22/2012. (XI. 14.) PSZÁF rendelet
22/2012. (XI. 14.) PSZÁF rendelet
a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 6/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet módosításáról1
2013.01.01.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 6/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő és a befektetési alap (a továbbiakban: adatszolgáltató) a rendszeres felügyeleti ellenőrzés érdekében az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.”
(2) A Rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátva teljesíti.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltatás megfelel a 2. melléklet I. rész 2. pontjában foglaltaknak.
(3) Az adatszolgáltató a Felügyelet kérésére az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig bármikor köteles a Felügyelet számára rendelkezésre bocsátani.”
(3) A Rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az adatszolgáltató
a) a nyilvános befektetési alapra vonatkozóan a napi jelentést a tárgyidőszakot követő 2. munkanap 18 óráig,
b) a nyilvános befektetési alapra vonatkozóan a heti jelentést a tárgyidőszakot követő hét 2. munkanap 18 óráig,
c) a negyedéves jelentést a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig,
d) az éves jelentést
da) a nem auditált adatokkal január 31-ig,
db) az auditált adatokkal – az előírt mellékletekkel együtt – az éves beszámolót elfogadó közgyűlést követő 15. napig, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 15-ig,
e) a törzsadatairól szóló
ea) tárgyév június 30-i állapotot tükröző törzsadat jelentést a második negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel egyidejűleg a tárgynegyedévet követő hónap 20. munkanapjáig,
eb) tárgyév december 31-i állapotot tükröző törzsadat jelentést a tárgyévet követő év január 15. napjáig,
ec) az időközi változások miatti törzsadat jelentést – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a változást követő 15 munkanapon belül
köteles a Felügyelet részére megküldeni.
(2) Az adatszolgáltató
a) a felügyeleti alapdíj számításáról szóló éves bevallást a tárgyév január 31. napjáig,
b) a felügyeleti változó díj számításáról szóló negyedéves jelentést a negyedéves adatszolgáltatási jelentéssel egyidejűleg, annak részeként,
c) a tárgyévre számított felügyeleti változó díj éves beszámoló auditálása utáni esetleges különbözetét a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban – külön korrekciós tételként –
köteles megküldeni a Felügyelet részére.”
(4) A Rendelet 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E rendeletnek a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 6/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet módosításáról szóló 22/2012. (XI. 14.) PSZÁF rendelettel megállapított rendelkezéseit 2013. március 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a napi jelentést és a heti jelentést e rendeletnek a 2012. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni.”
2. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
3. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 22/2012. (XI. 14.) PSZÁF rendelethez
”
2. melléklet a 22/2012. (XI. 14.) PSZÁF rendelethez
Kitöltési útmutató
I. Rész
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. Kapcsolódó jogszabályok
a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.);
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.);
a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bakr.);
a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet.
2. Az adatszolgáltatás formai követelményei
Az adatszolgáltatást elektronikus úton a Felügyelet adatbefogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni.
A Felügyelet adatbefogadó rendszere a beküldött jelentés státuszáról – a feltöltött küldemény jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén pedig (a küldeményazonosító számot is tartalmazó) „feldolgozott” üzenetet kap az adatszolgáltató.
Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése az adatbefogadó rendszerben „feldolgozott” státuszt kapott.
Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.
Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés miatt), a javított jelentést az adatszolgáltató a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül megküldi a Felügyelet részére.
Ha az adatszolgáltató önellenőrzési vagy belső ellenőrzési, illetve egyéb tevékenysége során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.
Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
Nem kell értéket beírni az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne. Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.
A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.
A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.
A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje: egy forint, illetve az adott deviza egy egysége. Az ettől eltérő mértékegységet minden tábla egyedileg jelzi.
A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:
• a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
• a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf
A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.
A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2013. évre vonatkozóan: „20131231”.
A melléklet típusa a Felügyelet felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza a következők szerint:
Megnevezés |
Rövid név |
Éves beszámoló – mérleg |
merleg |
Éves beszámoló – eredménykimutatás |
erkim |
Éves beszámoló – cash-flow |
cashflow |
Éves beszámoló – kiegészítő melléklet |
kiegmell |
Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés |
konyvzar |
Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv |
kozgyhat |
Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat |
erfeloszt |
Üzleti jelentés |
uzljel |
A fentiekben foglaltak szerint például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet azonosítója xxxxxxxx _20131231_kiegmell, ahol xxxxxxxx az adatszolgáltató törzsszáma.
3. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.
A nyilvántartási rendszernek meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, és felügyeleti ellenőrzésre is alkalmasnak kell lennie.
A Felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak meg kell egyezniük a negyedév végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell a Felügyelet részére megküldeni.
Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése az Szmt. szerinti előírásoknak megfelelően történik.
A forgalmi típusú jelentéseknél a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.
II. Rész
A TÁBLÁKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
Az 50A, 50W és 50B táblákat a nyilvánosan létrehozott befektetési alapokról kell jelenteni. A nettó eszközértéket hetente vagy annál ritkábban megállapító alapoknál a nettó eszközértéket az adatszolgáltatást megelőző hét utolsó munkanapjára kell megállapítani.
50A BEFEKTETÉSI ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA
A tábla kitöltésének célja a befektetési alap nettó eszközértékének és egy jegyre jutó nettó eszközértékének befektetési jegy sorozatonként történő bemutatása, valamint a befektetési limitek betartásának folyamatos követése, ellenőrzése.
Az illikvid eszközök elkülönítésével képzett sorozatot nem sorozatként, hanem önálló alapként kell jelenteni.
A tábla vonatkozási ideje a forgalmazás-elszámolási nap.
A táblát az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni. A nyilvántartás szerinti devizától eltérő devizában denominált pénzügyi eszközöket, pénzeszközöket, követeléseket és kötelezettségeket az alap kezelési szabályzatában rögzítettek szerint kell a nyilvántartás szerinti devizanemre átszámolni.
A táblában az 50A158 sorkódig az alap egészére vonatkozó adatokat kell jelenteni.
Az 50A21-50A29 sorkódú ismétlő blokkok a befektetési jegy sorozatonkénti adatokat tartalmazzák.
Az ismétlő blokkon belüli egyéb követelés sorba akkor kell adatot írni, ha az egyéb követelésekből a sorozatra jutó rész egyértelműen elkülöníthető.
A tábla tartalmazza mindazon eszközöket, amelyekbe az alapok a Batv. szerint befektethetnek.
Az állampapírok – a limiteknek megfelelően – OECD és nem OECD állampapírok csoportosításba kerültek.
A tábla oszlopai
1. oszlop: A befektetési alapban lévő egyes eszközök neve, az 50A01 és 50A02 kezdetű soroknál a számlavezetők megnevezése, az 50A13 kezdetű soroknál az ingatlanok címe, az 50A1563 kezdetű soroknál a kölcsönnyújtó megnevezése.
2. oszlop: Az értékpapírok esetén az ISIN-kód; az 50A01 és az 50A02 kezdetű sorok esetében a számlavezető intézménynek, az 50A1563 kezdetű soroknál pedig a kölcsönnyújtónak az ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott azonosító kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)]; az 50A13 kezdetű soroknál az ingatlanok helyrajzi száma.
3. oszlop: Az alapban található eszközök darabszáma.
4. oszlop: A befektetési és egyéb eszközöknek az alap kezelési szabályzatában foglalt értékelési elvek szerint kiszámított értéke. A nem az alap nyilvántartás szerinti devizanemében denominált eszközöket – az alap kezelési szabályzatában foglaltak szerint – nyilvántartás szerinti devizanemre átszámított értéken kell jelenteni.
5. oszlop: Az eszközök nettósított kockázati kitettségének a Bakr. 22. § (2) bekezdés szerint kiszámított értéke.
6. oszlop: Annak a devizának az ISO-kódja, amelyikben az adott sorban szereplő eszköz denominált. Ha ugyanazon eszközre különböző devizákban is van az alapnak pozíciója, akkor devizánként külön sorban kell azokat jelenteni.
A tábla sorai
50A04 sor: Az EGT-állam meghatározását a Batv. 3. § 21. pontja tartalmazza.
50A051 sor: Megfelelően likvid értékpapírnak minősül a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott olyan értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
50A052 sor: Az a tőzsdei papír, ami nem minősül megfelelően likvid értékpapírnak.
50A06 sor: Az itt szereplő értékpapírok a befektetési korlátok szempontjából nem képeznek önálló kategóriát, rájuk a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok korlátjai az irányadók.
50A07 sor: A befektetési korlátok szempontjából az itt szereplő értékpapírok is a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok közé sorolandók.
50A10 sor: A Batv. 3. § 15. és 42. pontjában meghatározott értékpapírok.
50A14 kezdetű sorok: A követelések között szerepel minden, a nettó eszközértéket növelő követelés, függetlenül a követelés típusától (eredetétől).
50A143 sor: Az óvadéki repó ügyletek azonnali lábából származó követelések és az óvadéki repóba vétel után járó kamat időarányos része.
50A144 sor: A szállításos repó ügyletek határidős lábából származó követelések.
50A145 sor: Az értékpapír-kölcsön ügyletek határidős lábából származó követelések aktuális piaci értéke.
50A15 kezdetű sorok: A kötelezettségek között szerepel minden, a nettó eszközértéket csökkentő tartozás, függetlenül a tartozás típusától (eredetétől).
50A153 sor: Az óvadéki repó ügyletek azonnali lábából származó kötelezettségek és az óvadéki repóba adás után fizetendő kamat időarányos része.
50A154 sor: A szállításos repó ügyletek határidős lábából származó kötelezettségek.
50A155 sor: Az értékpapír-kölcsön ügyletek határidős lábából származó kötelezettségek.
50A1561 sor: Az ingatlan tranzakciókkal kapcsolatos kötelezettségek (vételárhátralék, adók, illetékek, jutalékok, tanácsadási díjak stb.) az ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó hitelek nélkül.
50A1562 sor: Az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó kötelezettségek (pl. karbantartási költség, közüzemi díjak, őrzés, káresemények, építményadó).
50A1563 sor: Az ingatlanfinanszírozás, ingatlanberuházás finanszírozása céljából felvett kölcsönök.
50A3 sor: A befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN-kód. Minden jelentésnél ugyanannak a befektetési jegy sorozatnak az ISIN-kódját kell beírni.
50A5 sor: A befektetési alap nyilvántartási devizanemének ISO-kódja.
50W BEFEKTETÉSI ALAP EGY JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE
A befektetési jegyek árfolyamának levezetéséhez szükséges a táblázat.
A táblát az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni.
50W2 sor: A befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN-kód. Minden jelentésnél ugyanannak a befektetési jegy sorozatnak az ISIN-kódját kell beírni. Megegyezik az 50A3 sorban szereplő kóddal.
50B NETTÓSÍTOTT ÉRTÉKPAPÍR-POZÍCIÓK
A táblázat a Bakr. 22. §-ában foglalt nettósított kockázati kitettség levezetésére szolgál.
A táblát az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni.
Az értékpapír-pozíciók nettósításának egyes kérdései
Az azonnali ügyletek esetében az értékpapír-pozíciót nettósítani kell a megkötött, de még nem teljesített eladási és vételi tranzakciók – kezelési szabályzat szerinti – piaci áron számított értékével.
A határidős eladási tranzakció értékpapír-mennyiségével (névérték, darabszám) csökkenteni, míg a határidős vételi pozíció mennyiségével növelni kell az azonnali pozíció mennyiségét, és az így kialakult nettó pozíciót aktuális piaci áron értékelni. Másik lehetőség a táblázat logikáját követve, a határidős pozíciót az azonnali piaci árral számításba venni és így nettósítani. A piaci ár meghatározásánál – itt és minden további esetben is – az alap kezelési szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
Opciós ügyletek
Kiírt opció esetén a pozíció piaci értéke és a delta tényező szorzatával korrigálni kell az azonnali pozíciót.
Opciós jogosultság esetén az eladási, illetve vételi opció kötési volumene piaci áron számított nagyságának és az opció delta tényezőjének szorzatát lehet a nettósításnál figyelembe venni.
Az adott opció delta tényezőjét az alap tájékoztatójában – vagy ennek hiányában az alapkezelő saját szabályzatában – foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.
Index-termékek
Index-termékeknél a fentiekhez hasonlóan kell eljárni. Az alapkezelőnek mindenkor képesnek kell lennie nyomon követni és bemutatni, hogy azonnali portfoliójának egy része a nettósításhoz használandó indexszel legalább 80%-ban megegyezik úgy, hogy a portfolió rész kizárólag az indexben is szereplő papírokat tartalmaz. (Az adatszolgáltató a Felügyelet kérésére a nyilvántartást a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított második naptári év végéig bármikor köteles rendelkezésre bocsátani a Felügyelet részére.) Az index esetében történő nettósításnál a 80% feletti részben szereplő értékpapíroknak a 80% feletti részben képviselt súlya sem lehet nagyobb az adott értékpapírnak az adott befektetési alapfajtában törvény által meghatározott súly felénél.
Összetett termékek
Az összetett származékos termékeket (pl. index-opció) elemekre bontva, az egyes termékeknél leírtak szerint kell a nettósításnál figyelembe venni.
A tábla oszlopai
1. oszlop: A portfolióban levő egyes befektetési eszközök neve.
3. oszlop: Az adott befektetési eszköz devizaneme. A 50B001 sornál az alap nyilvántartás szerinti devizanemét kell megadni.
4-6. oszlopok: Az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni.
6. oszlop: Ha a nettósítás eredményeként rövid pozíció jön létre, azt negatív előjellel kell szerepeltetni.
A tábla sorai
50B100 Származtatott ügyletekben meglévő teljes kockázati kitettség: az alapban lévő származtatott eszközök egyenértékesített piaci értékének abszolút értéken számított összege a devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyletek figyelembe vétele nélkül.
50B101 Származtatott ügyletekben meglévő teljes nettósított kockázati kitettség: az alapban lévő nettósított származtatott eszközök egyenértékesített piaci értékének abszolút értéken számított összege a devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyletek figyelembe vétele nélkül.
50B103: ISIN-kód az alap azonosítására: Megegyezik az 50A3 sorban szereplő ISIN-kóddal.
50C PORTFOLIÓK HOZAMA, KÖLTSÉGE, AZ ALAPKEZELŐ DÍJBEVÉTELE
A táblát a befektetési alapok esetében befektetési jegy sorozatonként kell kitölteni.
A befektetési alapok kategorizálása
A befektetési alapok |
A besorolás kritériumai |
Likviditási alapok |
A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje a 60 napot, az eszközök átlagos hátralévő élettartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. |
Pénzpiaci alapok |
A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje a 6 hónapot, az eszközök átlagos hátralévő élettartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. Ebben a kategorizálásban a pénzpiaci alapok fogalma tágabb értelemben használatos, tehát nem csak azokat a pénzpiaci alapokat tartalmazza, amelyek a PSZÁF elnökének 10/2012. (X. 5.) számú, pénzpiaci alapokra vonatkozó ajánlásában szerepelnek. |
Rövid kötvényalapok |
A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és 3 év közötti. |
Hosszú kötvényalapok |
A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet. |
Szabad futamidejű kötvényalapok |
Olyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott durációs limithez. |
Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos) vegyes alapok |
A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől. |
Kiegyensúlyozott vegyes alapok |
A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől. |
Dinamikus vegyes alapok |
A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől. |
Részvényalapok |
A portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 80%-ot. |
Árupiaci alapok |
Azon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget jelenítenek meg (ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken keresztül). |
Abszolút hozamú alapok |
Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik. |
Tőkevédett alapok |
A Batv. 23. §-a szerinti hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok. |
Származtatott alapok |
Azon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a fenti alapok közé. |
Közvetlen ingatlanokba fektető alapok |
Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok tartásával valósítják meg. |
Közvetett ingatlanokba fektető alapok |
Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget közvetett módon (alapokon, ingatlanrészvényeken stb. keresztül) valósítják meg. |
Az egyes alapok kategóriába sorolásának kiegészítő szabályai:
a) Kötvény- és pénzpiaci alapok nem tartalmazhatnak részvény-típusú eszközöket. A határidős eladással fedezett részvények ebből a szempontból kötvényjellegű eszköznek minősíthetők, az eszköz futamideje ilyenkor megegyezik a határidős ügylet hátralévő lejárati idejével.
b) A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.
c) A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.
A tábla oszlopai:
1. oszlop: Az alapkezelő által kezelt egyes portfoliók neve (a táblázat sorainak megfelelő bontásban).
2. oszlop: Befektetési alapok esetében a befektetési jegy sorozat ISIN-kódja, kezelt portfoliók esetében a portfolió egyedi azonosítója. Az egyedi azonosítót úgy kell kialakítani, hogy az egyértelműen lehetővé tegye az alátámasztó dokumentumokkal történő azonosítást.
3. oszlop: A tárgynegyedév utolsó napjára (utolsó forgalmazási nap) a portfolió kiszámított értéke (nettó eszközérték), ezer forintban kifejezve. A nem forintban denominált befektetési alapok esetében a nettó eszközértéket a negyedév fordulónapján érvényes MNB deviza középárfolyamon kell átszámolni.
4. oszlop: Az alapkezelő által megadott, az alap, a pénztári, biztosítói vagy egyéb portfolió teljesítményének összehasonlító értékelésére szolgáló, előre kiválasztott mutató (referenciaindex, benchmark) negyedéves, nem annualizált értéke, 2 tizedesjegy pontossággal (pl. 2,14% esetén 2,14-et kell beírni). Több tőkepiaci indexből álló referenciahozam esetén a referenciahozam az egyes tőkepiaci indexek hozamának súlyozott átlaga.
5. oszlop: Az alap vagy a pénztári, biztosítói, illetve egyéb portfolió nettó (vagyis mindenfajta költség levonása utáni) negyedéves, nem annualizált hozama, 2 tizedesjegy pontossággal.
6. oszlop: Az 1. oszlopban tételesen felsorolt befektetési jegy sorozatok, pénztárak, biztosítói portfoliók, illetve egyéb portfoliók száma.
7. oszlop: Az alapkezelési, portfoliókezelési díjaknak, sikerdíjaknak az alapkezelőnél bevételként elszámolt tárgynegyedévi összege.
8. oszlop: Az adott negyedévben a kezelt portfolióra terhelt költségek. Nem kell figyelembe venni a befektetéshez közvetlenül kapcsolódó költségeket (pl. értékpapír tranzakciós költségek, fizetett opciós díjak).
A tábla sorai:
50C51 sor: Halmozódástól tisztított összesen I. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfoliók+egyéb portfoliók) - (a pénztári, biztosítói, egyéb portfoliókban lévő saját befektetési alapok befektetési jegyei)
50C511 sor: Halmozódástól tisztított összesen II. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfoliók+egyéb portfoliók) - (az alapokban és a pénztári, biztosítói, egyéb portfoliókban lévő saját befektetési alapok befektetési jegyei)
50C5111 sor: Halmozódástól tisztított összesen III. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfoliók+egyéb portfoliók) - (az alapokban és a pénztári, biztosítói, egyéb portfoliókban lévő hazai befektetési alapok befektetési jegyei)
50D HOZAMRA, ILLETVE TŐKE MEGÓVÁSÁRA TETT ÍGÉRET MIATTI KÖTELEZETTSÉGEK
A táblát portfoliónkénti bontásban kell kitölteni, a Batv. 23. §-ában leírtak figyelembe vételével.
A tábla oszlopai:
1. oszlop: Az alapkezelő által kezelt portfoliók neve (a tábla sorainak megfelelő bontásban).
3. oszlop: Kizárólag a tőke megóvására vállalt kötelezettség összege, amelyet bankgaranciával fedeztek.
4. oszlop: A hozamra (és vele együtt a tőke megóvására) vállalt kötelezettség összege, amelyet bankgaranciával fedeztek.
5. oszlop: Bankgaranciával nem fedezett, kizárólag a tőke megóvására tett ígéret (mint függő kötelezettségvállalás) összege.
6. oszlop: Bankgaranciával nem fedezett, a hozamra (és vele együtt a tőke megóvására) tett ígéret (mint függő kötelezettségvállalás) összege.
50F A BEFEKTETÉSI ALAP EGYES JELLEMZŐI
Azokra az alapokra kell kitölteni a táblát, amelyek a tárgynegyedévben legalább egy napon működtek.
A tábla oszlopai:
3. oszlop Az alap működési formája és fajtája: A lehetséges értékek: nyilvános nyíltvégű, nyilvános zártvégű, zártkörű nyíltvégű, zártkörű zártvégű.
4. oszlop Az elsődleges eszközkategória típusa: A lehetséges értékek: ingatlanalap, értékpapíralap, de ha az adott értékpapíralap besorolható az alábbi kategóriák valamelyikébe, akkor oda kell sorolni: alapok alapja, indexkövető alap, származtatott alap, ÁÉKBV.
5. oszlop Befektetési politika: Az 50C táblánál felsorolt kategóriák közül kell megadni a megfelelőt.
6. oszlop: Annak a földrajzi, gazdasági régiónak, illetve devizának a megnevezése, ami az alap nettó eszközértékének az alakulására leginkább hatással van, pl. hazai; közép-kelet európai; globális/USD; európai/EUR; ázsiai/JPY. Ha több régió, illetve deviza is megnevezhető, akkor az arányokat is fel kell tüntetni.
7. oszlop: Az ISO 4217 szerinti devizakód.
50GA FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK I. és
50GB FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK II.
A jelentés célja: a nyilvántartásba vett, fogyasztóktól érkezett panaszbejelentések, és azok feldolgozásának, kezelésének felmérése, fogyasztóvédelmi célból.
A táblák kitöltése:
Az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített azon panaszokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltatóhoz (akár ügyfélszolgálaton keresztül) írásban, illetve elektronikus úton érkeztek be, vagy szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Nem kell szerepeltetni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja.
Az adatszolgáltatás teljesítésének alapját a Batv. rendelkezései képezik.
Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.
A táblákban használt fogalmak:
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
Panasztípusok
Tájékoztatási hiányosság
- szerződéskötés előtt
Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az adatszolgáltató hiányosan, tévesen, vagy bármilyen egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet a megfelelő üzleti döntés meghozatalához.
- szerződéskötés után
Ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt tájékoztatási hiányosságra vonatkozik (pl. szerződéses feltételek változásával, kondícióváltozással, jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos téves, illetve hiányos tájékoztatás, portfolió-kimutatás „hiányos” tartalma).
Árfolyam
- egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,
- az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,
- az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,
- árfolyamváltozás kifogásolása,
- minden egyéb, az árfolyammal kapcsolatos panasz.
Szolgáltatás minősége
Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.
Jutalék, költség, díj mértéke
A portfolió-kezelési tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb címen felszámított jutalék, költség, díj mértéke, vagy új díj bevezetése miatti panasz.
Kamat, hozam mértéke
A nettó eszközérték számításával, az egy jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásával kapcsolatos kifogások.
Nyilvántartási hiányosság
A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése stb.) miatti panaszok.
Elszámolás
Ide sorolandók azok a panaszok, amelyek elszámolási vitát eredményeznek egyes tranzakciókkal (átutalási-átvezetési megbízás, portfólió-kezelési megbízás stb.) kapcsolatosan.
Megbízás teljesítése
Azok a panaszok, amelyek egyes tranzakciók hibás vagy elmaradt teljesítéséből erednek.
Egyoldalú szerződésmódosítás
Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.
Elektronikus szolgáltatás
Azok a panaszok, amelyek kifejezetten az elektronikus eszköz nem kielégítő működésére, rendszerbeli hiányosságára vonatkoznak.
Jogosulatlan tevékenység
A Felügyelet engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.
Pénzügyi visszaélés
Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének (pl. csalás, pénzmosás) gyanúját veti fel.
Ügynök
Az adatszolgáltató ügynökének tevékenységével kapcsolatos panaszok.
Egyéb ügyviteli hibák
Postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.
Egyéb okok
Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható panasz.
50GA FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK I.
A tábla 50GA11-50GA17 sorai: a Batv. 4. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a Batv. 4. § (3) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt tevékenységek.
50GB FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK II.
A tábla kitöltésénél a peresített panaszügyeket is számításba kell venni.
A tábla sorai:
50GB1 Tárgyidőszakban lezárt panaszügyek száma összesen: Ezen összesített adat négy különböző szempont (szolgáltatási ágak, panasz típusa, panaszkezelés időtartama, panaszügyek megalapozottsága) szerinti megbontását tartalmazza a tábla első része.
50GB111-50GB117 sorok: A Batv. 4. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a Batv. 4. § (3) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt tevékenységek.
50GB31 sor: Azon személyek száma, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az intézmény érdekében a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében). A tárgynegyedév végi állományi létszámot kell megadni.
50GB331 Aktív lakossági befektetők száma az időszak végén (fő): Azon lakossági ügyfelek száma, akik az elmúlt negyedévben valamilyen szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vettek, vagy akiknek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel.
50GB332 Lakossági ügyfelek részére vezetett értékpapírszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.
50GB333 Lakossági ügyfelek részére vezetett ügyfélszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma.
50GB341 sor: A befektetési alapkezelőt, mint panaszoltat érintő azon ügyek száma, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette az alapkezelőt.
50GB342 sor: Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési alapkezelő a tárgynegyedévben igenlő alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.
50GB343 sor: Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban az alapkezelő a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését (határozatát, ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.
50GB344 sor: A Pénzügyi Békéltető Testület elé került azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban az alapkezelő a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.
50H KERESKEDÉSI PARTNEREK, LETÉTKEZELŐK
A tábla célja: a befektetési alapkezelő befektetéskezelési tevékenység (alapkezelés, portfóliókezelés) végzése során igénybe vett szolgáltatókkal (letétkezelők, kereskedési partnerek) szembeni kitettség felmérése.
A tábla kitöltése:
A befektetési alapkezelő által, a befektetéskezelési tevékenysége során, az üzletkötéshez igénybe vett kereskedési partnereket, letétkezelőket kell a táblázatban felsorolni partnerenként, letétkezelőnként külön-külön sorban kimutatva a velük szemben fennálló kitettség értékét.
A külföldi pénznemben fennálló számlaegyenlegek értékét és a külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyam a számviteli politikában, kezelési szabályzatban, egyéb dokumentumokban (szerződés) meghatározott árfolyam, illetve ha ilyen nincs, akkor a negyedév végén érvényes, MNB által közzétett hivatalos árfolyam.
Az értékpapírok piaci értékének meghatározásához (a 9. és 10. oszlopnál) az alapkezelő befektetési alapokra vonatkozó kezelési szabályzatában, illetve egyedi portfóliók esetében a szerződésben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.
A tábla oszlopai:
1. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő megnevezése: Annak az intézménynek a neve, amelynek szolgáltatásait az alapkezelő igénybe veszi a befektetéskezelési tevékenységéhez kapcsolódóan.
2. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő azonosító kódja: Az intézmény ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)].
3. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő országa: Annak az országnak az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kétbetűs kódja, amelyikben a szolgáltató található.
4. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő intézmény típusa: A lehetséges értékek: „K” = központi bank; „H” = hitelintézet; „E” = elszámolóház, központi szerződő fél; „B” = befektetési vállalkozás; „X” = egyéb.
5. oszlop Kockázati besorolás: Az adatszolgáltató által kialakított szempontrendszer szerinti belső besorolás eredménye.
6. oszlop Pénzforgalmi számlán, pénzszámlán nyilvántartott pénzeszköz értéke: Az igénybe vett szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlán, pénzszámlán, befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlán nyilvántartott érték.
7. oszlop Lekötött betét: Letétkezelőnél, egyéb hitelintézetnél lekötött betét értéke.
8. oszlop Óvadékba, fedezetbe adott pénzeszközök: A származtatott ügyletek fedezetéül, egyéb óvadékba, fedezetként elhelyezett pénzeszközök értéke.
9. oszlop Értékpapírszámlán, letétszámlán nyilvántartott értékpapírok: Az értékpapír piaci értékét kell megadni.
10. oszlop Óvadékba, fedezetbe, kölcsönbe adott értékpapírok értéke: A származtatott ügyletek fedezetéül, egyéb óvadékba, fedezetként, kölcsönbe elhelyezett értékpapírok piaci értéke.
50I A BEFEKTETÉSI ALAPOK NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE ÉS SZÁMA A NEGYEDÉV VÉGÉN
A Batv. 47. § (1) bekezdésében szereplő bontásban szerepel az alapok nettó eszközértéke és száma.
50I6 Összesen = 50I11+50I12 = 50I21+50I22 =50I31+50I32 =50I41+50I42 =50I51+50I52
ALAPVDN BEFEKTETÉSI ALAP FELÜGYELETI DÍJA - A VÁLTOZÓ RÉSZ SZÁMÍTÁSA (NEGYEDÉVES)
A befektetési alap által fizetendő változó díj éves mértékét a Batv. 130. § alapján kell meghatározni.
Az adatokat ezer forintban kell jelenteni.
A tábla adatainak számítása:
ALAPVDN00001 Az összes alap tárgynegyedévre számított változó díja együttvéve: A táblában szereplő ALAPVDNxxx03 kódú sorok összege, ahol xxx három számjegyet jelöl.
ALAPVDN00101 Tárgynegyedévi működés napjainak száma: Teljes tárgynegyedévi működés esetén 90 nap jelentendő. (Minden negyedévet 90 naposnak kell tekinteni.) Ha az alap tevékenységét negyedév közben kezdi meg, akkor a működési napok száma = 90 nap mínusz azon napok száma, amikor az alap még nem működött.
ALAPVDN00102 Tárgynegyedévi változó díj alapja (nettó eszközérték): Az alap HUF-ra átszámított nettó eszközértékének negyedéves átlaga.
ALAPVDN00104 Tárgynegyedévi változó díj fizetési kötelezettség összesen = ALAPVDN00103 - ALAPVDN00111
Az ALAPVDN00105-ALAPVDN00111 sorokat csak a II. negyedévre vonatkozó jelentésben kell kitölteni.
ALAPVDN00105 Előző évi működés napjainak száma (nap): Teljes évi működés esetén 360 nap jelentendő. Ha az alapkezelő tevékenységét év közben kezdi meg, akkor a működési napok száma = 360 nap mínusz azon napok száma, amikor az alap még nem működött.
ALAPVDN00109 Előző évre számított változó díj korrekciója = ALAPVDN00108 - ALAPVDN00107
ALAPVDN00110 Előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díj = ALAPVDN001101 + ALAPVDN001102
ALAPVDN00111 Előző évre számított pénzügyileg rendezendő korrekció összesen (túlfizetés + / hiány -) = ALAPVDN001102 - ALAPVDN00107
AKVDN BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ FELÜGYELETI DÍJA - A VÁLTOZÓ RÉSZ SZÁMÍTÁSA (NEGYEDÉVES)
A befektetési alapkezelő által fizetendő változó díj éves mértékét a Batv. 130. § alapján kell meghatározni.
Az adatokat ezer forintban kell jelenteni.
A tábla adatainak számítása:
AKVDN02 Tárgynegyedévi változó díj alapja – portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt portfólió átlagos nettó eszközértéke: A Batv. 130. § (3) bekezdése szerinti kezelt portfólió nettó eszközértékének negyedéves átlaga.
AKVDN04 Tárgynegyedévi változó díj fizetési kötelezettség összesen = AKVDN03 - AKVDN11
Az AKVDN05-AKVDN11 sorokat csak a II. negyedévre vonatkozó jelentésben kell kitölteni.
AKVDN09 Előző évre számított változó díj korrekciója = AKVDN08 - AKVDN07
AKVDN10 Előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díj = AKVDN101 + AKVDN102
AKVDN11 Előző évre számított pénzügyileg rendezendő korrekció összesen (túlfizetés + / hiány -) = (AKVDN102 - AKVDN07)
AKFVDN EU TAGÁLLAMI BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ FIÓKTELEPE FELÜGYELETI VÁLTOZÓ DÍJ SZÁMÍTÁSA (NEGYEDÉVES)
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértékét a Batv. 130. § alapján kell meghatározni.
Az adatokat ezer forintban kell jelenteni.
A tábla adatainak számítása:
AKFVDN02 Tárgynegyedévi változó díj alapja (portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt portfólió átlagos nettó eszközértéke): A Batv. 130. § (3) bekezdése szerinti kezelt portfólió nettó eszközértékének negyedéves átlaga.
AKFVDN04 Tárgynegyedévi változó díj fizetési kötelezettség összesen = AKFVDN03 - AKFVDN11
Az AKFVDN05-AKFVDN11 sorokat csak a II. negyedévre vonatkozó jelentésben kell kitölteni.
AKFVDN09 Előző évre számított változó díj korrekciója = AKFVDN08 - AKFVDN07
AKFVDN10 Előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díj = AKFVDN101 + AKFVDN102
AKFVDN11 Előző évre számított pénzügyileg rendezendő korrekció összesen (túlfizetés + / hiány -) = (AKFVDN102 - AKFVDN07)
50EE BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK MÉRLEGE - ESZKÖZÖK
Az Szmt. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.
50EF BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK MÉRLEGE – FORRÁSOK
Az Szmt. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.
50ER BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK EREDMÉNYKIMUTATÁSA
Az Szmt. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.
AKAD A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ÁLTAL FIZETENDŐ ALAPDÍJ (ÉVES)
A tábla beküldési határideje: tárgyév január 31.
Az adatokat ezer forintban kell szerepeltetni.
A befektetési alapkezelő által fizetendő alapdíj éves mértékét a Batv. 130. § alapján kell meghatározni.
AKFAD EU TAGÁLLAMI BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ FIÓKTELEPE ÁLTAL FIZETENDŐ ALAPDÍJ (ÉVES)
A tábla beküldési határideje: tárgyév január 31.
Az adatokat ezer forintban kell szerepeltetni.
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe által fizetendő felügyeleti alapdíj éves mértékét a Batv. 130. § alapján kell meghatározni.
KTAAE1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe nem jelenti.
KTAAE116 sor: Az intézmény jogi státuszaként az alábbi lehetőségek valamelyike választható: aktív, cégbírósági nyilvántartásba vétel alatt, felszámolás alatt, végelszámolás alatt, átalakulás alatt/beolvadás, átalakulás alatt/összeolvadás, átalakulás alatt/különválás, átalakulás alatt/kiválás, átalakult/beolvadt, átalakult/összeolvadt, átalakult/különvált, átalakult/kivált, inaktív.
KTAAE2 VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK ADATAI
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe nem jelenti.
A Batv. 3. § 69. pontja alapján vezető állású személynek minősülő tisztségviselőre vonatkozóan kell kitölteni.
A tisztségviselőt annak újbóli megválasztása vagy kinevezése esetén az Újraválasztás dátuma cella kitöltésével újra be kell jelenteni.
Ha a tisztségviselő megbízatását, kinevezését visszavonták, akkor a tisztségviselőt a tisztség betöltésének vége dátum megadásával ki kell jelenteni.
A Bejelentés oka cellában az alábbi kódok közül kell választani: „új”, „újraválasztás”, „megszűnés”, „megszűnés elhalálozás miatt”, „adatváltozás”, „adategyeztetés”.
Változás esetén a változásban érintett vezető állású személy adatain túl minden esetben az intézmény vezető állású személyeinek aktuális teljes listáját is szerepeltetni kell. Ebben az esetben a Bejelentés oka cellában az „adategyeztetés” kódot kell kiválasztani.
A táblában „igen” vagy „nem” válasszal kell jelölni, hogy a tisztségviselő vezető beosztásúnak minősül-e, elsőszámú vezető-e, illetve, hogy az intézmény alkalmazottja-e.
A Tisztség betöltésének alapja cellában kell megjelölni, hogy a tisztségviselő a tisztségét „megválasztás” vagy „kinevezés” útján látja el.
A Cégjegyzési joggal rendelkezik cellában kell megjelölni, hogy a tisztségviselő rendelkezik-e cégjegyzési joggal, és ha igen, akkor azt „önállóan” vagy „együttesen” gyakorolja. Amennyiben cégjegyzési joggal nem rendelkezik azt a „nincs joga” szöveggel kell jelezni.
A „Tisztség betöltésének kezdete”, a „Tisztség betöltésének vége” és az „Újraválasztás dátuma” cellák közül legalább az egyik kitöltése kötelező.
KTAAE3 KÖNYVVIZSGÁLÓ ADATAI
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe nem jelenti.
A könyvvizsgáló személyére vonatkozó adatok könyvvizsgáló társaság és természetes személy megbízása esetén is kötelezően kitöltendőek.
KTAAE4 KISZERVEZÉSI ADATOK
Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe nem jelenti.
Attól függően, hogy a kiszervezett tevékenységet természetes személy vagy intézmény végzi, a megfelelő sorok értelemszerűen kitöltendők.
KTAAE5 TULAJDONOS ADATAI
Az adatszolgáltató tulajdonosára vonatkozó adatokat kell megadni, függetlenül attól, hogy eredeti részesedésszerzésről, vagy megváltozó (vétel vagy eladás) tulajdonlásról van-e szó.
Ha a tulajdonos természetes személy, akkor a KTAAE51 kezdetű blokkot kell kitölteni, ha pedig nem természetes személy, akkor a KTAAE52 kezdetű blokkot.
A blokkokon belül külön-külön szakaszban kell feltüntetni a közvetlen, illetve a közvetett tulajdonrészeket.
A közvetett tulajdonrészre vonatkozóan a Tpt. 5. § (1) bekezdés 84. pontja szerint átszámított végeredményt, a tulajdonlás típusa mezőbe pedig a „közvetett” szót kell beírni. A köztes vállalkozás adatait – ha a tulajdonos magánszemély – pl. a KTAAE5101091 - KTAAE51010913 sorokban kell megjeleníteni.
Az eseti jelentés célja, hogy – a tulajdonos adatain kívül – a tulajdonváltozásban érintett tulajdonrésznek a tulajdonváltozás előtti állapotát, és magát a tulajdonváltozást rögzítse. Természetes személy esetén pl. a KTAAE5101 - KTAAE5101064 sorok tartalmazzák a tulajdonos adatait, a KTAAE5101071- KTAAE5101078 sorok rögzítik a tulajdonváltozás előtti állapotot, míg a KTAAE5101081- KTAAE5101088 sorok írják le a tranzakció adatait.
A „tulajdonváltozás előtti állapot vonatkozási dátuma” sorba az az időpont kerül, amióta a jelentendő tranzakció előtti állapot fennállt az adott tulajdonos esetében.
A „tulajdonváltozás típusa” sorba a „szerzés”, illetve „átruházás” megjelölés kerül, és ezenkívül meg kell adni annak az üzleti partnernek a nevét is, akivel a tranzakciót lebonyolították. (Több partner esetén mindegyiket fel kell sorolni.)
Átruházás esetén az új tulajdonosról és a tulajdonáról egy új ismétlőblokkot kell kitölteni.
A tábla december 31-i állapotra vonatkozó beküldése egyúttal a Batv. 136. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, Felügyelet felé történő bejelentési kötelezettség teljesítését is jelenti.
KTAFAE1 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
Csak az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe jelenti.
A tábla kitöltése megegyezik a KTAAE1 táblánál leírtakkal.
KTAFAE2 VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK ADATAI
Csak az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe jelenti.
Az adatlapot a Batv. 3. § 69. pontja alapján vezető állású személynek minősülő tisztségviselőre vonatkozóan kell kitölteni.
Kitöltésénél a KTAAE2 táblánál leírtak az irányadók.
KTAFAE3 TULAJDONOS ADATAI
Csak az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe jelenti.
Kitöltése megegyezik a KTAAE5 táblánál leírtakkal.
A tábla december 31-i állapotra vonatkozó beküldése egyúttal a Batv. 136. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, Felügyelet felé történő bejelentési kötelezettség teljesítését is jelenti.
”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás