• Tartalom

242/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet

242/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a nemzeti vagyonnal összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról1

2012.09.01.

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E rendelet alkalmazásában az állami tulajdonban álló ingatlan esetében tulajdonos alatt az állami tulajdonban álló ingatlan felett jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorló személyt vagy szervezetet kell érteni.”

(2) Az R1. 3. §-a az (1) bekezdést követően a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő szolgalom alapítása esetén a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez az (1) bekezdésben meghatározottakon túl mellékelni kell a szolgalom ellenértékének kifizetését igazoló nyilatkozatot, melyet a nemzeti vagyonba tartozó meder tulajdonosa állít ki, vagy a meder tulajdonosának arra vonatkozó jognyilatkozatát, hogy a szolgalmi jog ellenértéke kifizetésének igazolása nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a jogosult részére a vízjogi létesítési engedélyt a hatóság az egyéb feltételek fennállása esetén kiadja.”

(3) Az R1. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímét meghatározó, a tervezett vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött – a létesítmény tulajdonosát is megjelölő – írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. E bekezdés a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrére nem alkalmazható.”

(4) Az R1. 6. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti szolgalom alapítására nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintően kerül sor, úgy a vízvezetési szolgalom a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésének napján e rendelet erejénél fogva jön létre, amennyiben a (7) bekezdésben foglaltak teljesülnek. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.”

(5) Az R1. 6. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban – az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel – rögzíteni kell, különösen:)

a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a körzeti földhivatal által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással;”

(6) Az R1. 6. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő saját célú vízvezetési szolgalom létesítése esetén az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa között létrejött megállapodásban a feleknek rendelkezniük kell az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokról, valamint a szolgalmi jog ellenértékéről. A megállapodás (szerződés) érvényességéhez a felügyelőség jóváhagyása szükséges. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.
(8) Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő saját célú vízvezetési szolgalom az üzemeltetési engedély bármely okból történő megszűnésének időpontjáig áll fenn.”

(7) Az R1. 8. §-a a (4) bekezdést követően a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A vízügyi hatóság a 6. § (1) és (2a) bekezdése szerinti jogerős vízjogi létesítési engedéllyel, valamint a szolgalmi jogi megállapodással megkeresi a földhivatalt a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(4b) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jogot annak megszűnését követően a vízügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány becsatolásával a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának egyoldalú kérelmére a földhivatal törli az ingatlan-nyilvántartásból. ”

(8) Az R1. a 9. §-t követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:

„Nemzeti vagyonba tartozó vizek medrének használati joga
9/A. § (1) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett – a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott – mederhasználati vízilétesítmények létesítésére vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárásban a meder tulajdonosának a mederhasználathoz történő hozzájárulását a felügyelőség részére be kell nyújtania. A hozzájárulás a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges mellékletek részét képezi, de polgári jogi igényt arra alapítani nem lehet. A hozzájárulás hiányában a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények tekintetében létesítési és üzemeltetési engedély nem adható ki.
(2) A felügyelőség az üzemeltetési engedélyben rögzíti a mederhasználati jog létrejöttének, idejének, gyakorlásának, megszűnésének feltételeit.
(3) Az üzemeltetési engedélyben a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem mellékletét képező földhivatal által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz alapján meg kell jelölni az ingatlannak a mederhasználati joggal érintett részét. A változási vázrajz az üzemeltetési engedély kötelező mellékletét képezi.
(4) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítményre csak határozott idejű, legfeljebb 15 évre szóló üzemeltetési engedély adható ki.”
„(10) A nemzeti vagyonnal összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód Kr.4.) hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendeletnek a Mód Kr.4. hatálybalépését megelőzően hatályos 6. § (5) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak a Mód Kr.4. 1. § (3) bekezdésével megállapított 3. § (2) bekezdésben megjelölt, a vízilétesítmény tulajdonjogát rögzítő, a Mód Kr.4. hatálybalépésekor még meg nem kötött megállapodás tartalmára.
(11) A Mód Kr.4. hatálybalépését megelőzően kiadott határozatlan időtartamra szóló üzemeltetési engedélyeket a 9/A. § (4) bekezdésére figyelemmel 2013. április 30-ig módosítani kell. E bekezdés alapján módosított engedély esetén a legfeljebb 15 éves időtartam a módosítás jogerőre emelkedésének dátumától kezdődik.”

2. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló
120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„5. tulajdonos: a tulajdonos, valamint – állami tulajdonban álló ingatlan esetében – az állami tulajdonban álló ingatlan felett jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorló személy vagy szervezet.”

(2) Az R2. 6. § (1)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A meder tulajdonosa a meder használatával összefüggésben – a közérdek, illetve a fenntartási szakfeladatok ellátásához fűződő követelmények sérelme nélkül – hozzájárulhat ahhoz, hogy a medret meghatározott vízilétesítmény (kikötői lekötőmű, móló az úszó móló kivételével, sólyapálya, partvédő művek, hullámtörő, energiatörő) elhelyezése céljából használják, ha azt más jogszabály nem korlátozza, illetve nem tiltja (a továbbiakban: mederhasználati vízilétesítmény).
(2) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények üzemeltetőjét az üzemeltetési hatósági engedély jogerőre emelkedése napjától kezdődően a vízilétesítmény által igénybe vett terület mértékéig terjedően e rendelet erejénél fogva használati jog illeti meg (a továbbiakban: mederhasználati jog). A mederhasználati jog ingatlan-nyilvántartásba – használati jogként – történő bejegyzését e rendeletre való hivatkozással, a jogerős engedély benyújtásával az üzemeltető köteles kérni.
(3) A mederhasználati jog az üzemeltetési engedélyben meghatározott üzemeltetési időszakban áll fenn. Az üzemeltetési engedély meghosszabbítása esetén a mederhasználati jog a meghosszabbított üzemeltetési időszakra terjedően áll fenn a meghosszabbítást kimondó hatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számítottan. Az üzemeltetési engedély lejártának napján vagy visszavonásának jogerőre emelkedése napján a mederhasználati jog megszűnik. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett mederhasználati jogot annak megszűnésekor az ingatlanügyi hatóság a vízügyi hatóság megkeresésére törli. A vízügyi hatóság megkeresésén alapuló törléshez az üzemeltető hozzájárulására nincs szükség.
(4) A mederhasználati jog jogosultja – jogszabályban meghatározott – ellenérték fizetésére köteles. A jogosultnak az üzemeltetési engedély meghosszabbítása esetén a meghosszabbított időszakra vonatkozó ellenérték fizetési kötelezettségére az (5) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(5) A mederhasználati jog ellenértékét – a meder tulajdonosával kötött eltérő tartalmú megállapodás hiányában – a jogosult egy összegben, az üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül köteles megfizetni a meder tulajdonosának.
(6) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmény üzemeltetési engedélyét a hatóság köteles azonnali hatállyal visszavonni, ha
a) a mederhasználati jog jogosultja az (5) bekezdés szerinti egyösszegű ellenérték, vagy – megállapodásban meghatározott – részletfizetés esetén bármely részlet megfizetését nem teljesíti, vagy azzal 90 napot meghaladó késedelembe esik, vagy
b) a fennálló körülmények megváltozása következtében a meder, a természetes állóvíz (összességében vizek) rendeltetésszerű fenntartását, a vízgazdálkodási szakfeladatok vagy egyéb közérdekű munkák ellátását a mederben elhelyezett építmény akadályozza.
(7) A mederhasználati jog megszűnésétől számított 90 napon belül a jogosult köteles a mederhasználati vízilétesítményt eltávolítani. Amennyiben a jogosult az eltávolítási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a meder tulajdonosa a jogosult költségére a vízilétesítményt eltávolíthatja. Az eltávolított létesítmény megőrzésére, tárolására a meder tulajdonosa nem köteles.
(8) A mederhasználati jog jogosultja a fenntartónak a szakfeladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységét akadályozás és kártalanítás nélkül köteles tűrni. A nemzeti vagyonba tartozó meder tulajdonosát, fenntartóját a víz hullámmozgásából, jegesedéséből, szélviharból a mederhasználati vízilétesítményben keletkezett károkért felelősség nem terheli.”

(3) Az R2. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A nemzeti vagyonnal összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.) megállapított 6. § (1)–(8) bekezdésének rendelkezéseit a Mód Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni, e rendelkezések a Mód Kr. hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik, azokat a Mód Kr. hatálybalépését megelőzően megkötött szerződésekre nem kell alkalmazni.”

3. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

3. § Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 54. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 2012. január 1-jét megelőzően létrejött vagyonkezelési szerződésre, valamint a vagyonkezelési szerződés szerinti vagyonkezelőre e rendeletnek a vagyonkezelési szerződésre és a vagyonkezelőre vonatkozó szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyonkezelő személye nem felel meg az 1. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározottaknak.”

4. Záró rendelkezések

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. szeptember 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére