24/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet

1. § (1)¹ Műemlékké nyilvánítom az Abda (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 124/4 helyrajzi számú ingatlanon álló Nepomuki Szent János szobrot.

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. században emelt, barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

2. § (1)² A 14823/1987. OMF határozattal műemlékké nyilvánított, Balatonföldvár (Somogy vármegye) kikötőjében, a móló végén álló, Balatonföldvár (Somogy vármegye), belterület 17 helyrajzi számú ingatlanon álló, 8929 műemléki törzsszámon nyilvántartott vasbeton gyaloghíd műemléki védettségét megszüntetem, egyidejűleg műemlékké nyilvánítom a Balatonföldvár (Somogy vármegye), belterület 17, 19, 21, 22/1, 25/1 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2)³ Műemléki környezetnek a Balatonföldvár (Somogy vármegye), belterület 11, 12, 13, 14/1, 14/2, 15/1, 15/6, 15/7, 16, 20, 22/2, 23/1, 23/2, 24, 25/2 és 26/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3/1 és 4 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 20. század elején épített balatonföldvári kikötő épület- és építményegyüttesének (Balaton klub/kaszinó, hajóállomás, vasbeton gyaloghíd, meteorológiai megfigyelőállomás, híd galambdúcokkal) a korábban már védett építményének és a korábban nem védett épületeinek, illetve építményeinek a továbbiakban műemlékegyüttesként történő egységes védelme, építészeti, képző- és iparművészeti, valamint táj- és városképi értékeinek egységes megőrzése.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Bécsi út 28. házszám alatti, belterület 14828 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a Budapest II. kerület, belterület 14796/1, 14827/1, 14829 és 14838 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 14772/1 és 14795 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a feltehetően a 18. század végén épült klasszicista stílusú lakóház építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Cimbalom utca 13. házszám alatti, belterület 15356 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a Budapest II. kerület, belterület 15337, 15343/2, 15355, 15357, 15373, 15375/5 és 15376/6 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 15361 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Rácz György tervei alapján 1942–43-ban emelt, modern stílusú villaépület építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Felhévízi utca 2. házszám alatti, belterület 14833 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a Budapest II. kerület, belterület 14830, 14831, 14832, 14789, 14864 és 14865 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 14839 és 14772/1 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. században barokk stílusban emelt, 1985-ben modern szárnnyal bővített újlaki plébánia építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Józsefhegyi lépcső 26. házszám alatti, belterület 15344 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a Budapest II. kerület, belterület 15093/7, 15149, 15154/4, 15334/2 és 15345/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 15153, 15341 és 15348 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Rácz György tervei alapján 1942–43-ban emelt, modern stílusú, természetben a Józsefhegyi utca és az Áfonya utca sarkán álló villaépület építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Benczúr Gyula utca 29. házszám alatti, belterület 29703 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1888-ban Schubert Ármin tervei szerint épült, historizáló stílusú lakóház, valamint a ház udvarában 1915-ben Jármay Jenő tervei szerint épült, historizáló stílusú nyaraló építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Horváth Mihály tér 17–19.–Német utca 20. házszám alatti, belterület 35197 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a Budapest VIII. kerület, belterület 35194, 35206, 35210/5, 35211, 35212, 35213/1, 35213/2, 35238/3, 35238/4 és 35239 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1910–1917 között Ray Rezső Vilmos tervei szerint emelt, historizáló-szecessziós stílusú József Telefonközpont építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

9. § (1) Történeti kertként műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, belterület 36030 helyrajzi számú ingatlan területének az 1. mellékletben meghatározott és a 2. mellékletben foglalt térképen feltüntetett határvonalon belül eső részét.

(2) Az 1620-24/1951. VKM miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított és védettségében a 22509/1958. ÉM és 120344/1958. MM miniszteri döntésekkel megerősített Budapest VIII. kerület, belterület 36030 helyrajzi számú ingatlanon álló, 15663 műemléki törzsszámon nyilvántartott Ludovika főépületének a fennálló műemléki védettségét megszüntetem, egyidejűleg épületegyüttesként műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, belterület 36030 helyrajzi számú ingatlanon álló volt Ludovika Akadémia főépületét, az 1834–44-ben Pollack Mihály tervei szerint emelt lovarda épületét és a Kauser József tervei szerint 1885–86-ban épült szárnyépületet.

(3) Műemléki környezetnek a Budapest VIII. kerület, belterület 36030 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 36179 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az egykori Orczy-kert, a későbbi Ludovika (Ludoviceum, Ludovika Akadémia, Kossuth Akadémia) kertje kertépítészeti és kerttörténeti értékeinek megőrzése, továbbá a (2) bekezdésben megjelölt műemlékegyüttes egységes védelme, építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület, Ihász utca 29. házszám alatti, belterület 41453/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Kőbányai Vízműtelepen William Lindley angol mérnök tervei szerint 1869–71-ben épült víztározó medencék, az 1903-ban emelt lakóház, gépház, kazánház és a vízműtelep egésze építészeti, ipartörténeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Diana utca, belterület 9612/8 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1855-ben Johann Julius Romano von Ringe tervei szerint épített, 1886-ban Pfaff Ferenc tervei szerint átépített historizáló stílusú római katolikus templom építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIV. kerület, Thököly út 66. házszám alatti, belterület 32767 helyrajzi számú ingatlant, valamint a belterület 32790 helyrajzi számú ingatlanon álló, a 32767 helyrajzi számon álló lakóházhoz tartozó kertet és kerítést.

(2) Műemléki környezetnek a Budapest XIV. kerület, belterület 32763, 32766, 32771, 32772, 32799 és 32831/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 32768 és 32790 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1896-ban Veszelka Venanto tervei szerint emelt, historizáló stílusú Hlavay-villa és kerítése építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertje kerttörténeti értékeinek megőrzése.

13. § (1)⁴ Műemlékké nyilvánítom a Cegléd (Pest vármegye), Kölcsey tér 3. házszám alatti, belterület 1604/4 helyrajzi számú ingatlanon álló vasútállomás felvételi épületét és a postaépületet.

(2)⁵ Műemléki környezetnek a Cegléd (Pest vármegye), belterület 1604/4 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 973, 1994, 1997, 2016, 2052, 2054 és 2055/1 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a ceglédi vasútállomás Pfaff Ferenc tervei alapján 1909-ben emelt, historizáló stílusú felvételi épületének, valamint a mellette álló, 19. századi eredetű, a 20. század második évtizedében átépített postaépület építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

14. § (1)⁶ Műemlékké nyilvánítom a Dédestapolcsány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 1209 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁷ Műemléki környezetnek a Dédestapolcsány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), külterület 0102, 0119/3, 0120, 0123, 0130/1, 0131/2, 0131/3, 0131/4, 0131/6, 0131/8, 0131/9, 0131/10, 0131/11, 0131/12, 0131/13, 0148/1, 0148/2, 0149/1, 0149/2, valamint belterület 49, 1202, 1207, 1208, 1210/2, 1211, 1212/1, 1212/2, 1212/3, 1212/5, 1212/6, 1213, 1214, 1215, 1216, 1217, 1218 és 1220 helyrajzi számú ingatlanokat, továbbá a külterület 0143 és belterület 1219 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1896–98-ban épült kastély építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

15. § (1)⁸ A 13776/1983. OMF határozattal műemlékké nyilvánított, a Felsőszölnök (Vas vármegye), belterület 305 helyrajzi számú ingatlanon álló, 9566 műemléki törzsszámon nyilvántartott vízimalom és olajprés műemléki védettségét megszüntetem, egyidejűleg műemlékké nyilvánítom a Felsőszölnök (Vas vármegye), Fő út 46. házszám alatti, belterület 305 helyrajzi számú ingatlant, a Fő út 48. házszám alatti, belterület 304 helyrajzi számú ingatlant, valamint a külterület 0160 helyrajzi számú, Szölnöki-patakon álló turbinaházat és a külterület 0160 és 0170/1 helyrajzi számú ingatlanon elhelyezkedő gát- és zsiliprendszert.

(2)⁹ Műemléki környezetnek a Felsőszölnök (Vas vármegye), külterület 0170/1 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, a belterület 303, 306, 314, 316/1, 316/2 és külterület 0170/7 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a külterület 0160 helyrajzi számú Szölnöki-patak és a belterület 313 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 20. század elején emelt épületegyüttes (malom, gát- és zsiliprendszer, turbinaház, valamint az olajütő, a molnárház és melléképületei) korábban már védett épületének és a korábban nem védett épületeinek, illetve építményeinek a továbbiakban műemlékegyüttesként történő egységes védelme, ipartörténeti, építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. A helyi iparos tevékenység fennmaradt emlékeinek megőrzése a szlovén nemzetiség szempontjából is fontos.

16. § (1)¹⁰ Műemlékké nyilvánítom a Fertőszéplak (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 71 helyrajzi számú ingatlanon álló Jézus Szíve kálváriát.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1736-ban emelt, barokk stílusú Jézus Szíve kálvária képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

17. § (1)¹¹ Műemlékké nyilvánítom a Győr (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 7028/9 helyrajzi számú ingatlant.

(2)¹² Műemléki környezetnek a Győr (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 7010, 7011, 7012, 7013, 7014, 7015, 7016, 7017, 7018, 7019, 7020, 7021, 7022, 7023, 7024, 7025, 7026, 7027, 7029, 7030, 7031/1, 7031/2, 7032, 7033, 7034, 7035, 7036, 7037, 7038, 7039, 7041, 7042/1, 7042/2, 7043, 7044, 7045, 7046/1 és 7046/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 7028/5 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a győri vasútállomás 1955–58 között emelt, szocialista-realista stílusú felvételi épülete, postaépülete, az ingatlanon található egyéb építmények (irányítótorony, nagyraktár, kazánház, óvóhely, fordítókorong, lakóház) építészeti, képző- és iparművészeti, közlekedéstörténeti értékeinek megőrzése.

18. § (1)¹³ Műemlékké nyilvánítom a Hatvan (Heves vármegye), Boldogi út 2. házszám alatti, belterület 5331/6 helyrajzi számú ingatlant, valamint a Radnóti tér 2. szám alatti, belterület 5331/16 helyrajzi számú ingatlant.

(2)¹⁴ Műemléki környezetnek a Hatvan (Heves vármegye), belterület 2630/1, 2630/2, 2630/3, 2630/4, 2630/5, 2631/2, 2632/3, 5329/2, 5330/1, 5330/2, 5331/1, 5331/7, 5331/14, 5331/15, 5331/17, 5331/18, 5331/19, 5331/20, 5334/3 és 5334/4 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 5334/2 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1889-ben épített Hatvani Cukorgyár egykori lakóépületei – az egykori igazgatói kastély és az ún. Kristály-kastély – építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

19. § (1)¹⁵ Műemlékké nyilvánítom a Hatvan (Heves vármegye), Boldogi út, belterület 2627/1 és 2443 helyrajzi számú ingatlanokon álló vasútállomás felvételi épületét, a rendőrséget és a postaépületet.

(2)¹⁶ Műemléki környezetnek a Hatvan (Heves vármegye), belterület 2627/1 és 2443 helyrajzi számú ingatlanok fennmaradó részét, valamint a 2622 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Nyíri István, Nagy Béla Zoltán és Félix Vilmos tervei alapján 1955–56-ban emelt szocialista-realista stílusú hatvani vasútállomás felvételi épületének, az oldalszárnyban található rendőrség, illetve a külön épületben található posta építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, fennmaradt eredeti berendezésének megőrzése.

20. § (1)¹⁷ Műemlékké nyilvánítom a Hédervár (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 187 helyrajzi számú ingatlant.

(2)¹⁸ Műemléki környezetnek a Hédervár (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 173/12, 185/1, 188/1, 189, 190/1, 229/18, 229/19, 229/26 és 229/27 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 173/13, 183, 186, 226/1, 227/3, 228, 229/1, 229/24 és 229/25 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 17. század második felében emelt, barokk stílusú Pietŕ-szobor szobrászati értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

21. § (1)¹⁹ Műemlékké nyilvánítom a Hédervár (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 381 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 17. század végén emelt, barokk stílusú Pestis-szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

22. § (1)²⁰ Műemlékké nyilvánítom a Hédervár (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 446 helyrajzi számú ingatlanon álló Krisztus az Olajfák hegyén témát ábrázoló szobrot.

(2)²¹ Műemléki környezetnek a Hédervár (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 446 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, a 424, 445, 447 és 477 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 421 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Viczay Mihály által 1778-ban emelt, barokk stílusú, Krisztus az Olajfák hegyén témáját ábrázoló szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

23. § (1)²² Műemlékké nyilvánítom a Hét (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Kossuth utca 69. házszám alatti, belterület 51 helyrajzi számú ingatlant.

(2)²³ Műemléki környezetnek a Hét (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 54, 57, 58, 59, 60, 61, valamint a külterület 026/3, 026/4, 031, 032/1, 032/2 és 044 helyrajzi számú ingatlanokat, továbbá a belterület 50 és külterület 030 és 042 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1787-ben épült késő barokk stílusú református templom és 18. századi berendezése építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

24. § (1)²⁴ Műemlékké nyilvánítom a Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 118/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2)²⁵ Műemléki környezetnek a Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 47/2, 115, 116, 117, 118/2, 118/3, 119/2, 119/3, 240/1, 240/2, valamint külterület 011/5, 011/6, 011/7, 011/8, 011/9 és 011/10 helyrajzi számú ingatlanokat, továbbá a belterület 107, 108, 203/1 és külterület 015 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1967-ben Csaba László tervei szerint épült római katolikus templom építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

25. § (1)²⁶ Műemlékké nyilvánítom a Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye), Dózsa György utca 94. házszám alatti, belterület 2231 helyrajzi számú ingatlant.

(2)²⁷ Műemléki környezetnek a Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye), belterület 2191, 2201, 2228, 2230 és 2232 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2208 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1920-as években emelt, historizáló stílusú lakóépület építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

26. § (1)²⁸ Műemlékké nyilvánítom a Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye), Dózsa György utca 96. házszám alatti, belterület 2228 helyrajzi számú ingatlant.

(2)²⁹ Műemléki környezetnek a Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye), belterület 2190, 2191, 2226, 2227/2, 2229, 2230 és 2231 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2208 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1920-as években emelt, historizáló stílusú lakóépület építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

27. § (1)³⁰ Műemlékké nyilvánítom a Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye), Dózsa György utca 102. házszám alatti, belterület 2223 helyrajzi számú ingatlant.

(2)³¹ Műemléki környezetnek a Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye), belterület 2182, 2183, 2220, 2222 és 2224 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2208 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1927-ben emelt, historizáló stílusú lakóépület építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

28. § (1)³² Műemlékké nyilvánítom a Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye), Kossuth Lajos utca 5. házszám alatti, belterület 1541 helyrajzi számú ingatlant.

(2)³³ Műemléki környezetnek a Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye), belterület 1540/2, 1542, 1548, 1550 és 1558 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1551 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1910-es években emelt, historizáló stílusú lakóépület építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

29. § (1)³⁴ Műemlékké nyilvánítom a Kimle (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 113/4 helyrajzi számú ingatlanon álló Nepomuki Szent János szobrot.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1785-ben készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

30. § (1)³⁵ Műemlékké nyilvánítom a Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun vármegye), belterület 4728/7 helyrajzi számú ingatlanon álló vasútállomás felvételi épületét.

(2)³⁶ Műemléki környezetnek a Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun vármegye), belterület 4728/7 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 4/2, 4727 és 4728/20 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a kiskunfélegyházi vasútállomás 1931 és 1936 között Heimann Nándor tervei alapján emelt, modern és art deco stílusú felvételi épülete építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

31. § (1)³⁷ Műemlékké nyilvánítom a Kismarja (Hajdú-Bihar vármegye), Petőfi Sándor utca 60. házszám alatti, belterület 569/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2)³⁸ Műemléki környezetnek a Kismarja (Hajdú-Bihar vármegye), belterület 514, 568/1, 569/1, 876, 901 és 902 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 484, 798 és 900 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század közepén épült nagygazdaház lakóépület építészeti és néprajzi értékeinek megőrzése.

32. § (1)³⁹ Műemlékké nyilvánítom a Komádi (Hajdú-Bihar vármegye), Dózsa György utca 33. házszám alatti, belterület 1247 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁴⁰ Műemléki környezetnek a Komádi (Hajdú-Bihar vármegye), belterület 1246, 1248, 1249, 1251, 1394/1, 1395/1 és 1396 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1305/2, 1306 és 1307/3 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1927-ben épített nagygazdaház építészeti és néprajzi értékeinek megőrzése.

33. § (1)⁴¹ Műemlékké nyilvánítom a Körösladány (Békés vármegye), külterület 0253/10 helyrajzi számú ingatlan északi részén elhelyezkedő magtárépületet.

(2)⁴² Műemléki környezetnek a Körösladány (Békés vármegye), külterület 0253/10 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a külterület 0253/8 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1775–1782 között, báró Wenckheim Xavér Ferenc által építtetett uradalmi magtár építészeti és gazdaságtörténeti értékeinek megőrzése.

34. § (1)⁴³ Műemlékké nyilvánítom a Kőszeg (Vas vármegye), Jurisics tér, belterület 1867 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az Opaterny Flóris tervei szerint 1932-ben épült, historizáló stílusú Hősök tornya építészeti és településtörténeti értékeinek megőrzése.

35. § (1)⁴⁴ Műemlékké nyilvánítom a Markotabödöge (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 311 helyrajzi számú ingatlanon álló Szentháromság-szobrot.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1681-ben emelt és 1896-ban megújított Szentháromság-szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

36. § (1)⁴⁵ Műemlékké nyilvánítom a Mezőcsát (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Kossuth Lajos utca 17. házszám alatti, belterület 1835 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁴⁶ Műemléki környezetnek a Mezőcsát (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 890, 1831/3, 1834, 1847, 1848, 1850/2, 1850/3 és 1852 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 423/3, 1644 és 1840 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1880-ban emelt, historizáló stílusú zsinagóga építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

37. § (1)⁴⁷ Műemlékké nyilvánítom a Mohács (Baranya vármegye), belterület 2391 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁴⁸ Műemléki környezetnek a Mohács (Baranya vármegye), belterület 1565, 2342/9, 2342/13, 2356, 2386, 2387, 2388/2, 2388/6, 2390/2, 2390/3, 2390/4, 2392 és 2393/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1566/4, 1566/5, 1566/6, 2342/12, 2355, 2388/3, 2388/7 és 2388/8 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Kalen József tervei alapján 1904–1905-ben historizáló stílusban emelt, majd 1908-ban bővített gyárépületek építészeti, ipartörténeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

38. § (1)⁴⁹ Műemlékké nyilvánítom a Mosonmagyaróvár (Győr-Moson-Sopron vármegye), Tímár utca, belterület 49 helyrajzi számon álló Pietŕ-szobrot.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1653-ban Mey János ítélőmester által állíttatott Pietŕ-szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése.

39. § (1)⁵⁰ Műemlékké nyilvánítom a Nagykanizsa (Zala vármegye), Szent Flórián tér 17. házszám alatti, belterület 6047 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁵¹ Műemléki környezetnek a Nagykanizsa (Zala vármegye), belterület 5376, 5377, 5495/6, 5496, 5497, 5498, 6006, 6007/2, 6008, 6009, 6010, 6011, 6012, 6013, 6046/1, 6046/2 és 6048/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 5443, 6045/4, 6045/5, 6045/6, 6045/7, 6045/8, 6048/6, 6048/8 és 6048/10 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végén barokk stílusban emelt, majd bővített egykori Nagykorcsma építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

40. § (1)⁵² Műemlékké nyilvánítom a Nagykőrös (Pest vármegye), Rákóczi utca 21. házszám alatti, belterület 1645 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁵³ Műemléki környezetnek a Nagykőrös (Pest vármegye), belterület 1600, 1607, 1612, 1613, 1623, 1646, 1647, 1817, 1818, 1821, 1822 és 1825 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1601, 1644 és 1708 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Molnár Lajos építész tervei alapján 1925-ben emelt, historizáló stílusú zsinagóga, a hitközségi ház és a kerítés építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

41. § (1)⁵⁴ Műemlékké nyilvánítom a Nagytálya (Heves vármegye), külterület 055/13 helyrajzi számú ingatlanon álló kőkeresztet.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Heninger József nagytályai lakos által 1815-ben állíttatott kőkereszt képzőművészeti értékeinek, valamint tájképi szerepének megőrzése.

42. § (1)⁵⁵ Műemlékké nyilvánítom az Orgovány (Bács-Kiskun vármegye), Kossuth Lajos utca 69. házszám alatti, belterület 589 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁵⁶ Műemléki környezetnek az Orgovány (Bács-Kiskun vármegye), belterület 1, 2, 580, 581, 582, 583, 590, 641, 642, 643, 792 és 795 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 271, 472, 588 és 794 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Jurcsik Károly és Varga Levente tervei alapján 1969-ben emelt, modern stílusú művelődési ház építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

43. § (1)⁵⁷ A 2911/1/1979. OMF határozattal műemlékké nyilvánított Orosháza (Békés vármegye) Győri Vilmos tér 3. házszám alatti, belterület 2395 helyrajzi számon álló, 9018 műemléki törzsszámon nyilvántartott bazársor, valamint a 2911/2/1979. OMF határozattal műemlékké nyilvánított Orosháza (Békés vármegye), Győri Vilmos tér 3. házszám alatti, belterület 2395 helyrajzi számon álló, 9019 műemléki törzsszámon nyilvántartott evangélikus parókia épület műemléki védettségét megszüntetem, és egyidejűleg műemlékké nyilvánítom az Orosháza (Békés vármegye), Győry Vilmos tér 2. szám alatti, belterület 2394 helyrajzi számú ingatlant, a Győry Vilmos tér 3. szám alatti, belterület 2395 helyrajzi számú ingatlant, valamint a Mikszáth Kálmán utca 2. szám alatti, belterület 2396 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁵⁸ Műemléki környezetnek az Orosháza (Békés vármegye) belterület 475, 476, 477, 478, 538, 2391, 2392/1, 3620, 3621 és 3626/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3622 és 3624 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén, a 20. század elején az orosházi evangélikus egyház megbízásából emelt épületegyüttes (parókia, bazársor, üzletsor, magtár, iskola) korábban már védett épületeinek és korábban nem védett épületeinek a továbbiakban műemlékegyüttesként történő egységes védelme, építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

44. § (1)⁵⁹ Műemlékké nyilvánítom a Sopron (Győr-Moson-Sopron vármegye), Magyar utca 10. házszám alatti, belterület 2744 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század utolsó harmadában épült historizáló stílusú lakóház építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.

45. § (1)⁶⁰ Műemlékké nyilvánítom a Szedres (Tolna vármegye), külterület 0131/4, 0131/5, 0132/2, 0132/11, 0132/13, 0132/14, 0132/15, 0132/16, 0132/17, 0132/20, 0132/20/D, 0132/23, 0132/23/A, 0132/24, 0132/27, 0132/28, 0132/33, 0132/35 és 0132/36 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 0132/34 helyrajzi számú ingatlan fenti ingatlanokkal határolt szakaszát.

(2)⁶¹ Műemléki környezetnek a Szedres (Tolna vármegye), külterület 0131/3, 0132/4, 0132/5, 0132/6, 0132/7, 0132/8, 0132/9, 0132/10, 0132/19, 0132/21, 0132/22, 0132/22/A és 0132/32 helyrajzi számú ingatlanokat, a külterület 0117/2 és 0128 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határolt szakaszát, valamint a külterület 0132/34 helyrajzi számú ingatlan e bekezdésben felsorolt ingatlanokkal határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi alapokon a 19. században kiépült Bezerédj-kastély, melléképületei és kertje, valamint a kertben álló, 1861-ben emelt kápolna építészeti, képző- és iparművészeti, kertművészeti értékeinek megőrzése.

46. § (1)⁶² Műemlékké nyilvánítom a Szentgyörgyvár (Zala vármegye), belterület 4/5 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁶³ Műemléki környezetnek a Szentgyörgyvár (Zala vármegye), belterület 2, 3, 4/1, 4/4, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 181, 182, 278 és 452/3 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1/1 és 298 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. században épült magtár építészeti értékeinek megőrzése.

47. § (1)⁶⁴ Műemlékké nyilvánítom a Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), Verseghy park 1. szám alatti, belterület 822 helyrajzi számú ingatlant.

(2)⁶⁵ Műemléki környezetnek a Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), belterület 789, 816, 817, 818, 823 és 824 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 790 és 914 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1926 és 1928 között Hegedűs Ármin tervei szerint historizáló stílusban emelt Tisza Szálló és Gyógyfürdő építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

48. § (1)⁶⁶ Műemlékké nyilvánítom a Telkibánya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), külterület 0163/4, 0165, 0169/1 és 0169/2 helyrajzi számú ingatlanokon álló duzzasztógát építményét.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. században már biztosan álló Ósva-völgyi duzzasztógát építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.

49. § (1)⁶⁷ A 863-0246/1952. KM miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított és a 22509/1958. ÉM és 120344/1958. MM, továbbá 14297/1960. ÉM miniszteri döntések által műemléki védettségében megerősített Tokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), 1467 műemléki törzsszámon nyilvántartott Sziget-Várrom műemléki védettségét megszüntetem, és egyidejűleg műemlékké nyilvánítom a Tokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 601/1, 602, 603, 604, 605, 606, 607/1, 607/2, 608, 609/1, 609/2, 610, 611, 612/1, 612/2, 613, 614, 615, 616, 617 és 618, valamint külterület 03, 08 és 09 helyrajzi számú ingatlanokat, továbbá a belterület 595 helyrajzi számú ingatlan belterület 601/1, 602, 614 és külterület 03, 08, 09 helyrajzi számú ingatlanokkal határolt szakaszát.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a középkori–kora újkori tokaji vár egységes védelme és maradványai építészeti értékeinek megőrzése.

50. § (1)⁶⁸ Műemlékké nyilvánítom a Velence (Fejér vármegye), Névtelen utca, belterület 692 helyrajzi számú ingatlant és az Ország út 23. házszám alatti, 693/1 helyrajzi számú ingatlan délkeleti részén álló, víztoronnyal rendelkező egykori istállót.

(2)⁶⁹ Műemléki környezetnek a Velence (Fejér vármegye), belterület 693/1 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 686/1, 686/2, 687, 688, 689, 690, 691, 693/6, 693/7, 694, 695, 696, 697, 698 és 699 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a neobarokk stílusú Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann-Gschwindt-kastély és melléképületei (ún. gazdaasszony ház és istálló víztoronnyal) építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, valamint kertje kerttörténeti értékeinek megőrzése.

51. § (1)⁷⁰ Műemlékké nyilvánítom a Zsira (Győr-Moson-Sopron vármegye), belterület 283 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléknek nincs műemléki környezete.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Salamon László és családja által 1702-ben emelt, barokk stílusú Szentháromság-szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

52. § (1) Műemléki jelentőségű területté nyilvánítom a Budapest XXII. kerület területén a 3. mellékletben leírt határon belül a 4. mellékletben felsorolt és az 5. mellékletben foglalt térképen feltüntetett határvonalon belül eső ingatlanokat.

(2) A Kötv. 40. § első mondatában meghatározottaktól eltérően úgy rendelkezem, hogy a műemléki jelentőségű területnek nincs műemléki környezete.

(3) A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja a Budafokon a 18. században kialakult német telepesfalu településszerkezetének és egységes településképének, valamint az egyedülálló, római kori és középkori gyökerekkel rendelkező, 19. századi pincerendszer építészeti és gazdaságtörténeti értékeinek megőrzése.

53. § (1)⁷¹ A 22509/1958. számú ÉM és a 120344/1958. MM miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított, Abony (Pest vármegye), belterület 1536/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét megszüntetem.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon álló lakóépület (Szedenik-kúria) műemléki értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, védettségének fenntartása ezért nem indokolt.

54. § (1)⁷² A 22509/1958. számú ÉM és a 120344/1958. MM miniszteri döntéssel, illetve a 6699/1985. OMF határozattal műemlékké nyilvánított, Albertirsa (Pest vármegye), Pesti út 2. szám alatti, belterület 311/1, 311/2, 311/3, 311/4 és 311/5 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét megszüntetem.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanokon álló Nagy-kúria megsemmisült, műemléki értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, védettségének fenntartása ezért nem indokolt.

55. § (1)⁷³ Az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet 20. § (1) bekezdése által műemlékké nyilvánított, Mezőfalva (Fejér vármegye), külterület 0668/16 helyrajzi számú ingatlanon álló majorsági épületek műemléki védettségét megszüntetem.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt épületek megsemmisültek, műemléki értékeiket helyreállíthatatlanul elvesztették, védettségük fenntartása ezért nem indokolt.

56. § (1)⁷⁴ A 22509/1958. számú ÉM és a 120344/1958. MM miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított, Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 2533 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét megszüntetem.

(2)⁷⁵ Az (1) bekezdés a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), belterület 2535/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét nem érinti.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg, védettségének fenntartása ezért nem indokolt.

57. § (1)⁷⁶ Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 10/2003. (VII. 24.) NKÖM rendelet 8. § (1) bekezdése által műemlékké nyilvánított Sáránd (Hajdú-Bihar vármegye), Ady Endre u. 13. házszám alatti, 15 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét megszüntetem.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanon álló népi lakóház megsemmisült, műemléki értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, védettségének fenntartása ezért nem indokolt.

58. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)–(3)⁷⁷