntes tartalékos katonákra, a nyugállományú katonákra, a honvéd tisztjelöltekre és a honvédaltiszt jelöltekre vonatkozó – különös fejezetekből épül fel.
Az általános fejezetek meghatározzák az alapvető általános rendelkezéseket, a jellemzően minden honvédre nézve kötelező magatartási szabályokat, a szolgálati viszony létesítésével, módosításával, megszűnésével, illetve megszüntetésével, tartalmával, a szolgálatteljesítési idővel, az illetmény-, a támogatási és a juttatási rendszerrel, a fegyelmi, a kártérítési felelősséggel, a méltatlansággal, valamint a jogorvoslati jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény (a továbbiakban: Nbtv.) rögzíti, hogy a KNBSZ hivatásos állományú tagja a Honvédség állományába tartozik, szolgálati viszonyára a hivatásos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Elismerve a nemzetbiztonsági feladatok ellátásával összefüggő szolgálati viszony sajátosságait a Javaslat XVI. Fejezete megállapítja a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő katonákra irányadó különös szabályokat.
A külföldi szolgálat – a jellegétől függően – a hazai szabályoktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő szabályok alkalmazását teszi szükségessé. Ennek jogi alapját biztosítja a XVII. Fejezet. A Javaslat részletesen kitér az önkéntes tartalékos katonák speciális jogállására, melynek jogszabályi alapja az Alaptörvényben és a Hvt.-ben is meghatározásra került. Az önkéntes tartalékos katona szerződésben vállalja azt, hogy katonai szolgálat teljesítésére készen áll (rendelkezésre állási időszak), továbbá, hogy meghatározott ideig – általában néhány hétig, legfeljebb néhány hónapig – tényleges katonai szolgálatot teljesít (tényleges szolgálatteljesítés időszaka, honvéd jogállás). Mindezekre figyelemmel a Javaslat XVIII. Fejezete az önkéntes tartalékos katonákra irányadó különös szabályokat tartalmazza. Figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló nem minősül honvédnek, a többi állampolgárhoz hasonlóan éli civil életét, dolgozik civil munkahelyén, a törvény hatálya ezen időszakra csak kivételesen ír elő alkalmazandó rendelkezéseket.
A Javaslat biztosítja a katonagenerációk közötti szolidaritás és a nyugállományú katonák iránti elkötelezettség törvényi kereteit, azonban ennek részletes szabályai – tekintettel arra, hogy az nem törvényhozási tárgykör – végrehajtási rendeletekben kerülnek megállapításra.
A Javaslat XX. és XXI. Fejezete – jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel indokolt pontosításokkal – a hatályos szabályozást emeli át: a Javaslat a tisztjelölti és az altisztjelölti szolgálati viszony sajátosságait határozza meg azzal, hogy a honvéd tisztjelöltek hallgatói jogviszonyára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényt és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, a honvédaltiszt jelöltek tanulói jogviszonyára a nemzeti köznevelésről szóló törvényt és a szakképzésről szóló törvényt kell alkalmazni.
A Javaslat tartalmazza a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslattal összefüggésben indokolttá vált egyes törvények módosítását is. A módosítások egy része a honvédek jogállásáról szóló új törvény címének átvezetése miatt vált szükségessé, másik része az egyes törvények közötti koherenciát biztosítja. A tartalmilag összefüggő rendelkezések tekintetében a Javaslat érdemi változtatásokat is tartalmaz, többek között felhatalmazásokat pontosít.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Hvt. 80. § f) pontja szerint honvéd rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges állományú tagja. Erre figyelemmel a Javaslat személyi hatálya a hivatásos és a szerződéses állományú katonákra, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra, a honvédtisztjelöltekre, és a honvéd altisztjelöltekre terjed ki.
A Javaslat szűk körben jogosultságot, illetve kötelezettséget állapít meg az önkéntes tartalékos katonára a rendelkezésre állás időszakában, a nyugállományú katonára, valamint az állomány tagja és a nyugállományú katona közeli hozzátartozójára, valamint a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesített személyekre és közeli hozzátartozójukra.
a 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos jogalkalmazás elősegítése érdekében meghatározzák a Javaslat által használt, a szolgálati jog alapját jelentő fogalmak alapvető tartalmát.
a 3. §-hoz
A Javaslat rögzíti a szolgálati viszony alanyait, és a katonai szolgálat fokozott áldozatvállalással járó sajátos közszolgálati jellegét. A szabályozás a Kttv.-hez hasonlóan sarokkövének tekintette, hogy a szolgálati viszony nem egymás mellé rendelt felek kötöttségektől mentes egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, ezért a Javaslat külön is nevesíti, hogy a felek megállapodása akkor térhet el a törvénytől, ha ezt a törvény kifejezetten megengedi.
A Javaslat szerint sajátos szolgálati viszonynak minősül az önkéntes tartalékos szolgálati viszony, a tisztjelölti szolgálati viszony, az altisztjelölti szolgálati viszony, amelyben mindkét felet jogszabályban, szerződésben vagy ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A Javaslat külön kiemeli, hogy a honvédtisztjelölt és a honvéd altisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a választott katonai életpályára történő felkészülés.
a 4. §-hoz
A munkáltatói jogkör mindazon jogok összessége, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz, így különösen a szolgálati viszony létesítése, módosítása és megszüntetése, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési felelősség megállapítása, egyes jogorvoslatok elbírálása. Tekintettel arra, hogy a Javaslat sajátos közszolgálati jogviszonyt szabályoz, ezért a törvény – a hatályos szabályozás által használt alapvetően közjogi fogalmak, mint az állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró, az elöljáró parancsnok, a feljebbvaló, a felettes helyett – egységesen a „munkáltatói jogkört gyakorló” megnevezést alkalmazza.
A Javaslat a munkáltatói jogkört gyakorlók közül kiemeli a minisztert, és a hatáskörébe tartozó munkáltatói döntéseket külön mellékletben foglalja össze. A KNBSZ hivatásos állományú tagja tekintetében miniszteri munkáltatói jogkört állapít meg az Nbtv. is.
A Javaslat a további munkáltatói jogkörök, a munkáltatói részjogkörök, azok gyakorlójának, és gyakorlásuk rendjének meghatározását végrehajtási rendeleti szintre telepíti, és lehetővé teszi azoknak meghatározott szempontok szerinti differenciálását.
az 5. §-hoz és a 192. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat általános magatartási követelményeket fogalmaz meg, hangsúlyozva a szolgálati érdek érvényesülésének, a Honvédség tekintélyének és a Honvédség iránt tanúsított közbizalom megóvásának elsődlegességét. A Javaslat e körben megjeleníti többek között a jóhiszeműség és a tisztesség elvét, a felek együttműködési kötelezettségét, a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát.
A Javaslatban a „tisztesség elve” kifejezés mindkét fél oldaláról követelményt fogalmaz meg: a tisztesség ebben a kontextusban nem más, mint a másik fél érdekeinek figyelembevétele, amelynek a szolgálati viszony minden létszakában jelen kell lennie. Ez az általános követelmény a Javaslatban – ahol annak kiemelése szükséges – az egyes intézményeknél külön is megjelenik.
A Javaslat alapelvként ismeri el, hogy a KNBSZ hivatásos állományú tagja – a nemzetbiztonsági tevékenységhez kötődő jogállására figyelemmel – a nemzetbiztonsági érdek elsődlegességét szem előtt tartva teljesíti szolgálatát.
a 6. §-hoz
Az egyenlő bánásmód követelménye a munkajogban meghatározó jelentőségű. Ezt a követelményt 2003 óta külön törvény szabályozza. Az egyenlő bánásmód követelményrendszerén belül kiemelt szerepe van a munka díjazásával összefüggő bármilyen jellegű és tartalmú diszkrimináció megakadályozásának. Az egyenlő, és az egyenlő értékűnek minősített munkáért egyenlő bér elve hangsúlyozottan jelen van a közösségi jogban is. Az egyenlő bánásmód követelménye tárgyában megszületett egyik első irányelv [75/117/EGK] rendelkezett részletesen az egyenlő munka kritériumrendszeréről, valamint határozta meg részletesen a bér fogalmát. Ezek a fogalmak és a kapcsolódó követelmények jelennek meg a Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelvében, amely a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szól.
Az esélyegyenlőségről szóló törvény előírja, hogy a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét a foglalkoztatási jogviszonyokban, így köztük a szolgálati viszonyban köteles megtartani, valamint rendezi, hogy mi nem minősül e követelmény megsértésének. Hasonlóan más jogállási törvényekhez a Javaslat külön is rögzíti az egyenlő bánásmód követelményét. Bár a Javaslat nem emeli ki, de a rendelkezést alkalmazni kell különösen az illetményre és a szolgálat egyenlő értékének megállapítására is.
a 7. §-hoz
A jognyilatkozatok tekintetében a Javaslat főszabályként rögzíti az írásbeliség követelményét, és az indokolási kötelezettséget.
A munkáltatói döntéshozatal egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése érdekében a Javaslat továbbra is lehetőséget biztosít a döntési lapon történő döntéshozatalra.
A Javaslat a jogról lemondó vagy abból engedő jognyilatkozatok tekintetében előírja az írásbeliség követelményét, és megtiltja annak kiterjesztő értelmezését.
a 8. §-hoz
A Javaslat szerint közöltnek kell tekinteni az írásbeli jognyilatkozatot, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. Az átvétel megtagadása vagy szándékos megakadályozása a jogosult, illetve más személy részéről nem befolyásolja a közlés hatályosulását. Vita esetén a jognyilatkozatot tevő köteles azt bizonyítani, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.
a 9. §-hoz és a 192. § (2) bekezdéséhez
A Javaslat a Honvédség képviseletében történő jognyilatkozat megtételére a munkáltatói jogkört gyakorlót jogosítja fel.
A Javaslat rögzíti, hogy a szolgálati viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő, a jogról lemondó, vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag személyesen tehető meg, míg egyéb jognyilatkozatok tekintetében a képviselet módja rendeleti szinten kerül megállapításra. A képviselő személyét illetően a Javaslat nem tartalmaz megkötést, a képviselet alakszerűségét miniszteri rendelet határozza meg.
A KNBSZ hivatásos állományú tagja tekintetében a Javaslat – szolgálati viszonya sajátosságára figyelemmel – előírja, hogy jognyilatkozatát kizárólag személyesen teheti meg. A Javaslat rendezi a szakszervezeti, és a kari hallgatói önkormányzat általi képviselet szabályát.
a 10–12. §-hoz
A Javaslat a jognyilatkozatok érvénytelensége körében rendelkezik a megtámadható, valamint a semmis jognyilatkozatokról, továbbá az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszony jogkövetkezményeiről. A Javaslat felsorolja a megtámadhatósági és semmisségi okokat, meghatározza a megtámadásra nyitva álló határidőt, semmisség esetén pedig kimondja, hogy azt határidő nélkül és hivatalból kell figyelembe venni.
a 13. §-hoz
A hatályos szabályozással megegyezően rendezi a Javaslat a munkajogi igénnyel kapcsolatos elévülési időt, jogkövetkezményeit, az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó rendelkezéseket.
a 14. §-hoz
A Javaslat – más jogállási törvényekhez hasonlóan – tájékoztatási kötelezettséget ír elő a szolgálati viszony létesítésével, módosításával, vagy megszüntetésével, továbbá a Javaslatban meghatározott más lényeges jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése tekintetében.
A felek közötti együttműködés követelményéből, de a tájékoztatás rendeltetéséből is következik, miszerint azt olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a tájékoztatással érintett fél jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését.
A Javaslat a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi alapokat tartalmazza. A részletes szabályok megállapítása – a Kttv.-vel összhangban – végrehajtási rendeleti tárgykör.
a 15–16. §-hoz
A Javaslat – a kialakult bírói gyakorlattal egyezően – meghatározza a határidő fogalmát, valamint a határidő és a határidőnek nem minősülő időtartam számítására vonatkozó szabályokat.
A határidőnek nem minősülő időtartam – mint például a próbaidő vagy a szolgálatteljesítési időkeret – időtartamának számításánál a naptár az irányadó. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott év január hó 1. napjával kezdődő és egy éves határozott időre szóló szerződéses szolgálati viszony nem a következő év januárjának első munkanapján, hanem az adott év december 31. napján szűnik meg a kikötött idő lejártának jogcímén.
a 17–25. §-hoz és a 192. § (3)–(5) bekezdéséhez
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” A Javaslat ezzel összhangban tartalmazza az egyes alapvető jogok – különösen a személyi szabadság, a tartózkodási hely szabad megválasztása, a gyülekezési jog, a vélemény-nyilvántartás szabadsága – korlátozásának általános és különös eseteit.
A nemzetbiztonsági feladatok teljesítése az általános szabályokon túl további korlátozások meghatározását teszi szükségessé: a Javaslat többek között bejelentési kötelezettséget ír elő a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenésre, a külföldre utazásra, valamint meghatározott személyi, családi, jövedelmi és vagyoni viszonyok tekintetében. A Javaslat egyensúly biztosítására törekszik a jogkorlátozások és a speciális szolgálat jellegéből eredő követelmények érvényesítése között. Ennek érdekében – többek között – a külföldre utazás határidejénél megkülönbözteti a szövetséges és az egyéb államokat, valamint lehetővé teszi a határidőtől való eltérést.
A külföldi szolgálati feladatok jellegére tekintettel a Javaslat szabályozza a külföldi katonai rendész eljárását, a műveleti területen a szabad mozgáshoz való jog korlátozhatóságát, valamint a tartózkodási hely szabad megválasztásának korlátozását, amely a külföldi műveletben való részvételre tervezett állomány gyors rendelkezésre állását alapozza meg.
A Javaslat az önkéntes tartalékos katona tekintetében a más kereső tevékenységet folytatására, és az összeférhetetlenségre vonatkozó korlátozás, valamint az ún. helyben lakási kötelezettség alkalmazhatóságát kizárja.
a 26–30. §-hoz
A Javaslat meghatározza az állomány tagja, a Honvédség, valamint az érdek-képviseleti szervezetek, ezen belül is kiemelten a szakszervezetek kapcsolatrendszerének alapvető, általános érvényű szabályait. E kapcsolatrendszerrel összefüggésben a XVI. Fejezet egyes rendelkezések alkalmazását kizárja, valamint a nemzetbiztonsági érdekre figyelemmel indokolt eltéréseket állapít meg.
A Javaslat garanciális szabályként a szakszervezeti tag védelme érdekében rögzíti, hogy a Honvédség nem kötelezheti arra, hogy szakszervezethez való hovatartozásáról nyilatkozzon, továbbá szolgálati viszony létesítését, fenntartását, jogosultságot vagy juttatást nem teheti függővé attól, hogy az érintett valamely szakszervezetnek tagja-e.
A Javaslat szabályozza a szakszervezeti tagdíjfizetéssel kapcsolatos alapvető szabályokat, valamint definiálja a szakszervezeti érdekegyeztetés alapvető formáit és annak kereteit.
A Javaslat szerint a szakszervezet a tagját szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben joggyakorlásának elősegítése, gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából képviselheti, melyről az állomány tagja, az önkéntes tartalékos katona, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altisztjelölt gondoskodik. A KNBSZ hivatásos állományú tagja esetén e rendelkezés nemzetbiztonsági érdekre tekintettel nem alkalmazható.
A Javaslat meghatározza, hogy közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott tisztséget betöltő tag szolgálati viszonyának a megszüntetéséhez, kivéve akkor, ha a felmentés kötelező. A Javaslat részletesen meghatározza a szakszervezeti képviselők szolgálatteljesítési időkedvezményét azzal, hogy annak pénzben történő megváltására nincs lehetőség.
A Javaslat meghatározza az érdekegyeztetés ágazati kereteit. Ennek alapvető fóruma az ágazati érdekegyeztető tanács. A tanács működésének alapvető szabályait a miniszter és az érdekegyeztetésben résztvevő felek által megkötött megállapodás határozza meg.
a 31.§-hoz, a 33–34. §-hoz és a 37. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szolgálati viszony létesítésének, és a szolgálati beosztás betöltésének általános feltételeit. E rendelkezéseket az önkéntes tartalékos katonára, a honvédtisztjelöltre és a honvédaltiszt jelöltre is megfelelően alkalmazni kell, a különös szabályokban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel.
A Javaslat lehetővé teszi a megüresedett vagy megüresedő szolgálati beosztás pályázati eljárással történő betöltését. A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet, a KNBSZ tekintetében a főigazgató határozza meg.
A Javaslat szabályozza, hogy az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatok, tények igazolásáért ki a felelős.
a 32. §-hoz
A hivatásos szolgálati jogviszony határozatlan, míg a szerződéses szolgálati viszony határozott időre létesül. A Javaslat meghatározza a hivatásos állományba vehető személyek körét, valamint azt, hogy e szabálytól csak törvényben lehet eltérni.
A Javaslat állománycsoportok szerint differenciáltan rögzíti a szerződéses szolgálati viszony legrövidebb időtartamát, és azokat az eseteket, amikor ettől el lehet térni. Ez utóbbi körbe tartozik az állomány tartósan távollévő tagjának helyettesítésére, a nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására, továbbá a tartós külföldi szolgálat időtartamára létesített szerződéses szolgálati viszony.
Az önkéntes tartalékos jogviszony létesítésére, időtartamára a XVIII. Fejezetben foglalt különös szabályokat kell alkalmazni.
a 35. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a szolgálati viszony létesítése állományba vétellel történik. Ennek módja azonban eltér a hivatásos és a szerződéses katonák tekintetében, mert az állományba vétel hivatásos katonák esetén állományba vételi okmánnyal, szerződéses katonák esetén pedig szerződéssel valósul meg. A Javaslat rögzíti a jognyilatkozatok legfontosabb tartalmi elemeit.
a 36. §-hoz
Az állományba vételtől elkülönülő személyügyi döntés az első rendfokozatba és az első beosztásba kinevezés, amely kinevezési okmánnyal történik. A Javaslat meghatározza a kinevezési okmány legfontosabb tartalmi elemeit, a KNBSZ hivatásos állományú tagja esetén rögzíti az eltérés lehetőségét.
A Javaslat meghatározza a munkáltatót terhelő, egyes kapcsolódó kötelezettségeket.
a 38. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a hivatásos állományba a honvédtisztjelölt, a honvédaltiszt jelölt, valamint az állomány meghatározott feltételeknek megfelelő tagja vehető, esetükben a „katonai előéletre” tekintettel a próbaidő kikötését a Javaslat mellőzi.
A szerződéses állomány tekintetében a próbaidő kikötése kötelező, az időtartama azonban a korábbi katonai szolgálat függvényében differenciált. A munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörben hat hónapig terjedő próbaidőről dönthet akkor, ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel létesül.
Hivatásos állományba történő visszavétel során mérlegelési jogkörben szintén legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, ha azonban az érintett szolgálaton kívülinek minősül, próbaidőt nem kell kikötni. Nem köthető ki próbaidő a nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására kötött szerződés esetén.
A Javaslat a próbaidő meghosszabbíthatóságát, valamint szerződéshosszabbítás esetén a próbaidő kikötését garanciális jelleggel kizárja.
A Javaslat továbbra is lehetővé teszi a szolgálati viszony próbaidő alatti azonnali megszüntethetőségét, valamint meghatározza ennek jogkövetkezményeit, így többek között a próbaidős katonai rendfokozat elvesztését akkor, ha az állomány tagja ezzel rendelkezik.
Az önkéntes tartalékosok tekintetében a Javaslat kötelezően előírja legalább 3, de legfeljebb 6 hónap próbaidő kikötését, kivéve, ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor.
A Javaslat XX. és a XXI. Fejezete meghatározza a honvédtisztjelölt és a honvéd altisztjelölt próbaidejére vonatkozó különös szabályokat.
a 39–40. §-hoz
A Javaslat szerint rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot a közkatona és a szerződéses pályakezdő. Az érintett személyi kör egyértelműen elhatárolható: közkatona a legénységi állomány tagja, míg a szerződéses pályakezdő a tiszti, vagy az altiszti állomány azon tagja, aki első alkalommal létesít szerződéses szolgálati viszonyt. A rendfokozat nélküli jogállás határozott ideig tart: közkatona esetén egy év, szerződéses pályakezdő esetén az alapkiképzés teljesítéséig.
A Javaslat meghatározza a kezdő rendfokozatokat és a hivatásos állományba való visszavételkor megállapítható rendfokozatokat, továbbá az ezektől való eltérés törvényi kereteit.
a 41. §-hoz
A katonai szolgálat közhatalmi, közbizalmi jellegére tekintettel a Hvt. és a Javaslat – egymástól elkülöníthetően – tartalmazza az eskütételi kötelezettséget. A honvéd a szolgálati viszony önkéntes vállalásakor esküjével tudomásul veszi jogainak az általánosnál nagyobb mértékű korlátozását, így azt is, hogy a törvényben meghatározott esetekben egyéni érdeke hátrányba kerülhet a szolgálat érdekével szemben.
A Javaslat ehhez kapcsolódóan meghatározza az eskü időpontját, a tiszti, altiszti és a koronaőri eskü szövegét, és kimondja, hogy az eskü elmaradása érvénytelenséget eredményez. A honvéd eskü szövegét a Hvt. 40. § (3) bekezdése tartalmazza.
a 42–44. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a szolgálati viszony módosításának legfontosabb eseteit.
A szabályozás alapelve, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló döntését a szolgálat érdekében hozza meg, ahhoz az állomány tagjának beleegyezése, vagy kérelme akkor szükséges, ha azt jogszabály előírja. A szolgálati érdek törvényi szintű megjelenítése biztosítja a munkáltatói jogkört gyakorló részére a katonai feladatok indokolt és szükségszerű ellátása érdekében nélkülözhetetlen döntések meghozatalát, személyi feltételek és körülmények biztosítását. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat általános jelleggel körülírja a szolgálati érdek fogalmát, azonban – a Honvédség által végrehajtandó feladatok összetettségére, különbözőségeire tekintettel – annak teljes körű, taxatív definiálása nem lehetséges. Ettől függetlenül a szolgálati érdekre hivatkozás nem parttalan: a munkáltató a beleegyezéshez vagy kérelemhez nem kötött esetekben sem hozhat bármikor, bármilyen okból a szolgálati érdekre hivatkozva önkényes döntést, mert alapelvként érvényesül – többek között – a rendeltetésellenes joggyakorlás, a joggal való visszaélés tilalma, a tisztesség elve, továbbá a szolgálati érdek „fennállásáért” az elrendelő végső soron büntetőjogi felelősséggel is tartozik.
A Javaslat előírja, hogy a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell a szolgálati beosztásba helyezés feltételeit, a munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettséget, és meghatározott rendben ellenőrizhető a büntetlen előéleti követelménynek való megfelelés.
a 45. §-hoz
A szerződéses állományba vétel alapokmányát jelentő szerződés tartalmi elemeit a felek közösen módosíthatják.
A Javaslat a szerződéses katonák szerződésmódosításának két legfontosabb esetét különbözteti meg: egyrészről a vállalt szolgálati idő meghosszabbításával járó ún. szerződéshosszabbítást, másrészről az állománycsoport-váltásra irányuló módosítást.
A közös megegyezés hiányában nem minősül a szerződéshosszabbításnak, ha a szerződéses katona által vállalt szolgálati idő a törvény erejénél fogva hosszabbodik meg.
Jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a Javaslat a szerződéshosszabbítást kizárólag a vállalt szolgálati idő lejártát követő nappal, mint fordulónappal teszi lehetővé. Meghatározott feltételek fennállása esetén – a szerződéshosszabbítás alapján – a szerződéses katona szerződéshosszabbítási díjra válik jogosulttá.
A Javaslat a külföldi szolgálathoz kapcsolódóan sajátos rendelkezéseket rögzít: ha a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje a külföldi szolgálatra vezénylés ideje alatt jár le, a kiutazását megelőzően a felek a szerződést legalább a külföldi szolgálat idejére közös megegyezéssel módosítják. Ha előre nem látható körülmények miatt a kiutazást megelőzően erre nem kerülhetett sor, a szerződés – szerződésmódosítás nélkül, a munkáltatói jogkört gyakorló döntése függvényében – a törvény erejénél fogva hosszabbodik meg a Javaslatban meghatározott időtartamra.
A Javaslat tartalmazza az önkéntes műveleti tartalékos szerződésben vállalt szolgálati idő szerződésmódosítással történő meghosszabbíthatóságát.
a 46. §-hoz
A Honvédség állományába tartozó, azonban honvédségi szervezetnél szolgálati beosztást be nem töltő személyek meghatározott feltételek fennállása esetén, meghatározott időtartamra rendelkezési állományba helyezhetők, és ott tarthatók. A Javaslat ezeket a jogcímeket összesíti, és eljárási rendet határoz meg ezek megszűnése, megszüntetése esetére.
a 47. §-hoz
A Javaslat fenntartja azt a szolgálati nyugdíjrendszer megszűnésére figyelemmel 2012. január 1-jén a tartalékállományra vonatkozó előírások alternatívájaként bevezetett sajátos védelmi szabályt, amely a hivatásos állomány törvényi feltételeknek megfelelő tagja kérelmére önálló rendelkezési állományba helyezési jogcímeket állapít meg. Ha az állomány tagja nem él e lehetőséggel, szolgálati viszonya felmentéssel megszüntetésre kerül. A rendelkezési állomány a kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a törvényben meghatározott időtartamig tart. A rendelkezési állomány megszűnése vagy megszüntetése esetén – az áthelyezés kivételével – a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg. Az áthelyezés elősegítése érdekében az adatkezelő honvédségi szervezet kijelölését, az adatátadási kötelezettséget, az átadásra kerülő adatok körét külön törvény határozza meg.
a 48. §-hoz
A szolgálati nyugdíjrendszer megszűnésére figyelemmel 2012. január 1-jén lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állomány jogintézményének bevezetését kezdeményezte a szolgálatteljesítés és a nyugdíjba vonulás közötti átmenet elősegítése érdekében. E szabályozást a Javaslat változatlan tartalommal fenntartja.
A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését a szolgálat felső korhatára előtt öt évvel a hivatásos állomány legalább harminc év szolgálati idővel rendelkező tagja kérheti, vagy szolgálati érdekből a hivatásos állomány e tagja helyezhető át.
A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett személy főszabály szerint nem teljesít szolgálatot, kizárólag az Alaptörvényben meghatározott, különleges jogrend bevezetését igénylő körülmények esetén hívható szolgálatba, így járandóságára és szabadságára sajátos rendelkezések irányadók.
E rendelkezéshez a Javaslat 2014. december 31-ig az állományra nézve kedvező átmeneti szabályt állapít meg.
a 49. §-hoz
A Javaslat eredeti szolgálati beosztásban történő meghagyása mellett lehetővé teszi az állomány tagjának szolgálati feladat végrehajtására történő vezénylését. A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest kisebb mértékben szigorítja a rendelkezési állományba tartozók szolgálati feladatra történő vezénylését. A Javaslat garanciális szabályokat állapít meg a más helységbe történő vezénylésre, valamint a védendő foglalkoztatási csoporttal kapcsolatban.
az 50. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a Magyarországon települő katonai szervezet állományában történő szolgálatteljesítés rendelkezési állományba helyezéssel és vezényléssel valósul meg. A Magyarországon történő, de nemzetközi jellegű szolgálatteljesítésre irányadó szabályok részben megegyeznek a más szervhez és a külföldi szolgálatra történő vezénylés törvényi kereteivel.
A többletkötelezettségek ellentételezéseként a Javaslat a Magyarországon települő katonai szervezet állományában szolgálatot teljesítők részére illetménykiegészítést és szövetségesi együttműködési pótlékot is biztosít.
az 51–52. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza azon honvédségi szervezetnek nem minősülő szervek, szervezetek az ún. más szervek körét, amelyeknél az állomány tagja szolgálatot teljesíthet. A korábbi felsorolásban szereplő egyes más szervek (ügyészi szervezet, bírósági szervezet) tekintetében jelentős jogszabályi változások történtek, ezért a Javaslat kisebb pontosításokat kezdeményez a más szervnél történő szolgálatteljesítés törvényi kereteinek, illetve az attól történő eltérés lehetőségének meghatározása során. Új elem, hogy a Javaslat szerint a KNBSZ már nem más szerv, ennek érdekében a Javaslat a vezénylés és a rendelkezési állomány önálló jogcímét is nevesíti.
A Javaslat szerint a más szervnél történő szolgálatteljesítés alapja – a hatályos szabályokkal egyezően – a miniszter és a más szerv vezetője által kötött megállapodás, melyhez az állomány tagja beleegyezése szükséges. Mindehhez önálló jogcímen továbbra is rendelkezési állományba helyezés, és vezénylés kapcsolódik.
A szabályozás fontos eleme annak elhatárolása, hogy az egyes munkáltatói jogok gyakorlása, az állomány tagjára irányadó előírások – így az illetményére és az illetményen kívüli juttatásaira való jogosultság, a szabadságok megállapításának és kiadásának rendje, a fegyelmi és a kártérítési felelősség, az elismerések elnyerése – hogyan alakulnak a Honvédség és a más szerv között.
az 53–54. §-hoz
A Javaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen történő szolgálatteljesítés tekintetében fenntartja a hatályos szabályozást: a katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény a törvény alkalmazásában továbbra sem minősül más szervnek, ezért az ott történő foglalkoztatás változatlanul önálló jogcímen történő rendelkezési állományba helyezéssel és vezényléssel valósul meg.
az 55. §-hoz
A Javaslat szerint az állomány tagja átmenetileg megbízható ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, a kormányzati szolgálati, vagy a közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával. A Javaslat a megbízás egyes eseteinél lehetővé teszi az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítést, valamint ennek függvényében meghatározza a díjazás szabályait. A megbízási díj kifizetése a Javaslat által nevesített esetekben kizárt.
az 56–57. §-hoz
A Javaslat e szakasza a határozott időre szóló kinevezés és előléptetés jogintézményének megteremtését kezdeményezi. Ennek keretében a Javaslat egyrészről előírja a Honvéd Vezérkar főnöke kinevezésének határozott időhöz kötését, korlátozott meghosszabbíthatóságát, megszűnésének, megszüntethetőségének esetköreit. Másrészről a Javaslat új elemként tartalmazza az ún. mozgó, azaz a viselt rendfokozatnál ideiglenesen magasabb vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításának törvényi lehetőségét a Magyarországon települő katonai szervezetnél, a más szervnél, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítésre, valamint a külföldi szolgálatra vezényléshez kapcsolódóan.
az 58. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozás fenntartásával szabályozza a szolgálati viszony szünetelésének időtartamát, jogkövetkezményeit.
az 59. §-hoz
A szolgálati viszony megszűnésének és megszüntetésének intézményei körében a Javaslat több tekintetben megváltoztatja a hatályos szabályozást. A változtatások indoka elsősorban a jogalkalmazásban mutatkozó ellentmondások kiküszöbölése, a gyakorlatban kialakult igények kielégítése.
A Javaslatban – más jogállási törvényekhez hasonlóan – egyrészről szétválasztásra kerülnek a szolgálati viszony megszűnésének, valamint megszüntetésének esetei, másrészt egyes jogcímek jogi megítélése módosításra kerül. A szolgálati viszony megszűnése azt jelenti, hogy a felek erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, objektív körülmények bekövetkezésével a foglalkoztatási jogviszony automatikusan megszűnik. A szolgálati viszony megszüntetése esetén a fél vagy a felek megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot tesznek, vagy megállapodást kötnek.
A Javaslat meghatározott feltételek, körülmények fennállása esetén a megszűnés, megszüntetés egyes jogcímeinek alkalmazását kizárja. Erre figyelemmel a Javaslat kimondja, hogy a méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő harminc napig a szolgálati viszony nem szüntethető meg, továbbá nem szűnik meg a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltével. További korlátozás, hogy a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltével nem szűnik meg a szolgálati viszony, ha a felek a szerződésben vállalt szolgálati időt a szerződés módosításával meghosszabbítják, vagy a szerződéses állomány tagja olyan feladat végrehajtásban vesz részt személyesen, amikor a hivatásos katona szolgálati viszonyát lemondással nem szüntetheti meg.
Ezekben az esetekben a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje – a felek közös megegyezéssel történő szerződésmódosítása és a szerződéshosszabbítási díjra való jogosultság nélkül – a törvény erejénél fogva hosszabbodik meg, kivéve, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel, a szolgálati viszony a szerződésben megállapított határozott idő letelte szerinti megszűnését megállapítja.
A szolgálati viszony megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket – a különös fejezetekben megállapított szabályok figyelembevételével – az önkéntes tartalékos katonára, a honvédtisztjelöltre és a honvédaltiszt jelöltre is alkalmazni kell.
a 60. §-hoz
A Javaslat szerint a szolgálati viszony közös megegyezéssel bármikor megszüntethető (például a felmentési védelem időtartama alatt is). A közös megegyezést bármelyik fél kezdeményezheti. Kivételes szabály, hogy a megegyezés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg azzal, hogy az általános magatartási követelmények ebben az esetben is érvényesülnek. A közös megegyezésből ki kell tűnnie a felek egyértelmű akaratának, valódi szándékának, valamint a megszüntetés időpontjának.
a 61. §-hoz
A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyáról egyoldalú jognyilatkozatával lemondhat. A lemondás érvényességéhez nem szükséges a munkáltató elfogadó nyilatkozata. A lemondási nyilatkozatot írásba kell foglalni, indokolni azonban nem kell, de abból világosan ki kell tűnnie, hogy az érintett a jogviszonyáról lemond. A Javaslat kimondja, hogy a lemondást követően a hivatásos állomány tagja kizárólag szerződéses állományba vehető vissza.
A Javaslat által meghatározott időszakokban a szolgálati viszony lemondással történő megszüntetése kizárt.
A lemondás szabályait megfelelően alkalmazni kell a szerződéses állomány tagja által történő egyoldalú szerződésbontásra is.
a 62–64.§-hoz
A Javaslat részletesen felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a szolgálati viszony felmentéssel megszüntethető, vagy meg kell szüntetni, valamint egyes okok esetén meghatározza azok bekövetkeztének feltételeit, jogkövetkezményeit.
A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni, melyből a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A munkáltatói jogkör gyakorlóját terheli a felmentés indoka valódiságának és okszerűségének bizonyítása.
a 65–66. §-hoz
A Javaslat meghatározza a felmentési idő tartamát, és rendelkezik az azzal összefüggő egyéb kérdésekről, így például szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés, valamint a mentesítés idejére járó távolléti díj folyósításának szabályairól.
a 67. §-hoz
A Javaslat meghatározott esetekben és időtartamra felmentési védelmet biztosít az állomány tagja részére.
Javaslat a családok védelme és a generációk közötti együttműködés elősegítése érdekében előírja, hogy nem szüntethető meg felmentéssel a szolgálati viszony a várandósság idején, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott illetmény nélküli szabadság, és illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig, a beteg gyermek ápolása, továbbá a közeli hozzátartozó gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság időtartama alatt.
Az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélküli, a gyermek hároméves koráig tartó védelem azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
Ha az illetmény nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, a védelem az anyát illeti meg.
a 68. §-hoz
A Javaslat egyes rendelkezéseinél és e szakaszban részletesen felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva megszűnik, valamint meghatározza az egyes okok esetében azok bekövetkeztének feltételeit.
A más állam állampolgárságának megszerzéséhez kapcsolódó megszűnési ok az Alkotmánybíróság korábbi döntésére figyelemmel módosított hatályos szabályozás fenntartását jelenti.
Tekintettel arra, hogy a szolgálati viszony a szolgálat felső korhatárának elérésekor ex lege megszűnik, a Javaslat – fenntartva a hatályos szabályozást – kimondja, hogy szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.
a 69. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az állomány tagjának szolgálati viszonya közalkalmazotti jogviszonyba, kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnjön meg.
A Javaslat meghatározza, hogy az áthelyezés a Honvédség, az átvevő és az érintett között létrejövő megállapodáson alapul, melyhez a Honvédség hozzájárulását csak a törvényben meghatározott esetben tagadhatja meg.
Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása nem katonai munkakörré átminősítésre kerül, az állomány tagja közalkalmazotti jogviszonyba vagy kormányzati szolgálati viszonyba beleegyezésével helyezhető át.
a 70. §-hoz
A Javaslat a szolgálati viszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódóan meghatározza a munkakör átadás-átvétel, a munkáltatóval történő elszámolás kötelezettségét, valamint az illetmény és járandóság kifizetésének szabályait. Ezek a kötelezettségek a feleket attól függetlenül terhelik, hogy a szolgálati viszony megszűnése, illetve megszüntetése mely jogcímen történt. A munkakör megfelelő időben és módon történő átadása a honvédségi szervezet zavartalan működését biztosítja. Az állomány tagjának megfelelő tájékoztatást kell adnia a folyamatban levő ügyekről, határidőkről, az azok teljesítéséhez szükséges lényeges körülményekről és vissza kell szolgáltatnia a Honvédség tulajdonába tartozó dolgokat.
A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a Honvédség köteles biztosítani. Az átadás során a feleket terheli az együttműködési kötelezettség.
A Javaslat törvényi szinten mellőzi azt a hatályos rendelkezést, amely meghatározta, hogy a szolgálati viszony megszűnésekor az állomány tagja részére kiállított igazolásnak melyek a kötelező tartalmi elemei.
a 71. §-hoz
A Kttv.-hez hasonlóan a Javaslat is a tisztességes végelbánás elvét érvényesíti, amikor kimondja, hogy a felmentési időre járó díjazáson túl – a törvényben meghatározott kivétellel – végkielégítés illeti meg a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati viszony felmentéssel szűnik meg. A végkielégítés összege a szolgálati viszonyban töltött időhöz igazodik. A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
a 72–74. §-hoz
A Javaslat a szerződéses katonai szolgálatvállalás ösztönzése, az állomány megtartása és a civil munkaerőpiacra való visszailleszkedés megkönnyítése érdekében megállapítja a toborzópénzre, a szerződéshosszabbítási díjra és a leszerelési segélyre való jogosultság feltételeit, azok mértékére vonatkozó szabályokat, és meghatározza azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén a szerződéses állomány tagját visszafizetési kötelezettség terheli.
a 75. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hivatásos állományba történő visszavétel szabályait, valamint egyes szolgálati viszony megszűnési, megszüntetési módok esetén kizárja a jogintézmény alkalmazását.
a 76. §-hoz
A „szolgálaton kívüli” jogállás a szervezeti kötődés biztosítása, a visszavételhez szükséges feltételeknek való megfelelés elősegítése érdekében 2012. január 1-jei hatállyal került bevezetésre. A Javaslat kisebb kiegészítésekkel e szabályok fenntartását tartalmazza: a szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási szabályok hatálya alatt áll, rá a honvédek jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten elrendeli. A Javaslat meghatározza a szolgálaton kívülinek minősülés időbeli kereteit, és azokat a lehetőségeket, előnyöket, amelyekkel a szolgálaton kívülinek minősülő személy élhet.
E rendelkezések érvényesülnek a fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú katonákra a fedőbeosztásuk alatt fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén, amennyiben a megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba.
a 77. §-hoz
A Javaslat a szolgálatteljesítés általános kereteként nevesíti a honvédségi szervezetnél szolgálati beosztásban történő foglalkoztatást, szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba helyezés lehetőségét.
A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A Javaslat előírja, hogy a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó követelményeket a honvédségi szervezet munkaköri jegyzékében, állománytáblájában rögzíteni kell.
A Javaslat sajátos szabályként meghatározza az ún. harctéri mentőkatona jogkörét. Eszerint műveleti területen, továbbá katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken, katonai feladat végrehajtása közben, meghatározott egészségügyi tevékenységet az állomány olyan tagja is elvégezheti, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, azonban a Honvédség, vagy a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen a katonai tevékenységek során bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri sebesültellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.
a 78. §-hoz
A Javaslat felsorolja a munkáltatói jogkört gyakorlót és az állomány tagját terhelő alapvető kötelezettségeket. E rendelkezéseket az önkéntes tartalékos katonára, a honvédtisztjelöltre és a honvédaltiszt jelöltre is megfelelően alkalmazni kell.
A kötelezettségek részletes tartalmát a Javaslat más fejezetei, valamint a végrehajtási szabályok határozzák meg.
a 79. §-hoz
A Javaslat előírja az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság ellenőrzésének, valamint az ellenőrzés tűrésének kötelezettségét, továbbá a meg nem felelés jogkövetkezményeit.
A kapcsolódó részletes szabályokat végrehajtási rendelet állapítja meg.
a 80. §-hoz
A Javaslat főszabályként előírja, hogy a függetlenség és a pártatlanság megőrzése érdekében közeli hozzátartozók nem állhatnak egymással közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatban. Az együttalkalmazási tilalom a szolgálati viszony létesítésénél alkalmazási tilalmat, fennálló szolgálati viszony esetén pedig összeférhetetlenséget eredményez. Az együttalkalmazás tilalma alól a munkáltatói jogkört gyakorló felmentést adhat.
a 81–82. §-hoz
A hatalmi ágak elválasztásának elvéből fakadó fontos követelmény, hogy az állomány tagja ne kötődjék más hatalmi ághoz, szakmai függetlenségét, lojalitását pályája során mindvégig megőrizze. A Honvédség alapvető érdeke, hogy az állomány tagja teljes munkaerejét, tehetségét, teljes szolgálatteljesítési időben az általa ellátott munkaköri feladatainak végrehajtására fordítsa. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat meghatározza a más kereső tevékenységnek minősülő jogviszonyokat, korlátozza az állomány tagja által létesíthető más kereső tevékenységek körét, ezek feltételeként előzetes engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget ír elő.
A Javaslat meghatározza az összeférhetetlenség megszüntetésére irányadó eljárási szabályokat, és azt, hogy ha az összeférhetetlenség megszüntetésére nem kerül sor, a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg, vagyis a felmentés, a végkielégítés ezekben az esetekben kizárt.
a 83–86. §-hoz
A Javaslat megállapítja az előmenetel általános és különös feltételeit, valamint a várakozási időkre vonatkozó előírásokat. A Javaslat meghatározott feltételek fennállása esetén továbbra is biztosítja a maximális várakozási idő meghosszabbításának lehetőségét.
a 87. §-hoz
A Javaslat rögzíti a teljesítményértékelés törvényi garanciáit azzal, hogy tartalmi elemeit, szempontjait és szabályait jogszabály határozza meg.
A Javaslat az önkéntes tartalékos katonák tekintetében különös szabályokat határoz meg, a XVI. Fejezet pedig a nemzetbiztonsági érdekre tekintettel kizárja, hogy a KNBSZ hivatásos állományú tagja teljesítményértékelését a szakszervezettel egyeztesse.
a 88–90. §-hoz
A Javaslat a Honvédség által szervezett vagy támogatott képzésen való részvétel két esetkörét nevesíti: az egyoldalú munkáltatói döntéssel történő vezénylést és a felek által kötött tanulmányi szerződést.
A vezénylésről a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálat érdekében dönt. Jogszabály a jognyilatkozat megtételét az állomány tagjának kérelméhez, vagy beleegyezéséhez kötheti.
A Javaslat szabályozza a képzéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket, valamint a kötelezettségszegés szankcióit.
A Javaslat alapján a tiszti állomány továbbképzését – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja.
a 91. §-hoz
A Javaslat meghatározott honvédségi szervezetnél foglalkoztatott katonák tekintetében közigazgatási alapvizsga-letételi kötelezettséget ír elő. A közigazgatási alapvizsga alóli mentesítés eseteit kormányrendelet állapítja meg. A kötelezettség teljesítésének egy éven belüli elmulasztása a szolgálati viszony megszüntetésével nem jár, de az állomány tagja közigazgatási alapvizsgához kötött szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható tovább.
A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a Javaslat az átmeneti rendelkezések között meghatározza, hogy 2013. július 1-jén szolgálati viszonyban állók esetén a közigazgatási alapvizsgát a törvény hatálybalépését követő három éven belül kell teljesíteni.
a 92–93. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szolgálati viszonyban töltött idő számítására vonatkozó differenciált szabályokat.
a 94–98. §-hoz
A szolgálatteljesítési idő beosztása alcím alatt a Javaslat meghatározza a jogintézménnyel kapcsolatos legfontosabb fogalmak tartalmát, alkalmazásuk törvényi kereteit.
Az állomány kórházban, rehabilitációs intézetben és betegotthonban orvosi és egyéb egészségügyi tevékenységet folytató tagja esetén az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény (a továbbiakban: Eütev.) azon rendelkezéseit is alkalmazni kell, amelyre ezt az Eütev. elrendeli.
A Javaslat szerint a szolgálatteljesítési idő megszervezésének joga a munkáltatói jogkört gyakorlót illeti meg, aki ennek keretében meghatározhatja a szolgálatteljesítési idő beosztását, vagyis a szolgálati rendet. A Javaslat e tekintetében három alaptípust különböztet meg: az általános szolgálati rendet, a készenléti jellegű beosztáshoz, valamint a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet.
A szolgálati beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet a munkáltatói jogkört gyakorló munkaköri leírásban határozza meg a törvényi keretek között, a Javaslatban szereplő körülmények – elsődlegesen a szolgálatteljesítés jellegének, valamint az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés követelményének – mérlegelésével. A Javaslat ugyan külön nem mondja ki, de – mint általános szabály – ekkor is érvényesülnie kell a felek általános magatartási követelményeit meghatározó jogelveknek.
A Javaslat szabályozza a napi és a heti szolgálatteljesítési időre vonatkozó általános és különös szabályokat, szolgálati rend függvényében a szolgálatteljesítési időkeret mértékét és a elszámolás alapvető kereteit, megteremti az osztott napi szolgálatteljesítési idő, továbbá a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztásának törvényi alapjait.
A kapcsolódó részletes szabályok meghatározását a Javaslat végrehajtási rendeleti szintre utalja.
a 99. §-hoz
A Javaslat a rész-szolgálatteljesítési idő tekintetében – kisebb pontosításokkal – fenntartja a hatályos szabályozást. Ennek megfelelően a Javaslat általánosságban nem teremti meg annak lehetőségét, hogy a felek rész-szolgálatteljesítési időben állapodjanak meg, ezt továbbra is kizárólag az állomány tagja kérelmezheti, és arra a munkáltatói jogkört gyakorló engedélye alapján legfeljebb a gyermek hároméves koráig jogosult.
A Javaslat szabályozza az engedély megadásának, valamint az elutasítás feltételeit, következményeit. A Javaslat egyes eljárási kérdések – így többek között a kérelem tartalmi követelményeinek – megállapítását végrehajtási rendeleti szintre utalja.
a 100. §-hoz
A Javaslat szolgálatteljesítési időnek minősíti a munkaközi szünetet, rendelkezik annak tartamáról és arról, hogy azt a szolgálatteljesítési időn belül, annak megszakításával kell kiadni.
a 101. §-hoz
A Javaslat a szolgálatteljesítési rend függvényében meghatározza a pihenőidő és a pihenőnap mértékével, valamint a kiadásával kapcsolatos általános és különös törvényi garanciákat, és az attól való eltérés kereteit.
a 102. §-hoz
A munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat ugyan az Mt. és a Kttv. is tartalmazza, azonban e két törvény nem háttérjogszabálya a törvénynek, így a Javaslat részletesen meghatározza az általános és a honvédelmi ágazathoz kapcsolódó sajátos munkaszüneti napokat.
Az Eütev. szerint az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti napnak minősül július 1-je, a Semmelweis-nap. E rendelkezést azonban a Javaslat háttérszabálya, így annak megismétlése nem indokolt.
a 103–104. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozás alapulvételével rendezi a túlszolgálat fogalmát, éves mértékét, az ettől való eltérés törvényi alapjait, keretét, a védendő csoportra vonatkozó sajátosságokat, továbbá az ellentételezésének szabályait. A Javaslat különös szabályokat állapít meg a KNBSZ hivatásos állományú tagjára és meghatározott feltételek fennállása esetén a külföldi szolgálat idejére.
A bizonyíthatóság érdekében a Javaslat a túlszolgálat elrendelését írásbeli formához köti.
E jogintézmény tekintetében is érvényesül, hogy a végrehajtási kérdések részletes szabályozását a Javaslat rendeleti szintre utalja.
a 105–107. §-hoz
A Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a szolgálati jog által indokolt sajátosságok érvényre juttatása érdekében újraszabályozza az őr-, ügyeleti és a készenléti szolgálatok törvényi alapját. Ennek keretében a Javaslat meghatározza az őr, ügyeleti és a készenléti szolgálatok fogalmát azok rendeltetése, helye, a szolgálati feladat tervezhetősége, illetve a pihentetés biztosításának függvényében.
A készenléti szolgálaton belül a Javaslat elhatárolja annak három fő formáját: a laktanyán kívüli, a laktanyai, valamint a fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálatot.
A Javaslat egyértelmű keretet szab a szolgálatok létrehozása és működtetése tekintetében akkor, amikor rögzíti, hogy nem szervezhető őr-, ügyeleti vagy készenléti szolgálat olyan szolgálati feladat végrehajtására, ami szolgálati beosztásban, az ahhoz kapcsolódó szolgálati rendben, munkaköri leírásban rögzítve ellátható.
A Javaslat a szolgálatok jellegének függvényében differenciált ellentételezési szabályokat állapít meg.
Az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálatok besorolását jogszabály, a KNBSZ-nél pedig a főigazgató határozza meg. A külföldi szolgálat esetén a Javaslat különös szabályokat állapít meg.
a 108. §-hoz és a 218. § (3) bekezdéséhez
A Javaslat felsorolja azokat a körülményeket, élethelyzeteket, amikor az állomány tagja és az önkéntes tartalékos katona mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, meghatározza ezek időtartamát, továbbá előírja, hogy a mentesülés idejére az állomány tagja távolléti díjra jogosult.
a 109–113. §-hoz
A Javaslat meghatározza az alapszabadság mértékét, a pótszabadság jogcímeit és mértékét, a szabadságra jogosító időket, rendelkezik a szabadság kiadására és megváltására vonatkozó általános és különös szabályokról.
a 114. §-hoz
A Javaslat továbbra is szolgálatteljesítési időkedvezményt állapít meg az apának gyermeke születése esetén, továbbá akkor is, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ha az apa külföldi szolgálatot teljesít az általános szabályoktól eltérően a szolgálatteljesítési időkedvezmény legkésőbb a külföldi szolgálat befejezését követő harminc napon belül jár.
a 115–118. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. A legfontosabb változtatás a szülési szabadságra jogosultak összehangolása a terhességi gyermekágyi segélyre jogosult személyi körrel, és a távolléti díjra való jogosultság rendeleti szabályainak törvényi szintű garantálása.
A Javaslat – annak érdekében, hogy a gyermek nevelésében mindkét szülő egyformán szerepet tudjon vállalni – megengedi az illetmény nélküli szabadság igénybevételét a gyermek gondozása céljából, a gyermek harmadik életévének betöltéséig. Illetmény nélküli szabadságra jogosít továbbra is, ha az állomány tagja a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt gyermekét személyesen gondozza, valamint a közeli hozzátartozó tartós személyes ápolása, az ápolás idejére, de legfeljebb két évig, továbbá kérelemre a házastárs vagy élettársa tartós külföldi kiküldetése, annak időtartamára. Az illetmény nélküli szabadság igénybevételéhez kapcsolódóan a Javaslat meghatározott feltételek mellett felmentési védelmet biztosít, valamint lehetővé teszi a rendelkezési állományba helyezést.
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás és annak érdekében, hogy a munkáltató megfelelően fel tudjon készülni az illetmény nélküli szabadságra, meghatározza annak igénybevételével kapcsolatos, az állomány tagját terhelő kötelezettségeket.
a 119–121. §-hoz
A Javaslat meghatározza az egészségügyi szabadság formáit, időtartamát, az arra járó távolléti díj mértékét, valamint a kapcsolódó végrehajtási kérdések – így többek között az igazolás – rendeletben történő szabályozhatóságát.
Változást jelent, hogy az ún. regeneráló pihenés már nem minősül egészségügyi szabadságnak, arra az állomány tagja az éves szabadsága terhére jogosult, és az igénybevétel feltételeit, mint egyéb juttatást végrehajtási rendelet határozza meg. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat átmeneti szabályozást rögzít.
A rendeltetésszerű joggyakorlás elősegítése érdekében a Javaslat felsorolja azokat az okokat, körülményeket, amelyek fennállása esetén az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj összege csökkenthető, nem folyósítható vagy megvonható.
A Javaslat XVIII. Fejezete az önkéntes tartalékos katona egészségügyi szabadsága tekintetében különös szabályt állapít meg.
a 122–123. §-hoz
Az állomány tagja a szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. A Javaslat szerint az illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből áll.
A Javaslat garanciális elemként tartalmazza, hogy az illetmény – illetménypótlékok nélküli – együttes összegének legalább a külön jogszabályban garantált bérminimum összegét el kell érnie.
A Javaslat meghatározza az alapilletmény elemeit, a beosztási hierarchia alapját képező besorolási osztályokat, utóbbiak besorolási kategóriákból álló felépítését, megállapítja a besorolási kategóriákhoz és rendfokozatokhoz tartozó illetményelemek alapját képező, szintenként emelkedő szorzószámokat, és az azok szempontjából irányadó illetményalapot, továbbá az illetménymegállapítás és az illetménymegállapításnak nem minősülő illetményváltozás megjelenítési módját. A Javaslat megállapítja a besorolásra vonatkozó különös szabályokat, az eltérítés mértékét és feltételeit.
Az önkéntes tartalékos katonák tekintetében a Javaslat sajátos szabályokat állapít meg.
E rendelkezések nem alkalmazhatók a honvédtisztjelöltre és a honvédaltiszt jelöltre, figyelemmel arra, hogy ők nem illetményre, hanem ösztöndíjra jogosultak.
a 124. §-hoz
A Javaslat meghatározza az illetménykiegészítésre való jogosultság feltételeit, annak honvédségi szervezeti struktúrán belüli differenciált mértékét, továbbá miniszteri jogkörben, meghatározott feltételek mellett lehetőséget biztosít eggyel magasabb intézményi szintű illetménykiegészítés megállapítására.
a 125. §-hoz
A Javaslat – fenntartva a hatályos szabályozást – a szolgálati viszonyban töltött idő egyfajta elismeréseként továbbra is biztosítja az azzal arányosan emelkedő összegű szolgálati időpótlékra való jogosultságot.
a 126–128. §-hoz
A Javaslat rögzíti az illetménypótlék rendszerének elemeit, az egyes illetménypótlékok alapvető jogosultsági feltételeit, a jogosultak körét, és a pótlékok mértékét.
A KNBSZ hivatásos állományú tagjára irányadó eltérő és különös szabályokat a XVI. Fejezet határozza meg.
a 129–130. §-hoz
A Javaslat az illetmény védelmére vonatkozó korábbi szabályokat lényeges változtatások nélkül veszi át. Ennek megfelelően az illetményt jogszerűen továbbra is a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Az illetményt havonta utólag, egy alkalommal – a tárgyhónapot követő ötödik napig – kell elszámolni és kifizetni. Fontos garanciális rendelkezés, hogy az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az állomány tagja illetményével a bérfizetési napon már rendelkezhessen. Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni továbbra sem lehetséges.
Az illetményt általános szabály szerint az állomány tagjának kell kifizetni. Ez alól csupán az jelenthet kivételt, ha az állomány tagja erre mást felhatalmaz, vagy ha ebben bírósági vagy más hatósági határozat korlátozza.
Ha a szolgálati viszony a kifizetés előtt megszűnt, az illetményt a munkáltató köteles az esedékesség napján – a munkáltató költségére – az állomány tagja által megadott címre elküldeni.
A Javaslat továbbra is fenntartja az illetmény késedelmes kifizetése esetén a késedelmi kamat fizetésére vonatkozó szabályt.
A Javaslat továbbra is előírja, hogy az állomány tagja részére az illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az állomány tagja a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
A Javaslat a korábbi szabályozással lényegében azonos módon határozza meg az illetményből való levonás szabályait, a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére vonatkozó rendelkezéseket, a szolgálati viszonnyal összefüggő tartozások megtérítésére irányuló írásbeli felszólítás lehetőségét.
E szabályokat az önkéntes tartalékos illetményére, a honvédtisztjelölt és a honvédaltiszt jelölt ösztöndíjára is alkalmazni kell.
a 131. §-hoz
A Javaslat összefoglalja azokat az eseteket, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló a törvényi keretek között köteles az állomány tagjának illetményét, távolléti díját visszatartani. A munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogköre – szintén a törvényben meghatározott keretek között – kizárólag a visszatartás mértéke tekintetében érvényesül.
A visszatartott illetményt, távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a büntetőjogi felelősség, valamint a méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, illetve a tábornok szolgálati viszonya nem kerül megszüntetésre. További garanciális elem, hogy az illetmény (távolléti díj) visszatartása időszakában folyósított ellátás összege havonta nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél.
E rendelkezéseket az önkéntes tartalékos katonák illetményére, továbbá a honvédtisztjelöltek és a honvédaltiszt jelöltek ösztöndíjára is megfelelően alkalmazni kell.
a 132. §-hoz
A Javaslat meghatározza a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit és a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának szabályait. Eszerint a hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult legalább 25 év szolgálati viszonyban töltött idő után, majd ezt követően 5 évente, melynek mértéke a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságától függően 2, 3, 5 és 7 havi távolléti díjnak megfelelő összeg lehet. A jubileumi jutalom az arra jogosító szolgálati idő elérésének napján válik esedékessé, azonban meghatározott feltételek fennállása esetén a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az esedékesség időpontja előtt is kell kifizetni azt. Változtatást jelent a hatályos szabályozáshoz képest, hogy egyes jogviszony megszűnési, megszüntetési jogcímek esetén az esedékességet megelőző előrehozott kifizetés kizárt.
a 133–136. §-hoz
A Javaslat a napidíj, a repülőhajózók és ejtőernyősök egyszeri juttatására, a költségtérítésekre és a természetbeni ellátásokra vonatkozó törvényi garanciák megteremtését kezdeményezi.
A Javaslat fenntartja, hogy az illetményalap 25-75%-ának megfelelő összegű egyszeri juttatásra jogosult az a repülőhajózó vagy ejtőernyős hivatásos katona, akit neki fel nem róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében földi beosztásba helyeztek, valamint, akinek a szolgálati viszonya létszámcsökkentés, átszervezés következtében megszűnő beosztás vagy egészségi alkalmatlanság miatt szűnt meg. Új törvényi szabályozási elemként kerül meghatározásra az egyszeri juttatás kifizetésének ideje.
A Javaslat továbbra is biztosítja, hogy a szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy a vezényléssel kapcsolatos, a szolgálati feladat ellátásával összefüggő váratlanul felmerülő, a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő költségeket miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a Honvédség megtéríti. A Javaslat rögzíti, hogy a munkába járás helyközi utazási költségeit miniszteri rendelet szerint kell megtéríteni, míg a munkába járással és a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyi közösségi közlekedési költségek részben vagy egészben megtéríthetők.
Az állomány tagja részére térítésmentes természetbeni ellátásként kell biztosítani a fegyverzetet, felszerelést, ruházatot és miniszteri rendelet szerinti esetekben az étkezést.
a 137–138. §-hoz
A Javaslat továbbra is fenntartja az ún. helybenlakási kötelezettség elősegítését szolgáló lakhatási támogatások rendszerét, egyértelműen rögzíti azon célokat, melyekhez a Honvédség munkáltatói támogatást nyújt. A Javaslat egyidejűleg meghatározza az igényjogosultság törvényi kereteit is, garanciális szabályként biztosítva egyben e támogatások finanszírozási hátterét, megállapítja a hősi halottak közeli hozzátartozóira irányadó kedvezményeket, továbbá a végrehajtási szabályozás tárgyköreit.
Figyelemmel arra, hogy nem minősülnek munkáltatói támogatásnak, a Javaslat önálló §-ban rendelkezik a kamattámogatott hitelintézeti kölcsön, illetve az állami készfizető kezességvállalás keretszabályairól is. Ezek a közszolgálati alkalmazottak számára nyújtható egyéb lakás célú állami támogatási formának minősülnek, ezért a Javaslat a Kttv.-nyel összhangban álló szabályozást tartalmaz, szolgálva így az egységes közszolgálati követelmény- és jogosultsági rendszer kialakítását.
a 139. §-hoz és a 224. §-hoz
A Javaslat megtartja a kegyeleti gondoskodás alapvető rendszerét, változtatás azonban az, hogy a jogforrási szintekre figyelemmel, a törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra.
A Javaslat meghatározza a kegyeleti minősítés formáit, feltételeit, és a minősítésre jogosult elöljárót: a miniszter „Hősi halottá” nyilváníthatja az állomány tagját, ha az életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben feláldozza; a miniszter, és a Honvéd Vezérkar főnöke az állomány vagy a nyugállomány elhunyt tagját a „Magyar Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel; a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány azon tagját, akit a korábbiak szerint nem minősítettek, a „Katonai szolgálat halottjává” nyilváníthatja.
Az elhunytat katonai tiszteletadással, egyházi vagy polgári szertartás keretében kell eltemetni. E rendelkezések az önkéntes tartalékos katonákra, a honvédtisztjelöltekre és a honvédaltiszt jelöltekre is alkalmazni kell.
A Javaslat garanciális jelleggel külön rögzíti, hogy e rendelkezéseket a nyugállományú katona tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
a 140.§-hoz
A Javaslat meghatározza a szociális, a jóléti és a kulturális támogatások, juttatások leggyakoribb formáit, valamint a kapcsolódó rendeleti szabályozás törvényi alapját.
a 141.§-hoz
A Javaslat rendezi a juttatások kifizetésére vonatkozó törvényi garanciákat, nevesíti az időarányosság elvét, ha a juttatásra való jogosultság összefügg a szolgálatteljesítési idővel.
a 142. §-hoz
Az állomány tagja egészségének és testi épségének védelmét az őt terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani. Az állomány tagja egészsége megőrzését, helyreállítását és egészsége javítását szolgáló egészségbiztosítási ellátásokra a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény előírásait e törvénnyel együtt kell alkalmazni.
A Javaslat előírja, hogy az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A balesetnek és a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről az erre kijelölt honvédségi szervezet alakszerű határozatban dönt, amelyet az állomány tagjával, halála esetén pedig a közeli hozzátartozójával közölni kell.
A baleseti járadék megállapítását a Javaslat az erre kijelölt honvédségi szervezet hatáskörébe utalja, míg a vizsgálat szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
E rendelkezéseket az önkéntes tartalékos katonákra is alkalmazni kell.
a 143–144. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek támogatása egyrészt függ az egészségi állapot alakulásától, másrészt a megváltozott munkaképességű személyek felülvizsgálati rendszerétől. A Javaslat meghatározott feltételek fennállása esetén kiegészítő rokkantsági támogatásra való jogosultságot állapít meg, melynek mértéke a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló havi átlagjövedelemhez igazodik.
Az állomány tagjának halála esetén, ha az szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy baleset következtében kialakult betegség következménye, közeli hozzátartozója kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult, melynek összege a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátáshoz igazodik.
A Javaslat meghatározza a kiegészítő támogatások megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat, rendezi a kiegészítő támogatások és az azzal kapcsolatos végrehajtás költségek forrását, valamint alkalmazni rendeli a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó garanciális előírását.
a 145–147. §-hoz
A Javaslat szerint fegyelemsértésnek minősül a szolgálati viszonyból eredő kötelezettség szándékos vagy gondatlan megszegése. A Javaslat a fegyelmi eljárás alapvető, garanciális jogintézményeinek törvényi szabályozását kezdeményezi, a fegyelmi eljárás lefolytatásának rendjét már miniszteri rendeleti tárgykörbe utalja. A fejezet rendelkezéseit az önkéntes tartalékos katonákra, a honvédtisztjelöltekre és a honvédaltiszt jelöltekre is megfelelően alkalmazni kell.
A Javaslat részletesen meghatározza a fegyelmi eljárás megindításának akadályait, a kiszabható fenyítések körét, alkalmazásuk feltételeit.
A Javaslat szerint fenyítés a feddés, a megrovás, a szigorú megrovás, a beosztási illetmény csökkentése, a kötelező várakozási idő meghosszabbítása, a szolgálati viszony megszüntetése, vagy a lefokozás. A Javaslat a fenyítés célját is nevesíti: a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövető nevelése, valamint másoknak a fegyelemsértéstől történő visszatartása. Külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértésre a Javaslat sajátos szabályokat állapít meg: fenyítésként pénzbírság is kiszabható, a fegyelmi eljárást elsősorban a külföldi szolgálati helyen kell lefolytatni.
a 148–150. §-hoz
A Javaslat főszabályként kimondja, hogy a fegyelmi eljárást a munkáltatói jogkört gyakorló határozattal rendeli el. Meghatározott feltételek fennállása esetén mellőzhető a fegyelmi eljárás elrendelése, vagy a már folyamatban lévő eljárás esetén a fenyítés kiszabása, de ilyenkor fenyítés helyett határozatban kizárólag figyelmeztetés szabható ki.
Garanciális szabály, hogy az állomány tagja a figyelmeztetéssel szemben kifogással élhet. Kifogás esetén a fegyelmi eljárást az általános szabályok szerint meg kell indítani, vagy azt folytatni kell.
A Javaslat fenntartja, hogy egyes fenyítések fegyelmi eljárás nélkül ún. egyszerűsített eljárásban is kiszabhatók.
A Javaslat szoros személyi, illetve tárgyi összefüggéseire tekintettel lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott kötelezettségszegéseket a munkáltatói jogkört gyakorló egy eljárásban bírálja el.
a 151–153. §-hoz
A Javaslat meghatározza a fegyelmi eljárás felfüggesztésének jogalapját és időtartamát, a szolgálati beosztásból történő felfüggesztést megalapozó körülményeket, feltételeket, annak időtartamát és jogkövetkezményeit, továbbá felsorolja a fegyelmi eljárást megszüntető okokat.
a 154–156. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a fenyítést határozatban kell kiszabni, továbbá nevesíti a fenyítés kiszabásánál irányadó szempontokat. Mások fegyelemsértéstől való visszatartása érdekében a Javaslat új elemként előírja a fenyítés kiszabásának nyilvános kihirdetését.
A Javaslat lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkört gyakorló részére, hogy a kiszabott beosztási illetmény csökkentése vagy a kötelező várakozási idő meghosszabbítása fenyítést legfeljebb egy év próbaidőre felfüggessze, ha minden körülményt mérlegelve megalapozottan feltételezhető, hogy a fenyítéssel elérni kívánt cél ezáltal is elérhetővé válik, továbbá meghatározza az ezzel kapcsolatos egyéb szabályokat.
A Javaslat meghatározza az egyes fenyítési nemekhez rendelt azon időtartamot, amely alatt az állomány fenyített tagja fenyítés hatálya alatt áll, és meghatározza az azzal járó joghátrányokat.
A Javaslat lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkört gyakorló részére, hogy – meghatározott körülmények mérlegelésével, az előírt idő lejárta előtt – a fenyítés hatálya alól az állomány tagját mentesítse.
a 157. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, melyek fennállása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló köteles feljelentést tenni vagy az illetékes hatósághoz az ügyet áttenni.
a 158–161. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre és a katonai vétségekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket.
A Javaslat a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan is rendezi az állomány tagja szolgálati beosztásából történő felfüggesztésének szabályait, és a felfüggesztés jogkövetkezményeit.
a 162–163. §-hoz
A Javaslat meghatározza a katonai szolgálatra való méltatlanság eseteit. Ezek közül kettő a bíróság által meghatározott módon jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetéshez kapcsolódik, míg a harmadik változat a Honvédségen belül lefolytatott ún. méltatlansági eljárás során kerül megállapításra.
A Javaslat szerint a méltatlansági eljárásra – a törvényben meghatározott kivételekkel – a fegyelmi szabályokat kell alkalmazni. Ennek keretében a Javaslat egyes rendelkezések alkalmazását kizárja, valamint sajátos szabályt határoz meg az eljárás felfüggesztésére és megszüntetésére.
A Javaslat nem tartalmaz felsorolást a méltatlanság kötelező eseteire: a méltatlansági eljárást a munkáltatói jogkört gyakorló rendeli el, ha a tudomására jutott tények alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az állomány tagjának magatartása a Honvédség iránti közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti, és emiatt nem várható el, hogy a Honvédség az állomány tagjának a szolgálati viszonyát fenntartsa.
A Javaslat továbbra is biztosítja az állomány tagja jogorvoslati jogának érvényesülését, azonban új elem, hogy az állomány tagja a méltatlanságot megállapító határozat ellen nem szolgálati panaszt, hanem fellebbezést nyújthat be, és továbbra is ebben kifogásolhatja a méltatlansági eljárás során hozott jognyilatkozatok jogszerűségét. A Javaslat – mint a jogintézmény lényegi sajátossága – változatlanul tartalmazza, hogy a jogorvoslatnak a szolgálati viszony megszüntetésre nincs halasztó hatálya.
A tábornokok tekintetében a szolgálati viszony megszűnésére vonatkozó sajátos szabályok a méltatlanság megállapítása esetén is érvényesülnek.
A KNBSZ hivatásos állományú tagjára a kifogástalan életvitel követelménye az irányadó, így esetükben a méltatlanság jogintézménye nem alkalmazható.
a 164–165. §-hoz
A Javaslat szerint kártérítési felelősséggel tartozik az állomány tagja, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és a szolgálati viszonyából eredő kötelességeinek megszegésével a Honvédségnek okozott kárt köteles megtéríteni. A fejezet rendelkezéseit az önkéntes tartalékos katonákra, a honvédtisztjelöltekre és a honvédaltiszt jelöltekre is megfelelően alkalmazni kell.
A Javaslat nem változtat a kárfelelősség hatályos szemléletén: a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség a kár, a kötelességszegés felróhatósága, valamint az okozati összefüggés tekintetében.
A Javaslat lépcsőzetesen meghatározza a kártérítés mértékét, továbbá kármegosztási szabályt tartalmaz azokra az esetekre, amelyek a Honvédség vétkes közrehatására, vagy a Honvédséget terhelő kárenyhítési kötelezettség teljesítésének felróható elmulasztására vezethetőek vissza.
A Javaslat szerint mentesül a kártérítési felelősség alól az állomány tagja, ha a kárt a műveleti területen történt szolgálatteljesítés során adott műveleti körülmények okozták, vagy a kár – mérlegelést lehetővé nem tevő – műveleti szükség következménye.
a 166. §-hoz
A Javaslat szinte változatlan tartalommal tartja fenn az ún. megőrzési felelősség szabályait. Pontosításra kerültek ugyanakkor a jegyzék vagy elismervény aláírására vonatkozó előírások. A megőrzési felelősségi szabályok csak az őrzött dologban bekövetkezett hiány esetére alkalmazandók. A dologban bekövetkezett egyéb károsodás (rongálódás) esetén az állomány tagjának kárfelelőssége vétkességi alapú, azonban az általános szabálytól eltérően a bizonyítási kötelezettség az állomány tagját terheli.
a 167. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy együttes károkozás esetén az állomány tagjai a kárt a vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában, ha pedig a vétkesség vagy a közrehatás aránya nem állapítható meg, akkor egyenlő arányban viselik. Az állomány tagjainak egyetemleges kötelezésére csak szándékos károkozás esetében van lehetőség. A Javaslat a kár összegének meghatározásánál fenntartja a hatályos szabályozást.
a 168. §-hoz
A hatályos szabályozáshoz képest változás, hogy a károkozó köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a Honvédség azt alapos okból nem kívánja, köteles a Honvédség vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A Javaslat meghatározza, hogy a károkozónak kártérítés címén mit kell megtérítenie.
a 169. §-hoz
A Javaslat szerint a kártérítési felelősséget a munkáltatói jogkört gyakorló kártérítési eljárásban vagy – ennek mellőzésével – egyszerűsített eljárásban kötelezvénnyel állapítja meg. Az eljárási szabályok tekintetében a Javaslat miniszteri rendeleti szinten történő szabályozást ír elő.
a 170. §-hoz
A Javaslat rendezi a kár leírására és a törlésére vonatkozó szabályokat, továbbá a végrehajtási kérdések miniszteri rendeleti szinten történő megállapításának törvényi alapját.
a 171. §-hoz
A Javaslat fenntartja a leltárhiányért való felelősség jogintézményét, meghatározza a leltárhiány, a leltáridőszak fogalmát, és a felelősség mértékét.
Bár a leltárhiányért való felelősség változatlanul a megőrzési (objektív) felelősség egyik sajátos eseteként kerül szabályozásra, az érvényesítéséhez szükséges feltételek tekintetében a Javaslat új elemek megállapítását is kezdeményezi. Új szabályt jelent ugyanis, hogy az állomány tagja a leltárhiányért akkor felel, ha kinevezési okmánya szerint munkaköri feladata a leltári készlet kezelése, a munkaköri leírása pedig tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét, valamint a leltári készletnek azt a körét, amelyért felelősséggel tartozik. A Javaslat a hatályos szabályozás szerinti leltárfelelősségi megállapodás megkötésére akkor ad lehetőséget, ha az állomány tagjának a leltári készlet kezelése nem munkaköri feladata.
a 172. §-hoz
A Javaslat a Honvédség kártérítési felelősségének körében fenntartja a munkáltatói kárfelelősség jogalapjára vonatkozó általános szabályt, az objektív – vétkességtől független – felelősséget. A Honvédségnek azonban nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amelyet az állomány tagjának vétkes magatartása idézett elő, vagy amely abból származott, hogy az állomány tagja a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A Javaslat a hatályos szabályozás pontosításával megtartja a Honvédség betegség, vagy baleset esetén fennálló objektív, illetve szubjektív felelősségére vonatkozó szabályokat.
A Javaslat új elemként törvényi szinten rendezi az állomány tagjának a szolgálati helyre bevitt dolgaiban keletkezett károk megtérítésére vonatkozó szabályokat. Eszerint az objektív kárfelelősségi szabályt kell alkalmazni a szolgálati helyre bevitt dolgokban keletkezett károk megtérítésére, fenntartva azt a munkáltatói lehetőséget, hogy az állomány tagját a bevitt dolgok meghatározott helyen való elhelyezésére kötelezze, vagy bejelentési kötelezettséget írjon elő. A munkába járáshoz vagy a szolgálatteljesítéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be a honvédségi szervezethez. A munkáltató által előírt, a munkahelyre bevitt dolgokra vonatkozó korlátozó szabályok megszegése – munkáltatói bizonyítási kötelezettség mellett – azt eredményezi, hogy a munkáltató csak vétkesség esetén felel az okozott kárért.
a 173–175. §-hoz
A Javaslat rendezi az állomány tagját megillető kártérítés összegének meghatározására vonatkozó szabályokat. A Javaslat e körben nem kíván változtatni a hatályos szabályokon, és az azok alapján kialakult bírói gyakorlaton. Az elmaradt (megtérítendő) jövedelemként az állomány tagjának azokat a jövedelmeit ismeri el, amelyeket a sérelem előtt rendszeresen jogszerűen szerzett meg.
A Javaslat lehetővé teszi a járadék formájú kártérítést, amely rendszerint a tartásra jogosult közeli hozzátartozóknak okozott kár megtérítésének formája. Ha a kár pontos összegének meghatározására nincs mód, az általános kártérítés megállapítható átalányban vagy járadékként is.
a 176. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozással tartalmilag azonos módon fenntartja az ún. szakaszos elévülés intézményét, amely a károkozáshoz kapcsolódó relatíve önálló igények elévülési idejének eltérő kezdő időpontját állapítja meg.
a 177. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kárigény előterjesztésére vonatkozó szabályokat, és azt, hogy annak bejelentésétől számított tizenöt napon belül a Honvédség írásban köteles tájékoztatást nyújtani a károsultnak az eljáró honvédségi szervezetről és az eljárás módjáról.
Az állomány tagját ért károk keletkezésének jellegzetes tényállása, hogy a kár egészségkárosodás, munkavégző, illetve jövedelemszerző képesség csökkenése révén keletkezik. Az állomány tagjának lényeges körülményei – így egészségi állapota, jövedelmi viszonyai – változhatnak, amelyek megállapítását követően érinthetik a kártérítés összegét. Erre tekintettel a felek a kártérítés összegének módosítását kezdeményezhetik, továbbá a Honvédség a munkavégzésből származó jövedelemről, jövedelmi viszonyról igazolást kérhet. A Honvédséget terhelő felelősség megállapításával kapcsolatos eljárási szabályokat a Javaslat szerint miniszteri rendelet határozza meg.
a 178. §-hoz
A „sorkatonaság megszűnése” ellenére a mai napig számos kártérítési eljárást kell lefolytatni, hiszen jelenleg is merülnek fel sorkatonaként elszenvedett balesettel, szolgálati betegséggel összefüggő igények.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a sorkatonai szolgálat teljesítésével összefüggő balesetekkel, a sorkatonai szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására a sorkatonai szolgálatteljesítés alatt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy e rendelkezés a károsultaknak, az ügyvédeknek, sőt a bíróságoknak is számos problémát okoz. Erre figyelemmel – a jogalkalmazás elősegítése érdekében – a Javaslat új szabályként a törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását rendeli el a hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggő balesetekkel, a hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására. E rendelkezést a 2013. július 1-je után megindított eljárásokra kell alkalmazni.
a 179. §-hoz
A Javaslat szabályozza a szolgálati viszonnyal összefüggő ügyekben benyújtható kérelem előterjesztésének és elbírálásának törvényi feltételeit.
a 180–181. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az általános és különös törvényi kereteket, amelyek betartásával a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozatával szemben szolgálati panasz nyújtható be, rendezi a szolgálati panasz elbírálásának rendjét, tartalmazza a hiánypótlásra, és végrehajthatóságra vonatkozó előírásokat.
A Javaslat garanciális jelleggel kimondja, hogy a szolgálati panasz jogának gyakorlása nem korlátozható, és az állomány tagját – meghatározott kivételekkel – a szolgálati panasz megalapozatlansága miatt hátrány nem érheti.
a 182–185. §-hoz
A Javaslat meghatározza a fellebbezési jog gyakorlásának általános és különös szabályait, kimondja a tartalom szerinti elbírálás elvét, felsorolja azokat az eseteket, amikor a fellebbezés kizárt, továbbá megállapítja a fellebbezéssel megtámadott határozat végrehajthatóságára vonatkozó törvényi kereteket. A Javaslat rendezi a fellebbezés elbírálásának rendjét, a kijavítás és a kiegészítés feltételeit, végrehajtásuk szabályait.
a 186–187. §-hoz
Az Alaptörvény XXVIII. rendelkezéséből levezethető alkotmányos alapjog a bírósághoz fordulás joga. A Javaslat felsorolja azokat az eseteket, amikor az állomány tagja vagy a Honvédség keresettel bírósághoz fordulhat, valamint megállapítja a kereset benyújtásával kapcsolatos, az állomány tagját terhelő kötelezettségeket. A fejezet rendelkezéseit az önkéntes tartalékos katonákra, a honvédtisztjelöltekre és a honvédaltiszt jelöltekre is megfelelően alkalmazni kell.
A Javaslat a tábornokok szolgálati viszonyának megszűnése, megszüntetése, a nyugállományú tábornok egyenruha-viselési vagy rendfokozat-használati méltatlansága tekintetében sajátos jogorvoslati rendet állapít meg azzal, hogy a tábornok nem a köztársasági elnök döntésével, hanem a döntés meghozatalára irányuló előterjesztési javaslattal szemben fordulhat bírósághoz. A Javaslat szabályozza, hogy a tábornok milyen határidőben fordulhat az előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz, és a keresetindításhoz milyen jogkövetkezmények kapcsolódnak.
a 188. §-hoz
A Javaslat meghatározza mikor jogerős és végrehajtható a jognyilatkozat.
a 189–190. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeit. A hatályos szabályozás a Honvédség terheit indokolatlanul növelte, mert a szolgálati jogban 2001-ben kialakított jogalkotói elképzelés az egyes esetekben rendkívül elhúzódó munkaügyi perek kockázatát teljes egészében a munkáltatókra telepítette. A hatályos szabályozás szükségességét az európai országokban alkalmazott megoldások sem támasztották alá.
A szolgálati viszony Honvédség által történő jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a Javaslat újraszabályozza a hatályon kívül helyezésre vonatkozó szabályokat, és az eredeti beosztásban történő továbbfoglalkoztatás törvényi kereteit. Ez utóbbi vonatkozásában a Javaslat nevesíti azokat az eseteket, amikor az állomány tagja kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, valamint példálózó jelleggel felsorolja azon eseteket, amikor a bíróság ezt munkáltatói kérelemre mellőzi. A Javaslat mindezek függvényében állapítja meg a Honvédséget terhelő megtérítési kötelezettség mértékét, és azt, hogy a szolgálati viszony milyen időponttal szűnik meg.
A Javaslat szerint az állomány tagja, ha a hivatásos szolgálati viszonyát nem a törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a Honvédség számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni, valamint a Honvédség jogosult a törvényben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.
a 191. §-hoz, a 212. § (1) és (2) bekezdéséhez, a 225. § (1) és (2) bekezdéséhez, a 233. §-hoz
A Javaslat – a hatályos szabályozással egyezően – állomány tagjának kizárólag a hivatásos és a szerződéses katonát minősíti. A párhuzamos szabályozás elkerülése és az egyértelmű joggyakorlat biztosítása érdekében a Javaslat meghatározza a KNBSZ hivatásos állományú tagjára, az önkéntes tartalékos katonára, a honvédtisztjelöltre és a honvédaltisztjelöltre irányadó rendelkezéseket.
a 193. §-hoz
Az érdekképviselet és érdekvédelem területén a Javaslat fenntartja a szakszervezet létesítésének létszámarányos feltételét, valamint a szakszervezet és a tagság egységességét biztosító előírásokat. A nemzetbiztonsági érdeket és feladatok ellátását nem veszélyeztethető szakszervezetet viszont a KNBSZ tekintetében kizárólagosan megilletik az érdek-képviseleti jogosultságok, továbbá széles körű véleményezési jog illeti meg az állomány szociális érdekei, valamint a szolgálati és munkakörülményeivel kapcsolatos munkáltatói tervek vonatkozásában. A tevékenység nemzetbiztonsági jellege nem teszi lehetővé az állomány tagja joggyakorlásának a szakszervezet által biztosított képviselettel történő elősegítését.
a 194–196. §-hoz
A KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés főszabály szerint az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezésével és vezénylésével valósul meg. Emellett a Javaslat lehetővé teszi, hogy a főigazgató fedőbeosztásban történő foglalkoztatás érdekében szolgálati viszonyt létesítsen. Ez utóbbi esetben legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, továbbá nemzetbiztonsági érdekből a főigazgató javaslatára a miniszter tiszt esetén századosnál, altiszt esetén főtörzsőrmesternél magasabb rendfokozattal történő állományba vételről dönthet. Ha a foglalkoztatás szolgálati viszony létesítésével jár, a jelentkezőnek az általános szabályok szerint meg kell felelnie az alkalmazási követelményeknek.
A KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés nélkülözhetetlen feltétele továbbá a nemzetbiztonsági alkalmasság, a kifogástalan életvitel, valamint a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása. A Javaslat garanciális jelleggel meghatározza e jogintézmények célját, és alkalmazásuk feltételeit.
a 197. §-hoz
A Javaslat szabályozza, hogy a vezénylés időtartama alatt a KNBSZ hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonya – a kötelező felmentési jogcímek és a törvény erejénél fogva történő megszűnés kivételével – kizárólag az érintett kérelmére vagy a főigazgató javaslatára szüntethető meg.
Ha a KNBSZ hivatásos állományú tagja nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy a kifogástalan életvitel követelményének, valamint az ezekhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően a szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatása az általános szabályok keretei között alakul.
a 198. §-hoz
A Javaslat sajátos szabályokat állapít meg a túlszolgálat éves mértéke, valamint az ügyeleti és készenléti szolgáltatások meghatározása tekintetében.
a 199. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a KNBSZ központi államigazgatási szervnek minősül, a Javaslat a főigazgató és helyettesei illetményére és juttatásaira sajátos szabályokat állapít meg, valamint a KNBSZ hivatásos állományú tagja iskolai végzettség függvényében a „központi” vezetési szintnek megfelelő illetménykiegészítésre jogosult.
A Javaslat a nemzetbiztonsági alaptevékenységre tekintettel lehetőséget ad az általános illetménypótlékokon túl a titkosszolgálati pótlék és az akciószolgálati pótlék megállapítására, meghatározva annak törvényi kereteit.
A Javaslat rögzíti, hogy a kiemelt idegennyelv-tudási pótlékra jogosító további idegen nyelveket a főigazgató határozza meg.
a 200. §-hoz
A Javaslat felsorolja, hogy a külföldi szolgálat során a törvény mellett a nemzetközi szerződések, a nemzetközi megállapodások, a nemzetközi szervezet által kiadott szabályzatok, a fogadó országnak a külföldi fegyveres erők tagjaira is vonatkozó előírásai, valamint az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott Egységes Műveleti Szabályok is érvényesülnek.
a 201. §-hoz
A Javaslat a külföldi szolgálattal összefüggésben megállapítja egyes alapvető jogok gyakorlásának különös szabályait.
a 202–204. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szerződésben vállalt szolgálati időre és a próbaidőre vonatkozó sajátos rendelkezéseket, kellő rugalmasságot biztosítva ezáltal a nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtásával összefüggő személyi kiválasztásra.
A Javaslat a külföldi szolgálat teljesítését vezényléshez köti, rögzíti az állomány érdekében történő tájékoztatási kötelezettséget, meghatározza a vezénylés törvényi kereteit azzal, hogy a munkáltatói döntés formai és tartalmi követelményeit, feltételeit miniszteri rendelet szabályozza.
A Javaslat szerint a vezénylés a szolgálat érdekében bármikor megszüntethető. Ehhez kapcsolódóan meghatározott feltételek fennállása esetén az állomány tagja számlával igazolt költségei megtérítésére jogosult.
a 205. §-hoz
A Javaslat műveleti területen végzett külföldi szolgálat ideje alatt a szolgálati viszony lemondással történő megszüntetését kizárja, továbbá gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel rendezi a vállalt szolgálati idő külföldi szolgálat ideje alatt történő leteltével összefüggő előírásokat.
a 206. §-hoz
A Javaslat megteremti a kötelező védőoltások tűrésére való kötelezés jogi alapját.
a 207. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szolgálatteljesítési idővel kapcsolatos különös szabályokat. A Javaslat a külföldi szolgálat esetén továbbra is lehetővé teszi, hogy miniszteri rendelet a szabadság kiadására vonatkozó szabályoktól, illetve meghatározott feltételek fennállása esetén egyes rendelkezésektől eltérjen. A Javaslat a műveleti szabadnapok tekintetében beszámítási kötelezettséget ír elő.
a 208. §-hoz
A Javaslat megteremti a külszolgálati ellátmány, a külföldi napidíj, a külföldi napidíj-kiegészítés, válsághelyzet esetén eseti jelleggel, határozott időtartamra megállapítható külön pótlék törvényi alapjait. A Javaslat önként vállalt ideiglenes külföldi szolgálat esetén lehetővé teszi azt, hogy az állomány tagja külföldi napidíjáról előzetesen írásban lemondhasson.
A Javaslat szabályozza a honvédtisztjelölt és a honvédaltiszt jelölt külföldi szolgálatának egyes sajátosságait.
a 209–210. §-hoz
A Javaslat szerint fegyelmi eljárásban kell elbírálni a nemzetközi műveletre vonatkozóan kiadott, az állomány tagjára is kötelező szabálynak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett megsértését, valamint a külföldi szolgálat ideje alatt külföldön elkövetett bármely szabálysértést, ha annak elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi.
A külföldi szolgálat alatt, kiemelten a műveleti területen elkövetett fegyelemsértések tekintetében olyan szabályok megállapítása indokolt, amelyek lehetővé teszik a külföldi körülményekhez illeszkedő elbírálást. A Javaslat erre figyelemmel különös szabályozást határoz meg többek között az elévülésre, fenyítésként pedig pénzbírság kiszabását is lehetővé teszi.
A műveleti területen történő szolgálatteljesítés a kártérítési felelősség tekintetében is különös szabályozást igényel. Erre figyelemmel a Javaslat lehetővé teszi a műveleti területen bekövetkezett károk miatt a kártérítési felelősség alóli mentesülést, ha a kárt az adott műveleti körülmények okozták, vagy a kár – mérlegelést lehetővé nem tevő – műveleti szükség következménye.
a 211. §-hoz
A Javaslat meghatározza az önkéntes tartalékos katona külföldi szolgálatának sajátos feltételeit, időtartamát.
a 212. §-hoz
A Javaslat általános jelleggel előírja, hogy az önkéntes tartalékos katonákra az állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket kell, kivéve, ha azt a törvény kizárja. Emellett a Javaslat az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó különös rendelkezéseket a XVIII. Fejezetben foglalja össze más fejezetek rendelkezéseihez kapcsolódó tagolásban.
A Javaslat meghatározza az önkéntes tartalékos szolgálati viszony jellemzőit, és az egységes jogalkalmazás érdekében megállapítja az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítéseként figyelembe vehető időtartamokat.
a 213–214. §-hoz
A Hvt. az önkéntes tartalékos állományban megkülönbözteti az önkéntes műveleti tartalékost, és az önkéntes védelmi tartalékost. A Javaslat meghatározza a szolgálati viszony létesítésének időtartamát: az önkéntes műveleti tartalékos határozott időre létesíthet szolgálati viszonyt, és a szerződés meghosszabbítása nem kizárt. Az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony határozatlan időre létesíthető.
A Javaslat különös szabályként kimondja, hogy akkor, ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyát a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya megszűnésével egyidejűleg létesítette, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálattól el lehet tekinteni, feltéve, hogy a szolgálati viszonya nem egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlansága miatt szűnt meg.
A Javaslat szabályozza a próbaidőre, az eskü letételére vonatkozó szabályokat, a rendelkezésre állás időszakában is érvényesülő bejelentési kötelezettséget.
a 215. §-hoz
A Javaslat az általános szabályokat további jogviszony megszűnési, megszüntetési jogcímekkel egészíti ki, és meghatározza a megszűnés, megszüntetés jogkövetkezményeit.
Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony kiegészítő, a tényleges szolgálatteljesítés ismétlődő jellegére, és rövidebb időtartamára figyelemmel az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszüntetéséhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy az önkéntes tartalékos katona tekintetében a felmentés jogintézménye nem kerül alkalmazásra, valamint az érintett végkielégítésre, toborzópénzre, szerződéshosszabbítási díjra, leszerelési segélyre nem jogosult.
a 216–218. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a tényleges szolgálatteljesítés elrendelésére, időtartamára vonatkozó szabályokat, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alapján a Javaslat rendelkezik arról, hogy a behívások tervezett időpontjait közzé kell tenni a minisztérium honlapján.
A Javaslat meghatározza a tényleges szolgálatteljesítés tartalmára és a szolgálatteljesítési időre vonatkozó különös szabályokat, így az előmeneteli rendet az önkéntes tartalékos szerződés tárgykörébe utalja, rendezi a szabadságra való jogosultság feltételeit, mértékét, meghatározza a teljesítményértékeléssel kapcsolatos sajátos előírást.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona biztosítottnak minősül. A Javaslat ehhez kapcsolódóan meghatározza az egészségügyi szabadság feltételeit, és az időtartamára járó távolléti díj mértékére vonatkozó szabályokat.
a 219. §-hoz
A Javaslat meghatározza az önkéntes tartalékos katona illetményére, és egyéb juttatásaira vonatkozó sajátos szabályokat. Figyelemmel arra, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény szerint önkéntes tartalékos szerződés kötése esetén adókedvezményre jogosult, a Javaslat rögzíti, hogy részére 60 napot meg nem haladó tényleges szolgálatteljesítése után illetmény és díjazás nem jár.
Minden önkéntes tartalékos katonát megillet az a jog, hogy illetményéről és díjazásáról írásban lemondjon.
A Javaslat célja az önkéntes tartalékos szolgálat vállalásának ösztönzése. Erre figyelemmel a Javaslat az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony létesítése esetén egyszeri, az illetményalap 45%-ának megfelelő szerződéskötési díjat, önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszony létesítése esetén pedig évente a minimálbér 50%-ának megfelelő rendelkezésre állási díjat biztosít.
a 220–221. §-hoz
A Javaslat meghatározza az önkéntes tartalékos katonával szemben folytatott fegyelmi eljárás különös szabályait, így többek között lehetővé teszi a pénzbírság fenyítésként történő kiszabását, feltételeit, végrehajtásának módját, a fizetési könnyítés szabályait.
A Javaslat a gondatlan károkozás tekintetében sajátos szabályok alkalmazását teszi lehetővé akkor, ha az önkéntes tartalékos katona az illetményéről lemondott, vagy ha szolgálati járandóságban részesül.
a 222. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás ideje alatt is érvényesíthesse szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogait, jogos érdekeit. Ennek megfelelően ezen időszakban is élhet jogorvoslati jogával (kérelmet terjeszthet elő a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz, a munkáltatói döntéssel szemben szolgálati panaszt terjeszthet elő, az első fokú határozat ellen fellebbezést nyújthat be), szolgálati jogvita esetén keresetet nyújthat be a bírósághoz.
A Javaslat azonban azt is rögzíti, hogy a Honvédség a kártérítési igényét a rendelkezése állás időszakában is érvényesítheti fizetési meghagyással, vagy keresetlevéllel.
a 223. §-hoz
A külvilág számára elsődlegesen az egyenruha és a rendfokozat fejezi ki az egyes személyek Honvédséghez tartozását. Erre figyelemmel a nyugállományú katona esetén a Javaslat felsorolja azokat az eseteket, amely az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára való méltatlanságot megalapozza.
A Javaslat a méltatlanná válás megállapítását vizsgálathoz köti, melynek eljárási szabályait rendelet határozza meg.
a 224. §-hoz
A Javaslat új elemként meghatározza a nyugállományú katonák szolgálati panaszhoz való jogának sajátos szabályát, valamint a nemzedékek közötti szolidaritás kifejezéseképpen alkalmazni rendeli a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos rendelkezéseket.
a 225. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a honvédtisztjelöltre alkalmazandó általános fejezeti szabályokat, míg az eltéréseket, kiegészítő rendelkezéseket a fejezeti tagolásban nevesíti. A honvédtisztjelöltekre vonatkozó szabályokat a honvédaltiszt jelöltekre is megfelelően alkalmazni kell, kivéve, ha ezt a törvény kizárja.
a 226. §-hoz
A Javaslat különös szabályként a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó képviseletet biztosít.
a 227. §-hoz
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény meghatározza a honvédtiszti alapképzésre történő felvétel életkori, és más alkalmassági feltételeit, a büntetlen előélet, a cselekvőképesség és a magyar állampolgárság követelményét, továbbá annak vállalását, hogy a hallgató a honvéd tisztjelölti szolgálati viszonyt létesít, és tart fenn a honvédtiszti alapképzés idejére.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a honvédtisztjelölt állományba vétele az ösztöndíjszerződés megkötésével történik. A szabályozás célja annak érvényre juttatása, hogy a honvédtiszti alapképzésben a tisztjelölti szolgálati viszony (amely ösztöndíjszerződéssel jön létre) és a hallgatói jogviszony (amely beiratkozással jön létre) egyidejűleg kell, hogy fennálljon. Ez alól kivétel, hogy a tisztjelölti szolgálati viszony tovább tart, mert a hallgatói jogviszony megszűnik a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján, míg a tisztjelölti szolgálati viszony a tiszti állományba vételt megelőző napon.
A Javaslat ugyan az ösztöndíjszerződés elemeire tartalmi kötöttséget nem állapít meg, azonban meghatározza rendeltetését, és általános jogelvként érvényesül, hogy az nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely jogszabállyal ellentétes, vagy amelyet jogszabály kifejezetten rögzít.
A Javaslat a próbaidő kötelező kikötését írja elő, továbbá meghatározza annak féléves időtartamát.
a 228–229. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének különös jogcímeit, valamint szabályozza a tanulmányok honvédaltiszt jelöltként való folytatásának kereteit.
a 230–232. §-hoz
A Javaslat megállapítja az MH Ludovika Zászlóaljnál a tisztjelölti szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítés szabályait, a katonai érintkezés során alkalmazandó rendfokozati beazonosítást, a szünetelésre és a vezénylésre, a fegyelmi és a kártérítési felelősségre vonatkozó különös szabályokat.
A hallgatói jogviszony szünetelésének törvényi alapjait a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény határozza meg. Ehhez kapcsolódóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején szünetelhet. A hallgatói jogviszony ettől eltérő szüneteltetését a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti. A Javaslat ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy a honvédtisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti szolgálati viszonyának fennállását nem érinti, azonban a munkáltatói jogkört gyakorlótól kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetésével egyidejűleg különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel a tisztjelölti szolgálati viszony szünetelését engedélyezze.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény felsorolja azokat a szolgálati feladatokat, amelyekre a honvédtisztjelölt kötelezhető. A Javaslat a munkáltatói döntés formáját vezénylésnek minősíti, továbbá lehetővé teszi a honvédtisztjelölt rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására történő kijelölését.
A Javaslat meghatározza az ösztöndíjra és az egyéb juttatásokra vonatkozó különös szabályokat, továbbá azokat az eseteket, amikor a honvédtisztjelölt ösztöndíjra nem jogosult, vagy annak folyósítását fel kell függeszteni.
A Javaslat szerint az ösztöndíj alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Az ösztöndíj megállapításához szükséges szabályokat, így különösen a feltételeket, a szorzószámokat a 8. melléklet határozza meg.
Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás, és a visszatartás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
A honvédtisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, helyközi utazási költségének megtérítésére, ezen túlmenően egyes költségtérítésekre és szociális juttatásokra jogosult.
E rendelkezéseket a honvédaltiszt jelöltek tekintetében is alkalmazni kell.
a 234. §-hoz
A Javaslat meghatározza az altisztjelölti szolgálati viszony jellegét, a katonai szakképzéshez kapcsolódó sajátos foglalkoztatási előírásokat.
a 235–237. §-hoz
A nemzeti köznevelésről szóló törvény meghatározza a katonai szakképzésre történő felvétel életkori, és más alkalmassági feltételeit, a büntetlen előélet, a cselekvőképesség és a magyar állampolgárság követelményét. A Javaslat ehhez kapcsolódóan meghatározza az altisztjelölti szolgálati viszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével, a fegyelmi felelősséggel kapcsolatos különös szabályokat.
A Javaslat megállapítja a szakirányváltás, az ágazatváltás, a külföldi tanulmányok folytatásának, valamint a vendégtanulói jogviszony létesítésének szabályait, továbbá felsorolja azokat a szolgálati feladatokat, amelyre a honvédaltiszt jelölt vezényelhető.
a 238–249. §-hoz
A Javaslat felsorolja a végrehajtási rendeletek megalkotásához szükséges felhatalmazásokat, meghatározza, hogy a törvény és az abban szereplő egyes törvények módosítására vonatkozó rendelkezések – tartalmuknak és jelentőségüknek megfelelően – lépcsőzetesen lépnek hatályba 2012. december 30-án, 2013. január 1-jén és 2013. július 1-jén, továbbá megállapítja a szükséges átmeneti szabályokat.
A Javaslat számos átmeneti szabály megalkotását kezdeményezi, mert sajátos problémát jelent a hatálybalépést megelőzően létrejött – jellegzetesen tartós – jogi kapcsolatok sorsa, és az új szabályoknak ezekben való alkalmazása.
A Javaslat tartalmazza az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfeleléssel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint felsorolja mindazokat az európai uniós irányelveket, amelyeknek való megfelelést az új szabályozás is biztosítja.
a 250. §-hoz
A Javaslat a katonai rendész szolgálat ellenőrzési jogosultságát teremti meg.
a 251 §-hoz és a 266. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozást egészíti ki a „Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes építési munkahely” meghatározással, mellyel a jogalkalmazás során felmerült igényt elégíti ki. Továbbá jogszabályváltozásra tekintettel módosítja azon gazdasági társaságok megjelölését, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter.
a 252. §-hoz
A Javaslat célja a felhatalmazó rendelkezés kibővítése, mellyel a honvédelemért felelős miniszter kap jogkört rendeletalkotásra a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos sajátos környezethasználatok meghatározása érdekében.
a 253. §-hoz
A Javaslat az új honvédelmi törvény címének átvezetését tartalmazza.
a 254. §-hoz és a 267. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az adómentes bevételek, valamint az elismerést adományozók körét, továbbá kibővíti az emléktárgyak nem taxatív felsorolását.
a 255. §-hoz
A Javaslat a munkavédelemről szóló törvénnyel összhangban módosítja a kapcsolódó rendelkezéseket.
a 256. §-hoz, a 265. §-hoz, a 268–271. §-hoz és a 278. §-hoz
A Javaslat a honvédek jogállásáról szóló új törvény címének átvezetését tartalmazza.
a 257. §-hoz
A Javaslat kivételes szabályt határoz meg.
a 258. §-hoz
A Javaslat megteremti az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. és LXXXIV. törvény és a honvédek jogállásáról szóló törvény összhangját.
a 259. §-hoz és a 272. §-hoz
A Javaslat a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény által meghatározott szöveget módosítja.
A (2) bekezdés technikai módosításokat tartalmaz, míg a (3) bekezdés a honvédtisztjelölthöz hasonlóan a honvédaltiszt jelöltre vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. A (4)–(6) bekezdés a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásáról, és a Honvéd Vezérkar főnöke mérlegelési jogköréről rendelkezik.
A Javaslat meghatározza a nyugállományú katonák egyenruha és rendfokozat viselésére, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokat, valamint felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat tartalmazza a Katonai Rendészeti Szolgálat intézkedési jogköreit, valamint a katonai hatóság fogalmát és a katonai hatóság eljárásáért fizetendő szolgáltatási díjjal kapcsolatos szabályok megalkotására irányú felhatalmazó rendelkezést.
a 260. §-hoz és a 273. §-hoz
A Javaslat szöveg-, és a honvédek jogállásáról szóló törvény címének pontosítását tartalmazza, egyben a honvédtiszti alapképzés tekintetében a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez való hozzájárulás jelenik meg a hatályos szabályozáshoz képest további feltételként.
a 261. §-hoz
A Javaslatban szétválasztásra kerülnek a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott és a honvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok.
a 262. §-hoz
A Javaslat értelmében a munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, továbbá mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet az Alaptörvényből fakadó feladataira tekintettel.
a 263. §-hoz és a 277. §-hoz
A módosítás célja, hogy kitüntetést, elismerést a törvényben eddig meghatározottakon túl – a katonai hagyományokra is figyelemmel – a Honvéd Vezérkar főnöke is alapíthasson és adományozhasson.
a 264. §-hoz
A Javaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításával rendezi a felsőoktatásban tanuló hallgatók helyzetét önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének idejére. Eszerint a tényleges szolgálatteljesítés időszakában szünetel a hallgatói jogviszony. E speciális szünetelési ok esetén azonban nem érvényesülnek azok a korlátozások, melyek szerint a hallgatói jogviszony szünetelése első alkalommal csak az első félév elvégzését követően, és egybefüggően összesen 2 szemeszterre terjedhet ki.
A módosítás alapján a honvédtisztjelölt szolgálati viszonyára a honvédek jogállásáról szóló törvény eltérő szabályt állapíthat meg.
a 274–275. §-hoz
A Javaslat a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazó jogszabályra történő hivatkozást módosítja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényről a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényre, majd ezt – a hatálybalépést követően – a honvédek jogállásáról szóló törvényre.
a 276. §-hoz
A Javaslat jogszabályi hivatkozás pontosítását tartalmazza.
a 279. §-hoz
A Javaslat a jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A Javaslat hatályon kívül helyezi többek között a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény (Küfetv.) 18. § (2) bekezdését.
A 18. § (2) bekezdés a jelenlegi változatában 2012. december 31-ei hatállyal hatályon kívül helyezné a Küfetv. 14. §-át, amely a NATO parancsnokságok jogállásáról szóló ún. Párizsi Jegyzőkönyv (kihirdette: 1999. évi CXVI. tv.) alapján a parancsnokságokat megillető adómentességet implementálja a belső jogba.
A jogalkotó szándéka szerint a Javaslat célja az, hogy a Párizsi Jegyzőkönyv szerinti jogosultság időbeli korlátozása megszűnjön.
a 280. §-hoz
A Javaslat jogszabályi rendelkezés hatályba nem lépéséről rendelkezik.
_