KÜ BH 2012/212
KÜ BH 2012/212
2012.08.01.
Az építési korlátozást is eredményező helyi építési szabályzatban megjelölt közérdekű cél megvalósítása céljából a főváros területén lévő ingatlant a fővárosi és a kerületi önkormányzat részére arányosan kell kisajátítani [1952. évi III. tv. 339/A. §, 1997. évi LXXX. tv. 30. §].
A II–IV. r. felperesek különböző arányban voltak tulajdonosai a B. zártkert, 118455/2 hrsz.-ú 901. m2 területű rét és egyéb épület művelési ágban nyilvántartott ingatlannak. Az építési szabályok szerint eredetileg külterületi mezőgazdasági ingatlan, mely a C. Köztemetővel szemben található, és a F. u. felöl közelíthető meg, gondozatlan, hétvégi hasznosításra alkalmas, rajta épület nem áll. Az ingatlant az M0-os autópálya építése miatt 1999. január 1. napjától beépítésre nem szánt erdőövezetbe sorolták, ami miatt beépíthetősége, használhatósága csökkent. Ezért a tulajdonosok ismételt kérelme alapján az I. r. alperes 2009. február 17. napján kelt végzéssel kötelezte a önkormányzatot kisajátítási kérelem előterjesztésére, egyúttal úgy rendelkezett, hogy nevezetteket az ezzel járó kötelezettségek 90-10%-os arányban terhelik.
A II. r. alperes e végzésnek megfelelően 2009. július 2. napján kérte az ingatlan kisajátítását. Az I. r. alperes a 2010. január 12. napján kelt kijavított határozatával a II–IV. r. felperesek ingatlanait kisajátította, és érte 3 568 951 Ft kártalanítást állapított meg. Ezt meghaladóan a fent említett arányban, mely egyben az ingatlanon kialakult új tulajdoni aránnyal is egyező lett, kötelezte a II. r. alperest és az I. r. felperest a kártalanítás, valamint a határozat jogerőre emelkedésétől számított időponttól a kamatok megfizetésére II–III–IV. r. felperes részére.
A határozat felülvizsgálata iránt az I. r. és a II–IV. r. felperesek adtak be keresetet. Az I. r. felperes a határozat hatályon kívül helyezését és az I. r. alperes új eljárásra kötelezését, a II–IV. r. felperesek a határozat megváltoztatását kérték. Az I. r. felperes keresetében arra hivatkozott, hogy kártalanításra kötelezését az I. r. alperes tévesen rendelte el, mert a terület átsorolására a II. r. alperes érdekében került sor, és az átsorolást a II. r. alperes rendelete miatt kötelessége volt elvégezni. Az építési jogokat sem korlátozta a módosítás, mert az ingatlanon közművesítés hiányában építményt korábban sem lehetett volna elhelyezni.
A II–IV. r. felperesek a kamatfizetés kezdő napjának meghatározását kifogásolták, állítva, hogy nekik a kamat nem a kisajátítási határozat, hanem a korlátozás napjától jár, a kamat megállapítását, majd a kamatfizetésre kötelezését az új tulajdonosoknak 1999. január 1. napjától kérték.
A Fővárosi Bíróság a felperesek kereseteit elutasította. Indokolása szerint a kártalanításra vonatkozó fizetési kötelezettség megosztásáról az I. r. alperes helyesen mérlegelés alapján döntött. Ugyancsak helytállónak tartotta a kamatfizetés kezdő napjának meghatározását is.
A jogerős ítélet ellen az I. r. felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet egyben az I. r. alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a bíróság tévesen állapította meg, miszerint a határozat helyes mérlegelésen alapult, mert a kisajátítás alapjául szolgáló M0 autópálya nyomvonalának akkori kijelölése ellen is már tiltakozott, az ügyben ellenérdekelt volt, kártalanítás fizetésére tehát semmiféle arányban nem lehetett volna őt kötelezni. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-át, a Pp. 340. §-ának (2) bekezdését, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (8) bekezdésének b) pontját jelölte meg.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúriának arról kellett állást foglalnia, hogy helyes mérlegelés alapján döntött-e az Étv. 30. §-ának (6) bekezdése alapján járó kártalanítás – I. r. felperest és II. r. alperest terhelő – arányáról az I. r. alperes a határozatában.
Az ügyben a Kúriának a felülvizsgálati kérelemben sérelmezett jogszabályokban foglaltakat kellett megvizsgálni. A Pp. 339/B. §-a kimondja, hogy mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A Pp. 340. § (2) bekezdése szerint (közigazgatási perekben) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezés nem vonatkozik a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre.
Az Étv. 30. §-ának (4) bekezdése alapján került sor a perbeli ingatlan kisajátítására, mert a fővárosi és a helyi építési szabályzat az ingatlan rendeltetését olyan közérdekű célban határozta meg, amelynek megvalósítása a II–IV. r. felperesektől nem volt várható, az építési és tulajdonosi jogokat ezáltal korlátozta.
Az Étv. 30. §-ának (6) bekezdése egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy a fővárosban a kártalanítás a Fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli.
A felperes által felülvizsgálati kérelmében felhozott Étv. 30. § (8) bekezdésének b) pontja azt mondja ki, hogy a Pp. XX. fejezetét a jelen ügytípusnál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.
Az I. r. felperes az ügyben a határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Az iratokból egyértelműen megállapítható, és ezt az I. r. felperes sem vitatta, hogy az M0-ás autópálya építése folyt a területén. Különböző okok miatt az útépítés ellen az I. r. felperes tiltakozott, ez köztudomású is volt, azonban a kerületet elkerülő útépítés tényére tekintettel arról nem lehet elfelejtkezni, hogy ez a tevékenység az I. r. felperesre nézve is előnyökkel járt. Elég ezek közül csak a könnyebb megközelíthetőséget és a nagy teherforgalmat és gépkocsiforgalmat elterelő M0-ás autópálya igénybevételét említeni. Nem mondható tehát, hogy az I. r. felperesnek kizárólag hátránya lett volna az M0-ás autópálya és az ahhoz kapcsolódó létesítmények megvalósításából. Az érdekeltség arányát az I. r. alperes mérlegeléssel, az I. r. felperesre nézve csekély mértékben, 10%-ban határozta meg. Az ehhez szükséges tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai határozatából megállapíthatóak voltak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége is kitűnt. Ennélfogva alaptalan volt az I. r. felperesnek arra való hivatkozása, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletét a Pp. 339/B. § sérelmével hozta.
Az ügy lényegét illetően a Kúria rámutat az alábbiakra.
Az I. r. felperes kisajátítási kérelem benyújtására kötelezését egy korábban született jogerős határozat írta elő, mely egyúttal rendelkezett a kártalanítás fizetési kötelezettség I. r. felperest terhelő arányáról is. Jelen ügynek e korábbi határozat felülvizsgálata nem tárgya.
Az eljárt bíróság és a Kúria a jelen perben felülvizsgálni kért kisajátítási ügyben hozott határozat jogszerűségéről döntött. Eszerint az I. r. felperes tulajdonába került a II–IV. r. alperes ingatlanának egytized része. Nyilvánvaló, hogy nevezett kártalanítás fizetésére is e hányadnak megfelelően köteles, a keresetet elutasító ítélet a közigazgatási határozat jogszabálysértése hiányában nem sértette meg az I. r. felperes által hivatkozott jogszabályokat.
Minthogy kisajátítási ügy felülvizsgálatára került sor, az Étv. 30. §-ának (8) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 340. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság ítélete ellen nem volt helye fellebbezésnek, az I. r. felperes jogorvoslati kérelmét ezért felülvizsgálati kérelemként kellett elbírálni.
Ezért a Kúria a Fővárosi Bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályban fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 37.416/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás