25/2012. (VIII. 31.) NGM utasítás

az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2012.09.02.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára, valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésére – a következő utasítást adom ki:

1. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát a mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2)²

Melléklet a 25/2012. (VIII. 31.) NGM utasításhoz

Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság jogállása és alapadatai

1. § (1) Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. A Főigazgatóság önállóan működő központi költségvetési szerv.

(2) A Főigazgatóság alapadatai a következők:

a) megnevezése: Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

megnevezésének hivatalos rövidítése: EUTAF

angol megnevezése: Directorate General for Audit of European Funds (DGAEF)

német megnevezése: Hauptdirektion für Audit von Europäischen Subventionen (HDAES)

francia megnevezése: Direction Générale pour l'Audit des Fonds Européens (DGAFE)

b) székhelye: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 2.

c) adószáma: 15775357-2-43

statisztikai számjele: 15775357-8411-312-01

számlaszám: 10032000-00293187-00000000

számlavezető: Magyar Államkincstár

d) alapító szerve: a Magyarország Kormánya

alapítás dátuma: 2010. július 1.

létrehozásáról rendelkező jogszabály: az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet

alapító okiratának kelte: 2010. július 1.

alapító okiratának száma: NGM/13817/5/2012.

törzskönyvi azonosító száma: 775355

e) Besorolása: A tevékenység jellege alapján: központi költségvetési szerv. A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő költségvetési szerv.

f) Az állami feladatként ellátandó alaptevékenységek körét az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet és az alapító okirat határozza meg.

fa) Alaptevékenységet szabályozó további jogszabályok:

faa) a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet;

fab) a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet;

fac) a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet;

fad) az európai uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről szóló 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet;

fae) az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet;

faf) a Svájci–Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről szóló 237/2008. (IX.26.) Korm. rendelet;

fag) a 2007–2013 közötti programozási időszakban a Szolidaritási programokból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól, intézményrendszeréről, a pénzügyi irányítási és kontrollrendszerekről szóló 23/2012. (IV. 26.) BM rendelet.

fb) A feladat ágazati azonosítójának megnevezése:

fba) költségvetési szakágazati rend alapján: 841102 Kormány, kormánybizottságok, Miniszterelnöki Hivatal tevékenysége;

fbb) az államháztartási szakfeladatok rendje alapján: 841144 Államháztartási (kormányzati) pénzügyi ellenőrzés.

g) Az alapfeladatok ellátásának forrásai: a központi költségvetési támogatás, az államháztartás más alrendszereiből származó források, a rendelkezésre álló kincstári vagyon, egyéb kiegészítő források. A Főigazgatóság kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Főigazgatóság nem áfa alany.

A Főigazgatóság szervezete

2. § A Főigazgatóság igazgatóságokra és főigazgatói titkárságra (a továbbiakban: FT), az igazgatóság osztályokra tagozódik.

3. § (1) A Főigazgatóság szervezeti felépítését, irányítási rendjét, a szervezeti egységek megnevezését és létszámát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A szervezeti egységek feladatait a 2. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A FŐIGAZGATÓSÁG VEZETŐI

A főigazgató

4. § (1) A Főigazgatóságot a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva a főigazgató vezeti. A főigazgató e tevékenységeinek ellátásáért az államháztartásért felelős miniszternek felelősséggel tartozik. A főigazgató feladat- és hatáskörében eljárva a közjogi szervezetszabályozó eszközök körében utasításokat, szabályzatokat ad ki, illetőleg egyéb intézkedést ír elő.

(2) A főigazgató feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) irányítja és felügyeli a Főigazgatóság tevékenységét;

b) ellátja az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról szóló kormányrendelet szerinti Ellenőrzési Hatóság vezetőjének feladat- és hatáskörét;

c) az államháztartásért felelős miniszter útján a Kormány elé terjeszti a kormánydöntést igénylő előterjesztéseket;

d) a Főigazgatóság tevékenységével kapcsolatos bármely ügyben képviseli a Főigazgatóságot;

e) irányítja a Főigazgatóság nemzetközi kapcsolatait;

f) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt és saját hatáskörében fenntartott ügyekben.

(3) A főigazgató a Főigazgatóság vezetése során elsősorban a következő feladat- és hatásköröket gyakorolja:

a) közvetlenül irányítja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát;

b) kialakítja, működteti és fejleszti a Főigazgatóság belső kontrollrendszerét;

c) gyakorolja a Főigazgatóság alkalmazottjai felett – az átruházott munkáltatói jogkörök kivételével – a munkáltatói jogokat;

d) ellátja a Főigazgatóság jogi képviseletét az illetékes szervek előtt;

e) a Főigazgatóság ellenőrzési tevékenysége során feltárt közbeszerzési jogsértések esetén kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását;

f) ellátja a Főigazgatóság adatfelelősi és adatvédelmi feladatait, biztosítja az adatok közzétételére vonatkozó rendelkezések végrehajtását;

g) ellátja a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos feladatokat;

h) kapcsolatot tart az OLAF Koordinációs Irodával.

(4) A főigazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató-helyettes helyettesíti. A főigazgató és főigazgató-helyettes egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgatót a főigazgató által kijelölt igazgató helyettesíti.

A főigazgató-helyettes

5. § (1) A főigazgató-helyettes a főigazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén, illetve meghatalmazás alapján a főigazgató teljes jogkörű helyettese.

(2) A főigazgató-helyettes a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a jelen szabályzat szerint irányítása alá tartozó szervezeti egység szakmai munkáját, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, igazgatóság vezetésére megbízást kaphat. A főigazgató-helyettes tevékenységét a főigazgató irányítja, hatáskörének gyakorlásáért a főigazgatónak felelősséggel tartozik.

(3) A főigazgató-helyettes feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatkörébe tartozó feladatok végrehajtását;

b) gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkájának megszervezéséről, ennek keretében irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a főigazgatói utasításokban, belső szabályzatokban, döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;

c) közvetlenül irányítja az irányítása alatt működő szervezeti egység vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit, és meghatározza a tevékenységük irányát;

d) feladatkörében utasítási joga van, irányítást gyakorol;

e) gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat;

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a főigazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(4) A főigazgató-helyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy helyettesíti.

Az igazgató

6. § (1) Az igazgató a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a főigazgatótól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az igazgatóság munkáját, és felelős az igazgatóság feladatainak ellátásáért.

(2) Az igazgató dönt az igazgatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a jelen szabályzat vagy a főigazgató eltérően nem rendelkezik.

(3) Az igazgató felelős az igazgatóság tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, az igazgatóság feladatkörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért, szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért.

(4) Az igazgató főbb feladatai és jogai:

a) feladatkörében utasítási joga van, irányítást gyakorol;

b) megállapítja az ellenőrzési tervekben és a Főigazgatóság munkatervében foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, az igazgatóság által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztás rendjét;

c) irányítja és ellenőrzi az igazgatóság feladatkörével kapcsolatos jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, illetve az igazgatóság feladatait meghatározó vezetői rendelkezéseknek a végrehajtását, felügyeli az ellenőrzési tevékenységet, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;

d) képviseli az igazgatóságot, valamint külön meghatalmazás alapján a Főigazgatóságot;

e) gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat;

f) a hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz, véleményt nyilvánít, tájékoztatást ad;

g) tájékoztatást ad az igazgatóság munkájáról, illetve tájékoztatja munkatársait a vezetői döntésekről;

h) az igazgatóság feladataihoz illeszkedően kapcsolatot tart más szervezeti egységekkel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, állami szervekkel;

i) ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a főigazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza;

j) gyakorolja mindazon jogokat és ellátja azokat a feladatokat, melyeket a Főigazgatóság belső szabályzatai a hatáskörébe utalnak.

(5) Az igazgatót az igazgatóhelyettes helyettesíti.

(6) Az igazgató főosztály-vezetői beosztású vezető.

Az igazgatóhelyettes

7. § (1) Az igazgatóhelyettes az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót, továbbá az igazgató által meghatározott körben közvetlenül irányítja az igazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet. Az igazgatóhelyettes osztály vezetésére szóló megbízással rendelkezik, amelynek keretében ellátja a 10. §-ban meghatározott feladatokat is. Az igazgatóhelyettes tevékenységét az igazgató irányítja.

(2) Az igazgatóhelyettes főosztályvezető-helyettesi beosztású vezető.

Az osztályvezető

8. § (1) Az osztályvezető vezeti az osztályt, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a főigazgató utasításai, döntései, egyéb intézkedései az osztály munkájában a feladatok végrehajtása során érvényesüljenek. Az osztályvezető tevékenységét az igazgató, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes irányítja.

(2) Az osztályvezető

a) meghatározza az irányítása alatt álló ügyintézők, ügykezelők, illetve fizikai alkalmazottak részletes feladatait, közvetlenül irányítja és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, biztosítja a munkához szükséges információkat;

b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket felettes vezetői hatáskörébe utaltak.

III. Fejezet

AZ ÜGYINTÉZŐ ÉS AZ ÜGYKEZELŐ KORMÁNYTISZTVISELŐ

Az ügyintéző

9. § (1) Ügyintéző a Főigazgatóság feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, illetve érdemi feladatot ellátó kormánytisztviselő. Felelősséggel és önállóan látja el a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat.

(2) Az ügyintézőt közvetlen felettes vezetője irányítja. Ha felsőbb vezető közvetlenül ad utasítást az ügyintézőnek, az ügyintéző köteles erről a közvetlen felettes vezetőt mielőbb tájékoztatni.

(3) Az ügyintéző gondoskodik a Főigazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a végrehajtás megszervezéséről.

(4) Az ügyintéző feladatait a jogszabályok által meghatározott módon, a felettesétől kapott utasítások, útmutatások alapján, a határidő betartásával köteles végrehajtani.

Az ügykezelő

10. § (1) Ügykezelő az a kormánytisztviselő, aki a Főigazgatóságban ügyviteli, adminisztrációs feladatot lát el.

(2) Az ügykezelő a munkaköri leírásban megállapított, illetve közvetlen felettes vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és a határidők figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

IV. Fejezet

A FŐIGAZGATÓSÁG TESTÜLETEI

A főigazgatói értekezlet

11. § (1) A főigazgatói értekezlet szükség szerinti, de legalább havi rendszerességgel ülésezik.

(2) A főigazgatói értekezletet a főigazgató vezeti. Állandó résztvevői a főigazgató, a főigazgató-helyettes és az igazgatók.

Egyéb, eseti jelleggel működő testület

12. § A főigazgató a több igazgatóság feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére az illetékes igazgatókból és kormánytisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoportot létrehozó intézkedésben meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét.

V. Fejezet

A FŐIGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEI

Általános szabályok

13. § (1) A szervezeti egységek folyamatos működését a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a jelen szabályzat és a Főigazgatóság egyéb szabályzatai, a főigazgatói utasítások, valamint a felettes vezetők utasításai határozzák meg.

(2) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott feladatait, felelősségi és hatáskörét – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírás szabályozza.

A feladatok meghatározása, ellenőrzési terv, munkaterv

14. § (1) A Főigazgatóság a jogszabályokban meghatározott feladatait ellenőrzési tervek, továbbá az ellenőrzési terven kívüli feladatokat tartalmazó munkaterv (a továbbiakban: munkaterv) alapján látja el.

(2) Az ellenőrzési tervek előkészítésére és jóváhagyására a vonatkozó jogszabályok és a Főigazgatóság ellenőrzési kézikönyvének rendelkezései irányadóak.

(3) A munkaterv tartalmazza a jogszabályok, továbbá a főigazgató által meghatározott nem ellenőrzési feladatokat.

A feladatok ellátása

15. § (1) A feladatok végrehajtásáért az a szervezeti egység felelős, amelynek az adott ügy – a jelen szabályzat 2. függeléke szerint – a feladatkörébe tartozik. A Főigazgatóság jogszabályban előírt ellenőrzési hatósági és az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások ellenőrzési feladatait az igazgatóságok látják el.

(2) A Főigazgatóság hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatok ellátása során a vonatkozó jogszabályok és főigazgatói utasítások, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A főigazgató utasítást adhat a Főigazgatóság hatáskörébe tartozó bármely feladat elvégzésére.

A kiadmányozási jog és a kiadmányozás rendje

16. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozásra jogosult döntését az előkészítés ellenőrzése után, törvényes jogkörében eljárva, a megállapított határidőben hozza meg.

(2) A kiadmányozási jog magában foglalja az érdemi döntés meghozatalát és az azzal kapcsolatban készített dokumentum aláírásának, valamint az intézkedések jóváhagyásának jogát.

17. § (1) A kiadmányozási jog a főigazgatót illeti meg, amelyet a Főigazgatóság iratkezelési szabályzatában, illetve ellenőrzési kézikönyvében meghatározottak szerint, továbbá eseti felhatalmazás alapján átruházhat.

(2) A főigazgató kiadmányozza:

a) a jogszabályok által a főigazgató hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntéseket;

b) a munkáltatói és egyéb jogkörben magának fenntartott, illetve számára biztosított döntéseket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az iratot a főigazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén a 4. § (4) bekezdése alapján helyettesítésre jogosult főigazgató-helyettes írja alá.

A szolgálati út

18. § (1) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat az iratkezelési szabályzatban meghatározott szolgálati úton kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni.

(2) Az iratot oly módon kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy – az ügyintézési határidőre figyelemmel – kellő idő álljon rendelkezésre a döntéshozatalhoz. Kivételesen sürgős esetben az irat címzettjéhez a kiadmányozást megelőzően el lehet juttatni az iratot oly módon, hogy annak munkapéldány jellege az iratból kitűnjön. Erről az ügyintéző a kiadmányozásra jogosultat tájékoztatja.

19. § Az iratkezelési és titkosügyirat-kezelési egységek az erre vonatkozó belső szabályzat figyelembevételével csak olyan ügyiratot vehetnek át továbbítás végett, illetőleg helyezhetnek el az irattárban, amelyeket a kiadmányozásra jogosultak jegyzékébe felvett dolgozó adott ki.

Közigazgatási egyeztetés keretében a Főigazgatósághoz érkező anyagok véleményezése

20. § (1) A közigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei (a továbbiakban együtt: beérkezett anyag) véleményezésének Főigazgatóságon belüli koordinációját az FT végzi.

(2) Az FT gondoskodik a beérkezett anyagnak a véleményezésben részt vevő, szakmai szempontból érintett szervezeti egységek részére történő haladéktalan megküldéséről, továbbá a beérkezett vélemények alapján elkészített válaszlevél-tervezetnek a kiadmányozásra jogosult részére történő felterjesztéséről.

Főigazgatói utasítás

21. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény értelmében a főigazgató jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében utasításban szabályozhatja a Főigazgatóság tevékenységét.

(2) A főigazgatói utasítás tervezetét – az érintett szervezeti egységek bevonásával – az FT készíti elő.

A Főigazgatóság képviselete és kapcsolattartási rendje

22. § (1) A Főigazgatóság tevékenységével kapcsolatos ügyekben a főigazgatót általános egyszemélyi képviseleti jog illeti meg.

(2) A főigazgató képviseleti jogát esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.

(3) A főigazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén jelen szabályzat szerinti helyettesítési rend az irányadó.

(4) A képviseletre jogosult köteles a feladatkörében érintett szervezeti egységekkel előzetesen egyeztetett főigazgatósági álláspontot képviselni, továbbá az általa képviselt ügyről az illetékes vezetőit tájékoztatni.

23. § A Főigazgatóságot a médiában a főigazgató képviseli.

VI. Fejezet

A FŐIGAZGATÓSÁG GAZDÁLKODÁSA ÉS KONTROLLRENDSZERE

A Főigazgatóság gazdálkodása

24. § A Főigazgatóság költségvetését a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet tartalmazza. Az intézmény pénzügyi-gazdasági, humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési feladatainak ellátását az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött külön megállapodás szabályozza. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatokat az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

A Főigazgatóság belső kontrollrendszere

25. § (1) A belső kontrollrendszer részletes szabályait a főigazgató által jóváhagyott belső szabályzatok, valamint az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium vonatkozó szabályzatai, eljárásrendjei tartalmazzák.

(2) A főigazgató gondoskodik a belső ellenőrzés megállapodás útján történő ellátásáról.

Gépjármű- és mobiltelefon-használat

26. § A gépjárművek és mobiltelefonok használatára a Főigazgatóság és az irányító szerv idevonatkozó szabályzatának rendelkezései az irányadóak. A főigazgatót személygépkocsi-használati jogosultság a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (7) bekezdése és az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet 9–10. §-ai szerint illeti meg.

Képzés

27. § A Főigazgatóság képzési tervét az FT dolgozza ki, melyet a főigazgató hagy jóvá.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. § A vagyonnyilatkozat-tételhez kötött munkaköröket a 3. függelék, a címadományozásra és a képzettségi pótlékra vonatkozó szabályokat a 4. függelék, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az 5., a munkáltatói jogok szabályozását a 6. függelék tartalmazza.

1. függelék

2. függelék

A SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI

I. Stratégiai és Módszertani Igazgatóság

1. Az igazgatóság a főigazgató irányítása alatt álló szervezeti egység, vezetője a stratégiai és módszertani igazgató. Az igazgatóság a vonatkozó jogszabályok, nemzetközi standardok, szabályzatok, utasítások, állásfoglalások, rendelkezések és az ellenőrzési kézikönyv rendelkezéseinek figyelembevételével ellátja a stratégiai, tervezési, módszertani, beszámolási és minőségbiztosítási, továbbá a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

Az Igazgatóság:

a) ellátja az ellenőrzési hatósági feladatkörrel, valamint az uniós és egyéb nemzetközi támogatásokkal összefüggő valamennyi stratégiaalkotási és -tervezési feladatot, és benyújtja a főigazgató elé;

b) az éves tevékenységhez kapcsolódóan előkészíti a Kormány számára az éves beszámolót;

c) ellátja az ellenőrzési hatósági feladatkörrel, valamint az uniós és egyéb nemzetközi támogatásokkal összefüggő valamennyi beszámolási feladatot, és benyújtja azokat a főigazgató elé;

d) előkészíti az operatív programok, illetve a Kohéziós Alap projektek záráshoz kapcsolódó beszámolóit, valamint a zárónyilatkozatot;

e) biztosítja az ellenőrzések módszertani hátterét, elkészíti az ellenőrzési kézikönyv tervezetét, elemzi az ellenőrzések tapasztalatait, és folyamatosan fejleszti az alkalmazott kockázatelemzési, mintavételezési és ellenőrzési módszereket;

f) végzi a vezetői információs rendszer működtetését, fejlesztését, ellátja az adatok összegzésével kapcsolatos feladatokat;

g) közreműködik a feladatkörét érintő belső szabályozások elkészítésében;

h) ellátja az ellenőrzési programokkal és az ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos minőségbiztosítási feladatokat;

i) ellátja a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

II. Főigazgatói titkárság

1. Az FT támogatja a Főigazgatóság és a főigazgató munkáját. Vezetője a titkárságvezető, aki főosztályvezető-helyettesi beosztású vezető.

A titkárság:

a) az igazgatási feladatokon belül

aa) működteti a Főigazgatóság ügyiratkezelését és a kézbesítési rendszert;

ab) gondoskodik a titkosügyirat-kezelésről, irányítja a titokvédelmi feladatok végrehajtását;

ac) ellátja az iratkezelési, selejtezési és archiválási feladatokat;

ad) ellátja a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben előírt, a Főigazgatóságra vonatkozó feladatokat;

ae) gondoskodik a minősített adatokról szóló törvényben a Főigazgatóságot érintő feladatok ellátásáról;

af) kapcsolatot tart az Állami Futárszolgálattal;

ag) közreműködik a Főigazgatósággal kapcsolatos gazdálkodási szabályozások előkészítésében;

ah) előkészíti a helyszíni ellenőrzések vonatkozásában szükséges belföldi szállásfoglalással összefüggő teendőket;

ai) közreműködik a külföldre történő kiutazások szervezésében;

aj) jogszabályfigyelést végez, és arról tájékoztatást nyújt a főigazgató részére;

b) az informatikai feladatokon belül:

ba) közreműködik a Főigazgatóság informatikai stratégiai tervének és az abból készített éves informatikai fejlesztési tervek elkészítésében;

bb) közreműködik a Főigazgatóság informatikai rendszerének fejlesztésével és védelmével kapcsolatos feladatok ellátásában;

bc) gondoskodik az informatikai adatvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáról;

bd) gondoskodik a Főigazgatóság honlapjának karbantartásáról;

c) az egyéb üzemeltetési feladatokon belül:

ca) közreműködik a Főigazgatóság által használt épület működtetésével, eszközparkjának üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátásában;

cb) biztosítja a Főigazgatóság polgári védelmét, tűz-, vagyon- és munkavédelmét, közreműködik az épületek tűz-, vagyon- és munkavédelmi szabályzatainak aktualizálásában, gondoskodik a tűz-, vagyon- és a munkavédelmi felelősi tevékenység ellátásáról;

cc) közreműködik a feladatkörét érintő belső szabályozások tervezeteinek elkészítésében;

cd) közreműködik az anyag-, eszköz- és készletgazdálkodási feladatok ellátásában [ideértve a tervezési, beszerzési, üzembe helyezési, karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és adatszolgáltatási, a közbeszerzési eljárások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá az eszközmozgások (nagy és kis értékű tárgyi eszközök) mennyiségi nyilvántartását, a selejtezéssel, a felesleges készletek hasznosításával, értékesítésével, valamint az éves beszámolót alátámasztó leltározással kapcsolatos teendőket];

d) a titkársági feladatokon belül:

da) ellátja a titkársági feladatokat;

db) ellátja a média tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat;

dc) ellátja a főigazgatói értekezlet összehívásával kapcsolatos feladatokat;

dd) gondoskodik a Főigazgatóság protokollfeladatainak ellátásáról;

de) szervezi a Főigazgatóság nemzetközi kapcsolatait, ellátja a nemzetközi szakmai szervezetekkel való kapcsolattartásból adódó teendőket;

e) a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokon belül:

ea) közreműködik a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok ellátásában;

eb) ellátja a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a jogi képviselettel összefüggő feladatokat, ideértve a Főigazgatóság részéről kezdeményezett jogorvoslati eljárásokat is;

ec) közreműködik és szakmai tanácsot nyújt a közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb ügyekben, ideértve az ellenőrzések során felmerült közbeszerzésekkel összefüggő szakmai kérdéseket is;

f) ellátja a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

III. Infrastrukturális Programokat Ellenőrző Igazgatóság

1. Az Infrastrukturális Programokat Ellenőrző Igazgatóság a főigazgató irányítása alatt álló önálló szervezeti egység, amelynek vezetője az igazgató. Az igazgatóság szervezeti egységei a Környezetvédelmi Programokat Ellenőrző Osztály és a Közlekedési Programokat Ellenőrző Osztály.

2. Feladata a Kohéziós Alapból finanszírozott projekteket, valamint a Környezet és Energia Operatív Programot és a Közlekedési Operatív Programot érintően a Főigazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzések végrehajtása.

3. Hatáskörében

a) elvégzi a mintavételes, a rendszer-, illetve a zárónyilatkozatok kiadását megelőző ellenőrzéseket, az ellenőrzésekről jelentést készít;

b) ellátja az ellenőrzési hatósági feladatkörrel, valamint az uniós és egyéb nemzetközi támogatásokkal összefüggő feladatokat, illetve együttműködik a Stratégiai és Módszertani Igazgatósággal az ellenőrzési hatósági feladatkörben a beszámolási tevékenység során;

c) ellátja a monitoringbizottságokban a jogszabályokban meghatározott feladatokat;

d) gondoskodik az ellenőrzések, az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok és az ellenőrzési jelentések javaslatai alapján készített intézkedésekről szóló beszámolók nyilvántartásáról és nyomon követéséről;

e) az igazgatóság ellenőrzési tevékenysége során feltárt közbeszerzési jogsértések esetén a főigazgatóval együttműködésben kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását;

f) ellátja továbbá a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

4. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi ellenőrzési standardok, valamint a főigazgató által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

IV. Gazdaságfejlesztési és Egyéb Európai Támogatásokat Ellenőrző Igazgatóság

1. A Gazdaságfejlesztési és Egyéb Európai Támogatásokat Ellenőrző Igazgatóság a főigazgató irányítása alatt álló önálló szervezeti egység. Vezetője a gazdaságfejlesztési és egyéb európai támogatásokat ellenőrző igazgató. Az igazgatóság szervezeti egységei a Gazdaságfejlesztési Programot Ellenőrző Osztály és az Egyéb Európai Támogatásokat Ellenőrző Osztály.

2. Feladata a Főigazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzések végrehajtása a következő támogatásokkal kapcsolatban:

a) Gazdaságfejlesztési Operatív Program,

b) Svájci–Magyar Együttműködési Program,

c) INTERREG-, ETE- és IPA-programok,

d) Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program,

e) Európai Unió Szolidaritási Alapja.

3. Hatáskörében

a) elvégzi a mintavételes, a rendszer-, illetve a zárónyilatkozatok kiadását megelőző ellenőrzéseket, az ellenőrzésekről jelentést készít;

c) közreműködik az európai területi együttműködési programok, az IPA határon átnyúló együttműködési programok, valamint a transznacionális együttműködések vonatkozásában az ellenőri csoport működtetésében;

d) ellátja a monitoringbizottságokban a jogszabályokban meghatározott feladatokat;

e) gondoskodik az ellenőrzések, az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok és az ellenőrzési jelentések javaslatai alapján készített intézkedésekről szóló beszámolók nyilvántartásáról és nyomon követéséről;

f) az igazgatóság ellenőrzési tevékenysége során feltárt közbeszerzési jogsértések esetén a főigazgatóval együttműködésben kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását;

g) ellátja továbbá a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

4. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi ellenőrzési standardok, valamint a főigazgató által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

V. Regionális Programokat Ellenőrző Igazgatóság

1. A Regionális Programokat Ellenőrző Igazgatóság a főigazgató irányítása alatt álló önálló szervezeti egység. Vezetője a regionális programokat ellenőrző igazgató.

2. Feladata a regionális operatív programokat, továbbá a Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmusokat érintően a Főigazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzések végrehajtása.

3. Hatáskörében

a) elvégzi a mintavételes, a rendszer-, illetve a zárónyilatkozatok kiadását megelőző ellenőrzéseket, az ellenőrzésekről jelentést készít;

c) ellátja a monitoringbizottságokban a jogszabályokban meghatározott feladatokat;

f) ellátja továbbá a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

4. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi ellenőrzési standardok, valamint a főigazgató által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

VI. Társadalmi, Közigazgatási és Végrehajtási Programokat Ellenőrző Igazgatóság

1. A Társadalmi, Közigazgatási és Végrehajtási Programokat Ellenőrző Igazgatóság a főigazgató irányítása alatt álló önálló szervezeti egység. Vezetője a társadalmi, közigazgatási és végrehajtási programokat ellenőrző igazgató. Az igazgatóság szervezeti egységei a Társadalmi Programokat Ellenőrző Osztály, valamint a Közigazgatás-fejlesztési Programokat Ellenőrző Osztály.

2. Feladata a Társadalmi Megújulás Operatív Programot, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot, az Államreform Operatív Programot, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programot és a Végrehajtási Operatív Programot, az előcsatlakozási eszközöket, továbbá az Átmeneti Támogatás programokat érintően a Főigazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzések végrehajtása.

3. Hatáskörében

a) elvégzi a mintavételes, a rendszer-, illetve a zárónyilatkozatok kiadását megelőző ellenőrzéseket, az ellenőrzésekről jelentést készít;

c) ellátja a monitoringbizottságokban a jogszabályokban meghatározott feladatokat;

f) továbbá ellátja a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.

4. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi ellenőrzési standardok, valamint a főigazgató által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

3. függelék

VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ MUNKAKÖRÖK

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtk.) 4. § a) és d) pontja alapján – figyelemmel a Vtk. 3. §-ában foglalt rendelkezésekre – a Főigazgatóság egyes kormánytisztviselői, valamint a Főigazgatósággal közszolgálati jogviszonyban nem álló, a Vtk. 3. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontjának hatálya alá tartozó személyek az alábbiak szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelesek.

VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGGEL JÁRÓ MUNKAKÖRÖK

Kötelezettség alapja	Esedékes	Munkakör
Vtk. 3. § (1) bekezdés b) pont	évente	főigazgató, főigazgató-helyettes
Vtk. 3. § (1) bekezdés c)–e) pontok	kétévente	igazgatók, igazgatóhelyettesek, osztályvezetők
Vtk. 3. § (1) bekezdés c)–e) pont	kétévente	ellenőrök, stratégiai referensek
Vtk. 3. § (2) bekezdés d) pont	kétévente	Főigazgatói Titkárság vezetője
Vtk. 3. § (2) bekezdés e) pont	ötévente	jogi referens, humánpolitikai referens/előadó, informatikai referens/előadó, titkársági referens, titkárnő, TÜK-kezelő, ügykezelő

4. függelék

CÍMADOMÁNYOZÁSRA ÉS KÉPZETTSÉGI PÓTLÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. A közszolgáltati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 126. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján a Főigazgatóságon adományozható közigazgatási tanácsadó és főtanácsadó címek száma együttesen nem haladhatja meg a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők tárgyév január 1-jei létszámának 20%-át.

2. Képzettségi pótlék állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.

3. A képzettségi pótlékra jogosító képzettségek:

a) doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. § (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat,

b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség,

c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség,

d) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség.

4. A képzettségi pótlék mértékét a Kttv. 142. §-a rögzíti.

5. A több feltételnek is megfelelő kormánytisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. Az a)–d) pontokban meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is kizárólag egyszeres pótlék állapítható meg.

6. A munkakör ellátásához való szükségesség kérdésében a munkáltatói jogkört gyakorló vezető dönt.

5. függelék

A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

1. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 6. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani.

2. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat.

3. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi, büntető-, szabálysértési és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.

A szabálytalanságok alapesetei

4. A szabálytalanságok alapesetei:

– a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.),

– a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).

a) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

b) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.

c) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

d) Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény., a Kttv.illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény megfelelő rendelkezései az irányadók.

6. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

– megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését (megelőzés);

– keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

A szabálytalanságok észlelése a belső kontrollok rendszerében

7. a) A szabálytalanságok észlelése a belső kontrollok rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt, aki jelzi azt a kijelölt szabálytalanságfelelősnek.

b) Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a Bkr. rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.

c) A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján intézkedési tervet kell kidolgozni.

A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása

8. A kijelölt szabálytalanságfelelős előkészíti a szükséges intézkedések végrehajtását. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

9. A kijelölt szabálytalanságfelelős javaslatára a főigazgató vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni, szabálytalanság megállapítása esetén meg kell hozni a szükséges intézkedéseket.

Intézkedések, eljárások nyomon követése

10. A kijelölt szabálytalanságfelelős:

– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,

– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,

– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanságlehetőségeket” beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása

11. A kijelölt szabálytalanság-felelős feladata:

– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;

– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;

– nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.

6. függelék

MUNKÁLTATÓI JOGOK

1. A főigazgató felett a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára gyakorolja a munkáltatói jogokat (a nemzetgazdasági miniszter által gyakorolt kinevezési és felmentési jog kivételével).

2. A Főigazgatóság kormánytisztviselői, valamint egyéb foglalkoztatottjai felett a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

3. A Főigazgatóság szakmai tekintetben független a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, egyedi ügyekben nem utasítható.

4. A munkáltatói jogok gyakorlásának, átruházásának részletes rendjét a vonatkozó Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.

Az utasítást a 3/2015. (II. 20.) NGM utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2015. február 21. napjával.

A 2. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek