26/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet
a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet módosításáról1
2012.09.15.
„2/A. § (1) Előzetes régészeti dokumentációt kizárólag a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 20. § (2) bekezdésében meghatározott intézmény készíthet. Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére vonatkozóan az elkészítésre jogosult intézmény és a beruházó vagy a beruházásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: beruházó) írásbeli szerződést köt. (3) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése kiterjed a beruházás által érintett területre vonatkozó kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi, levéltári adatok, valamint fényképek részletes feldolgozására is.
(4) Előzetes régészeti dokumentációnak minősül az örökségvédelmi hatástanulmány, amennyiben tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, továbbá alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározására.”
(A kérelemhez csatolni kell:)
„a) a feltárni tervezett ingatlanok azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését, továbbá a feltárandó terület nagyságát egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló térképet,”
(A feltárási engedély tartalmazza:)
„(4) A szakigazgatási szerv a jogerős engedélyt megküldi a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Nyilvántartási Irodájának.”
„7/A. § (1) A beruházáshoz kapcsolódó régészeti feltárás a területátvételt követően kezdhető meg. (2) A területátvétel során régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha
a) a beruházási területen belüli feltárandó régészeti lelőhely kijelölése – legfeljebb 50 méteres távolságban elhelyezett, jól látható, egyértelműen megjelölt karókkal – megtörtént, a kitűzött pontok koordinátáit tartalmazó kitűzési jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot papír alapon és az Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben készült digitális térkép (állomány) formájában a feltáró intézménynek a beruházó átadta;
b) megtörtént a fakitermelés, bozót-, nád-, cserjeirtás és a szántóföldi növényzet betakarítása vagy irtása;
c) építmény, építési vagy bontási hulladék, továbbá egyéb jelentős méretű vagy mennyiségű tárgy nem található a munkaterületen;
d) a közművezetékek terepi kijelölése vagy kiváltása megtörtént, leíró és térképes dokumentációját (beleértve – amennyiben rendelkezésre áll – az EOV rendszerben készült állományt is) a feltáró intézménynek a beruházó átadta, vagy – amennyiben nincs közművezeték a területen, illetve annak védőtávolsága sem érinti a területet – arról a beruházó nyilatkozatot tett a közműszolgáltató nyilatkozata alapján a feltáró intézmény felé;
e) a tűzszerészeti vizsgálat megtörtént, annak minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltáró intézménynek a beruházó átadta;
f) a megelőző feltáráshoz kapcsolódóan földdepók létesítése szükséges, azok a régészeti feltárással érintett területen kívül kijelölésre kerültek a feltárásra jogosult intézmény javaslata alapján – a feltárásra vonatkozó szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában – oly módon, hogy azok a régészeti lelőhely esetleges nem ismert, a beruházás miatt a későbbiekben feltárandó részeit ne fedjék el, ugyanakkor a feltárás helyszínétől ne legyenek a szükségesnél távolabb;
g) a beruházó biztosítja a feltárandó terület megközelíthetőségét a feltáró intézmény számára.
7/B. § (1) A régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá az egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra nem alkalmas különösen az a nap, a) amelyen hőségriadó elrendelésére kerül sor;
b) amelyen a csapadék mennyisége vagy jellege megakadályozza a feltárási tevékenységet;
c) amelyen a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje megakadályozza a feltárási tevékenységet.
(3) A régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat a feltárási naplóban rögzíteni kell, ezt a szakigazgatási szerv ellenőrzi, és vita esetén dönt.”
„(4) A leletanyag befogadásáért a befogadó muzeális intézményt illeti meg a leletelhelyezés költségeinek ellenértéke.”
(A Magyar Nemzeti Múzeum a feltárási jogosultsággal rendelkező intézményekkel és szakmai szervezetekkel egyeztetve, a miniszter egyetértésével megállapítja, és minden év február 10-ig a honlapján nyilvánosságra hozza:)
„d) a megelőző feltárás elvégzésére jogosult illetékes múzeum és a beruházó közötti szerződésmintára, valamint az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére kötendő szerződésmintára vonatkozó javaslatot és”
„(3) A megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum), a Kötv. 22. § (3) bekezdésében és 23. §-ában meghatározottak alapján, a területileg illetékes múzeumi feladatkörében átvett régészeti célú pénzeszközök felhasználásáról analitikus nyilvántartást vezet.”
8. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén a nagyberuházásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
a) 5. § (5) bekezdésében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,
b) 14. § nyitó szövegrészében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter” és a „február 10-ig” szövegrész helyébe a „március 15-ig” szöveg,
c) 14. § a) pontjában az „előzetes dokumentáció” szövegrész helyébe az „előzetes régészeti dokumentáció” szöveg,
d) 15. § (3) bekezdésében az „A területileg illetékes múzeum” szövegrész helyébe az „Az illetékes múzeum” szöveg,
11. § Hatályát veszti az R.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
