24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet
a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról1
2012.03.15.
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében,
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában,
az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában,
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában,
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (2) bekezdésében,
a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (4) bekezdésében,
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (1) bekezdésében,
a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdésében,
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés i) pontjában,
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a) és r) pontjában,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában, valamint
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a következőket rendeli el:
„(2) A mezőgazdasági szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) elnöke – a NÉBIH jogállását szabályozó jogszabályban meghatározottak szerint – gyakorolja.”
„(1) A mezőgazdasági szakigazgatási szervek illetékességi területe – a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 16. § (3)–(5) bekezdésében foglalt kivétellel – megegyezik azon fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével, melynek a szakigazgatási szerveként működnek.”
„(2) A kerületi hivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a kerületi hivatal vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. A kerületi hivatalt hatósági főállatorvos (kerületi főállatorvos) vezeti. A kerületi főállatorvos felett a munkáltatói jogokat a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság vezetője (megyei igazgató főállatorvos) gyakorolja.
(3) A kerületi főállatorvost és a kerületi hivatal kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét a megyei igazgató főállatorvos első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.”
„(1) A mezőgazdasági szakigazgatási szervek által hozott első fokú döntés esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – másodfokon a NÉBIH jár el. (2) Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon a kerületi hivatal jár el. A kerületi hivatal által első fokon – nem a falugazdász-hálózat útján ellátott feladatokhoz kapcsolódóan – hozott döntés esetében másodfokon a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága által hozott első fokú döntés esetén másodfokon a NÉBIH jár el. A kerületi hivatal által a falugazdász-hálózat útján ellátott feladathoz kapcsolódóan hozott első fokú döntés esetében másodfokon a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság jár el.
(3) Ha kormányrendelet másképp nem rendelkezik, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hatáskörébe tartozó szakhatósági ügyekben első fokú eljárásban a kerületi hivatal, másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.”
„(5) Ha az adott ügyben a mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetőjének helyettesével összefüggésben a Knyt. 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a NÉBIH elnöke a döntés-előkészítésre és döntéshozatalra annak megkezdése előtt, vagy – ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be –, a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására a legközelebbi – az adott mezőgazdasági szakigazgatási szerv vezetőjének helyettesével összefüggésben – kizárással nem érintett mezőgazdasági szakigazgatási szervet jelöli ki.”
„(2) Az Éltv. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 17. §-ának (7) bekezdésében, 32. §-ának (4) bekezdésében, 33. §-ának d) pontjában, 37. §-a (1) bekezdésének b) pontjában növények, növényi termékek tudományos kutatási céllal, illetve fajtaszelekciós munkára történő behozatala, valamint feltartóztatott szállítmányok behozatala kivételével, 37. §-ának (2) bekezdésében, 37. §-a (3) bekezdésének a)–b), d), f) és h) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének h), m)–n) pontjában, 48. §-a (1) bekezdésének a), c), e) és g)–k) pontjában, 48. §-ának (3) bekezdésében, 49. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 54. §-ának (1) bekezdésében, 60. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki. (4) Az Éltv. 15. §-ának (4) bekezdésében, 18. §-a (1) bekezdésének e)–f) és h)–i) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének a) és c), valamint e) pontjában eseti engedély esetén, 34. §-a (2) bekezdésének b)–g), i) és k)–l) pontjában, 34. §-a (4) bekezdésének c)–e) pontjában, 35. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában, 36. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 36. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 53. §-ának (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a kerületi hivatalt jelöli ki.”
„(6) Az Éltv. 8. §-ának (2) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 24. §-ának (2) bekezdésében, 25. §-ának (1) és (4)–(5) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-a (1) bekezdésének e), g)–i), k)–l) pontjában, 33. § b) pontjában, 38. §-a (1) bekezdésének b)–c), e) pontjában, 38. §-ának (4) és (5) bekezdésében, 42. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 43. §-ában, 44. §-ának (1)–(6) bekezdésében, 45. §-ában, 56. §-ában, 57. §-ának a)–c) és e)–s) pontjában, 58. §-ában, 59. §-ának (6) bekezdésében, 62. §-ának (3) bekezdésében, 63. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát és a kerületi hivatalt jelöli ki. (7) Az Éltv. 32. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága és a kerületi hivatal élelmiszer-biztonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, azok adatait a NÉBIH részére – értékelés és közzététel céljából – megküldi.”
„(9) Az Éltv. 71. §-ának (3) bekezdése alapján a NÉBIH elnöke a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai és a kerületi hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki.”
„(12) A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága hivatalos vizsgálóhelyként a NÉBIH felkérésére közreműködik engedélyköteles termékek vizsgálatainak elvégzésében.”
„(3) Az állami védekezés elrendelésére a NÉBIH előzetes tájékoztatásával a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága jogosult.”
„10. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: állattenyésztési törvény) 3. §-ának 20. pontjában, 6. §-ában, 15. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 17. §-ának a)–c), h), e), j) és l) pontjában, 18. §-a (1) bekezdésének a) és c)–d) pontjában, 18. §-a (4) bekezdésének d)–e) pontjában, 18. §-ának (5) bekezdésében, 29. §-ában, 30. §-ának (4) bekezdésében, 31. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 32. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében, 36. §-ában, 37. §-ának (2) bekezdésében, 39. §-ában, 44. §-ában, 45. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány tenyésztési hatóságként a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.”
[A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti igazgatási feladatai körében]
„c) ellátja az erdészeti hatóság feladatkörébe tartozó nyilvántartásokhoz kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási feladatokat,”
[A megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti igazgatási feladatai körében]
„f) közreműködik a NÉBIH részére előírt, honlap útján teljesített tájékoztatási feladatok ellátásában,”
„(1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6. §-ának (4) bekezdésében, 12. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 13. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 18. §-ában, 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 20. §-ának (2)–(4) bekezdésében, 22. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 27. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában, 27. §-ának (4) és (7) bekezdésében, 28. §-ának (6) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-ának (1) bekezdésében, 35. §-ának (3) bekezdésében, 38. §-ának (3) bekezdésében, 38/A. §-ának (1) bekezdésében, 38/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, 38/A. §-ának (3) bekezdésében, 39. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 45. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 47. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 50. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 51. §-ának (1) bekezdésében, 52. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 53. §-ának (2) bekezdésében, 57. §-ának (1) bekezdésében, 58. §-ának (4) bekezdésében, 62. §-ának (2) bekezdésében, 63. §-ának (2) bekezdésében, 64. §-ának (1) bekezdésében, 65. §-ának (1)–(3) bekezdésében, 67. §-ának (4) bekezdésében, 69. §-ának (2) bekezdésében, 71. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, 71. §-ának (4) bekezdésében, 73. §-ának (1)–(3) és (5) bekezdésében, 74. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 79. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 80. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 82. §-ában, 83. §-ának (1) bekezdésében, 83. §-a (4) bekezdésének a)–b) és e) pontjában, 84. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (2) bekezdésében, 89. §-ában, 91. §-ában, 92. §-a (1) bekezdésében, valamint 96. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.”
„(1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény) 18. §-ának (4) bekezdésében, 20. §-ának (1) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének h) pontjában említett szaporítóanyagok vonatkozásában – a prebázis és bázis kategóriájú szőlő- és gyümölcs, valamint a szuperelit és elit fokozatú erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok, továbbá a szuper elit szaporítási fokú vetőmag kivételével –, 23. §-a (1) bekezdésének k)–l) pontjában, 23. §-ának (3) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében a c) pont vonatkozásában, 27. §-ában, valamint 28. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány növénytermesztési hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.”
„(3) A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növénytermesztési hatósági hatáskörébe tartozó, vetőmagokat érintő feladatokat”
„(4) A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növénytermesztési hatósági hatáskörébe tartozó, kertészeti szaporítóanyagokat érintő feladatokat
a) a Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Baranya, Somogy és Tolna megyére,
b) a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyére,
c) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére,
d) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megyére, valamint a fővárosra,
e) a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyére
kiterjedő illetékességgel látja el.”
„(5) A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növénytermesztési hatósági hatáskörébe tartozó, erdészeti szaporítóanyagokat érintő feladatokat”
„(6) A vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok géntechnológiai eredetének vizsgálatában, hatósági ellenőrzésében, az ezzel kapcsolatban hozott hatósági döntés végrehajtásában a NÉBIH irányítása mellett a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága közreműködik.”
„(3) A Tft. 8/A. § (3) bekezdésében foglalt környezettanulmány készítése tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a termőföld fekvése szerinti illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.”
„(1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 4/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének c) pontjában, 4/B. § (2) bekezdésében, valamint (5) és (6) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7/A. § (4) bekezdésében, 9/A. § (2) bekezdésében, (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében, 9/B. § (1)–(3) bekezdésében, valamint (5)–(6) bekezdésében, 9/C. § (1) és (4), valamint (7) bekezdésében, 9/D. § (1)–(5) bekezdésében, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11/B. § (2) bekezdésében, 12/B. § (1) és (3) bekezdésében, 12/C. § (1) bekezdésében, valamint 13. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.”
„(2) Az Fkbt. 9/C. § (3) bekezdése szerinti kifogás a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál, a NÉBIH-nek címezve nyújtható be.”
„(1) A Kormány hatáskörrel rendelkező hatóságként a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartásának ellenőrzésére első fokú eljárásban a kérelmező székhelye, természetes személy kérelmező esetén lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal – ellenőrzési jogkörrel külön jogszabály szerint rendelkező – élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.”
„(4) A Kormány hatáskörrel rendelkező hatóságként az agrár-környezetgazdálkodási minimumkövetelmények ellenőrzésére a kérelmező székhelye, természetes személy kérelmező esetén lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.”
„(1) A Kormány a nemzeti hatáskörben nyújtott, jogszabályban meghatározott támogatások tekintetében – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, és nem a NÉBIH, illetve a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve a támogatási döntést hozó szerv –, ellenőrzésre jogosult hatóságként a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.”
[A kerületi hivatal a falugazdász-hálózat útján:]
„h) információ adásával, a szükséges nyomtatványok biztosításával segíti az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mezőgazdasági idénymunkára, valamint növénytermesztési idénymunkára vonatkozó rendelkezéseinek mezőgazdasági termelőnek minősülő munkáltatók által történő gyakorlati alkalmazását,”
„29. § (1) A Kormány a kizárólag állati eredetű melléktermékek égetését vagy együttégetését végző üzem engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – a hulladék égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási előírásoknak és határértékeknek való megfelelés, valamint a levegővédelmi ellenőrzések gyakorisága előírásának szakkérdésében –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljára a külön jogszabályban meghatározott, tilalmazott, Magyarországon nem honos károsítónak, illetve az egyéb, Magyarországon nem honos, életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatala engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.
a) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a higiénés és egészségvédelmi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében –, a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét, valamint
b) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges – a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülésének vizsgálata, valamint a hulladékgazdálkodási előírások alapján a technológiából származó környezetterhelések kockázatának megítélése kérdésében, illetve barlang védőövezetén belüli engedélyezés esetén, annak elbírálása kérdésében, hogy a védőövezetben tervezett tevékenység a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget
szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a kegyeleti állattemető működésének engedélyezésére irányuló első fokú eljárásban – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, az egészségvédelmi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének kérdésében –, a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét szakhatóságként jelöli ki.”
„(1) A Kormány az ingatlan-nyilvántartásból megismerhető, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szereplő – a NÉBIH részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt régészeti lelőhelyen, műemlék területén és műemléki területen”
„(2) A Kormány védett természeti területen található erdő esetén
a) erdei épület, erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló eljárásban,
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
c) az erdőterv megállapítására és módosítására irányuló eljárásban,
d) a természetes, természetszerű és származék erdő természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás engedélyezésére,
e) az erdőnek közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként, erdei farakodóként és készletező helyként, erdészeti létesítményhez tartozó területként, 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként fátlan állapotban tartás engedélyezésére irányuló eljárásban,
f) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
g) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
h) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban,
i) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,
j) újonnan telepített erdő, az önerdősülés, az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő esetében az üzemmód megállapítására irányuló eljárásban,
k) az erdő üzemmódjának megváltoztatására irányuló, az erdőgazdálkodó kérelmére indult eljárásban,
l) az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre készített átalakítási vagy szálalási terv jóváhagyására irányuló eljárásban,
m) az erdőgazdálkodási tevékenység feltételeinek meghatározására, korlátozására, tiltására irányuló eljárásban, ha
ma) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során a 2009. évi XXXVII. törvényben és a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megszegte, vagy mb) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, vagy
mc) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be,
n) az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges fakitermelés elrendelésére irányuló eljárásban,
o) természetes mageredetű erdőfelújításra az erdőtervben előírt újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználat, szálaló üzemmódban kezelt területeken szálalás március 31. és szeptember 1. közötti időszakon kívül történő elvégzésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
p) a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelésének tiltására irányuló eljárásban,
q) lovaglásra, valamint járműközlekedésre használható út kijelölésére irányuló eljárásban,
r) lovas sportverseny rendezésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint a f), g) és h) pontban foglaltak esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.”
21. § (1) Ez a rendelet 2012. március 15-én lép hatályba, és 2012. március 16-án hatályát veszti.
