220/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet
2012.08.14.
„(1a) A tervpályázat célja lehet – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – képzőművészeti, iparművészeti vagy az (1) bekezdésben foglaltak körébe nem sorolható egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása alapján művész kiválasztása is (a továbbiakban: művészeti tervpályázat). A művészeti tervpályázat eljárására a 13/A. alcímben foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
„(2) E rendelet önként alkalmazható, ha a tervpályázat Kbt. 11. §-a és 15. §-a alapján megállapított becsült értéke a tervpályázatokra meghatározott uniós értékhatárt nem éri el. Tervpályázati eljárást a Kbt. szabályai szerint ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet vagy személy is lebonyolíthat. E rendeletet önként alkalmazó személyre, illetve szervezetre e rendelet minden rendelkezését alkalmazni kell.”
„(4) Tervpályázati eljárást kötelező lefolytatni – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – építmény építészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérő olyan – a Kbt. hatálya alá tartozó – az (1) bekezdés szerinti tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt. A kötelezően lefolytatandó tervpályázat nem lehet a 2. § (2) bekezdésében meghatározott ötletpályázat. A tervezői szolgáltatás megrendelésére a tervpályázatot követően, a 19. §-ban foglaltak szerinti közbeszerzési eljárással kerülhet sor.”
„13/A. A művészeti tervpályázat általános szabályai
20/A. § (1) A művészeti tervpályázat lefolytatásának menetét az ajánlatkérő az ebben az alcímben foglaltakkal összhangban határozza meg, és az eljárás szabályait honlapján – amennyiben nem rendelkezik honlappal, a Közbeszerzési Hatóság honlapján – közzéteszi. (2) A tervpályázat fajtáira a 2. §-ban foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy tervszolgáltatás és tervezési feladat helyett művészeti szolgáltatást kell érteni. (3) A művészeti tervpályázat meghirdetésére – a 3. § (4) bekezdése kivételével – a 3. § rendelkezései alkalmazandóak. A hirdetmény külön jogszabály szerinti feladását megelőzően a tervpályázati kiírást az ajánlatkérő nem teheti egyéb módon közzé. A 4–5. § és a 13. § a művészeti tervpályázat lefolytatására is alkalmazandó. (5) A tervpályázati eljárás dokumentációja tartalmazza a pályamű elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban a pályázók részére szükséges információkról szóló tájékoztatást. A dokumentációban meg kell adni a pályamű elkészítésére vonatkozó feladat, valamint a tervpályázattal előkészített szolgáltatásra vonatkozó feladat részletes leírását.
(6) A dokumentáció tartalmazza a pályaművek benyújtásának helyére, határidejére, módjára vonatkozó tájékoztatást, a tervpályázattal kapcsolatos kérdések feltevésének és a válaszok megadásának módját és határidejét, a tervpályázatot követő szolgáltatással kapcsolatos ajánlatkérői feltételeket és követelményeket, valamint az eljárás – ajánlatkérő által meghatározott – menetére vonatkozó tájékoztatást. A művészeti tervpályázatban az ajánlatkérő előírhatja a művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő tervezési feladatokra szakági tervező bevonását.
(7) A dokumentációban köteles az ajánlatkérő rendelkezni arról, hogy a díjazott vagy megvételt nyert pályaművekkel kapcsolatban mely felhasználási jogokat szerez meg, a pályázó pedig – a titkosság követelményeinek betartásával – a pályaművéhez csatoltan nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról. Az ajánlatkérő a felhasználási jogok mellett előírhatja a díjazott vagy megvételt nyert pályamű tulajdonjogának átruházását is. Megvétel alatt művészeti tervpályázat esetén azt kell érteni, ha az ajánlatkérő előírta, hogy a díjazottként rangsorolt pályaműveken kívül az értékes részeredményeket tartalmazó további pályaművek tekintetében is meghatározott felhasználási jogok – valamint adott esetben a tulajdonjog – átruházását követeli meg, amelyért a bírálóbizottság által megállapított, a pályamű értékét is figyelembe vevő megvételi összeget fizet. A tervpályázati kiírásban közölni kell a pályaművek díjazására és megvételére szánt összeget, ezen belül a díj legnagyobb és a megvétel legkisebb összegét. A díjak elosztásakor figyelembe kell venni, hogy a díjak összege magában foglalja a megszerzett felhasználási jogokért járó díjazást is.
(8) A művészeti tervpályázat lehet nyílt, meghívásos, vagy – e rendelet önkéntes alkalmazása körében a 25 millió forintot el nem érő értékű tervpályázat esetén – egyszerű tervpályázati eljárás. Az eljárások lefolytatására – a 24. § (3) bekezdése, valamint a 25. § (3) és (4) bekezdése kivételével – a 21–25. §-ban foglalt szabályokat alkalmazni kell. Meghívásos eljárásban a 22. § (2) bekezdése szerinti létszám vagy keretszám alsó határa művészeti tervpályázat esetén nem lehet kevesebb háromnál. A 23. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az ajánlatkérő az alkalmasság igazolására egyéb objektív alapú szempontot és igazolási módot is előírhat. A pályaművek benyújtására olyan határidőt kell meghatározni, amely biztosítja a megfelelő pályamű elkészítéséhez szükséges időt. 20/B. § (1) A pályaműveket bírálóbizottság bírálja el, amelynek tagjai a tervpályázat tárgyában szakértelemmel rendelkező természetes személyek (különösen művészek, művészettörténészek). A bírálóbizottság létszáma legalább három fő. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképzettséget, szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a pályázóktól megkövetelt vagy azzal egyenértékű vagy magasabb szintű szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel. (2) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét, a bírálóbizottsági munka dokumentálására a 17. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni. A bírálóbizottság szakmai döntése a pályaművek értékelésére, minősítésére, rangsorolására, valamint a tervpályázati díjak odaítélésére vonatkozóan végleges, attól az ajánlatkérő nem térhet el. (3) A pályázók által benyújtott pályaműveket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a kiírásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg. A névtelenséget a bírálóbizottság döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani.
(4) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt zárójelentésben állapítja meg a pályaművek rangsorolását, amelynek tartalmára a 17. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.”
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.