BÜ BH 2012/237
BÜ BH 2012/237
2012.10.01.
A gazdasági előny „megszerzése” megvalósul, ha a támogatott szervezet képviselőjének megtévesztő magatartása következtében a kiutalt támogatás a támogatott szervezet számlájára kerül [Btk. 288. §].
A városi bíróság a 2010. február 12. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében [Btk. 288. § (1) bekezdés a) pontjának 1. fordulata] és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében [Btk. 314. § (1) bekezdés a) pont 1. fordulata]. Ezért őt, halmazati büntetésül – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – 10 hónap börtönre, valamint 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte és egyúttal előzetes mentesítésben részesítette. Ellenben őt az ellene magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az 1960-ban született, egyetemi végzettségű, rokkantnyugdíjas, büntetlen előéletű terhelt a k.-i szakközépiskola igazgatója. Egyúttal 2001. október 20. napjától a K. Szülők Egyesületének alapító tagja és elnöke.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) 2004-ben pályázatot hirdetett „Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása” címmel. A pályázati program célkitűzése a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása, munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésének elősegítése, integrált megközelítésű, alternatív képzési projektekben való részvételükkel. Az alternatív képzési modell sajátja, hogy a foglalkoztatással összekapcsolt képzést olyan pszichoszociális támogatás kíséri, amely csökkenti a képzésből való lemorzsolódás veszélyét és javítja a képzésben való eredményes részvétel feltételeit, mert a foglalkoztatás, a képzés és a pszichoszociális támogatás együttes alkalmazása jelenti a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatósága javításának integrált megközelítését.
A terhelt által képviselt egyesülete további 5 gazdálkodó szervezettel, köztük a terhelt által alapított Alapítvánnyal konzorciumban 2004. augusztus 30. napján a HEFOP irányító hatósághoz pályázatot nyújtott be. A pályázatot a terhelt írta alá. A pályázat 4.5. pontjában a pályázó ismertette, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen humán erőforrást tud a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátani. Az Egyesület részéről a projekt személyzete között elsőként, a terhelt testvére, D. Á. került megjelölésre a projekt fejlesztő pedagógusaként. A megadott személyek életrajzát, így D. Á.-ét is a mellékletben szereplő formátumban csatolták.
Az Egyesülettel, mint főkedvezményezettel, melynek aláírásra jogosult képviselője a terhelt volt, valamint 4 konzorciumi partnerével – köztük az Alapítvánnyal –, mint kedvezményezettekkel a Munkaügyi Minisztérium képviseletében a HEFOP és EQUAL Program Irányító Hatóság a 2005. május 23-i keltezésű támogatási szerződést kötött.
A támogatási szerződés tárgya a „Kiugrás” Képzési és foglalkoztatási program hátrányos helyzetű emberek számára K. térségben című, a fenti pályázatban leírt projekt költségeinek vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása volt.
A projekt elszámolható és támogatható összköltsége 80 324 710 forint volt, melyből az Egyesület részére megítélt támogatás 33 598 430 forint, míg az Alapítvány részére megítélt támogatás 33 092 160 forint volt. A projekt megvalósításának kezdő napja 2005. február 1., befejezésének napja 2006. november 30. volt.
A támogatási szerződés II/1. pontja szerint a támogatás 75%-a az Európai Szociális Alapból, míg 25%-a a Hazai Központi Költségvetési Előirányzatból kerül kifizetésre.
A támogatási szerződés III/1. pontja szerint a főkedvezményezettnek a támogatás kifizetése iránti igényléseit háromhavonta (elszámolási időszak) kell a projekt előrehaladási jelentés mellékleteként benyújtania. Az előrehaladási jelentések és fizetési kérelmek benyújtásának ütemezését szintén tartalmazta a támogatási szerződés.
A támogatási szerződés III/4. pontja szerint a fizetési kérelemhez többek között a következő dokumentumokat kell csatolnia a főkedvezményezettnek: a számlák és egyéb számviteli bizonylatok (továbbiakban: számla) eredeti és három másolati példányát, a számlák ellenértékének kifizetését igazoló iratok egy eredeti és három másolati példányát, valamint a vonatkozó szerződések, megrendelők, egy eredeti és három másolati példányát.
Az Egyesület alkalmazásában állt a terhelt, akinek a 2005. január 23. napján kelt munkaköri leírása szerint a projekt menedzselése és elszámolása volt a feladata. Az egyesület alkalmazásában álló Cs. S.-nek, mint képzési vezetőnek a 2005. április 13. napján kelt munkaköri leírása szerint a projektbe bekerülő tanulók képzésének irányítása, szervezése, a 2005. október 12. napján kelt munkaköri leírás kiegészítése szerint továbbá a negyedéves PEJ jelentések elkészítésében való segítségnyújtás volt a feladata.
D. Á., mint fejlesztő pedagógus az Egyesületnél nem kezdte meg a projektben való munkát. Ott feladatot nem végzett, megbízási díjat nem vett át.
Az Egyesület 2005. március 29. napján bejelentette, hogy D. Á. fejlesztő pedagógus helyett 2005. április 1. napjától Cs. S. állna munkába és az ő életrajzát mellékelte. A pályázatkezelő ESZA Kht. 2005. április 6. napján ezt a személyváltozást nem hagyta jóvá, mert nem látta biztosítottnak a pályázatban szereplő szakember szaktudásának pótlását.
Ezt követően a terhelt az Egyesület nevében 2006. február 6-án – már jelen büntetőeljárás tartama alatt – faxon jelentette be az új fejlesztő pedagógus személyét és csatolta életrajzát, valamint bizonyítványát.
A projekt kapcsán az Egyesület, mint főkedvezményezett által 2005. október 18. napján az ESZA Kht.-hoz benyújtásra került az Egyesület és D. Á. között 2005. január 25. napján kelt, az egyesület részéről a terhelt által aláírt (és a mérlegképes könyvelő által ellenjegyzett) valótlan tartalmú, hamis megbízási szerződés, amelyen a D. Á. névaláírás nem a névtulajdonostól származik. Benyújtásra került továbbá a 2005. május, június, július hónapokra vonatkozóan D. Á.-nak bruttó 360 000 forint megbízási díjáról valótlan tartalmú bérköltség-elszámoló lap és 3 db hamis bérlista, melyeken D. Á. névaláírása nem a névtulajdonostól származik. A 2. PEJ kapcsán a támogatás 2005. november 22. napján került kifizetésre a főkedvezményezett egyesület részére.
Az Egyesület, mint főkedvezményezett által benyújtásra került és 2005. december 8-án az ESZA-hoz érkezett 2005. október hónapra vonatkozóan – a terhelt által aláírt és a mérlegképes könyvelő által ellenjegyzett – a D. Á.-nak bruttó 160 000 forint megbízási díjáról szóló valótlan tartalmú bérköltség-elszámoló lap és egy hamis bérlista, melyen D. Á. névaláírása nem a névtulajdonostól származik. A 3. PEJ kapcsán a támogatás 2006. augusztus 11. napján került kifizetésre a főkedvezményezett egyesület részére.
Az Egyesület, mint főkedvezményezett által benyújtásra került és 2005. október 18-án az ESZA-hoz érkezett az Alapítvány és B. Á. között 2005. május 23. napján kelt – a terhelt által aláírt és a mérlegképes könyvelő által ellenjegyzett – valótlan tartalmú, hamis munkaszerződés, valamint a 2005. április 30. napján kelt hamis munkaköri leírás, melyeken B. Á. névaláírása nem a névtulajdonostól származik.
Benyújtásra kerültek továbbá 2005. május, június és július hónapokra vonatkozóan B. Á. bruttó 15 545 forint, 57 000 forint, és 57 000 forint munkabéréről valótlan tartalmú bérköltség-elszámoló lapok, továbbá 2005. május és június hónapokra vonatkozóan valótlan tartalmú, míg 2005. július hónapra hamis bérlista, melyen B. Á. névaláírása nem a névtulajdonostól származik. A 2. PEJ kapcsán a támogatás 2005. november 22. napján került kifizetésre a KITA kedvezményezett részére.
2005. augusztus, szeptember és október hónapokra vonatkozóan B. Á. bruttó 57 000 forint, 57 000 forint és 5700 forint munkabéréről valótlan tartalmú bérköltség-elszá-moló lapok és 2005. augusztus hónapra vonatkozóan valótlan tartalmú bérlista került benyújtásra az Egyesület, mint főkedvezményezett által a terhelt aláírásával, valamint a mérlegképes könyvelő ellenjegyzésével az ESZA-hoz 2005. december 8-án. Az Egyesület 2005. szeptember és október hónapra ugyancsak hamis bérlistákat nyújtott be, melyeken B. Á. névaláírása nem a névtulajdonostól származik. A 3. PEJ kapcsán a támogatás 2006. augusztus 11. napján került kifizetésre a KITA kedvezményezett részére.
A terhelt által aláírt és a mérlegképes könyvelő által ellenjegyzett, az Egyesület, mint főkedvezményezett által benyújtott és 2006. március 17. napján az ESZA-hoz érkezett 4. PEJ-ben benyújtásra került az Alapítvány és B. Á. között 2005. október 31. napján kelt valótlan tartalmú munkaszerződés, valamint a 2005. november 1. napján kelt valótlan tartalmú munkaköri leírás. Benyújtásra került továbbá a 2005. november, december és 2006. január hónapokra vonatkozóan B. Á.-nak bruttó 87 000 forint, 87 000 forint és 62 500 forint munkabéréről valótlan tartalmú bérköltség-elszámoló lap, és ezen hónapokra vonatkozóan valótlan tartalmú bérlisták.
B. Á. nem végzett ténylegesen munkát az Alapítványnál és munkabért nem vett át.
A terhelt, mint az Egyesület főkedvezményezett képviselője a fenti PEJ-ek benyújtásakor valótlan tartalmú, illetve hamis okiratokat használt fel az összesen: 1 005 745 forint támogatás megszerzése érdekében, és a kifizetési kérelmek teljesítésével a hazai központi költségvetési előirányzatból 192 311 forint, míg az EK költségvetéséből 576 934 forint támogatás került kifizetésre.
A kölcsönösen bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljárt megyei bíróság a 2011. március 2-án tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Kifejtette, hogy az ügy tárgyát képező képzési és foglalkoztatási projekttel kapcsolatos szabálytalanságokhoz, valótlan adatközlésekhez nem a terhelt tevékenysége vezetett egyedül, hanem azt a munkatársaival együtt valósította meg.
A D. Á. és B. Á. munkáltatásával kapcsolatos valótlan tényekről, okiratokról a terheltnek – aki azokat a pénzügyi előhaladási jelentésekben, illetve fizetési kérelmekben felhasználta – tudomása volt. A városi bíróság erre vonatkozóan is helyes indokát adta, hogy miért állapította meg a terheltre nézve terhelő tényállást.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.
A felülvizsgálati indítvány szerint az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy a terhelt a terhére megállapított cselekmények folytán az állami támogatást megszerezte volna. A bűncselekmény az állam által biztosított gazdasági előny megszerzésével válik befejezetté, a megszerzés azonban a részéről nem történt meg. Cselekménye emellett jogosulatlannak sem minősíthető. A felek között az elszámolás a mai napig nem történt meg és a támogató az eljárás során polgári jogi igényt sem terjesztett elő.
A terhelt mindezek alapján a marasztaló jogerős döntés megváltoztatását és a felmentését indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség átirata szerint a terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.
A terheltnek, mint projektvezetőnek és, mint a munkáltatói jogokat gyakorló személynek tudnia kellett az aláírásával is ellátott szerződésekről, valamint a bér, illetve megbízási díjak kifizetéseiről. A bűncselekmény törvényi tényállása maradéktalanul megvalósult, mert a támogatások igénylése valótlan tartalmú, hamis okiratok alapján történt, amelyek folytán az igényelt támogatások kiutalásra kerültek, s ezáltal a megszerzés is megvalósult.
A terhelt bűnösségének kimondására törvényesen került sor és a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés sem történt. A Legfőbb Ügyészség ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
A Kúria a Be. 420. §-ának (1) bekezdése és a Be. 424. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a terhelt felülvizsgálati indítványát fenntartotta és részletesen indokolta. Felszólalását írásban is csatolta.
Előadta a védő, hogy a megszerzés állítása sem valós, hiszen már az eljárásban is tisztázódott, hogy a felek között per van folyamatban elszámolási, meg-, illetve visszafizetési kérdésekben. Ebből következően nem lehetett befejezett a bűncselekmény az elkövetés idején. Törvényi tényállási elem hiányában tehát a tényállás sem teljes. Márpedig, amíg a tényállás minden eleme a maga teljességében nem valósul meg, addig a bűncselekmény és ahhoz kapcsolódóan a büntetés megállapításának nincs meg a törvényes alapja.
A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen az átiratában foglaltakat fenntartotta és részletesen kifejtette, hogy a védő felszólalásában foglaltak szerint módosított felülvizsgálati indítvány is részben a törvényben kizárt, részben pedig alaptalan.
A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt – a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott – okból, valamint – a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében – hivatalból [Be. 423. § (4)–(5) bek.] bírálta felül.
Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalanak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.
A Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A terhelt és a védő szerint ilyen anyagi jogi szabálysértés valósult meg, mert a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, mint a terhelt terhére megállapított bűncselekmények tényállási eleme hiányában a terhelt bűnösségének kimondására és vele szemben büntetés kiszabására nem kerülhetett volna sor.
A Btk. 288. §-ának (1) bekezdésében büntetni rendelt jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettét az követi el, aki
a) a központi költségvetésből, a helyi önkormányzati költségvetésből vagy az elkülönített állami pénzalapokból jogszabály alapján,
b) külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel
nyújtott pénzügyi támogatást vagy más gazdasági előnyt úgy szerez meg, hogy evégett valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, avagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
A Btk. 314. §-a (1) bekezdésének a) pontjában büntetni rendelt, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét az követi el, aki az Európai Közösségek költségvetését károsítja azzal, hogy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal kapcsolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, avagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy megtévesztésre alkalmas módon hiányosan tesz eleget.
A tényállásban rögzített vissza nem térítendő pénzügyi támogatások egyrészről a központi költségvetésből, másrészről az Európai Közösségek által kezelt pénzalapokból származtak. Függetlenül attól, hogy az egységesen benyújtott és elbírált pályázat keretében összesen megítélt támogatás nyújtásáról a támogató valamennyi (tehát az Egyesület főkedvezményezett és a további 4 konzorciumi tag) kedvezményezettel külön-külön megállapodást kötött és egyenként állapította meg a támogatás összegét, azok lehívására kizárólag a projekt egészének vezetésével megbízott terhelt igénylése (aláírása) alapján volt lehetőség. A terhelt az egyes kedvezményezetteknek biztosított támogatások igénybevétele – lehívása – érdekében valótlan tartalmú és hamis okiratokat használt fel. Megtévesztő magatartásának eredményeként a korábban megkötött támogatási szerződés keretében biztosított hitelkeretből ily módon lehívott összegek kiutalására egyrészről az Egyesület, másrészről pedig az Alapítvány számlájára sor került.
A Btk. 288. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény eredménye a pénzügyi támogatás vagy más gazdasági előny megszerzése. Azáltal, hogy az átutalását követően a támogatási összegek a kedvezményezettek számláján megjelentek, a vizsgált bűncselekmény eredménye bekövetkezett. A megszerzés e tényállásban értelemszerűen nem a támogatott projektet egy személyben képviselő terhelt általi személyes megszerzést, birtokba vételt jelent, hanem a pénzügyi támogatásnak a támogató szervezet által a támogatott szervezet rendelkezésére bocsátását.
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése tényállása még ezt a feltételt sem támasztja. Megelégszik annak előírásával, hogy a tényállásszerű elkövetési magatartás károsítja az Európai Közösségek költségvetését. Nem vitás, hogy a valótlan tartalmú és hamis okiratokkal kieszközölt kifizetés a kifizetőnél azzal megegyező összegű károsodást idéz elő.
A Kúria ezért azt állapította meg, hogy az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a terhelt bűnösségét a 2 rb. befejezett bűncselekményben. Utal azonban egyidejűleg arra, hogy a tényállásszerű eredmény hiányában sem kerülhetett volna sor a terhelt felmentésére, mert az egyébként nem vitatott elkövetési magatartásával már önmagában megvalósította a vizsgált bűncselekmények kísérletét.
Mindezekre figyelemmel – s miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles – a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat – a Be. 426. §-a alapján – a hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.028/2011.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás