216/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet
216/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet
a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról1
2012.08.12.
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alapok támogatásait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.), valamint a költségvetési törvényben meghatározottak szerint az államháztartásért felelős miniszter által előírtaknak megfelelően a forrásgazdának kell megterveznie.”
2. § Az R. 5. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közösségi támogatási szerződés abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. A módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására, kivéve, ha
a) jogszabály eltérően rendelkezik,
b) vis maior esemény következik be, vagy
c) a projekt elszámolható összköltsége az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) mértékének emelése következtében megemelkedik és a megnövelt áfa-tartalommal benyújtott kifizetési igénylések alapján kifizetendő támogatás összegére az eredetileg megítélt támogatás nem nyújt fedezetet.
(8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kedvezményezett legkésőbb az utolsó kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg kérelmezheti a vezető partneren keresztül a közösségi támogatási szerződés módosítását, ha nem vagy csak részben jogosult az áfa levonására, ezért projektjét bruttó módon tervezte vagy arányosítással állapítja meg a levonható és a le nem vonható áfa összegét.
(9) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kedvezményezett nevét,
b) a közösségi támogatási szerződés számát,
c) a kérelmezett elszámolható összköltséget,
d) a kérelmezett támogatási összeget, és
e) a költségnövekmény okait dokumentumokkal alátámasztva.
(10) A kedvezményezett által biztosított saját forrás aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet.”
3. § Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Ha a költségvetési törvény arra felhatalmazást ad, lehetőség van az egyes programok operatív programokban jóváhagyott keretén felül többlet-kötelezettségvállalásra. A többlet-kötelezettségvállalás eljárásrendjét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter bevonásával készíti el.”
4. § Az R. a következő 21/A–21/H. §-sal egészül ki:
„21/A. § A hazai partner által lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás esetében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát a hazai partnertől bekérni.
21/B. § Az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében – a 21/C–21/G. § kivételével – a hazai partner
a) a közbeszerzési eljárás megindítása előtt legalább 40 nappal,
b) a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlat benyújtását megelőző 10 napon belül
köteles megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére az eljárást megindító ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívást, valamint – ha annak készítése a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint kötelező – az ajánlati dokumentációt, vagy kétszakaszos eljárás esetén, ha a hazai partner készített részvételi dokumentációt.
21/C. § (1) Az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetén a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, valamint a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program esetében a hazai partner a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően legalább 40 nappal a közbeszerzési dokumentumokat minőségellenőrzés céljából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnél nyújtja be.
(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vagy az NFÜ elvégzi a közbeszerzési dokumentumok minőségellenőrzését, mely ellenőrzési folyamat végén minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki és erről tájékoztatja a hazai partnert.
(3) A hazai partner a közbeszerzési dokumentumokat a minőségellenőrzési tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti.
21/D. § A hazai partner a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vagy az NFÜ a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte. A hazai partner az eljárás megindításával egyidejűleg az eljárást megindító végleges dokumentumot a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére megküldi. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve a Kbt. szerint jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.
21/E. § (1) A hazai partner a Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról haladéktalanul tájékoztatja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vagy az NFÜ a közbeszerzési eljárásba – a hazai partner tájékoztatása alapján – megfigyelőt jelöl, erről a hazai partnert egyidejűleg értesíti.
(2) A megfigyelő az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, illetve a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni.
(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vagy az NFÜ a bírálati összegezés megküldését megelőzően, több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a hazai partner részére.
21/F. § (1) A hazai partner a közbeszerzési eljárást lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vagy az NFÜ az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését.
(2) A hazai partner a bírálati összegezést, valamint – eltérő vélemény esetén – a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére megküldi. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.
21/G. § (1) A hazai partner az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításával kapcsolatban – a módosítást 40 nappal megelőzően – a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet írásbeli véleményét kéri.
(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vagy az NFÜ a szerződés módosítását véleményezi és a szerződés módosításával kapcsolatos véleményét megküldi a hazai partner részére.
(3) A hazai partner a vélemény alapján módosított szerződést megküldi a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.
21/H. § (1) A hitelesítés részeként a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek gondoskodnia kell a projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről.
(2) Ha a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a 200 ezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai partner által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Ezen felül a helyszíni ellenőrzést akkor is le kell folytatni, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(3) Ha a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege nem éri el az 1 millió eurót, de meghaladja a 200 ezer eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a projektrész megvalósítása során legalább egy alkalommal kell helyszíni ellenőrzést lefolytatni.
(4) Ha a projektrész megvalósításához nyújtott közösségi és hazai társfinanszírozás összege eléri, vagy meghaladja az 1 millió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseken felül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a projektrészt minden, a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrzi, de ettől eltekinthet, ha a hazai partner által benyújtott jelentés elfogadása előtti 12 hónapban már történt helyszíni ellenőrzés.
(5) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen
a) a projekt hazai partner által megvalósított részének támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,
b) az előrehaladási jelentések és a projekt hazai partner által megvalósított részének tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,
c) a kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a hazai partnernél rendelkezésre áll és fellelhető, továbbá megegyezik a partner által a kifizetési kérelemhez benyújtott hiteles másolatokkal,
d) a hazai partner által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,
e) a termékek és szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,
f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását,
g) a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok betartását,
h) az állami támogatásokkal, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását,
i) az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.
(6) A helyszíni ellenőrzések keretében a kifizetési kérelemben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítőkben feltüntetett, de másolatban be nem nyújtott számlákat is, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket, és az azokhoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat.
(7) A hitelesítési tevékenységet megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, a hitelesítés eredményeit, hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket, szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági eljárás megindításának kezdeményezését.
(8) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a 21. § (1) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai partner részére.”
5. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A TA források terhére felmerült költségek hitelesítését, valamint az ehhez kapcsolódó ellenőrzési feladatokat a Nemzeti Hatóság végzi.”
6. § Az R. 27/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megelőlegezés iránti kérelmet a támogatási döntést követően lehet benyújtani. A megelőlegezési szerződést a közösségi támogatási szerződés hatályba lépését követően lehet megkötni.
(3) Megelőlegezés iránti kérelmet nem központi költségvetési szerv partner akkor nyújthat be, ha a projektrész elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja az 550 ezer eurót. A megyei önkormányzatok és a regionális fejlesztési ügynökségek az 550 ezer euró alatti összköltségű projektrészük támogatásának megelőlegezését is kérelmezhetik.”
7. § (1) Az R. 27/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megelőlegezés egy összegben történik.”
(2) Az R. 27/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nem központi költségvetési szerv hazai partner – ide nem értve a nem költségvetési szerv formában működő közszféra szervezet hazai partnert – biztosítékot nyújt be a Nemzeti Hatóság részére. A biztosíték lehet bankgarancia, felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás, vagy ingatlan jelzálogjog bejegyzése.”
8. § Az R. 27/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A megelőlegezett összeget legkésőbb az utolsó közösségi hozzájárulás részlet kifizetésének a hazai partner fizetési számláján történt jóváírását követő 5 napon belül vissza kell utalni a Nemzeti Hatóság részére a megelőlegezési szerződésben meghatározott módon. A megelőlegezett közösségi hozzájárulást a hazai partner a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára utalja vissza.”
9. § Az R. 31. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha az ellenőrzési hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot és ehhez kapcsolódó szankciót állapít meg, az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának szükségességéről értesíti az Irányító Hatóság és a Nemzeti Hatóság vezetőjét, aki gondoskodik azok végrehajtásáról.”
10. § Az R. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Ha a jelentésben a szervezetre vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel, az Irányító Hatóság, az Igazoló Hatóság, a Közreműködő Szervezet, a Kincstár és a kedvezményezett köteles valamennyi vonatkozó, az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján a jelentés kézhezvételétől számított 20 napon belül intézkedési tervet készíteni és megküldeni az Ellenőrzési Hatóság részére. Az ellenőrzött szervezetek felelősek az intézkedési tervek végrehajtásáért, nyilvántartásáért, illetve a végrehajtás nyomon követéséért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek vezetői gondoskodnak az intézkedési terveik – különös tekintettel a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről, amelyről félévente, minden év március 31-ig és szeptember 30-ig tájékoztatják az ellenőrzési hatóságot a megvalósítást alátámasztó dokumentumok megküldésével.
(3) A (2) bekezdés szerinti, szeptember 30-án esedékes tájékoztatást éves összefoglaló beszámoló formájában kell teljesíteni.”
11. § Az R. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E rendeletnek a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 216/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R3.) megállapított rendelkezéseit az R3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
12. § Az R.
a) 2. §-ában az „az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.)” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdésében az „az Ámr. 110–154. §-ának” szövegrész helyébe az „az Ávr.” szöveg,
c) 18. § (2) bekezdésében az „az Ámr. 150. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Ávr. 96. § (2) bekezdésében” szöveg,
d) 19. § (8) bekezdésében az „Az Ámr. 113. § (2) bekezdésének” szövegrész helyébe az „Az Ávr. 72. § (2) bekezdésének” szöveg,
e) 38. § (2) bekezdésében az „a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti az R.
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1
A rendelet a 14. § alapján hatályát vesztette 2012. augusztus 13. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás