21/2012. (III. 9.) VM rendelet
21/2012. (III. 9.) VM rendelet
a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről1
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés j) pontjában,
– a 4. § és az 1–2. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,
– az 5–6. § és a 3–7. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában,
– a 7. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában,
– a 8–9. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) és k) pontjában,
– a 10. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában,
– a 11. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,
– a 12. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában,
– a 16. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében,
– a 17. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában
kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés
1. § (1) A kárenyhítési rendszerbe a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az egységes kérelmének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezhet be.
(2) Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a kárenyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be.
(3) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő.
2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása
2. § (1)2 A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző november 1-től tárgyév október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg.
(2) Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 15-éig értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.
(3)3 A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal jelzett növénykultúra vagy termék alapján, a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével üzemi szinten kerül meghatározásra.
(4)4 Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait elektronikus adathordozón a tárgyév július 31-éig eljuttatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére.
(5) Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott adattartalommal július 15-éig összefoglaló jelentést küld az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.
3. §5 (1)6 Az egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett terület- és hasznosítási kódadatok alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására – az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl – nincs lehetőség.
(2) A benyújtott egységes kérelemben az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése alapján tett csatlakozási nyilatkozat visszavonására az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nincs lehetőség.
3. A mezőgazdasági káresemény által okozott kár bejelentése és igazolása
4. § (1)7 A mezőgazdasági termelő az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káreseményt valamint az általa okozott várható hozamcsökkenés mértékét az 1. melléklet szerinti adattartalommal köteles – az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen – a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint bejelenteni (a továbbiakban: kárbejelentés) a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság részére (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv).
(2)8 A használatban lévő termőföldön az (1) bekezdés szerinti kárbejelentés az agrárkár megállapító szerv részére legkésőbb a tervezett betakarítás előtt tíz nappal kell megtenni, azzal, hogy a jégeső vagy vihar esetén a kárbejelentést legkésőbb a betakarítás megkezdéséig kell megtenni. A használatban lévő termőföldön elvégzett betakarítási munkálatokat követően az agrárkár-megállapító szerv részére az (1) bekezdés szerinti kárbejelentés a betakarított kultúra vonatkozásában nem tehető. Téli fagy esetén az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb tárgyév április 15-éig kell megtenni.
(3)9 A károsodást kiváltó aszály, belvíz, téli fagy, vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – a bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a kárt szenvedett területen termesztett növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a kárt szenvedett területen termesztett növénykultúra vonatkozásában a mezőgazdasági káresemény első alkalommal észlelhető.
(4)10 Az (1) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmében az adott mezőgazdasági káresemény által előidézett hozamcsökkenés nem vehető figyelembe.
(5)11 Az agrárkár-megállapító szerv – az (1) bekezdésben meghatározott kárbejelentést követően – a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését és a hozamcsökkenés tényét az adott mezőgazdasági káresemény és a károsodással érintett terület, valamint a károsodással érintett területen található növénykultúrák vonatkozásában az Mkk. tv. 14. § (3)–(4) bekezdésében foglaltak alapján becsléssel állapítja meg azzal, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) által az internetes honlapján közzétett tájékoztatást, valamint, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által kiállított igazolásokat is figyelembe veszi. A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és a tárgyévi hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett falugazdász közreműködésével lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra.
(6)12 Az (5) bekezdés szerinti, az OMSZ által közzétett tájékoztatás az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásnak felel meg.
(7)13 A kárbejelentés elektronikus úton történő benyújtásának módjára meghatalmazott vagy technikai közreműködő alkalmazása esetén a meghatalmazott és a technikai közreműködő eljárására, a vélelmezett örökös eljárására, valamint az elektronikus kapcsolattartásra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi miniszteri rendelet rendelkezéseit a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(8)14 A kárbejelentés elektronikus benyújtásának és fogadásának tényét a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben (a továbbiakban: KR) a mezőgazdasági termelő elektronikus tárhelyére történt sikeres feltöltés jelenti, amelyet az ideiglenesen fenntartott értesítési tárhelyre automatikusan kapott KR dokumentum igazol.
(9)15 A külön miniszteri közleményben meghatározott rendkívüli esetekben és az abban meghatározott módon tett mezőgazdasági termelői kárbejelentést határidőben teljesítettnek kell tekinteni.
4. A hozamérték-csökkenés megállapítása
5. § (1) Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket – a 6. melléklet szerinti táblázat kitöltésével – a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni.
(2)16 A tárgyév november 30-ig még be nem takarított,
a) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének átlagát,
b) az 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál az agrárkár-megállapító szerv által megadott megyei – ennek hiányában országos – átlag termésmennyiség adatokat kell alapul venni.
(3)17 Az Mkk. tv. 2. § 27. pontja szerinti referenciahozam-értéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az 5. melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani. Azon növénykultúráknál, amelyekre az adott év vonatkozásában referenciaár közzétételére nem került sor, a mezőgazdasági termelő a tárgyévi ár vonatkozásában a tárgyévet megelőző egy év, a referenciaár vonatkozásában pedig a tárgyévet megelőző öt év értékesítéseinek számlával igazolt adatait kell felhasználnia. Ennek hiányában a mezőgazdasági termelő a számítások során az országos átlagár adatokat alkalmazhatja, és az ehhez szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat.
(4)18 Azon esetekben, amikor a referenciahozam és a tárgyévi hozam megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a mezőgazdasági termelő adott növénykultúrából nem rendelkezik a referencia-időszak hozamadataival, a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat, amely az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozó megyei – ennek hiányában az országos – átlagtermés-adatok alapján képezi a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referenciahozam-értékek kiszámításának alapjául. Ültetvények esetében a termőre fordulás évét követő 6. évtől a saját referencia-hozam nem helyettesíthető a megyei vagy országos átlaghozam-adatokkal.
(5)19 A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési adatokat tartalmazó, 2–6. melléklet szerinti nyilvántartásait az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie.
(6)20 Az üzemi szintű hozamérték-csökkenés összegét és mértékét a tárgyévben termesztett valamennyi növénykultúra figyelembevételével kell meghatározni, beszámítva a referencia időszak hozamértékéhez képest többlet-hozamértéket produkáló növénykultúrákat is.
(7)21 Az egyes növénykultúrákra vonatkozó hozamérték-csökkenés kiszámításánál kizárólag az Mkk tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény által okozott hozamcsökkenés vehető figyelembe.
(8)22 A hozamérték-csökkenés összegének megállapítása során azon növénykultúrák tárgyévi hozamait, amelyeknek az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény által okozott károsodásáról az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt
a) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,
b) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.
6. § (1)23 Amennyiben egy kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv. 11. § (4) bekezdésére és a 8. § (1a) bekezdésében foglalt, hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre.
(2) Az (1) bekezdésben említett újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a 7. § (2) bekezdés szerinti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni.
(3)24
5. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem
7. § (1) Kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a 2. § (1) bekezdése szerinti kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények üzemi szinten több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okoztak.
(2)25 A mezőgazdasági termelő az igényelt kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági igazgatási szerv által annak honlapján, a 3–6. melléklet alapján közzétett táblázatok felhasználásával számítja ki. Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti vagy egyéb mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, azt a 2. melléklet kitöltésével és a biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtványai és kötvénye három másolati példányának a mezőgazdasági termelő lakhelye vagy székhelye szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez történő benyújtásával igazolja, és a 6. melléklet szerint kiszámított kárenyhítő juttatás összegénél figyelembe veszi a biztosító által már kifizetett kártérítés összegét. A kitöltött mellékleteket a mezőgazdasági termelő három eredeti példányban személyesen vagy postai úton tárgyév november 30-áig nyújthatja be a lakhelye vagy székhelye szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez. A benyújtott dokumentumok – ideértve a (2a) bekezdésben meghatározott igazolásokat is – együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.
(2a)26 Ha a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, teljes mértékű kárenyhítő jutattatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek részére a szerződő fél vagy a biztosító a biztosított területet, a biztosítással fedezett káreseményt és a biztosított hozamértéket is feltüntető igazolást állít ki, amelyet a termelő a 7. § (2) bekezdésben meghatározott határidőig nyújt be a lakhelye vagy székhelye szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez.
(3) Ha a hozamérték-csökkenést több mezőgazdasági káresemény okozta, az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott termék esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.
(4)27 Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a mezőgazdasági termelő által számított hozamérték-csökkenés összegét és – az Mkk. tv. 11. § (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel – az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a (2) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződések meglétére.
(5) Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadását kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. § (8) bekezdésében foglalt indokok alapján – az indokkal vagy indokokkal érintett adat, tény, állapot vonatkozásában – tagadhatja meg. Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról határozatot hoz.
(6)28 Az agrárkár-megállapító szerv a 2–6. melléklet, a (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány, valamint az (5) bekezdés szerinti határozat tekintetében az Mkk. tv. 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. Az (5) bekezdés szerinti határozat ellen benyújtott fellebbezés másolatát, annak beérkezését követő 5 munkanapon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntés egy példányát a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére.
(7)29 Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból adatállományt készít és azt a tárgyévet követő év január 15-éig elküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, valamint a (6) bekezdésben foglalt dokumentumokat január 31-éig megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére. A mezőgazdasági igazgatási szerv a megküldött megyei adatállományokból országos összesítést készít, amelyet január 31-éig megküld az agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint az országosan összesített adatállományból megyeszintű és mezőgazdasági káreseményenkénti bontásban, a tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít, amelyet elektronikus úton elküld a miniszter részére.
(8) Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv – az (5) bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja.
(9) Az agrárkár-megállapító szerv az általa ellenőrzött kérelem és a kérelemhez kapcsolódóan kiállított hatósági bizonyítvány egy példányát a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére.
6. A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása
8. § (1)30 A kárenyhítő juttatás összegének 6. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag azon kultúrák hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyeket mezőgazdasági kár ért és ennek tényéről az agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állított ki. Azon növénykultúrák vonatkozásában, amelyeknél az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt, a 6. melléklet szerinti táblázat kitöltésekor a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben nulla értéket kell megadni. Nulla értéket kell megadni a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben akkor is, ha a mezőgazdasági termelő az elemi káresemény bekövetkezését megelőző napon az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 6. §-a szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült.
(1a)31 A kárenyhítő juttatás összegének 6. melléklet szerinti megállapítása során a mezőgazdasági káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenést, a mezőgazdasági káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenést le kell vonni a hozamérték-csökkenés összegéből, és a számítás során a 6. mellékletben található költségmegtakarítási fajlagos összegeket kell használni.
(2) Az egyes mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (1) bekezdése szerinti adatbázist használja fel azzal, hogy az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen nem haladhatja meg a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os mértéket.
(3) A (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel.
7. A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése
9. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint – az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok figyelembevételével – vizsgálja a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmek jogosságát, a jogos kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít.
(2) Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés szerinti adatállomány alapján a jogos kárenyhítési igények teljesítésére kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyévet követő év február 28-ig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.
(3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell
a) a mezőgazdasági termelőknél a mezőgazdasági káresemények miatt bekövetkezett hozamérték-csökkenés agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött és igazolt, országosan összesített összegét,
b) a mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben feltüntetett károk után a biztosítók által megállapított kártérítés országosan összesített összegét,
c) a mezőgazdasági termelők által igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megítélt országosan összesített összegét,
d)32 a kárenyhítési hozzájárulásként megállapított befizetési kötelezettség országosan összesített összegét, az agrárkár-enyhítési szerv által vezetett 10032000-00281629-00000017 Kárenyhítési lebonyolítási számlára a mezőgazdasági termelők által tárgyév december 31-ig befizetett összeget, a költségvetési támogatás összegét, valamint az MKK. tv. 7. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti összegeket,
e)33 az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti összeget,
f) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és ennek alapján a kárenyhítő juttatás arányos csökkentésének javasolt mértékét,
g) a mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összegét az egyes mezőgazdasági kárfajták szerinti bontásban, a kifizetéssel érintett termelők számát és művelési ág, valamint a mezőgazdasági termelők Mkk. tv. 6. § (1)–(2) bekezdése szerinti megoszlását,
h)34 az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés a) pontja szerint a tárgyévet megelőző év vonatkozásában a tárgyévet követő év január 31-ig kifizetett összeget.
(4) A miniszter az egyetértése esetén a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és a (2) bekezdésben meghatározott időpontig előterjesztett kifizetési tervet jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet.
(5) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési igénye kielégítésének – az 5. § (6) bekezdésben és az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mértékéről és teljesíti a kifizetéseket.
(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési igények kifizetését követően megmaradt összeget a kifizetések lezárását követően átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára.
(7) Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. § (5)–(6) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség.
(8)35 A mezőgazdasági árvízkár vonatkozásában védműnek minősül a belföldi jogsegély keretében a 4. § (5) bekezdés szerinti OVF által kiadott igazolás alapján az árvizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény.
8. Adatszolgáltatás
10. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását – a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott korlátozások figyelembevételével az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) végzi. Az AKI-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek – az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében – adatszolgáltatással kötelesek támogatni, és az AKI által kért adatokat rendelkezésre bocsájtani.
11. § (1) Mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő 25 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti szakvéleménye alapján adatot szolgáltat a miniszter részére a károsodott termelők számának becsült nagyságáról, a hozamcsökkenés várt mértékéről és a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról. A miniszter ezen adatok alapján nyújt tájékoztatást a Bizottság részére.
(2) E rendelet alapján az Európai Bizottság 2006/C 319/01 számú, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló 2007–2013 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (a továbbiakban: agrár- és erdészeti iránymutatás) 122. pontjában meghatározott rendkívüli esemény – így különösen a természeti jelenségekből eredő tűz – által okozott károkra csak a Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben kárenyhítő juttatásra a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz Mkk. tv. 7. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti összegei nem használhatók fel.
(4) A miniszter az Mkk. tv. 12. § (5)–(6) bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki.
(5)36 A (4) bekezdésben hivatkozott szakvélemények elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv az OMSZ-től, az OVF-től, a FÖMI-től, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni.
9. Ellenőrzés, jogkövetkezmények
12. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseknek a mezőgazdasági termelő által történő megsértése, illetve a mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás tényét az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva az agrárkár-enyhítési szerv állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére.
(2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.
10. Záró rendelkezések
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
14. § Az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet rendelkezéseit a 2011 májusában fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII. 22.) VM rendelet szerinti eljárásokban alkalmazni kell.
14/A. §37 E rendeletnek az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 51/2013. (VI. 17.) VM rendelettel [a továbbiakban: 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet] módosított 9. § (3) bekezdés d) és e) pontjait, valamint az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelettel megállapított 9. § (3) bekezdésének h) pontját és 9. § (8) bekezdését az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet hatályba lépésekor38 folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.
11. Az Európai Unió jogának való megfelelés
15. § Ez a rendelet
a) az agrár- és erdészeti iránymutatás V.B.2. és V.B.3. alfejezetei, valamint
b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikke
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
12. Módosító rendelkezések
16. §39 E rendeletnek a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendelettel megállapított 4. § (1)–(3), valamint (7)–(9) bekezdését a 2015. kárenyhítési évre vonatkozó kárbejelentésekre kell alkalmazni.
17–18. §40
19. §41
1. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez42
Növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint) |
A mezőgazdasági káreseménnyel érintett terület adatai |
A terület becsült tárgyévi hozama |
A terület becsült hozamcsökkenése |
||||
Település neve |
A MePAR szerinti blokkazonosító |
A mezőgazdasági káresemény megnevezése |
A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének időpontja |
a károsodott terület nagysága |
|||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
Újravetett, újratelepített növénykultúra: |
|||||||
|
————————— |
————————— |
————————— |
————————— |
————————— |
||
Mezőgazdasági káreseménnyel érintett terület összesen |
————————— |
————————— |
————————— |
————————— |
ASZ = aszálykár, ARV = mezőgazdasági árvízkár, VIH = viharkár, FSZ = felhőszakadáskár .
2. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez43
Növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint) |
A biztosításba bevont terület |
A biztosított hozamérték |
A biztosító által kifizetett kártérítés |
A |
B |
C |
D |
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
5. Újravetett, újratelepített növénykultúra: |
|||
6. Összesen: |
3. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez44
|
20... évi |
20... évi |
20... évi |
20... évi |
20... évi |
A refe- rencia- időszak három évének meg- adása* |
||||||||||
Növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint) |
terület (ha) |
termés (t) |
hozam (t/ha) |
terület (ha) |
termés (t) |
hozam (t/ha) |
terület (ha) |
termés (t) |
hozam (t/ha) |
terület (ha) |
termés (t) |
hozam (t/ha) |
terület (ha) |
termés (t) |
hozam (t/ha) |
|
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Újravetett, újratelepített növénykultúra: |
4. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez45
Növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint) a referencia-időszak három évének* megadásával |
A referencia-időszak három évében* hasznosított |
A referencia- időszak három évében* az összes hasznosított terület |
A referencia-időszak három évében* betakarított termésmennyiség (t) |
A referencia- időszak három évében* az összes betakarított termés- mennyiség (t) |
Referenciahozam |
||||
|
1. év |
2. év |
3. év |
A |
1. év |
2. év |
3. év |
B |
B/A |
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||
|
|
||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
Újravetett, újratelepített növénykultúra: |
|||||||||
Mindösszesen: |
————- |
————- |
————- |
———— |
————- |
5. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez46
Növénykultúra megnevezése |
Az utolsó öt év meghirdetett referenciaárai |
Referencia-átlagár |
||||
20... évi |
20... évi |
20... évi |
20... évi |
20... évi |
|
|
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
– |
|
|
||||
Újravetett, újratelepített növénykultúra: |
|
|
6. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez47
Növénykultúra megnevezése |
A mezőgazdasági káresemény megnevezéseI |
Hasznosított tárgyévi termőföld- |
Betakarított tárgyévi termés-mennyiség |
Hozam adatokII |
Átlagár adatok |
Hozamérték adatok |
Hozamérték- |
Levonásra kerülő tételek |
A számított kárenyhítő juttatás összege |
||||||||
Tárgyévi hozamIII |
Referencia hozam |
Tárgyévi átlagár |
Referencia- átlagár |
Tárgyévi hozamérték (CxExG) |
Referencia- hozamérték (CxFxH) |
(J-I) |
(J-I)/ Jx100 |
A biztosító által kifizetett kártérítés összege* |
A hozam- csökkenés miatt keletkezett költség- |
Földbérlet esetén a piaci bérleti díj és az 5. § (6) bekezdésében meghatározott |
P=0,8x |
||||||
(ha) |
(t) |
(t/ha) |
(t/ha) |
(ezer Ft/t) |
(ezer Ft/t) |
(ezer Ft) |
(ezer Ft) |
(ezer Ft) |
(%) |
(ezer Ft) |
(ezer Ft) |
(ezer Ft) |
(ezer Ft) |
||||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Újravetett/ újratelepített növénykultúra: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
Mindösszesen: |
———— |
|
|
———— |
———— |
———— |
———— |
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|||||||||||||||
Igényelhető kárenyhítő juttatás: |
....................................... Ft |
A „P” oszlopban a mindösszesen sorban található érték, vagy, amennyiben ez az összeg meghaladná a hozamérték-csökkenés („K” oszlop mindösszesen sorában található összeg) 80%-át, akkor a hozamérték-csökkenés összegének a 80%-a. |
A „C” oszlop szerinti területadatokat valamennyi, az egységes kérelem benyújtásakor, a káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a termelő használatában álló termőföld-terület vonatkozásában meg kell adni.
őszi káposztarepce: 102 829 Ft/hektár, őszi búza: 91 697 Ft/hektár, őszi árpa: 80 084 Ft/hektár, zab: 73 281 Ft/hektár, triticale: 70 320 Ft/hektár, rozs: 55 724 Ft/hektár.
a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
7. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez48
A rendelet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 21. §-a alapján hatályát vesztette 2014. december 1. napjával.
A 2. § (1) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 8. § b) pontja szerint módosított szöveg. [A 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 138. §-ával elrendelt módosítás amely szerint „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal” szövegrész helyébe „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 3. § a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdését a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (4) bekezdése a 130/2013. (XII. 21.) VM rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a 130/2013. (XII. 21.) VM rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (6) bekezdése a 130/2013. (XII. 21.) VM rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (7) bekezdését a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (8) bekezdését a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. § (9) bekezdését a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (7) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (8) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdését a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (2) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2a) bekezdését a 125/2012. (XII. 10.) VM rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (4) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (6) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (7) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 6. §-ával megállapított, a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1a) bekezdését a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 19. §-a iktatta be.
A 9. § (3) bekezdés d) pontja az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés e) pontja az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdés h) pontját az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. § (8) bekezdését az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 19. § (3) bekezdése iktatta be.
A 11. § (5) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. §-t az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 20. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. június 17. 18.00 óra.
A 16. §-t a 19. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 14. §-a iktatta be.
A 17–18. §-t a 19. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t a (2) bekezdés hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a 18/2014. (X. 29.) FM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.
A 7. mellékletet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás