245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet
egyes műszaki tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2012.09.08.
(E rendelet alkalmazásában:)
„6. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított hatásterület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol.”
(2) A Hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.
(3) A Hatóság – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.
(4) A kérelmező vagy képviselője az engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerezheti a szakhatóság állásfoglalását, ebben az esetben a Hatóság VET 117. § (4) bekezdése szerinti eljárására – a benyújtott kérelem tartalma azonosságának megállapítására – irányadó ügyintézési határidő öt nap.”
5. § Az R2. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az első és másodfokú villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásban – a 37. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt kivételekkel – a 4. számú melléklet 1. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben a 4. számú melléklet 1. pontjában meghatározott hatóságok szakhatóságként járnak el. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően a 4. számú melléklet 2. pontjában meghatározott közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárulásukról nyilatkoznak. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.”
„(1) Az előkészítő eljárás részeként a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező helyszíni szemlét szervezhet meg, amelyről a Hatóságot értesíteni kell. A hálózati engedélyes (vagy megbízottja) a helyszíni szemlére az ügyfeleket, a Hatóságot és az érintett szakhatóságokat, közműveket, kezelőket és üzemeltetőket a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti nyomvonal-kijelölési dokumentáció megküldésével nyolc nappal korábban hívja meg.”
„(2) A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 7. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. A közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező köteles beszerezni és a kérelemhez csatolni.”
8. § Az R2. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 8. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. Az építési engedélyezési eljárásban részt vett közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát az engedélyes köteles beszerezni és a használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolni.”
9. § Az R2. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket, közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit az engedélyes nem kívánja fenntartani, vagy az rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban van, illetve az a környezetre, a hálózatra kapcsolt további vételezőkre és felhasználókra veszélyt jelent, az engedélyes köteles a Hatóságtól megszüntetési (bontási) engedélyt kérni. (2) Az olyan vezetékek, tartószerkezeten elhelyezett külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezések esetében, amelyeknél a csatlakozási pont hálózati engedélyese a hálózat állapotának megvizsgálása alapján megállapította, hogy az a hálózati elem környezetére és a hálózatára kapcsolt további vételezőkre, felhasználókra veszélyt jelent, és tulajdonosa vagy üzemeltetője nincs vagy nem ismert, és amelyre bejelentett felhasználó nem csatlakozik, a csatlakozási pont hálózati engedélyese kérheti a megszüntetési (bontási) engedélyt.
(4) A Hatóság az eljárást hivatalból megindítja a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezései tekintetében, amennyiben:
a) a Hatóság hivatalból vagy bejelentés alapján észleli, hogy az engedélyes a megszüntetés (bontás) engedélyezése iránti kérelem benyújtását elmulasztotta,
b) a Hatóság a fennmaradás engedélyezése iránti kérelmet elutasította,
c) a nem építési engedélyköteles építmény megépítése a jogszabályi előírásoktól eltérően történt.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a Hatóság az építmény tulajdonosát az építmény bontására kötelezi, amennyiben az építmény tulajdonosa nem vállalja az építmény jogszabályoknak megfelelő átalakítását. (6) A megszüntetés során az ingatlanról az (1) bekezdésben felsorolt építményeket – tartozékaival együtt – az engedélyben meghatározottak szerint a bontási engedélyes köteles eltávolítani és az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani. (7) Az engedélyes a megszüntetést követően köteles haladéktalanul kérni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogainak törlését. Hivatalból indult eljárás esetében a Hatóság keresi meg a jogerős határozattal az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jogok törlése iránt.”
„(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásban módosító határozat adható ki azokban az esetekben, ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezetékjoggal érintett terület nagyságát nem változtatja meg. A kérelemhez csatolni kell az egyebekben módosított nyomvonalrajzot is. Nyomvonal módosítása esetén a módosítási engedély kérelemhez csatolni kell a 3. számú melléklet 4.6. pontjában meghatározottak szerinti változási vázrajzot és területkimutatást is.”
ab) (2) bekezdésében az „a beruházónak” szövegrész helyébe az „az építtetőnek” szöveg,
13. § (1) Hatályát veszti az R2.
(2) Hatályát veszti az R2.
„(1) A 7. melléklet 6. pontjában foglalt esetekben az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott – adatlapot.”
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
1. melléklet a 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
A vezetékjog engedélyezése és a vezeték építési engedély iránti kérelem adattartalma
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. A megszüntetendő hálózat (vezeték) megnevezése.
2. A létesítendő hálózat (vezeték) megnevezése.
3. A hálózat (vezeték) rendeltetése.
4. A Magyar Energia Hivatal engedélyének száma, kelte (ha a VET 74. §-a szerinti engedély kiadására a kérelem benyújtását megelőzően sor került). 5. A beruházás adatai:
a) engedélyes/építtető megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) beruházás célja, rendeltetése,
c) beruházás érték előirányzata.
6. A tervező megnevezése, címe, tervezési jogosultságának megjelölése.
7. A kivitelezés adatai (ha már ismert):
a) kivitelező megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.
8. Az üzembentartó megnevezése, elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail) és címe.
9. A létesítendő hálózat (vezeték) adatai:
a) üzemi feszültség,
b) nyomvonalhossz belterületen (és zártkertben),
c) nyomvonalhossz külterületen,
d) vezetők száma, keresztmetszete, anyaga,
e) átalakító és kapcsoló berendezés típusa.
10. A megszüntetendő hálózat (vezeték) adatai:
a) üzemi feszültség,
b) nyomvonalhossz belterületen (és zártkertben),
c) nyomvonalhossz külterületen,
d) vezetők száma, keresztmetszete, anyaga,
e) átalakító és kapcsoló berendezés típusa.
11. A hálózat (vezeték) nyomvonalának rövid leírása.
12. Helyszíni szemle ideje (abban az esetben, ha a helyszíni szemlét a kérelmező vagy megbízása alapján a tervező megszervezte).
13. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a hálózat (vezeték) megépítése a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozza.
14. Termőföld esetében a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozat.”
2. melléklet a 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Műszaki dokumentáció
1. Nyomvonal-kijelölési dokumentáció a helyszíni szemlére (a meghívandók számának megfelelő példányban)
1.1. A létesítendő hálózat (vezeték) megnevezése.
1.2. Az engedélyes neve, címe, a tervező neve, címe és a tervezési jogosultságának megjelölése.
1.3. A beruházás rendeltetése és költség-előirányzata.
1.4. A hálózat (vezeték) műszaki leírása.
1.4.1. A hálózat (vezeték) adatai: üzemi feszültség, nyomvonalhossz, vezetők száma, keresztmetszete, anyaga, elrendezése, egyéb lényeges műszaki jellemzők, föld feletti vezetéknél a szigetelőkre, a tartószerkezet anyagára, földelésére és a berendezés túlfeszültség elleni védelmére vonatkozó adatok.
1.4.2. A nyomvonal leírása az érintett közigazgatási területek és helyrajzi számok megjelölésével.
1.5. Átnézeti helyszínrajz (térkép) a tervezési terület megjelölésével.
1.6. Föld feletti vezetéknél 1:50 000 vagy ennél részletesebb térkép a nyomvonal feltüntetésével.
1.7. Föld alatti vezetéknél az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti méretarányú vagy ettől eltérő, a szükségesnek megfelelő kisebb méretarányú térképet a javasolt nyomvonal feltüntetésével.
1.8. Nyomtatvány és válaszboríték az ügyfelek részére a tulajdonosi nyilatkozat megadásához.
1.9. A tartószerkezetek körvonalvázlata és az általa elfoglalt terület nagysága.
1.9.1. A hálózat (vezeték) tartozékát képező egyéb építmény elhelyezési és körvonal vázlata.
1.10. A helyszíni szemle szervezése esetén az időpontját 8 nappal megelőzően meghívandók neve, címe, a szemle időpontja és helye.
2. Nyomvonal-kijelölési dokumentáció az egyszerűsített eljáráshoz
2.1. Az 1.1–1.9. pontokban felsorolt dokumentációk.
3. Előmunkálati engedély dokumentációi
3.1. Az 1.1–1.7. pontokban felsorolt dokumentációk (térképekből 3–3 db).
4. Vezetékjog engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
4.1. Az 1. pont szerinti tartalommal elkészített dokumentációk véglegesített változatban.
4.2. Helyszíni szemle lefolytatása esetén az arról felvett hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.
4.3. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai, helyszíni szemle lefolytatása esetén a megjelent szakhatóságok nyilatkozatai is.
4.4. Az ügyfelek nyilatkozatai, annak hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (például tértivevény).
4.5. Előzetes vizsgálatot követően nem jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a megállapító határozat, környezeti hatásvizsgálat köteles építmény esetében a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolata.
4.6. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,
d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].
5. Termelői, magán- és közvetlen vezeték építési engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
5.1. Az 1. pont szerinti tartalommal elkészített dokumentációk véglegesített változatban.
5.2. Helyszíni szemle lefolytatása esetén az arról felvett hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.
5.3. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai, helyszíni szemle lefolytatása esetén a megjelent szakhatóságok nyilatkozatai is.
5.4. Az engedélyesnek az ügyfelekkel a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodása. Amennyiben az engedélyezés a VET 132. § (1) bekezdése alapján történik, akkor az ügyfelek nyilatkozatai, annak hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (például tértivevény). 5.5. A létesítendő hálózat (vezeték) nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a hálózat (vezeték) biztonsági övezeteként kijelölt területsávot, keresztezéseit, egyéb létesítményeket és az érintett ingatlanok határait és helyrajzi számait is feltüntető – az állami földmérési alaptérképre történő átvezetéshez alkalmas méretarányban, a közigazgatási határokat és megnevezéseket tartalmazó közigazgatási területenként szétválaszthatóan elkészített – nyomvonalrajz a települési önkormányzat jegyzője, az engedélyes és a Hatóság részére egy-egy példányban, az ingatlan-nyilvántartás vezetéséért felelős hatóság részére két példányban, az azonosítást biztosító egyedi rajzszámmal és megnevezéssel ellátva, valamint műszaki leírás egy példányban. Amennyiben a hálózat (vezeték) nyomvonala több települést érint, úgy településenként további 1-1 példány nyomvonalrajz és műszaki leírás szükséges.
5.6. Előzetes vizsgálatot követően nem jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a megállapító határozat, környezeti hatásvizsgálat köteles építmény esetében a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolata.
5.7. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,
d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].
6. Vezetékjog fennállását megállapító ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas határozat kiadásához, az egyszerűsített üzemeltetési engedélyezéshez szükséges dokumentáció
6.1. Vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját, vagy a közcélú hálózat meglétét és létesítésének időpontját igazoló dokumentum.
6.2. A hálózati engedélyes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a közcélú hálózat a vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeknek megfelel.
A létesítendő hálózat (vezeték) nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a hálózat (vezeték) biztonsági övezeteként kijelölt területsávot illető vezetékjog (szolgalmi jog) bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzot az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet szabályai szerint kell elkészíteni. 7. Az erőmű vagy belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építési engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
7.1. Az engedélyes (vagy az építtető) megnevezése (neve), székhelye (címe), telefonszáma, aláírása.
7.2. Az építmény – szakáganként szaktervezők által készített, az ágazati jogszabályokban meghatározott tartalmú – műszaki tervdokumentációja.
7.3. A megközelítés, a közlekedés, a közművek, valamint ezek kapcsolatainak ismertetése (tervei), a terület-előkészítési munkák műszaki tervei (tereprendezési, bontási és földmunkák).
7.4. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai.
7.5. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,
d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].
8. Az erőmű vagy belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés használatbavételi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
8.1. A felelős műszaki vezető (vezetők) nyilatkozata arról, hogy
a) az építési munkát a jogerős építési engedélynek, a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési dokumentációnak, a kivitelezési tervnek megfelelően szakszerűen végezték,
b) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi és biztonsági előírásokat, valamint az építési engedélyben meghatározott egyéb feltételeket betartották, továbbá, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
c) a vonatkozó jogszabályokban és a szakhatósági hozzájárulásokban foglalt biztonság-technikai, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízvédelmi előírásokat betartották. Az ezt igazoló dokumentumokat, vizsgálati jegyzőkönyveket a nyilatkozathoz csatolni kell.
8.2. Megvalósulási dokumentáció, amely tartalmazza a felelős műszaki vezető (vezetők) eltérést ismertető nyilatkozatát, valamint a megvalósult állapotot tükröző – szakáganként szaktervezők által készített, az ágazati jogszabályokban meghatározott tartalmú – műszaki tervdokumentációt, ha az építési munkát a jogerős építési engedélytől, valamint a jóváhagyott dokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának.
8.3. Az esetleges próbaüzem eredményeiről szóló nyilatkozat, valamint az üzembe helyezési eljárásról készült hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.
9. Közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezésének üzemeltetési engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
9.1. A felelős műszaki vezető (vezetők) nyilatkozata arról, hogy
a) az építési munkát a jogerős építési engedélynek, a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési dokumentációnak, a kivitelezési tervnek megfelelően szakszerűen végezték,
b) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi és biztonsági előírásokat, valamint az építési engedélyben meghatározott egyéb feltételeket betartották, továbbá, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
c) a vonatkozó jogszabályokban és a szakhatósági hozzájárulásokban foglalt biztonság-technikai, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a kulturális örökségvédelmi, a természetvédelmi és a vízvédelmi előírásokat betartották. Az ezt igazoló dokumentumokat, vizsgálati jegyzőkönyveket a nyilatkozathoz csatolni kell.
9.2. Megvalósulási dokumentáció, ha az építési munkát a jogerős építési engedélytől, valamint a jóváhagyott dokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának. A megvalósulási dokumentáció megvalósulási térképből és terület-kimutatásból áll, valamint tartalmazza a felelős műszaki vezető (vezetők) eltérést ismertető nyilatkozatát.
A külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező földmérő által készített vagy tanúsított megvalósulási térképet, amely a hálózat (vezeték) nyomvonala és biztonsági övezete által érintett ingatlanokat ábrázolja, az ingatlanügyi hatóság áltál szolgáltatott hiteles adatok alapján kell elkészíteni úgy, hogy az tartalmazza mind a tervezett, mind a megvalósult állapotot. A területkimutatás helyrajzi számok szerinti bontásban külön tartalmazza a tartószerkezetek által elfoglalt terület nagyságát, és külön a biztonsági övezet által elfoglalt terület mértékét. A megvalósulási térképet és a területkimutatást 1-1 példányban kell elkészíteni.
9.3. Az üzembe helyezési eljárásról készült hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.
10. Megszüntetés (bontás) engedélyezéséhez szükséges dokumentáció
10.1. A villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott megszüntetési terv.
10.2. Az engedélyesnek a megszüntetési (bontási) munkák elvégzésére vonatkozó jogosultságának igazolása.
10.3. A megszüntetési (bontási) munka dokumentációja, a bontási technológiája.
10.4. A megszűnő építmény teljes vagy részleges bontása utáni helyszínrajz.
10.5. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott,
d) az adott tervezésre jogosultsággal rendelkezik.
10.6. Az ügyfelek nyilatkozatai, annak hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (például tértivevény).
11. Az elvi építési engedélyhez szükséges dokumentáció
11.1. Az engedélyes megnevezése (neve), székhelye (címe), telefonszáma, aláírása.
11.2. Az építmény szakáganként szaktervezők által készített műszaki leírása, rajzai.
11.3. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai.
11.4. A tervező nyilatkozata arról, hogy
a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,
b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,
c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott (ennek hiányában szükséges annak bizonyítása, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint),
d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].”
3. melléklet a 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
1. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban kijelölt szakhatóságok
|
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Elsőfokú eljárásban |
Másodfokú eljárásban |
1. |
a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy tevékenység esetében, az elvi építési és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. |
A termőföld minőségi védelme. |
fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága |
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal |
|
b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, elvi építési, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. |
Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. |
fővárosi és megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága |
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal |
2. |
Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított
100 méteren belül gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény, vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ |
|
Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított
50 méteren belül egyéb országos közút vagy helyi közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy az építmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. |
területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőség |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ |
|
Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított
50 méteren belül a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
|
Budapest Főváros Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ |
|
Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított
50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
|
fővárosi főjegyző |
Budapest Főváros Kormányhivatal
Közlekedési Felügyelőség |
3. |
Repülőterek 5 kilométeres körzetében sajátos építmény építése, használatba vétele, átalakítása esetén, ha a kérelmező a repülőtér-üzemeltetői hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a polgári légiközlekedés biztonsága követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ |
4. |
A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított
100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ |
5. |
Ha az építmény, tevékenység külterületen, továbbá – egyedi táj érték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség |
Országos Környezetvé-delmi, Természetvé-delmi és Vízügyi Főfelügyelőség |
|
Nyomvonal kijelölésére irányuló vezetékjogi eljárásban és
20 MW feletti erőmű létesítésére irányuló eljárásban, ha az az ingatlan-nyilvántartásból megállapíthatóan külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy Natura 2000 terület esetén – belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
|
|
|
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, erőmű engedélyezési eljárásban, valamint önállóan vagy vezetékjogi engedélyezési eljárás részeként belterületen vagy annak határától számított 100 méteren belül létesülő átalakító berendezés engedélyezési eljárásban.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. §
(3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor az alábbi létesítmények esetében:
a) Szélerőmű, szélerőműpark védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 600 kW teljesítmény alatt;
b) Föld alatti villamosvezeték védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén. |
1. Az erőművek vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és a védelmi övezetekre vonatkozó előírásoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e;
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.
2. Az átalakító berendezések vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.
3. Szélerőmű, szélerőműpark és villamosvezeték vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. |
|
|
6. |
Minden eljárásban. |
A helyi építésügyi követelményeknek (HÉSZ) való megfelelés és a helyi településrendezési tervekkel való összhang megállapítása kérdésében, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző |
fővárosi és megyei kormányhivatal |
7. |
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről szóló kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett adatbázisban szereplő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló, vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi igazgatósága |
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal |
8. |
Minden eljárásban a nyomvonalas létesítmény, valamint szélerőmű engedélyezése kivételével. |
Létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása. |
első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság |
másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság |
9. |
Minden eljárásban, amennyiben az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. |
Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal igazgatója |
honvédelemért felelős miniszter |
10. |
Minden eljárásban, amennyiben az eljárás külterületi ingatlanon elhelyezkedő bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetét, bányatelket, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területet, illetve a
300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területet, nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyet érint, illetve a létesítés ásványi nyersanyag kitermelésével jár. |
Annak elbírálása, hogy
a) a bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági övezetében történő építés,
b) a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen, illetve a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen való építés,
c) a nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyen, bányatelken történő építés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett műszaki biztonsági szempontból engedélyezhetőek-e. Továbbá az építés során kitermelt ásványi nyersanyag használatának, értékesítésének, hasznosításának feltételei, a fizetendő bányajáradék mértéke meghatározása, az építmény építésföldtani megalapozottságának, a földtani veszélyeztetettség (figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre, védelemre érdemes földtani képződmény meglétére, felszínmozgás veszélyeztetésére) megítélése kérdésében.
|
bányakapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
11. |
Olyan építmények megszüntetési eljárása során, amelyek létesítéséhez a villamos energiáról szóló 2007. évi
LXXXVI. törvény szerint a Magyar Energia Hivatal engedélye is szükséges minden esetben. |
Villamosenergia-ellátás biztonságának érvényesítése. |
Magyar Energia Hivatal |
|
2. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően közreműködő közművek, kezelők és üzemeltetők
– útkezelők,
– vasúti pályahálózat működtetői,
– repülőtér-üzemeltetők,
– vízgazdálkodási társulatok,
– távközlési szolgáltató,
– víz-csatornázási művek,
– hálózati engedélyes,
– földgázelosztó,
– távhőszolgáltató, távhőtermelő,
– KTV-internet szolgáltató,
– közlekedési társaságok,
– földgáz szállítási rendszerüzemeltető,
– kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője,
– kéményseprő-ipari szolgáltató szerv.
”
4. melléklet a 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Az elvi építési és az építési engedély iránti kérelem adattartalma
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.
2. Az építmény elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó, a kérelemhez csatolt építési jogosultságot igazoló okirat megnevezése (erőmű és a nem közcélú hálózathoz tartozó belső kezelőterű átalakító, vagy kapcsoló berendezés építése esetén).
3. Az építmény rendeltetése.
4. A beruházás adatai:
a) engedélyes/építtető megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) beruházás célja, rendeltetése,
c) beruházás érték előirányzata.
5. A tervező megnevezése, címe, tervezési jogosultságának megjelölése.
6. A kivitelezés adatai:
a) kivitelező megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.
7. Az üzembentartó megnevezése, elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail) és címe.
8. A hiteles tulajdoni lap és térképmásolat alapján a biztonsági övezettel érintett ingatlanok helyrajzi száma, tulajdonosának neve és címe.
9. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezése, iktatószáma és kelte.”
5. melléklet a 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Az üzemeltetési engedély iránti kérelem adattartalma
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. A hálózat (vezeték) megnevezése.
2. A hálózat (vezeték) rendeltetése.
3. Az építési vagy vezetékjogi engedély száma, kelte.
4. A beruházás adatai: az üzemeltető megnevezése és címe.
5. A kivitelezés adatai:
a) kivitelező megnevezése,
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés befejezési időpontja.
6. Az üzembentartó megnevezése és címe.
7. Üzembe helyezési eljárás ideje.”
6. melléklet a 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
A használatbavételi engedély iránti kérelem adattartalma
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.
2. Az építmény rendeltetése.
3. A Magyar Energia Hivatal engedélyének száma, kelte (VET 74. §), amennyiben a VET szerint engedélyköteles. 4. A beruházás adatai: az engedélyes/építtető megnevezése és címe.
5. A kivitelezés adatai:
a) kivitelező megnevezése,
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés befejezési időpontja.
6. Az üzembentartó megnevezése és címe.
7. Üzembe helyezési eljárás ideje.
8. A hiteles tulajdoni lap és térképmásolat alapján az 5. § (7) bekezdése szerinti ingatlanok helyrajzi száma, tulajdonosának neve és címe. 9. Az építési engedély száma, kelte.”
7. melléklet a 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
A megszüntetési (bontási) engedély iránti kérelem adattartalma
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.
2. Az építmény rendeltetése.
3. A beruházás adatai: az engedélyes/építtető megnevezése és címe.
4. A kivitelezés adatai:
a) kivitelező megnevezése,
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.
5. Az üzembentartó adatai megnevezése és címe.
6. Az építési engedély száma, kelte.”
8. melléklet a 245/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
„6.3. Az ellenőrzést – a 6.1. pont szerinti kezdeményezővel egyeztetett időpontban – a szerelési nyilatkozat benyújtásától számított 15 napon belül a földgázelosztó lefolytatja. A 6.1. pont szerinti kezdeményező gondoskodik arról, hogy a kivitelező az ellenőrzésnél jelen legyen. A kivitelezőnek biztosítania kell az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges eszközöket és feltételeket. Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a 6.1. pont szerinti kezdeményezőnek át kell adni. A földgázelosztó a kiviteli tervet és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát köteles megőrizni, valamint a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló jogszabály szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálat esedékességének időpontjáról nyilvántartást vezetni.”
„6.7. A gázfogyasztó készüléknek a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló miniszteri rendelet szerinti egyszerűsített cseréjét a földgázelosztó jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés időpontjáról a földgázelosztó az ellenőrzés napját megelőzően legalább 15 nappal köteles értesíteni a felhasználót és a kivitelezőt. Az ellenőrzésen a kivitelező köteles megjelenni.”
„14.2. A földgázelosztó a szolgáltatás folytatását szünetelteti, ha az ingatlan tulajdonosa, vagy a felhasználó a földgázelosztó írásbeli felszólításától számított 90 napon belül a jegyzőkönyv megküldésével nem igazolja, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló jogszabályban meghatározott műszaki-biztonsági felülvizsgálatot az előírt határidőben elvégezte. A földgázelosztó felszólításának tartalmaznia kell az igazolás elmaradásának jogkövetkezményeit. A földgázelosztó a műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzését igazoló jegyzőkönyv alapján köteles a GET 16. § (2) bekezdése szerint gondoskodni a felfüggesztés megszüntetéséről.”
