22/2012. (IV. 13.) BM rendelet

1. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetben az ügyet az illetékes bírósághoz kell áttenni.

(2) Azon szabálysértés miatt, amelyre a Szabs. tv. 23. § (1) bekezdés b), illetve d) pontja szerint szabálysértési elzárás büntetést lehet kiszabni, nincs helye a Szabs. tv. 117. §-ában meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának.

2. § Ha a Szabs. tv. 40. § (2) bekezdése szerinti hatósághoz történő áttételre kerül sor, az áttételről mindazokat értesíteni kell, akiket az áttétel időpontjáig megtett eljárási cselekményekről értesítettek. Az áttétel megalapozottságát indokolni kell.

3. § Ha a szabálysértési hatóság az ügyészi felhívással nem ért egyet, erről az ügyészt, indokai kifejtésével nyolc napon belül értesíti.

4. § (1) A feljelentésnek a Szabs. tv.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

(2) Ha az eljárás alá vont személy a személyi, családi körülményeire, valamint anyagi, jövedelmi viszonyaira, munkahelyére nézve nem nyilatkozik úgy ezt a tényt a meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvben, illetve az ügy irataiban rögzíteni kell.

(3) A szabálysértési eljárás megindulását követően ellenőrizni kell, hogy fennállnak-e a Szabs. tv. 23. § alkalmazásának feltételei.

(4) Az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés esetén ellenőrizni kell, hogy az eljárás alá vont személy nem áll-e járművezetéstől eltiltás hatálya alatt.

5. § (1) A szabálysértési hatóság indokolt esetben jogosult megkeresni a meghallgatni kívánt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes szabálysértési hatóságot a meghallgatás foganatosítása érdekében azzal, hogy a megkeresett hatóság a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a megkereső szerv részére az általa megjelölt határidőben küldje meg.

(2) Megkeresés esetén a megkeresett szabálysértési hatóság haladéktalanul köteles a megkeresésben foglaltakat teljesíteni, különös figyelemmel az adott szabálysértési ügyben rendelkezésre álló határidőre.

(3) Ha a meghallgatás iránti megkeresés több szabálysértési hatóságot érint, a megkeresni kívánt szabálysértési hatóságokat párhuzamosan is meg lehet keresni.

(4) A megkeresett szabálysértési hatóság

(5) Az eljárás alá vont személy, a sértett, illetve a tanú vallomása között felmerült lényegi ellentétek tisztázását – amennyiben az szükséges – meghallgatáson kell megkísérelni.

6. § A jogkövetkezmények alkalmazásakor a hatóságokkal való együttműködésnek tekinthető különösen a szabálysértés elkövetésének az elkövetés körülményeire és a felelősség vállalására kiterjedő beismerése, valamint a bizonyítási eljárás gyors és eredményes lefolytatásának elősegítése.

7. § (1) A járművezetéstől eltiltást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell

(2) A járművezetéstől eltiltást elrendelő határozatot a jogerőre emelkedéstől számított nyolc napon belül meg kell küldeni

8. § (1) Több eljárás alá vont személlyel szemben ugyanabban az ügyben egy határozatban kell rendelkezni.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell a pénzbírság megfizetésének módját.

9. § (1) A szabálysértési hatóság a jogerős határozat egy példányával – a szükséges intézkedések megtétele céljából – értesíti:

(2) Közérdekű munka kiszabása esetén a jogerős határozat egy példányát az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnek kell megküldeni.

10. § (1) A Szabs. tv. 102. §-a szerinti meghallgatás nélkül hozott határozat visszavonásáról, valamint a meghallgatás eredményeként megállapított ténynek megfelelő új döntésről egy határozatban kell rendelkezni.

(2) A szabálysértési hatóság – hatásköre hiányának megállapítása esetén – a Szabs. tv. 102. §-a szerinti meghallgatás nélkül hozott határozata visszavonásával egyidejűleg intézkedik az ügy áttételéről.

11. § (1) A pénzbírságot kiszabó szabálysértési hatóság, valamint a bíróság határozatához mellékeli a meghatározott fizetési számlára történő készpénzátutalási megbízást (a továbbiakban: csekkszelvény). A csekkszelvény tartalmazza a határozat egyedi azonosítására alkalmas ügyszámát, a pénzbírságot kiszabó hatóság vagy bíróság megnevezését, a számlaszámát, a nemzetközi fizetési számlaszámot (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódot és a pénzbírság összegét.

(2) A pénzbírságból, szabálysértési költségből származó bevételt a szabálysértési bírság befizetését kezelő szerv célelszámolási számlán kezeli és arról elkülönített analitikus nyilvántartást vezet.

(3) A szabálysértési bírság befizetését kezelő szerv a központosított bevételt az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 131. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles a Magyar Kincstár által megjelölt számlára átutalni.

(4) A szabálysértési hatóság, valamint a bíróság részletfizetés engedélyezése esetén valamennyi részlet befizetéséhez szükséges, az egyes részletek meghatározását tartalmazó csekkszelvényt biztosít az elkövető részére.

12. § A szabálysértési költség megfizetésére adott halasztás határidejének vagy bármely részlet megfizetésének az elmulasztásakor a szabálysértési hatóság a szabálysértési költség végrehajtása érdekében az adók módjára történő végrehajtás iránt intézkedik.

13. § A Szabs. tv. 144/A. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott intézmény akkor vehető fel az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásába kijelölt foglalkoztatóként, ha az elkövető foglalkoztatását, az ezzel járó – jogszabályban meghatározott – értesítési, hatóságokkal történő együttműködési, valamint ellenőrzési kötelezettségeket nyilatkozatban vállalja.

14. § (1) Közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely hiányában a munkahely kijelölés ismételt megkísérlése érdekében harminc napon belül ismételt megjelenésre kell felszólítani az elkövetőt.

(2) Ha az elkövető megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, az állami foglalkoztató szerv értesíti a szabálysértési hatóságot, hogy kezdeményezze a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatást.

15. § (1) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahely kijelölésénél lehetőség szerint figyelembe veszi az elkövetőnek a munkavégzésre vonatkozó igényét.

16. § (1) A kijelölt munkahely köteles

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzését ellenőrizheti.

(3) A kijelölt munkahely az állami foglalkoztatási szervet arról is haladéktalanul értesíti, ha az elkövető büntetésének végrehajtására más munkahely kijelölése azért indokolt, mert a közérdekű munka lehetősége a közérdekű munka időtartamának kitöltése előtt megszűnt.

(4) Ha az állami foglalkoztatási szerv arról értesíti a szabálysértési hatóságot, hogy az elkövető a munkakötelezettségének nem tesz eleget, az értesítést a szabálysértési hatóság – az ügyben keletkezett iratokkal együtt – a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás érdekében megküldi a bíróságnak.

17. § (1) A szabálysértési hatóság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb két hónapi halasztást engedélyezhet, ha az elkövető egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé.

(2) A szabálysértési hatóság a közérdekű munka végrehajtását indokolt esetben hivatalból vagy az elkövető kérelmére félbeszakíthatja, a döntése előtt meghallgathatja az elkövetőt. A félbeszakítás tartama évente a harminc napot nem haladhatja meg, amelynek tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be.

18. § (1) Ha a jogszabály helyszíni bírság kiszabását lehetővé teszi és a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a helyszíni bírság kiszabása mellett dönt, ezt közli az eljárás alá vont személlyel, egyben tájékoztatja a jogkövetkezményekről.

(2) Közúti közlekedési szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírság esetén, ha a jogszabály közúti közlekedési előéleti pontot rendel a szabálysértéshez, úgy a helyszíni bírságot kiszabó személy erről is tájékoztatja az eljárás alá vontat, illetve rögzíti a meghatározott pontszámot a helyszíni bírságolás kiszabásáról szóló nyomtatványon.

(3) Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását aláírásával igazoltan nem veszi tudomásul, a helyszíni bírság kiszabására jogosult a helyszíni bírságolás alkalmazásától eláll és közli az eljárás alá vont személlyel, hogy feljelentést tesz.

19. § A helyszíni bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az maradék nélkül osztható legyen 1000 forinttal.

20. § (1) A helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy három példányban (eredeti, másodlat és tőpéldány) tölti ki a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatványt.

(2) A nyomtatvány kitöltése előtt a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványból meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyi adatait.

(3) A helyszíni bírságoláshoz használt sorszámmal ellátott nyomtatványnak tartalmaznia kell:

21. § (1) A helyszíni bírság kiszabásának tudomásul vétele, illetve gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságolás esetén tájékoztatást kell adni a helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről.

(2) Fiatalkorú eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell, hogy vele szemben csak akkor szabható ki helyszíni bírság, ha annak megfizetését vállalja.

22. § (1) A helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy a nyomtatvány másodlati példányát a csekkszelvénnyel együtt az eljárás alá vont személynek átadja. Az átadott csekkszelvény tartalmazza a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány sorszámát, a helyszíni bírság kiszabására jogosult megnevezését, a számlaszámát, a nemzetközi fizetési számlaszámot (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódot és a helyszíni bírság összegét.

(2) A nyomtatvány eredeti példányát – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv két évig megőrzi.

(3) A Szabs. tv. 39. § (2) bekezdés c)–i) pontja szerint helyszíni bírság kiszabására jogosultak által használt nyomtatvány eredeti példányát az általános szabálysértési hatóság két évig megőrzi.

(4) A helyszíni bírságból származó bevételt a helyszíni bírság befizetését kezelő szerv célelszámolási számlán kezeli és arról elkülönített analitikus nyilvántartást vezet.

(5) A helyszíni bírság befizetését kezelő szerv a központosított bevételt az Ávr. 131. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles a Magyar Kincstár által megjelölt számlára átutalni.

(6) A helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány és a csekkszelvény sorszámmal ellátott okirat.

(7) A nyomtatvány tőpéldányát a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv két évig megőrzi.

23. § (1) Ha a helyszíni bírság készpénz-helyettesítő fizetési eszköz alkalmazásával történő megfizetésének feltételei fennállnak, a helyszíni bírság kiszabására jogosult tájékoztatja erről az eljárás alá vont személyt.

(2) Ha az eljárás alá vont személy a helyszíni bírságot a helyszínen készpénz-helyettesítő fizetési eszköz alkalmazásával kívánja megfizetni, a helyszíni bírság kiszabására jogosult

(3) Ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz alkalmazásával történő fizetés bármilyen okból nem sikerült vagy nem lehetséges, a további eljárásra a csekkszelvénnyel történő fizetés szabályai az irányadók.

(4) E § alkalmazásában POS-terminál: olyan mobil készülék, melynek segítségével a bankkártyás fizetés a helyszínen lebonyolítható.

24. § (1) A gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságról szóló tájékoztatást a gépjármű szélvédőjére, amennyiben az nem lehetséges, egyéb helyen jól látható módon kell elhelyezni.

(2) A tájékoztatás tartalmazza:

25. § (1) A lefoglalást, ha azt az előkészítő eljárást végző szerv rendelte el, az előkészítő eljárást végző szerv, egyéb esetben a lefoglalást elrendelő szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy hajtja végre (a továbbiakban együtt: lefoglalást végrehajtó szerv).

(2) Ha a dolog biztonságos megőrzése indokolja, a dolog elvehető annak birtokosától.

(3) Ha jogszabály valamely szervnek, illetve személynek szabálysértéssel összefüggésben valamely dologgal kapcsolatban visszatartási jogot biztosít, úgy a dolog visszatartására e fejezet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) A lefoglalással kapcsolatban felmerült költségeket a lefoglalást végrehajtó szerv előlegezi.

(5) Ha a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatával elrendeli valamely dolog elkobzását, az elkobzás végrehajtása iránt az elkobzás tárgyát képező, lefoglalt dolog lefoglalását végrehajtó szerv intézkedik.

26. § (1) Ha a nem magyar állampolgárságú eljárás alá vont személy esetén az előre láthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság és szabálysértési költség fedezéséhez szükséges összeg letétbe helyezésére nem került sor, a szükséges vagyontárgy lefoglalására a határozat meghozataláig kerülhet sor.

(2) Nem magyar állampolgárságú személy által letétbe helyezett összeget vagy a lefoglalt vagyontárgyat három példányban készült elismervénnyel kell átvenni, amelynek egy-egy eredeti példányát az eljárás alá vont személy és a pénzkezelést végző vagy a bűnjelkezelő részére át kell adni. A harmadik példány az eljárási iratok részét képezi.

(3) A letétbe helyezett összegnek, valamint a lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt összegnek a határozatban megállapított pénzbírság és szabálysértési költség összegének levonása után megmaradt részét – ha az elkövető a megjelölt magyarországi címen tartózkodik – átvételi elismervényen részére át kell adni. Ha Magyarország területét elhagyta, az általa megadott számlára kell az átutalást teljesíteni.

27. § (1) A dolog lefoglalásáról szóló határozatnak a Szabs. tv. 96. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

(2) A lefoglalást végrehajtó szerv az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvön kívül elismervényt ad a lefoglalt dologról a lefoglalást elszenvedő személynek. Ha a lefoglalás birtokban hagyás mellett történt, az elismervényen fel kell tüntetni a lefoglalt dolog őrzési helyét is.

(3) A lefoglalt dologról a lefoglalást végrehajtó szervnek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az (1) bekezdés e), g), h), i) pontjaiban meghatározott adatokat.

(4) A lefoglalást végrehajtó szerv a lefoglalt dolog értékét a lefoglalás alkalmával megállapítja. Ha erre a lefoglaláskor nincs lehetőség, a lefoglalt dolog értékének megállapítása iránt a lefoglalást követően haladéktalanul intézkedni kell.

(5) A lefoglalt dolgot állagsérelem nélkül, azonosításra alkalmas jellel (így különösen lefoglalt dologcímke, pecsét, ólomzár) kell ellátni.

28. § (1) A lefoglalt dolog őrzéséről a lefoglalást végrehajtó szerv gondoskodik. A lefoglalt dolog tárolását biztonságosan és úgy kell végezni, hogy az változatlan állapotban megmaradjon, az azonosság biztosított és könnyen megállapítható legyen.

(2) Ha a lefoglalt dolog használatához a lefoglalást elszenvedő személynek különös méltánylást érdemlő érdeke fűződik, vagy a lefoglalt dolog elszállítása, raktározása körülményes, az azonosság megfelelő biztosítása mellett a lefoglalást elszenvedő személy birtokában hagyható a rendelkezési jog megtiltása mellett. Ilyen esetben a lefoglalást elszenvedő személy a lefoglalt dolgot csak annak állagsérelme nélkül használhatja.

(3) A lefoglalást elszenvedő személynek a lefoglalt dolog használata is megtiltható, ebben az esetben a lefoglalt dolgot változatlan állapotban kell megőriznie. A lefoglalást elszenvedő személyt erre a 27. § (2) bekezdés szerinti elismervényen figyelmeztetni kell. Ha a lefoglalást elszenvedő személy nem tesz eleget a figyelmeztetésben foglaltaknak, a lefoglalást végrehajtó szerv haladéktalanul intézkedik a lefoglalt dolog biztonságos őrzése iránt.

(4) A nem közösségi árut és jövedéki terméket lefoglalás után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vámszervének kell átadni, illetve, amennyiben a lefoglalást a NAV vámszerve végezte, őrzéséről a NAV vámszerve köteles gondoskodni.

29. § (1) A lefoglalás megszüntetéséről a lefoglalás elrendelője gondoskodik. A bíróság által lefoglalt dolog kivételével az ügyész is megszüntetheti a lefoglalást.

(2) Nem adható vissza az a lefoglalt dolog, amelynek birtokban tartását jogszabály feltételhez köti, ha a feltétel nem áll fenn, illetve amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy veszélyezteti a közbiztonságot.

(3) Ha a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy a lefoglalást megszüntető határozatban megadott határidőn belül a lefoglalt dolgot nem veszi át, a lefoglalást végrehajtó szerv a dolog értékesítése vagy megsemmisítése iránt intézkedik. A Szabs. tv. által meghatározott elévülési idő elteltét megelőző időben jelentkező jogosult a lefoglalt dolog értékesítése esetén – a tárolás és az értékesítés során felmerült indokolt költségek levonása után – az értékesítésből befolyt ellenértékre, megsemmisítés esetén – a tárolás és a megsemmisítés indokolt költségeinek levonása után – a lefoglalt dolog lefoglaláskori értékére tarthat igényt.

(4) Ha a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel, a lefoglalást megszüntető határozatban a lefoglalt dolog átvételére legalább harminc napot kell biztosítani.

(5) A lefoglalt nem közösségi árut, jövedéki terméket kiadni csak a NAV vámszerve által lefolytatott vám-, illetve jövedéki igazgatási eljárást követően lehet.

30. § A lefoglalt dolog értékesítése során az elkobzott dolog értékesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenértéket annak a szervnek a számláján kell elkülönítetten kezelni, amelynek a költségvetésében a lefoglalást végrehajtó szerv szerepel.

31. § (1) Az elkobzott dolog csak az elkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően értékesíthető, illetve semmisíthető meg. Az elkobzott dolognak csak az elkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően rendelhető el közérdekű felhasználása.

(2) Az elkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedése után az elkobzást foganatosító hatóság megvizsgálja, hogy az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvényben meghatározott közérdekű felhasználás feltételei fennállnak-e. A feltételek hiánya esetén a közérdekű felhasználásra nem kerülhet sor.

(3) Az elkobzott dolgot – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az annak tárolási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságnak kell értékesítésre átadni.

(4) A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések esetén az értékesítés a rendőri szerv feladata.

(5) Nem magyar állampolgárságú személy által az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve eljárási költség fedezeteként letétbe helyezett összegből, illetve a Szabs. tv. alapján tőle lefoglalt vagyontárgyak értékesítéséből a tartozás kiegyenlítése után fennmaradt összeget – ha a nem magyar állampolgárságú személy már nem tartózkodik Magyarország területén – az általa megadott bankszámlára kell befizetni.

(6) Az elkobzott dolog szállításával, tárolásával, értékesítésével, illetve megsemmisítésével kapcsolatban felmerülő kiadásokról annak a szervnek a költségvetésében kell gondoskodni, amelynek szervezetében az elkobzást végrehajtó szerv működik. Az elkobzott dolog értékesítéséből befolyt ellenértéket ehhez a szervhez kell átutalni.

(7) Ha az elkobzott dolog értékesítése nem lehetséges, az elkobzást végrehajtó szerv az elkobzást elrendelő szerv előzetes hozzájárulásával az elkobzott dolgot – jegyzőkönyv felvétele mellett – megsemmisíti.

(8) A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(9) Ha az elkobzást végrehajtó szerv az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően azt állapítja meg, hogy az elkobzás alaptalanul történt, a 29. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogosult részére visszafizetést rendel el. Értékesítés esetén a ténylegesen befolyt ellenértéket, megsemmisítés esetén a dolog lefoglaláskori értékét kell megtéríteni. A visszatérítendő összeget az elkobzás alaptalanságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követően a megtérítés időpontjáig minden naptári nap után, a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részét kitevő kamattal növelten kell az elkobzást végrehajtó szervnek visszafizetnie. A 29. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott jogosult ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. A visszafizetés annak a szervnek a feladata, amelynek költségvetésében az elkobzást végrehajtó szerv szerepel.

32. § E fejezet alkalmazásában:

33. § (1) A szabálysértési statisztikai adatgyűjtők minden szabálysértési ügyben folyamatosan gyűjtik a szabálysértési statisztikai adatokat.

(2) A szabálysértési statisztikai adatgyűjtők kizárólag a hatáskörükbe tartozó, az eljárásuk során keletkező szabálysértési statisztikai adatokat gyűjtik.

34. § (1) A szabálysértési statisztikai adatgyűjtők a szabálysértési statisztikai adatokat a szabálysértési statisztikai adatok gyűjtésére és rögzítésére szolgáló és arra alkalmas egyedi informatikai alkalmazással rögzítik.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt számítógépi program rendelkezésére állásáról a szabálysértési statisztikai adatgyűjtők saját hivatali szervezetükben gondoskodnak.

35. § A szabálysértési statisztikai adatgyűjtők a szabálysértési statisztikai adatokat a szabálysértési eljárás befejezését követően haladéktalanul, dokumentált adatátadást megvalósító informatikai alkalmazással megküldik a szabálysértési nyilvántartó szervnek, amely azt a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium rendelkezésére bocsájtja.

36. § (1) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter gondoskodik a szabálysértési statisztikai adatok feldolgozásáról.

(2) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy minden év

(3) A közzététel a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján történő megjelentetéssel, valamint az érintett szabálysértési adatgyűjtőknek történő közvetlen megküldéssel történik.

37. § A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy összesítések, leválogatások, kimutatások és elemzések készüljenek a szabálysértési statisztikai adatokból és azok hozzáférhetőek legyenek, illetve azokat térítésmentesen az azt kérelmező rendelkezésére bocsátja.

38. § A szabálysértési statisztikai adatokat a szabálysértési nyilvántartó szerv, a szabálysértési statisztikai adatokból készített adatfeldolgozásokat, összesítéseket, leválogatásokat, kimutatásokat és elemzéseket, valamint az egyéb adatösszesítéseket szabálysértési szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium tárolja és megőrzi.

39. § Ez a rendelet 2012. április 15-én lép hatályba.

40. § A Szabs. tv. 144/A. § (5) bekezdés a)–c) pontjában foglalt szervek, szervezetek a székhelyük szerint illetékes állami foglalkoztató szervnek a rendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül, majd folyamatosan bejelentik a közérdekű munka végzésére alkalmas, a Szabs. tv. 144/A. § (2) bekezdés a)–i) pontjában foglalt adatokat.

41–42. §¹