• Tartalom

257/2012. (IX. 14.) Korm. rendelet

257/2012. (IX. 14.) Korm. rendelet

a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályairól1

2012.09.15.

A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 31. pontjában meghatározott nagyberuházás (a továbbiakban: nagyberuházás) során végzett régészeti feltárásokra terjed ki.

(2) E rendelet végrehajtása során az egyes tevékenységeket és azok finanszírozását a Kötv. 23/B–23/E. §-aiban meghatározott idő- és költségkorlátok megtartásával kell megtervezni és végrehajtani.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) A nagyberuházás egészére egyetlen, az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő-és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

(2) Az előzetes régészeti dokumentációt – kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a földmunkával járó bármilyen tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) eljáró hatóságként vagy szakhatóságként jár el.

(3) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval vagy a beruházásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó költségvetési szervvel (a továbbiakban együtt: beruházó) kötött írásbeli szerződés alapján az illetékes múzeum a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben készíti el oly módon, hogy a szakmai koordinációs, valamint – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közhiteles nyilvántartásának adatain alapuló – központi adatnyilvántartó és adatszolgáltató tevékenységet a Magyar Nemzeti Múzeum, a helyszíni munkát az illetékes múzeum végzi.

(4) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségeit a beruházó viseli, kivéve, ha e költségeket a Kötv. 20/A. § (3) bekezdése alapján a központi költségvetés fedezi. Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének díja az illetékes múzeumot és a Magyar Nemzeti Múzeumot az elvégzett munka arányában illeti meg.

(5) Amennyiben az előzetes régészeti dokumentáció alapján a feltárást végző intézmény megállapítja a Kötv. 23/E. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények fennállását, a beruházóval történt egyeztetés alapján kérelmet nyújt be a hatósághoz a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg magasabb értékben történő megállapítása iránt.

3. § (1) A feltárást végző intézmény – ha a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció addig elkészült tartalma alapján a beruházás tervezett megvalósítása mellett dönt – az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentumaként elkészíti a feltárási projekttervet a Kötv. 23/E. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott költségkorlátra vagy – a 2. § (5) bekezdése esetén – a Kormány döntésének megfelelően.

(2) A feltárási projektterv tartalmazza azon régészeti lelőhelyek, lelőhelyrészek meghatározását, amelyeken a feltárást végző intézmény – ha az előzetes régészeti dokumentáció készítése során nem készült – próbafeltárást, megelőző feltárást vagy elfedést javasol. A feltárási projektterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a hatóság által előírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerülő megelőző feltárás költségére is.

(3) A projekttervet a feltárást végző intézmény a beruházó részére megküldi. A beruházó a projekttervet véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. A beruházó és a feltárást végző intézmény a feltárásra vonatkozó szerződést a feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg.

(4) A szerződésnek tartalmaznia kell a szükség szerinti próbafeltárásra, illetve a megelőző feltárásra vagy – szükség esetén – az elfedésre, továbbá az előre nem látható körülmények kezelésére vonatkozó rendelkezéseket is.

(5) A szerződésben a feltárásra, illetve elfedésre, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző intézményt terhelő kötbért kell kikötni. A kötbér mértéke – ha a felek magasabb összegben nem állapodnak meg – a Kötv. 23/E. §-a szerint megállapított költség után, ennek a késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban húsz százalék.

4. § (1) Ha az előzetes régészeti dokumentációt követően próbafeltárásra van szükség, a feltárást végző intézmény a próbafeltárásra vonatkozó szerződés megkötését követően haladéktalanul megteszi a Kötv. 23/C. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a hatóságnál a hatóság által rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A bejelentéshez mellékelni kell:

a) a próbafeltárásra vonatkozó szerződést,

b) az előzetes régészeti dokumentációt és az annak részét képező feltárási projekttervet,

c) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kivételével a beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát és annak igazolását, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül,

d) a beruházás teljes bekerülési költségének összegéről szóló nyilatkozatot.

(3) A próbafeltárás a bejelentés megtételét követően kezdhető meg, ha jogszabály alapján egyéb engedélyre nincs szükség.

(4) A hatóság a bejelentéssel összefüggésben a következő szempontokat vizsgálja:

a) a bejelentő a Kötv. 20. § (2) bekezdése alapján jogosult régészeti feltárást végezni;

b) a bejelentő jogosult a Kötv. 22. § (3) bekezdése szerinti szerződéskötésre;

c) a szerződés megfelel az R. követelményeinek;

d) a beruházás a Kötv. 7. § 31. pontja szerinti nagyberuházásnak minősül.

(5) Ha a hatóság a (4) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, a próbafeltárás folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi, és erről a feltárást végző intézményt és a beruházót értesíti.

5. § A próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény a feltárási projekttervet szükség esetén módosítja, javaslatot téve a rendelkezésre álló összegből a további régészeti feladatellátásra, illetve – a Kötv. 23/E. § (2) bekezdésében foglalt esetben – a Kormány döntésének kezdeményezésére, kivéve, ha arra a 2. § (5) bekezdése alapján már sor került.

6. § (1) Ha a próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény szakmai álláspontja szerint a feltárási projektterv szerinti további régészeti feladatellátásra a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg elegendő fedezetet nyújt, a feltárást végző intézmény a Kötv. 23/C. § (2) bekezdése alapján kérelmet nyújt be a további régészeti feladatellátás engedélyezése iránt. A megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a kérelemhez csatolni kell.

(2) A hatóság a megelőző feltárást engedélyezi, ha a megelőző feltárásra vonatkozó szerződés tartalma megfelel a Kötv. 23/D–23/E. §-aiban foglaltaknak.

7. § (1) Ha a próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény szakmai álláspontja szerint a feltárási projektterv szerinti további régészeti feladatellátásra a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott költségkorlát nem nyújt fedezetet, a feltárást végző intézmény a beruházás tanulmányterve, engedélyezési terve, ajánlati (tender) terve vagy kiviteli terve alapján kérelmet nyújt be a további régészeti feladatellátás engedélyezése és a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg magasabb értékben történő megállapítása iránt.

(2) Ha a hatóság az (1) bekezdés szerinti szakmai állásponttól eltérően megállapítja, hogy a további régészeti feladatellátásra a feltárási projekttervtől eltérő módon a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg elegendő fedezetet nyújt, a hatóság – feltételek kikötése mellett – a feltárási projekttervtől eltérően engedélyezi a további régészeti feladatellátást. A hatóság a döntésében meghatározza különösen

a) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, ahol sem elfedést, sem feltárást nem kell alkalmazni,

b) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, amelyek feltárása a Kötv. 23/D. § (1) bekezdésében és 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésekre tekintettel nem lehetséges, és ezért a kivitelezés előtt azok elfedése indokolt,

c) a megelőző feltárás során feltárandó régészeti lelőhelyeket vagy lelőhelyrészeket.

(3) Ha a hatóság megállapítja, hogy a további régészeti feladatellátásra a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg nem nyújt elegendő fedezetet, – az Ásatási Bizottság véleményét kikérve – javaslatot tesz a kultúráért felelős miniszter részére a Kormány döntésének kezdeményezésére, és felfüggeszti az eljárást.

(4) A Kormány soron kívül hozza meg a Kötv. 23/E. § (2) bekezdésében meghatározott döntést.

(5) A hatóság a további régészeti feladatellátás meghatározásáról szóló döntésében a (3) bekezdés szerinti kormánydöntésnek megfelelően meghatározza

a) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, ahol sem elfedést, sem feltárást nem kell alkalmazni,

b) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, amelyek feltárása a Kötv. 23/D. § (1) bekezdésében és 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésekre tekintettel nem lehetséges, és ezért a kivitelezés előtt azok elfedése indokolt,

c) a megelőző feltárás során feltárandó régészeti lelőhelyeket vagy lelőhelyrészeket.

8. § Ha a kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a régészeti objektumok jelentkezésének felső síkja között a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg

a) marad, elfedést nem kell alkalmazni,

b) nem marad, és a beruházó nyilatkozata alapján a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító intézkedések a beruházás műszaki tervének megvalósítását nem akadályozzák, elfedést kell alkalmazni,

c) nem marad, és a beruházó nyilatkozata alapján a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító intézkedések a beruházás műszaki tervének megvalósítását akadályozzák, elfedés nem alkalmazható.

9. § Az elfedés előtt régészeti megfigyelés mellett a beruházás kiviteli terve szerinti mélységben szükséges elvégezni a termőréteg letermelését (humuszolást). Az előkerülő régészeti jelenségeket dokumentálni kell foltrajz, foltfotó, összesítő rajz és geodéziai bemérés készítésével.

10. § (1) A területátadás során az állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a régészeti lelőhely feltárt részének méretét és elhelyezkedését,

b) a régészeti lelőhely ismert, de fel nem tárt, elfedett részének méretét és elhelyezkedését,

c) a feltárást végző intézmény nyilatkozatát a régészeti lelőhely állapotáról és az alkalmazott elfedési technológiáról, valamint

d) az a) és b) pontban meghatározottak ábrázolását Egységes Országos Vetületi Rendszerben készült digitális térképen.

(2) Az állapotrögzítő jegyzőkönyv az R. szerinti feltárási dokumentáció részét képezi.

11. § A beruházás teljes területén mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő.

12. § A régészeti feltárást a hatóság, valamint a nagyberuházás engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi. Ennek keretében ellenőrzi különösen az R. szerinti feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és vita esetén dönt.

13. § A Magyar Nemzeti Múzeum a feltárási jogosultsággal rendelkező intézményekkel és szakmai szervezetekkel egyeztetve, a kultúráért felelős miniszter egyetértésével megállapítja, és minden év március 15-ig a honlapján nyilvánosságra hozza a nagyberuházáshoz kapcsolódó feltárás idő- és költségkorlátjára tekintettel a próbafeltárás és a megelőző feltárás tervezési szempontjait, a próbafeltárás eredményei alapján a további régészeti feladatellátásra vonatkozó szakmai javaslat kidolgozásának szempontjait, továbbá az elfedés régészeti feltételeit, szabályait és költségkalkulációjának szempontjait.

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő régészeti feltárások és az azokkal összefüggő hatósági eljárások során is alkalmazni kell.

(3) A Magyar Nemzeti Múzeum a 13. §-ban meghatározottakat első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül hozza nyilvánosságra.

1

A rendeletet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2013. január 1. napjával, alkalmazására lásd e módosító rendelet 46. § (2)–(3) bekezdését.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére