253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet
253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet
a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról1
2012.09.19.
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 21. és 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„21. § (1) A kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével
a) épített vagy bővített lakásra a használatbavételi engedély megadását, vagy
b) vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötését
követő 10 évig terjedő időszakra – a 24. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a fiatalok otthonteremtési támogatása esetén is azzal, hogy a jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom időtartama 5 év.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített
a) lakást lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé –,
b) lakást elidegenítik,
c) lakás nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál,
d) lakás használatát harmadik személynek átengedik, vagy
e) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,
a támogatott személy köteles ennek tényét a (4) bekezdésben foglaltak szerint bejelenteni és a támogatás folyósított összegét a 21/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt a Kincstár intézkedik.
(4) A támogatott személy
a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,
b) a bontást és a lakáscéltól eltérő hasznosítást az arra vonatkozó engedély kiadásától,
c) annak tényét, hogy a lakás nem saját maga és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál a személyi adat- és lakcímnyilvántartó hatóságnál történt lakcímbejelentéstől, vagy
d) a lakás használatának átengedését az arra vonatkozó szerződés megkötésétől vagy annak hiányában annak megkezdésétől
számított 30 napon belül köteles a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap.
(5) A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve a (4) bekezdés szerinti bejelentést követően, ha a lakás tulajdonosa a 21/A. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, kötelezi a lakás tulajdonosát a támogatás visszafizetésére.
(6) Ha a lakás tulajdonosa a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének nem vagy nem a bejelentési határidőben tesz eleget, a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakáshasználat átengedésének vagy a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számítva a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
(7) Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, őket az igénybevett a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.
(8) Ha a támogatott személy lakásának egy részét elidegeníti, a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(9) Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó – a 21/B. § (3) bekezdése szerinti összeggel csökkentett – bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, a támogatásnak az eladási és a vételár különbözetével arányos részét kell visszafizetnie.
21/A. § (1) Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás elidegenítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében 3, vásárlási szándék esetében 1 évig a tulajdonos – a 21. § (4) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott – kérelme alapján a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve felfüggeszti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés feltétele, hogy a támogatott személy az igénybevett támogatás összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizesse.
(3) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartamát az igénybevett támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani.
(4) A felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha ezt a támogatott személy az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt legfeljebb 30 nappal kérelmezi.
(5) A felfüggesztés időtartama alatt a lakás tulajdonosának kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt, bővített, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatásával vásárolt lakást a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve tehermentesíti.
(6) A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a Kincstár határozatban dönt, megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget és intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A Kincstár a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatában megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.
(7) A támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a 21. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam lejár.
(8) Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a Kincstár intézkedik.
(9) Ha a támogatott személy az (1) vagy (4) bekezdés szerinti határidő lejártáig
a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja
aa) adásvételi vagy csereszerződés bemutatásával vagy
ab) építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával
és
b) a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt – csökkentve a 21/B. § (3) bekezdése szerinti összeggel – szerződéssel és értékbecsléssel, építés esetén pedig számlával igazoltan az új lakás megszerzésére fordította,
a 21. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli.
(10) A (9) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a tulajdonjog megszerzését a Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi.
(11) A (9) bekezdés esetében a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatások és a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve intézkedik. A megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog újabb ingatlanra történő átjegyezhetőségéről a hitelintézet dönt és intézkedik.”
2. § Az R. a következő 21/B. és 21/C. §-sal egészül ki:
„21/B. § (1) A 21. § (3) és (6)–(9) bekezdésében foglalt visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve határozatban dönt
a) – a 21. § (3) és (6) bekezdése esetén – a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről,
b) – a 21. § (7) és (8) bekezdése esetén – a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a törléséről, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő az államot megillető jelzálogjognak, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak támogatott lakásra történő bejegyezéséről, vagy
c) – a 21. § (9) bekezdése esetén – a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási hányadra jutó jelzálogjognak, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalomnak az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezéséről.
(3) A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető
a) a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,
b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését, vásárlását vagy bővítését szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított,
de legfeljebb akkora összeggel, hogy az ily módon csökkentett bevétel összege elérje az igénybevett kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, fiatalok otthonteremtési támogatása együttes összegének kétszeresét.
21/C. § (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a közvetlen támogatások és a kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni. A közvetlen támogatást vagy kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni.
(2) Amennyiben építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 10 éven belül a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy a 18. § (2) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy nem szerez a 18. § (2) bekezdés i)–k) pontja szerinti jogállást az igénybe vett kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás vagy fiatalok otthonteremtési támogatása összegének – a 10 évből még fennmaradó időtartamhoz viszonyított – arányos részét köteles visszafizetni. A 10 évből még fennmaradó időtartamot a tartózkodási jogosultság megszűnését követő 30 napos határidő lejártától kell számítani.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésére kötelezett személy a 10 évből még fennmaradó időtartamon belül ismét a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, a 18. § (2) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt kap, vagy a 18. § (2) bekezdés i)–k) pontja szerinti jogállást szerez és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, a kedvezménynek, az adó-visszatérítési támogatásnak vagy a fiatalok otthonteremtési támogatásának a tartózkodási jogosultság megszűnését követő 30 napig, de legkésőbb a 10 év lejártáig terjedő időtartammal arányos részére ismét jogosulttá válik.
(4) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a (2) bekezdés szerinti tartózkodást igazoló vagy arra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig az állam 12. §-ban, valamint a 13. §-ban meghatározott hitelek törlesztésének megfizetéséhez nem nyújt támogatást.
(5) Ha a megelőlegező kölcsön adós nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy a 18. § (2) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy a 18. § (2) bekezdés i)–k) pontja szerinti jogállást, valamint a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesítette, köteles tartózkodási jogosultsága megszűnését követő 30 napon belül a megelőlegező kölcsönnek a meg nem született gyermekre eső részét a folyósító hitelintézet részére visszafizetni, vagy azt a hitelintézettel kötött megállapodás szerint piaci kamatozású kölcsönként törleszteni. Ha a gyermekvállalást a tartózkodási jogosultság megszűnése előtt, vagy ezt követő 30 napon belül teljesíti, a visszafizetésre a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni.”
3. § Az R. a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.)
a) 1. §-ával megállapított 21. és 21/A. §-át, valamint 2. §-ával megállapított 21/B. §-át a Módr2. hatálybalépését követően benyújtott felfüggesztés iránti kérelmek,
b) 2. §-ával megállapított 21/C. §-át a Módr2. hatálybalépését követően megszűnt tartózkodási jogosultság
esetén kell alkalmazni.”
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
5. § Az R. 24. § (6) bekezdésében a „21. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21. § (1) vagy (2) bekezdésében”
szöveg lép.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. szeptember 20. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás